Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés újításaira 2010.05.21. Dr. Jeney Petra Előadásvázlat A Lisszaboni Szerződés (LSZ) legfontosabb változtatásai A szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térségét érintő változások Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben, Polgári igazságügyi együttműködés. Következtetések A LSZ értékelése 1
Legfontosabb változások Intézményi változások Erősebb demokratikus kontroll (Európai Parlament, nemzeti parlamentek megnövekedett szerepe) Új jogalkotási eljárások (minősített többség, rendes jogalkotási eljárás, mint főszabály) Alapjogi terület a Charta kötelező ereje, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás lehetősége A pillérrendszer részleges megszűnése Az Unió átveszi a Közösségek helyét minden területen A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége A fogalmak alakulása: 1999-ig:Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy 1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, nincs pilléres szerkezet 2
A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és menekültügy Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Frontex) Jog érvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS NYOMÁN KIALAKULT SZERKEZET Elfogadás: 1997. június 16-17 Aláírás: 1997. október 2 Hatálybalépés: 1999. május 1 I Pillér II Pillér (EU) III Pillér (EU) (a két közösség) Közös kül- és Rendőri és büntető biztonságpolitika igazságügyi együttműködés Kormányközi együttműködés Nem eredményez közösségi jogot Bíróság hatásköre korlátozott Változás Maastrichthoz képest A migrációs ügyek (külső határ átlépése, harmadik államok polgárainak tartózkodása, menekültügyek), és a polgári igazságügyi együttműködés, az EKSZ új IV címébe, a vámegyüttműködés az EKSZ új X címébe került. 3
Lisszaboni Szerződés - történet Törekvések az Alkotmányszerződésre 2002 február 28. A kidolgozására összehívott Konvent megkezdi a munkát 2004. június 18. Elfogadják a szöveget, 2004. október 29, Róma: az alkotmányszerződés aláírása (HL (2004) C310/1 2004.12.16) 2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a ratifikálását az EU gondolkodóba esik a kiútról 2007 német elnökség: reform szerződés nem váltja fel a Római és a Maastrichti Szerződést, hanem módosítja azokat Kormányközi Konferencia:2007. július-október Egyetértés a tartalomban: 2007. október 17-18. Aláírás: 2007. december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. Hatálybalépés: 1 December 2009. december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, 13. és 47. old. Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben 1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés Az európai unió működéséről szóló szerződés -ben ( az eddigi EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre (67-89 ) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. 4
Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi operatív kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására. Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a rendes jogalkotási eljárás (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy alapesetben a Tanács a Parlamenttel egyetértésben minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket 5
SZBJT-t érintő legfontosabb változások A LSZ átveszi az Alkotmányszerződés (ASZ) a bel-és igazságügyi együttműködés területét érintő változtatásait: Az Unió pillérrendszere megszűnik, a minősített többség és az együttdöntési eljárás válik a fő döntéshozatali formává a bel- és igazságügyi együttműködés területén is; Az Európai Bíróság hatásköre teljes mértékben ki fog terjedni a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének minden területére; Megváltozik a jogforrási rendszer. A pillérrendszer megszűnésével egységes jogforrási rendszer lesz A jelenlegi kerethatározatok helyett irányelveket lehet alkotni (vertikális közvetlen hatály) A Bel- és Igazságügyi együttműködés által érintett területek egy helyre kerülnek a LSZ szerint (EUMSZ, V. cím) Létrejön a A Belbiztonsági Bizottság (COSI) Lisszaboni Szerződés célok és elvek EUSZ, praeambulum: MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett EUSZ, 2 (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. 6
Lisszaboni Szerződés célok és elvek EUSZ 3. cikke (az EUSZ korábbi 2. cikke) (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. Lisszaboni Szerződés célok és elvek EUSZ 6. cikke (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3- at megváltoztatja) (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. 7
Lisszaboni Szerződés célok és elvek EUMSZ, 4. cikke (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67. Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását. 8
A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS) 1. fejezet általános rendelkezések 67-76. cikkek 2. fejezet határok ellenőrzésével, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikák 77-80. cikkek 3. fejezet igazságügyi együttműködés polgári ügyekben 81. cikk 4. fejezet igazságügyi együttműködés büntető ügyekben 82-86. cikk 5. fejezet rendőri együttműködés 87-89. cikk Döntéshozatal a polgári igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 3. fejezet) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság és tagállam Egyhangúság, Európai Parlamenttel folytatott konzultáció 2004 május 1. után Jogszabály-kezdeményezés Csak a Bizottság (A tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot) Döntéshozatal Együttdöntés (menekültügy 2005.decembere óta) Egyhangúság az Európai Parlamenttel csak konzultáció, hosszú távú bevándorlás és családjogi ügyekben LSZ alapján EUMSZ Csak a Bizottság Minősített többség, rendes jogalkotási eljárás. Csalásjogi ügyekben egyhangúság és az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény Elfogadott jogi aktus Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény 9
Döntéshozatal a büntető igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 4. fejezet) (2009 előtt EUSZ VI. cím) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság vagy bármely tagállam 2004. május 1. után Jogszabály-kezdeményezés Bizottság vagy bármely tagállam Döntéshozatal 2009. december 1. után Bizottság vagy a tagállamok ¼-e együtt Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Rendes jogalkotási eljárás Egyhangúság (Európai Parlamenttel csak konzultál kivételesen egyes büntetőjogi kérdésekben Vészfék EiT elé utalás Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény Döntés Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény, Minősített többség a szavazatok megoszlása FR DE UK IT ES PL RO NL BE ELL PT CZ HU AT SE BO DK FI IRE LV SK LU CY ES LV SL MT Összesen Minősített többség Blokkoló kisebbség A 2004-es és a 2007-es csatlakozások előtt 10 10 10 10 8 - - 5 5 5 5 - - 4 4-3 3 3-2 - - - - 87 62 (71,26%) 26 Jelenleg, 2014-ig 29 29 29 29 27 27 14 13 12 12 12 12 12 10 10 10 7 7 7 7 7 4 4 4 4 4 3 345 255 (73,91 %) 91 10
Minősített többség a szavazatok megoszlása 2014. november 1. után 1 tag 1 szavazat Minősített többség = kettős többség A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében A miniszterek (államok) 55% - a, (15 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik Bármely más javaslatnál A miniszterek (államok) 72 %-a (20 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli LSZ változtatásai a jogalkotás terén Rendes jogalkotási eljárás általános kiterjesztése Minősített többségi szavazás a Tanácsban Kivétel: Európai Ügyész felállítása, határon átnyúló rendőri együttműködés, a tagállamok állampolgárai részére kiadott úti okmányok, személyi igazolványok szabályozása, családi jog egyhangú döntéshozatal Európai Parlament társjogalkotó Különlges jogalkotási eljárás 82(2). cikk d) bek a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatban előzetesen ilyenként határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. 83(1) cikk 3. bek A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. 86(4). cikk Európai Ügyészség hatáskörét kiterjessze 48(7). cikk passarelle rendelkezés, szavazási vagy eljárási rend megváltoztatása szerződésmódosítás nélkül 11
LSZ változtatásai a jogalkotás terén Az együttdöntés és a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése: Rendes jogalkotási eljárás a Parlament szerepe növekszik nem puszta konzultáció nem lesz lehetőség vétóra vagyis, hogy egy tagállam megakassza a döntéshozatali eljárást felértékelődhet a tagállamok közötti szövetségek értéke bár bizonyos területeken megmarad az egyhangúság (rendkívüli jogalkotási eljárás): pl. polgári igazságügyi együttműködés családjog vagy rendőrségi együttműködés egyes területei A büntető igazságügyi együttműködés területén a vészfék mechanizmus az EiT elé utalás lehetősége, mely megkísérli a konszenzus-keresést, amennyiben valamely tagállam belső jogi rendszerével összeegyeztethetetlen a tervezet Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát 12
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: 2008. március 1-jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1. A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik. Az SZBJT főbb kérdésköreiigazságügyi együttműködés büntető ügyekben (82. cikk) Cél Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja, a határon átnyúló ügyintézés könnyítése Intézkedések a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása, a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége, együttműködés a bizonyításfelvétel terén, tényleges hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz 13
Az SZBJT főbb kérdéskörei igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (folytatás, 83-86. cikkek) További intézkedések Az anyagi büntetőjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében. (Terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.) Itt is: vészfék ha büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető vonatkozásait érintené EiT elé viheti. Bűnmegelőzés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bűnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttműködés erősítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal). Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság előtt) 14
LSZ változtatásai Továbbra sem érvényesül a Bizottság kezdeményezési monopóliuma, de tagállamok súlya csökken (legalább ¼-ük nyújthat be javaslatot e területeken) Rendes jogalkotási eljárás vészfék mechanizmus beépítésével De az alapterületen, büntető igazságügyi együttműködés körében nincs vészfék (82. cikk (1) bek.) Kerethatározatok helyett irányelvek Kölcsönös elismerés elvének kiterjesztése ehhez kapcsolódóan Precízebb hatásköri leírást ad a LSZ (83. és 84. cikk), mint a jelenlegi szerződési szöveg (EUSZ 31. cikk) Az Európai Bíróság C-173/06 ítéletében (környezet büntetőjogi védelme) foglaltak kodifikálása Eurojust: Alkotmányszerződés szövegének átvétele, Európai Ügyészség kialakításának lehetősége - egyhangúsággal Az SZBJT főbb kérdéskörei- polgári igazságügyi együttműködés (V. cím 3. fejezete, 74. cikk és 81. cikk) Cél: a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködés javítása Intézkedések a) a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása, b) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, c) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége, d) együttműködés a bizonyításfelvétel terén, e) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés, f) a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával, g) alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére, h) a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása 15
Az SZBJT főbb kérdéskörei- polgári igazságügyi együttműködés (V. cím 3. fejezete, 74. cikk és 81. cikk) a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. A Tanács, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz. LSZ változtatásai Némiképp nagyobb körben ad lehetőséget a jogalkotásra, mind a jogalkotás feltételei, mind az új kifejezett jogalapok vonatkozásában. Nincs meg a lehetősége egy egységes polgári eljárási kódex létrehozásának, valamint a közösség jogalkotási hatásköre csak addig terjedhet, amíg az különösen szükséges a belső piac megfelelő működéséhez. Lehetőség az együttdöntési eljárás keretében kifejezetten olyan új területeken is jogalkotásra, mint az alternatív vitarendezési módszerek, az igazságszolgáltatási alkalmazottak, bírák, ügyészek képzése, az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés. Áthidaló klauzula (passarelle): a Tanács egyhangúlag határozhat arról, hogy bizonyos családjogi kérdésekben a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni, azaz minősített többségi döntéshozatalt és együttdöntési eljárást. A családjog területén: fennmarad az egyhangúság 16
A LSZ által bevezetett változásokból levonható következtetések 1 Általános észrevételek az Európai Tanács jellege megváltozik; a Miniszterek Tanácsában a jelenlegi III. pillér területén is a minősített többségi szavazás lesz a főszabály, a tagállamok csak együttesen kezdeményezhetnek (min 7 tagállam) jogszabályt az Európai Bíróság hatásköre bővül, a Bel- és Igazságügyi Együttműködés körében lesz kötelezettségszegési eljárás és megsemmisítési eljárás; az együttdöntési eljárásból következően az Európai Parlament szerepe sokkal erősebb lesz az SZBJT terén; a megerősített együttműködés komoly teret kap a Bel- és Igazságügyi együttműködés körében; a közösségi aktusok, elsősorban irányelvek alkalmazása a III. pillérben is általánossá válik A LSZ által bevezetett változásokból levonható következtetések 2 Az egyes területekre vonatkozó következtetések: a büntető igazságügyi együttműködés terén nagyon jelentős változások lesznek, (szavazati rend megváltozása, vészfék mechanizmus, irányelvi szabályozás, Európai Ügyészség felállításának lehetősége, korlátozó intézkedések nevesítése); a polgári igazságügyi együttműködés terén jelentős változás nem várható; 17
Büntető igazságügyi együttműködés: területei és jogi kerete előzmények: számos ET egyezmény az EU keretében megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés és az Eu büntetőjogi szabályainak kialakítása, a büntetőjog klasszikus dogmatikai kérdéseinek érintetlenül hagyásával, félretételével valósul meg kettős büntethetőség, politikai bűncselekmények, állampolgár kiadatásának tilalma lehetséges magyarázatok bűnözés nemzetközivé vált hagyományos bűnügyi együttműködés ma már nem hatékony EU/EK saját büntetőjogi eszközökkel védendő érdekei (pénzügyi, titoktartás) Büntető igazságügyi együttműködés a kölcsönös elismerés elve Tagállam hatósága elfogadja a másik tagállam bűnüldöző vagy büntető hatósága által hozott döntéseit - még akkor is ha belső joguk más ír elő hasonló helyzetben - lemondanak a kettős büntethetőség elvéről - tartózkodnak büntetőeljárás indításától (ne bis in idem) I. Tárgyalást megelőző szakaszban: pl. a) bizonyítékok kölcsönös elismerése: nem minden szükséges bizonyítékra vonatkozik II. Ítéletek kölcsönös elismerése: a) az elmarasztaló ítéletekről való kölcsönös tájékoztatás: információcsere nehézségekbe ütközik b) ne bis in idem elve: ugyanazért a tettért ne lehessen ugyanazt a személyt kétszer elítélni --- az EU Alapvető Jogok Kartája 50. cikk, EUBG - döntések: Gözütok, Brugge; Miraglia); c) a másik tagállamban hozott elmarasztaló ítélet figyelembe vétele a büntetőeljárásban d) az ítéletek végrehajtása bármely tagállamban e) foglalkozástól való eltiltás kölcsönös elismerése 18
Eljárásjogi normák kiadatás I Európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározat - az Európai Elfogatóparancs fogalma: egy tagállamban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja (1. cikk (1) bekezdés) - alkalmazási köre: a parancsot kibocsátó államban min. háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett 32 meghatározott bűncselekmény esetén a kibocsátó állam akkor is követelheti a kiadatást, ha a megkeresett államban a tett nem minősülne bűncselekménynek - Eljárás: a kibocsátó hatóság közvetlenül eljuttatja a végrehajtó hatóságnak vagy a SIS-en keresztül - Foganatosításának megtagadása: Kötelező: a keresett személyt valamely tagállam ugyanazon cselekményért már jogerősen elítélte Mérlegelhető: pl. végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt, amelyen az európai elfogatóparancs alapul, büntetőeljárás van folyamatban Saját állampolgár kiadása sem megtagadható! - A keresett személy jogai: tájékoztatáshoz, tolmácshoz, védelemhez való jog - Hatása: pl. kiadatás depolitizálása, ej időtartama csökken Eljárásjogi normák kiadatás II Kiadatási megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2004 a tagállamok és az Egyesült Államok közötti meglévő bilaterális kiadatási egyezményeket bővíti ki ill. egyszerűsíti a kiadatási bűncselekmények felsorolása helyett az egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket, ezek kísérletét nyilvánítja kiadatást megalapozónak nem kívánja meg a tett azonos büntetőjogi megítélését deviza- vám és adóügyekben azt sem, hogy az adott vámelőírás, vagy export-ellenőrzési intézkedés mindkét ország jogában szerepeljen Európai Unió Bíróságának szerepe Halálbüntetés: a kiadatás feltételhez köthető 19
Eljárásjogi normák bűnügyi jogsegély I kétoldalú jogsegélyegyezmények hálója a tagállamok között SVE rendelkezései Kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény (2000) Általános jogsegély (iratok kézbesítése, hatóságok közvetlen érintkezése) Jogsegély különleges formái (megszerzett tárgyak visszaszolgáltatása, fogvatartott személyeknek nyomozás céljára a másik tagállamba átadása, videokonferencia-kihallgatás) A bűnügyek kapcsán elrendelhető lehallgatások szabályozása 2001. évi jegyzőkönyv a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemről természetes és jogi személyeknek a másik állam bankjaiban levő számláira és tranzakcióira vonatkozó információk kikérésére hatalmaz fel a megkeresett állam banktitokra hivatkozva nem zárkózhat el a bűnügyi jogsegélyegyezmény keretében semmilyen bűncselekmény nem minősül politikainak azaz nem lehet erre hivatkozva megtagadni a jogsegélyt A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról vagyonnal vagy bizonyítékokkal kapcsolatos biztosítási intézkedések kölcsönös elismerése és végrehajtása a megkeresett államnak megmarad az a lehetősége, hogy a biztosítási intézkedés (lefoglalás, elkobzás, stb.) végrehajtását a kerethatározatban azonosított feltételek fennállta esetén megtagadja Anyagi jogi normák 1. Fő területei: terrorizmus pénzmosás korrupció pénzhamisítás emberkereskedelem, embercsempészet, csalás 2. Fő eszközei: jogharmonizáció kerethatározatok, irányelvek útján 3. Meghatározza: büntetendő cselekmények körét bűnelkövetési formákat: elkövető, felbujtó, bűnsegéd bűncselekmények tényállását büntetési tételeket 20
Anyagi jogi normák terrorizmus I. - Közös álláspont a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedésekről 2001 - terrorcselekmények, terrorista szervezetek, listák A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet és annak végrehajtása Előírt lépések: a terrorista személyek, szervezetek rendelkezésre pénzeszközök, gazdasági források befagyasztása, annak megakadályozása, hogy ilyen forrásokhoz juthassanak, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának tilalma T-228/02 Iráni Népi Mudzsaheddin (People's Mujahedeen of Iran (PMOI) kontra az Európai Unió Tanácsa (2006. december 12.) Megsemmisíti a Tanács határozatát, mely a terrorizmus leküzdése érdekében a szervezet pénzeszközeinek befagyasztását rendeli el A megtámadott határozat sérti a védelemhez való jogot, az indokolási kötelezettséget és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. elhatárolás: Yusuf-, Kadi-, Ayadi- és Hassan-ítélet amelyekben az Tanács és a Bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Szankcióbizottsága határozatainak átültetésére szorítkozott, ezek jogszerűek Anyagi jogi normák terrorizmus II. Kerethatározat a terrorizmus leküzdéséről 2002. június 13. 1. Terrorista cselekmények azok a szándékos cselekmények,... amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy: 1. a lakosságot komolyan megfélemlítsék, 2. vagy állami szervet vagy nemzetközi szervezetet jogellenesen arra kényszerítsenek, hogy valamely intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg, 3. vagy egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi rendjét súlyosan megzavarják vagy lerombolják, mégpedig a következő tettek révén: a) személy élete elleni támadás, amely halált okozhat; b) személy testi épsége elleni, a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás; c) emberrablás vagy túszejtés; Megvalósítási cselekmények d) kormányzati létesítmény vagy közérdekű üzem, közlekedési rendszer, infrastrukturális létesítmény beleértve az informatikai rendszert is, a kontinentális talapzaton rögzített építmény, illetve közterület vagy magántulajdon olyan súlyos megrongálása, amely alkalmas az emberi élet veszélyeztetésére vagy jelentős gazdasági veszteség előidézésére; e) légi jármű, vízi jármű vagy más tömegközlekedési, illetve áruszállító eszköz hatalomba kerítése; f) lőfegyver, robbanóanyag, robbantószer, illetve nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver előállítása, tartása, megszerzése, szállítása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása, valamint biológiai és vegyi fegyverekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés g) veszélyes anyag kiengedése vagy tűzvész, árvíz vagy robbanás előidézése, amely emberi életet veszélyeztet; h) a víz- vagy áramellátásnak, illetve más létfontosságú természeti erőforrás ellátásának a megzavarása vagy megszakítása, amely az emberi életet veszélyezteti; i) az a) h) pontban felsorolt cselekmények elkövetésével való fenyegetés. 21
Anyagi jogi normák terrorizmus III. 2. Terrorista csoporthoz kapcsolódó cselekmények: terrorista csoport, strukturált csoport --- büntetendő: irányítás részvétel 3. A terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények Felbujtás, bűnsegély, kísérlet is büntetendő Büntetési tételek Enyhítő -különleges -körülmények 4. Büntetendő cselekmények: 1. akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: a) a jogi személy képviseletének joga; b) a jogi személy nevében való döntéshozatal joga; c) a jogi személy szervezetében az ellenőrzés joga. 2. A fent említett személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiányossága tette lehetővé a bcs elkövetését 5. Szankciók: a) kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból; b) valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; c) bírósági felügyelet alá helyezés; d) bíróság által elrendelt felszámolás; e) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása. Anyagi jogi normák pénzmosás 91/308/EGK Irányelv a pénzügyi intézmények pénzmosás céljára való felhasználásáról 2001 A vagyoni érték: ingó, ingatlan, vagy bármilyen eszmei tulajdon, jogcím, vagyoni értékű jog Cél: a hitel- és pénzintézeteket (ideértve hites könyvvizsgálók, adótanácsadók, ingatlanügynökök, közjegyzők, ügyvédek, ékszerkereskedők és kaszinók) arra kényszerítse, hogy azonosítsák a saját ügyfeleiket, illetve bárkit, aki 15 000 eurónál nagyobb értékű tranzakciót kíván végrehajtani és jelentsék a megfelelő szerveknek, ha pénzmosásra utaló ügylettel találkoznak. 2001/5000/IB Kerethatározat (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról A pénzmosás szándékos bűncselekmény, amelynek lényegében háromféle megvalósítási formáját nevesíti az irányelv, beleértve a pénzmosásra szövetkezést, a kísérletet és a pénzmosáshoz nyújtott bűnsegélyt: 1. a bűnöző tevékenységből származó vagyoni érték átadása, átalakítása, átutalása az eredet elrejtésének a szándékával, 2. ilyen vagyoni érték valódi természetének, valóságos tulajdonosának elrejtése, a vagyoni érték jellegének eltitkolása végett, 3. az orgazdaság a tagállamoknak bűncselekménynek kell nyilvánítaniuk a pénzmosás tényállásait legalább négy évig terjedő maximális szabadságvesztéssel kell büntetniük, valamint Intézkedniük kell a bűncselekményből eredő jövedelem, vagy azzal egyenértékű vagyon elkobzásáról 22