A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.



Hasonló dokumentumok
ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62

Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE

COMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT

Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE

ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Az őshonos halaink védelmében

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN ( )

Pisces Hungarici 6 (2012)

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

A Ráckevei (Soroksári)-Duna hal együttesének vizsgálata

Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Pisces Hungarici 4 (2010) A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Pisces Hungarici 2 (2007) MELLÉKLET. Természetes vizeink sorsa. Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121.

A Magyar Haltani Társaság évi előadói ülésének programja

A TURJÁNVIDÉK HALAI. Tóth Balázs. Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest Költő utca

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve április

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata (1): 1-21.

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

Pisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)

A Puszta /16, pp MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999.

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

Pisces Hungarici 2 (2007)

Adatok a dél-balatoni berekterületek halfaunájához

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

A címlapon: Halastó a Bakonyban (fotó: Barta Zoltán)

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Elemi csapásból hozzáadott érték

A Magyar Haltani Társaság évi hírei

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Földtudományok Doktori Iskola

Átírás:

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1. BEVEZETÉS A Kis-Sárréten a múlt századi vízrendezési munkálatok ellenére fennmaradt két nagyobb kiterjedésű mocsár, az Ugrai-rét és a Sző-rét. Mindkettő ősi állapotokat tükröz, védettségük és a terepviszonyok miatt mindkét víztér mentes az emberi zavarástól. Zavarást mindössze mi jelentettünk a két mocsár élővilága részére azzal, hogy 1997-ben és 1998-ban rendületlenül kerestük mindkét mocsárban a lápi pócot, de eredménytelenül. A faj kis elterjedési területtel bír, ami a Duna medencéjére korlátozódik. A vízrendezési munkálatokra való érzékenysége, valamint az optimális élettereinek lecsökkenése miatt, a most a XX. század végén jogosan aggódhatunk, hogy a fajt megvédjük a kipusztulástól. A faj veszélyeztetettségét felismerve a lápi póc több szomszédos ország vörös könyvében szerepel a hazai mellett. A Berni Konvenció fokozottan védett státuszba helyezte a fajt. A Körös-Maros Nemzeti Park könyvtárában fellelhető kéziratokban, kiadványokban több helyen szerepel a lápi póc a biharugrai halastavak és a Kis- Sárrét természeti értékeinek felsorolásánál. Ezt az adatot szerettük volna megerősíteni, de nem jártunk sikerrel egyik évben sem. A fajról a területre vonatkozóan STERBETZTŐL (1958) származik egy adat: Biharugrán a Begécsi víztároló területén talált egy példányt 1952-ben. Egy IUCNkiadványban (IUCN, 1995) a biharugrai tavak jellemzésénél írják, hogy a tavakon olyan védett halfajok is fennmaradtak, mint a réti csík és a lápi póc. A vizsgálódásaink során a lápi póc előfordulását nem sikerült igazolnunk, pedig több élőhely típusba tartozó víztérben halásztunk. A halászatok során szerzett faunisztikai adatokról ezúton kívánunk beszámolni. A térségre mindössze két recens adatsor vonatkozik. A korábbi anyag nyomtatásban nem jelent meg, GYÖRE (1992-93) végzett a térségben halfaunisztikai adatgyűjtést a Kiskunsági Nemzeti Park megbízásából. Jelentésében 16 faj előfordulásáról számolt be, valamint megjegyzi, hogy a 1992. augusztusában és 1993. júliusában kimutatott fenékjáró küllőt és naphalat 1993.

őszén nem sikerült megtalálnia. Az általa regisztrált fajok száma összesen 18, melyek a következők voltak: 1. bodorka, 2. vörösszárnyú keszeg, 3. balin, 4. küsz, 5. karika keszeg, 6. dévérkeszeg, 7. compó, 8. fenékjáró küllő, 9. razbóra, 10. szivárványos ökle, 11. kárász, 12. ezüstkárász, 13. ponty, 14. vágó csík, 15. törpeharcsa, 16. csuka, 17. naphal, 18. sügér. A Kis-Sárrét térségére vonatkozó frissebb adatok GYÖRE, SALLAI (1998) dolgozatában lelhetők fel. A szerzők a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről közöltek adatokat. Az Ugrai-rét esetében hat faj (1. vörösszárnyú keszeg, 2. razbóra, 3. kárász, 4. ezüstkárász, 5. réti csík, 6. csuka), a Sző-rét esetében kilenc halfaj (1. vörösszárnyú keszeg, 2. kurta baing, 3. razbóra, 4. kárász, 5. ezüstkárász, 6. réti csík, 7. vágó csík, 8. fekete törpeharcsa, 9. csuka) jelenlétét mutatták ki. A szerzők korábbi eredményességének ellenére 1998-ban az Ugrai-rétről csak két halfaj került elő: a kárász és a réti csík. A halászatokhoz akkumulátoros elektromos halászgépet használtunk. Több ponton mértük a vízminőségi paramétereket is, melyeket az I. táblázatban foglaltunk össze. Az egyedszámok rögzítése a helyszínen történt diktafonnal. A halak a meghatározást követően visszakerültek az éltető elemükbe. I. táblázat. A mintavételi helyeken mért vízminőségi paraméterek Körösnagyharsány, Holt-Sebes Körös I. Körösnagyharsány, Holt-Sebes Körös II. ph turbiditás vezetőképesség ms/cm oldott O 2 mg/l sótartalom % hőmérséklet o C 6,48 50 0,612 1,26 0,02 23,0 7,95 67 0,666 4,91 0,02 22,7 Ugrai-rét I. 7,64 22-9,96 0,02 21,8 Ugrai-rét II. 7,33 17 0,657 9,13 0,02 23,9 Ugrai-rét III. 7,18 2 0,619 2,03 0,02 11,2 Simatói-csatorna 7,35 13 0,454 3,02 0,01 20,2 2. EREDMÉNYEK A vizsgált pontokon kimutatott halfajok felsorolásánál a NELSON (1984) taxonómiai sorrendjét alkalmaztuk. Az adatok közlésénél a DÉVAI et al. (1987) által javasolt faunisztikai adatközlés formai követelményeit vettük irányadónak. CYPRINIDAE 1. Rutilus rutilus (LINNAEUS, 1758) bodorka Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 1. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 25. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 4. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 37.

2. Scardinius erythrophthalmus (LINNAEUS, 1758) - vörösszárnyú keszeg Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 15. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 5. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 8. 3. Leuciscus cephalus (LINNAEUS, 1758) domolykó Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 3. 4. Leucaspius delineatus (HECKEL, 1843) - kurta baing Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 1. 5. Abramis brama (LINNAEUS, 1758) - dévérkeszeg Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 1. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 2. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 3. 6. Tinca tinca (LINNAEUS, 1758) - compó Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 3. 7. Pseudorasbora parva (SCHLEGEL, 1842) - razbóra Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 10. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 57. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 37. 8. Rhodeus sericeus amarus (BLOCH, 1873) - szivárványos ökle Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 100. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 7. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 1. 9. Carassius carassius LINNAEUS, 1758 - kárász Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 6. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 80. Ugrai-rét melletti csatorna: 1998.07.03., 1. - Ugrai-rét: 1998.07.03., 101. 10. Carassius auratus LINNAEUS, 1758 - ezüstkárász Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 50. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 60. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 87. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 23. COBITIDAE 11. Misgurnus fossilis (LINNAEUS, 1758) - réti csík Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 3. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 23. - Ugrai-rét: 1998.07.03., 1. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 2. 12. Cobitis taenia LINNAEUS, 1758 - vágó csík Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 20. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 1. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 2.

ICTALURIDAE 13. Ictalurus nebulosus (LESUEUR, 1819) - törpeharcsa Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 3. 14. Ictalurus melas (RAFINESQUE, 1820) - fekete törpeharcsa 1. Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 3. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., ESOCIDAE 15. Esox lucius LINNAEUS, 1758 - csuka Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 1. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 1. CENTRARCHIDAE 16. Lepomis gibbosus (LINNAEUS, 1758) - naphal Holt-Sebes-Körös (Biharugra): 1997.06.27., 4. Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 4. - Holt-Sebes-Körös (Körösnagyharsány): 1998.07.02., 3. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 2. 17. Perca fluviatilis LINNAEUS, 1758 - sügér Inándi-csatorna (Geszt): 1997.06.28., 1. Simatói-csatorna (Biharugra): 1998.07.03., 2. 3. ÖSSZEFOGLALÁS Összegzésként elmondható, hogy a térségben a korábbi fajlistákhoz képest további, természetvédelmi szempontból értékes fajok jelenlétét nem mutattuk ki. Új fajként a domolykó (Leuciscus cephalus) került elő. A GYÖRE (1992-93) által kimutatott fajok közül nem találkoztunk a következő öt fajjal: küsz, karikakeszeg, balin, fenékjáró küllő és ponty. A korábbi fajlistákkal összesítve a jelenlegit a Kis-Sárrétről az eddig bizonyítottan előfordult fajok száma 22. A térségben vannak további halfaunisztikai szempontból értékes biotópok, melyek vizsgálatára a következő években fogunk sort keríteni. Ezúton is hálás köszönetet mondunk a Körös-Maros Nemzeti Park két munkatársának Zalai Tamás területi felügyelőnek és Makra Dezső természetvédelmi őrnek, akiknek helyismerete nélkülözhetetlen volt. Ugyancsak köszönet illeti azokat is, akik önzetlenül segédkeztek a mintavételezéseknél, név szerint: Medvegy László a HAKI munkatársa és ifj. Orcsik Tibor tanuló. 4. IRODALOMJEGYZÉK BĂNĂRESCU, P. 1964: Pisces Osteichthyes. Vol. XIII. Fauna Republicii Populare Romîne. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucuresti, pp. 959. BERINKEY, L. 1966: Halak - Pisces. Magyarország Állatvilága Fauna Hungariae 79. XX. 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 135.

DÉVAI, GY., MISKOLCI, M., TÓTH, S. 1987: Javaslat a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítésére. I. rész: Adatközlés. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 6:29-42. GUTI, G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86:141-144. GYÖRE, K. 1992-93: Jelentés a komplex természeti állapotfelvételezés témakörben végzett kutatásról a Körös-Maros Nemzeti Park területén. Jelentés. GYÖRE, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Vízi Természet- és Környezetvédelem 1., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp. 340. GYURKÓ, I. 1972: Édesvízi halaink. Ceres Könyvkiadó, Bukarest, pp. 296. HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp. 175. HARKA, Á., PINTÉR, K. 1990: Systematic status of Hungarian bullhead pout: Ictalurus nebulosus pannonicus ssp. n. Tiscia (Szeged), 25:65-73. HERMAN, O. 1887: A magyar halászat könyve. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 860. IUCN, 1995: Természetvédelem a halastavakon. IUCN, Gland, Svájc és Budapest, p. 44. LELEK, A. 1987: The Freshwater fishes of Europe. Vol 9. Threatened Fishes of Europe. Aula Verlag, Wiesbäden, pp. 343. NELSON, J. S. 1984: Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc. New York PINTÉR, K. 1987: Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. XXIV. Georgikon Napok, Keszthely, p. 32-41. PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 202. PINTÉR, K. 1991: A fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque, 1820) megjelenése a Tisza vízrendszerében. Halászat, 84:94-96. STERBETZ, I. 1958: Ismerkedés a lápi póccal. Halászat, 4:76. STERBETZ, I. 1963: Adatok a lápi póc (Umbra krameri Walbaum) és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pall.) Kárpát-medencei elterjedéséhez. Vertebrata Hungarica, 5:5-18. VÁSÁRHELYI, I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyv-tára, Miskolc, pp. 134. VUTSKITS, GY. 1918: Halak - Pisces. Magyar Birodalom Állatvilága - Fauna Regni Hungariae, Budapest, pp. 42. WHEELER, A. 1978: Ictalurus melas (Rafinesque, 1820) and I. nebulosus (Le Sueur, 1819): The North American catfishes in Europe. J. Fish Biol., 12:435-439. SUMMARY Some data to the Fishfauna of Kis-Sárrét Only a few fishfaunistical data is known in Kis-Sárrét and its surroundings. According to our samples 17 species were collected in 1997 and 1998, among which 3 species were protected: Leucaspius delineatus, Misgurnus fossilis, Cobitis taenia. In the region 22 species are present with evidence. (Zoltan Sallai, Szarvas and Karoly Györe, Szarvas)