A Budapesti Corvinus Egyetem Infrastruktúra Fejlesztési Stratégiája

A Budapesti Corvinus Egyetem Infrastruktúra Fejlesztési Stratégiája A Szenátus 2010. december 13-i ülésén, 30.c/2010/11. számú határozatával elfogadta a Budapesti Corvinus Egyetem Infrastruktúra Fejlesztési Stratégiáját. RH/Sz 64/2010 (T-A7) 1

Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia (2010-2015) A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül c. támogatásra Kódszám: TÁMOP-4-2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 Projekt címe A Budapesti Corvinus Egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményének növelése öt interdiszciplináris kiválósági központ létrehozásával Budapesti Corvinus Egyetem Mészáros Tamás rektor.. Gulyásné Turóczi Margit Főigazgató A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Alap és az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg. 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...4 2. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási Program (2007-2010) eredményei: koncentráció és modernizáció...5 2.1. Infrastruktúra ellátottság (telek és épületek), hasznosítás módja...6 2.2. Energetikai fejlesztések és eredmények...10 2.3. Informatikai fejlesztések és eredmények...11 3. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási Program (2010-2015): Arccal a versenyképes oktatásért és kutatásért...14 3.1. Célkitűzés...14 3.2. Tervezett akciók...14 3.2.1. Ingatlanértékesítések, ingatlanátadások...15 3.2.2. Ingatlanfejlesztések...16 3.2.3. Kutatási infrastruktúrafejlesztések (laborok, gép- és műszerpark)...21 3.2.4. Informatikai fejlesztések...22 3.2.5. Szolgáltatásfejlesztés...28 3.2.6. Tervezett fejlesztések, korszerűsítési programok finanszírozása...30 3.3. Infrastruktúra hatékony működtetése...31 3.4. Az Infrastuktúra-fejlesztési és felújítási Program (2010-2015) megvalósítási kockázatai...32 3

1. Bevezetés A Budapesti Corvinus Egyetem Infrastruktúra Fejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: IFS) alapvetően a hétkarú intézmény egészét érintő stratégiai témaköröket, az azokban megfogalmazható célokat, akciókat foglalja magában. Az IFT időhorizontja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elvárásainak megfelelően 5 év, azaz a 2010-2015. évekre vonatkozik. A Budapesti Corvinus Egyetem infrastrukturális stratégiájának kidolgozásakor erőteljesen támaszkodtunk a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa által 2007. február 26.-án elfogadott Intézményfejlesztési Tervre (a továbbiakban: IFT), a 2010. január végén benyújtott Kutatóegyetemi Pályázat infrastruktúrára vonatkozó részeire, valamint a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 számú pályázatban megfogalmazott infrastrukturális fejlesztési igényekre. Az IFT elfogadásával a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa egy 2016-ig szóló infrastrukturális jövőképet fogalmazott meg, amelynek fókuszában olyan a három campuson koncentrálódott, korszerű épületállomány és a fejlődéssel lépést tartó informatika szerepel, amely elősegíti a minőségi oktatást és kutatást. A jövőkép része a minőségi kutatást és oktatást támogató könyvtár kialakítása, amely az új könyvtárhasználati szokásoknak megfelelő szolgáltatásokat nyújt. Az egyetem vonzerejét a hallgatók és oktatók növekvő sportolási és kulturális lehetőségei is növelik, amelyet új tornaterek, edzőtermek, valamint a kulturális rendezvények számára helyet nyújtó terek biztosítanak. A hallgatók lakhatási feltételeit a felújított, korszerű és sokféle szolgáltatást nyújtó kollégiumok biztosítják. A jövőképhez vezető út alapvetően két fő korszakra tagolódik, amely akcióiban más-más irányvonalat követ, viszont szorosan egymás után következnek: Koncentráció és modernizáció évei (2007-2010), amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem koncentrálja igen heterogén infrastrukturális adottságait és fejleszti, modernizálja azokat az épületeket és eszközparkot, amelyek a jövőkép megvalósításában kulcsszerepet játszanak; Arccal a versenyképes oktatásért és kutatásért (2010-2015): ennek során a koncentráció és modernizáció folytatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt, kiemelt szerepet kapnak a minőségi oktatást és kutatást lehetővé tévő, ösztönző szolgáltatásfejlesztések (könyvtár, sport, arborétum stb.), amelyek révén a Budapesti Corvinus Egyetem felzárkózhat az európai élegyetemek közé. Az elkövetkező fejezetekben ennek a jövőképnek a megvalósításáról, finanszírozásáról és fenntartásáról lesz szó. 4

2. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási Program (2007-2010) eredményei: koncentráció és modernizáció A 2007 elején elfogadott Intézményfejlesztési Terv (IFT) egyik fejezete az egyetem infrastrukturális feltételrendszerének megújítását részletezi, melynek forrásait nagyrészt a meglévő, de feleslegessé vált ingatlanjaink értékesítése biztosítja. Az állami vagyon feletti rendelkezés jogszabályi háttere azonban 2009. január 1-től jelentős mértékben módosult, és az értékesítések tekintetében az IFT-t a korábbi elvárásokhoz eltérően jelentős funkcióval ruházta fel. Mivel az ingatlanértékesítés bevétele kizárólag csak fejlesztési célok megvalósítása érdekében maradhat az egyetemnél, így az értékesítések megítélése csak az IFT-ben részletezett infrastrukturális fejlesztések ismeretében lehetséges. Ennek megfelelően 2009 elején felülvizsgáltuk a fejlesztési elképzeléseinket, és a már elvégzett fejlesztésekhez illeszkedő módon IFT módosításban foglaltuk össze elképzeléseinket, melyek azonban az alapelvek tekintetében változatlanok voltak. Az itt leírtakkal összhangban egyetemünk fejlesztési elképzeléseit 2007-től alapvetően a Koncentráció és modernizáció hívószavak jellemezték az alábbiak szerint: Koncentráció Az egyetem, a hazai felsőoktatási intézmények nagy részéhez hasonlóan erősen tagolt épületállománnyal, illetve azon belül sok esetben az oktatási és kutatási feladatok ellátására csak erős kompromisszumok árán alkalmas épületekkel rendelkezik. A tagoltság megszüntetése, és a funkcionálisan kevéssé megfelelő kis épületek kapacitásainak nagyobb, de oktatási és kutatási célra alkalmasabb épületekbe történő koncentrációja olyan hatékonyságnövelő tényező, amely a Közgáz Campusunk esetében ahol ez a koncentráció már lezajlott mérhető eredményeket mutat. Modernizáció A egyetem épületállománya - ugyancsak a hazai átlaghoz hasonlóan - igen változatos képet mutat a műszaki állapot és a jelen kihívásainak megfelelő infrastrukturális lehetőségek terén. Célunk éppen ezért a koncentrációval párhuzamosan a stratégiai időtávra megmaradó épületeink esetében azok műszaki állapotának jelentős javítása nagyrekonstrukciók, felújítások lebonyolításával, amelynek eredményeképpen az évszázados épületeink is képessé válnak a modern követelmények kielégítésére. 5

A fenti két alapelv következetes alkalmazása igen fontos jellemzője ingatlanfejlesztési elképzeléseinknek: nem az alapterület növelésében kifejeződő extenzív, hanem a minőség és hatékonyság javulását célzó intenzív fejlesztésre törekszünk, és új építésre csak abban az esetben kerül sor, ha az kiváltja egy kevésbé hatékony, meglévő épületünk kapacitásait. A felesleges ingatlanok értékesítése biztosíthatja továbbá a szükséges forrásokat a koncentrációs és modernizációs fejlesztésekhez. Az elmúlt években az alábbi ingatlanértékesítések valósultak meg: Könyves Kálmán krt. 48-52. oktatási épület: két épületből és az azokat összekapcsoló földszintes lepényépületből álló, összesen 8920 m2 alapterületű oktatási épületegyüttes. Realizált értékesítési bevétel: 1.261.200.000,- Ft Veres Pálné u. 36. oktatási épület: egy épületből és telekből álló, összesen 3251 m2 nettó alapterületű, teljes rekonstrukcióra szoruló oktatási épület. Realizált értékesítési bevétel: 673.200.000,- Ft Ráday utcai lakások: a Ráday u. 43. sz. alatti Földes Ferenc Kollégium területén, de attól forgalomtechnikailag elkülönítve, önálló lépcsőházból megközelíthető 6 db lakás, 6 szinten egymás felett összesen 486 m² alapterületen. A Földes Ferenc Kollégium PPP felújítása a lakásokat nem érintette, azokra nem terjedt ki. Realizált értékesítési bevétel: 79.000.000,- Ft 2.1. Infrastruktúra ellátottság (telek és épületek), hasznosítás módja Az Egyetem infrastrukturális ellátottságát hosszabb időn keresztül meghatározták a korábbi integrációk. Az épületállomány döntő része a három campus budapesti területén található, de az Egyetem üzemeltet létesítményeket külső telephelyeken is. A Budapesti Corvinus Egyetem három campuson összesen 28 ingatlanon 44 épületet működtet oktatási, kutatási, a kollégiumi elhelyezést szolgáló, illetve ezekhez kapcsolódó kiegészítő funkciókkal. Az ingatlanok összesített adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 1. Táblázat: A Budapesti Corvinus Egyetem vagyonkezelésben lévő ingatlanok Összes telek alapterület (m²) Épületek száma (db) Beépített alapterület (m²) Összes szintterület (m²) Pesti Campus 77 589 13 23 773 75 685 Közigazgatástudományi Campus 23 200 6 5 657 20 579 Budai Campus (tanüzemek nélkül) 195 158 35 11 985 33 135 BCE összesen: 295 947 54 41 415 129 399 2. Táblázat: A Budapesti Corvinus Egyetem infrastruktúrájának főbb adatai Budai Campus Közigazgatási Campus Pesti Campus BCE összesen 6

Oktatási és tanszéki épület, db 27 1 3 31 Oktatási és tanszéki alapterület, 29 300 15 904 57 292 102 496 m 2 Számítástechnikai laborok száma, 11 6 20 37 db Befogadóképesség, fő 185 142 473 800 Egyéb funkciójú laborok száma, 128 1 3 132 db ebből: műszeres kutató labor 35 - - 32 Laborok alapterülete, m 2 3 670 50 180 3 900 ebből: műszeres kutató labor m 2 1 175 - - 1 175 Könyvtári épület, db 1 1 1 3 Könyvtári kötetek száma, edb 319 68 500 887 Forrás: BCE Intézményi Önértékelés Ami a sportcélú infrastruktúrát illeti, jelenleg az egyetem karai, campusai eltérő mértékben ellátottak az alábbiak szerint: Közigazgatástudományi Kar: a Ménesi úti épületegyüttesében található tornatermi és uszodai épületrész korszerű és megfelelő sportinfrastruktúrát biztosít a Kar számára, valamint részben a Közgáz Campus testnevelés-oktatása számára. A létesítmény hosszú évek óta külső üzemeltető kezelésében van, amely biztosítja az oktatási szempontból kevéssé hasznosuló időszakok megfelelő hasznosítását is, így a létesítmény jó kihasználtsággal, és jó műszaki állapotban áll az egyetemi polgárok rendelkezésére; Budai Campus: az itt található tornaterem és teniszpályák a Campus testnevelés-oktatása megfelelő kapacitást biztosít, de a létesítmények műszaki állapota az egyéb épített környezethez hasonlóan sajnálatosan leromlott, felújításra szorul; Közgáz Campus: sajnos ezen a Campuson mindössze egyetlen kis tornaterem található a Kinizsi Kollégium alagsorában, így a testneveléshez szükséges kapacitást részben a Közigazgatástudományi Kar létesítményében, részben bérléssel tudjuk csak biztosítani. A könyvtári infrastruktúra területén kifejezetten jó a helyzet egyetemünk esetében. A Közgáz Campuson található központi könyvtár a 2007-ben átadott, korszerű, új oktatási épületünkben minden igényt kielégítő elhelyezést kapott több mint 4 000 m 2 -en. A Közigazgatás-tudományi Kar könyvtára a Kari épületegyüttes összekötő épületszárnyában, felújított területen található, jó műszaki állapotok mellett megfelelő szolgáltatási színvonalat képvisel. A Budai Campus Könyvtára a 2010 szeptemberében záruló, és a korábbiakban már említett fejlesztés eredményeképpen korszerű, minden igényt kielégítő elhelyezést kap a Somogyi Imre Kollégium melletti átépített és teljes egészében felújított épületben, így a szolgáltatási minőség itt is magas szintű lehet. 7

3. Táblázat: A Központi Könyvtár adatai 2004-2008 2004 2005 2006 2007* 2008 Alapterület m2 6 726 6 883 6 883 4 700 4 700 Ülőhelyek száma 500 500 500 631 631 Nyilvános számítógépek száma 58 59 50 90 86 Könyv és bekötött folyóirat állomány nagysága év végén 481 694 484 596 468 319 425 545 433 314 Előfizetett folyóiratok száma (címek) 731 2224 499 523 372 Elektronikus állomány nagysága év végén 1220 175 209 226 338 Könyvtári alkalmazottak összesen 62 62 51 42 41 felsőfokú végzettségű 40 42 37 32 32 középfokú végzettségű 22 20 14 10 9 * A Központi Könyvtár 2007-ben új, korszerű épületbe költözött. Egyetemünk a hazai borászati képzés és kutatás területén vállalt szerepével összhangban 2010-ben Szőlészeti és Borászati Intézetet hozott létre, amely szakmai és részben szervezeti kereteket biztosít a Soós Borászati Szakközépiskola, a Kecskeméti Borászati Kutatóintézet, valamint a Soroksári Tangazdaság szőlészeti és borászati tevékenységi elemeinek integrációjához. A budai karok a képzés jellegéből fakadóan tanüzemeket működtetnek több telephellyel, amelyek a gyakorlati képzés mellett a tanszéki kutatások bázisai is, valamint termelő funkciókat is ellátnak. Ezek a következők: A Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzeme és Tangazdasága két telephelyen: Soroksáron és Szigetcsépen rendelkezik művelt földterületekkel, kísérleti terekkel és az azokat kiszolgáló épületekkel. Az üzem Soroksáron 68 földrészletet, Szigetcsépen 67 földrészletet használ. A gazdálkodáshoz, kísérletekhez és az üzemigazgatáshoz Soroksár, Péteri majorban összesen 25 épület és építmény, Szigetcsépen 13 üzemi épület áll rendelkezésre. A Soroksári Botanikus Kert a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Növénytani Tanszékének részeként működik, mely 1963-ban alakult, és amit 1977-ben a főváros helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított. A botanikus kert feladatai: az egyetemi gyakorlati oktatás (hatékony integrálódás az új oktatási rendszerbe); komplex demonstrációs rendszer és környezet szolgáltatása a posztgraduális képzésben, a felnőtt oktatásban résztvevők számára, továbbá az 8

alkalmazott botanika, mikológia, természetvédelmi tudományterületeken; kutatás, ismeretterjesztés, nemzetközi mag- és szaporítóanyagcsere (Index Seminum), természetvédelem. Nagyobb gyűjteményei: növényföldrajzi gyűjtemények, növényrendszertani gyűjtemények, endemikus fajok, vadon termő rózsák, borostyán fajok (8 faj) és fajták (több, mint 100 fajta), vadgyümölcs fajok, hazai erdeinkben élő árnyéki évelők, vízi- és mocsári növények, valamint a magyar flóra védett növényeinek élőgyűjteménye; Magyarország jelentősebb növénytársulásait bemutató gyűjtemények és eredeti társulástöredékek. A Budai Arborétum szervezetileg közvetlenül a Budai Campushoz tartozik, szakmai irányítását a KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke látja el. Az Arborétum 1893-ban létesült, 1975 óta természetvédelmi terület. Feladatai: A Dendrológia és növényalkalmazás gyakorlati oktatása, a honosítás és a magyar nemesítésű fajták, mint hungarikumok bemutatása, jelentős feladat még a reprezentáció és a széles körű ismeretterjesztés. Nagyobb gyűjteményei: dendrológiai gyűjtemény, szubtrópusi és mediterrán növények, hungarikumok, hagymások, évelők, télálló kaktuszok. A Szarvasi Arborétum a Tájépítészeti Kar szervezetéhez tartozik mint önálló szervezeti egység. Bolza József a XIX. század elején hozta létre a Szarvasi Arborétumot, amely a Körösök völgyében fekszik, részben Szarvas város, részben Békésszentandrás község közigazgatási területén. Az Arborétum ma öt fás gyűjteményt gondoz összesen 82 ha területen. Ezek közül három a nagyközönség számára is látogatható. A Nagyalföld minden jellegzetességét magán viselő, de sajátos helyi klímájú területen a fás növénygyűjteményekben közel 1600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található, a honos növények mellett idegen világrészek alhavasi, forró égövi, sziklás és mocsaras tájainak legkülönlegesebb exota fajai is, ezért az arborétum felbecsülhetetlen értéket jelent természettudományi, botanikai, zoológiai, ill. erdő- és kertgazdasági szempontból egyaránt. 1951-től védett természeti terület. Az arborétum egyúttal kertépítészeti alkotás is, különösen jelentős ún. tájképi kert, amelynek térszerkezete, térfalainak, növényegyütteseinek képi megjelenése szintén megőrzendő, védendő érték. Adottságainál fogva az arborétum elsősorban természeti és műemléki védettségű terület, sajátos kutatási bázis, e mellett és ennek alárendelten, mint kertépítészeti, táj- és természetvédelmi gyakorló tér is működik. Összességében a meglévő kapacitásaink várhatóan hosszú távon képesek lesznek kielégíteni a jelentkező infrastrukturális igényeket, így nincs szükség öncélú bővülésre, hanem helyette a minőség javítására, a nyújtott szolgáltatások javítására, fejlesztésére koncentrálhatjuk erőforrásainkat. 9

2.2. Energetikai fejlesztések és eredmények Az épületállomány energetikai fejlesztései korábban az építési rekonstrukciók során megvalósuló gépészeti fejlesztésekre korlátozódtak, és emiatt igen sok esetben nem a legelőremutatóbb, hanem pusztán a gazdaságossági szempontból legkedvezőbb megoldások megvalósítására került sor. Az uniós források azonban ezeken a területeken is új lehetőségeket teremtettek, és ennek eredményeképpen 2010-ben két területen is megkezdtük energetikai fejlesztések előkészítését két elnyert pályázat forrásai terhére az alábbiak szerint: 4. Táblázat: Jelentősebb energetikai fejlesztések 2010 Pályázat azonosítója/megnevezése KEOP-5.3.0/A/09--2009-0114 - Történelmi épületek energetikai korszerűsítése a Budapesti Corvinus Egyetem Főépülete és Sóház épületének felújítása Támogatási összeg 500 MFt Megvalósuló műszaki tartalom A Közgáz Campus két épületében energiahatékonyságnövelő felújítások, átalakítások az alábbiak szerint: Főépület: Sóház 372 korszerű, megfelelő energiahatékonyságú ablak beépítése a műemléki előírásoknak megfelelő kivitelben A szellőzőrendszeren keresztül távozó hulladékhő visszanyerését biztosító gépészeti kiegészítő elemek beépítése energiamegtakarítás elérése érdekében 6000m2 tetőfödém teljes hőszigetelése fűtési energia-megtakarítás érdekében 114 korszerű, megfelelő energiahatékonyságú ablak beépítése az épület homlokzati struktúrájának megfelelően KEOP-5.3.0/A/09--2009-0155 - Kertészeti oktatási célú épületek energiahatékonyság-növelő felújítása 104 MFt A Soroksári Tangazdaság és a Szarvasi arborétum meghatározott épületeinek energiahatékonyság növelő felújítása 10 Soroksári telephely: 6 épületben, a Kísérleti Üzem és Tangazdaság területén található Központi irodában, a Gyógynövény-, a Zöldség-, a Dísznövény Termesztési Ágazat-, az Ökológiai Termesztés Ágazat-, valamint a Gyümölcs Termesztési Ágazat épületeiben kerül sor a nyílászárók cseréjére, valamint

homlokzat és födém szigetelések kialakítására. Szarvasi telephely: az arborétum területén található adminisztrációs épületben a vendégház épületben kerül sor a nyílászárók cseréjére, valamint homlokzat és födém szigetelések kialakítására. Az energetikai fejlesztések uniós forrásokból való megvalósíthatósága biztosítja a lehetőséget arra, hogy az egyébként is megvalósítani tervezett felújításaink, fejlesztéseink során a gépészeti és energetikai műszaki megoldások esetében nem kizárólag a pillanatnyi gazdaságossági szempontokat kell mérlegelnünk, hanem választhatunk hosszabb távon megtérülő, korszerű megoldásokat, mivel a pályázati forrás a saját fejlesztési forrásinkat éppen ennek érdekében egészíti ki. A koncentráció és modernizáció jegyében fejlesztéseink során az energetikai területen az alábbi alapelvek szerinti megvalósításra törekszünk: A meglévő gépészeti rendszerek felújítása során törekszünk a gépi berendezéseket kisebb fogyasztású, hatékonyabb eszközökre cserélni, szigetelésekkel és áramlási szakaszok cseréjével csökkentjük a rendszerszintű veszteségeket a távozó, vagy hulladékenergia visszaforgatásával növeljük a rendszerszintű hatékonyságot. Új energetikai rendszerelemek kialakítása során Törekszünk a megújuló energiaforrásokat közvetlenül hasznosító gépészeti megoldások kialakítására (napenergia, geotermikus energia) A mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató telephelyeinket a kazánokat folyamatosan igyekszünk faapríték, kaszálék, vagy egyéb növényi eredetű, megújuló fűtőanyag hasznosítására alkalmassá tenni. Az energetikai fejlesztéseket alapvetően az épületrekonstrukciók során valósítjuk meg, az építészeti felújítások műszaki ütemezésébe illesztve, de a kisebb kiegészítő energetikai beavatkozásokat (napelem, kazáncsere) önállóan, soron kívül is megvalósítunk. 2.3. Informatikai fejlesztések és eredmények A Budapesti Corvinus Egyetem informatikáért és telekommunikációért felelős szervezete az Informatikai Szolgáltató Központ. A szervezet az egyetemi informatikai szolgáltató tevékenységét és prioritásait az intézményi stratégiával összhangban határozza meg. Az intézményben elmúlt évtizedben közösen végzett integrációs munka eredményeképpen a Budapesti Corvinus Egyetemen az átlagosnál magasabb szinten koncentráltnak és homogénnek mondhatóak az informatikai, oktatástechnikai és telefonos szolgáltatások. Az informatikai rendszer főbb jellemzői: 11

5. Táblázat: Informatikai infrastruktúra 2005-2009 Év Oktatói és kutatói PC-park (db) Laborgépek (db) Összes PC (db) Hálózati kapcsolatok (db) Oktatási-kutatási adatok (háttértár kapacitás TeraByte) 2005 1817 651 2468 2650 6 2006 2293 741 3034 2862 14 2007 2309 861 3170 3879 21 2008 2473 1424 3897 3955 32 2009 2563 1397 3960 4144 51 A 2007-2010 közötti időszakban a BCE nagyot lépett előre az intézmény hatékony informatikai támogatása terén. Erre az időszakra tehető a teljes egyetemi PC park homogenizálása és központi menedzsment alá vonása, ezzel párhuzamosan valósult meg a három Campus szabványos és központilag menedzselt hálózati eszközparkjának kialakítása. Az informatikai infrastruktúra és szolgáltatások a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően jó színvonalúak, bár a folyamatosan emelkedő hallgatói és az oktatói-kutatói létszámnak megfelelő kapacitások ütemes bővítése állandó kihívást jelent. A hallgatóknak és oktatóknak jelenleg majd 4000 hálózatba kapcsolt számítógép áll rendelkezésére. Ebből a hallgatói laborokban és könyvtárakban mintegy 1100 PC van, a kollégiumokban pedig további 400 számítógép található. Oktatástechnikában komoly előrelépés, hogy mindhárom campuson biztosított a nagy előadóknak a fixen telepített projektorokkal és hozzákapcsolt, hálózati eléréssel rendelkező számítógéppel való ellátottsága. Az infrastrukturális fejlesztéseken túl az üzemeltetési biztonságot megvalósító fejlesztések kerültek előtérbe. Az automatikusan működő szolgáltatás menedzsment központ kialakítása is ennek az időszaknak az eredménye. Ennek a rendszernek a komponensei lehetővé teszik a fontosabb egyetemi szolgáltatások és alkalmazások automatikus távoli felügyeletét. A rendszer kezeli az esetleges anomáliákat is, ezáltal proaktívabbá téve az üzemeltetési gyakorlatot. Az infrastrukturális és üzemeltetési fejlesztések lehetővé teszik, hogy a közel hatezer végpontot számláló kiterjedt egyetemi informatikai és telefonhálózatot mindösszesen két főállású informatikus kezelje, míg az egyetemi PC park üzemeltetése olyan hatékonysággal valósulhatott meg, hogy egy-egy támogató munkatárs háromszáznál több számítógép üzemeltetésért felel. Az ágazati átlag több mint kétszeresét jelentő magas szintű szolgáltatáshatékonyság természetesen csak úgy valósulhatott meg, hogy a szoftververziók aktualizálása, a campus szintű programok installációja, a vírus és kémprogram irtó megoldások működtetése teljes mértékben automatizálásra került. További kiemelt terület a szükséges számítási és alkalmazási háttér biztosítása, a központi egyetemi adatbázisok üzemeltetése. A közelmúltban ezeknek a komponenseknek az automatizált mentése került egységesítésre. 2010-ben az üzembiztonságot emelő jelentős fejlesztési lépés volt a megnövekedett áramfelvételt és hűtési kapacitást igénylő, korszerű központi gépterem első lépcsőjének 12

kialakítása. Egy évvel ezelőtt kezdődött meg a szerverfarm virtualizációja, amelynek eredménye lesz, hogy az egyes új egyetemi szolgáltatások skálázhatósága és üzembiztonsága növekedjen, új szolgáltatások és alkalmazások üzembeállítása egyszerűsödjön, miközben a szabványos keretek miatt a szervereket és alkalmazásokat felügyelő szakember kapacitás adottnak tekintjük. A szoftverfejlesztés terén az üzemeltetési költségek és a gyártói kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a korábbiakban is megfogalmazott stratégiával összhangban a nyílt forráskódú megoldások mellett tette le az intézmény a voksát. A BCE hosszabb távon is preferálni kívánja- elsősorban az alkalmazásfejlesztési területeken - az olyan nyitott szoftveres megoldások használatát, amelyek nem csak az üzemeltetési költségek visszafogását teszik lehetővé, hanem a szoftvermódosítások és továbbfejlesztések terén is nagyobb szabadságot engednek meg a végfelhasználó számára. Jelenleg üzemelő ilyen rendszereink (Webes Portál,(Typo), E-learning (Moodle), Tartalomtár (Alfresco), Rendszermenedzsment (Nagios)) területén szerzett pozitív tapasztalataink alátámasztják ennek a stratégiai döntésnek a helyességét. 13

3. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási Program (2010-2015): Arccal a versenyképes oktatásért és kutatásért 3.1. Célkitűzés Az IFT 2007-es elfogadásával a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa egy 2016-ig szóló infrastrukturális jövőképet fogalmazott meg, amelynek fókuszában olyan a három campuson koncentrálódott, korszerű épületállomány és a fejlődéssel lépést tartó informatika szerepel, amely elősegíti a minőségi oktatást és kutatást. A jövőkép része a minőségi kutatást és oktatást támogató könyvtár kialakítása, amely az új könyvtárhasználati szokásoknak megfelelő szolgáltatásokat nyújt. Az egyetem vonzerejét a hallgatók és oktatók növekvő sportolási és kulturális lehetőségei is növelik, amelyet új tornaterek, edzőtermek, valamint a kulturális rendezvények számára helyet nyújtó terek biztosítanak. A hallgatók lakhatási feltételeit a felújított, korszerű és sokféle szolgáltatást nyújtó kollégiumok biztosítják. Az előző fejezetben bemutatott fejlesztések révén a BCE koncentrálta infrastruktúráját, épületeit és eszközparkját. Párhuzamosan megindult a kulcsszereppel bíró infrastruktúrának a modernizációja, jelentős eredményeket elérve. Mindez lehetővé teszi, hogy a BCE az elkövetkező években a koncentráció és modernizáció, mint általános alapelvek mellett nagyobb hangsúlyt fektessen az oktatási és kutatási infrastruktúra minőségi fejlesztésére, a szolgáltatások körének (sport, kollégiumok, könyvtár, arborétum stb.) jelentős bővítésére. Mindezek eredményeként létrejöhet egy olyan optimális infrastruktúra, amely megteremti a versenyképes oktatás és kutatás lehetőségét. 3.2. Tervezett akciók Az infrastruktúra-fejlesztési és felújítási Program (2010-2015) keretében tehát olyan akciók megvalósítását tervezzük, amelyek révén az infrastruktúra bővülése nem, hanem azok minőségének jelentős javulása, fejlesztése történik meg. A stratégiai akciók típus szerint lehetnek: ingatlanértékesítések, ingatlanfejlesztések, kutatási infrastruktúrafejlesztések (laborok, gép- és műszerpark), informatikai fejlesztések, valamint szolgáltatásfejlesztések. 14

3.2.1. Ingatlanértékesítések, ingatlanátadások Az ingatlanok értékesítése révén részben biztosíthatjuk a szükséges forrásokat a koncentrációs, modernizációs és szolgáltatásfejlesztésekhez. Az eddig megtörtént ingatlanértékesítések bevételeit kiegészítve az alábbi ingatlanértékesítésekkel számolunk: 6. Táblázat: Tervezett ingatlanértékesítések Ingatlan Értékesítés határideje Becsült értékesítési bevétel Budapest, XI. ker. Somlói út 14-16 Hrsz: 5080/2 2013-ig 500 MFt Budapest, III. ker. Máramaros u. 32-34 Hrsz:16601/2 2011 végéig 250 MFt Budaörs, Beregszászi út 2. Hrsz:10751 2011-ig 910 MFt Törökbálint, Kazincy u. 109. Hrsz: 3179 2015-ig 150 MFt Balatonfenyves, Kölcsei u. 91. Hrsz:4391 2015-ig 20 MFt Budaörs, Szarka utcai építési telkek Hrsz: 10021,10022,10023,10037,10038,10039 Kecskemét, Kisfái 182 Hrsz:0610/6, 0610/6, 0610/7, 0610/9, 0610/10, 0610/11 Kecskemét, Katonatelep Hrsz: 0340/13, 0340/40, 0375/9, 0379/2 2011-2013 között ütemezetten 2012-ig 2012-ig 200 MFt 100 MFt 20 MFt Salgótarján üdülő Hrsz.: 2423 2012-ig 50 MFt Összesen: - 2 200 MFt A tervezett értékesítések egyetlen marginális kivételtől eltekintve a Budai Campus ingatlanjaival kapcsolatosak és reális időkeretük a jelen stratégiai anyagban megjelölt fejlesztési időszak, 2010-2015. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanok tervezett értékesítési időpontját megelőzően is felmerülhet az értékesítés, amennyiben az ingatlanpiac magasabb ár elérését teszi lehetővé egy előrehozott értékesítéssel. További bevételeket hozhatnak azok a tervezett ingatlanátadások, amelyek ellentételezéssel járnak: Veszprémi ingatlanok átadása és ellentételezése: a BCE megállapodást kötött a Pannon Egyetemmel, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztériummal a Veszprém Vár u. 20. és Vár u. 39. sz. alatti oktatási épületeinek vagyonkezelési jogának átadásáról. Ennek ellentételezéseként a Minisztérium összesen 530 MFt.-ot bocsájt rendelkezésünkre, melyet a Közigazgatástudományi Kar Ménesi úti épületeinek korszerűsítésére és a változott képzési struktúrának megfelelő belső átalakítására használtunk fel. Eddig az ellentételezés fele, 260 MFt folyt be a megállapodásnak megfelelően, ugyanakkor azonban az egyetem a Közgáz 15

Campusnál meglévő fejlesztési forrásaiból megelőlegezte a Ménesi úti épületegyüttes két év alatt, 520 MFt értékben történő felújítását, amely sikeresen le is zárult. Sajnos ezt követően a források folyósítása megállt, így jelenleg más fejlesztésekre szánt forrásaink lekötve állnak. Jelenleg ígéretünk van az elmaradt részéletek 2011-es folyósítására. Horánszky u. 18.-22. sz. alatti épülethez kapcsolódó kártalanítás: a BCE Horánszky u. 18-22. sz. alatti épületet az egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó kormányzati intézkedések következtében a Jezsuita Rend részére kellett visszaadnunk. A több lépcsőben lezajlott és 2006 márciusában leárult visszaadás ellenértékeként az egyetem részére megállapított 2,1 MrdFt-ot egyetemünk 2011-ig éves, évenként eltérő részletekben kapta, ill. kapja meg. Az épületet használó képzések számára az új épületben tudtunk végleges elhelyezést biztosítani, míg az ott működő Rajk László Szakkollégium 2006 márciusában költözött át új épületébe. A kártalanítási források nagy részét a megvalósult az értékesített épületeinket kiváltó új Közraktár épületünk alatti telkek megvásárlása, valamint a Rajk László Szakkollégium Horánszky u. 6. sz. alatti épülete megvásárlása és teljes rekonstrukciója fordítottuk, de összességében mintegy 710 MFt-ot. A 2011-ig ütemezetten beérkező forrás még rendelkezésünkre állt illetve áll fejlesztési elképzeléseink megvalósításához. Földhasználati díj: a Közgáz Campuson megvalósult oktatási épület fejlesztés során egyetemünk nem ingyenesen, hanem ellenérték fejében biztosított földhasználatot a befektető számára, amely a teljes futamidő alatt évi 150 MFt összegben biztosít számunkra szabadon felhasználható fejlesztési forrást. Az ütemezetten érkező bevétel a jelen anyagban érintett középtávon túl, hosszú távú finanszírozási támogatást nyújt fejlesztéseink megvalósításához. 3.2.2. Ingatlanfejlesztések A Főépület felújítása Az egyetemi főépület mérete és műemléki jellege miatt jelentős költség és időigényű nagyfelújítása régóta húzódó feladat, melynek túlnyomó részét az elmúlt három évben, három ütemben hajtottunk végre. Ennek során megújultak az oktatási, és tanszéki területek, közlekedők és szociális blokkok, vagyis gyakorlatilag mindazon területek, amelyekkel az egyetemi polgárok közvetlenül kapcsolatba kerültek. A felújításokat az egyetemi alaptevékenység jellegéből következően kizárólag a nyaranta, mintegy 60-70 napos kivitelezési időszakokra koncentrálva tudtuk elvégezni, így az oktatási időszakban is elvégezhető gépészeti és az üzemi területeken szükséges beavatkozásokat külön tervezzük megvalósítani. 16

Éppen az ilyen jellegű munkálatok elvégzése miatt vált szükségessé egy IV. ütem, mivel a korábbiakban említetteknek megfelelően jelentős KEOP forrásokat nyertünk gépészeti beavatkozásokra és ezek végrehajtása részben 2011-ben valósul meg. Fontosabb paraméterek: A felújítással érintett terület: 32000 m 2 Becsült költségigény: 2 605 M Ft Becsült megvalósítási időpont: 2011-ig Jelenlegi státusz: Az első III. ütem sikeresen lezajlott, a IV. energetikai záróütem előkészítése véglegesítése folyamatban van. Szentendrei gyakorlati képzési hely kialakítása Egyetemünk TÁMOP-4.1.1.A-10/2/KMR pályázaton elnyert források felhasználásával Komplex hallgatói- és intézményi szolgáltatásfejlesztési program keretében tervezi megvalósítani olyan gyakorlati képzési hely kialakítását, amely felsőoktatás szakember kibocsátásának a munkaerőpiaci igényekkel való hatékonyabb összehangolását szolgálja. Az oktatási koncepció ugyancsak uniós forrásból, TÁMOP 4.1.2/A pályázaton elnyert forrásból történik meg. A gyakorlati képzési hely a Szentendre Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátani tervezett telken valósulna meg a város kifejezett és hangsúlyos támogatásával. A képzési hely oktatási, hallgatói közösségi és oktatói elhelyezési területek kialakításával kezdődne, melynek során egy kétszintes, összességében ~800m2-es épület teljes felújítására kerülne sor. Első ütemben az épület szerkezeti felújítása, valamint a földszint funkcionális kialakítására kerülne sor, míg a második ütemre marad a későbbi pályázati lehetőségek valamint az igények függvényében a felső szint, valamint az épületet körülvevő park és zöldterület végleges kialakítása. Fontosabb paraméterek: A felújítással érintett terület: 800 m 2 Becsült költségigény: I. ütem 120-130 M Ft II. ütem 80-100 MFt Becsült megvalósítási időpont: I. ütem 2011 II. ütem 2015-ig Jelenlegi státusz: A koncepcióterv készül. Lónyai utcai sport és kollégiumi épület Az egyetem a IX. kerületi Önkormányzattól csere szerezte meg a Lónyai u. 40. sz. alatti építési területet, amelyen a még hiányzó sportcélú funkciók mellett emelt szintű - alapvetően a fizetőképes külföldi hallgatókat megcélzó - apartman-jellegű elhelyezési területeket valósítana meg. A fejlesztés során befektető bevonását tervezzük, és az egyetem célja, hogy az építési lehetőségek befektető által való 17

kihasználásáért cserébe egyrészt földhasználati díjat realizálhasson a fejlesztésből, másrészt olcsóbban jusson hozzá a megvalósuló sportcélú területekhez. A fejlesztésről tanulmányterv készült, mely szerint az egyetemi igények az építési területen kielégíthetők. Fontosabb paraméterek: Megépítendő terület: 9 600 m 2 Becsült költségigény: 3 000 M Ft Becsült megvalósítási időpont: 2015-ig Jelenlegi státusz: A projekt megvalósíthatóságának vizsgálata, az esetleges befektetői érdeklődés felmérése zajlik Czuczor u. 3. sz. alatti oktatási és fejlesztési központ Az egyetem érdekkörében - az ISC Alapítvány tulajdonában - található jelenleg a Czuczor u. 3. sz. alatti építési terület, amelyen többféle fejlesztési cél megvalósítása is elképzelhető. A lehetséges egyik funkció az oktatási és kisvállalkozás-fejlesztési funkció, amely inkubációs lehetőségeket is biztosít egyetem-közeli, sőt hallgatói vállalkozások számára. A koncepció kidolgozása jelenleg folyamatban van, de az előzetesen hasonló funkcióra lebonyolított tervpályázat alapján a fejlesztés főbb adatai ennek ellenére becsülhetők. A megvalósítás során itt is befektető bevonását tervezi az egyetem, bízva abban, hogy a fejlesztésben rejlő piaci lehetőségek kapacitásátadással a fizetendő díj leszorítását lehetővé teszik. Fontosabb paraméterek: Megépítendő terület: ~ 2 100 m 2 Becsült költségigény: 1000 M Ft Becsült megvalósítási időpont: 2015-ig Jelenlegi státusz: A lehetséges funkcionalitás kialakítása zajlik. A Budai Campus Villányi úti arborétumban található épületeiről általában elmondható, hogy műszaki állapotuk erősen leromlott, így a fejlesztések súlyponti eleme a rekonstrukció, nem pedig az új infrastruktúra kialakítása. Sajnos azonban ezeket a tevékenységeket egy helyi adottság jelentősen nehezíti, nevezetesen, hogy az arborétum területe a rajta található felépítményekkel együtt a tulajdonlapi bejegyzések szerint műemléki besorolású. Mivel a műemlékvédelem - egyébként helyesen - meglehetősen tág lehetőségekkel rendelkezik tevékenysége során, így minden felújítás esetén számolni kell a hatóság legalább konzultációs szinten való bevonásával és ennek időigényével. A Budai Campus fejlesztéseinek fedezetét az egyetem vagyonkezelésében lévő, de a képzéshez már célszerűen nem felhasználható ingatlanok, földterületek értékesítése biztosítja. A jelentős vagyontömeg fedezetté konvertálása során a 2010 és 2015 között értékesíteni tervezett ingatlanok értékesítése összességében mintegy 2,2 Mrd Ft forrást biztosíthat az ingatlanpiaci mozgások függvényében. 18

Éppen a források szűkössége és a fenntartható finanszírozás érdekében született döntés arra vonatkozóan, hogy a koncentráció és modernizáció, mint alapelvek alkalmazása a Budai Campus esetében kismértékben szigorúbb: összességében a Budai Campus ingatlaninfrastruktúrája alapterületének nem csak nem szabad nőnie, hanem csökkennie kell, vagyis a fejlesztések során intenzívebb terület-kihasználást kell elérni és ezzel kompenzálni az értékesített ingatlanok kieső területeit és a jövőbeni fenntartási-üzemeltetési költségeket csökkenteni. Menza épület átalakítása könyvtárépületté Az egyetem Budai Campusa 2007 szeptemberére felújított Somogyi Imre Kollégiumához építészetileg hozzátartozó, de funkcionális szempontból elkülönülten kapcsolódik egy korábban kihasználatlan, éttermi, menzai funkciókat ellátó kétszintes épületrész. Mivel a menzai funkció az épület adta méretekben (két szinten összesen 1150 m2) a továbbiakban nem szükséges, kézenfekvő volt a Könyvtár elhelyezésére kialakítani, megoldva ezzel a K épület oktatási szárnyának részbeni kiürítését oktatási területek fejlesztése céljából és a jelenleg kihasználatlan és ezért fokozatosan leromló épületrész új funkcióval való megújítását és használatba vonását. A jelenleg a K épületben található Entz Ferenc Könyvtár új helyére költözik, megteremtve a lehetőséget a K épület oktatási szárnyának felújítására. Fontosabb paraméterek: Alapterület: 1150 m 2 Becsült költségigény: 500 M Ft Becsült megvalósítási időpont: 2010 Jelenlegi státusz: A kivitelezés folyamatban A K épület rekonstrukciója A Budai Campus központi K jelű épülete teljes felújításra és korszerűsítésre szorul, mivel kialakítása nem felel meg a mai követelményeknek sem építészeti, sem pedig gépészeti szempontok alapján sem. Az oktatási és irodai területek erősen elhasználódott állapotúak, az oktatástechnika korszerűtlen és nem megfelelő. A közlekedők és közösségi terek burkolatai, világítása cserére érettek, a - bevételtermelésre is alkalmas - díszterem (aula) teljes belsőépítészeti átalakításra, felújításra szorul, a világítás és a hangtechnikai eszközök nem felelnek meg a kor színvonalának. Az épület átalakítása során azonban a legfontosabb elem az oktatási területek bővítése. Erre az épület könyvtári és előadótermi szárnya lehet alkalmas, amelynél az épület meglévő kubatúrájából nem kilépve is jelentős oktatási területek alakíthatók ki. Az épület központi szerepe miatt nem üríthető ki teljes egészében, így a felújítás két ütemben valósítható meg. Az I. ütem az oktatási szárny rekonstrukciója a források rendelkezésre állásától függően, de várhatóan 2012 végéig megvalósulhat. Az épületben jelenleg elhelyezett Entz Ferenc Könyvtár az új könyvtárépületbe költözik át, melyet a korábban használaton kívüli, önállóan nem 19

értékesíthető, de átalakítható menzaépületből alakítunk ki. A II. ütem, a dísztermi és tanszéki szárny rekonstrukciója várhatóan később valósulhat meg, pályázati forrásból, vagy/és esetlegesen magántőke bevonásával. Az oktatási épületszárnyat a tervek szerint önálló gépészeti és energetikai rendszer látja el, így az I. ütem megvalósítása során a dísztermi és tanszéki épületszárnyak gyakorlatilag korlátozásmentesen használhatók maradnak, továbbá az I. és a későbbi II. ütem megvalósítása időben teljes egészében független lehet. Fontosabb paraméterek: Alapterület: 9 475 m 2 Becsült költségigény: I. ütem 1.000 M Ft II. ütem 1.000 MFt Becsült megvalósítási időpont: 2015-ig Jelenlegi státusz: A teljes rekonstrukció koncepcióterve elkészült, az I. ütem építési engedéllyel rendelkezik Az F épület felújítása Az F épület a Budai Campus Karai számára kiemelten fontos épület, mivel a jogelőd Kertészeti Tanintézetnek ez volt a központi épülete. Sajnos mára az épület műszaki állapota a szerkezeti károsodások miatt rendkívül leromlott. Az épület további állagromlásának megállítása és a teljes helyreállítás egy ütemben költséghatékony módon megvalósítható. A védett épület helyreállításánál műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az épületet központi funkciók (elnöki-rektori iroda, kari dékáni irodák, területi tanács, elnökség tárgyalói, doktori iskola) elhelyezésére kívánjuk alkalmassá tenni és ennek megfelelő belsőépítészeti kialakítással felújítani. A felújítás során törekszünk arra, hogy az épület tetőtere, és esetlegesen a pincei területek bővítése további funkcionalitás elhelyezését is biztosítsa. Fontosabb paraméterek: Alapterület: 1 061-1400 1 m 2 Becsült költségigény: 600 MFt Becsült megvalósítási időpont: 2015-ig Jelenlegi státusz: Építési engedélyezés előkészítése, tervezés A G épület rekonstrukciója Az épület külső homlokzatának, nyílászáróinak, héjazatának felújítása, a csapadékvíz-elvezetés megfelelő megoldása műszakilag már nem halasztható fontosságú. Az épület gépészeti rendszere is jelentős nagyjavításokra, cserékre szoruló elemeket tartalmaz. Az épület több ütemben, de kis 1 Amennyiben végül a pincei vagy tetőtéri beépítés megvalósul, úgy az érintett alapterület növekszik 20

területeken, elszigetelten végrehajtott kisfelújításai miatt belső, a burkolatokat érintő és egységesítő felújításra is szükség van. Ezen felújítások részét képezi a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR forrásból megvalósított laboratóriumi fejlesztés is az alagsorban, azonban a pályázati adottságok miatt ez sem tette lehetővé a teljes épületet érintő felújítási feladatok elvégzését, csak a helyiségek megfelelő kialakítására korlátozódott. Fontosabb paraméterek: Alapterület: 5 566 m 2 Becsült költségigény: 500 M Ft Becsült megvalósítási időpont: 2013 vége Jelenlegi státusz: A felújítási műszaki tartalom felmérése folyamatban van, ezt követően kezdődik meg a belső egyeztetés-sorozat az igényekre vonatkozóan. Egyéb ingatlanfejlesztések a Budai Campus központi telephelyén A korábbi évek jellemzően szigetszerű felújításai eredményeképpen az oktatási és kutatási tevékenység szempontjából fontos A, D és E épületekben a G épülethez hasonlóan szükség lenne egységesítő felújítási feladatok elvégzésére, amely főként a homlokzat, valamint a gépészet teljes felújítását tenné szükségessé. Ezek közül az A és az E az épületekben 2010-ben TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR forrásból jelentős mennyiségű laboratóriumi helyiséget (laborfelújítások) sikerült felújítani, de az épületszerkezet és a gépészeti rendszerek teljeskörű felújítására már nem voltak saját források (a pályázat ezek megvalósítását nem támogatta), így ezeket egy későbbi időpontban kell majd elvégezni. 3.2.3. Kutatási infrastruktúrafejlesztések (laborok, gép- és műszerpark) Egyetemünk kari struktúrájának megfelelően a kutatási infrastuktúra is karonként, de főként campusonként eltérő, a campusok által képviselt tudományterületeknek megfelelően. A Budai Campus kertészeti és élelmiszeripari laboratóriumai, kutatási területei a természettudományos képzés sajátosságainak megfelelően jelentősen eltérnek az oktatási és irodai jellegű területektől, speciális építészeti és gépészeti kiképzésük, a bennük tárolt igen jelentős értékű műszerállomány a felújítások során az átlagostól eltérő megoldásokat tesznek szükségessé. A Villányi úti központi telephelyen összességében 162 db, kifejezetten laboratóriumi és kutatási célú helyiség található összességében 4 150 m 2 alapterületen. Ezen helyiségek jellemzően (~90%-ban) kisebb nagyobb mértékű felújításra szorulnak mind gépészeti, mint pedig építészeti szempontból. Jelentős változást eredményezett ebből a szempontból a 2010 folyamán TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR forrásból lezajlott laborfelújítási program, amely 55 laborhelyiség, összesen 1 693 m 2 alapterületen történő teljes felújítását eredményezi. Ennek lebonyolítását követően a laboratóriumi területek 10% 21

körüli felújítottsága alapterület alapján közel 50%-ra növekszik, amely mindenképpen minőségi ugrást eredményez. A maradék 50%-nyi kapacitás felújítása során már mindenképpen törekedni kell arra, hogy a laboratóriumi és kutatási célú területek a műszakilag kapcsolódó épületelemekkel együtt kerüljenek felújításra, optimalizálva a felújítási források hasznos felhasználását. A Budai Campuson működő laborok, kutatási helyiségek igen jelentős értékű műszer és berendezésállománnyal felszereltek. Ezen eszközök, berendezések értéküket tekintve igen nagy szórást mutatnak a néhány ezer Ft-os nagyságrendtől a 80-100 MFt-os nagyságrendig. A korszerű eszközpark kialakításában az épített infrastruktúrához hasonlóan a 2010-es év nyara áttörést hozott mivel TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR forrásokból közel 430 MFt-ból szereztünk be eszközöket, melyek eredményeképpen az eszözpark jelentősen korszerűsödött, és a kutatási potenciál növekedett. 3.2.4. Informatikai fejlesztések Az intézményi stratégia által meghatározott következő időszakban, mint eddig is az Informatikai Szolgáltató központ az intézményi célok kiszolgálását, a versenyképes oktatási és kutatási tevékenység támogatását tűzte ki célul, nem veszítve szem elől az informatikai rendszerek hatékony üzemeltetését, mint elsődleges prioritást. Az újszerű Web 2.-es technológiára és automatikus adatcserékre épülő központilag menedzselt informatikai megoldásokkal nagymértékben támogatható az egyetemi kutatási és publikációs tevékenységek hatékonysága, az egyetem nemzetközi ismertsége és az intézményen belüli hatékony információhoz jutás. A következő időszakra tervezett, informatikát is érintő pályázatainkat, fejlesztéseinket ezeknek az intézményi céloknak kell alárendelni. Az informatikai stratégia kialakítását a következő területek szerint részletezzük a továbbiakban: Infrastrukturális és üzemeltetési gyakorlatot támogató fejlesztések Fejleszteni kívánt alkalmazás integrációs területek az egyetemen Szolgáltatásfejlesztés és az együttműködés területei A) INFRASTRUKTURÁLIS ÉS ÜZEMELTETÉSI GYAKORLATOT TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK Egyetemi hálózat és központi infrastruktúra 22

Jelentősebb önálló hálózati fejlesztéseket a következő öt éves szakaszban nem kívánunk indítani, ugyanakkor követnünk kell hálózat bővítéssel és cserével a folyamatban lévő építkezéseket, felújításokat, melyek első sorban a Villányi úti Campuson várhatóak. A hálózati fejlesztésekhez kapcsolódó, üzembiztonságot növelő fejlesztés egy tartalék külső Internet kapcsolat kiépítése, mely a hazai akadémiai szféra ellátására hivatott Internet szolgáltató, az NIIFI felé kapcsolódik és a hálózati szolgáltatás megbízhatóságát növeli. Kiemelt infrastruktúra fejlesztés a központi gépterem fejlesztésének második üteme és integrációja a rendszermenedzsment eszközökkel, melynek célja az esetleges tűz és vízkárok kizárása és a havária esetében szükséges automatikus vészleállás illetve tartaléküzemre való áttérés kialakítása. Szerverfarm, háttértár és mentési rendszerek A jelenleg üzemelő központi szerverpark és háttértár kapacitása megfelelő, bár tartalékkal nem rendelkezik, így minden újabb feladat beszerzendő kapacitásigényeket támaszt. A két nagy SPARC technológiájú központi szerver már avultnak tekinthető, kiváltása a következő időszak rendelkezésre álló forrásainak függvényében lehetséges. Az elmúlt évben beüzemelt BLADE technológiájú szerverekkel kiváltásra kerültek a kisebb, elsősorban PC alapú szerverek. Az új technológiájú szerverek modulárisan könnyen bővíthetők, az eddigi üzemeltetési tapasztalatok függvényében ez az a technológia, amire áttérni érdemes. Az új üzembeálló alkalmazások esetében (gazdálkodási rendszer, VIR, Tartalomtár), már erre a technológiára alapozunk. Az alkalmazásokat virtualizált módon futtatva, egy jól kézben tartható üzembiztos technikai hátteret tudunk alkalmazásaink számára biztosítani. A kritikusnak tekinthető központi alkalmazásainkat, - web szerver, levelezés, adatbázis motorok az új technológiájú szerverekre kívánjuk migrálni a következő két-három évben. E mögött a szerverpark mögött egy egységesen menedzselt és mentett diszk alrendszer működik, melynek a moduláris bővítése szintén megoldott. A virtualizált szerverfarm lehetővé teszi egy új szolgáltatás hosztolt virtuális szerver - használatát az egyetemen. Az informatikai stratégiába illesztve, speciális ágazati (pld. tanszék, kutatócsoport) szoftvermegoldások támogatására kívánjuk ezt a megoldást felhasználni, első eredményei bíztatóak. Ennek eredményeképpen, egy a belső rendszerekhez üzemeltetési szempontból szabványos és kézben tartható módon illeszkedő szolgáltatás jön létre. Egyetemi PC park, Informatikai Laborok Az egyetemi PC park alapszoftvereinek (operációs rendszer, irodai programcsomagok) tekintetében a BCE mindig is kifejezetten konzervatív álláspontot követett. Ezeknek a programcsomagoknak az újabb verziói ritkán tartalmaznak olyan komponenseket, melyek versenyelőnyt jelentenének, viszont számos esetben inkompatibilitási és stabilizációs problémákat vetnek fel. Ezzel a szakmai állásponttal összhangban a PC park esetében, bizonyos átmeneti verziók kihagyásra kerülnek. A mintegy négyezer 23

központi kezelésű gép esetében elmondható, hogy operációs rendszer esetében a Vista, irodai programcsomag esetében az Office2007 átugrásra kerülhet. A PC park folyamatosan végzett technológiai frissítése eredményeképpen a következő két éves periódusban az egész egyetemen átállunk a Windows7 és az Office2010-es csomagra. Folyamatos frissítések és hibajavító csomagok alkalmazása mellett ez a konfiguráció vélhetően működőképes lesz a következő ötéves periódusban. A Microsoft termékektől való technológiai függőség mérséklése érdekében, a dolgozói számítógépparkra opcionálisan kiajánlva, az informatikai laborgépekre automatikusan telepítésre kerül az OpenOffice legújabb verziója. A pozitív tapasztalatok alapján tovább folytatjuk a webes vékonykliens terminálok használatát is mindazokon a helyeken, ahol reális alternatívát nyújt a PC-hez képest. B) FEJLESZTENI KÍVÁNT ALKALMAZÁS INTEGRÁCIÓS TERÜLETEK AZ EGYETEMEN Továbbiakban is kiemelt területként kezeljük az egyetemi kulcsrendszerek közötti integrációt, mely fenntarthatóvá és kontrollálhatóvá teszi az egyetemi alkalmazás portfólió változását, az intézményi adatvagyon minél jobb kihasználását. Alkalmazás integrációs területen a SOA (Szolgáltatás Orientált Architektúra) módon felépített integrációs platformok kialakítását illetve továbbfejlesztését tervezzük. A következő időszakban néhány jelentős kulcsrendszer is lecserélésre kerülhet az egyetemen (példa rá a gazdálkodási rendszer). Ezek a rendszerek vagy a jelenlegi szolgáltatási színvonal vagy az alkalmazott, elavult technológia miatt szorulnak cserére. Mivel ezek jelentős része már pályáztatás alatt áll, a stratégiában külön kiemelésre nem kerülnek. Felhasználó kezelés, hozzáférések kontrollja, webes felületű alkalmazások közötti egységes felhasználó kezelés megteremtése Érintett rendszerek (1. fázis): o Egyetemi portál / Intranet o Moodle E-learning rendszer o Szakportálok o Tartalomtár, pályázat és projekttámogatás o Iktatási és egyetemi folyamattámogató rendszer Megvalósítás eszközrendszere: o KIM (Központi információ Menedzser) o CUsMan (Központi Felhasználó kezelés) 24