Nyugat-szib szibériai alföld ld
I. Felszínfejl nfejlődés A feltölt ltődés s hosszú évszázmilliói Óidő: süllyedés és feltöltés - óidei alapja többször meggyűrődött kristályos masszívum - több ezer méter vastag közép- és újidei rétegsor Középidő: transzgresszió regresszió -időben a szárazföldi állapot volt túlsúlyban jura: tengeri üledékek alsókr kréta: szárazföldi üledékek kréta közepk zepétől: tengerelöntés
Tazi-szinekl szineklíziszis
I. Felszínfejl nfejlődés A feltölt ltődés s hosszú évszázmilliói Óidő: süllyedés és feltöltés - óidei alapja többször meggyűrődött kristályos masszívum - több ezer méter vastag közép- és újidei rétegsor Középidő: transzgresszió regresszió -időben a szárazföldi állapot volt túlsúlyban jura: tengeri üledékek alsókr kréta: szárazföldi üledékek kréta közepk zepétől: tengerelöntés
Harmadidőszak: eocén legnagyobb a tenger kiterjedése - Turgáj-kapu tengerszorossá változik középső oligocén süllyedés megállt - hatalmas tavak és folyók alakultak ki: kavics, homok, agyag, vályog üledék - szubtrópusi növény maradványok (mocsári ciprus, mammutfenyő, magnólia, hárs, mogyoró) - egykori ligetes sztyeppeken zsiráf-, masztodon-, őslóés tevecsordák legeltek
Negyedidőszak: többszöri eljegesedés Glaciálisok: lisok: - jarszkoje : legidősebb - szamorovo : legnagyobb (max. 60 -ig) - vándorkövek bizonyítják a 2 táplálóközpontot: Sarki-Ural, tajmiri bazalttakaró - tazi : már széles folyosó maradt a Kara-tengerig - zürjén : 2 kisebb jégnyelv Interglaciálisok: lisok: tenger előrenyomulások - legnagyobb transzgresszió: utolsó előtti ( Jamaltranszgresszió ) és az utolsó ( Kazancevóitranszgresszió ) intergalciálisban
Holocén: - leghatékonyabb formálás tavasz végén erősen megáradó folyók végzik - tundra üledékekben fatörzsekre bukkannak fahatár i.e. 4.évezredben 300 km-rel északabbra volt - vastag, változatos negyedidőszaki üledéksor - északon 200-250 m vastag - dél felé 5-10 m-re vékonyodik
Mélyben rejlő óriási ásványkincstárolók Sok 10 millió éves feltöltés rendkívül l gazdag üledékes ásványkincsekben Legjelentősebb: kőolaj, földgáz Kőolaj központok: k Hanti- Manysi Autonóm Terület Földgáz z központok: k Jamal-fésziget; Taz és a Nadim völgye közt Jamburg gázcsövei
Kőszén legjelentősebbek a jura szenek, - oligocén barna szenek Ob és az Irtis között Tőzeg Vaszjugan-mocsár Vasérc üledékes eredetű
Földönk egyik legsokrétűbb feltölt ltött tt alföldje ldje 3 nagy lapos tál t széles lapos hátakkal elválasztva: 1. Központi K tál: t Középső- Ob és a Hanti-Manysi alföldje 2. Déli tál: t Baraba- és Kulunda-alföld 3. Északi tál: t nyitott a Kara-tenger felé A Nyugat-szib szibériai alföld ld tájait
A feltölt ltés s menete feltölt ltés ütemét a mindenkori szerkezeti mozgások mértéke és jellege feltölt ltés s módjm dját a mindenkori éghajlat határozta meg Időrendben haladva: - legkorábbi tengeri feltölt ltés (több ezer méter vastagságban) - ezt megszakítva ill. követve tavi és s folyóvízi feltölt ltés (max. néhány száz méter) - jégkorszakokban az olvadékv kvízi és s jégkj gkörnyéki feltölt ltés (néhány tíz méter vastagságban)
Összefoglalva: Földünk egyik legsokrétűbb, legkomplexebb feltölt ltött tt síksága Feltölt ltésében: - tengeri - tavi és mocsári - tavi-folyóvízi (fluviolakusztrikus) - folyó- (fluviális) és olvadékvízi (fluvioglaciális) - jeges (glaciális) - jégkörnyéki (periglaciális) - eolikus felszínformáló folyamatok vettek részt.
Geomorfológiai övezetesség: alakult ki g: jégkorszakok idején tengeri feltölt ltés övezete: legészakibb, legkeskenyebb, legalacsonyabb és szabálytalan alaprajzú - kb. sarkkörig tart glaciális lis akkumuláci ció övezete: magasabb és a legváltozatosabb (morénaövezet) kb. é.sz. 58 -ig - végmorénasáncok, ózok, kamek, drumlinok olvadékv kvíz z síkss kságok övezete: legnagyobb eljegesedések peremétől délre - homokos, agyagos üledékek folyóvízi, tavi és s szél által felhalmozott üledékek övezete: legdélebbi övezet, a Kazah-hátvidék pereméig - ősfolyamvölgyek nagyrészt feltöltődtek - 3-8 m magas lapos hátak
A nyugat-szib szibériai alföld ld éghajlata Éghajlatát t különleges k földrajzi f helyzete határozza meg: - magas földrajzi szélességeken fekszik - 3 oldalról magasabb tájak határolják - Kara-tenger felé nyitott
Éghajlati elemek változv ltozása: - hőmérséklet: tél DNy felé nő; nyár É-ról D-felé nő - csapadék: legtöbb a tajga övezetben 500-600 mm, ettől ÉK, DK felé csökken kb 200 mm-ig - szélsőségek az északi és déli csapadék hatásában! - csapadék ¾ része nyáron hullik le - légnyomás és s szélviszonyok: télen: É felé csökken a légnyomás kegyetlen hideg DNy-i szelek nyáron: D felé csökken a légnyomás hűvös É-i szelek
A Nyugat-szib szibériai alföld ld rendkívül l gazdag felszíni és felszínalatti vizekben kiváló vízgyűjtőmedence vízzáró rétege óidei kristályos alap (medence közepe fele az óidei alap egyre mélyebbre süllyedt) több artézi medencéből áll Talajvíz: É-i 2/3-án egészen felszín közelében mocsarak, lápok vízrajza
Felszíni vizek: vízhálózat hossza kb. 250 000 km - kb. 2000 folyó - legtöbb folyó északon - 2 nagy folyórendszer: Ob-Irtis sok mellékfolyó: Irtis, Isim, Tobol Jenyiszej egyetlen jelentősebb mellékfolyót sem vesz fel az alföld felől
Tavak: több százezer zezer tó t nagyon különböző eredetű, nagyságú, többnyire sekély tavak legnagyobb tava mesterséges
A Nyugat-szib szibériai alföld ld növényzetenyzete Növényzeti tagolódása: egyszerű és szabályos Északról dél felé haladva: tundra sarkkörig - tél 8-9 hónap (zord), 120-140 napon át erős szél/év, 30-40 cm-es hótakaró - nyár vízimadarak lepik el (pl. dunnakacsa), altalaj 20-100 cm-re enged fel ( lápvilág ) - kb. 300-400 fajta növény él: 3 övezetre tagolódik: - foltos-tundra, mohás-zuzmós tundra, bokros-tundra
erdős-tundra hosszabb, melegebb nyár nagyobb hőmérsékletingás, még kontinentálisabb éghajlat - több csapadék vastagabb hótakaró - növényzete: nyzete: szibériai vörösfenyő, szibériai lucfenyő - völgyekben: törpenyír, nyír-, fűz-, égercserje
erdőövezet kb. é.sz. 56 -ig - tél nagyon hideg (-19 C-ról -29 C-ra csökken ÉK felé jan.kh.) - nyár melegebb (D-en 18 C jún.kh.) - a terület kb. 60 %-a mocsaras, sok tó - növényzete: tűlevelű tajga
ritkásabb, világosabb fenyvesek: erdeifenyő, szibériai cirbolyafenyő, szibériai vörösfenyő sűrűbb, sötét s t fenyvesek: szibériai luc-, cirbolya- és jegenyefenyő
57 -tól D l D-re: re: erdeifenyő-nyíres öv legősibb övezet - nyír, rezgőnyár, nyíres-nyár, erdeifenyő
erdős s sztyep é.sz. 52-56 között sok mocsár - tavak közepesek vagy kicsik lefolyástalan folyók duzzasztják (Csani-tó) - Állatvilága: jávorszarvas, farkas, róka, nyúl, rágcsálók stb.
Csani-tó
sztyep legmelegebb és legszárazabb övezet - tél: hideg (-15-19 C jan.kh.) - nyár: legmelegebb (19-22 C jún.kh.) - vízháztartási mérlege: veszteséges kevés folyó - sok lefolyástalan, sekély, sós tó; gyakori az aszály - Növényzete: különféle füvek, csenkeszek, árvalányhaj, ürömsztyep - Állatvilága: ürgék, pockok, egerek, hörcsögök, fehér görény, vadkacsák, sztyepsas
Kulunda sztyep Kulunda sztyep
Köszönöm m a figyelmet!