TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ............................................................. 9 A könyvben előforduló jogszabályok és rövidítések jegyzéke................... 10 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ / 11 1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER......... 13 1.1. Az önkormányzatok helye, szerepe az államháztartás rendszerében................................................ 13 1.2. Az államháztartás fogalma, rendszere............................ 14 1.3. Az önkormányzatok kapcsolata az államháztartás központi alrendszerével............................................... 15 1.3.1. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolata............................................ 16 1.3.2. Kapcsolat az elkülönített állami pénzalapokkal............... 27 1.3.3. Társadalombiztosítás és az önkormányzatok.................. 27 1.4. Az önkormányzatok forrásai, bevételei........................... 29 1.5. Az önkormányzatok feladata az államháztartás rendszerében......... 34 2. ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FOGALMA, FELADATA, CSOPORTOSÍTÁSA..................................... 37 2.1. A költségvetési szerv fogalma, jellemzői.......................... 37 2.2. A költségvetési szerv feladata.................................. 38 2.2.1. A költségvetési szervek alaptevékenysége.................... 38 2.2.2. A költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége............. 39 2.3. A költségvetési szervek csoportosítása........................... 40 3. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE........... 43 3.1. Költségvetési szerv alapítása................................... 43 3.1.1. Költségvetési szerv közös alapítása......................... 43 3.1.2. Az önkormányzati költségvetési szer vek nyilvántartásba véte le................................................ 44 3.1.3. Költségvetési szervek adóalanyisága........................ 45 3.2. Költségvetési szervek átalakítása, megszüntetése................... 45 4. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FELÜGYELETE, IRÁNYÍTÁSA............. 48 5. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALMA (munkaköri leírások munkakörönként).................................................... 51 6. GAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYZATOK................. 53
6 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI II. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI / 77 1. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ÉRTELMEZÉSE.................. 79 2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE........................................ 81 3. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV GAZDASÁGI SZERVEZETE................. 82 3.1. A gazdasági vezető........................................... 83 3.2. A pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek................. 85 III. TERVEZÉS, ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA / 87 1. A TERVEZÉS MUNKASZAKASZAI................................... 89 1.1. Gazdasági program........................................... 90 1.2. Költségvetési koncepció....................................... 98 1.3. Részletes önkormányzati és intézményi költségvetés összeállítása..... 102 1.3.1. Költségvetési rendelet-tervezet elkészítésének rendje.......... 104 1.3.2. A költségvetési szervek elemi költségvetésének készítése....... 120 2. AZ ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA......................... 128 2.1. Előirányzat-módosítás képviselő-testületi hatáskörben.............. 129 2.2. Előirányzat-módosítás átruházott hatáskörben.................... 130 2.3. A költségvetési előirányzatok megváltoztatása az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervek hatáskörében............................................... 131 IV. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGRAHAJTÁSA / 133 1. GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA................... 135 1.1. Kötelezettségvállalás......................................... 135 1.2. Érvényesítés............................................... 140 1.3. Szakmai teljesítés igazolása................................... 141 1.4. Utalványozás............................................... 142 1.5. Utalvány ellenjegyzése....................................... 143 1.6. A kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjének szabályozása............................ 145 2. AZ OPERATÍV GAZDÁLKODÁS KIEMELT TERÜLETEI................ 146 2.1. A munkaerővel, valamint a személyi juttatásokkal való gazdálkodás... 146 2.1.1. Munkaerő (létszám) gazdálkodás.......................... 146 2.1.2 A munkaerő-gazdálkodás során alkalmazható foglalkoztatási formák.............................................. 162
TARTALOMJEGYZÉK 7 2.1.3. Személyi juttatások..................................... 166 2.1.4. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás.................... 182 2.1.5. Személyi juttatások nyilvántartása, kapcsolat a Kincstárral..... 189 2.2. Dologi kiadásokkal való gazdálkodás........................... 191 V. VAGYONGAZDÁLKODÁS / 195 1. VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA......................... 197 2. A VAGYONGAZDÁLKODÁS KIEMELT TERÜLETEI................... 205 2.1. Immateriális javak.......................................... 205 2.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása.................. 205 2.1.2. Immateriális javak nyilvántartása......................... 208 2.2. Tárgyi eszközök............................................ 209 2.2.1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása.................... 209 2.2.2. Tárgyi eszközök nyilvántartása........................... 214 2.2.3. A tárgyi eszközgazdálkodás főbb területei.................. 216 2.3. Befektetett pénzügyi eszközök................................. 222 2.3.1. Befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása........ 222 2.3.2. Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása................ 225 2.4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök...................... 226 2.4.1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök fogalma, csoportosítása...................... 226 2.4.2. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközökhöz kapcsolódó sajátos feladatok............... 228 2.5. Készletgazdálkodás, a készletek csoportosítása.................... 230 2.5.1. Készletek fogalma, csoportosítása......................... 230 2.5.2. A készletgazdálkodás feladata............................ 235 2.5.3. Készletek nyilvántartása, leltározása....................... 236 2.6. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése............ 239 2.6.1. Felesleges vagyontárgyak és hasznosításuk.................. 239 2.6.2. Selejtezés megsemmisítés............................... 242 VI. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGA / 245 1. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁLYA, A PÉNZFORGALMI KETTŐS KÖNYVVITEL JELLEMZŐJE....................................... 247 2. SZÁMLAREND ÉS KIALAKÍTÁSA.................................. 275
8 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI VII. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEI BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE / 279 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL............................ 281 1.1. Az önkormányzati beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályi előírások........................................ 281 1.2. Az önkormányzat féléves, háromnegyed éves tájékoztatási kötelezettsége.............................................. 283 1.3. Az önkormányzat zárszámadási rendelete....................... 284 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSE ÉS A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN JELENTKEZŐ EGYÉB FELADATOK................................ 288 2.1. Az önkormányzat által nyújtott támogatások, szerződések nyilvánossága, a közérdekû adatok közzétételi kötelezettsége......... 288 2.2. Az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítása, értékesítés.......... 295 1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLLOK RENDSZERÉBEN, AZ ELLENŐRZÉS FELADATAI, AZ ELLENŐRZÉS SZERVEZÉSE.................................... 299 1.1. A helyi önkormányzatok külső ellenőrzése....................... 299 1.2. A helyi önkormányzatok belső pénzügyi ellenőrzése............... 299 2. KÖNYVVIZSGÁLAT A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL.............. 321 FÜGGELÉK / 323 1. SZ. FÜGGELÉK................................................... 325 2. SZ. FÜGGELÉK................................................... 359 3. SZ. FÜGGELÉK................................................... 387 4. SZ. FÜGGELÉK................................................... 413 5. SZ. FÜGGELÉK................................................... 421 FELHASZNÁLT IRODALOM.......................................... 422
9 ELÔSZÓ A költségvetési szervek köztük a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere folyamatosan változik, jelenleg is átalakuláson megy keresztül. Az önkormányzatiság lényeges eleme, hogy felerősödött az önállóság és ezzel együtt a felelősség is. Az önkormányzatok gondoskodnak a lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi- és szociális szükségleteinek a kielégítéséről. Ahhoz, hogy az önkormányzatok élni tudjanak a megnövekedett önállósággal és megfeleljenek a jogos elvárásoknak, szükséges a munkájukat megfelelően megszervezni, áttekinthető gazdálkodási rendszert kialakítani. Tekintettel az önkormányzati gazdálkodás önállóságára, a könyv megírásával arra törekedtünk, hogy közérthető módon átfogó és gyakorlati útmutatást adjunk az önkormányzatok államháztartáson belül elfoglalt helyéről, szerepéről, továbbá a gazdálkodással összefüggő legfontosabb feladataikról. A kiadványt az önkormányzatok és intézményeik pénzügyi, gazdasági, számviteli területen működő munkatársaknak, a vezetőknek szánjuk. Remélhetőleg jól hasznosítható szakirodalmat kapnak a pénzügyi ellenőrzési bizottságok tagjai, a pénzügyi- számviteli és belső ellenőrzést végző szakemberek is. a Szerzők
A KÖNYVBEN ELÔFORDULÓ JOGSZABÁLYOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.), az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (továbbiakban: Eitv.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), a pénzügyminiszter 46/2009. (XII. 30) PM rendelete a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről [módosította az 5/2010. (IX. 8.) NGM rendelet].
48 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI 4. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FELÜGYELETE, IRÁNYÍTÁSA Az önkormányzatok által alapított költségvetési szerv felett az alapító jogokat felügyeleti szerv a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület nevezi ki az általa alapított intézmény vezetőit. A fenntartói irányítás az alapítói jogokon kívül magában foglalja az intézmény átalakításáról, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megváltoztatásáról való döntést és a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását. Ezen kívül a fenntartó irányítási feladatai közé tartozik: a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, és teljesítmény-ellenőrzése, az intézményi költségtérítések, hozzájárulások, díjak és egyéb működésből származó bevételek szabályozása, a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A fenntartói irányítás nem sértheti az intézmények szakmai önállóságát, az intézmény szakmai hatásköreit. Ha törvény eltérően nem rendelkezik a körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások által alapított költségvetési szervek esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A helyi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett költségvetési szervekre vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni. Az önkormányzati költségvetési szervek bankszámla rendje Az önkormányzati költségvetési szervek bankszámla vezetési rendjét az Ámr. szabályozza. A hivatkozott rendelet értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézetét.
ÁLTALÁNOS RÉSZ 49 A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit a megkötött megállapodásban rögzítettek szerint. A helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát egy pénzintézetnél nyithat, és csak egy elszámolási számlával rendelkezhet. A költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani. A helyi önkormányzat a választott számlavezetőt a hónap első napjával változtathatja meg. A helyi kisebbségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt harminc nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak, valamint a kincstári beszedési megbízások benyújtására szóló felhatalmazó levél a számlavezető ellenjegyzésével aláírt eredeti példányának csatolásával és a választott számlavezetővel kötött szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlaszám egyidejű közlésével. Az önkormányzatok a költségvetési elszámolási számlán kívül: a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát, az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát, közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére illetékbeszedési számlát, más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát, letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát vezethet. Az önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek csak az önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyithatnak költségvetési elszámolási számlát. Egy költségvetési szerv csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. A költségvetési szervek számára bankszámla csak a törzskönyvi nyil vántartásba vétel után nyitható. A pénzforgalmi számla megnyitása, illetve megszüntetése a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal a helyi önkormányzati hivatal feladata. A pénz for galmi
50 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI számla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hi vatal öt napon belül köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstár Igazgató -ságát. A költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le. A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv, valamint az önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő hitelintézet vezeti, a helyi postahivatalnál külön engedély nélkül pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata. A költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására számlát, fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására számlát, fedezetbiztosításra történő elkülönítésre számlát, rövid lejáratú betétei elkülönítésére számlát, a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát, egyéb, meghatározott célú pénzeszközök ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatok adományait is elkülönítésére számlát, európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására programonként számlát vezethet.
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 81 2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE Mint arra már az előzőekben kitértünk, az önkormányzati költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük alapján két csoportra lehet osztani, az egyik csoportot az önállóan működő a másikat az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek képezik. Az önkormányzat hivatala az Ámr. előírása szerint a jogszabály erejénél fogva önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetési szervei közül önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek lehet besorolni azokat, amelyek a költségvetési szerv által ellátott feladat, szakmai tevékenységi kör kellően összetett, és az ezen feladatok ellátásához szükséges előirányzatokkal a költségvetési szerv saját költségvetésében rendelkezik, összetett gazdálkodási feladatokat lát el, az alkalmazottak száma és a megfelelő munkamegosztási rend kialakításához szervezeti egységekre való tagozódás szükséges, a feladatellátásában a településnél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, a szervezeti egységek működtetése ezt a besorolást indokolja. Önállóan működőként kell besorolni azt a költségvetési szervet, amely kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, a támogató funkciókat ellátó alkalmazottak alacsony száma miatt nem szükséges külön szervezeti egység létrehozása, és ezen funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan elláthatók.
130 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI 2.2. Elôirányzat-módosítás átruházott hatáskörben Az előzőekben rögzítettek alapján a képviselő-testületnek joga és egyben lehetősége van arra, hogy az átcsoportosítás jogát a bizottságokra és/vagy a polgármesterre meghatározott keretek között átruházza. Ebben az esetben ténylegesen (tar talmilag) a bizottság vagy a polgármester dönt az előirányzat-módosításról, de a költségvetési rendelet formai módosítását továbbra is a képviselő-testület gyakorolja. A hatáskör átruházásról a képviselő-testület dönthet: szervezeti és működési szabályzatban, költségvetési rendeletben, egyéb önálló rendeletben. A hatáskör átruházása esetén a képviselő-testületnek világosan meg kell határoznia azokat a kereteket, amelyek között a bizottság(ok) és a polgármester gyakorolhatják ezeket a jogokat, továbbá meg kell határoznia azokat a kereteket, mely esetekben az átruházott hatáskör gyakorlását engedélyezi. Ezek vonatkozhatnak: meghatározott feladatra, keretösszegre, egyedi értékhatárra, a keretösszegen belül esetenkénti értékre. A gyakorlati végrehajtás során célszerű a polgármester esetében keretösszeg meghatározása mellett eseti értékhatárt is megállapítani, így például X Ft keretösszegen belül esetenként Y Ft összeg erejéig. Célszerű továbbá rögzíteni a keretösszeg konkrét felhasználásának eseteit. A képviselő-testület bizottságai esetében célszerű keretösszeg meghatározása mellett a feladatok meghatározása is (pl. egyesületek támogatása esetében X Ft keretösszeggel rendelkezik, de az egyedileg nem haladhatja meg az Y Ft-ot). Szabályozni szükséges az átruházott hatáskörben történt előirányzat módosítás megtörténtét követő beszámoltatás rendjét, melynek idejét és formáját elő kell írni, továbbá a képviselő-testület utólagos rendelet-módosításához szükséges előterjesztést el kell készíteni. A költségvetés végrehajtása során történhetnek olyan esetek, amikor azonnali cselekvésre van szükség, vagyis haladéktalanul kell intézkedni. Az Áht. előírásai ezekben az esetekben a polgármesternek adnak jogosítványokat, mégpedig akkor, amikor az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása érdekében (vis major) az önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedéseket kell hozni. Ebben a jogkörében a polgármester az előirányzatok között átcsoportosításokat hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, illetve a költségvetési rendelet-
TERVEZÉS, ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA 131 ben nem szereplő feladatokra is teljesíthet kiadást. Az intézkedésekről ezekben az esetekben a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolni, illetve célszerű a képviselő-testület soron kívüli összehívása és tájékoztatása. 2.3. A költségvetési elôirányzatok megváltoztatása az önállóan mûködô és gazdálkodó és az önállóan mûködô költségvetési szervek hatáskörében Az Ámr. alapján a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az általa alapított, irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait. Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében (költségvetési határozatában) foglaltak szerint figyelemmel az Áht. előírásaira módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait. A saját hatáskörben végzett előirányzat módosítások tekintetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét. Az intézményvezetőnek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásról tájékoztatnia kell a jegyzőt, annak érdekében, hogy erről a jegyző előkészítésében a polgármester 30 napon belül a képviselőtestületet tájékoztassa. A költségvetési szerv a tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. Az Áht. által meghatározottakat figyelembe véve a költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata növelhető: jóváhagyott többletbevétellel, a költségvetési szerv által felhasználható kötelezettségvállalással terhelt maradvány személyi juttatásokból származó részével, az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, és felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból. A jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás maradéktalan érvényesülése megköveteli, hogy a költségvetési szervek kiemelt figyelmet fordítsanak a kötelezettségvállalás és utalványozás folyamatos és naprakész dokumentálására.
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 191 A Kincstár és a költségvetési szervek közötti együttműködés rendszerességet, naprakészséget és folyamatosságot igényel, ezért célszerű kijelölni azt a személyt, aki a Kincstárral folyamatosan kapcsolatot tart és teljesíti a költségvetési szerv adat szolgáltatási kötelezettségét. Az elvégzendő feladatot célszerű belső szabályzatban ügyrendben rögzíteni. A költségvetési szerv rendelkezik az elvégzett munka díjazásáról, az egyéb juttatásokról, nyilvántartja a munkából való távolmaradást, rendelkezik a személyi juttatások kiadásának teljesítési helyéről, ellenőrzi a Kincstár által számfejtett juttatásokat és az ezeket terhelő levonásokat, kijelöli a Kincstárral való kapcsolattar tásért felelős személyt, az illetményszámfejtéssel kapcsolatos adatok változásáról tájékoztatja a Kincstárat, valamint gondoskodik az illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről. 2.2. Dologi kiadásokkal való gazdálkodás Az államháztartásról szóló törvény értelmében a működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként kell megállapítani a dologi kiadások előirányzatát. A dologi kiadások biztosítják a költségvetési szerv működéséhez fontos tárgyi eszközöket, készleteket és szolgáltatásokat. A dologi kiadások fő csoportjai Készletbeszerzések Élelmiszerek, Gyógyszer, vegyszer, Irodaszer, nyomtatvány, Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, Tüzelőanyagok, Hajtó- és kenőanyag, Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, Egyéb készletek. Szolgáltatások Kommunikációs szolgáltatások, Különféle szolgáltatási kiadások, Vásárolt közszolgáltatások, Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson belülre, Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson kívülre, Pénzügyi szolgáltatások kiadásai.
192 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI Különféle dologi kiadások Általános forgalmi adó kiadások, Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások, Egyéb dologi kiadások, Számlázott szellemi tevékenység kiadása. A dologi kiadások tervezésével, felhasználásával kapcsolatosan is meghatározó követelmény azok reális számbavétele, az ésszerű takarékos felhasználás. A felsoroltak közül ki lehet emelni néhány, az önkormányzatokra és a költségvetési szervekre különösen jellemző csoportot. Itt kell tervezni minden intézmény-üzemeltetési, -fenntartási, valamint a szakmai feladat ellátásához szükséges irodai papír (írógéppapír, céges levélpapír, boríték, sokszorosítás, fénymásolás papírigénye stb.), nyomtatványok (APEH/NAV-jelentés, szervezeten belüli információáramláshoz szükséges belső nyomtatványok stb.), minden irodai célokat szolgáló anyag, készlet (irattartók, tűzőgépek, irodai kapcsok, naptárak, ceruzák, tollak, radírok, ragasztók, lyukasztógépek stb.), a sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok (festék, festékpatron stb.) beszerzésével kapcsolatos kiadásokat, illetve könyv, folyóirat beszerzését. A dologi kiadások között kell tervezni az anyag- és áruszállítás, valamint a ki küldetési költségnek, költségtérítésnek és reprezentációnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatások díjait, beleértve a köztisztviselő részére a nem kiküldetésnek minősülő munkavégzés kapcsán fizetett költségtérítést is. A gázenergia-szolgáltatás, a villamosenergia-szolgáltatás, a távhő- és melegvíz szolgáltatás, víz- és csatornadíjak szintén a dologi kiadások részei, mint a belföldi és külföldi kiküldetés, valamint a reprezentáció. A dologi kiadások között meg kell tervezni és el kell számolni a saját konyhát üzemeltető költségvetési szerveknél az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzésének kiadásainak teljes összegét, függetlenül attól, hogy az étkezést ellátottak, saját alkalmazottak vagy más szerv ellátottai, alkalmazottai veszik igénybe. A kiküldetések tervezésénél a várható szállás-, utazási- (menetjegy, biztosítás, helyi- és helyközi közlekedés) és egyéb költséget (útlevélilleték, vízumdíj, telefon, poggyász megőrzés, parkolási díj, kormányzati váró költségeit stb.) kell számításba venni. E körbe tartoznak a külföldön rendezett sporteseményeken résztvevő magyar sportküldöttségek összes kiadásai, valamint az államközi egyezményekkel, vagy azokon kívüli devizamentes csereutakkal (pl.: testvérvárosi rendezvény) összefüggő költségek (utazási költség stb.) tervezése és elszámolása. A reprezentáció a költségvetési szerv által lebonyolított rendezvények, hivatalos tárgyalások rendezési és vendéglátási előirányzatainak megjelenítésére szolgál. Az előirányzat magában foglalja az ellenérték nélkül felszolgált ételt és italt, az ezen felüli természetbeni ellátást (szállás, utazás), az ingyenesen nyújtott egyéb szolgáltatást, valamint a térítésmentesen átadott saját előállítású, vagy vásárolt
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 193 ter méket (ajándékot), továbbá a vezetői beosztással járó reprezentáció címén utólagos elszámolási kötelezettséggel kifizetett összeget. A dologi kiadások meghatározásakor az előző évi előirányzathoz viszonyított növekedés vagy csökkenés mértékét kell előírni, figyelembe véve a várható inflációs hatást, illetve egyes közüzemi díjak, szolgáltatások előrelátható növekedési ütemét.
VAGYONGAZDÁLKODÁS 2.6. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése 239 2.6.1. Felesleges vagyontárgyak és hasznosításuk A hatékony, racionális gazdálkodásnak fontos eleme, hogy az adott költségvetési szerv feladatainak ellátása szempontjából feleslegessé vált tárgyi eszközök, kapacitások más módon hasznosuljanak. Az adott időszakban nem használt eszközök nem feltétlenül jelentenek eszközfelesleget, előfordulhat, hogy átmenetileg felesleges kapacitásról, vagy a kapacitások nem megfelelő kihasználásáról van csupán szó. Szükséges tehát annak vizsgálata, hogy az adott költségvetési szervnél folyamatosan figyelemmel kísérték-e a tárgyi eszközök kihasználtságának alakulását és hogy a kihasználatlan eszköz valóban felesleges kapacitást jelent-e. A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére kezdeményezés történhet: a költségvetési szerv vezetője által, a körzeti leltárfelelősök javaslatára, a raktárosok javaslatára, a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozó javaslatára, az analitikus nyilvántartást vezetők jelzése alapján, a meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának kezdeményezésére jogosultak a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalják és azt a leltározás megkezdése előtt meghatározott idővel a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) részére megküldik, aki az összeállított jegyzékeket összegyűjti és felülvizsgálja, majd azt követően átadja a Selejtezési Bizottságnak. A feleslegessé vált eszközökről készített jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia: sorszám, nyilvántartási szám, az eszköz megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, a feleslegessé válás oka, a használatból való kivonás időpontja, a hasznosítás módjára javaslat,
240 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI a jegyzék készítésének időpontja, az összeállításért felelős személy aláírása. A jegyzék felülvizsgálata során a következőket kell elvégezni: felülvizsgálni, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, ha szükséges szakértői véleményeket beszerezni a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében, az eszközök nyilvántartási árát megállapítani, és feltűntetni a jegyzéken, javaslatokat tenni a hasznosítás módjára, javaslatot tenni értékesítés esetén az eladási ár megállapítására vonatkozóan (az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva). A hasznosítás módja gazdálkodó szervek részére térítés ellenében, magánszemélyek részére térítés ellenében, térítésmentes átadással. Felesleges termékek térítés ellenében történő értékesítése Értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése A helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Önkormányzati rendelet hiányában az intézmény vezetője jogosult az értékhatár megállapítására. Értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak a termék mennyiségének és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével helyi vagy országos lapban, illetve más módon nyilvánosan meg kell hirdetni. A hirdetés feladására és megjelenésére vonatkozó bizonylatokat a számviteli bizonylatokhoz hasonlóan kell megőrizni. Értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése Ebben az esetben dönthetnek úgy, hogy az értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó előírások szerint vagy értékesítéssel foglalkozó szerv részére ajánlja fel a vagyontárgyat. Ha az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy a felhívásra az előre meghatározott időponton belül nem válaszol, vagy indokolatlanul alacsony vételárat kínál, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető.
VAGYONGAZDÁLKODÁS 241 Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére A költségvetési szerv szabályzatában előírhatja, hogy azonos típusú eszközök esetében bizonyos darabszámot, illetve meghatározott összeget meghaladó egyedi értékű vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt azt a helyben szokásos módon és meghatározott ideig meg kell hirdetni. Ebben az esetben a hirdetmény célszerűen tartalmazza az értékesítésre szánt termék megnevezését, a termék elhasználódási szintjére utaló jellemzőket, eladási árát (ÁFA tartalmát), az értékesítés helyét, valamint az értékesítés időpontját. A szervezet dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek minősülnek, az értékesítésnél azonban külön rendelkezés alapján előnyben részesíthetők. Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni, ugyanakkor a szervezet meghatározhatja azon vagyontárgyak körét is, amelyek magánszemélyek részére nem értékesíthetők. Térítés nélküli átadás Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108.. (2) bekezdésében, és az önkormány zat erre vonatkozó vagyongazdálkodásáról szóló rendeletében foglaltak szerint lehet. Az eladási ár megállapításának joga, szabályai Az eladási irányárat a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) javaslata alapján a kijelölt személy (az intézményvezető, jegyző, Selejtezési Bizottság) állapítja meg. Az értékesítendő eszközök minimum árának megállapításánál a következő szempontokat kell alapul venni: tárgyi eszközök esetében a nettó nyilvántartási érték, 0 -ra leírt eszközök esetében a piaci ár, készleteknél a tényleges beszerzési ár meghatározott százaléka. Az értékesített termékek dokumentálása Minden értékesített termékről számlát kell készíteni, és a számláknak az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékekkel kell rendelkeznie. A fizetés módját és a teljesítés idejét a költségvetési szerv vezetője szabályzatban állapítja meg. Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a számviteli nyilvántartásokon a számlarendben foglalt előírások alapján át kell vezetni.
KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGA 275 2. SZÁMLAREND ÉS KIALAKÍTÁSA A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény 161. -a, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, módosí tott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 49. -a, illetve az Áhsz. 9. sz. mellékletben foglalt számlakeret amely a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza alapján minden költségvetési szerv olyan számlarendet köteles készíteni, amely a helyi sajátosságoknak megfelelően, a számlakeret szerinti számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámasztja. Továbbá a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. Az analitikus nyilvántartások ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza. A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét, azaz a számlarendnek magában kell foglalnia a számla tartalmát is és a számviteli összefüggéseket, valamint a bizonylati rendet. A számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért miután a számviteli törvény és a Kormányrendelet esetleges változása miatt a számlarend szükséges módosítását a jogszabályok hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezni, a naprakész könyvvezetés helyességéért az államháztartás szervezetének vezetője felelős. A számlarend célja, hogy az államháztartás szervezete eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek hatásainak egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon az államháztartás szervezete számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény, illetve kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A költségvetési szervek könyvviteli rendszerét hasonlóan a vállalkozásokhoz tehát a számlarend rögzíti, így a számviteli politika is érvényesül a számlarendben. A két szabályozás közül azonban tartalmi és időbeli prioritása a számviteli politikának van, a számlarend a számviteli politika gyakorlati érvényesítését biztosítja.
276 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI Az Szt. 161. (2) bekezdése alapján a számlarend a következőket tartalmazza: minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számla tartalmát, ha az a megnevezéséből egyértelműen nem következik, a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, az egyes számlákat érintő kiemelt gazdasági eseményeket, az egyes főkönyvi számlák más számlákkal való kapcsolatát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet a bizonylati szabályzattal összhangban. A költségvetési szerveknél az Áhsz. alapján a számlarend kialakításához az Szt. előírásain túl a következő tartalmi szempontok megjelenítése követelmény: biztosítani kell a beszámoló a beszámoló valódiságának alátámasztását, az Áhsz. 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével gondoskodni arról, hogy az elemi költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza, ki kell alakítani az analitikus nyilvántartások ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is körét, formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetés és annak dokumentálása menetét, ki kell kialakítani a megfelelő bizonylati-, és okmányfegyelmet, szabályozni kell az eszközök minősítési rendjét, annak szempontjait, tartalmaznia kell a sajátos elszámolások szabályozását, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében rögzíteni kell az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét, zárlati feladatok összefoglalását. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet 2005. január 1-jétől a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet módosította, amelynek eredményeként meghatározásra került az önkormányzatok vagyonkimutatásának tartalma. Erre való tekintettel az önkormányzathoz tartozó költségvetés szerveknek célszerű az 1-es számlaosztályba tartozó főkönyvi számláit úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen az önkormányzati szintű vagyonkimutatás forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes elkészítéséhez. Ehhez viszont az szükséges, hogy az önkormányzathoz tartozó valamennyi költségvetési szerv egységes elvek alapján készítse el számlarendjét. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 9. sz.
KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGA 277 mellékletben található A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 1/k. pontja szerint: A helyi önkormányzatoknak és az országos kisebbségi önkormányzatoknak, illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével, hogy abból kitűnjön a törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes), nem törzsvagyon részét képező eszközök értéke. A főkönyvi számlák ilyen módon történő tagolását a költségvetési szervek nem kötelesek alkalmazni, ha a kötelező tagolás a befektetett eszközök analitikus nyilvántartásának vezetésével egyértelműen biztosítható. Az analitikus- és főkönyvi nyilvántartás egyértelmű egyezősége érdekében azonban célszerű a főkönyvi nyilvántartásban is elkülöníteni a befektetett eszközöket. A számlatükörben az 1. számlaosztályban lévő állományi számlák tagolásának jelentős bővülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: vagyontörvény) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/ 2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásai idézték elő, amelynek következtében az 1-es számlaosztály tagolása egységessé vált a központi és önkormányzati költségvetési szerveknél. Összesítő bizonylat tartalma Amennyiben az államháztartás szervezete az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített un. összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni. Az összesítő bizonylatnak tartalmaznia kell a következőket: államháztartás szervezete nevét, Összesítő bizonylat megnevezést, az összesítésre kerülő bizonylat azonosító számát (sorozat-, vagy sorszámát), az összesítésre kerülő bizonylat keltét, az összesítésre kerülő bizonylaton szereplő összeget, az összesítő bizonylat készítésének időpontját, az összesítő bizonylatot készítő aláírását, az összesítő bizonylatot érvényesítő aláírását, a könyvelés keltét, illetve a könyvelő aláírását.
278 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI Összesítő bizonylat alkalmazására kerülhet sor például térítési díjakról, helypénzekről, rendezvényeken beszedett díjakról kiállított számlák esetében, vagy több személy részére azonos jogcímen teljesített kiadások például segélyek alkalmá val. A számlarendben szükséges rögzíteni továbbá a feladások készítésének rendjét, például az alábbiak szerint: A következő esetekben készül feladás: követelések állományváltozása, készletek állományváltozása, kötelezettségek állományváltozása. A feladási bizonylatnak tartalmaznia kell: időszak eleji nyitó állomány összegét (+), a tárgyidőszak állománynövekedésének összegét (+), a tárgyidőszak állománycsökkenésének összegét (-), a tárgyidőszak záró állományának összegét (±), az időszak eleji nyitó- és záró állomány különbözetét. Mindezeken túl az államháztartás szervezete számlarendjében meg kell, hogy határozza az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének, valamint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartás és a feladás adatai egyeztetésének határidejét, illetve a felelősöket.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEI BESZÁMO LÁ SI KÖTELEZETTSÉGE 281 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL 1.1. Az önkormányzati beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályi elôírások A beszámolóval (zárszámadással) kapcsolatban az Áht., valamint az Ámr. ír elő kö telezettséget az önkormányzatok számára. Az előírások értelmében a polgármester az év végi zárszámadáson kívül féléves és háromnegyed éves tájékoztatót is köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. Az Áht. alapelvként rögzíti, hogy a költségvetés végrehatásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon kell elkészíteni. Természetszerűleg a féléves és háromnegyed éves tájékoztatót is ennek megfelelően kell összeállítani. A szabályszerűségi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében rendszerbe foglaltuk és bemutatjuk azokat az előírásokat, melyek nem hagyhatók figyelmen kívül a beszámolók elkészítésénél. Itt csak azokat vettük számba, melyek kizárólag a költségvetési beszámolóhoz kapcsolódnak, mivel egyéb tekintetben a költségvetési rendelettervezet készítésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ezek a következők: A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást költségvetési évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat beleértve a kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről az Áht.-ben foglaltaknak megfelelően beszámol a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves
282 AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányza - tok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek. A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségveté si (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a települési kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a települési kisebbségi önkormányzat testülete elé. A települési kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére. Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselőtestület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indokolással együtt bemutatni: = az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, = a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, a vagyonkimutatást, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról külön jogszabályban meghatározott vagyonkimutatást kell készíteni.
KONTROLLOK, ELLENŐRZÉS, KÖNYVVIZSGÁLAT 321 2. KÖNYVVIZSGÁLAT A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Az Ötv. előírásai szerint a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, s az általa auditált egyszerűsített tartalmú éves beszámolóját a Hivatalos Értesítőben közzétenni. Az előzőekben felsorolt önkormányzatok mellett az a helyi önkormányzat, amelynek előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel, köteles az egyszerűsített tartalmú a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimu tatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatnál a könyvvizsgáló feladata az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata is. Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. (Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni.) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatoknál a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. (A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más gazdasági kihatású előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti, amelyről írásos véleményt köteles a könyvvizsgáló adni. A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának,