Ladi János Általános Iskola Mesztegnyő, Kossuth L. u. 33. 8 7 1 6 L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kovácsné Vanderer Ágota és a nevelőtestület tagjai Mesztegnyő, 2013. március 31. 1
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő Tartalom I. LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 6 1. BEVEZETŐ - KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 6 2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 7 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK NÉVADÓJA... 7 4. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, MINT A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI FELTÉTELE... 8 5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA... 9 A II./ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 10 aa. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI... 10 1.1. Alapelvek:...10 1.2. Értékek:...10 1.3. Célok:...11 1.4. Feladatok:...12 1.5. Az iskolai munkát segítő eszközök:...12 ab.2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 12 2.1. Erkölcsi nevelés...13 2.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...13 2.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés...13 2.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...13 2.5. Családi életre nevelés...13 2.6. A testi és lelki egészségre nevelés...14 2.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség...14 2.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság...14 2.9. Pályaorientáció...14 2.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés...15 2.11. Médiatudatosságra nevelés...15 2.12. Tanulás tanítása...15 2.13. Énkép, önismeret...15 ac.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 16 3.1. Erősségeink:...16 3.2. A testi-lelki egészségneveléssel kapcsolatos problémák:...16 3.3. Testi egészségfejlesztés...16 3.4. Lelki egészség:...17 3.5. A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósításának szervezeti feltételei...18 3.6. A teljeskörű egészségfejlesztés módszerei és színterei...18 3.7. A teljeskörű egészségfejlesztést segítő kapcsolatok...19 ad 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 19 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...19 4.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok...19 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai...20 4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai...20 4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai...21 4.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok...21 ae.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 23 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai...23 5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...23 2
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő af. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 24 6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek...24 6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenység...27 6.3. Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenységek...27 ag.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE:... 28 7.1. Diákönkormányzat...29 ah. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI... 29 8.1. A szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolattartás formái...29 8.2. Iskola felhasználók az iskolai közéletben...30 8.3. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban...30 8.4. A szülő, mint a tanulási nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet:...31 8.5. Szülő, mint az iskolai közélet szereplője...31 8.6. A tanulókkal való kapcsolattartás formái...31 8.7. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...31 8.8. Az intézmény és partnereinek kapcsolattartási formái...32 ai. 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 32 9.1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük...32 9.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vizsgarészeket tenniük a tanulóknak34 aj. 10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 34 ak.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVEK... 35 11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításának célja...35 11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a tanítási órákon...36 B. III. HELYI TANTERV... 37 ba.1. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI... 37 1.1. A választott kerettantervek:... 37 1.2. Az egyes évfolyamokon használatos tantervek... 38 bb.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERET-TANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMUK... 38 2.1.Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon...38 2.2. A kompetencia alapú oktatás belépési rendje: (évfolyamonként)...40 bc. 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 40 3.1. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei...40 3.2. A tankönyvválasztás szempontjai... 40 3.2. A tankönyvekről való tájékozódás forrásai:...41 3.3. A tankönyv térítésmentes igénybevételének helyi rendje...41 3.4. Szabályzat a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyv-ellátás rendjéről...42 bd) 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 42 4.1. A Nat az alábbi pedagógiai feladatok megvalósítását határozza meg:...42 4.2. A feladatok helyi megvalósítására vonatkozó szabályaink...42 4.3. Feladatok:...43 3
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő be. 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSI A NKT.27. (11.) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT FOLYIK... 44 bf. 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 44 6.1. Választható foglalkozások:...44 bi. 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 44 7.1. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek...44 7.2. Az érdemjegyek megállapítása...45 7.3. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe...46 7.4. Irásbeli mérés, beszámoltatás...46 7.5. Az ellenőrzés, értékelés elvei:...49 7.6. Ellenőrzés, értékelés...51 7.7. A z ellenőrzés és értékelés rendszere...52 7.8. Szöveges értékelés, mentesítés...52 7.9. Értékelés...53 7.10. Ellenőrzés...54 7.11. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek...55 7.12. Az érdemjegyek megállapítása...56 7.13. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe...56 7.14. Írásbeli mérés, beszámoltatás...56 bj 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 58 8.1. A csoportbontás elvei...58 8.2. Mely tantárgyakat érintheti?...58 8.3. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei...58 bl.9.a TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 58 9.1. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (mini hungarofit)...58 9.2. A testnevelő által elvégzendő feladatok:...59 9.3. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök...59 9.4. A vizsgálat gyakorlati végrehajtása...59 9.5. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez...60 bm 10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK... 60 10.1. Az iskola egészségnevelési elvei...60 10.2. Az iskola környezetnevelési elvei...61 bn. 11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 62 11.1. Feladatok...62 11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...63 bo.12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 64 12.1. Jutalmazás és elmarasztalás elvei, módjai...64 12.2. A magatartás, szorgalom értékelése...66 12.3. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei...67 12.4. Szempontjai...67 IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 67 V. PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 68 V/1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 68 4
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő VI. MELLÉKLETEK... 69 1. Implementáció és fenntarthatóság... 69 2. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája, követelményei:... 70 3. Tankönyvellátás szabályzata... 74 4. Erkölcstan, Hit-és erkölcstan értékelése... 81 5. A dráma tantárgy értékelése 5. osztályban... 82 5
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő I. LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. BEVEZETŐ - KÜLDETÉSNYILATKOZAT - Szép természeti környezettel rendelkező táj 3 településének beiskolázási körzete vagyunk. Az 1-8. osztályos alapfokú nevelési-oktatási intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása integrált oktatás keretében valósul meg. Az intézménybe 2006. szeptemberétől kompetencia alapú oktatást vezettünk be a HEFOP 3.1.3 pályázat keretében. 2009. szeptember 1-től a TÁMOP 3.1.4 pályázattal kiterjesztettük más évfolyamokra és területekre is. - Intézményünkben az önkormányzat által üzemeltetett konyha működik, így tanulóinknak nemcsak a nevelését és oktatását, de étkezését is biztosítani tudjuk. - Célunk, hogy magas szintű, alkalmazható tudást közvetítsünk, de ennek mennyisége és minősége egyénre szabott legyen, hogy tanulóink minél jobban felkészülhessenek a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Kapcsolatainkat jellemezze az együttműködési készség tanulóval, szülővel, munkatárssal egyaránt. - Mindezek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük, és érzékenyen reagálunk iskolahasználóink életében bekövetkező változásokra, az igények figyelembevételével. Tanulóinknak sokszínű tevékenységet biztosítunk sport, zene, kézügyesség, természetjárás, számítástechnika terén. Részt vehetnek különböző tanulmányi és sportversenyeken. Mindez segít tanulóinknak, hogy minél előbb megtalálják önmagukban az értéket, hogy fejleszteni tudjuk valamennyiükben azt, amit igazán szeretnek és tudnak. - Nevelőtestületünk és munkatársaink vállalják az újabb kihívásokat. Rendszeres önképzéssel és szakmai továbbképzéssel fejlesztjük pedagógiai eszköztárunkat. Olyan feladatokat vállalunk át a családoktól, amelyek tanítványaink boldogulását szolgálják. Módot adunk mindenkinek hátrányai csökkentésére, és segítjük teljes életre történő felkészülését. Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 6
2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő Mesztegnyő község a Balaton és Dráva folyó között elterülő Somogy megye egyik észak-nyugati települése. A Dunántúli-dombvidék nagytájhoz, Belső-Somogy középtájhoz, ezen belül a Marcali-hát kistájhoz tartozik. A község 23 kilométerre fekszik a Balatontól, a rajta átfutó 68-as út mentén, erdők, dombok, halastavak ölelésében. Az átutazónak azonnal feltűnik a település középtáján látható templom kolostor együttes. Gróf Hunyadi Antal építtette 1756-ban. Önálló iskolaként 1777-től működik. Eleinte ferences-rendiek oktattak a barokk és rokokó stílusban épült intézményben csak fiúkat. A környéken licenciátusként vált ismertté és népszerűvé. Fennmaradó írásos emlékeink szerint Vörös Gergely volt első tanítója. 1872-től a ferenceseket a Páli Szent Vince leányai váltották fel, akik egy tanító-rend tagjaiként végezték szervezett tevékenységüket. Hét főből álló tantestületüknek már egy óvónőként dolgozó tagja is volt. Egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig működtették iskolájukat. Ezután évekig a 68-as út mindkét oldalán ma is fennálló épületekben folyt a tanítás, a tanteremhiány miatt többnyire váltakozó, délelőtti délutáni formában. 1980-ban az épülethez kapcsolódó sajnálatos módon addig gabonamagtárként funkcionáló részt is az intézményhez kapcsolták. Átalakításával javultak a nevelő-oktató munka feltételei. 1994-ben átadták az iskola melletti területen épült tornatermet, amely kibővítette a testnevelés órai és a sportolási lehetőségeket. 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK NÉVADÓJA Az intézmény neve: Ladi János Általános Iskola. Névadója: Ladi János tanító, aki 1879-ben született Németladon. Iskoláit Pécsett, majd Csurgón a tanítóképzőben végezte. Itt ismerkedett meg Kutor József mesztegnyői tanító Ilona nevű leányával. Fiatal tanítóként Ladra, majd Nagyatádra került. 1901-ben érkezik Mesztegnyőre, ahol megnősül. Feleségül veszi Kutor Ilonát. A mai Faluház épületében működő fiúiskolában tanít. Apósa, Kutor József pedig elfoglalta Ladi helyét Nagyatádon. Hamar népszerűvé válik a községben, amire rá is szolgál. Faiskolát, sportkört szervez, tűzoltóegyletet alapít, vezeti az iparos könyvtárat, színjátszókört szervez és vezet. Különösen természettudományos tárgyak oktatásában eredményes. Több írása jelenik meg a megyei lapban a falubeli cselédek életét ecseteli. 1919-ben a somogyi pedagógusok vezetőjüknek választják. Pedagógiai témájú továbbképzései népszerűek és látogatottak. 1919. augusztus 26-án hal meg. A Prónay-különítmény emberei az inkei erdőben kivégzik. Mindössze 40 évet élt. Emlékét a mai Faluház falán emléktábla őrzi, amelyet a helyi Honismereti Egyesület állíttatott. 7
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő 4. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, MINT A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI FELTÉTELE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Marcali Tankerülete ALAPÍTÓ OKIRAT LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: 1. Hivatalos neve: Ladi János Általános Iskola 2. Feladat ellátási helye 8716 Mesztegnyő, Kossuth Lajos utca 33. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 4. Típusa: Általános Iskola 5. OM azonosító: 034068 6. Alapfeladata (feladat hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás: - alsó tagozat - felső tagozat o magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás o több tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása - hallássérült - tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd 6.2. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 192 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: Saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladat ellátási hely szerint pontos cím: 8716 Mesztegnyő, Kossuth L. u. 33. hasznos alapterület: 15194 nm helyrajzi szám: 332/A jogkör: vagyonkezelő/vagyonhasználati jog KLIK 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Mesztegnyő, 2013. február 01. P.H. irányító, alapító jogkör gyakorlója 8
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő 5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Ebben a földrajzi és társadalmi környezetben, amelyben élünk és dolgozunk, nem függetleníthetjük magunkat az alábbi jelenségektől: A családok egyre nehezebb anyagi és szociális helyzete gyerekeinket is sújtja. Folyamatosan nő a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyermekek száma. Fenntartó anyagi helyzete alapvetően behatárolja nevelő oktató munkánk lehetőségeit. Mire vállalkozhatunk, hogyan fogalmazzuk meg jövőképünket? 1. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, és érzékenyen reagálunk iskolahasználóink életében bekövetkezett változásokra. Alkalmazkodunk a tendenciózus jelenségekhez, s igyekszünk gyermekeink minél szélesebb körét az iskola védőhálója alá vonni. 2. Megőrizzük és továbbvisszük a településeinkre jellemző kulturális értékeinket, a helytörténetet, hagyományaink ápolását, szokásaink gyakorlását. 3. Nevelőtestületünk vállalja az újabb kihívásokat. Rendszeres képzéssel és továbbképzéssel fejlesztjük szakmai, pedagógiai eszköztárunkat. Olyan feladatokat vállalunk át a családoktól, amelyek tanítványaink boldogulását szolgálják, s egyben egyetlen lehetséges mód hátrányuk csökkentésére, a normális életre történő felkészítésükre. 4. Olyan ISKOLA megteremtésén fáradozunk, amelyben otthon érzi magát gyermek és felnőtt, nevelő és nevelt, beosztott és vezető. Szeretnénk visszaszerezni a tudás becsületét, pozitív közeli példákon bemutatni a követendő utat, tettekre, cselekedetekre ösztönözni az elérhető siker érdekében. A szülői érdeklődés és törődés csökkenése ellenére sem mondunk le felelősségteljes feladatunkról, bevonni őket közös gondjaink megoldásába, közös jövőnk tervezésébe. Hisszük és valljuk, hogy csak az iskola-családi ház kapcsolat érdemi javulása vezethet ki bennünket jelenlegi nehéz helyzetünkből. Jellemezze munkánkat: a tudásközvetítés magas szintje, differenciált mennyisége és minősége; a következő évfolyam sikeres elvégzéséhez szükséges tudás (minimum-követelmények) biztonságos elsajátíttatása minden tanuló esetében; a képességfejlesztés mérhető eredményessége; a felzárkóztatás türelme és kimutatható javulása; a problémamegoldó gondolkodás többoldalú javulása; naprakészség, hitelesség, tudatosság; megértés, türelem, tolerancia; törekvő együttműködési készség tanulóval, szülővel és kollégával; helyes önértékelés, az értékelés megalapozottsága, hitelessége. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. 9
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő a II./ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA aa. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. Alapelvek: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelveit az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, a kompetencia alapú oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése határozza meg. Fő területei: Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A tudás és képességfejlesztés helyes aránya A másság elismerése és tiszteletben tartása, toleranciára nevelés Tevékenységközpontú tanítási gyakorlat. Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása, támogató, segítő, koordináló pedagógiai attitűd kialakítása. Integráció elve (SNI tanulók integrált oktatása, nevelése) Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve Kooperatív technikák alkalmazása Differenciált tanulásszervezés, Motiváló tanulási környezet. Egészséges életmódra törekvés igényének kialakítása Esztétikai fogékonyság fejlesztése Tanulási esélyegyenlőség biztosítása Folyamatos fejlesztés elve Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése 1.2. Értékek: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés Felelős döntéshozatal képessége Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés Felelős állampolgárrá válás segítése Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, környezetalakítás A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása Felkészülés a jövőre, pályaorientáció és döntés Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság, Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás Egyenlő bánásmód Alkalmazható tudás Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása 10
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő A köz érdekében önként vállalt munka Az egész életen át tartó tanulás képessége Együttműködés és önállóság Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Tartalmas és tartós kapcsolatok Együttműködés nevelő-oktató munka szereplőivel: a szülőkkel, civil szervezetekkel, egyházak képviselőivel 1.3. Célok: Iskolánkban folyó nevelő- oktató munkánkkal hozzájárulunk az erkölcsös, önálló életvitelre, céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, a nemzeti értékeket ismerő, felelős állampolgárok neveléséhez. Hozzájárulunk a ránk bízott gyermekek szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges és a munkaerőpiachoz alkalmazkodni képes nemzedék neveléséhez. - Olyan tanulókat képezzünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs bázis lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során; - Az információs és kommunikációs kultúra tanulóink, egyéni szocializációjának, a társadalmi érintkezésüknek, az egyéni és közösségi érdekeik érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője legyen. 1.3.1. A kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése A matematikai kompetencia fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése A természettudományos kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia fejlesztése A hatékony, önálló tanulás kialakítása A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása Az egész életen át tartó tanulást szolgáló képességek fejlesztése A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák megalapozása az életkori sajátosságok figyelembe vételével 1.3.2. Tanulási képességek fejlesztése Pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása A tanulási motiváció kialakítása, fenntartása A tanulási kudarcok megelőzése Az egyéni képességek optimális fejlesztése A tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval történő együtt haladása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi, használható ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a társadalmi beilleszkedés érdekében. A tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. Tanulóink minden tantárgyból megfeleljenek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. 11
1.4. Feladatok: L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő Kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekkel tanulóink gyakorlatközpontú, használható ismereteket képesek szerezni A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba Változatos oktatásszervezési-és munkaforma alkalmazása/projekt, témahét/ a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében Érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása A tanulás tanulása, tanítása Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a tanulói kompetenciák fejlesztésével Tevékenység és problémaközpontú, felfedező tanítási tanulási gyakorlat Pozitív attitűdök kialakítása, fenntartása Hatékony, az egyéni tanulási stílusokkal adekvát tanulási módszerek kialakítása Az egyenlő hozzáférés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a pedagógiai gyakorlatban A módszerek, módszerkombinációk megválasztása sajátos nevelési igény típusához Pedagógiai célú rehabilitáció biztosítása A hallássérült tanuló számára szükséges eszközök, pedagógiai habilitáció, rehabilitáció nyújtása Megismerési képességek fejlesztése, különösen a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességeket, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik; Gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára 1.5. Az iskolai munkát segítő eszközök: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Eszközök Kompetencia alapú oktatási programcsomagok matematika szociális és életvitel szövegértés és szövegalkotás Műveltségterület tantárgyi bontás magyar nélkül Három hetet X meghaladó projekt Témahét karácsony Moduláris oktatási programok egészséges életmód Interaktív tábla X X X X X X X X Interaktív tananyag X X X X X X X X ab.2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a teljes személyiség fejlesztése. A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkával. A döntési, értelmes kockázatvállalási képesség fejlesztése. Az önreflexió, a reflexió képességének fejlesztése. 12
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása-páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni és egyéni feladatok vállalása. 2.1. Erkölcsi nevelés Célunk: - Tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése - Cselekedeteikért és azok következményeiért vállalt felelősség kibontakoztatása - Igazságérzetük kibontakoztatása - Közösségi beilleszkedésük elősegítése Feladatunk: - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célunk: Feladataink: - Ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait - Tanulmányozzák jeles magyar személyiségek munkásságát - Alapozza meg az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismerését, megbecsülését - Alakuljon ki a hazaszeretet érzése - Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását, a természeti és társadalmi környezettel; alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, a hazaszeretetet; - Segítsük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerését, megbecsülését, mások előítéletek nélküli elfogadását; - Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására 2.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk: - Alakuljon ki: - a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása - emberi méltóság az emberi jogok tisztelete - erőszakmentesség - méltányosság - Ismerjék meg az állampolgári jogokat és kötelességeket 2.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célunk: - Váljék képessé érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiára - Tudatosuljon bennük, hogy fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani 2.5. Családi életre nevelés Célunk: - Felkészítés a felelős párkapcsolat kialakítására - Családi életükre felmerülő konfliktusok kezelésére - Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet kell fordítani a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre - Segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását; - Fejlesszük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeretet. 13
Feladataink: L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő - A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismertetése; - A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása; - Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fontos az élethosszig tartó tanulás; - Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek elősegíthetik, a tanulók megfelelő ön- és pályaismeretének kialakulását; - A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése; 2.6. A testi és lelki egészségre nevelés Célunk: - Egészséges életmód kialakítása (táplálkozás, mozgás, stressz- és konfliktuskezelés) - Betegségmegelőzés - Szabályok betartása a közlekedésben, testi higiénében, veszélyes és váratlan helyzetek felismerésében, kezelésében - Káros függőséghez vezető szokások megelőzése 2.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk: - A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása - Az ehhez szükséges képességek fejlesztése és gyakoroltatása (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás) 2.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk: - A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása - Ismerje meg a környezettel kapcsolatos állampolgári, jogok és kötelességek gyakorlását - Gazdasági és társadalmi folyamatok megismerése, amelyek változásokat okozhatnak - Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek megőrzése 2.9. Pályaorientáció Célunk: Feladataink: - Átfogó kép nyújtása a munka világáról - Kipróbálhassák képességeiket az érdeklődésüknek megfelelő területen - Segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását; - Fejlesszük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeretet. - A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismertetése; - A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása; - Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fontos az élethosszig tartó tanulás; - Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek elősegíthetik, a tanulók megfelelő ön- és pályaismeretének kialakulását; - A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése; 14
2.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk: L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Feladataink: - A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi érdekek, jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme; - Fejleszteni kell a tanulókban a tájékozódás képességét, a döntési helyzet felismerését, a döntésre való felkészülést; - Meg kell ismertetni a tanulókkal a PIAC, a MARKETING és a REKLÁM szerepét alkalmassá téve őket e területben való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 2.11. Médiatudatosságra nevelés Célunk: - Értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét - Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása - Ismerje meg a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatot 2.12. Tanulás tanítása Célunk: Feladataink: - Elsajátíttassuk tanulóinkkal az élethosszig tartó eredményes tanulás eszközeit, módszereit, technikáit, az önművelés igényét, és szokását; - Kialakítsuk tanulóinkban a kritikai gondolkodást, amely segíti őket a konfliktusok kezelésében, életminőségük javításában, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtésében, a teljesebb élet megszervezésében. - Felkeltsük az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt; - Tanulóink tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében; - Mozgósítsuk az előzetes tudást és tapasztalatokat, az emlékezet fejlesztése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - A csoportos tanulás, a kooperatív csoportmunka módszereinek megtanítása; - Az alapkészségek kialakítása ( az értő olvasás, íráskészség, a számfogalom fejlesztése); - A könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek megtanítása; - Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, erre alapozzuk a tanulás fejlesztését, építsük ki az egyénre szabott tanulási módszereket, eljárásokat; - Törekedjük a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a következtetés és a probléma megoldás, a kreatív gondolkodás fejlesztésére; - Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni; - Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végig gondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kihasználásának területeire. 2.13. Énkép, önismeret Célunk: - Tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 15
Feladataink: L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő - A gyermeket önmaga megismerésére motiváló tanulási környezet szervezése, amely kialakítja benne az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. - A tanuló váljék aktív részesévé ezen értékek megnevezésének, azonosításának; egyre kompetensebbnek érezze magát saját nevelése, személyes biztonsága, sorsa és életpályája alakításában. ac.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön e testi-lelki jóllét egészségét és egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 3.1. Erősségeink: - iskolánkat tágas, szép udvar veszi körül, ami biztosítja a feltételeket a rendszeres testmozgáshoz - tornatermünk jól felszerelt - a tantermek mérete, megvilágítása, bútorzata, szellőztetése megfelel az egészségvédelmi követelményeknek - tanulóink sokféle sport és kulturális rendezvényen vehetnek részt - az itt dolgozók nyitottak a különféle problémák feltárására és megoldására - iskolánkban rendszeresek az orvosi, fogorvosi és védőnői szűrővizsgálatok - hagyományosan jó a kapcsolatunk a testi-lelki egészségvédelemben résztvevő partnereinkkel (gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, háziorvos, védőnő, a helyi sportkörök, Faluház) 3.2. A testi-lelki egészségneveléssel kapcsolatos problémák: - tanulóink túl sok időt töltenek tévénézéssel, számítógépezéssel - alsó tagozatos korú tanulóink már ismerkednek a cigarettával, de 12-13 éves kortól már gyakrabban előfordul a dohányzás - vannak olyan gyermekek, akik családi ünnepek, egyéb összejövetelek alkalmával fogyasztanak alkoholos italokat - a személyi higiéné rendszeressége, alapossága egyes tanulóknál kívánnivalót hagy maga után - az egészségtelen táplálkozás miatt vannak túlsúlyos és kórosan sovány tanulóink is - nagy divat lett az energiaitalok fogyasztása - iskolánkban jelentős a gyógytestnevelésre utaltak száma - az iskolai bántalmazások, agresszió jelen vannak a mindennapjainkban - vannak olyan tanulóink, akiknek a szülei maguk is egészségromboló életmódot folytatnak - néhány tanulónk szabadidejére a csavargás és nem a szervezett minőségi elfoglaltságok jellemzőek - a szülők és az iskola közötti együttműködés elutasítása a szülők részéről 3.3. Testi egészségfejlesztés 3.3.1. Feldolgozandó témakörök: - Az egészség fogalma - Az egészséget befolyásoló tényezők - Szájápolás - A jó egészségi állapot megőrzése - A betegség fogalma; a megelőzhető betegségek - A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata - A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata - Az egészséghez szükséges testmozgás - A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában 16
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő - Gerincvédelem, gerinckímélet - A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) - Az iskola-egészségügy igénybevétele - Párkapcsolatok, szexualitás, gyermekáldás 3.3.2. A testi egészségfejlesztés céljai: Hosszú távú célunk, hogy tanulóink legyenek képesek a helytelen egészségkárosító tényezők visszautasítására, a pozitív minták követésére és önálló döntéshozatalra az egészségük megóvása érdekében. Középtávú célunk a táplálkozási szokások egészséges irányba terelése. Rövidtávú távú céljaink: - A rendszeres mozgáslehetőség biztosítása a mozgásszervi betegségek megelőzése és kezelése érdekében - Harc az egészséget károsító szenvedélyek ellen - A testi higiénia területén megfelelő szokások kialakítása - Szexuális felvilágosítás 3.4. Lelki egészség: 3.4.1. Feldolgozandó témakörök: - A lelki egészség fogalma - Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módja, szerepe a másik önértékelésének segítésében - A társas kapcsolatok - A női és férfi szerepek - A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez- családban, iskolában - A művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai - A média egészséget meghatározó szerepe - A szenvedélybetegségek és megelőzésük (játékszenvedély, internet- és tévéfüggés) - Az idő és az egészség, időbeosztás 3.4.2. A lelki egészségfejlesztés céljai: - Ismeretek nyújtásával, tevékenykedtetéssel, szimulációs gyakorlatok, esetelemzések végzésével felkészíteni a tanulókat a lelki egészségük megóvására Önállóság fejlesztése Önismeret fejlesztése A társas kultúra fejlesztése Stressz- és konfliktuskezelési technikák megismerése Konfliktusok felismerési és kezelési képességének fejlesztése Az érzelemkifejezés kulturált módjainak fejlesztése A kudarctűrés képességének fejlesztése Ismeretek nyújtásával a tanulók felkészítése arra, hogy képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására Ismeretek nyújtásával, negatív példák bemutatásával és elemzésével a tanulók motiválása és segítése a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében 17
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő - Bántalmazás vagy deviáns viselkedésformák észlelésekor a megfelelő szakemberrel esetmegbeszélés kezdeményezése - Egészséges, de élethelyzetükből adódóan támogatást igénylő egyének, családok számára pszichés támogatás nyújtása (gyász, családi konfliktusok) - Mentális egészségproblémával terhelt, emiatt hátrányos helyzetű tanulók ellátásba kerülésének segítése 3.5. A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósításának szervezeti feltételei 3.5.1.Humánerőforrás Rendelkezésünkre áll: Pedagógusok egészségnevelő példaadása Rendszeres kapcsolat háziorvossal, védőnővel, fogorvossal Állandó kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival A gyógytestnevelésre szorulókkal szakképzett gyógytestnevelő foglalkozik Fejlesztendő terület: A szülők bevonása a teljeskörű egészségfejlesztési programba Iskolapszichológus, mentálhigiénés szakember alkalmazása 3.5.2.Tárgyi erőforrások Rendelkezésünkre áll: Tágas, szép környezetben elhelyezkedő iskolaépület Adottak a lehetőségek a mindennapos testedzésre Kielégítőek a tisztálkodási lehetőségek Fejlesztendő terület: A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok beépítése az iskola helyi programjaiba A teljeskörű egészségfejlesztéshez szükséges eszközök, anyagi források biztosítása 3.6. A teljeskörű egészségfejlesztés módszerei és színterei Akkor tartjuk sikeresnek egészségfejlesztési programunkat, ha a gyermekek személyiségére hatást gyakorolnak, személyiségük azon vonását erősítik, amelyek döntőek a szokások kialakulásának és megszilárdulásának szempontjából. 3.6.1. A megvalósítás módszerei Gyakoroltatás (fogmosás, kézmosás, szemétszedés, védnökségi területek takarítása, kirándulások, elsősegélynyújtás) Előadások meghívott előadókkal diákok, szülők és a pedagógusok számára Játékos feladatok, esetelemzések Személyiségfejlesztő feladatok Vetélkedők szervezése 18
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő A különböző tantárgyakba beépíthető elemek keresése- ismeretnyújtás, érzékenység kialakítása, ráhangolás 3.6.2. A megvalósítás színterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások Különböző fórumok Iskolán kívüli rendezvények 3.7. A teljeskörű egészségfejlesztést segítő kapcsolatok Iskolaorvos Fogorvos Védőnő Gyermekjóléti Szolgálatok Nevelési Tanácsadó ad 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTT- MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való eligazodáshoz szükség van a közösségben történő nevelésre, amely mint tanulási szintér is megjelenik. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, mindezek mellett figyelembe veszi az egyén sajátosságait. A közösség nevelési területei: - a család, - az iskola, - az iskolán kívüli közösségek. Az iskolánk keretein belül működő közösségi nevelés területei: 1. tanórák, 2. tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások, ( napközi, kirándulások), 3. diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások, ( diákönkormányzati munka), 4. szabadidős tevékenység 4.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, másrészt a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk valódi közösséget formálni belőlük. Akik hajlandók: - a közös cél érdekében tevékenykedni, - a közös értékrendet elfogadják, - az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkednek, munkálkodnak. 19
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására kell törekednünk: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel,tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével; kooperatív csoport és páros munka alkalmazásával, pedagógiai projektek megvalósításával szociális kompetenciák fejlesztésével: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása, - olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. - különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területe. a) Napköziotthon: Ha a szülők igénylik tanítási napokon a délutáni időszakban az 5-6. és a 7-8. évfolyamon napköziotthon működik b) Diákétkeztetés: a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény szerint ebédet biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Feladatok: - nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait (pl. étkezés) - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv választott tagokkal, a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze. Működésének szabályait a jogszabályokban meghatározott keretek között maga állapítja meg. A diákönkormányzatnak alapvető feladata az iskolai munka segítése és az iskola működtetésében résztvevők (diákok, szülők, tanárok, isk. fenntartó) együttműködésének előmozdítása. A diákönkormányzat egyéni és kollektív érdekképviseleti feladata az előzetes egyeztetés, a megoldáskeresés minden kérdésben. A diákönkormányzat jogosult minden olyan rendezvény megszervezésére, amelyet saját szervezeti és működési szabályzata előirányoz, vagy amelyeket megállapodás keretében tevékenységi körébe rendel. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége. A diákönkormányzat keretében a tanulók önmaguk intézik saját ügyeiket a DÖK-segítő tanár támogatásával, irányításával. A szervezet munkáját 2-8. osztályokból megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 20
Feladatok: L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek, nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. - régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek esztétikai élményeket keltenek, - a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, amely büszke saját sikereire. 4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. a) Iskolai sportkör: biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. b) Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. c) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Iskolánk mindkét tagozata rendszeres színházlátogató. d) Iskolai könyvtár: a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. e) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. f) Hit és vallásoktatás: iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel tanulóink számára önkéntes. Feladatok: - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a csoportvezetők elfogadása, az együttműködés meglapozása. - A tevékenységformákat hassa át az aktivitás. - A tematikák kidolgozásánál vegyük figyelembe az életkor és a réteg - jellemzőket. - Olyan értelmi érzelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, ahol felfedezhetik önmagukban a másik iránti érdeklődést. 4.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.6.1.Tanulók együttműködésével kapcsolatos feladatok: osztályközösségek kialakítása közös programokkal: kirándulás, osztálybemutató, közös szabad idős programok szervezése esetenként a szülők bevonásával, részvételével stb. diákönkormányzat tagjainak együttműködését segítő feladatok: o működési rend, szabályok közös kidolgozása o feladatmegosztás kialakítása o felelősségi körök tisztázása o gyereknap szervezése, lebonyolítása 21
L a d i J á n o s Á l t a l á n o s I s k o l a, M e s z t e g n yő 4.6.2. Felnőttek és tanulók együttműködése: a DÖK programjának elkészítésében, működési rendjének kidolgozásában, rendelkezésére álló eszközök felhasználásának megtervezésében Ügyeleti tevékenységben a házirendben meghatározottak szerint A falu életébe való bekapcsolódás: idősek segítése, ünnepekre műsorok összeállítása és bemutatása 4.6.3. Felnőtt szereplők együttműködése: Az egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése a nevelési, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az alábbi területeken; tervezés, szervezés megvalósítás, értékelés. A pedagógusok és a pedagógiai tevékenységet közvetlenül segítők együttműködése a tanulók hatékony, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi területeken: o Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók tehetséges, SNI, BTM, HHH iskolai szűrésében, mérésében, mérések elemzésében, valamint az ezekre épülő fejlesztési célok és faladatok meghatározásában, fejlesztő programok készítésében. o Egyéni fejlesztést igénylő tanulók szűrésében, fejlesztő programjának elkészítésében Pedagógusok együttműködése az integrációs nevelési program eredményes megvalósítása érdekében az alábbi területeken: o műhelymunka o értékelő esetmegbeszélések o problémamegoldó fórumok o hospitálásra épülő együttműködés Együttműködés osztály és/vagy csoportszintű nevelési, tanulási problémák megoldásában: esetmegbeszélés, problémaelemzés és megoldási stratégiák, javaslatok kidolgozásában Tagozatok közötti együttműködés az átmenetek megkönnyítése érdekében, melynek formái: o Kölcsönös hospitálás, a látottak megbeszélése a tanulók szempontjából o Közös műhelymunka, Szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése: o Az átmenetek megkönnyítése érdekében: tanulócsoportok bemutatása, közös munkaközösségi foglalkozások szervezése, hospitálás egymás óráin. o Együttműködés a helyi tanterv kidolgozásában: horizontális és vertikális kapcsolatok o feltárásában, a törésmentes egymásra épülés megvalósítása érdekében Kooperatív együttműködés az intézményi fejlesztőműhelyek tevékenységében: értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés Szakmai munkaközösségek együttműködése: Belső továbbképzések Mérések Munkaterv készítésében. 22