Segédanyag közlekedési ismeretek oktatásához

Segédanyag közlekedési ismeretek oktatásához

Tartalomjegyzék A közlekedési ismeretek tanításának céljai... 4 Alsó tagozat (6-10 éves korig)... 5 Felső tagozat (11-14 éves korig)... 6 A gyalogos közlekedés szabályai (színterei, résztvevői):... 7 Tömegközlekedési eszközökön való utazás szabályai... 7 Szabályismeret, szabályalkalmazás a biztonságos közlekedéshez... 7 A kerékpár felszerelései, tartozékai... 8 Kerékpárok közlekedésére vonatkozó általános szabályok... 9 Közlekedési manőverek... 10 A kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon való kerékpározás szabályai... 11 Az úttesten való kerékpározás szabályai... 12 Elsőbbség... 12 Az előzés szabályai... 13 Forgalomirányítás... 14 Közlekedés különböző típusú útvonalon... 15 Közlekedés körforgalomban, és egyirányú forgalmú úton... 15 Párhuzamos közlekedés... 15 Fogalmak... 16 Fontosabb szabályok... 18

Felkészítő feladatok: 1. Egyensúlyfejlesztő gyakorlatok: Padon, gerendán, egyensúlyozó járás gyakorlása, oldalsó középtartásban. Először talajon, majd padon, vagy gerendán (vállakra helyezett) tornabottal való egyensúlyozó haladás A tornabot (léc) két végére szállítandó eszközöket helyezve egyensúlyozó járás gyakoroltatása. (eszközök pl.: termésekkel teli kisebb méretű vödör) 2. Szabályismeret: A kerékpározásról általánosan: A kerékpár kötelező tartozékainak ismertetése, tanítása; elhelyezésének szemléltetése egy kerékpáron A kerékpár ajánlott tartozékainak ismertetése, tanítása; szemléltetése 3. Egyensúlyfejlesztő gyakorlatok: Szökdelések és ugrások gyakoroltatása Páros lábon szökdelés versenyszerűen (akár időre) Páros lábon szökdelés, akadályok elkerülésével, sorverseny feladatként 4. Kerékpáros ügyesség fejlesztés: Kerékpár megállításának, gyakoroltatása (fékekkel való bánásmód tudatosítása végett) Kerékpárral történő lassú haladás gyakoroltatása (egyensúlyfejlesztés) Álló helyzetben lévő kerékpáron történő egyensúlyozás gyakoroltatása (fékek használatával) 5. Kislabdával való dobás (célzás) gyakorlása: Kislabda dobás technikájának tanítása, gyakoroltatása Konkrét helyre történő dobás, hajítás (zsámolyba, földön, vagy falon kijelölt helyre) Adott, kijelölt cél eltalálása kislabdával, minél pontosabb és gyorsabb feladat megoldási hozzáállással

A közlekedési ismeretek tanításának céljai A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit. Korcsoport Kisiskolás Iskolás életkor 6-10 évig 11-14 évig Kompetencia a gyalogos közlekedés szabályai (színterei, résztvevői) tömegközlekedési eszközökön való utazás szabályai szabályismeret, szabályalkalmazás a biztonságos közlekedéshez közlekedési helyzetek elemzése, javaslat a gyakorlati alkalmazásra helyes magatartási szokások és elvárt udvariassági szabályok alkalmazása környezet- és egészségtudatos közlekedés a gyalogos közlekedés, tömegközlekedés, valamint a kerékpáros közlekedés (KRESZ) szabályainak gyakorlati alkalmazása közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélése, a közlekedési jelek biztos értelmezése közlekedés pozitív magatartásformáinak ismerete, alkalmazása (kerékpárral és segédmotoros kerékpárral) közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése, segítségnyújtás, elsősegély menetrendek, információforrások használata, a közlekedés időigénye, költsége A fenti kompetencia táblázatra hivatkozva szeretnénk segítséget nyújtani a tanítóknak, tanároknak egy módszertani segédanyaggal, hogy általános iskola alsó-, illetve felső tagozatban milyen közlekedési ismeretekkel kellene rendelkeznie a tanulóknak. A megfelelő minták kialakításában a szülőknek és a tanároknak egyaránt meghatározó szerepe van. A gyermekek biztonságos közlekedésére való kiemelt odafigyelést két tényező is indokolja: 1. A gyermekek a legveszélyeztetettebb és legsérülékenyebb képviselői a közlekedésnek 2. Ők lesznek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárművezetői Mindezeken túl a gyermekkornak van még egy rendkívül fontos tulajdonsága: ez a legfogékonyabb időszak az emberi élet során, amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas.

Alsó tagozat (6-10 éves korig) SAJÁTOSSÁGOK. Ebben a korban a játékban az együttműködés, a szabályok betartásának kölcsönös ellenőrzése zajlik, de a szabályok ismerete még hézagos. Normális fejlődésmenet esetén kialakul a jövőorientált tervezés, előrelátás, teljesítmény és rivalizálás az iskolában. Nem normális fejlődésmenetnél rosszul sikerült függetlenségi kísérletek miatti bűntudat, visszahúzódás, esetleg túlzott rámenősség alakul ki. Az erkölcsi realizmus értelmében a gyerek nem a szándékosság elve alapján, hanem az okozott kár mértéke alapján ítél. Az erkölcsi dilemmákban kezdetben a jógyerek-, később a tekintélyorientáció dominál. Ez azt jelenti, hogy eleinte azért viselkedik jól a gyerek, mert meg akar felelni a jógyerek eszményének, később pedig azért, mert tiszteletben tartja a tekintélyt. Az iskola első éveiben alakul ki a gyerekben a fegyelem és önfegyelem, kitartás, a szabályok betartásának képessége, a figyelem szabályozása, megtanulnak ellenállni a zavaró ingereknek. A feladattudat, a tekintéllyel rendelkező személy utasításának a saját vágyai fölé helyezése. Ami a testet illeti: hirtelen változik a testhossz, a törzs és láb aránya, a váll- és csípőszélesség. A társkapcsolatok végleg eltolódnak a családtól a kortárscsoportok, mint viszonyítási keret felé. A felnőtteknek való engedelmesség mellett megjelenik a kortársakkal való szolidaritás, megszilárdulnak az első gyermekek közötti érzelmi kapcsolatok. Ami a gondolkodás fejődését illeti, a gyerek már képes absztrakt fogalmak használatára, de ez csak a konkrét tárgyakra korlátozódik, amelyek érzékszervileg hozzáférhetők. A gondolkodás érzelmi telítettsége csökken: nincs meg az azonnali teljesülés igénye, fontosabb motivációvá válnak a környezet igényei: valóságfunkció, eltolódás a tudatosság, az alkalmazkodás felé. KÖVETKEZTETÉSEK. A baleseti statisztika azt mutatja, hogy ezt az időszakot kiemelten kell kezelni a gyerek közlekedésre nevelésében, hiszen jellemzően ilyenkor kezdi meg önálló részvételét a közlekedésben. Az iskolai életbe, teljesítményelvárásba és szabályrendszerbe való beletanulás az első és második osztályban segíti a közlekedés szabályainak az elsajátítását, amelynek immár nemcsak a gyalogos közlekedésre, hanem a városi közlekedés eszközeinek biztonságos használatára is ki kell terjednie. A harmadiknegyedik osztálytól a fókusz a kerékpározás szabályain kell, hogy legyen, hiszen a KRESZ 54 (7) szerint a 12. életévét betöltött személyek önállóan kerékpározhatnak főútvonalon. A test hirtelen változását előnyösen lehet felhasználni a közlekedésre nevelésben, pl. a gyerekülésről ebben az életkorban lehet áttérni az ülésmagasítóra, vagy pl. kiemelten lehet kezelni az önálló, kerékpáros közlekedést. Nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kortárscsoportok, ilyenkor a szülői és tanári nevelésnek kevesebb jelentősége van, mint fiatalabb korban. Viszont ha adott kortárscsoporton belül normaváltást lehet elérni, akkor az jobban fog hatni a gyerek biztonságos és tudatos közlekedésében, mint bármilyen kampány vagy szülői/tanári intelem. Ebben az életkorban javasolt olyan számítógépes játék bevezetése is, amely szellemi igénybevételt, megmérettetést, győzelem esetén dicsőséget jelent. A közlekedésre nevelésben nagyon jól ki lehet használni, hogy ebben a korcsoportban növekszik a kortársakkal való együttérzés és szolidaritás, növekszik a bizalom és az együttműködés. A gyerek sokkal érzékenyebbé válik a kortársaival történt dolgokra, mint fiatalabb korában.

A jógyerek-orientációt figyelembe véve hatékony lehet a közlekedésre nevelés, ha a gyerek azon igyekezetére apellál, hogy szeretne megfelelni a jógyerek eszményének. Később a tekintélyorientációnak megfelelően az üzenetet kicsit másképpen kell csomagolni, hogy sikeres legyen. Felső tagozat (11-14 éves korig) SAJÁTOSSÁGOK. A kiskamasz már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelentésekben gondolkodni, hipotéziseket felállítani a világ működéséről és azokat módszeresen ellenőrizni. Képes előre gondolkodni és áttekinteni gondolatban az összes lehetséges változatot, azok következményeivel együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni. Ilyenkor már tisztában van vele, hogy a szabályok emberek által, kölcsönösen alakított dolgok, lehetnek írottak vagy íratlanok, áthághatatlanul szigorúak, vagy engedékenyebbek. Normális fejlődés esetén kialakul a személyes identitás, ami azt jelenti, hogy egy csoport részeként, egyedi személyként látja magát. Ha az identitását eléri, akkor átesik identitáskrízisen, majd elköteleződik egy maga számára kialakított ideológiai álláspont mellett, pályát választ és elveteti az identitásához nem illő nézeteket. Ha korai zárás történik, megkérdőjelezés nélkül elfogad ideológiákat. Ez a gyors elköteleződés csak látszólag önálló és hű, egyébként nincs átgondolva. Aki moratóriumot él át, az éppen aktívan keresi a választ a kérdéseire. Aki identitásdiffúzióban van, átél ugyan identitáskrízist, de integrált énképet létrehozni képtelen, képtelen elköteleződni. KÖVETKEZTETÉSEK. Érdemes kihasználni az identitás alakulásának időszakát, amikor új normákkal és nézetekkel bővülhet a kamasz viselkedési repertoárja. A kortársak befolyása megnövekszik az előző évekhez képest, amit a közlekedésre nevelésnél fontos kihasználni. Mivel egy kortárs csoport referenciakeretet ad, nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a tudatos, biztonságos közlekedés igénye belső indíttatásúvá váljon. A közlekedésben ki kell emelni az ember alkotta szabályok okát és következményét, hangsúlyt kell arra fektetni, hogy ezek a szabályok nem ósdi, életidegen, megfoghatatlan szabályrendszer részei, hanem valóságosak és alakíthatóak. Ebben az életkorban nagyon alkalmas a gyerek a szabályok gondolati próbálgatására, a következmények értékelésére és a megfelelő lehetőséggel való azonosulásra

A gyalogos közlekedés szabályai (színterei, résztvevői): 1. Úttal kapcsolatos fogalmak - Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől nem zárt magánút). - Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda. - Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. - Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része. 2. A közlekedésben gyalogosnak kell tekinteni - az úton gyalogosan közlekedő személyt, - az úton kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt toló személyt, - az úton gyermekkocsival, betegszállító kocsival vagy talicskával közlekedőt. 3. Láthatóság: Látni és látszani! - Sötétben, szürkületben, ködös időben a gyalogosok szinte beleolvadnak a környezetükbe. Ezért lakott területen kívüli úton, illetve annak leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező fényvisszaverő mellényt viselnie Tömegközlekedési eszközökön való utazás szabályai - A tömegközlekedési járműveken sok ember utazik együtt. Különös jelentősége van, hogyan viselkedünk, hiszen viszonylag kis térben vagyunk összezárva más utazókkal. Ahogy sok másnak, az utazásnak is megvan a maga íratlan illemtana, amit be kell tartanunk. - A járművek utasaira vonatkozó szabályok o o Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. Az utasnak tilos: a vezetőt a vezetésben zavarni; állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson; a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni; a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni. A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt. Veszélyes anyagot szállító járművön a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani tilos. Szabályismeret, szabályalkalmazás a biztonságos közlekedéshez - A közúton haladók közül a gyalogosok a legvédtelenebbek. Tudni kell, hogy mindenre kiterjedő abszolút elsőbbsége, sehol sincs a gyalogosnak! A két legismertebb gyalogos védelmi eszköz a járda, és a gyalogos-átkelőhely. A gyalogosnak a járdán, a leállósávon, az útpadkán, a kerékpárúton kell közlekednie! Az előzőek hiányában a gyalogosok az úttesten

közlekedhetnek. A gyalogosok zárt csoportja az úttesten, a menetirány szerinti jobb szélén közlekedhet. - A gyalogosok az úttest szélén, egy sorban, lakott területen belül lehetőleg, míg lakott területen kívül mindig a baloldalon (a járműforgalommal szemben) haladjanak! A gyalogos az úttesten elsősorban a kijelölt gyalogos átkelőhelyen mehet át. - Ha a közelben kijelölt gyalogos átkelőhely nincs: o lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél o egyéb helyen bárhol átmehet a gyalogos az úttesten. A gyalogos az úttesten a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. A kerékpár felszerelései, tartozékai Aki kerékpárt vezet, továbbiakban kerékpározik, annak tisztában kell lennie azzal, hogy járművére milyen felszerelések szükségesek. Ami a kerékpár alapfelszereléséhez hozzátartozik: kormányberendezés, amely könnyen kezelhető két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezet, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat hangjelző berendezés, amely csak csengő lehet előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpa és fehér színű fényvisszaverő prizma hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 m távolságról látható lámpa hátul egy piros színű fényvisszaverő prizma legalább az első keréken 2 darab borostyánszínű mindkét oldalán fényvisszaverő küllőprizma Elindulás előtt minden esetben meg kell vizsgálni, illetve ellenőrizni kell, hogy megvannak-e a kötelező felszerelések, és működnek-e? Mit jelent ez? - A kormány kellően feszes? - A fékek fognak-e? Ezt ki kell próbálni! - A világítás működik-e? - A gumik kellően felfújt állapotban vannak-e, tehát kemények-e? Ezek a felszerelések nem azért kellenek, mert a rendőrök ellenőrzik, hanem mert a biztonságot szolgálják! A közúti közlekedésben fontos szerepet tölt be a LÁTNI ÉS LÁTSZANI elv. Látni kell az elől lévő utat, az esetleges akadályokat, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a többi közlekedő lássa a kerékpárost. Célszerű továbbá olyan eszközöket, felszereléseket alkalmazni, amelyek fokozzák a láthatóságot. Ajánlott felszerelés: Kerékpáros fejvédő, kesztyű, könyök- és térdvédő, évszaknak megfelelő, látható, színes ruházat, láthatósági mellény (ez utóbbi lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező!), fényvisszaverő karszalag, hátitáskán, hátizsákon elhelyezett fényvisszavető matrica, szalag stb.

A fejsérülések aránya magas (kb. 80%), ez sisakkal megelőzhető. A jó kerékpáros sisak paraméterei: ü megfelelő méretű ü fejhez simuló ü elfedi a fej felső és hátsó részét, illetve a halántékot ü kényelmes viselet ü tömege nem haladja meg az 500-600 g-ot ü szellőnyílásokkal ellátott ü biztosítás 4 ponton rögzített pánttal ü könnyen kezelhető műanyag biztonsági zár ü külső felületén fényvisszaverő csíkokkal ellátott Ezek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy minél hamarabb, minél messzebbről lehessen látni a kerékpárost. A kerékpáros láthatóságának biztosítása az egyik alapvető szempontja a balesetek elkerülésének, illetve megelőzésének. A közlekedési szabályok szerint a kerékpárt éjszaka korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani, és a kerékpárt hajtó személynek lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. A KRESZ meghatározza az éjszaka fogalmát. Tehát az éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak. A korlátozott látási viszonyokon pedig azt értjük, amikor az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága következik be. A fényvisszaverő mellény nappal és éjszaka egyaránt jó láthatóságot biztosít a kerékpárosnak. Ezért használata nemcsak a jogszabályban meghatározott esetben, hanem mindig javasolt. Kerékpárok közlekedésére vonatkozó általános szabályok Ki vezethet kerékpárt? A kerékpár vezetése nincs külön járművezetői engedélyhez kötve, de: A kerékpáros csak akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha a kerékpározás készségét megszerezte, képes kellőképpen uralni kerékpárját a forgalomban, továbbá önmaga és mások veszélyeztetése nélkül tud közlekedni. Fontos szabály, hogy főútvonalon csak 12. életévét betöltött személy kerékpározhat. Egyéb útvonalon csak a kerékpározás nincs korhoz kötve, azonban a 6 éven aluli gyermeknek csak szülői felügyelettel tanácsos kerékpározni. A járművezetést kizáró okok: Nem vezethet járművet az, - akit a jármű vezetésétől eltiltottak - akinek a szervezetében alkohol van - aki gyógyszer, illetve kábítószer hatása alatt áll - aki képtelen a biztonságos vezetésre (pl. felkötött kar, gipszelt láb, nem megfelelő pszichés állapot) - aki lázas, beteg, fáradt. Gyógyszer szedése esetén ki kell kérni az orvos véleményét a vezetésről. Kerékpárral, ha az úton kerékpárút, kerékpársáv, gyalog- és kerékpárút van, csak ezek valamelyikén szabad közlekedni. Ezek hiánya esetén az útpadkát, vagy a leállósávot kell igénybe venni.

Amennyiben az úton a felsorolt lehetőségek közül bármelyik megtalálható, az úttesten tilos kerékpározni! Gyalogúton szintén tilos kerékpározni, kivéve, ha a gyalogút jelzőtábla alatt kiegészítő tábla van elhelyezve, akkor a táblán jelzett időszakon kívüli időben, szabad a kerékpározás. Az úttesten, az út szélén, egy sorban kell közlekedni kerékpárral. Egymás mellett nemcsak szabálytalan, hanem rendkívül veszélyes is. Ha lakott területen az úttest kerékpározásra alkalmatlan, a járdán is szabad kerékpározni, néhány fontos szabályt figyelembe véve: - tilos a gyalogos közlekedést zavarni - tilos 10 km/óránál gyorsabban haladni. Ott ahol az úttesten táblák tiltják a kerékpározást, a járdán is tilos kerékpározni! Közlekedési manőverek Elindulás: Forgalmi művelet az elindulás. Kerékpárral is, mint bármilyen más járművel, úgy kell elindulni, hogy a forgalomban résztvevők egyértelműen észlelhessék a szándékot. Az úttest széléről, körültekintéssel meg kell győződni az elindulás veszélytelenségéről, majd kinyújtott karral ezt egyértelműen jelezve szabad csak elindulni. A forgalomba való bekapcsolódáskor, minden jármű és gyalogos számára elsőbbséget kell adni. Ez a szabály mindenkire vonatkozik. Irányváltoztatás: ha a haladási irány eltér az út jelzett vagy tényleges vonalvezetésétől, a másik útra kanyarodás, az úttest szélének, felezővonalának átlépése, a forgalmi sáv váltás. Az irányváltoztatás nagy figyelmet igényel. Irányt változtatni csak úgy szabad, ha azzal a kerékpáros nem veszélyezteti a vele szemben, és vele azonos irányban haladó járművek forgalmát. Az irányváltoztatást kellő időben megkezdett irányjelzéssel kell jelezni. Kerékpárral közlekedve nem elég a karjelzéssel közölt szándék, hátrapillantással is meg kell győződni az irányváltoztatást veszélytelenségéről. A karral történő jelzést a kanyarodás megkezdése előtt abba lehet hagyni, mivel a kormányt két kézzel fogva biztonságosabban lehet haladni. Bekanyarodás A) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel a. az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b. útburkolati jelek hiányában jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére, balra bekanyarodás esetén az úttest felezővonala mellé, illetve osztott pályás úton és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles az útkereszteződés előtt kellőtávolságban besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell. B) Villamos pályával ellátott úttesten, ha az A/b) pontban foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. C) Járművel a másik útra ha közúti jelzésből más nem következik jobbra kis ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerint jobb oldalon maradjon.

D) Elsőbbséget kell adni, ha az elsőbbségadás szabályaiból más nem következik a. jobbra vagy balra bekanyarodó járművel annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos számára, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá, az azonos irányból érkező villamos részére, b. jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére c. balra bekanyarodó járművel az úttesten szemből érkező, és egyesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű, az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére E) A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. F) Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetében a. a D/a) pontban meghatározott szabály a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre egyaránt vonatkozik b. a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére. Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az A) B) és a D) E) pontok rendelkezései az irányadóak. A kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon való kerékpározás szabályai Kerékpárra ülve mindig tudni kell, hogy hol és hogyan szabad közlekedni. Általános érvényű szabály: ha kerékpárút van, csak azon szabad haladni. A kerékpárút kezdetét és végét táblákkal jelölik. A kerékpárutat az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel vagy más módon amely azonban útburkolati jel nem lehet választják el. A kerékpárúton a közlekedés kétirányú. A kerékpárút ugyan a kerékpárosoké, de járda, leállósáv, valamint útpadka hiányában a gyalogosok, lakott területen kívül pedig segédmotoros kerékpárosok is közlekedhetnek rajta. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kerékpárútról a vele párhuzamos útra, balra bekanyarodni és azon folyamatosan haladni nem szabad! A szabályok nem tiltják a kerékpárutat keresztező útra a balra bekanyarodást és a párhuzamos út keresztezését. Gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok és kerékpárosok egymást nem akadályozhatják. Ha a táblán megjelölt útburkolati jel kettéválasztja a gyalogosok és kerékpárosok közlekedését, akkor a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, az útnak a számukra a táblán megjelölt részén kell közlekedniük. Jó tudni, hogy az útra felfestett sárga vonalat kerékpárral a gyalogosok veszélyeztetése és akadályozása nélkül bekanyarodáskor, előzéskor vagy kikerüléskor át szabad lépni. Kivételes eset, amikor a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpározók továbbhaladását akadályozza. Ekkor az úttesten is szabad közlekedni kerékpárral. Kerékpárút hiányában az úttesten útburkolati jellel kijelölt kerékpársávokon, az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban kell kerékpározni. A kerékpársávot jelzőtáblákkal jelölhetik. Lakott területen, a kerékpáron kívül más jármű a kerékpársávra nem hajthat rá. A szabályok tiltják kerékpársávról a balra bekanyarodást. Ilyenkor le kell szállni a kerékpárról és a kerékpárt tolva, gyalogosan kell áthaladni az úttesten. A nyitott kerékpársávra ugyanazok vonatkoznak, mint a kerékpársávra, két kivétellel:

A nyitott kerékpársávot szabad elhagyni kerékpárral, például balra kanyarodás előtt. A nyitott kerékpársávra más járművek is ráhajthatnak, például jobbra kanyarodás előtt. A kerékpárúton, a gyalog- és kerékpárúton, a kerékpársávon és a leállósávon egymás mellett szabad kerékpározni. Az úttesten való kerékpározás szabályai Kerékpárral úttesten abban az esetben szabad közlekedni, ha nincs kerékpárút, kerékpársáv, leállósáv, kerékpározásra utaló jelzéssel ellátott autóbusz-forgalmi sáv és útpadka sem, illetve utóbbi a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, továbbá ha az úttesten a kerékpározást közúti jelzés nem tiltja. Tudni kell: a földes, a füves, vagy a kátyús útpadka alkalmatlan, a kitaposott vagy kijárt ösvény viszont alkalmas a kerékpározásra! A csak szakaszosan járható útpadkát nem kötelező igénybe venni! Alapszabály: ha az út- és a forgalmi viszonyok lehetővé teszik, kerékpárral az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az úttest jobb szélén kell közlekedni! Az úttesten, az útpadkán és a járdán kerékpárral csak egy sorban haladni. Lakott területen, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, a járdán szabad közlekedni, a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/óra sebességgel. Az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot a gyorsító- és lassítósávot az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Autóúton és autópályán tilos közlekedni. Elsőbbség Útkereszteződésben elsőbbséget kell biztosítani Elsőbbségadás kötelező vagy Állj elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával védett útvonalon közlekedő járművek részére, Megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművek részére, Kijelölt gyalogátkelőhelyen közlekedő gyalogok részére. Egyenrangú útkereszteződésben teljesen mellékes, hogy a jobbról érkező, milyen irányba akar tovább menni, elsőbbsége van. Elsőbbséget kell adni a gyalogosok számára kijelölt gyalogátkelőhelyen, kanyarodó járművel, azon az úton ahová kanyarodik, parkoló helyről, kapubejáróból való indulásnál. Elsőbbséget kell adni más jármű számára indulásnál, parkolóból, kapubejáróból való indulásnál, kanyarodás esetén, balra kanyarodáskor az egyenesen haladóknak, illetve a jobbra kanyarodónak. Az elsőbbség úgy biztosítható más járműnek, hogy minden esetben az útkereszteződést úgy kell megközelíteni, hogy az lehetővé tegye az elsőbbségadást! Az elsőbbséggel rendelkező járművek nem kényszeríthetők irányuk, sebességük, hirtelen megváltoztatására, lassítással, megállással! Gyalogosok részére úgy lehet az elsőbbséget megadni, ha gyalogátkelő megközelítésénél bármikor meg tud állni, a gyalogátkelő előtt! Elsőbbség útkereszteződésben Egyenrangú utak kereszteződésében elsőbbséget kell adni: a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére.

A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell még adni az útkereszteződésben: a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért, zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére földútról érkezve a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére körforgalomban haladva a körforgalmat keresztező villamos részére. Előfordulhat, hogy egyenrangú utak kereszteződésénél mind a négy irányból megközelítőleg egyszerre érkezik a jármű. Ha úgy haladnának tovább, hogy egymás útját kereszteznék, akkor mind a négy jármű köteles megállni. Kölcsönös udvariasság alapján az egyik járművet a többiek elengedik, majd ezt követően a másik három jármű már a jobbkéz-szabály alapján köteles elsőbbséget adni. Másik különleges helyzet, amikor az egyenrangú utak kereszteződésénél három jármű érkezik megközelítőleg egyszerre. Ha ezek közül az egyik jármű balra akar bekanyarodni, és ennek a jobb oldala felől a kereszteződéshez más jármű nem érkezett, akkor a jobbkéz-szabály alapján a balra bekanyarodó jármű haladhat elsőként tovább. Az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője elsőbbségéről lemondhat. Ez a lemondás mindig csak két jármű vezetője között jöhet létre. A belső sávon egyenesen haladónak az elsőbbségről való lemondása a balra kanyarodót nem mentesíti a külső sávon haladó részére az elsőbbség megadása alól. Az előzés szabályai Előzni nem kötelező! Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés forgalmi sávjaiban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása. Párhuzamos közlekedés forgalmi sávjaiban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem előzés! Az előzés feltételei: 1. Az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő sebessége közötti különbségre az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja. 2. Az előzni kívánó jármű előzését másik jármű nem kezdte meg. 3. Az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett. 4. Az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot kell tartani. 5. Az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé annak zavarása nélkül vissza kell térni. Az előzési szándékot irányváltoztatás esetén karjelzéssel kell jelezni. A jelzésadás előzés után, visszatéréskor is kötelező. Előzni általában balról kell. Csak jobbról szabad előzni: azt a járművet, amely balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, és az úttesten a balra bekanyarodáshoz szabályosan helyezkedik el azt a villamost, amely az úttest közepén egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélén lévő pályán közeledik Balról és jobbról egyaránt szabad előzni: a figyelmeztető jelzést használó járművet, ha ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyeztetitek.

Az előzést sebességfokozással és balra húzódással nem akadályozható. A megkülönböztető jelzéseit használó jármű előzését segíteni kell! Az Előzni tilos jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton tilos előzni. Fontos! A tilalom nem vonatkozik kerékpárosok gépjárművel történő előzésére és az úttest közepén haladó villamos előzésére. A tilalom alá eső útszakaszon nemcsak az előzést megkezdeni, hanem a már megkezdett előzést sem szabad folytatni. Tilos előzni: a. Kijelölt gyalogos átkelőhelyen és közvetlenül előtte. b. Villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik. c. Be nem látható útkanyarulatban, illetve bukkanóban (kivéve,ha az úttesten egyirányú forgalom van vagy záróvonal van felfestve, és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható). d. Vasúti átjáróban és közvetlenül az előtt. e. Útkereszteződésben és közvetlenül előtte (kivéve: ha a forgalmat rendőr vagy fényjelzőkészülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti baloldalának igénybevételével nem jár; ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét az Útkereszteződés alárendelt úttal jelzőtábla jelzi; körforgalmú úton; ha a járművel csak jobbról szabad előzni). A d) és az e) pont tilalma nem vonatkozik kerékpárnak gépjárművel való előzésére! Forgalomirányítás A forgalom biztonságos áramlása érdekében forgalomirányító közlekedési lámpákat alkalmaznak. Ezek jelzései a következők: Piros: Ebben az estben a kijelölt gyalogátkelőnél, illetve a kötelező megállást jelző vonalnál meg kell állni. Piros-sárga: a forgalom jelenlegi rendje megváltozik. Fel kell készülni az indulásra, de még nem szabad elindulni. Zöld: Szabad az út. A lámpa által jelzett irányba lehet haladni. Sárga: Ha a jármű ekkor ér a kereszteződésbe, meg kell állni. Ha már behajtott, az áthaladást be kell fejezni. Ezután ismét a piros lámpa fog jelzést adni, és ismétlődik az előbbi folyamat. Kerékpárút, illetve kerékpársáv forgalmának irányítására is ilyen lámpákat alkalmaznak, ám a lámpán kerékpárt ábrázoló jelzés látható. Ha a zöld lámpán nincs ábrázolva a haladás iránya, abban az esetben tele zöld jelzésről van szó. Ilyenkor szabad haladni egyesen, jobbra és balra is. Ebben az estben számítani kell arra, hogy szemben ugyanilyen jelzés van. Hiába tehát a szabad jelzést, ha egy időben a szembejövők is haladhatnak tovább. Ebben az esetben az általános elsőbbségadási szabályok lépnek életbe! Különösen veszélyes helyeken pl. nagy forgalmú út melletti iskoláknál állandó jelleggel sárgán villogó lámpa is figyelmeztethet a veszélyre.

Közlekedés különböző típusú útvonalon A járművek közlekedése különböző típusú útvonalakon történik. Ezek az utak lehetnek: autópályák, autóutak, főútvonalak, egyéb útvonalak. Az autópályákat, autóutakat a gépjármű közlekedés biztonságosabbá, gyorsabbá tétele miatt építik. Ezeken az utakon kerékpárral közlekedni tilos! Főútvonalon 12 évnél fiatalabbak nem kerékpározhatnak. Főútvonalon a járműnek elsőbbsége van a kereszteződésekben, kivéve megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművekkel szemben. Kerékpárral lakott területen kívül közlekedve úgy kell balra kanyarodni, megfordulni, hogy a kerékpárról le kell szállni, meg kell győződni arról, hogy nem zavarja a többi járművet, és az úttesten a gyalogosokra vonatkozó szabályok szerint át kell tolni a kerékpárt, és folytatni az utat. Közlekedés körforgalomban, és egyirányú forgalmú úton Ezek nem különböző útvonal típusok, de az ezeken való közlekedésnek vannak szabályai. Ezeken a szakaszokon, az úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak számít! Közlekedés körforgalomban A körforgalom nem ott van, ahol a forgalom körbe halad, hanem ahol ezt körforgalom jelzőtáblával jelölik. A körforgalomban haladónak elsőbbsége van az oda behajtani szándékozókkal szemben, kivétel: megkülönböztető jelzéseit használó járművek, és villamos. A körforgalomban tilos megfordulni! Közlekedés egyirányú forgalmi úton Az egyirányú úton közlekedni, csak a kijelölt haladási irányban szabad, kevés kivétellel. Az egyirányú forgalmi út jelzőtáblával ellátott útszakasz másik oldalán általában, behajtani tilos tábla található. Abban az esetben, ha a behajtani tilos tábla alatt kivéve kerékpár kiegészítő tábla van, be szabad hajtani kerékpárral, de nagyon körültekintően, és szorosan az úttest jobb oldalán, mert szemben mások közlekedhetnek! Ha egyirányú útról kanyarodik, akkor jobbra kanyarodásnál az úttest jobb, balra kanyarodásnál, úttest bal széléhez kell húzódni a kereszteződéshez érve. Egyirányú úton TILOS megfordulni! Párhuzamos közlekedés Párhuzamos közlekedés ott alakulhat ki, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon, kettő vagy ennél több forgalmi sáv van. Kétkerekű járművek előzhetik egymást az azonos forgalmi sávban, ezért a sáv jobb oldali külső szélén, egyenes vonalban ajánlott haladni. A balra kanyarodás, megfordulás a párhuzamos közlekedés esetében a kerékpárosoktól lényegesen nagyobb körültekintést igényel. Balra kanyarodáshoz szükséges műveleteket az irányváltoztatásoknál leírtak szerint, kellő időben, és különösen nagyfokú odafigyeléssel kell végrehajtani. Ezeken az utakon is elsődleges szabály a jobbra tartási kötelezettség! Ez azt jelenti, hogy az úttesten a lehetőségekhez mérten a folyamatos haladáshoz a legszélső, jobb oldali sávot kell használni! Kerékpáros szabályok: Hol szabad kerékpározni:

ü az úttesten ü kerékpárúton ü kerékpársávban ü nyitott kerékpársávban ü kerékpárosok által is használható buszsávban ü gyalog és kerékpárúton ü gyalogos- és kerékpáros zónában ü kerékpáros nyomon ü leállósávon, v kerékpározásra alkalmas útpadkán ü kétirányú kerékpáros közlekedés számára megnyitott egyirányú utca Hol nem szabad kerékpározni: ü járdán: kivéve 12 évnél fiatalabbaknak; illetve ha az út kerékpározásra alkalmatlan, gyalogosok zavarása nélkül, max. 10k/h sebességgel ü gyalogúton ü gyalogos zónában ü autópályán, autóút táblával jelölt úton ü kerékpárral behajtani tilos jelzésnél ü mindkét irányból behajtani tilos jelzésnél, kivéve, ha kiegészítő tábla engedi ü buszsávban, ha ezt nem jelzik Fogalmak Az úttal kapcsolatos fogalmak - Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). Részei: o Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt része; a gyalogút azonban nem járda. o Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére kijelölt rész - A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely a menetirányt tekintve az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő. - Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része. - Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része. - Kerékpárút: Az útnak jelzőtáblával kerékpárútként jelölt része. - Kerékpársáv: Az úttesten kerékpárosok részére kialakított, egyirányú forgalmú, útburkolati jellel sárga folytonos vonal jelölt forgalmi sáv. - Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető, és általában az úttesttől szintkülönbséggel is el van választva. - Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló része.

- Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. - Autóút, Autópálya: Azok az utak, melyeket jelzőtáblákkal külön ennek jelölnek. Kerékpárral, segédmotoros kerékpárral autóútra, autópályára hajtani, rajtuk közlekedni tilos! - Főútvonal: főútvonal jelzőtáblával, főútvonalként megjelölt út. - Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el. - Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés; hangjelző berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza. - Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzőőr nem szabályozza. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak - Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt, vagy vezet. - Járművezető mindenki, aki közúton szállító vagy vontató eszközt működtet a működtetés miatt halad-, és irányít. Ebből következik, hogy a kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, motorkerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. Az állatot vezető hajtó személy vezetői tevékenysége egy vagy több állatnak hozzáértő terelését, vezetését, irányítását jelenti. - Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg, legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor hajt. A kerékpáron, egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár-utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. A betegszállító kocsi nem minősül kerékpárnak. - Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja, és nem zavarhatja áthaladásában. Az elsőbbséggel rendelkező járművet is TILOS sebességének haladási irányának hirtelen megváltoztatására kényszeríteni. Természetesen a gyalogos elsőbbsége nem jelenti azt, hogy e jogánál fogva, minden körülmények között az úttestre léphet. A KRESZ 21. -ának (6) bekezdése ugyanis olyan általános szabályt tartalmaz, amelyet függetlenül attól érvényesíteni kell, hogy a gyalogosnak elsőbbsége van-e, vagy nincs. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud. Beláthatatlan útkanyarulatban átkelni az úttesten nagyon veszélyes, mert sem a gyalogosok, sem a közlekedő járművek vezetői nem láthatják egymást, ezért könnyen előfordulhat, hogy a gyalogos féktávolságon belül lép a jármű elé, amely emiatt idejében megállni nem képes. - Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja. - A mások veszélyeztetésének tilalma egyébként a közlekedés során általánosan érvényesülő követelmény.

- Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti. - Előzés: Járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. - Kikerülés: Járművel az úttesten lévő akadály, vagy álló jármű melletti elhaladás. - Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak. - Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyok jelentősebb csökkentése, köd, por, eső, hó, vagy egyéb dolgok miatt. Közúti jelzőtáblák Közúti jelzőtáblák csoportosítása o Útvonal típusát jelző táblák o Elsőbbséget szabályozó táblák o Utasítást adó táblák o Tilalmi, vagy korlátozást jelző táblák o Veszélyt jelző táblák o Tájékoztatást jelző táblák o Tájékoztatást adó táblák o Útmenti létesítményekről tájékoztatást adó táblák o Kiegészítő táblák Fontosabb szabályok Jobbkéz- szabály Ha nincs lámpa, se tábla, akkor egyenrangú a közlekedés, és ott a jobbkéz-szabály az érvényes. Jelentése: a jobbra eső közlekedőnek, járműnek van elsőbbsége. Minden esetben fontos, hogy igyekezzen a kerékpáros szemkontaktust teremteni a többi közlekedővel, és így meggyőződni arról, hogy számára is megadják-e az elsőbbséget. A jobbkéz-szabály vonatkozik arra az estre is, ha kerékpárút keresztez egyenrangú utat. A jobbról jövőnek van elsőbbsége, de hasznos és a biztonság kedvéért ajánlott, ha a kerékpáros a balról érkezőnek is megadja. Sebesség Kerékpárral lakott területen belül és kívül legfeljebb 40 km/óra sebességgel szabad haladni. Lakott területen kívül, sisak használata mellett 50 km/óra sebességű haladás engedélyezett. Ekkor tilos utast szállítani. Kerékpárúton 30 km/óra, vegyes használatú gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Szemkontaktus A közlekedők tekintetéből következtetni lehet szándékaikra. Mindig keressük a másik tekintetét, hogy megbizonyosodjunk arról, ténylegesen észrevette-e járművünket, közlekedési szándékunkat. Ha a közlekedés más résztvevői nem látják a kerékpárost, a testi épség megőrzése érdekében javasolt a lassítás, a megállás. Ha pedig sávváltásra kerül sor, mindenképpen hátra kell nézni. Ehhez egy kis gyakorlat kell, hiszen nem egyszerű hátranézve egyenesen haladni, tartva az irányt. Jobbra tartás Sokan nem mernek a sáv közepe felé húzódni, mert félnek a hátulról jövő autótól. Pedig a KRESZ nem kötelezi a kerékpárost, hogy szorosan az út jobb szélén haladjon. Ezt érdemes körültekintően kihasználni, hiszen mint a közlekedés teljes jogú résztvevője, ezzel lehet elérni, hogy az előzni akaró

másik jármű ne a sávon belül, hanem sávváltással előzzön. Ezzel a kerékpáros is nagyobb biztonságban érzi magát. Személy- és csomagszállítás Személyszállítás kerékpáron bizonyos feltételekkel megengedett. 16 éven felüli személy szállíthat egy 10 év alatti gyermeket, kerékpárra szerelt, biztonsági gyermekülésben. A csomagszállítás alapszabályai: - Megfelelően rögzített csomagtartó. - Maximum 1 méterrel nyúlhat túl a járművön. - Kormánynál szélesebb tárgyat keresztben szállítani tilos. - Nem akadályozhatja a kormányt a szabad mozgásban. Egy kis ismétlés! TILOS: kerékpárral állatot vezetni, kutyát sétáltatni! a kerékpárt állattal vontatni! oldalra, előre, hátra, 1 méternél jobban kinyúló dolgokat szállítani! elengedett kézzel kerékpározni! kerékpározás közben mobiltelefont használni! egy kerekezni közúton! a járdán, útpadkán, úttesten kerékpárosoknak egymás mellett haladni! a kerékpárhoz vontatmányt rögzíteni! (kivétel: kerékpár-utánfutó) megelőzni a buszt, villamost közvetlenül a megálló előtt! előzni kijelölt gyalogátkelő helyen, és közvetlenül előtte. előzni be nem látható kanyarban. előzni ott, ahol tábla tiltja. megállni útkereszteződésben, és gyalogátkelőhelyen illetve 5 méteren belül előtte! megállni vasútátjáróban, illetve 30 méteren belül előtte! főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni; elengedett kormánnyal kerékpározni; kerékpárhoz oldalkocsit, utánfutót vagy egyéb vontatmányt kapcsolni; kerékpárt más járművel, ill. állattal vontatni; a kerékpárról oldalra kinyúló tárgyat szállítani; a kerékpáron előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló tárgyat szállítani; olyan tárgyat szállítani, amely a kerékpározásban akadályozna, vagy a személy és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztetné; kerékpárral állatot vezetni;