Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Csákné Taray Tünde Dr. Nagy Tibor Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Szerkesztette: Harangozóné H. Andrea Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila
Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Légszennyezés... 4 Légszennyező anyagok kibocsátása... 8 Mérőhálózat... 11 Légszennyezés trendje... 20 Zajterhelés... 33 A zajról... 33 Ipari zajkibocsátás... 33 Mezőgazdasági zaj... 36 Építési zaj... 37 Szolgáltatási ágazatba tartozó területek... 37 Vizek védelme... 39 Települési szennyvíztisztítás... 39 Szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás... 41 A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként... 44 Felszíni vizeink minősége... 47 Időjárási adatok értékelése... 47 Hidrológiai adatok értékelése... 48 A Tisza folyó vízminősége... 49 A Zagyva folyó vízminősége... 52 Belvízcsatornák vízminősége... 54 A Tisza-tó vízminősége... 55 Holtágak vízminősége... 56 Talajállapot... 70 A felszín alatti vizek állapota... 70 A talajvizek környezeti állapota... 70 A rétegvizek környezeti állapota... 70 A termálvizek állapota... 72 A felszín alatti vízbázisok védettsége... 72 Hulladékgazdálkodás... 80 Alapadatok... 80 Hulladékok keletkezése, kezelése... 80 Veszélyes hulladékok... 81 Nem veszélyes települési hulladékok... 86 Kiemelt hulladékáramok... 91
BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2004 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995 évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12.. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelete határozza meg, mely 7492 km 2 -re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun- Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km 2 -es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 211/1997. (XI. 26.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 1
2 Dánszentmiklós Pilis Albertirsa Mikebuda Ceglédbercel Csemő Jászfényszaru Nagykőrös Jászfelsőszentgyörgy Pusztamonostor Cegléd Nyársapát Tápiószőlős Jászberény Újszilvás Portelek Törtel Kocsér Jászjákóhalma Jásztelek Jászboldogháza Abony Köröstetétlen Alattyán Tiszaug Jánoshida Jászkarajenő Újszász Tiszasas Jászalsószentgyörgy Szászberek Tiszakürt Zagyvarékas Tószeg Jászapáti Csépa Tiszajenő Nagyrév Tiszainoka Jászszentandrás Jászladány Tiszavárkony Cibakháza Szelevény Jászkisér Cserkeszőlő Rákóczifalva Vezseny Szolnok Jászivány Tiszaföldvár Heves Besenyszög Rákócziújfalu Kungyalu Kunszentmárton Martfű Erdőtelek Szajol Tiszapüspöki Tenk Pély Kengyel Hevesvezekény Átány Hunyadfalva Tiszasüly Tarnaszentmiklós Törökszentmiklós Öcsöd Csataszög Mezőhék Tiszaroff Kömlő Kőtelek Mesterszállás Tiszabura Nagykörű Surjány Tiszabő Kétpó Kisköre Tiszanána Tiszagyenda Fegyvernek Kuncsorba Sarud Örményes Mezőtúr Abádszalók Kunhegyes Tiszaderzs Kenderes Tomajmonostora Tiszaszentimre Túrkeve Tiszafüred Kisújszállás Tiszaigar Kunmadaras Berekfürdő Tiszaörs Nagyiván Kócsújfalu Tilalmas Karcag Tiszatenyő A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség működési területe Bács-Kiskun megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye
LÉGSZENNYEZÉS 3
LÉGSZENNYEZÉS A KÖTI-KVF területén 2003-ban összesen 647 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Ezeken a telephelyeken 2285 légszennyező pontforrás található. Ez jelentős csökkenés a 2001. évihez képest (3766). A csökkenés oka, hogy 2001. július 1-én lépett hatályba a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, amely megszüntette a kisebb jelentőségű légszennyező források bejelentési kötelezettségét. A légszennyezés, ill. légszennyezettség mértékének megítélése szempontjából nagyon fontos a légszennyező anyagok élettani és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. 4
2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban 10 000 mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes 3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%- át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. 5
Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 4. táblázat Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés Forrásai TSPM - összes lebegő portartalom PM 10-10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. 6
Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Benzol, C 6 H 6 Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m 3, éves átlag: 5 mg/m 3 I. különösen veszélyes 7
6. táblázat Az ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA A légszennyező anyagok kibocsátása a 2002. évre vonatkozó éves légszennyezés mértéke (LM) jelentések alapján az alábbiak szerint alakult (7. táblázat). A légszennyező adatok nagyrészt a telephelyek becsléséből, kisebb részt ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések, illetve anyagmérleg alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. 8
7. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KVF területén Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb 12441 Abádszalók 2 16 0 0 3 1641 0 0 27872 Abony 12 42 2527 18181 11478 3771 30 250 31653 Albertirsa 7 12 0 2104 488 871 568 20 06503 Átány 0 0 0 0 0 0 0 0 34005 Berekfürdő 3 25 0 237 600 0 0 0 11305 Besenyszög 5 9 0 30 103 106 0 0 11341 Cegléd 37 132 350 19140 20088 3576 13038 7165 20640 Ceglédbercel 6 8 0 0 0 0 0 0 22938 Cibakháza 4 8 149 169 192 366 356 0 34175 Csataszög 0 0 0 0 0 0 0 0 05184 Csemő 2 4 0 0 0 302 0 0 13170 Csépa 0 0 0 0 0 0 0 0 05795 Cserkeszőlő 1 2 0 0 0 0 0 0 31811 Dánszentmiklós 0 0 0 0 0 0 0 0 10870 Doba 0 0 0 0 0 0 0 0 24235 Erdőtelek 1 2 0 0 0 0 0 0 16647 Fegyvernek 6 19 35 24 58 241 92 2 14526 Heves 9 44 95 14614 1584 2289 3664 0 04084 Hevesvezekény 0 0 0 0 0 0 0 0 34050 Hunyadfalva 0 0 0 0 0 0 0 0 22859 Jánoshida 1 1 0 0 0 0 0 0 30711 Jászalsószentgyörgy 3 8 0 3 6 0 0 0 22202 Jászapáti 12 33 114 590 215 20 12 4 18209 Jászberény 62 310 36 5940 7254 17522 18792 4187 15811 Jászboldogháza 2 7 0 0 0 0 0 0 23579 Jászfelsőszentgyörgy 1 1 0 0 0 0 0 0 23339 Jászfényszaru 3 19 0 723 168 1080 7958 0 24086 Jászivány 1 1 0 0 0 42 5024 0 25186 Jászjákóhalma 5 19 0 10030 1470 990 5070 20 11004 Jászkarajenő 0 0 0 0 0 0 0 0 22798 Jászkisér 8 17 23181 891 1376 816 7535 208 21111 Jászladány 10 27 8 23 86 284 0 169 13514 Jászszentandrás 1 6 0 66 38 8 0 2 23135 Jásztelek 2 2 0 0 0 0 0 0 04923 Karcag 30 116 21 1706 4674 4099 10026 71 17145 Kenderes 5 20 0 44 170 0 0 0 07418 Kengyel 0 0 0 0 0 0 0 0 19813 Kétpó 0 0 0 0 0 0 0 0 18281 Kisköre 1 2 0 0 0 0 0 0 25919 Kisújszállás 21 79 137505 134176 63239 53654 10765 1114 32771 Kocsér 1 1 0 0 0 0 0 0 14535 Kömlő 0 0 0 0 0 0 0 0 32975 Köröstetétlen 1 3 0 0 0 0 0 0 11235 Kőtelek 0 0 0 0 0 0 0 0 05254 Kuncsorba 1 2 0 8 66 62 0 0 22567 Kunhegyes 10 39 0 238 681 264 2280 0 23171 Kunmadaras 2 2 0 158 174 123 0 0 9
Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb 32504 Kunszentmárton 14 49 1672 497 855 1963 1609 0 02626 Martfű 22 214 2914 621388 141014 683272 59078 307 30234 Mesterszállás 1 5 31 18 80 3 0 0 26286 Mezőhék 5 17 25 626 2282 192 0 111 04260 Mezőtúr 25 85 23 2631 9167 7294 2950 4288 24466 Mikebuda 3 6 0 0 0 256 0 0 21689 Nagyiván 0 0 0 0 0 0 0 0 19716 Nagykőrös 20 72 618 8921 7043 1139 4615 601 15574 Nagykörű 1 5 0 0 0 0 0 0 28006 Öcsöd 1 2 0 0 0 0 0 0 29382 Örményes 3 7 0 5 84 211 0 0 19567 Pély 1 1 0 0 0 0 0 0 09821 Pilis 1 4 0 0 0 0 0 0 15246 Pusztamonostor 0 0 0 0 0 0 0 0 14207 Rákóczifalva 2 2 0 0 0 0 0 0 12423 Rákócziújfalu 1 2 0 0 0 0 0 0 07180 Sarud 1 1 0 0 0 0 0 0 05874 Szajol 6 12 0 6 16 0 7 0 05777 Szászberek 2 3 0 0 0 0 0 0 20428 Szelevény 0 0 0 0 0 0 0 0 27854 Szolnok 149 498 640742 150854 305989 18502 15995 69963 02769 Tápiószőlős 0 0 0 0 0 0 0 0 16160 Tarnaszentmiklós 1 1 0 0 0 949 0 5 14076 Tenk 0 0 0 0 0 0 0 0 10773 Tiszabő 0 0 0 0 0 0 0 0 22770 Tiszabura 1 4 0 13 10 276 0 0 16230 Tiszaderzs 0 0 0 0 0 0 0 0 13815 Tiszaföldvár 8 10 12014 3776 1032 3137 192 771 29726 Tiszafüred 16 31 10781 6895 1415 2813 0 34 30304 Tiszagyenda 0 0 0 0 0 0 0 0 28699 Tiszaigar 0 0 0 0 0 0 0 0 20446 Tiszainoka 0 0 0 0 0 0 0 0 29346 Tiszajenő 1 1 0 24 2 0 0 0 30386 Tiszakürt 0 0 0 0 0 0 0 0 07083 Tiszanána 0 0 0 0 0 0 0 0 15787 Tiszaörs 1 1 0 0 0 0 0 0 03373 Tiszapüspöki 0 0 0 0 0 0 0 0 20181 Tiszaroff 1 7 0 14 26 0 0 0 21494 Tiszasas 1 2 0 0 0 0 0 0 17695 Tiszasüly 2 2 0 0 0 0 0 0 22789 Tiszaszentimre 0 0 0 0 0 0 0 0 09627 Tiszatenyő 0 0 0 0 0 0 0 0 14094 Tiszaug 1 2 0 0 0 0 0 0 31866 Tiszavárkony 0 0 0 0 0 0 0 0 09557 Tomajmonostora 0 0 0 0 0 0 0 0 07490 Tószeg 3 25 0 0 0 0 16 0 27313 Törökszentmiklós 50 116 12379 5652 2458 5460 30663 6380 22008 Törtel 3 6 141 277 169 28 0 28 28228 Túrkeve 13 32 0 62 618 3878 66 0 10
Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb 15291 Újszász 4 14 0 510 1862 4527 0 0 21157 Vezseny 0 0 0 0 0 0 0 0 17808 Újszilvás 1 1 0 0 0 0 0 0 14836 Zagyvarékas 4 7 0 653 4355 270 0 0 ÖSSZESEN 647 2285 845361 1011917 592688 826297 200401 95700 A térképekből látható, hogy a légszennyező telephelyek közel fele Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd területén található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KVF területén lévő összes pontforrás 56 %-a. Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőműi kéménye. MÉRŐHÁLÓZAT 2003-ban illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a KÖTI-KVF. Összesen 11 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással történik a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációk (8. táblázat) mérése. Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál, por esetében 30 %-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál rövidebb, por esetében 10-30 % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő, ha határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt. 11
8. táblázat A 2002-2003. fűtési félév légszennyezettsége a KÖTI-KVF illetékességi területén üzemelő immissziómérő állomások, az ún. RIV mérések alapján, havi bontásban NO 2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok 2002. október 10.4 3.1 8.1 2002. november 11.7 9.8 14.6 2002. december 13.2 11.4 26.2 2003. január 17.7 16.7 31.6 2003. február 18.7 23.3 26.2 2003. március 24.5 12.3 13.4 Negyedéves átlag 15.3 13.1 19.6 Minimum 10.4 3.1 8.1 Maximum 24.5 23.3 31.6 Érvényes adatok száma 211 202 420 SO 2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok 2002. október 1 1.6 1.1 2002. november 1.3 1.2 1.8 2002. december 2.3 2.3 3.2 2003. január 4 2.5 4.4 2003. február 1.2 2.2 2.6 2003. március 1.4 1.5 1.6 Negyedéves átlag 1.8 1.9 2.4 Minimum 1 1.2 1.1 Maximum 4 2.5 4.4 Érvényes adatok száma 213 199 427 Ülepedő por szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok 2002. október 12.8 9.7 7.2 2002. november 3.8 1.7 5.5 2002. december 9 6.6 4.8 2003. január 5 0.8 0.7 2003. február 14.9 3.3 5.1 2003. március 14.2 8 13.7 Negyedéves átlag 9.9 5 6.1 Minimum 3.8 0.8 0.7 Maximum 14.9 9.7 13.7 Érvényes adatok száma 18 18 84 A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak a határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 70 µg/m 3, ülepedő porra 16 g/m 2 hónap). Jól szemléltetik a fenti adatokat az 1-3. ábrák. 12
5 4.5 4 3.5 SO2, µg/m3 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Cegléd Jászberény Szolnok 1. ábra Kén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján 35 30 25 NO2, µg/m3 20 15 10 5 0 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Cegléd Jászberény Szolnok 2. ábra Nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján 13
16 14 12 10 g/m2 hónap 8 6 4 2 0 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Cegléd Jászberény Szolnok 3. ábra Ülepedő por szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján Az országos összehasonlítást követhetjük nyomon a 4-7. ábrákon 1. A szennyezettség mértékét az alábbi színek jelölik: megfelelő (nincs határérték-túllépés) mérsékelten szennyezett (határérték-túllépés <10%) szennyezett (határérték-túllépés >10%) Mérsékelten szennyezett levegőjű volt nitrogén-dioxid tekintetében Szolnok város levegője a 2002/2003. évi fűtési szezonban, ami a közlekedésen túl a gázfűtés okozta kibocsátások eredménye. 1 http://www.kvvm.hu/nmc/, az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) honlapja. 14
4. ábra Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a 2002. nem fűtési félévben (április 1.- szeptember 30.) 5. ábra Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.) 15
6. ábra Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a 2002. nem fűtési félévben (április 1.-szeptember 30.) 7. ábra Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.) 16
1996. januárja óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTI-KVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO 2, NO x és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. Index NO 2 SO 2 NOx CO O 3 PM 10 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 órás órás órás órás 8 órás 24 órás kiváló (1) 0-40 0-100 0-80 0-4000 0-44 0-20 jó (2) 40-80 100-200 80-160 4000-8000 44-88 20-40 megfelelő (3) 80-100* 200-250* 160-200 8000-10000 88-110 40-50* 2 szennyezett (4) 100-400 250-500 200-400 10000-20000 110-200 50-75 erősen szennyezett (5) 400-500- 400-20000- 200-75- E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2003-ban kiváló volt (8. ábra). 60.0 SO2 napi átlag, µg/m3 50.0 40.0 30.0 20.0 KIVÁLÓ 10.0 0.0 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31 2 * A határérték mellett figyelembe kell venni a tűréshatárt is, ami évenként és komponensenként változik az alábbiak szerint. A tűréshatár 50%, amely évenként egyenlő mértékben csökken és kén-dioxid és PM10 esetén 2005.I.1.-re, nitrogén-dioxid esetén 2010.I.1.-re eléri a 0%-ot. Ennek megfelelően a jelzett értékek 2005-ig illetve 2010-ig évente változnak. 17
8. ábra A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem (9. ábra). 90.0 NO2 napi átlag, µg/m3 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 MEGFELELŐ JÓ 10.0 0.0 KIVÁLÓ 2003.01.01 2003.01.19 2003.02.06 2003.02.24 2003.03.14 2003.04.01 2003.04.19 2003.05.07 2003.05.25 2003.06.12 2003.06.30 2003.07.18 2003.08.05 2003.08.23 2003.09.10 2003.09.28 2003.10.16 2003.11.03 2003.11.21 2003.12.09 2003.12.27 9. ábra A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2003-ban kiválónak mondható (10. ábra). 18
CO napi átlag, mg/m3 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 KIVÁLÓ 0.0 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31 10. ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (11. ábra). 120 O3 napi átlag, µg/m3 100 80 60 40 MEGFELELŐ JÓ 20 0 KIVÁLÓ 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31 11. ábra A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, de az év nagy részében kiváló és jó (12. ábra). 19