[HOVA SZAVAZOTT A MAGYAR FALU 2014-BEN?]

2014. [HOVA SZAVAZOTT A MAGYAR FALU 2014-BEN?]

Az országgyűlési választások eredményeit tekintve három részre szakadt az ország. Budapesten kiegyenlítettek az erőviszonyok a kormánypártok és a Kormányváltó szövetséget alkotó pártok között. A községekben ugyanakkor a baloldali pártok már csak harmadik erőt képviselik. Ebben az elemzésben a Policy Agenda azt vizsgálta, hogy mi lehet a falvak és a főváros közötti jelentős különbség mögött, és mi befolyásolhatta a szavazókat. Községek, ahol a kormányváltók már csak a harmadik erő Az országos választások eredménye azt mutatta, hogy a baloldal a második erő. Szavazatinak számát, és arányát tudta növelni, és a négy évvel korábbi választáshoz képest valamelyest leszakította a szintén erősödő Jobbikot. Ugyanakkor az adatok nagyon eltérő Magyarországot mutatnak. Budapesten az országos listára leadott szavazatok 38,48%-át szerezte meg a Fidesz-KDNP, míg a baloldali összefogás 36,75%-ot. Azaz minimális a különbség, sőt a Jobbik támogatottsága itt a legalacsonyabb, 12,07%-kal. Amennyiben a főváros nélkül nézzük az adatokat, akkor az látszik, hogy 46,4%-a van a Fidesz-KDNPnek, 23,1%-a baloldali közös listának, 22,1%-a a Jobbiknak, és 4,5%-a az LMP-nek. Ez utóbbiból látszik, hogy a vidék Magyarországa nem szavazta volna be a parlamentbe a zöld pártot. Országos listák támogatottsága pártok Budapest Budapesten kívül Fidesz-KDNP 38,48% 46,4% MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 36,75% 23,1% Jobbik 12,07% 22,1% LMP 8,92% 4,5% egyéb pártok 3,8% 3,9% Annak érdekében, hogy mélyebben vizsgálni lehessen a falvakban leadott szavazatokat, a Policy Agenda három különböző pártpreferenciájú, gazdasági és földrajzi helyzetű megye adatait szavazókörig lemenően feldolgozta. Vizsgált megyék pártlistás adatai (Csongrád megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye) Csongrád Szabolcs-Szatmár- Vas Bereg Fidesz-KDNP 41,66% 46,76% 51,82% MSZP-Együtt-DK-PM- 27,05% 21% 21,94% MLP Jobbik 20,2% 26,1% 17,76% LMP 6,68% 2,44% 5,17% egyéb pártok 4,41% 3,7% 3,31% Vas megyében, mint a nyugati határszélen lévő, viszonylag jó gazdasági lehetőségekkel megáldott területen, a falvakban szavazók száma kb. 84 ezer fő. Vas megyében a választók 40%-a él ezekben a településekben, azaz alapvetően meghatározzák a választások kimenetelét az ott élők pártpreferenciái. Vas megyei kistelepüléseken a Fidesz-KDNP 58%-ot szerzett, míg a Kormányváltó 2

szövetség 15,6%-ot. A Jobbik magabiztosan lett második erő ezeken a településeken a maga 19,7%- val. A parlamentben még éppen bejutott LMP ezeken a területeken 3,7%-ot szerzett, azaz jelentősen alatta maradt a bejutási küszöbnek. Egyéni eredményeket nézve alapvetően nem változik a helyzetkép. Az MSZP jelöltjei valamivel jobban (0,7%-val) szerepeltek, mint a listára leadott szavazatok alapján a közös pártlista. A Fidesz esetében 0,3%-kal kaptak kevesebb szavazatot az egyéni jelöltek, mint a pártlista, míg a Jobbik listáját 0,1%-kal többen ikszelték be, mint az egyéni jelöltjeit. Jellemzően a kispártok nem kaptak sok szavazatot. A négy parlamenti pártot nem számítva a többi 14 párt összesen 2,9%-ot kapott, ami jelentősen rosszabb, mint az országos adat. Vas megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus lakosság száma aránya megyei jogú város 65.559 fő 31% egyéb város 63.357 fő 30% község 84.063 fő 39% forrás: KSH népszámlálás Vas megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt egyéni jelölt pártlista különbség (egyéni-párt) Fidesz-KDNP 57,7% 58% -0,3% MSZP-Együtt-PM-DK- 16,4% 15,6% +0,8% MLP Jobbik 19,7% 19,7% 0% LMP 3,4% 3,7% -0,3% egyéb 2,9% 2,9% 0% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda A második vizsgált megyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, ahol a választók 45%-a él falvakban. A Fidesz-KDNP 54,4%-ot kapott ezeken a településeken. Nem meglepő módon a Jobbik végzett a második helyen 26,1%-kal, míg a kormányváltó erők mindössze 15,3%-ot szereztek, az LMP pedig 1,2%-ot. A Jobbik második helye azért sem volt meglepő, mivel ellentétben Vas megyével itt az összes szavazókört, tehát a városi részeket tekintve is második helyezett lett a szélsőséges párt. Ezzel szemben Vasban a városi részeken képes volt a hátrányát megfordítani a baloldali közös pártlista, és ezzel a második erő maradt az egész megyét nézve. Érdekesség, hogy míg minimális különbség kimutatható volt Vas megyében az egyéni és a listás szavazatok között, addig ez Szabolcs teljességgel elhanyagolható. 3

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus lakosság száma aránya megyei jogú város 96.711 fő 22% egyéb város 144.426 fő 33% község 196.594 fő 45% forrás: KSH népszámlálás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt egyéni jelölt párt lista különbség (egyénipárt) Fidesz-KDNP 53,1% 54,4% -1,3% MSZP-Együtt-PM-DK- 15,5% 15,2% +0,3% MLP Jobbik 26,3% 26,2% -0,1% LMP 1% 1,2% -0,2% egyéb 4,1% 3% -1,1% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda A harmadik vizsgált terület Csongrád megye volt. Azért sajátos, mivel Miskolc kivételével ez az egyetlen megye, ahol a kormányváltó erők jelöltje képes volt egyéniben győzni. Igaz az a választókerült Szegeden van, ezért más a társadalmi összetétele, mint a falvaknak. A megyében a szavazók 24,4%-a él községekben, ebből a szempontból a másik vizsgált két megyéhez képest a legalacsonyabb az ilyen jellegű településeken élők aránya. Csongrád megyében a megyeközpontban és a városokban szerzett szavazatoknak köszönhetően második lett a kormányváltó szövetség. A községekben azonban itt is csak a harmadik erő tudott lenni ez a közös pártlista. Egyértelműen a Fidesz-KDNP győzött 49,4%-kal, míg a Jobbik 23,1%-ot szerzett. A baloldali pártok 18,7%-kal a harmadikok lettek, míg az LMP itt sem jutott volna be a parlamentbe, a maga 4,5%-val. Csongrádi falvakban az egyéni jelöltekre és a pártlistákra leadott szavazatokat tekintve jelentős különbség nincsen. Ez alól a kormányváltók jelöltjei jelentik a kivételt, mivel 1,4%-kal több szavazatot kaptak az egyéniben, mint listán. 4

Csongrád megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus lakosság száma aránya megyei jogú város 178.393 fő 52% egyéb város 82.274 fő 24% község 84.812 fő 24% forrás: KSH népszámlálás Csongrád megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt egyéni jelölt párt lista különbség (egyénipárt) Fidesz-KDNP 49,7% 49,4% -0,3% MSZP-Együtt-PM-DK- 20,1% 18,7% -1,4% MLP Jobbik 22,8% 23,1% -0,3% LMP 4,5% 4,6% +0,1 egyéb 2,9% 4,1% +1,2% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda 5

Mi okozta a Jobbik térnyerését? A falvakban kialakult választási adatokat összevetettük a települések társadalmi helyzetével. A márciusi települési szintű regisztrált munkanélküliségi adatokat rávetítettük a választási eredményekre. Azért ezt a mutatót alkalmaztuk, mivel tartalmazza a segélyezetteket (rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapókat), a tartós munkanélkülieket, és az álláskeresési támogatásban részesülőket. Az adatok érdekes összefüggést mutatnak. A Fidesz arányaiban a legjobb eredményeket a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő településeken érte el. A legrosszabb eredményeket ott szerezte, ahol a település ilyen szempontból inkább a megye középmezőnyében helyezkedik el. Az MSZP számára a legjobb eredményeket azok a települések hozták, ahol alacsony a regisztrált munkanélküliek, segélyezettek aránya. Míg a legrosszabbul éppen ott szerepelt, ahol a legnagyobb a társadalmi probléma. Leginkább meglepő, hogy a Jobbik igazi terepe ezen adatok szerint az volt, ahol a legnagyobb a krízis. Míg messze a legrosszabb eredményeket ott érték el, ahol relatíve kevesebb a kiszolgáltatott, nehéz helyzetben lévő ember. Módszertani leírás: Megyénként öt egyenlő kategóriába soroltuk a pártlistára leadott szavazatokat, illetve a regisztrált munkanélküliségi számokat. A társadalmi fejlettség kifejezésére a regisztrált munkanélküliségi adatokat használtuk, mivel ez a legfrissebb mutatószám, amely jellemzi az adott települést. A NAV SZJA adatbázisa két évvel korábbi és csak a bejelentett jövedelmeket tartalmazza. Azaz a falun oly gyakori feketejövedelmeket, háztáji keresetet nem tartalmazza. A segélyezettek, álláskeresők számát tartalmazó regisztrált munkanélküli mutató úgy képződik, hogy rávetítik a munkanélküli korú népességre. Ezáltal képződik egy relatív mutató. A településeket megyénként szintén öt kategóriába soroltuk a relatív mutató alapján. Ez alapján összevetettük az így kapott kategóriákat (társadalmi mutatót és a pártszavazatokat). 6

Fidesz-KDNP támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján társadalmi mutató (1- legrosszabb, 5- legjobb) párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5- legrosszabb) 1 2 3 4 5 1 20,9% 23,3% 16,3% 12,8% 26,7% 2 20,7% 23% 20,7% 23% 12,6% 3 23,9% 21,6% 21,6% 15,9% 17% 4 18,4% 17,2% 29,9% 19,5% 14,9% 5 18,8% 11,8% 17,6% 24,7% 27,1% Az adat azt mutatja, hogy egyes társadalmi fejlettségű területeken hogyan oszlik meg a FIDESZ-KDNPre leadott szavazatok száma. A legjobb eredményeinek (párt támogatottsága saját magához képest: 5) relatív többségét a legrosszabb helyzetű településeken érte el (27,1%), és majdnem ugyanilyen arányt ért el (26,7%) a legjobb településeken. MSZP-Együtt-PM-DK-MLP támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján társadalmi mutató (1- legrosszabb, 5- legjobb) párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5- legrosszabb) 1 2 3 4 5 1 15,1% 22,1% 17,4% 20,9% 24,4% 2 17,2% 21,8% 21,8% 18,4% 20,7% 3 20,5% 19,3% 19,3% 20,5% 20,5% 4 18,4% 20,7% 21,8% 20,7% 18,4% 5 27,1% 17,6% 21,2% 18,8% 15,1% A táblázat megmutatja a baloldali közös listára leadott szavazatok társadalmi helyzetkép szerinti megoszlását. A legjobb eredményeinek relatív többségét (24,4%) a legjobb helyzetű településeken érte el, míg látványosan rosszul szerepelt a legrosszabb társadalmi helyzetű falvakban (15,1%). Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányváltókra vonatkozó adatsorban a legnagyobb aránya annak van, hogy legrosszabbul ott szerepelt a párt, ahol a legnehezebb az élet (27,1%). Jobbik támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján társadalmi mutató (1- legrosszabb, 5- legjobb) párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5- legrosszabb) 1 2 3 4 5 1 34,9% 25,6% 15,1% 15,1% 9,3% 2 14,9% 23% 19,5% 21,8% 20,7% 3 12,5% 19,3% 25% 22,7% 20,5% 4 14,9% 14,9% 25,3% 24,1% 20,7% 5 21,2% 20,9% 14% 17% 25,3% 7

A Jobbik esetében, ahogy korábban is jeleztük éppen a fordított következtetések látszanak, mint a baloldali pártoknál. A legrosszabbul ott szerepelt, ahol a település adott megyében inkább fejlettnek számít (34,9%). A legjobban pedig ott, ahol nehéz helyzetben vannak az ott élők (25,3%). Az adat azért is érdekes, mert a nehéz helyzetű települések és a roma lakosság között szoros kapcsolatot mutatnak ki szociológiai felmérések. Az persze nehezen eldönthető, hogy adott településen a roma lakosság szavazott, mindenfajta várakozással ellentétben a Jobbikra, vagy azok, akik a településen belül konfliktusban vannak velük, és a szélsőséges párttól várják a segítséget. 8

Tényleg nem volt a szegények számára baloldali üzenet Szinte teljes konszenzus van a politikai elemzők között, hogy a baloldal látványos vereségének oka, nem tudott érdemben szólni a szegényekhez. A falvak adatai ezt igazolják vissza. Amennyiben a kampányt meghatározó üzeneteket rávetítjük a médiafogyasztási szokások alapján a falusi szavazókra, akkor egyértelműen látszik a probléma oka. Korábbi elemzések is bizonyították, hogy a hírfogyasztást tekintve a községekben lakók többsége a két kereskedelmi televízióra és a közszolgálati médiára támaszkodik. A Policy Agenda februártól fogva folyamatosan elemezte, hogy mely témák uralják politikai szempontból ezeket a műsorokat. Amennyiben összevetjük a baloldali pártoknak kedvező ügyeket a falvakban élők problémáival, akkor nem találunk egyezést. A választásokat megelőző két hónapban ugyanis a Paks II. ügye és ennek kapcsán az oroszokkal kötött szerződés, a Holokauszt-emlékév kapcsán kirobbant vita, a választási visszaélések (kamupártok, választási rendszer kritikája), valamint Rogán Antal képviselő ingatlanügye olyan témák voltak, amelyek nincsenek kapcsolatban a falvakban élőkkel. Heti TOP politikai témák összesítése az RTL Klub Híradó, TV2 Tények, Magyar Televízió Híradó alapján (2014.02.02.-2014.04.06.) zárójelben hogy hány héten keresztül volt a heti TOP5-ben Simon Gábor országgyűlés képviselő külföldi bankszámlája (9) Paks II. bővítés (5) országgyűlési választások ajánlási folyamata - országos listák, business pártok, tiltott reklámok (5) megszállási emlékmű kapcsán vita (4) rezsicsökkentés (4) devizahitelesek ügye (2) magyar gazdaság állapotáról (2) MVM gáz ügylet off shore cégen keresztül (1) miniszterelnöki kínai útja (1) Öszödi beszéd kapcsán nemzetbiztonsági jelentések nyilvánosságra hozatala (1) orosz-ukrán válság magyar belpolitikai vonatkozásai (1) Kormányváltás erőinek a vállalásai (1) Orbán Viktor országjárása (1) Zuschlag-ügy (1) Orbán programot hirdetett ( Folytatjuk ) (1) Orbán Viktor miniszterelnök road show-ja (1) 4-es metró átadása (1) Seuso-kincsek hazahozatala (1) Rogán Antal ingatlanügye (1) forint árfolyama és az MNB alapkamat csökkentése (1) A kormányváltók 8 pontos ígéretei szakmai értelemben nyilvánvalóan relevánsak voltak azoknak, akik a kistelepüléseken élnek, de igazán nem tudta a baloldal ezeket átvinni a közbeszédbe, és a médiába. Ezáltal elsikkadtak, és csak az internetet használók körében lehettek igazából ismertek. Ez pedig a falusi lakosság kisrészét jelenti csupán. A Fidesz sem rendelkezett sok üzenettel a falvakban élők számára. Ugyanakkor a rezsicsökkentés, és annak folytatásának ígérete valódi, kézzel fogható segítséget jelentett. Valamint a közmunka 9

tömeges méretének a fenntartása, mint ígéret azzal kecsegtette a falvakban élőket, hogy legalább lesz munka, még ha éhbérért is. A Jobbik térnyerése a falvakban véleményünk szerint többféle egyidejű okkal magyarázható. Egyrészt a közszolgálati médián keresztül valóban egy botrányoktól mentes, szakmai programmal bíró párt képet rajzolódott ki, aki rendpárti ígéreteivel nyilvánvalóan megérintette a kistelepüléseken élőket. Ezzel együtt a Jobbikról él egy kép, hogy eddig nem volt kormányon, ezért tiszta, vagy annak látszik. A harmadik ok, hogy a kilátástalan helyzetben lévőknek a baloldallal szemben próbált a Fidesszel szembeni alternatívát megfogalmazni. Leegyszerűsítve a legrosszabb helyzetben lévő településeken inkább ők számítottak kormányváltó erőnek, semmint a baloldali közös pártlista. Tévhit amennyiben a baloldal azt gondolja, hogy jobb jelöltválasztással képes megállítani a Jobbikot, és közelíteni a Fideszre. Láthatólag a falvakban szinte minimális a különbség az egyéniben és a listán leadott szavazatok között. Sőt ebbe a tekintetben inkább a baloldali jelöltek voltak a jobbak, semmint a pártjuk. Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal számára új üzenetek kellenek, amelyek eltérnek a Budapesten és a nagyvárosokban használtak tartalmától. Valamint olyan kommunikációs csatornák, amelyeket nem tud kontrollálni a kormánypárt. Ez pedig nehezebb feladat, mint az üzenetek szintjén lévő tartalmi megújulás. 10