A magyarországi élelmiszeripar
Bevezetı Magyarország természeti adottságainak köszönhetıen évszázadok óta jelentıs és világszerte elismert mezıgazdasági termelést folytat, melynek döntı hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Hagyományos termékeink közül a szegedi főszerpaprika, a magyar szalámi, a tokaji bor és a pálinka neve bizonyára ismerısen cseng a világ szinte valamennyi fejlett gazdasággal rendelkezı országában. Az elmúlt húsz esztendıben a nagy múltú magyarországi élelmiszeripari ágazatnak ugyanakkor számos kihívással kellett szembenéznie. A rendszerváltás, az uniós csatlakozással járó piacnyitás és a világgazdasági válság egyaránt jelentıs feladatok elé állította az ágazatot. Mindemellett figyelemre méltó, hogy Magyarországnak sikerült megıriznie nettó élelmiszer exportıri pozícióját. Az élelmiszeripar a magyar feldolgozóipari ipari ágazatok között a második legnagyobb foglalkoztatónak számít és fontos befizetıje a költségvetésnek. Helyzetének javítása érdekében a hazai élelmiszeripar szorosan együttmőködik a kormányzattal a gazdaságpolitikába ágyazott sikeres nemzeti élelmiszeripari stratégia megalkotásában, miközben folyamatosan igyekszik megfelelni a globalizálódó gazdaság által állított kihívásoknak. A gyártók keresik kitörési lehetıségeiket és helyüket az unió élelmiszerpiacán és új fogyasztókkal is szeretnék megismertetni magas minıségő és biztonságos termékeiket a nemzetközi piacokon is. Ezzel a kiadvánnyal az a célunk, hogy a magyarországi élelmiszeripar hagyományairól, jelenérıl, eredményeirıl és az elıtte álló kihívásokról átfogó képet tárjunk olvasóink elé. Éder Tamás Elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2
Tartalomjegyzék 3
Hagyomány és megújulás Múlt: az ágazat történelmi öröksége Magyarország élelmiszeripara nagy múltra tekint vissza és régóta nemzetközi elismertségnek örvend. Az ország területének közel 70%-a alkalmas mezıgazdasági termelésre, természeti adottságai kiválóak. Az élelmiszer-elıállítás évszázadok óta a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata, ennek köszönhetıen jelentıs szakértelemmel és termelési hagyománnyal rendelkezik. Az önellátás mellett a magyar élelmiszeripari termékeket évszázadok óta külföldön is értékesítik. A második világháborút követı idıszakban az állami kézben lévı, döntıen nagyvállalatokból álló magyar élelmiszeripar egyik fı piaca a Szovjetunió, illetve a többi szocialista ország volt. A 80-as évek végén lezajlott rendszerváltást követıen ezt a piacot Magyarország jórészt elvesztette. Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripar vállalati és tulajdonosi struktúrája gyökeresen átalakult. 15 évvel késıbb, hazánk uniós csatlakozásakor a magyar élelmiszeripar számára ismét hatalmas kihívást jelentett a piacnyitást követıen hirtelen kiélesedı verseny. Az ágazat alkalmazkodását nehezítette a világgazdasági válság, melynek negatív hatásait - Európai versenytársaikhoz hasonlóan - a magyar élelmiszer-feldolgozók is kezdettıl fogva érzik. Termékeink iránt csökken a kereslet, szőkül a belföldi piaci részesedés és emelkednek a költségek. Jelen egy ágazat, amely képes a megújulásra A külpiaci változásoknak rendkívüli módon kitett magyar nemzetgazdaság élelmiszeriparát jellemzı adatok utóbbi években bekövetkezett romlása tehát jól tükrözi a globális gazdasági válság következményeit. A válság felerısítette a magyar fogyasztók egyébként is nagy árérzékenységét, így az élelmiszer-feldolgozók a kereskedelmi láncokkal folytatott együttmőködésük során nem tudták megfelelıen érvényesíteni a megemelkedett alapanyagárakat a fogyasztói árakban. Mindez látható veszteséget okozott az élelmiszerfeldolgozók számára. A legfrissebb adatok alapján vannak ugyanakkor biztató jelek arra, hogy ilyen körülmények mellett is lehetséges hazai és nemzetközi szinten is versenyképes, magas minıségő és a biztonságos élelmiszereket elıállítani. Létrejöttek az elsı vertikális integrációk, vannak erısödı piaci pozíciójú vállalatok és van olyan szakágazat, ahol Magyarország kiemelkedıen sikeresnek számít (hízott libamáj elıállítása és exportja). Számos nagy múltú márkánk pedig továbbra is jelentıs hazai és nemzetközi elismertségnek örvend. A magyarországi élelmiszeripari vállalatok célja a kedvezıtlen tendenciák megfordítása és a nagy hagyományokkal rendelkezı magyar élelmiszeripari termelés hazai és nemzetközi elismertségének növelése. 4
(különálló, bekeretezett rész) A hagyományok tisztelete A magyar élelmiszeripar nemzetközi elismertségét megalapozó hagyományos élelmiszerek fogyasztása mind a mai napig jelentıs részét képezi a magyar fogyasztók étrendjének. A magyar élelmiszeripar ma is alkalmazza az ısi, tradicionális tartósítási módszereket (füstölés, savanyítás). Az ország különbözı vidékein napjainkban is rendszeresen fogyasztják az adott tájegységre jellemzı, jelentıs történelmi múlttal rendelkezı hagyományos élelmiszereket, amelyeket a házilag, saját fogyasztásra történı elıállítás mellett nagyobb mérető üzemekben is gyártanak. A nemzeti hagyományok fenntartásához oly módon is hozzájárul az élelmiszeripar, hogy megırzi egyes termékeinek hagyományos értékesítési módját (pl. szikvíz házhoz szállítása). Hungarikumok Bor Magyarország hagyományosan jó bortermı vidék. Az ország teljes területe alkalmas a szılıtermesztésre. Minthogy hazánk a szılıtermesztés északi határán helyezkedik el, a tenyészidıszak általában hosszú, s ez aromákban és ízekben gazdag borokat eredményez. A világhírő tokaji bor mellett számos kiváló minıségő fehér, vörös és rozé bort állítanak elı hazánk hat nagy borrégiójában élı borászaink, többek között ıshonos magyar szılıfajtákból (furmint, kadarka). Régi és mindmáig általánosan elterjedt magyar szokás az asztali borokból szikvíz hozzáadásával készült fröccs fogyasztása. Füstölt kolbász, szalámi A magyar kolbász a sertésnek nagyon tisztára mosott vékony beleibe töltött húsmasszából készül. A töltelék húsmassza az ínhártyáktól megtisztított disznóhús, egyenlı mennyiségő szalonnával finomra vagdalva vagy darálva, kellı mennyiségő sóval, borssal, paprikával, köménymaggal és fokhagymával főszerezve. A kolbász kellemesen füstölt, fıszeres illatú, íze harmonikus, a paprikától sokszor csípıs. Sózással, hővös levegın történı szárítással és füstöléssel tartósítják. A kolbásznál nagyobb átmérıjő szalámi felülete a füstölést és szárításos érlelést követıen egyes termékek esetében szürkésfehér nemespenész bevonatot kap. A nagy, neves kolbász- és szalámikészítı üzemeknél a titkos receptet csakis a mesterek ismerték. A falvakban apáról fiúra szállt a receptúra és szinte minden falusi portán volt füstölı. İrölt főszerpaprika Az ırölt főszerpaprika vagy pirospaprika a közönséges paprikából (Capsicum annuum) készült finomra ırölt por. A magyar ételek jellegzetes főszere és világszerte ismert a kalocsai és szegedi főszerpaprika-ırlemény. A paprikát, mint főszert és zöldséget a régi magyar konyha nem ismerte, használata lassan terjedt el és csak a 18. században vált általánosan ismertté és olcsó borspótló főszerként népszerővé. Elıször az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a főszerpaprikaırlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentıs részének készítésénél máig alkalmaznak. Ez teljesen átalakította a magyar konyhát, nem csak a paraszti, de a polgári szakácsmővészet is alkotott paprikával ízesített ételeket, melyek mind a mai napig a leggyakrabban fogyasztott fogások közé tartoznak Magyarországon (paprikás csirke, gulyás, pörkölt). A pirospaprika emellett a magyar füstölt húskészítmények jellegzetes és nélkülözhetetlen főszere is. 5
Pálinka Hazánk klimatikus viszonyai kedveznek a gyümölcstermesztésnek, ezért a Magyarországon készült pálinkák rendkívül zamatosak, azokat nem lehet összetéveszteni a világ más részein készített gyümölcspárlatokkal. A mai értelemben vett pálinkafélékhez közelálló italt elsıként az 1320-as években említik írásos emlékek Magyarországon. Hazánk Uniós csatlakozása óta öt, meghatározott földrajzi területen elıállított pálinka áll az Európai Unió területére kiterjedı földrajzi árujelzı oltalom alatt, emellett a pálinka és törkölypálinka megnevezés használata is uniós és nemzeti védelmet élvez. Szaloncukor Magyarországon napjainkig hagyományosan nagy a kereslet a karácsonyi, szezonális figurás édességek és szaloncukrok iránt. Ehhez kapcsolódó régi magyar szokás a jellegzetes csomagolású zselés, vajkaramellás, marcipános, kókuszos, diós, mandulás, mogyorós ízesítéső szaloncukor felhasználása a karácsonyfa díszítéséhez. A valószínőleg francia vagy török közvetítéssel Magyarországra került fondant alapú szaloncukor receptje már a XIX. század végi magyar receptkönyvekben megjelent. A szaloncukor jellegzetes, dekoratív csomagolásának formáját a mai napig hően idézik a modern szaloncukrok is: eredetileg elıször selyempapírba csomagolták, erre került a színes sztaniol papír, a selyempapír végét pedig rojtozták. A két világháború között, a nagyobb cukrászdákban karácsony elıtt saját készítéső szaloncukrot készítettek, melyekbıl külön mintakönyv alapján rendelni is lehetett. A szaloncukor gyártásának gépesítése hazánkban több cég nevéhez is köthetı és már 1883-tól megkezdıdött, az évente gyártott mennyiség napjainkban mintegy 5500 tonna. Tepertıs pogácsa A Tepertıs pogácsa kerek, hengeres alakú, 3-5 cm átmérıjő, pirított tepertıt és sertészsírt tartalmazó, élesztıvel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezető, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. A pogácsa a Kárpát-medencei, a balkáni és a török konyha jellegzetes terméke. Az egyedül a magyar konyhában elterjedt változata a tepertıs pogácsa, melynek tésztája durvára darált sertés vagy baromfi tepertı hozzáadásával készül. A mai formájában ismeretes változat a késı középkorban vált általánossá Magyarországon mint a paraszti konyha leggyakoribb, változatos összetételben készült sült tésztája, és népszerőségét a mai napig megırizte. Tartalmas levesek (gulyásleves, bableves) után második fogásként vagy mulatságokban borkorcsolyaként szolgálják fel. A háziasszonyok vendégváróként szívesen sütik, a falusi turizmusban is gyakran kínálják. Eredetvédelem A hagyományos magyar élelmiszeripari termékek jövıjének biztosításához hozzájárul az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzı cím elnyerése is, mellyel jelenleg hat magyar termék büszkélkedhet: Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi, Budapesti téliszalámi, Hajdúsági torma, Makói vöröshagyma, Csabai kolbász, Gyulai kolbász. Az Európai Unió területére kiterjedı földrajzi árujelzı oltalom alatt álló pálinkák: Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Kecskeméti barackpálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka. 6
A magyar élelmiszeripar számokban (2009) A szerkezetében az európaihoz hasonló magyar élelmiszeripar az európai élelmiszeripar termelési értékének 1 % -a körüli részesedéssel az Európai Unió tagállamai között a 16. helyen áll. A következı táblázat a magyar élelmiszergazdaságot jellemzı fıbb mutatókat foglalja össze Bruttó termelési érték (2009) 2070 Milliárd HUF (2008-hoz képest - 2 %) Ebbıl a szempontból a 3. legnagyobb feldolgozóipari ágazat Alkalmazottak száma (2009) 96,4 ezer fı (2008-hoz képest - 5 %) Ebbıl a szempontból a 2. legnagyobb feldolgozóipari ágazat Beruházások 76 milliárd (2008-hoz képest - 11,4 %) Vállalkozások száma (2009) Vállalkozások száma: 8322 4 fı feletti vállalkozások száma: 2773 Kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások száma: 4253 A vállalkozások több mint 80 %-a 10 fınél kevesebbet foglalkoztat. A vállalkozások 16 % -a 10-49 fıt foglalkoztat. Az összes vállalkozás 4 % -a 50 fınél többet foglalkoztat. A külföldi tıke aránya 48 %. Bruttó hozzáadott Hazai fogyasztás érték 591,5 milliárd HUF A háztartási kiadások (a nemzeti GDP 2,26 23,1 %-a %-a) (2008-as uniós átlag: 13 %) 7
Az ágazat helye a nemzetgazdaságban A hazai élelmiszeripar központi és meghatározó szereplıje a biztonságos élelmiszerellátásnak és az egészséges táplálkozásnak, ezáltal egy nagy rendszer részeként az egyéb ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalakozásának mőködéséhez járul hozzá és fontos befizetıje a költségvetésnek. Év A mezıgazdaság részaránya Az élelmiszeripar részaránya a foglalkoztatásban % a GD P A bruttó hozzá adott érték A beru házá sban a foglalk oztatás -ban % A GD P A bruttó hozzá adott érték A beruh ázásb an Mezıgazdasági-, élelmiszeripari termékek, ital, dohányáru részaránya termelésben termelésben a fogyas ztásba n az expo rtba n Külkere skedelm i forgalm ának egyenle ge milliárd Ft Fogyasztói árindex elızı év= 100,0 élelmiszer összese n Folyó áron, % 2003 5,5 3,7 4,3 6,1 3,9 2,7 3,2 3,6 26,6 6,5 303,2 102,7 104,7 2004 5,3 4,1 4,8 4,3 3,6 2,4 2,8 3,7 26,1 6 223,1 106,5 106,8 2005 5,0 3,6 4,2 4,4 3,6 2,2 2,6 3,6 25,1 5,8 181,1 102,5 103,6 2006 4,9 3,5 4,1 4,2 3,6 2,1 2,5 3,1 25,8 5,5 214,8 107,7 103,9 2007 4,7 3,4 4 4,0 3,4 2 2,3 3,2 26,8 6,3 360,5 111,5 108 2008 4,4 3,7 4,3 4,8 3,3 1,9 2,1 2,5 26,5 6,7 376 110,2 106,1 2009 4,6 2,5 5,6 3,5 2,1 2,5 26,0 7,3 348,4 104,4 104,2 Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság teljesítményébıl az EU-belépést követı években a megváltozott versenykörnyezet miatt és a világgazdasági válság hatására csökkent. 8
Az ágazat teljesítményének alakulása az elmúlt húsz évben Az élelmiszeripari ágazat teljesítménye 1990-hez képest 2008-ban 76 %-ra csökkent. 2008- ban a rendszerváltás óta elıször ágazati szinten is (adózótt eredményben) veszteséggel zárta az évet az ágazat. 2009-ben az ágazat eredménye ismét pozitív. Kiemelhetı ugyanakkor, hogy az élelmiszeripari ágazat által fizetett adók (forgalmi adó, társasági adó, helyi adók, jövedéki adók) összege folyamatosan emelkedett. A termelés, a belföldi értékesítés és az export volumen indexe az elmúlt húsz évben a következık szerint változott: Volumen index: 1990 = 100 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 100.0 101.2 100.0 85.6 83.0 96.9 97.1 93.2 104.6 93.9 93.0 107.9 89.3 87.5 110.2 108.3 84.6 85.7 83.8 83.0 112.1 82.3 78.7 109.4 76.0 71.4 1990 1997 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés Volumen index: 1990 = 100 120 100 80 60 40 20 0 84.8 93.2 93.0 76.0 83.0 97.1 92.9 71.4 101.2 96.9 104.6 109.4 Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés 1997 2000 2003 2008 9
A termelékenység kiemelt tényezıi (a létszám és a termelési volumen változása) Index: 1990 = 100 100 100.0 90 100.0 84.8 93.2 93.0 80 76.8 70 60 63.9 65.5 61.4 50 40 47.7 1990 1997 2000 2003 2008 Év Létszám index Termelés volumen indexe Adózás elıtti eredmény (milliárd Ft) Az élelmiszeripar adózás elıtti eredménye 2000-2009 140 120 100 Milliárd Ft 80 60 40 20 0-20 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 10
Foglalkoztatás az élelmiszeriparban A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számából az élelmiszeripar részesedése csökken, jelenleg (mintegy százezer fıvel) 3 százalék körül van. Ezzel a feldolgozóipar második legnagyobb ágazatának számít. A szakágazatok részesedése az ágazat által foglalkoztatottak számából Húsfeldolgozás Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Növényi olaj gyártása Tejfeldolgozás 5% 3% 6% 12% 26% Malmi termék, keményítı gyártás Takarmánygyártás Kenyér és friss tészta gyártása 3% 19% 4% 4% 8% 1% 9% Tartósított lisztesáru gyártása Édességgyártás Tésztafélék gyártása Tea, kávé, főszer, máshová nem sorolható Italgyártás Az EU-belépés után az ágazat létszám és termelés adatai a következık szerint változtak: Index: 2003 = 100 100.0 100 100.0 96.0 95 90 94.2 90.9 91.1 90.9 85 80 75 84.6 81.4 81.2 77.7 75.9 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év Létszám Termelés volumene 11
Vállalkozások száma Az ágazatban jelenleg mőködı, több mint 8000 vállalkozásnak döntı többsége, mintegy 96 %-a mikro- kis- és közepes mérető vállalkozás. A termelési érték több, mint 70 %-át ugyanakkor a nagyvállalatok állítják elı. A korszerő technológiával rendelkezı, jelentıs részben külföldi tulajdonú nagyvállalatok kötıdéseik, kooperációs kapcsolataik révén az Európai Unió élelmiszeriparának szerves részét képezik. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások egy része, tıkehiány és alacsony élımunka hatékonyságuk miatt a jelen gazdasági és szabályozási környezetben versenyképességük biztosítása és javítása érdekében sok esetben segítségre szorul. A regisztrált vállalkozások számának a foglalkoztatott létszám szerinti alakulása az élelmiszeriparban: Létszám kategória 2000 2003 2004 2007 2008 Index: 2003 = 100 0 létszám és ismeretlen 4.421 3.654 1.925 1.592 1.741 47.6 1-4 2.688 2.805 4.269 4.105 6.171 220.0 5-9 787 895 901 920 905 101.1 10-19 772 753 799 775 809 107.4 20-49 544 583 606 570 586 100.5 50-249 284 337 339 332 335 99.4 250 felett 120 95 87 78 81 85.3 Összesen: 9.616 9.122 8.926 8.372 10.628 116.0 Kettıs könyvvitelt folytató vállalkozások száma szakágazatonként Húsfeldolgozás Halfeldolgozás Gyümölcs,zöldségfeldolgozás Növényi,állati olaj gyártása 1210 514 11 391 63 Tejfeldolgozás 165 265 179 1232 97 123 Malomipari termék, keményítı gyártása Sütıipar Édesség gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Takarmánygyártás Italgyártás 12
Az elmúlt években folyamatosan csökken a külföldi tıke aránya az élelmiszeriparban, annak mértéke jelenleg 48 %. Külkereskedelem A Magyarországon elıállított élelmiszerek 70 %-a belföldön, 30 %-a külföldön kerül értékesítésre. Magyarország hagyományosan nettó élelmiszeripari exportır, ugyanakkor az élelmiszeripari import nagysága növekszik, az exporton belül pedig a feldolgozott élelmiszerek aránya folyamatosan csökken. Az agrár-exportból a feldolgozott élelmiszerexport mintegy 67 % -ot képvisel. A behozatal a régi tagállamokból növekedett leginkább, a kivitelünk pedig az Európai Unió 11 új tagállamába és a harmadik országokba bıvült a legnagyobb mértékben. Magyarország legnagyobb uniós exportpiaca Németország, ezt követi Románia és Olaszország. A teljes agrárimport több, mint 95 %-a európai országokból érkezik. Az EU-ból érkezı importot tekintve a régi tagországok részesedése 70, az újaké 30 százalék. A legtöbb importáru Németországból, Hollandiából és Lengyelországból kerül Magyarországra. Élelmiszerek, italok és dohányáruk külkereskedelmi forgalma országcsoportok szerint, 2009 700000 600000 Millió forint 500000 400000 300000 200000 Behozatal Kivitel 100000 0 EU15 Új tagállamok EU-n kívüli európai országok Ázsia Amerikai országok Magyarország külkereskedelmi forgalma összesen, országcsoportok szerint, 2009 Millió forint 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 Behozatal Kivitel 0 EU15 Új tagállamok EU-n kívüli európai országok Ázsia Amerikai országok 13
A magyar élelmiszeripar szakágazatai Az ország természeti adottságainak köszönhetıen évszázados hagyományokkal rendelkezı szakágazat a borászat, a húsfeldolgozás, a malomipar, a sütıipar, a tejfeldolgozás, a zöldséggyümölcs feldolgozás és a növényolaj gyártás. A termelés átlagos szintje ugyanakkor folyamatosan csökken és valamennyi élelmiszerágazat kénytelen belföldi piacvesztéssel szembesülni. Az egyes ágazatok súlyának jelenlegi alakulását az alábbiak szemléltetik. A szakágazatok bruttó termelési értékének részaránya az élelmiszeriparban Tejfeldolgozás Húsfeldogozás, tartósítás Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása 1% Gyümölcs-, zöldségfeldogozás 5% 4% 4% 4% 3% 2% 13% 12% Baromfihús feldolgozása, tartósítása Üdítıital gyártása Takarmánygyártás 6% 10% Növényi, állati olaj gyártása 8% 9% 9% 10% Sörgyártás Tea, kávé feldolgozása Malomipari termék gyártása Szılıbor termelése Édesség gyártása Cukorgyártás Növekvı termelési értékő szakágazatok Húsfeldolgozás Takarmánygyártás Üdítıital gyártása Malomipari termékek gyártása Halfeldolgozás Malátagyártás Csökkenı termelési értékő szakágazatok Sörgyártás Hús- baromfihús készítmény Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 14
Növekvı belföldi értékesítéső szakágazatok Szılıbor termelése Takarmánygyártás Húsfeldolgozás-, tartósítás Malomipari termék gyártása Üdítıital gyártása Csökkenı belföldi értékesítéső szakágazatok Tejfeldolgozás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Édességgyártás Sörgyártás Cukorgyártás Az export értékesítés alakulása egyes szakágazatokban (2009) A nemzetgazdasági exportból az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése növekszik, a kiviteli oldal áruszerkezetét a gabona, a hús, az olajas magvak, valamint a zöldség és gyümölcs-készítmények jelentıs súlya jellemzi. Az élelmiszer exporton belül növekszik a nem feldolgozott termékek, alapanyagok aránya. Élelmiszerek exportja (2009) folyó áron, millió forint Hús- és húskészítmény Tejtermék és tojás 49 272 117 255 54 589 43 236 224 406 64 707 Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz 73 276 Kávé, tea, kakaó, főszer 184 197 310 955 Állati takarmány (gabona nélkül) Egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény Ital Növekvı export értékesítéső szakágazatok Édességgyártás Takarmánygyártása Növényi, állati olaj gyártása Csökkenı export értékesítéső szakágazatok Baromfihús feldolgozása, tartósítása Üdítıital gyártása Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 15
Malomipari termék gyártása Húsfeldolgozás-, tartósítás Tejfeldolgozás Szılıbor termelése Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Tea, kávé feldolgozása Cukorgyártás Sörgyártás Az import alakulása egyes szakágazatokban (2009) Az importon belül az egyes árucsoportok jelenlegi arányát a következı ábra szemlélteti. Élelmiszerek importja (2009) folyó áron, millió forint Hús- és húskészítmény Tejtermék és tojás 94 998 49 953 104 540 80 501 Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz 95 010 72 150 Kávé, tea, kakaó, főszer 86 102 48 118 117 322 Állati takarmány (gabona nélkül) Egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény Ital Az export és import alakulása 2009-ben, szakágazatonként Érték, folyó áron, millió forint 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 Hús- és húskészítmény Tejtermék és tojás Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz Kávé, tea, kakaó, főszer Állati takarmány (gabona nélkül) Egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény Ital Szakágazat Import Export 16
A magyar élelmiszeripar és a fogyasztók Középpontban az élelmiszerbiztonság A magyar élelmiszeripar az uniós élelmiszerbiztonsági elıírásoknak teljes mértékben megfelelı élelmiszereket állít elı, a termékeivel kapcsolatban emelt kifogások száma az uniós átlagnak megfelelıen alacsony. Az élelmiszerfogyasztási szokások átalakulása Az élelmiszerekre fordított kiadások Magyarországon a háztartási kiadások 23 % - át teszik ki, jóval meghaladva az uniós átlagot (amely jelenleg mintegy 13 %). Az utóbbi években készült felmérések szerint a magyar lakosság élelmiszerre költi a legtöbb pénzt és csökken a saját termelésbıl fogyasztott élelmiszerek aránya is (ennek aránya tíz év alatt 20 % - ról 10 % -ra csökkent). Az elmúlt években a makrogazdasági problémák miatt nıtt az otthoni élelmiszerfogyasztás szerepe, a kereslet pedig az olcsóbb termékek felé tolódott el. Ennek megfelelıen nı a sajátmárkás termékek (kereskedelmi márkák) forgalma is, aminek nagysága 2009 elsı félévében mintegy 165 milliárd forint volt. A hagyományos élelmiszerek fogyasztása mind a mai napig jelentıs részét képezi a magyar fogyasztók étrendjének. Ugyanakkor elindultak az élelmiszer-fogyasztási szokások lassú átalakulására utaló folyamatok is, csökken az állati eredető zsiradékok fogyasztása és a korszerőbb táplálkozás felé való elmozdulást jelzi a cukorfogyasztás visszaesése is. Megváltozott a gabonafogyasztás szerkezetének összetétele is: miközben a kenyér fogyasztása jelentısen mérséklıdött, addig egyre több fogy a teljes kiırléső, magos termékekbıl. A húsfogyasztás nagysága nagyjából változatlan, ugyanakkor kevesebb fogy a sertésbıl és több a belsıségbıl. Európai mércével mérve azonban továbbra is alacsonynak tekinthetı a tej-, hal-, valamint zöldség- és gyümölcs fogyasztás. Az egy fıre jutó élelmiszer-fogyasztás alakulása 1980-2008 250 kilogramm 200 150 100 50 Hús Hal Tej Tojás zsiradék Liszt és rizs Burgonya Cukor és méz Zöldségek és gyümölcsök Egyéb növényi eredető élelmiszer 0 1980 1990 2000 2007 2008 Az egy fıre jutó tápanyagfogyasztás alakulása füstölt szárazáruk (sonka, kolbász), szalonna, belsıségbıl készült húskészítmények, fehér lisztbıl készült pékáruk, savanyított tejtermékek (túró, tejföl), hagyományos főszerezéső termékek (elsısorban piros paprika, hagyma, fokhagyma felhasználásával) 17
Magyarországon is folyamatosan nı a fogyasztói fogékonyság a környezettudatosság, a társadalmi felelısségvállalás, az egészséges életmód iránt. Ennek a tendenciának megfelelıen a hazai élelmiszeripar törekszik e szemlélet minél szélesebb körő alkalmazására és elterjesztésére, részt vesz az erre vonatkozó nemzeti, uniós és civil kezdeményezésekben (INBÉ, só-csökkentés, támogatási programok). A gyártók aktívan részt vesznek a nemzeti szintő táplálkozáspolitika kialakításában és végrehajtásában, az abban megfogalmazott értékeket közvetítik a fogyasztók felé. Az ábrák felhívják ugyanakkor a figyelmet arra a magyar élelmiszeripar elıtt álló lehetıségre is, amely a hagyományos élelmiszeripari termékek értékeit megırzı innovációban rejlik. Egy fıre jutó fehérje-fogyasztás 120 100 80 105 101 101 80 80 80 60 Fehérje, g Ajánlott 40 20 0 2005 2007 2008 Egy fıre jutó energia-fogyasztás 16000 14000 12000 13719 13375 13372 10886 10886 10886 10000 8000 6000 Energia, Kj Ajánlott 4000 2000 0 2005 2007 2008 Egy fıre jutó zsírfogyasztás 160 140 120 144 147 143 100 80 60 40 20 0 85 85 85 2005 2007 2008 Zsír, g Ajánlott 18
Egy fıre jutó szénhidrát-fogyasztás 400 395 390 385 380 375 370 365 360 355 395 380 372 370 370 370 2005 2007 2008 Szénhidrát, g Ajánlott 19
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége A magyarországi élelmiszergyártás 85 % - át reprezentáló Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) 1989-es megalakulása óta a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások egyetlen országos gazdasági, szakmai érdek-képviseleti szervezete. Az ÉFOSZ 12 országos élelmiszeripari szakmai szövetség, egyesülés, valamint több mint 70 közvetlen egyéni tag föderációja. Emellett a szövetség együttmőködik más, a föderációhoz nem tartozó, országos szakmai szövetségekkel is. 2004 óta teljes jogú tagja az Európai Élelmiszeripari Konföderációnak, a CIAA-nek. Az ÉFOSZ célja a tagvállalatai hazai és nemzetközi versenyképességének javítását elısegítı szabályozási környezet létrehozásában történı részvétel. Kidolgozza, tolmácsolja és képviseli az iparág érdekeit védı álláspontot a hazai és uniós törvényalkotó szervek felé. Segíti az élelmiszergyártókat a fogyasztói bizalom fenntartásában és együttmőködik az élelmiszerláncban tevékenykedı minden résztvevıvel. Különösen fontosnak tartja olyan integrált nemzeti és uniós élelmiszer politika kialakítását, amely elismeri az ágazat nemzetgazdaságban betöltött stratégiai szerepét és az élelmiszerlánc egységeses egészként történı kezelésére helyezi a hangsúlyt. Folláth Györgyné ügyvezetı igazgató Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 20
Jövıkép: az ÉFOSZ stratégiai célkitőzései Nemzeti élelmiszergazdasági stratégia megalkotása, az ágazat számára kedvezıbb szabályozási és pénzügyi környezet kialakítása. Az export belsı szerkezetének átalakítása és a belföldi piac visszaszerzése. A kis- és közepes vállalatok és a nagyvállalatok kiegyensúlyozott egymás mellett élésének biztosítása. Az élelmiszerláncon belüli kapcsolatok javítása, az aránytalan jövedelemelosztás megszüntetése. Versenyképes, megkülönböztethetı termékek elıállításának ösztönzése. A fenntarthatósági szempontok érvényesítése a termelésben. Kutatás-fejlesztésre fordítható források növelése. Fogyasztói tudatosság és elkötelezettség kialakítása. Hatékony ágazati érdekképviselet. 21
ÉFOSZ tagszövetségek: Magyar Húsiparosok Szövetsége Magyar Tejipari Egyesülés Magyar Pékszövetség Cukoripari Egyesülés Magyar Édességgyártók Szövetsége Magyar Tartósítóipari Szövetség Magyar Konzerv és Hőtıipari Szövetség Magyarországi Üdítıital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Magyar Szılı és Bortermelık Szövetsége Magyar Sörgyártók Szövetsége Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács 22
Külsı borító: Kiadja az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Budapest, 2010 A kiadványban szereplı adatok a Központi Statisztikai Hivataltól és az Agrárgazdasági Kutató Intézettıl származnak 23