KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2003 BUDAPEST, 2004
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági statisztikai főosztályán Főosztályvezető: Laczka Sándorné Főosztályvezető-helyettes: dr. Pintér László A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5 7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: A KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348, valamint a KSH területi igazgatóságain KSH az interneten: www.ksh.hu Tisztelt Felhasználó!. Köszönettel vesszük, ha tájékoztatónkkal kapcsolatos észrevételeit, véleményét eljuttatja hozzánk. Tel.: 345-6608 vagy Budapest 1525 Pf. 51. Egyben felhívjuk szíves figyelmét, hogy kiadványunk a KSH valamennyi évközi tájékoztatójához hasonlóan az interneten keresztül is hozzáférhető. Másodlagos publikálás csak KSH forrásmegjelöléssel történhet!
Tartalom Összefoglaló........ 5 1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban..... 6 2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása... 6 2.1. Növénytermesztés....... 8 2.2.Állattenyésztés....... 13 2.3. Értékesítés (felvásárlás).... 15 3. Mezőgazdasági termelői árak.... 17 3.1. A felvásárlási árak....... 18 4. Külkereskedelem........ 22 5. Termelőerők..... 25 5.1. Gazdasági szervezetek..... 25 5.2. Földterület........ 26 5.3. Földhasználat........ 27 5.4. Foglalkoztatottság........ 28 5.5. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása.... 29 5.6. A keresetek alakulása.... 29 5.7. Termelőeszköz-ellátás....... 29 Táblázatok........ 31 1. Mezőgazdasági számla.... 33 2. A vetésterület alakulása..... 34 3. Az agrárolló alakulása....... 34 4. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, 2003.... 35 5. A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint... 36 6. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma..... 37 7. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma és átlagkeresete... 37 8. Az élelmiszer-ipari szervezetekben dolgozók létszáma és átlagkeresete...... 38 9. A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása 39 Módszertani megjegyzések....... 41 Jelmagyarázat:.. = az adat nem ismeretes = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő 3
4
Összefoglaló A mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2003-ban előzetes adatok szerint a 2002. évi alacsony szinttől is 4,6 százalékkal elmaradt. A két fő ágazat közül a növénytermesztés kibocsátása 12,5 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé 3 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. 2003-ban az élelmiszeripar termelése sem érte el a 2002. évi szintet. A mezőgazdaság teljesítményének alakulását alapvetően befolyásolták az időjárási viszonyok. 2003-ban az előző évinél is súlyosabb, fél évszázada nem tapasztalt aszály sújtotta a növényállományt. Sok helyen, főként a dél-alföldi területeken a szárazság előtt késői fagy is pusztított. A hőmérséklet és a csapadék szempontjából is szélsőséges időjárás az ország teljes termőterületét érintette, és negatívan hatott a terméseredmények alakulására. A rendkívüli meleg az állattartóknak is veszteséget okozott, és jelentősen megnövelte a tartási költségeket. 2003-ban az előző évinél 3 százalékkal kisebb területről 8,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a 2002. évinél 3 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebbet. Búzából változatlan területen 2,9 millió tonna termett, a 2002. évinél 1 millió tonnával (25 százalékkal) kevesebb. A búza 2003. évi termésátlaga (2630 kg/ha) az utóbbi 30 év legkisebb hozama. 2003-ban búzából 1,2 millió tonnát, az előző évinél 6 százalékkal többet exportáltak, mivel a búza minősége a kiemelkedő 2002. évit is felülmúlta. Kukoricából 4,5 millió tonna termett, a 2002. évinél 1,6 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebb, az utóbbi 10 év legalacsonyabb termése. A terméskiesés következtében a kukoricaexport a 2002. évinél közel 40 százalékkal kisebb volt. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból a termés jelentősen (26 százalékkal) meghaladta a 2002. évit, cukorrépából és burgonyából azonban 20 százalékkal kevesebb termett. Az utóbbiak esetében a csökkenésben a kisebb vetésterület is szerepet játszott. 2003 decemberében közel 4,7 millió sertést tartottak az országban, 424 ezerrel (8 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 56 ezerrel (7 százalékkal) tovább mérséklődött a 2003. év folyamán. A juhok száma megközelítette az 1,3 milliót, ami 2002 decemberéhez képest 16 százalékos állománynövekedést jelent. Dinamikusan növekedett a baromfiállomány, a tyúkfélék állománya egy év alatt 2,6 millióval (8 százalékkal) gyarapodott, a pulyka- és a libaállomány 35, illetve 34 százalékkal nőtt. Kacsából viszont 22 százalékkal kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. 2003-ban a mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene az előző évi szinten alakult. A mezőgazdasági termelői árak 2003-ban átlagosan 6,1 százalékkal haladták meg az előző évit. Az árszínvonal-növekedés hordozói a növényi termékek, ezen belül is a gabonafélék voltak. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 6,3 százalékkal emelkedett, így az agrárolló 2003-ban ismét nyílt. Az agrár-külkereskedelem a 2003. év folyamán 299,4 milliárd forint bevételi többletet produkált, 3 százalékkal kevesebbet a 2002. évinél. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export volumene a 2002. évi szinten maradt, az importé viszont 9,7 százalékkal meghaladta azt. A földhasználatban 2003-ben az egyéni gazdálkodók súlya továbbra is meghatározó, bár a gazdasági szervezetek által művelt földterület az év folyamán tovább növekedett, az egyéni gazdálkodóké pedig csökkent. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak létszáma 2003-ben tovább csökkent. A havi bruttó átlagkereset növekedése a nemzetgazdasági átlagos 12 százalékkal szemben a mezőgazdaságban mindössze 6 százalékot ért el. 5
1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A fejlett ipari országokhoz hasonlóan hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban. A mezőgazdaságnak (erdő- és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt) a megtermelt bruttó hazai termékből (GDPből) való részesedése 2002-ben 3,3 százalék volt. A mezőgazdasági foglalkoztatottság is csökkenő tendenciát mutat, 2003-ban a nemzetgazdasági összes foglalkoztatotton belül 5,5 százalékot tett ki a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A beruházások aránya 2002-höz képest csökkent, a nemzetgazdaság összes bruttó állóeszköz-felhalmozásából a mezőgazdaság részesedése 2003-ban 6,2 százalék volt. Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság összes exportjából 2003-ban 6,6 százalékkal részesedett, ami az előző évhez képest kismértékű csökkenés. Az élelmiszerek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete dollárban növekedett, forintban csökkent az előző évhez képest. 1. sz. tábla A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság részaránya Külkereskea GDP- a az a a delmi forga- Év termelésben fogyasztásban a) exportban a) beruházásban b) foglalkoz- lom egyentatottságban c) lege a), folyó áron, százalék milliárd Ft d) 1995 5,9 32,4 22,0.. 8,0 227,6 1996 5,8 30,7 18,4.. 8,3 244,7 1997 5,2 30,3 13,0.. 7,9 295,6 1998 4,9 30,3 10,5 5,5 7,5 314,7 1999 4,2 28,2 8,0 5,2 7,1 273,3 2000 3,7 27,7 6,9 5,0 6,5 302,2 2001 3,8 27,7 7,5 6,2 6,3 374,8 2002 3,3 27,4 6,8 6,3 6,2 308,9 2003.... 6,6 6,2 5,5 299,4 a) Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és dohányipari termékek. b) Mezőgazdasági számlarendszer alapján számított. c) A munkaerő-felmérés adatai. d) Folyó áron. A fogyasztásban egyre kisebb hányadot képviselő élelmiszerek aránya 2002-ben már nem érte el a 28 százalékot sem. 2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának volumene 2003-ban változatlan alapáron számítva 4,6 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé csökkent, az állattenyésztés teljesítménye viszont meghaladta a 2002. évit. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 4 százalékkal maradt el a 2002. évi szinttől. A folyó áron mért kibocsátás a 2002. évivel lényegében megegyező volt. A növénytermesztés és a kertészet 2003. évi teljesítménye 12,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A csökkenés meghatározó tényezője a gabonafélék 2003. évi 6
gyenge terméseredménye volt. A növénytermesztés folyó áron számított kibocsátásának közel 40 százalékát kitevő gabonafélék volumene 25 százalékkal elmaradt a 2002. évitől, de 2,2 százalékkal csökkent a kiemelkedő napraforgótermés ellenére az ipari növények volumene is. A kertészeti termékek volumene amely az ágazat folyó áron mért kibocsátásának 21 százaléka 6,8 százalékkal volt kisebb, mint 2002-ben. A burgonya 2003. évi volumene 20 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Növekedett a gyümölcsfélék és a szőlő kibocsátása (2003-ban a volumennövekedés mértéke 10,4, illetve 4,3 százalékot ért el). Az állattenyésztés 2003. évi teljesítménye 3,2 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az élő állatok kibocsátásának értéke az árcsökkenés miatt 4,1 százalékkal kisebb volt, annak ellenére, hogy volumene 7,6 százalékkal nőtt. A szarvasmarha és sertés változása közel azonos mértékű volt, volumennövekedésük 10 százalék körüli, a baromfié 2 százalékot ért el. Az állati termékek volumene és értéke is kereken 5 százalékkal csökkent 2002-höz képest. 2. sz. tábla Megnevezés A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása 2002 2003 a) 2003 a 2002. év milliárd Ft, százalékában folyó alapáron értékindex volumenindex A bruttó kibocsátás megoszlása százalékban 2002 2003 Növénytermesztés 695,3 710,6 102,2 87,5 47,1 48,5 Állattenyésztés 653,0 624,9 95,7 103,2 44,2 42,7 Nem mg-i másodlagos tevékenység 45,3 45,1 99,7 102,7 3,1 3,1 Mezőgazdasági szolgáltatás 82,8 84,2 101,8 96,0 5,6 5,7 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 1 476,4 1 464,8 99,2 95,4 100,0 100,0 a) Előzetes adatok. A mezőgazdasági bruttó kibocsátás csökkenése döntően a 2003. évi gyenge gabonatermés következménye. Az időjárási tényezőkön túl a romló technológiai színvonal is közrejátszott a szántóföldi növények terméskiesésében. 2002-höz képest nem nőtt a minőségi szaporítóanyagok felhasználása, a gazdaságok műtrágya- és növényvédőszer-felhasználása pedig csökkent. A mezőgazdaság 2003. évi termelőfelhasználása volumenben csökkent (3,6 százalékkal), értéke az áremelkedés miatt nőtt (3 százalékkal) az előző évhez viszonyítva. Az ágazatban megtermelt bruttó hozzáadott érték volumene a nemzetgazdasági növekedéssel ellentétben 6,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági számlarendszer alapján számított és a mezőgazdasági munkaerőfelhasználási statisztika előzetes eredményeit figyelembe véve 2003-ban az egy munkaerőegységre eső mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem ( A jövedelemmutató) indexe 12,5 százalékkal csökkent. (Ugyanez a mutató 2002-ben -16,5 százalék volt.) A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken ( C jövedelemmutató) 35 százalékkal csökkent. (Ugyanezzel a mutatóval 2002-ben is 28,5 százalékos jövedelemcsökkenést regisztráltak az előző évhez viszonyítva.) 7
2.1. Növénytermesztés Az ország szántóterülete a 2002. évivel megegyezően 4 millió 515,5 ezer hektár volt 2003-ban, ez a mezőgazdasági terület 77 százaléka. A 2003. május 31-i állapot szerint a 4 millió 419 ezer hektár hasznosított szántóterület közel 96 százalékát 4 millió 228 ezer hektárt vetették be. Az összes szántóterületből a vetetlen, valamilyen oknál fogva nem művelt terület a 2002. évi 195 ezer hektárral szemben 2003-ban 191 ezer hektár (4,3 százalék) volt. 3. sz. tábla Vetésszerkezet a szántóterületen (százalék) Megnevezés 2001 2002 2003 Gabonafélék 73,5 70,4 68,7 Ebből: búza, rozs 29,9 27,5 27,5 árpa 8,8 8,9 8,3 kukorica 30,5 29,3 27,9 Hüvelyesek 0,7 0,6 0,6 Ipari növények 10,9 13,8 14,9 Ebből: napraforgó 7,6 10,0 12,1 Cukorrépa 1,6 1,3 1,3 Burgonya 0,9 0,8 0,8 Szálas- és lédús takarmányok 6,5 6,5 6,5 Ebből: silókukorica 2,5 2,5 2,6 lucerna 3,7 3,8 3,6 Zöldségfélék 2,1 2,5 2,5 Egyéb növények 3,8 4,0 4,7 Vetésterület összesen 100,0 100,0 100,0 A vetésszerkezet 2003-ban az ipari növények javára változott. A szántóföldi növénytermesztést csökkenő arányban ugyan továbbra is a gabonafélék túlsúlya jellemzi. Az ország ténylegesen hasznosított szántóterületének közel 69 százalékán gabonatermelés folyt, aránya az előző évitől közel 2 százalékponttal elmaradt, de még így is meghaladta az 1996-2000. évek átlagos 64 százalékos részesedését. A kenyérgabonák területi aránya 2002-höz képest nem változott, a takarmánygabonák közül az árpával bevetett terület aránya csökkent 2002-höz képest, a triticaléé és a zabé növekedett. Bár a kukoricával bevetett terület arányának csökkenése 2003-ban folytatódott, még így is közel 2 százalékponttal meghaladta az 1996 2000. évek átlagos 26 százalékos részesedését. Az ipari növények aránya a repceterület arányának csökkenése ellenére a napraforgóterület kiugró (22 százalékos) növekedése következtében a 2002. évit 1 százalékponttal, az 1996 2000. évi átlagos 13 százalékos részesedését 2 százalékponttal haladta meg. A napraforgómag iránti kereslet növekedése ösztönzőleg hatott a termelésre, így a napraforgó területi aránya 2003-ban elérte a 12 százalékot, ami 2 százalékponttal magasabb mind az előző évinél, mind az 1996 2000. évek átlagos részesedésénél. A cukorrépa és a burgonya területi aránya a vetésterület kismértékű csökkenése ellenére nem változott 2002-höz képest. A hüvelyesek területi aránya nem változott, mivel a borsóterület visszaesését a lóbabterület kismértékű növekedése részben ellensúlyozta. 8
A szálas- és lédús takarmányok termelésének aránya összességében a mérséklődő szarvasmarhatartás ellenére megegyezett a 2002. évivel, némileg visszaszorult a lucerna aránya, a silókukoricáé viszont növekedett. A zöldségfélék vetésterületi aránya összességében nem változott 2002-höz képest (a legnagyobb területnövekedés a csemegekukoricánál következett be, a legnagyobb területcsökkenést pedig az uborka esetében regisztrálták). Gabonafélék 2003-ban az előző évinél 3 százalékkal kisebb területről 8,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a 2002. évinél közel 3 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebbet. Ez a termésmennyiség az 1996-2000. évek átlagától 3,3 millió tonnával, (27 százalékkal) elmaradt. Gabonaféléket 2 millió 902 ezer hektáron vetettek, 73 ezer hektárral (2 százalékkal) kisebb területen, mint az előző évben. Kalászos gabonák közül növekedett a búzával bevetett terület, az 1 millió 117 ezer hektáros vetésterület 5 ezer hektárral volt nagyobb a 2002. évinél, és 25 ezer hektárral (2 százalékkal) meghaladta az 1996-2000. évek átlagát. A kedvező külpiaci értékesítési lehetőségek következtében a termelők figyelme újra a búzatermesztés felé fordult. Az árpa vetésterülete összességében 29 ezer hektárral csökkent 2002-höz képest. A 349 ezer hektáros árpaterületből az őszi árpa területe 25 ezer hektárral, 12 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az elsősorban ipari igényeket kielégítő tavaszi árpából mindössze 4 ezer hektárral, 2 százalékkal vetettek kevesebbet, mint 2002-ben. A rozs vetésterülete csökkent (3 százalékkal), a triticaléé és a zabé növekedett (5, illetve 9 százalékkal). A kukorica vetésterülete 59 ezer hektárral (5 százalékkal) csökkent 2002-höz képest. Az őszi vetésű növények áttelelése kedvezően alakult, bár a hosszú tél és a rendkívüli hideg a hótakaró ellenére sok helyen károsította a növényállományt. A késői kitavaszodás miatt a növények fejlődése későn indult meg. A gyenge növényállomány a márciusi hóolvadást követően alig kapott esőt, tavasszal az átlagos csapadékmennyiség töredéke jutott a földekre. A gondot fokozta a május elején beköszöntött tartós kánikula, a búza bokrosodására nem volt elegendő idő. A csapadékhiány rendkívül magas nappali hőmérséklettel párosult. A kalászosok kényszerérése miatt a betakarítás a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődött. Kalászos gabonákból a 2002. évinél 2 százalékkal kisebb területről 4,2 millió tonna termést, az előző évinél 1,4 millió tonnával (25 százalékkal) kevesebbet takarítottak be 2003- ban. Búzából 2,9 millió tonna termett, ez az előző évinél közel 1 millió tonnával (25 százalékkal), az 1996 2000. évek átlagos termésmennyiségénél pedig 1,2 millió tonnával (28 százalékkal) kevesebb. A 2002. évinél kevesebb termett árpából (-22 százalékkal), rozsból (-29 százalék), zabból (-25 százalék) és triticaléból (-23 százalék). A kalászosgabona-termelés visszaesése az előző évinél alacsonyabb termésátlagok következménye. Kukoricánál a 2003. évi aszályos időjárás a kalászosokhoz hasonló mértékű hozamcsökkenést okozott. A 2002. évinél 5 százalékkal kisebb területről 4,5 millió tonna termést takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 1,6 millió tonnával (26 százalékkal), az 1996-2000. évek átlagánál pedig 27 százalékkal kevesebb. A 2003. évi termésátlag (3940 kg/ha) az előző évitől 22, az 1996-2000. évek átlagos hozamától 30 százalékkal alacsonyabb. 9
1. sz. ábra A gabonafélék termésmennyiségének alakulása 1000 tonna 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1669 6219 4079 1996 2000. évek átlaga 1992 1675 1349 7858 1262 4984 6121 4534 3692 5197 3910 2919 2000 2001 2002 2003 Búza Kukorica Egyéb gabona 4. sz. tábla A gabonafélék termelése Betakarított terület, Termésátlag, Termésmennyiség, Megnevezés ezer hektár kg/hektár ezer tonna 2002 2003 a/ 2002 2003 a/ 2002 2003 a) Búza 1 110 1 112 3510 2 630 3 910 2919 Rozs 49 46 1 960 1 450 95 67 Őszi árpa 202 176 2 950 2 500 596 439 Tavaszi árpa 169 166 2 660 2 250 449 374 Zab 64 69 2 160 1 500 138 103 Egyéb kalászos gabonák 154 139 397 279 Kalászos gabonák összesen 1 748 1 708 5 585 4 181 Kukorica 1 206 1 150 5 050 3 940 6 121 4 534 Gabonafélék összesen 2 954 2 858 b) 11 706 8 715 b) a) Előzetes adatok. b) Kölesmag, pohánka, cirokmag, rizs, kanárimag, indián rizs nélkül. Cukorrépa A cukorrépa termőterülete 2003-ban tovább csökkent. A korábbi években felhalmozódott jelentős cukorkészletek miatt a termelők a 2002. évinél 5 százalékkal kisebb területen 53 ezer hektáron vetettek cukorrépát. A hónapokig tartó aszály a cukorrépa esetében amely az egyik legvízigényesebb szántóföldi növény jelentős hozamcsökkenést okozott. A kisebb termőterület és az előző évinél 15 százalékkal alacsonyabb termésátlag következtében 2003-ban 1,8 millió tonna cukorrépát takarítottak be. Ez a termésmennyiség a 2002. évinél 21 százalékkal kisebb, az 1996-2000. évek átlagának pedig alig több mint a fele. (A 2003. évinél kisebb termést 1,6 millió tonnát utoljára 1950-ben regisztráltak.) 10
5. sz. tábla Cukorrépa-termesztés 2003 a 2002. Megnevezés 2002 2003 a) év százalékában Vetésterület, 1000 ha 56 53 94,6 Betakarított terület, 1000 ha 55 52 94,5 Termésátlag, kg/ha 41 080 34 970 85,1 Termésmennyiség, 1000 tonna 2 274 1 802 79,2 a) Előzetes adatok. Napraforgó 2003-ban az utóbbi évtized legnagyobb napraforgó-területét tartották nyilván, a termelők 514 ezer hektárt, az előző évinél 22 százalékkal nagyobb területet vetettek be napraforgóval. A termelés felfutásában a napraforgómag 2002. évi felvásárlási árának növekedése játszott fő szerepet. A szántóföldi növények közül a napraforgó sínylette meg legkevésbé az aszályos időszakot, így a 2002. évinél alig 3 százalékkal magasabb termésátlag mellett 2003-ban 975 ezer tonna napraforgót takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 26 százalékkal több, és 43 százalékkal meghaladta az 1996-2000. évek átlagát is. 6. sz. tábla Napraforgó-termesztés Megnevezés 2002 2003 a) év 2003 a 2002. százalékában Vetésterület, 1000 ha 421 514 122,1 Betakarított terület, 1000 ha 418 507 121,3 Termésátlag, kg/ha 1 860 1 920 103,2 Termésmennyiség, 1000 t 777 975 125,5 a) Előzetes adatok. Burgonya A burgonya vetésterülete 2003-ra 32 ezer hektárra csökkent. A burgonyatermés 600 ezer tonna volt, 20 százalékkal kisebb, mint 2002-ben. Ez a termésmennyiség csak importtal kiegészítve fedezi a hazai szükségleteket. 11
7. sz. tábla Burgonyatermesztés Megnevezés 2002 2003 a) év 2003 a 2002. százalékában Vetésterület, 1000 ha 34 32 94,1 Betakarított terület, 1000 ha 34 31 91,2 Termésátlag, kg/ha 18 280 16 970 92,8 Termésmennyiség, 1000 t 752 600 79,8 a) Előzetes adatok. Zöldség Zöldségféléket 2003-ban közel 108 ezer hektáron, az előző évivel lényegében azonos területen vetettek. 2002-höz képest a csemegekukorica és az egyéb zöldségek kivételével valamennyi fontosabb zöldségféléből csökkent a vetésterület. Előzetes adatok szerint 2003-ban 1 millió 651 ezer tonna zöldség termett, 11 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az aszály miatt a legnagyobb veszteség a zöldborsó- és a vöröshagyma-termesztőket érte. Bár a szabadföldi paprika és paradicsom az öntözött területeken jól fejlődött, a termés különösen zöldpaprikából jelentősen elmaradt az előző évitől. A fűszerpaprika-terület a romló jövedelmezőség miatt 2003-ban 6 százalékkal csökkent. A kisebb vetésterület és a kedvezőtlen időjárás következtében a 38 ezer tonnás termés a 2002. évinél egyharmadával kisebb. Gyümölcs Az ország 98 ezer hektáros gyümölcsösterületén 2003-ban előzetes adatok szerint 789 ezer tonna gyümölcs termett, az 1996-2000. évek átlagos termésmennyiségénél 13 százalékkal kevesebb, a 2002. évi alacsony termésnél viszont 90 ezer tonnával (13 százalékkal) több. A hideg tél után áprilisban több hullámban fagy pusztított a gyümölcsösökben. A nyár sem volt kedvezőbb, hiszen a szárazság csökkentette a termésmennyiséget és rontotta a minőséget is (az alma és a kajszi sok helyen apró lett.) A gyümölcstermés 67 százalékát kitevő almából 530 ezer tonna termett, a 2002. évinél 3 ezer tonnával több. Nagyobb kiesés volt málnából, cseresznyéből és szilvából. Kajszibarackból, őszibarackból és körtéből viszont a 2002. évinél több termett. Szőlő A leszüretelt szőlőmennyiség 523 ezer tonna volt 2003-ban. Ez a termés 22 ezer tonnával (4 százalékkal) több, mint az előző évi, az 1996-2000. évek átlagos szőlőtermésének mindössze 78 százaléka. Az összes szőlőterület 2003-ban 93 ezer hektárt tett ki, ez 500 hektárral nagyobb, mint egy évvel korábban. A szőlőültetvényeket elsősorban a téli fagy károsította, főképp a dél-alföldi területeken. A nagy meleg miatt a szőlők korábban értek, így a szüret a szokásosnál két-három héttel hamarabb kezdődött. 12
2.2. Állattenyésztés Állatállomány A 2003. év végi adatok alapján az ország szarvasmarha- és sertésállománya tovább csökkent, a juhok és a baromfifélék száma pedig növekedett 2002 decemberéhez képest. 8. sz. tábla Megnevezés A december 1-jei állatállomány 2002 2003 2003 a 2002. év 1000 db százalékában Szarvasmarha 770 714 92,7 Ebből: tehén 362 337 93,1 Sertés 5 082 4 658 91,7 Ebből: anyakoca 381 320 84,0 Juh 1 103 1 281 116,1 Ebből: anyajuh 854 946 110,8 Tyúkfélék 32 206 34 758 107,9 Pulyka 3 251 4 381 134,8 Liba 2 009 2 698 134,3 Kacsa 3 443 2 690 78,1 A szarvasmarha-állomány 2003. december 1-jén 714 ezer volt, 7 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban (ugyanilyen arányban csökkent a tehénállomány is). A gazdasági szervezetek szarvasmarha-állománya 5 ezerrel (1 százalékkal), az egyéni gazdálkodóké 50 ezerrel (18 százalékkal) mérséklődött 2002. decemberéhez képest. A 337 ezres tehénállomány 25 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban, a tehenek száma mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál csökkent (3, illetve 15 százalékkal). Az egyéni gazdálkodóknál a tejhasznú tehenek száma csökkent, ugyanis a tejtermelő ágazatban a megnövekedett követelmények miatt sok 1-5 tehenes kistermelő szüntette be tevékenységét, vagy tért át az EU-ban is támogatott húshasznú tartásra. A szarvasmarhatartás feltételei rosszabbodtak 2003- ban. Éves szinten átlagosan 4 százalékkal mérséklődött a vágómarha, 1 százalékkal a tehéntej felvásárlási ára, ugyanakkor az aszály jelentősen növelte a tartási költségeket. A szárazság következtében használható széna alig termett, így a szálastakarmány-széna ára 42, a takarmánykukoricáé 41 százalékkal magasabb volt, mint 2002-ben. A tejpiaci feszültségeket az alacsony belföldi értékesítés miatt keletkező tejtöbblet mellett az is növeli, hogy a tejfelvásárlók nem vesznek át kis tételeket és első osztályúnál rosszabb minőséget a kistermelőktől. A szarvasmarhatartók helyzetét a húsmarhaprogram sem javítja, 2003-ban sem a belföldi, sem a külföldi kereslet nem növekedett a hízómarha iránt. Az ország sertésállománya 2003. december 1-jén 4 millió 658 ezer volt, 424 ezer darabbal (8 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt 23 ezerrel (1 százalékkal) gyarapodott, míg az egyéni gazdálkodók 447 ezerrel (18 százalékkal) kevesebb sertést tartottak, így az állomány nagyobb része (57 százaléka) 2003-ban a gazdasági szervezeteké volt. Az anyakocák száma egy év alatt 61 ezerrel (16 százalékkal) csökkent, úgy, hogy a gazdasági szervezeteknél 4 százalékkal, az egyéni gazdálkodóknál pedig 32 százalékkal kevesebb kocát tartottak, mint 2002. december 1-jén. 13
2003-ban a sertéstartás feltételei kedvezőtlenül alakultak, a 2002. évi állománynövekedés átmenetinek bizonyult. A vágósertés és a takarmány áraránya 2002 második felétől folyamatosan romlott. 2003-ban a sertéspiac kínálati jellege dominált, amely éves szinten a felvásárlási árak 17 százalékos csökkenéséhez vezetett. Az aszály miatt drasztikusan emelkedő takarmányárak tovább növelték a sertéstartás költségét, ami veszélyezteti az ágazat jövedelmezőségét. A juhállomány 2003. december 1-jén 1 millió 281 ezer volt, az előző évinél 178 ezerrel (16 százalékkal) nagyobb. A juhok 86 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották 2003- ban is. A gazdasági szervezetek 23 ezerrel (15 százalékkal), az egyéni gazdaságok 156 ezerrel (16 százalékkal) növelték állományukat. Az anyajuhok száma egy év alatt 92 ezerrel növekedett, ami előrevetíti a juhtartás további növekedésének lehetőségét. A baromfiágazatban 2003-ban jelentős felfutás következett be. A tyúkfélék állománya 2002 decemberéhez képest 2,55 millióval (8 százalékkal) növekedett. A baromfifélék közül a pulykaállomány 35 százalékkal, a libaállomány 34 százalékkal növekedett, ugyanakkor 22 százalékkal kevesebb kacsát tartottak, mint 2002-ben. A baromfitartás növekedése a exportkereslettel függ össze, a 2003. évi rendkívüli meleg negatív hatással volt az EU baromfitermelésére. A hőhullám miatt lassult az állatok növekedése, húshiány alakult ki Nyugat-Európában. Vágóállatok és állati termékek A vágóállat-termelés 2003-ban előzetes adatok alapján 4 százalékkal meghaladta az előző évit. A vágóállat-termelés 37 százalékát kitevő vágóbaromfi-termelés 9 százalékkal csökkent, jelentősen növekedett a vágómarha (19 százalékkal), a vágósertés (14,6 százalékkal) és a vágójuhtermelés (11 százalékkal) 2002-höz viszonyítva. A növekedés az előző évinél nagyobb kivágások következménye, amely mind a szarvasmarha-ágazatot, mind a sertéságazatot érintette (tejelő tehenek, illetve túlsúlyos sertések). Az állati termékek termelése 2002-höz képest a tehéntej kivételével növekedett 2003-ban. A tejpiaci problémák miatt a tehéntejtermelés 5 százalékkal maradt el a 2002. évitől. Az exportkeresletnek köszönhetően a tyúktojás és a gyapjútermelés kismértékben meghaladta a 2002. évi szintet. A méztermelés 2003-ban 38 százalékkal haladta meg az előző évit. 14
9. sz. tábla A vágóállatok és állati termékek termelése Megnevezés 2002 2003 2003 a 2002. év százalékában Vágóállat összesen, ezer tonna 1 540 1 603 104,1 Ebből: vágómarha 94 112 119,1 vágósertés 742 850 114,6 vágójuh 18 20 111,1 vágóbaromfi 659 600 91,0 Tehéntej, millió liter 2 068 1 964 95,0 Tyúktojás, millió darab 3 397 3 440 101,3 Nyersgyapjú, tonna 4 027 4 100 101,8 Egy tehénre jutó tejtermelés, liter 5 999 5 988 99,8 Egy tyúkra jutó tojástermelés, db 212 212 100,0 Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg 4,0 4,1 102,5 Méz, tonna 15 200 21 000 138,2 2.3. Értékesítés (felvásárlás) A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2003-ban az előző évi szinten maradt. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése 4,4 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékek felvásárlásának volumene 5,5 százalékkal növekedett 2002-hez képest. 2. sz. ábra 120 Mezőgazdasági termékek felvásárlása, volumenindexek, 1995 = 100% 110 100 90 80 70 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Növénytermésztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen A 2003. évi felvásárlásban 45 százalékot képviselő növénytermesztési és kertészeti termékek esetében az értékesítés csökkenésében döntő szerepet játszott, hogy a főbb volumenhordozók (gabonafélék, burgonya, ipari növények) terméseredményei jelentősen 15
elmaradtak a 2002. évitől. Más termékek (pl. a zöldségfélék) esetében a termésmennyiség mérséklődése mellett is nőtt a felvásárlás, mivel a kedvező exportlehetőségek miatt a termés nagyobb részét értékesítették a felvásárlókon keresztül. 10. sz. tábla A mezőgazdasági termékek felvásárlása, előző év = 100,0 Megnevezés 2001 2002 2003 Növénytermesztési és kertészeti termékek 127,8 95,2 95,6 Növényi termékek a) 136,9 91,4 90,6 Ebből: gabonafélék 125,0 97,2 87,0 Zöldségfélék 130,6 127,6 108,7 Gyümölcsök 96,2 98,5 115,0 Élő állatok és állati termékek 98,7 102,5 105,5 Élő állatok 98,5 102,0 112,4 Állati termékek 99,0 103,3 93,7 Összesen 110,1 98,8 100,7 a) Gabonafélék, hüvelyesek, ipari növények, burgonya, szálastakarmányok, magvak A növényi termékek közül gabonaféléből 4,8 millió tonnát vásároltak fel 2003-ban, 13 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A kalászos gabonák közül a búzafelvásárlás volumene a 2003. évi gyenge termés következtében 4 százalékkal elmaradt a 2002. évitől. Árpából 24, rozsból 40, triticaléból 22 százalékkal csökkent az értékesítés volumene, zabból viszont közel 7 százalékkal növekedett 2002-höz képest. A kukoricából a 2003. évi terméskiesés következtében 19 százalékkal volt alacsonyabb termelői értékesítés az előző évinél. Az őszi betakarítású termények felvásárlása 2003-ban kedvezően alakult. A legnagyobb növekedés a napraforgómag esetében volt: a 2002. évinél az egynegyedével nagyobb termés következtében egy év alatt 39 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene. A burgonyafelvásárlás a 2002. évinél kisebb termés ellenére 8 százalékkal növekedett. A legnagyobb visszaesés a káposztarepce értékesítésében volt, a 2003. évi volumen mindössze 40 százaléka az előző évinek (a kemény tél miatt a repcetermés a 2002. évinek a fele). A cukorrépa-termelői értékesítés 20 százalékkal volt alacsonyabb a 2002. évinél, ami döntően a csökkenő termelés következménye. Zöldségfélékből a 2002. évinél kevesebb termés miatt keresleti piac alakult ki. Ennek következtében 2003-ban átlagosan 8,7 százalékkal emelkedett a felvásárlás volumene, egyes termékek esetében azonban az átlagostól igen eltérő mértékben. A fontosabb zöldségnövények közül a paradicsom értékesítése a 2002. évi szintet 61 százalékkal haladta meg. Növekedett a felvásárlás zöldpaprikából (28 százalékkal), csemegekukoricából (22 százalékkal), fejeskáposztából (16 százalékkal), zöldborsóból és uborkából viszont a 2002. évihez képest csökkent a termelői értékesítés (38, illetve 33 százalékkal). A gyökérzöldségek közül növekedett a sárgarépa-felvásárlás (3 százalékkal), jelentősen visszaesett a petrezselyemgyökér- és a vöröshagyma-értékesítés 2002-höz képest (35, illetve 33 százalékkal). 16
A gyümölcsfelvásárlás éves szinten 15 százalékkal meghaladta a 2002. évi volument. 2003-ban almából 14, körtéből közel 24 százalékkal értékesítettek többet a termelők, mint az előző évben. Az áprilisi fagy és a száraz időjárás az őszibaracktermésben nagyobb kárt tett mint a kajsziültetvényekben, de a kínálat még így is jelentősen meghaladta a 2002. évit. Kajszibarackból az előző évi mennyiségnek hét és félszeresére nőtt a termelői értékesítés, de az őszibarack felvásárolt mennyisége is meghaladta a 2002. évi alacsony szintet (60 százalékkal). A csonthéjas gyümölcsök közül cseresznyéből a 2002. évi volumen két és félszeresét értékesítették a felvásárlókon keresztül, meggyből és szilvából pedig 6 százalékkal többet. A 2002. évinél kisebb termés miatt a bogyós gyümölcsök közül a szamócaértékesítés 22 százalékkal, a málna 35 százalékkal, a ribiszke 15 százalékkal, a köszméte 37 százalékkal volt kevesebb. A keresleti piac miatt a szőlőértékesítés 17 százalékkal haladta meg a 2002. évit, a borszőlő felvásárlása növekedett, a csemegeszőlőé csökkent. A félkész bor értékesítése is másfélszeresére nőtt 2002-höz képest. Az élő állatok és állati termékek felvásárlásának volumene 2002-höz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett, úgy, hogy az élőállat-felvásárlás 12 százalékkal meghaladta az előző évit, állati termékek volumene azonban közel 6 százalékkal kevesebb volt. Az élőállatértékesítésben 58 százalékot kitevő vágósertésből 2003-ban 20 százalékkal többet vásároltak fel, de jelentősen növekedett a vágómarha (21 százalékkal) és a vágójuh (32 százalékkal) felvásárlása is. Vágóbaromfiból a termelői értékesítés összességében nem érte el a 2002. évi szintet, ezen belül a vágócsirke-felvásárlás 1 százalékkal, a vágópulykáé 4 százalékkal meghaladta a 2002. évi volument. A vágókacsa-, illetve a vágóliba-felvásárlás viszont csökkent 2003-ban. Az állati termékek együttes értékesítése csökkent 2002-höz viszonyítva. Ezen belül a legnagyobb súllyal szereplő tehéntej (94 százalék) felvásárlása 7 százalékkal volt kevesebb a 2002. évinél. A kedvező exportpiacok következtében az étkezési tyúktojás felvásárolt volumene 12 százalékkal nőtt. 2003-hoz képest a gyapjúfelvásárlás (14 százalékkal) és a mézfelvásárlás (6 százalékkal) is növekedett. 3. Mezőgazdasági termelői árak A mezőgazdasági termékek 2003. évi áralakulását alapvetően befolyásolta, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős részéből keresleti piac alakult ki. A termelőiár-színvonal összességében 6,1 százalékkal haladta meg a 2002. évi szintet. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árai éves szinten növekedtek, az élő állatok és állati termékeké viszont mérséklődtek 2002-höz képest. A gabonafélék felvásárlási átlagárának 2003. évi növekedése következtében a gabona árszintje 2002-höz képest 33,3 százalékkal volt magasabb, de 7,6 százalékkal növekedett a zöldségfélék árszínvonala is. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az aszály miatt mind gabonafélékből, mind zöldségfélékből kevesebb termett 2003-ban. A tavaszi fagyok és a szárazság elsősorban a gyümölcsök minőségében okozott kárt, így a nagyobb termés ellenére 16,7 százalékos árszintnövekedés következett be 2002-höz képest. Az élő állatok és állati termékek 2003. évi árszintje 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül az élő állatok termelőiár-színvonala 10 százalékkal csökkent 2002-höz képest, ami elsősorban a vágósertés termelőiár-színvonalának jelentős (17 százalékos) visszaesésére vezethető vissza. A vágóbaromfi 2003. évi árszintje 3,5 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A vágómarha iránt 2003 folyamán csökkent a kereslet, ami az áralakulásban is megmutatkozott, a vágómarháért vágóborjú nélkül a termelők közel 7 százalékkal kaptak kevesebbet, mint 2002-ben. Az állati termékek árszínvonala összességében a 2002. évi szinten alakult, bár a tehéntej és az étkezési tyúktojás 2003. évi átlagára csökkent. 17
11. sz. tábla A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei (előző év = 100,0) Megnevezés 2001 2002 2003 Növénytermesztési és kertészeti termékek 91,3 103,7 120,6 Ebből: gabona 80,6 103,1 133,3 ipari növény 121,4 103,8 99,0 zöldségfélék 99,5 102,8 107,6 gyümölcsök a) 87,4 107,8 116,7 Élő állatok és állati termékek 121,2 94,4 93,7 Ebből: vágómarha (vágóborjúval) 101,5 105,1 96,0 vágósertés 140,6 82,7 83,0 vágóbaromfi 117,7 97,2 96,5 tehéntej 109,6 105,7 99,3 étkezési tyúktojás 109,0 96,2 96,4 Összesen 106,0 98,5 106,1 a) Borszőlővel együtt. 3.1. A felvásárlási árak A növényi termékek közül a gabonafélék árai a terméskiesés következtében éves átlagban drasztikusan (33,3 százalékkal) növekedtek. A kalászos gabonák közül a búza felvásárlási átlagára 33 százalékkal, az árpáé 15 százalékkal, a rozsé 34 százalékkal, a triticaléé 31 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél. A gabonafélék közül a kukorica ára emelkedett legnagyobb mértékben, a felvásárlási átlagár 38 százalékkal volt magasabb a 2001. évinél. Az aszály miatt alig akadt eladó, egyértelműen keresleti piac alakult ki. A búzahiány is hozzájárult a magas kukoricaárak kialakulásához, mivel a takarmányozás tekintetében egymást helyettesítő termékekről van szó. 3. sz. ábra A gabonafélék felvásárlási ára és mennyisége ezer tonna 1200 1000 800 600 400 200 0 2000. január 2000. július 2001. január 2001. július 2002. január 2002. július 2003. január 2003. július 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Ft/kg Búzamennyiség Kukoricamennyiség Búzaár Kukoricaár 18
Hasonló a helyzet a burgonya esetében is: az előző évinél kisebb kínálat következtében a felvásárlási átlagár éves szinten 54,5 százalékkal meghaladta a 2002. évit. A napraforgómagnál fordított a helyzet, a 2003. évinél egynegyedével nagyobb termés mellett csökkent a felvásárlási ár, és éves szinten 12 százalékkal elmaradt a 2002. évitől. A káposztarepcemag esetében, ahol a kemény tél miatt kipusztult vetéseken 50 százalékkal csökkent a termésmennyiség, átlagban 8 százalékkal növekedtek a felvásárlási árak 2002-höz képest. A cukorrépáért a kisebb termés következtében 7 százalékkal kaptak többet a termelők, mint 2002-ben. 4. sz. ábra A zöldségfélék felvásárlási ára és mennyisége 300 250 120 100 ezer tonna 200 150 100 80 60 40 Ft/kg 50 20 0 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Paradicsommennyiség Zöld- és paradicsompaprika-mennyiség Uborkamennyiség Paradicsomár Zöld- és paradicsompaprika-ár Uborkaár A zöldségfélék piacát 2003-ban a zöldborsó kivételével emelkedő felvásárlási árak jellemezték. A zöldpaprika ára 40 százalékkal, a paradicsomé 12, az uborkáé 9 százalékkal magasabb a 2002. évinél. Szembetűnő a gyökérzöldségek és a vöröshagyma 2003. évi árnövekedése. 2002-höz képest a petrezselyemgyökér ára 91, a zellergyökéré 45 százalékkal nőtt a szárazság miatt. Vöröshagymáért és a sárgarépáért 21 százalékkal kaptak magasabb árat a termelők, mint 2002- ben. A sárgadinnye-termelőknek viszont a 2003. év áresése jelentős bevételkiesést jelentett. 5. sz. ábra A gyümölcsök felvásárlási ára és mennyisége I. ezer tonna 350 300 250 200 150 100 50 70 60 50 40 30 20 10 Ft/kg 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Almamennyiség Almaár Körteár 0 19
6. sz. ábra A gyümölcsök felvásárlási ára és mennyisége II. ezer tonna 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 250 200 150 100 50 0 Ft/kg Őszibarack-mennyiség Meggymennyiség Sárgabarackár Sárgabarack-mennyiség Őszibarackár Meggyár A gyümölcsök esetében az öntözés többletkiadása növelte ugyan a költségeket, de a szárazság miatt a különböző érési idejű fajták egyszerre értek, ami az árak csökkenését okozta. Az almánál a korábbi évekkel ellentétben növekedett a felvásárlási ár, a 2002. évi rendkívül alacsony árakhoz képest 61 százalékos árnövekedés következett be. A többi gyümölcs esetében a meggynél két és félszeres, a szilvánál másfélszeres, a cseresznyénél 20 százalékos árnövekedés volt éves szinten. Legnagyobb árcsökkenést a kajszibaracknál regisztráltak, 2002-höz képest 40 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták fel, ami jórészt a bőséges kínálattal függ össze. Az őszibarack felvásárlási ára 2003-ban tovább növekedett, és 2 százalékkal meghaladta az előző évi átlagárat. A 2002. évinél kisebb kínálat tükröződik a szamóca és a málna 2003. évi áraiban, az előbbi 11, utóbbi 5 százalékkal volt magasabb a 2002. évi átlagnál. 7. sz. ábra A vágóállatok felvásárlási ára és mennyisége ezer tonna 600 500 400 300 200 100 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Vágómarha-mennyiség Vágósertés-mennyiség Vágóbaromfi-mennyiség Vágómarhaár Vágósertésár Vágóbaromfiár 350 300 250 200 150 100 50 0 Ft/kg 20
Az élő állatok közül a vágósertésnél volt a legnagyobb árcsökkenés. A piac kínálati jellege dominált 2003-ban is, a vágósertések felvásárlási ára februártól folyamatosan csökkent, és csak júliustól az intervenciós felvásárlás bevezetésének hatására kezdett emelkedni. A felvásárlási árak 2003 decemberétől ismét mérséklődtek, és éves szinten 17 százalékkal elmaradtak a 2002. évi átlagtól. A vágómarha értékesítési árai a gyenge kereslet miatt éves szinten 4 százalékkal csökkentek átlagosan. A tejpiaci problémák miatt növekedett a kivágás, különösen selejt tehénből volt nagy a kínálat. A vágójuh értékesítési átlagára 4 százalékkal növekedett, a vágóbaromfié viszont 4 százalékkal csökkent. 8. sz. ábra Az állati termékek felvásárlási ára és mennyisége millió liter millió darab 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 80 60 40 20 0 Ft/l Ft/db Tehéntejmennyiség Tehéntejár Étkezésityúktojás-mennyiség Étkezésityúktojás-ár Az állati termékek közül a tehéntej ára az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedett, 2003-ban a tejtermelő ágazatban megnövekedett követelmények miatt a kistermelők egy része nem tudta értékesíteni a tejet, a tejágazatban jelentkező túltermelés a felvásárlási ár csökkenéséhez vezetett. Az étkezési tyúktojás felvásárlási ára éves szinten 8 százalékkal csökkent. A méz ára 2002-höz hasonlóan jelentősen (22 százalékkal) tovább növekedett. Százalék 9. sz. ábra Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) 130 120 110 100 2000 2001 2002 2003* Mezőgazdasági termelőiár-index Mezőgazdasági ráfordításár-index */ Előzetes adatok. 21
A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala (az új, 2000. évi bázison számítva) 2003- ban 6,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az index az év első hónapjában az energia, az év utolsó hónapjaiban pedig a takarmány, energia- és vetőmagárak emelkedése miatt a többi hónaphoz képest erőteljesebben növekedett (8 százalék felett). A mezőgazdasági folyó termelőfelhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 6,3, a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az energiaárak éves szinten 5 százalékkal nőttek előző évhez képest, ezen belül az elektromos áram 11,0, míg az üzemanyagok ára 3,3 százalékkal emelkedett. A műtrágyák ára 1,3 százalékkal csökkent, a növényvédőszereké 4,3 százalékkal nőtt a 2002-es árakhoz képest. Az előző évi csökkenéssel ellentétben 2003-ban a takarmányok esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű drágulás (9,3 százalék), ami elsősorban a takarmányok alapanyagául szolgáló növényi termékek jelentős termelői árnövekedésének következménye. A gabonafélék és malomipari melléktermékek 28,3 százalékos áremelkedése volt a legjelentősebb, míg a többi ipari melléktermék (olajpogácsa, állati eredetű takarmányok) árszínvonala csökkent 2003. év során. A gépfenntartási költségek 3,8, az épület fenntartási költségek 4,4 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági gépek árának színvonala 5,4, míg a mezőgazdasági célú épületek beruházási költségei 6,2 %-kal nőttek. 4. Külkereskedelem A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 2003-ban 2785,4 millió USD, a behozatal ezzel szemben 1 456,4 millió USD volt. 2002-höz képest az export 448 millió USDvel, 19 százalékkal, az import 323,5 millió USD-vel, 29 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd USD volt, ez 124 millió USD-vel, 10 százalékkal magasabb az előző évinél. A külkereskedelmi forgalom egyenlege forintban folyó áron 3 százalékkal alacsonyabb volt a 2002. évinél. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar külkereskedelmi forgalmában folyó áron számítva mind a kivitel, mind pedig a behozatal meghaladta a 2002. évi szintet. A behozatal növekedése értékben közel 8 százalékponttal haladta meg a kivitel növekedését. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek 2003. évi exportjának volumene lényegében az előző évi szinten maradt, az importé ezzel szemben 9,7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A külkereskedelmi forgalmon belül az export folyó forint áron 4,1 százalékkal meghaladta a 2002. évit. A kivitel az élő állat, a hús- húskészítmények, valamint a gabona és gabonakészítmények kivételével valamennyi árucsoportnál nőtt 2002-höz képest. Az élelmiszerek közül az exportban a legnagyobb árbevételt 2003-ban is a húsok és húskészítmények jelentették, bár részesedésük a teljes kivitelből 2003-ban alig 26 százalékot ért el, a 2001. évi 29, illetve a 2002. évi 27 százalékkal szemben. Az élőállat-kivitel közel 19 százalékos visszaesése elsősorban az egyharmadával kisebb vágósertésexport-forgalom következménye. A külpiaci értékesítési lehetőségeket rontotta, hogy a hazai sertésárak 2003 első felében magasabbak voltak az Európai Unió árainál. A világpiaci árak kedvező alakulása következtében a vágóbaromfi exportjából a 2002. évinél 50 százalékkal kisebb volumen ellenére közel 14 százalékkal magasabb árbevétel realizálódott. Csökkent viszont a vágómarha és a vágójuh iránti kereslet a világpiacon, ami az exportforgalom visszaesésében mutatkozott meg. A húsok és húskészítmények exportja 3 százalékkal csökkent 2002-höz képest. A húsok közül a baromfi és a marhahús iránt növekedett a kereslet, a sertéshús iránt csökkent. A húsexport 66 százaléka az EU országaiba irányult (a forgalom a 2002. évit 5,6 százalékkal haladta meg), a FÁK-országokba irányuló húsexport is 16 százalékkal volt több a 2002. évi forgalomnál. 22
Az exportforgalom közel 18 százalékát kitevő gabona és gabonakészítmények kivitele nem érte el a 2002. évi szintet. A csökkenés a 2002. évinél 39 százalékkal kisebb kukoricaexportra vezethető vissza, amely 18 százalékos árbevétel kiesést okozott. Búzából 1,2 millió tonnát exportáltak, 6 százalékkal többet, mint 2002-ben. A kedvező értékesítési lehetőségek kihasználása (Ukrajna is importra szorult) mellett az étkezési búzán kívül 114 ezer tonna búzaliszt a 2002. évinél 74 százalékkal több is elhagyta az országot. A főbb árucsoportok közül 6,6 százalékkal nőtt az árbevétel a zöldségfélék és a gyümölcsök kiviteléből. Hasonló nagyságrendben növekedett a tejtermék- és tojásexport is. A hollandiai baromfipestis miatt Nyugat-Európában tojáshiány volt, aminek következtében kiugróan nőtt a magyar tojás kereslete a külpiacokon. Jelentősen nőtt az export az állati takarmányok (137,5 százalék), a kávé, tea, kakaó, fűszer (121,6 százalék) és dohány- és dohányáru (121,0 százalék) csoportnál. A nemzetgazdaság összes exportjából az agrárkivitel részesedése 2003-ban 6,6 százalék volt, az előző évhez képest alig változott. 12. sz. tábla A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2003. évi külkereskedelme Behozatal Kivitel Megnevezés folyó áron, folyó áron, előző év = 100,0 millió Ft millió Ft előző év = 100,0 Élelmiszerek, italok, dohány 326 419 111,6 625 832 104,1 Élelmiszer és élő állat 299359 110,9 594 266 103,7 Élő állat 4 776 79,9 28 347 81,2 Hús és húskészítmény 17 000 77,1 159 647 96,8 Tejtermék és tojás 18 726 126,1 30 429 106,6 Hal, rák, puhatestű állat stb. 8 282 103,5 1 883 120,9 Gabona és gabonakészítmény 27 669 122,0 109 978 99,3 Zöldségféle és gyümölcs 69 732 128,3 139 786 106,6 Cukor, cukorkészítmény és méz 9 341 122,2 25 475 108,4 Kávé, tea, kakaó, fűszer 41 114 118,4 25 148 121,6 Állati takarmány 67 501 94,8 59 444 137,5 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék 35 218 124,1 14 128 103,5 Ital és dohány 27 060 120,1 31 567 111,3 Ital 18 012 137,7 28 305 110,2 Dohány és dohányáru 9 049 95,7 3 262 121,0 A nemzetgazdasági import 3,1 százalékát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatala folyó áron számolva 11,6 százalékkal növekedett 2002-höz képest. A növekedés dinamikája megháromszorozódott az előző évhez viszonyítva. A főbb árucsoportok közül továbbra is az italok behozatala növekszik legnagyobb mértékben (37,7 százalékkal, legnagyobb csökkenés pedig a hús- és húskészítmények esetében volt (23 százalékos). Az összes agrárimport értékének 21 százalékát az állati takarmányok behozatala tette ki, ami a csökkenő állatállomány következtében 2002-höz képest 5,2 százalékkal mérséklődött. A 23
zöldség és gyümölcsfélék behozatala 28,3 százalékkal, a kávé, tea, kakaó, fűszerek pedig 18,4 százalékkal haladták meg a 2002. évi forgalmat. Jelentősen nőtt a tejtermékek- és a tojásimport (26,1 százalékkal), amely a tej és a tejtermékek behozatalának 40 százalékos emelkedéséből származott. 13. sz. tábla Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének relációs szerkezete, 2003 Megnevezés Behozatal ebből: EU fejlett országok középés keleteurópai országok fejlődő országok ebből: EU Kivitel fejlett országok középés keleteurópai országok (százalék) fejlődő országok Élelmiszerek, italok, dohány együtt 56,2 50,1 20,0 23,8 56,6 49,0 40,6 2,8 Élő állat 53,8 47,6 45,8 0,4 56,9 52,0 40,7 2,4 Hús és húskészítmény 92,0 89,6 5,0 3,0 80,3 66,4 16,3 3,4 Tejtermék és tojás 66,7 59,4 33,0 0,3 33,3 25,8 48,8 17,9 Hal, rák, puhatestű állat stb. 33,0 26,7 31,2 35,8 73,8 69,7 26,2 0 Gabona és gabonakészítmény 41,7 36,4 54,6 3,7 34,7 25,2 64,0 1,3 Zöldségféle és gyümölcs 59,4 52,0 12,7 27,9 56,4 53,2 42,2 1,4 Cukor, cukorkészítmény és méz 41,5 37,7 56,7 1,8 69,4 64,6 30,1 0,5 Kávé, tea, kakaó, fűszer 47,1 40,3 23,0 29,9 38,9 33,3 59,2 1,9 Állati takarmány 38,5 34,4 6,7 54,8 55,5 53,3 44,1 0,4 Egyéb táplálkozásra alkalmas termék 79,1 72,2 19,2 1,8 23,5 22,4 69,9 6,6 Ital 80,6 76,0 17,0 2,4 57,6 51,3 41,3 1,1 Dohány és dohányáru 61,6 38,2 5,4 33,0 50,2 20,8 40,9 8,9 A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetének alakulását a fejlett országok részarányának további növekedése jellemzi. 2003-ban a teljes élelmiszerexport közel 57 százaléka irányult ebbe az országcsoportba, és innen származott az import 56 százaléka is, ez az egy évvel korábbihoz képest az exportnál 1, az importnál 3 százalékpontos növekedést jelent. A fejlett országok csoportján belül is meghatározó az EU-val folytatott külkereskedelem, aránya a 2003. évi élelmiszerexportban 49, az importban 50 százalék volt. A közép- és kelet-európai országok részesedése az exportban kismértékű emelkedést mutat (41 százalék) az importban nem változott (20 százalék). A fejlődő országok részesedése a 2003-ra mind az exportnál, mind az importnál csökkent. A FÁK-országok relációjában az export 9 százalék körüli, az import továbbra is elhanyagolható. Az EU-ba irányuló export 42 százalékát az állati eredetű élelmiszerek (élő állat, húsok, húskészítmények, tej, tojás), egynegyedét a zöldségfélék és gyümölcsök tették ki. A Közép- és Kelet-Európába exportált agrártermékből az élő állatok, a húsok és húskészítmények, a tejtermék, a tojás részesedése 21 százalék volt, 28 százaléka pedig gabona és gabonakészítmény. A fejlődő országokba szállított élelmiszerek 66 százaléka állati eredetű termék, az innen származó import 48 százaléka állati takarmány (szójadara), egynegyedét pedig a zöldség-, gyümölcsfélék tették ki. 24