Pedagógiai program A fa nem mag, nem vessző, hajlékony törzs, majd végül kiszáradt rönk. Nem kell részekre bontani ahhoz, hogy megismerd. A fa az az erő, amely lassan magába öleli az eget. Akárcsak te, kis emberpalánta." Antoine de Saint - Exupéry A GÖDÖLLŐI FRÉDÉRIC CHOPIN ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ( 3. ÁTDOLGOZOTT VÁLTOZAT ) GYERMEK - ÉS SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ NEVELÉS A ZENE ESZKÖZEIVEL Az eredeti változat 1999-ben készült el Gödöllő Város Önkormányzatának jóváhagyásával A 2. átdolgozás 2004-ben készült. A 3. átdolgozott változat a 2011-2016 közötti tanévekre érvényes. A felülvizsgálat tervezett időpontja: 2016. Utolsó módosítás hatályos: 2014. április 30. 1
Pedagógiai program TARTALOMJEGYZÉK... 2. Az intézmény jellemző adatai... 4. Bevezetés... 5. HELYZETELEMZÉS... 6. A zeneiskola múltja és jelene... 6. A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe... 6. A beiskolázás várható alakulása... 8. Az iskolai munka személyi feltételei... 9. Az intézmény szakmai eredményei... 11. Napi működés, iskolai hangversenyek, hagyományok... 11. A zeneiskola közművelődési tevékenysége... 13. A zeneiskola kapcsolatrendszere... 14. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 17. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 18. A nevelő-oktató munka céljai... 18. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai... 19. A zeneoktatás cél-és feladatrendszere... 20. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 21. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 22. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke... 24. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái és továbbfejlesztése... 26. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE, a zeneiskolai képzés struktúrája... 28. Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén... 29. Az iskola tantárgyrendszere... 30. Kötelező és kötelezően választható tantárgyak, ifjúsági zenekarok... 31. A zeneiskola tanszakainak, tantárgyainak szakirányú feladatai... 32. ek, előírt tananyag, Művészeti alap- és záróvizsga... 34. Alkalmazható tankönyvek, kották, taneszközök kiválasztásának elvei... 36. Magasabb évfolyamra lépés feltételei... 36. Beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái... 37. A tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének formái... 37. Az osztályzás tartalmi meghatározása... 38. A szakmai fejlesztés irányai... 39. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei... 39. A billentyűs tanszak kiegészítő helyi tanterve... 41. A vonós tanszak kiegészítő helyi tanterve... 55. A fafúvós és jazz tanszak kiegészítő helyi tanterve....81. A rézfúvó tanszak kiegészítő helyi tanterve....184. Az akkordikus tanszak kiegészítő helyi tanterve... 260. A népzene tanszak kiegészítő helyi tanterve....282. A zeneismeret és vokális tanszak kiegészítő helyi tanterve....338. Értékelés formái, záradékok....359. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....362. Az intézmény működésének számszerű adatai....363. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI....364. 2
Pedagógiai program AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS 3
Pedagógiai program AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI, AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT Az iskola hivatalos elnevezése: FREDERIC CHOPIN ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ZENEMŰVÉSZETI ÁG Az alapító okirat utolsó módosításának kelte: 2013. 10. 05. Az engedély kiállítója: Gödöllő Város Önkormányzata Az intézmény székhelye: GÖDÖLLŐ, Ady Endre sétány 1. Telephelyei: Az iskola címe, telefonszámai: Gödöllő Általános Iskolái Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 2100 Gödöllő, Ady Endre sétány 1. 06-28 - 420 572, telefon / fax: 06-28 - 512 055 Az iskola e-mail címe: Az iskola fenntartója: info@chopinzeneiskola.hu Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az iskola vezetője: Buka Enikő igazgató A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA: 1. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a KÖZOKTATÁSRÓL egységes szerkezetbe foglalt szövege. 2. A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet: AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA 3. A többször módosított 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL 4. GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1997-ben készült és elfogadott OKTATÁSI KONCEPCIÓJA 5. Gödöllő Város MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2004. 6. Gödöllő Város KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2004. 4
Pedagógiai program BEVEZETÉS Célunk a kodályi gondolat torzításoktól mentes felelevenítése és a zenepedagógiai gyakorlatba átültetése. A Kodály által megfogalmazott program, mely szerint - " a zenei nevelés célja, hogy részt vállaljon a teljes személyiség formálásából " - ma is érvényes. Ezzel a célmegjelöléssel elindított kutatómunkánk négy pillérre épült. 1. Az idézett kodályi gondolat pedagógiai alkalmazására Zsolnai József személyiségfejlesztő pedagógiája adott gyakorlati tanácsokat. 2. A gyermekjátékok formájában élő népzene életre keltése eredeti összetettségében és sokrétűségében, tulajdonképpen a helyesen értelmezett és alkalmazott Kodály módszer. Ezt kiegészítettük a XX. század másik két nagy zenepedagógusának, Orffnak és Dalcrose-nak ritmusra és mozgásra épülő metodikájával. Így utat találtunk a gyermekközpontú, komplexitásra törekvő zenepedagógiához. 3. A régi zene világának szakszerű beépítése a zenei nevelésbe a zenetörténet értékfeltáró megismeréséhez vezetett, elsők között kapcsolva iskolánkat ahhoz az európai-amerikai világtrendhez, mely az elmúlt évtizedekben a régi zene kutatásában kialakult. 4. A világ zenekultúrája improvizatív muzsikában gyökerezik, ezért fontosnak tartjuk a mai kor zenei nyelvezetéből a legtöbb rögtönzéselemet tartalmazó jazz kultúra megismerését. A rögtönzés, mint a zeneoktatás kreatív formája, a játék spontán örömével a művészi igényű zene alkotásához segíti hozzá a zenét tanulókat. A felsorolt négy pillérre hídként épült a zeneiskola 1993-ban elkészített, kísérleti jellegű pedagógiai programja, amelynek átdolgozott változatát 1999-ben hagyta jóvá Gödöllő Város Önkormányzata. Ez a program az alapja a jelenlegi PEDAGÓGIAI PROGRAMNAK. A zenetanulás, mely a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, rendkívül kedvezően befolyásolja az intellektuális agyi képességeket és a koncentráló képességet is. Ezt a tényt pszichológiai vizsgálatok igazolják. Az ember személyiségét a lénye legmélyén érintő zene megismerése utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. Élményszintű tanításával, a legegyszerűbb rendtől, a ritmustól a legbonyolultabb, mindent egységbe foglaló rendhez, a harmóniához juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Mivel a zene tartalmilag és formailag maga kínálja fel a mindenség megismerésének lehetőségeit, feladatunk az, hogy e művészet titkait a legtermészetesebb módon és legélményszerűbben tárjuk növendékeink elé. Célunk az, hogy megtartva a hagyományos zenepedagógia minden értékét, de elvetve a gyermekeket túlhajszoló eredményközpontúságot, olyan módszereket alkalmazzunk napi munkánkban, melyek a zenével, mint művészi eszközzel, a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak, jó irányba vezetve őket. Pedagógiai elképzeléseink alapgondolata Antoine de Saint-Exupéry: Citadella című művéből vett idézettel: A gyermek növekvő, a mindenségre nyitott lény, aki képes magába ölelni minden értéket, melyet szeretettel és helyes iránymutatással adunk át neki. 5
Pedagógiai program HELYZETELEMZÉS A zeneiskola múltja és jelene Gödöllőn 1972 szeptemberében kezdődött el a zeneiskolai oktatás, a Dunakeszi Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozataként. A zeneiskola 1974. január 1-jén Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola néven önállósult: Aszód, Bag, Pécel, Veresegyház kihelyezett tagozatokkal. Később az iskolához kapcsolódott kihelyezett tagozatként Isaszeg és Dány, 1990-ben az önállósuló péceli tagozat helyére belépett Nagytarcsa. Az 1990-es évek elején a zeneiskola kihelyezett tagozatai folyamatosan önállósultak, végül 2000. szeptemberében önállósult a Nagytarcsai kihelyezett tagozat is. A gödöllői zeneiskola - mint körzeti iskola, - aránylag magas tanári és növendéklétszámmal indult el. Kezdetben szakmai eredményeit is segítették azok a kihelyezett tagozatok, ( Aszód, Pécel ) ahol jóval korábban kezdődött a zeneiskolaszerű zeneoktatás, mint Gödöllőn. A gödöllői anyaiskola növendéklétszáma, tanári létszáma, a tanszakok száma és a tanítás szakmai színvonala azonban rövid időn belül lendületesen előre tört. A zeneiskola fennállásának első 20 évében szinte minden lehetséges hangszer tanítása elindult az iskolában. 1977-ben Gödöllőn önálló épületet kapott az intézmény, 1984-től Frederic Chopin lengyel zeneszerző nevét viseli a zeneiskola. A 90-es évekre stabil tanári kar alakult ki az iskolában. Napi munkánkat kezdettől erősítették látványosabb szakmai eredmények. A zeneművészeti szakközépiskolába felvételiző vagy megyei és országos versenyen eredményesen szereplő növendékek eleinte egy-egy kiváló tanár munkájából eredtek. Az utóbbi 10-12 évben viszont elérte iskolánk, hogy a zeneiskolában tanító tanároknak legalább 80 %-a felzárkózott szakterületének országos szintjéhez. Ez azt jelenti, hogy szinte minden zeneiskolai országos versenyre eljut egy-két növendékünk, és egyre gyakrabban hoznak el versenydíjakat, bár iskolánkban nem a versenyzést, hanem a mindennapok embert formáló zenélési tevékenységét tartjuk elsődlegesnek. A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe A társadalmi elismerést a zeneiskola kezdettől fogva kettős funkcióban nyerte el. A pedagógiai szakmai sikerek mellett mindig jelen volt iskolánkban a város lakosságának élő zenei élményt kínáló zenélés, a rendszeres koncertezés. A zenét a gyakorlatban is művelő tanárok a növendékekkel és a szülőkkel egyaránt, mély és értékes emberi kapcsolatokat tudtak kialakítani. Ezek a művészet örök értékeiből táplálkozó emberi kapcsolatok vezettek az egyre elmélyültebb munkához, mely nem mindig látványos, de rendkívül fontos eredményeket hozott. Ilyen eredmény a tanszakok napi munkájában nyomon követhető egyre emelkedő szakmai színvonal, az újszerű megoldásokra is nyitott pedagógusi gondolkodás, a kísérletező kedv, melynek ösztönző erejével készült az iskola első pedagógiai programja. A zeneiskola társadalmi elismertségét jelzi, hogy a '90-es években, amikor a nyelvtanulás és az informatika sok helyen a művészeti nevelés rangját veszélyeztetve tört be a közgondolkodásba, a gödöllői zeneiskolában a növendéklétszám nem csökkent, hanem növekedett. A város lakossága fontosnak tartja a zenei műveltség megszerzését, a zenélés gyakorlatának a mindennapi életben kamatozó emberformáló szerepét, az értő zenehallgatást. A zeneiskola pontosan ezt a szemléletmódot akarta kialakítani. Miközben az igény egyre komolyabb a zenetanulás iránt, nemcsak az új felvételizők körében, hanem a zeneiskola keretei között egyre hosszabb ideig megmaradó tanulók esetében is szembe kell néznünk az engedélyezett létszámhatár problémájával. 6
Pedagógiai program A felvehető növendékek számát meghatározza (csökkenti) az is, hogy egyre nagyobb az igény a művészeti alapvizsga letételére és a tanulmányok folytatására a továbbképző osztályokban. A nagytarcsai tagozat leválása után intézményünk nem a 750 fős összlétszám keretét, hanem a Gödöllőre addig is engedélyezett 700 főt kapta meg felső létszámhatárként. Ez a létszámhatár már most gátat jelent a szakmai fejlődés számára. Egy hatékonyan működő iskola, szakmai céljai közül nem hagyhatja ki, hogy tanítványaiból minél többet eljuttasson a sikeres művészeti alapvizsgáig. Ha pedig a gödöllői zeneiskola 700 fő maximális létszám mellett akarja eljuttatni a növendékeket az alapvizsgáig, 4-5 év múlva alig lesz lehetősége csoportos előképző indítására. Ez veszélyhelyzetbe sodorja az eddig elért szakmai eredményeket, mert nem lesz jól előkészített utánpótlás. Intézményünk 2001-ben elérte a maximális létszámot. 2002-től nagymértékben csökkenteni kellett a csoportos előképző osztályokba felvehetők számát. 2001 szeptemberében 104 előképzős növendékünk volt, 2003-ra ez a létszám 60 főre csökkent. 3-4 évig még várható, hogy évente 15-16 növendékkel több marad meg magasabb osztályokban, ennek következtében minimálisra csökken az előképzőbe felvehető növendékek száma. Az egyre szigorúbb felvételi rendszerrel amely a szülők szemében már így is a hátrányos megkülönböztetés határát súrolja elértük, hogy a 2003-as évben 159 felvételizőből 57 fő (36%) nyert felvételt előképző osztályba. A hangszeres felvételizők esetében ennél jobb az arány, 177 felvételizőből 94 fő (53%) nyert felvételt hangszeres osztályba. Iskolánk számára a felvázolt tények miatt sajnos egyelőre gátat jelent a város Minőségirányítási Programjában meghatározott Nem többet, de jobban alapelv alkalmazása, mivel 30 éves iskolánk szakmai kiteljesedésének eredményeihez még hiányoznak a szükséges mennyiségi mutatók. A zeneiskola társadalmi elismertségének az iskolaválasztáson túli fontos ismérve, hogy Gödöllő kulturális, oktatási és egyéb intézményei, - az évek folyamán kialakult rendszer szerint - igényt tartanak a zeneiskola növendékeinek, tanárainak és különböző együtteseinek szerepléseire. Szinte nincs olyan városi vagy iskolai rendezvény, amelyen a zeneiskola valamilyen módon ne képviselné magát. Városunk lakossága a művészeti nevelés egyéb területeit is fontosnak tekinti a gyermekek nevelése szempontjából, (néptánc, kézműves foglalkozások, rajz, drámajáték) de ez eddig nem csökkentette a zeneiskolába jelentkezők számát, és nem veszélyezteti a szakmai eredményeket. Az egyéb művészeti ágakat gyakran ugyanazok a növendékek művelik, akik a zenetanulásban is komoly eredményeket mutatnak fel. A gödöllői zeneiskola, mint körzeti iskola nyerte el önállóságát. Ez a körzeti jelleg dominált az iskola tevékenységében és a beiskolázás terén egészen az 1990-es évek elejéig. 1000 800 600 400 200 0 Növendéklétszám Gödöllőn és körzetében 1984-1997-ig. A felső vonal a körzeti iskola összes létszámát, az alsó a gödöllői növendékeket ábrázolja. 7
Pedagógiai program A gödöllői anyaiskolának a körzetek önállósodása azt jelentette, hogy a Gödöllőn zeneiskolába jelentkező növendékek tulajdonképpen betöltötték azokat a helyeket, amelyek egy-egy iskola leválása folytán felszabadultak. Ez a folyamat teljesen átalakította az iskola belső struktúráját. A belső struktúra átalakulását nem tudta követni az órakeret és a státuszok szükség szerinti növekedése. Az utóbbi évek munkaszervezését és a szakmai összehangoltságot nagymértékben segítette, hogy önállósultak a zeneiskola kihelyezett tagozatai és 2000 szeptemberétől a gödöllői Frederic Chopin Zeneiskola körzeti intézményből egy város iskolájává vált. 2000 óta a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskola beiskolázási területe Gödöllő városa. A növendékek 95 %-a állandó lakhellyel rendelkező gödöllői lakos. Kb.5 % az, aki Gödöllőn végzi általános iskolai középiskolai vagy egyetemi tanulmányait, és csak ideiglenes lakóhelye van Gödöllőn. A beiskolázás várható alakulása A beiskolázás területén a gödöllői zeneiskolában legmarkánsabban a zenetanulás korai megkezdése érvényesült a 2002/2003-as tanévig. 2002 őszétől a 700 főben maximált létszám miatt fel kellett függesztenünk a két évtizeden keresztül jól bevált gyakorlatot, mely szerint már a 4 éves óvodásokkal is zeneiskolai keretben dolgozhattunk. Iskolánkban a magasabb osztályos növendékek száma olyan mértékben növekedett, hogy megtartásukért le kell mondani a normatív támogatásban nem részesülő 6 éves kor alatti növendékek tanításáról. Tudjuk, hogy éppen a korai kezdésnek köszönhető az a nagyon komoly szakmai eredmény, hogy növendékeink nem maradnak ki a zeneiskolából, amikor középiskolába, vagy egyetemre kerülnek, és hogy egyre magasabb százalékban jutnak el az alapvizsga évfolyamáig, éppen ezért alapítványi oktatás-kiegészítő tevékenység formájában továbbra is próbáljuk segíteni az óvodáskorúak felkészülését a zenetanulásra. A zeneiskola beiskolázását részben a lakossági igények, részben az iskola szakmai fejlődése határozza meg. Az egyes tanszakok fejlesztését - a fontos területekre koncentrálva - a hangszerválasztás irányításával próbáljuk megoldani. A hangszerválasztásra irányítás szempontjai közül elsődlegesen az együttzenélést, a zenekarok, főleg a FÚVÓSZENEKAR és VONÓSZENEKAR fejlesztését tartjuk szem előtt. Szakmai szempontból fontos az alkotó zenélésre szoktató NÉPZENE és JAZZ tanszak fejlesztése, ez a szakmai igény iskolánkban összetalálkozott a lakosság igényével. A beiskolázásnál számítanunk kell a Gödöllőn letelepedő családok gyermekeire. Ezekből a családokból az utóbbi években évente 10-12 gyermek felvételét kérik az iskolánkba. Egyre több olyan egyetemista kerül a Szent István Egyetemre, aki lakóhelyéről zeneiskolai bizonyítvánnyal érkezik, és tanulmányait folytatni akarja. Az elmúlt évek felvételi tapasztalata azt mutatta, hogy a zeneiskola iránti igény még mindig növekvő tendenciájú, közben pedig egyre több helyet kell biztosítani a zeneiskolában bent maradó magasabb osztályos növendékeknek. A beiskolázási igényt úgy próbáljuk egyeztetni a zeneiskola lehetőségeivel, hogy a felvételi eredményhirdetéskor TARTALÉKLISTÁT készítünk azon növendékek számára, akik a felvételin megfelelnek, de helyhiány miatt nem kerülhetnek be az iskolába. Ezzel sikerült nullára csökkentenünk a (zeneiskolákra általában jellemző) évközi kimaradások számát, mert az esetleges kimaradók helyére azonnal belép egy várakozó. Továbbképzős növendékeink esetében ajánljuk a kamarazene főtanszak választását, így takarékosabban tudjuk felhasználni az engedélyezett időkeretet. 8
Pedagógiai program Azt már az 1999-ben megírt Pedagógiai Program prognosztizálta, hogy komolyabb növendéklétszám átrendeződés következik be az iskola belső szerkezetében, az előképző, alapfok és továbbképző osztályok között. Szakmai indokok alapján elősegítettük az átrendeződést bizonyos hangszerek és hangszercsoportok körében is. (A zongoristák és furulyások létszámának csökkentésével a hegedűsök, trombitások, oboa és fagott szakon tanulók, valamint a népzene és jazz tanszakon tanulók létszámát emeltük.) A szolfézsra kötelezettek számának emelkedése az általános iskolai zenei tagozat megszűnésével az elmúlt évtizedben stabilizálódott. A csoportos előképzőbe felvehetők létszámát az utóbbi két évben jelentősen csökkentettük, a hangszeren továbbtanuló növendékek megtartása érdekében. Az első hangszeres év PRÓBAÉVNEK minősül, ahonnan csak megfelelő tudásszinttel lehet magasabb osztályba lépni. Ha a növendék szorgalma nem megfelelő, eltanácsoljuk. A Gödöllőn élő családok, akik fontosnak tartják, hogy gyermekeik a Frederic Chopin Zeneiskola tanulói legyenek, gyakran tudtunkra adják; számukra garanciát az intézmény szakmai és embernevelési irányultsága jelent. Iskolánk fontosnak tartja, hogy a város lakosságát szolgálja munkájával, hogy a zeneiskolába járó gyermekek szüleinek elvárásai és értékes, előremutató elképzelései helyet kapjanak az iskola pedagógiai programjában és az iskola mindennapi életében. Örülünk annak, hogy Gödöllő Önkormányzata vállalja a zeneiskola működtetését, és a város lehetőségeihez mérten támogatja szakmai elképzeléseink megvalósulását a mindennapok munkájában ugyanúgy, mint a zeneiskola kereteiből városi rangra emelkedett zenekarok esetében. A pár éve tapasztalható gazdasági nehézségek iskolánkat is érintették. 2008 szeptemberétől 2013-ig 5 fő pedagógus státuszcsökkentést ír elő az önkormányzati határozat. A nyugállományba vonuló kollégák megüresedő helyét már nem áll módunkban betölteni. Értéktévesztő világunkban igen fontos, hogy legyenek fiatalok, akiknek nevelésében az erkölcsi értékek és a jellemformálás első helyen áll. Ennek a nevelésnek egyik alapvető eszköze a zene. AZ ISKOLAI MUNKA SZEMÉLYI FELTÉTELEI A zeneiskolai növendékeket 1999-ben a kihelyezett tagozatok leválása után 36 álláshelyen 29 egész állású és 12 részfoglalkozású tanár, valamint 8 óraadó tanított. A 2011/12-es tanévtől a fent említett pedagógus státuszcsökkentések miatt 33 álláshellyel kell gazdálkodnunk. A tanári létszámon felül 1 főiskolai végzettségű könyvtáros dolgozik a zeneiskolában. A tanári kar mintegy 10 éve stabilnak mondható. A kinevezett tanárok mindegyike rendelkezik főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel. Több tanárunknak van két diplomája vagy kétszakos végzettsége. Közoktatás vezetői diplomával rendelkezik Buka Enikő igazgatóhelyettes. Ella Attila igazgató, valamint Lázár Attila igazgatóhelyettes közoktatás vezetői képzése jelenleg folyamatban van. A továbbképzéseken az éves tervezés szerint, elsősorban zenei szakmai vonalon vesznek részt tanáraink, de komoly az érdeklődés az informatika iránt, ami a zenetanításban jól alkalmazható. A zeneakadémián és zeneművészeti főiskolán végzett tanárok szinte mindegyike rendszeresen fellép hangversenyeken zenekari játékosként, de szólistaként és kamarazenészként is. 9
Pedagógiai program A zenetanítás szakmai szinten-tartásának rendkívül fontos feltétele, hogy a zenetanár aktív zenész legyen, és a tanítandó művek élményszerű bemutatása mellett növendékei és a szülők is hallhassák koncertezni. Csak a magas színvonalon bemutatott élő zene élménye ellensúlyozhatja növendékeink esetében a kommunikációs eszközökből hallható mérhetetlen mennyiségű értéktelen zene romboló hatását. Ezért iskolánk elsődleges feladata, a zeneiskolai tanítási órák élményt adó légköre mellett rendkívül fontos, hogy a növendékeket és szüleiket a rendszeres hangversenyhallgatásba bevezessük. A zenepedagógiai tevékenység elmélyülését a 90-es évek második felében elindított hatékony továbbképzési rendszer segíti. A zenetanároknak meghirdetett továbbképzések alkalmat adnak - a szorosan vett zenei szakmaiságon túl - új tartalmak megismerésére is. Az egészséges életmód kialakítását segíti a ZENEI MUNKAKÉPESSÉGGONDOZÁS, az ifjúsági zenekarok működését a KARMESTERKÉPZŐ, a zeneelmélet modern és a gyermekek számára vonzó megközelítését a SZÁMÍTÓGÉP A ZENEI NEVELÉSBEN, az alkotó muzsikálást a KREATÍV ZENEPEDAGÓGIAI MŰHELY. A felsorolt továbbképzések mindegyike benne van a zeneiskola továbbképzési tervében. Iskolánkban a szakmai színvonal és az emberré nevelés garanciáját a hiteles személyiségek jelentik. Ezért a pedagógusok kiválasztásánál legfőbb kritérium a megbízhatóság és az emberi hitelesség. Az emberi hitelesség, szakmai tudás és a városhoz kötődés hármas elvének alkalmazásával sikerült olyan tantestületet kialakítani, akikkel tervezett pedagógiai programunk megvalósítható és tovább fejleszthető. Iskolánk tantestülete szakmailag jól felkészült, tapasztalt tanárokból áll, 60 %-uk 40-50 év közötti. A 15-20 évvel ezelőtt végzett, diploma után azonnal iskolánkhoz kerülő tanárok kellő pedagógiai tapasztalatra tettek szert az elmúlt évtizedekben. Munkájuk szakmailag eredményes, lendületes, kiegyensúlyozott és megbízható, melyet az elért országos eredmények igazolnak. Az egyre igényesebb szakmai munka állandó színvonal-emelkedését garantálja, hogy az utóbbi években igen sokan telepedtek le Gödöllőn a zeneiskola tanárai közül. A mindennapi munka és az iskola pedagógiai munkájához szorosan kötődő közművelődési tevékenység szempontjából egyaránt fontos, hogy tanáraink a városban lakva Gödöllő polgárai legyenek. Így tudnák az eddiginél még jobban formálni, gyarapítani, gazdagítani a város zenei életét. Az iskolai munka egyik legfontosabb pedagógiai követelményét, a hosszú távú folyamatosságot elsősorban a Gödöllőn lakó tanárok tudják biztosítani. Az iskola szakmai munkájának rendkívül fontos kiegészítője a zeneiskolai könyvtár, melynek állománya évről-évre biztatóan gyarapodik. A könyvtárosi munkát egy könyvtáros végzi, és könyvtári asszisztensként egy közhasznú dolgozó segíti. A könyvtár kihasználtsága egyre intenzívebb. A könyvtárban lehetőség van zenehallgatásra, hangversenyek videomagnón történő megtekintésére / meghallgatására, kották, könyvek böngészésére. A könyvtárosok rendezik az iskola plakáttartó tábláit, készítik a hangversenyek plakátjait és a szórólapok fénymásolatát, szervezik a városi hangversenyek zeneiskolai közönségét, videó-felvételeket, hangfelvételeket készítenek, valamint oktatási segédanyagként hanganyagokat másolnak és szerkesztenek. 10
Pedagógiai program AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI EREDMÉNYEI A zeneiskolából az elmúlt közel 40 évben több mint 120 növendék került be zeneművészeti szakközépiskolába. Négy növendékünk került be a zeneiskolából közvetlenül zeneművészeti főiskolára, ketten a zeneakadémiára. Legalább 25-30 növendékünk végzett tanárképző főiskola ének szakán, vagy tanítóképzőben, illetve felsőfokú óvónőképzőben. Jelenleg 10 olyan tanár tanít zeneiskolánkban, aki valamikor a gödöllői zeneiskola növendéke volt. Több mint 200 növendékünk és 15 együttesünk jutott el országos és nemzetközi versenyek döntőjébe. A versenyekről növendékeink és együtteseink sokszor hoztak el I. II. III. díjat vagy különdíjat. A versenyek eredményei és a továbbtanulásra jelentkezők felvételének aránya számszerűen kimutatható, de legalább ilyen fontos eredmény az a naponta tapasztalható tény, hogy a zeneiskolás növendékek örömmel zenélnek, és szeretnek zeneiskolába járni. A mindennapok eredményeit a különböző növendékhangversenyek rendkívül magas száma, és az ott előadott művek színvonala jelenti. Örvendetes eredmény az is, hogy mindig akad felkészült növendék vagy együttes, amikor különböző városi rendezvényekre hívják szerepelni növendékeinket. Fontos eredményként könyvelhetjük el, hogy növendékzenekaraink egyre színvonalasabb szereplésekkel örvendeztetik meg a város lakosságát, és az együttzenélés nevelő hatását egyre több növendékünk tapasztalhatja meg. Zenekarainkban és kamaraegyütteseinkben 1999-ben 116, 2004-ben 144, 2011-ben pedig 168 növendékünk játszik. A ZENEISKOLA NAPI MŰKÖDÉSE, ISKOLAI HANGVERSENYEK, HAGYOMÁNYOK A zeneiskola egyik jellegzetessége az, hogy a tanításra délután, a gyermekek általános iskolai elfoglaltsága után kerülhet sor. A másik jellegzetesség, hogy óráink többségében egyéni hangszeres órát tartunk. Pedagógiai tevékenységünket nehezíti az, hogy a délelőtti tanórák után a gyermekek fáradtan kerülnek iskolánkba. Az egyéni foglalkozások lehetősége viszont növeli tanításunk hatékonyságát. A hangversenyek, szereplések mindennaposak a zeneiskolai tanár és gyakran a növendék életében is. A zenetanulás eredményessége olyankor realizálódik, amikor tanulóink nyilvános szereplésére kerül sor. A tanulási folyamat figyelemmel kísérését és a mások előtti szereplés képességének kialakítását szolgálják a szaktanár és szülők részvételével rendezett családias jellegű osztályhangversenyek. A szakterületen elért eredmények felmérésére szolgálnak az egyfajta hangszer vagy hangszercsoport bemutatkozását jelentő TANSZAKI HANGVERSENYEK. Végül az iskola egészének munkáját mutatják be az ISKOLAI NÖVENDÉKHANGVERSENYEK. Az iskolai összevont növendékhangversenyek gyakran egy-egy nagy zeneszerző évfordulójához kapcsolódnak, és így a zeneszerző munkássága határozza meg a koncert jellegét. Így épült be az iskola életébe a névadó zeneszerző CHOPIN ünneplése 2010-ben, zenei vetélkedő formájában. A Chopin évfordulóhoz hasonlóan ünnepeltük Wolfgang Amadeus Mozart, Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságát. A vetélkedőkhöz minden esetben kapcsolódott az ÖSSZHANG című zeneiskolai újság egy-egy kiadványa. 11
Pedagógiai program Szükséges egy iskola életében, hogy megkülönböztessük, helyére tegyük a különböző szereplési alkalmakat, kiemeljük a mindennapok köréből az egész iskolát érintő ünnepi rendezvényeket. Hangversennyel ünnepeljük a karácsonyt, húsvétot és nemzeti ünnepeinket, valamint iskolánk jubileumi éveit. Hagyománnyá vált a Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett ANYÁK NAPI HANGVERSENY, ami azért nagyon fontos, mert iskolánkba igen sok tehetséges gyermek jár a nagycsaládok gyermekei közül. 2002-ben indult útjára a nagyszerű kezdeményezés, amely minden évben alkalmat ad a zeneiskola legkiválóbb növendékeinek arra, hogy a Gödöllői Szimfonikus Zenekar kíséretével versenyműveket adjanak elő. Hagyomány az iskola és a város hazai és külföldi kapcsolatainak ápolása. Két művészeti iskolával tart fent iskolánk kapcsolatot: a szlovákiai Nagyrőce Művészeti Iskolájával, valamint az erdélyi Csíkszereda Művészeti Líceumával. Évenkénti találkozásainkat mindig hangversennyel ünnepeljük. Minden évben van olyan rendezvény is, melyen a Gödöllőre érkező testvérvárosi delegációkat köszöntjük zenével. (Csehország, Spanyolország, Finnország, Hollandia, Németország) Hagyományszerűen visszatérnek iskolánk rendezvénypalettáján az országos versenyek, melyeknek háromévente visszatérő alkalmai meghatározzák az iskola hangversenyéletének ritmusát, és egyben bekapcsolják iskolánkat az ország zenei életébe. Iskolánk közel 20 éve gazdája a NEFMI által kiírt Országos Zeneiskolai Népzenei Versenynek. Hagyomány iskolánkban a TEHETSÉGGONDOZÓ ALKOTÓTÁBOROK és az IFJÚSÁGI HANGVERSENYSOROZATOK rendezése is. Közművelődési tevékenység az iskolában működő növendék és tanári zenekarok, valamint a kamaraegyüttesek munkája. A VÁROSI FÚVÓSZENEKAR pedagógiai tevékenységünk részeként indult el, és 10 év alatt KIEMELT ARANY országos minősítésű zenekarrá fejlődött. A városi ünnepségek - Március 15., Október 23., Augusztus 20. fényét minden esetben emeli a fúvószenekar közreműködése, és közművelődési tevékenységként rendeznek önálló hangversenyeket is. Iskolánkban az önállósult együttes helyére utód fúvószenekar lépett, akik egyre színvonalasabban képviselik mind iskolai, mind városi szinten a fúvószenét. A felsorolt művészeti, közművelődési feladatok meghatározóak az iskola jellegzetesen kialakult profiljánál. A gödöllői zeneiskola ezekkel a tevékenységekkel együtt vált ismertté és elismertté az ország szakmai fórumai előtt, ezért ezek a tevékenységek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az iskola mindennapi munkájával. 12
Pedagógiai program A ZENEISKOLA KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE A gödöllői zeneiskola kezdettől fogva komoly gondot fordított arra, hogy Gödöllő város és a zeneiskola körzetéhez tartozó települések hangversenyéletének részese és irányítója legyen. A zeneiskola tanárai már a '70-es években rendszeresen szerepeltek kiállításmegnyitókon, városi rendezvényeken, és minden évben rendeztek egy hangversenysorozatot, mellyel a körzeti iskolák mindegyikébe eljutottak. A hangversenyek közönségét elsősorban az akkori zeneiskolások és szüleik alkották. 1981-ben kezdte meg működését a Gödöllői Kamarazenekar, mely a '90-es évekre rendszeresen koncertező szimfonikus zenekarrá nőtt, és 2003-tól Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány néven önálló szervezetként dolgozik. A szimfonikus zenekar számára a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Szent István Egyetem és a Királyi Kastély kínál fellépési lehetőségeket. A zenekarral kapcsolatos közművelődési munka egy része; a zenekari próbák beillesztése a zeneiskola napi munkarendjébe és a zeneiskolások felkészítése a koncertek hallgatására továbbra is a zeneiskola feladata. A '90-es években Gödöllőn letelepedett fiatal művésztanárok a zenekari munka mellett szólistaként és kamaramuzsikusként is gyakran koncerteznek. Az iskola volt növendékei közül egyre több az országos koncertpódiumokon fellépő művész, akik szívesen szerepelnek volt iskolájukban. Jó példa erre a 30 és a 35 éves jubileumi koncert. Az évek folyamán kialakult szakmai kapcsolataink révén városunkban rendszeresen és szívesen koncerteznek élvonalbeli, főleg fiatal művészek, akik a zeneiskola hangversenytermében, a HÁZIMUZSIKA koncertsorozat keretében léphetnek fel. Ezekre a beszélgetéssel és teázással egybekötött, oldott hangulatú hangversenyekre szüleikkel együtt, vagyis családi körben várjuk a zene iránt érdeklődő gyermekeket és fiatalokat. Az oldott hangulat olyan baráti légkört teremt, melyben örömmel csendülnek fel a zeneművek. A HÁZIMUZSIKA vonzó légkörét segíti a környezet is, hiszen a zeneiskola hangversenytermét gödöllői képzőművészek által kiállított művek díszítik. A közönség utánpótlásának nevelése zeneiskolai munka, zenei nevelésünk része. Természetes tehát, hogy az élő zene iránti igény felébresztése, az ifjúság számára rendezendő hangversenyek gondozása érinti a zeneiskola feladatkörét akkor is, ha olyan diákoknak szól, akik nem tanítványaink. Nekik olyan hangversenyeket kell kínálnunk, amely maradandó élményt nyújt, és olyan módon, hogy érthetővé, vonzóvá váljon számukra az értékes zene. Úgy váljon vonzóvá, hogy legalább valamennyire ellensúlyozza azt a sok romboló zenét, melyet a gyerekek, fiatalok naponta hallanak a TV-ben, rádióban. Az igényes zenehallgatást gazdag és összehangolt hangversenykínálattal próbáljuk segíteni. A hangversenysorozatban gondolunk azokra a gyermekekre, akik csak akkor hallgathatnak élő zenét, ha tanító nénijük hozza el őket egy-egy rendezvényre, de azokra is, akikre a lázadás korában minden bizonnyal csak a legszuggesztívebb előadók és az érzelemvilágukhoz legközelebb álló művek hatnak. Az ifjúsági hangversenyek szerevezésében és lebonyolításában a Művészetek Háza Gödöllő nyújt segítséget. Az ifjúsági hangversenyek egyike, a népszerűvé vált MESÉLŐ MUZSIKA alsó tagozatos gyermekeknek szóló koncertsorozat, mely több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A hangversenyek műsorában - a korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével - rövid karakterdarabok hangzanak el, változatos hangszer-összeállításban és meseszerű összekötő szöveggel. A műsorvezetők és az előadók a zeneiskola tanárai, valamint ifjúsági együttesei. 13
Pedagógiai program A ZENEISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Az oktatási intézmények közül azokkal az iskolákkal alakult ki mindennapi szakmai kapcsolat, ahol kihelyezett szolfézs osztályaink működnek. (Szent Imre Iskola, Erkel Ferenc Általános Iskola, Damjanich János általános Iskola és a Hajós Alfréd Általános Iskola) Az általános iskolában első-második osztályos növendékeink számára rendkívül előnyös, hogy a zenetanár megy szolfézs órát tartani az általános iskolába, és nem a szülőnek kell behozni gyermekét a zeneiskolába, ezért azokban az iskolákban, ahol kihelyezett szolfézs osztályaink vannak, nagyobb az igény a zenetanulásra. A Premontrei Gimnázium iskolai keretek között rendszeres szereplési lehetőséget nyújt az oda járó zeneiskolásoknak. Ennek a gyakorlatnak jótékony hatása a zeneiskolai munka eredményességében mutatkozik meg. Újabb gyümölcsöző kapcsolatot jelent a két intézmény között, hogy a Premontrei Gimnáziumban több éve elindították az egyházzenei képzést. Az Erkel Ferenc Általános Iskola az évzáró hangversenyén, valamint kisebb iskolai rendezvényeken (farsangi, karácsonyi, anyák napi műsorok), és az énekkarok zongorakíséreteinek ellátásakor szerepelteti az iskolából zenét tanuló növendékeket. 2011-ben az Erkel Ferenc Általános Iskolával közösen ünnepeltük névadójuk, a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulóját. A Református Líceum énekkarának és a Gödöllői Leánykarnak 90%-a zeneiskolai növendék, vagy hosszú éveken át zeneiskolai növendék volt. Ugyanez mondható el a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületéről. Ilyen módon a zeneiskola a város rendezvényein akkor is jelen van, ha megnevezés szerint nem az iskoláról van szó. Az óvodák gyakran kérnek hangszerbemutató hangversenyeket növendékeink közreműködésével Ilyenkor a zeneiskola egy-egy tanára különböző hangszeren tanuló növendékekkel az adott óvodában tart hangversenyt. Ezek a hangversenyek lehetőséget kínálnak az óvodásoknak arra is, hogy közvetlenül ők szólaltathassanak meg hangszereket. A zenepedagógiai munkát leginkább ösztönző együttműködési forma a Petőfi Sándor Művelődési Központ KHT, mai nevén Művészetek Háza Gödöllő-vel alakult ki, az ifjúsági hangversenyek és zenekari hangversenyek rendezése terén. Az országos vagy megyei rendezvényeink szervezésében helyet biztosító társrendezőként a Művészetek Háza Gödöllő működik közre. A Városi Önkormányzat és a zeneiskola kapcsolata a szervezési feladatok egyeztetésén túl rendezvényeken való közreműködésben realizálódik. Az Önkormányzat és a Város Képviselőtestülete igényli a zeneiskola együtteseinek jelenlétét a város közművelődésében, és lehetőségei szerint anyagilag is támogatja az együttesek működését. A Királyi Kastély is kínál koncertezési lehetőségeket zeneiskolánk együtteseinek, időnként kedvezményes belépési lehetőséget is adnak a kastély koncertjeire. A Városi Múzeum, valamint a Városi Könyvtár és Információs Központ gyakran igényli zeneiskolai együttesek közreműködését kiállítás megnyitókon és egyéb rendezvényeken. A zeneiskola kezdeményezésére elindult a koncertszerű együttműködés a városban működő gyermek, ifjúsági és felnőtt kórusokkal. Bízunk abban, hogy ez a közös munka tovább folytatódik, ami az együtteseknek és a zenét szerető gödöllői polgároknak egyaránt értékes kulturális élményt jelenthet. 14
Pedagógiai program Fontos számunkra a régió kulturális tevékenységében történő részvétel. Erre több próbálkozás is történt az elmúlt években. Gondot fordítunk arra, hogy az egykor iskolánkhoz tartozó települések zeneiskolái minél rendszeresebben vegyenek részt nagyobb szabású szakmai rendezvényeinken, az iskolánk által szervezett továbbképzéseken és szakmai konzultációkon, valamint a zenei táborokban. Szakmai kapcsolataink megyei, országos és nemzetközi jellegűek. A szakmai munka elmélyülését elsősorban a budapesti Bartók Béla, Szent István és Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Zeneművészeti Egyetem tanáraival kialakított rendszeres kapcsolat segíti. Iskolánk alkalmanként - a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Magyar Zeneiskolák Szövetsége által akkreditált - kihelyezett szakmai továbbképzéseket tart, ilyen módon szakmai kapcsolataink még tovább bővülnek. Eddigi legnagyobb szabású szakmai rendezvényünk a Nemzetközi Varró Margit Szimpózium 420 magyar és 52 külföldi zenetanárt fogadott. Pest Megye zeneiskoláival megyei rendezvényeken és az országos versenyek válogatóin találkozunk. 1996-ban iskolánk kapta meg az Országos Zeneiskolai Népzenei Verseny rendezési jogát, mely azt jelenti, hogy háromévente országos verseny színterévé válik iskolánk. 2001-ben indult útjára az Országos Gitárzenekari Fesztivál, amelyet háromévente szintén iskolánk rendez. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének, a Zenetanárok Társaságának, a Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetének, tanáraink pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének. A testvérvárosi kapcsolatok révén Giessenben és Wageningenben koncertezett a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, és a testvérvárosok kórusaival több alkalommal rendeztünk közös hangversenyt Gödöllőn és más városokban. A Városi Fúvószenekar, az Arpeggio Gitárzenekar, az Ifjúsági Vonószenekar, a Dixix Rhythm együttes, valamint népi ének együtteseink több ízben koncerteztek külföldi városokban. Több mint 30 éve tart testvériskolai kapcsolatunk a szlovákiai NAGYRŐCE Művészeti Iskolájával. Évente hangversennyel egybekötött cserelátogatást tartunk iskoláink növendékeivel. Csíkszereda Művészeti Líceumával 5 éve alakítottunk ki testvériskolai kapcsolatot. Gödöllő németországi testvérvárosából Giessenből a nyár eleji zenei táborba jönnek rendszeresen zeneiskolások és tanáraik. Több ízben tartott szakmailag igen értékes kurzust iskolánkban az Izraelben élő magyar zeneszerző, Hajdú András, valamint a Németországban élő neves zenepedagógus és zeneszerző, Papp Lajos. Jó kapcsolatot tartunk fenn az iskolánkból kikerült zenei pályán továbbtanuló és zenészként dolgozó volt tanítványainkkal. Ennek a kapcsolattartásnak szép példái jubileumi koncertjeink, melyeken sok egykori tanítványunk szerepel rendszeresen. 15
Pedagógiai program Iskolánkban 10 olyan tanár tanít, aki valamikor a gödöllői zeneiskola növendéke volt. Egykori növendékeink rendszeresen játszanak a Gödöllői Szimfonikus Zenekarban, a Városi Fúvószenekarban, az Arpeggio Gitárzenekarban és az Ifjúsági Vonószenekarban. Ezek az együttesek részben most is a zeneiskola keretein belül működnek, részben önállóak. A zeneiskola számukra próbahelyszínt és szakmai hátteret biztosít. Folyamatos az együttműködésünk a város zenei együtteseivel, a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral, a Városi Fúvószenekarral, az Arpeggio Gitárzenekarral, a Városi Vegyeskarral és a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületével. A város zenei élete szempontjából fontos, hogy a szakmailag országos elismerésre szert tett zenekarok szoros kapcsolatban maradhassanak a zeneiskolával. Az iskola együttesei által is használható próbatermek, hangszerek, közös célokért dolgozó zenészek jelentik a kapcsolat lényegét. Társadalmi visszajelzés szempontjából nélkülözhetetlen a szülői közösségek és az ISKOLASZÉK folyamatos működése. Szeretnénk, ha a közeljövőben egy jól működő DIÁKÖNKORMÁNYZAT is alakulna iskolánkban. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben felmérhetetlenül nagy segítséget nyújt a zeneiskolának a CONTINUO-GÖDÖLLŐ ALAPÍTVÁNY. A személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlásából és szponzori támogatásokból az elmúlt években is komoly támogatást nyújtott az iskola dologi kiadásaihoz. Társrendezője és támogatója a zenei táboroknak és az ifjúsági együttesek hazai, vagy külföldi turnéinak. Az alapítvány hétvégi szabadidős programokat szervez és szponzorál, valamint oktatás-kiegészítő tevékenységként felvállal néhány olyan feladatot, amelyek ellátására a létszámstop miatt az utóbbi években nincs lehetősége intézményünknek. A zeneiskola sokrétű kapcsolatrendszere a mindennapi tanár-szülő kapcsolattól, a város intézményein keresztül, országos és nemzetközi szakmai kapcsolatokig ívelő. 16
Pedagógiai program A GÖDÖLLŐI FRÉDÉRIC CHOPIN ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 17
Pedagógiai program AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI Igaz értékeket felismerő és elfogadó, jellemükben jóra törekvő, az emberi kapcsolatokban kiegyensúlyozott, a művészetekben a rendet és harmóniát kereső, esztétikai szépségekre nyitott, igényes, a másik embert elfogadó személyiségekké formálni a ránk bízott gyermekeket, fiatalokat, a zene művészi eszközeinek felhasználásával. Az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önálló döntésre képes, szabad emberek nevelése, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a jó, a szép, az igaz dolgok megvalósítására, és ez által válnak rendezett, harmonikus személyiségekké. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A zeneiskola nevelési célkitűzései Nevelésünk elsődleges célja az igaz értékeket felismerő, értékeket kereső és elfogadó személyek nevelése. El kell érnünk, hogy növendékeink életében a zene embert gazdagító hatása, a zenehallgatás, a zenével való élményszintű foglalkozás meghatározó legyen. Esztétikai érzékenységre, nyitottságra, igényességre neveljük növendékeinket, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklődésére és tehetségére építve. Célunk az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok és értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása a nevelési tevékenységben. Rendszerességre nevelés az idő okos felhasználásával, a rendszeres otthoni gyakorlással. Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága; a kottára, a két kézre, hangzásélményre, végső soron a test és a lélek minden rezdülésére. A zeneiskola oktatási céljai Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulás-irányítási módszereiben hatékony, a képességek fejlesztését differenciáltan szolgáló, igényes szakmai szintű, élmény-centrikus, fakultatív lehetőségeket is ajánló zeneiskola-modell továbbfejlesztése. A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás folyamatában. Hangversenyek, csoportos zenélési lehetőségek bőséges kínálata, ahol a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják. Tanítványainkra vonatkoztatva az oktatási célkitűzések három szinten fogalmazhatók meg: 1. Az általános műveltséghez tartozó zenei kulturáltság megszerzéséért tanuló növendékeinknél elméleti szinten a zeneirodalmi ismeretek megszerzését, hangszerkezelésben pedig az oldott, stílusos megformálást tekintjük célnak. 2. A zenével az átlagosnál többet foglalkozó növendékeinknél célunk a kamarazenélés, zenekari játék, hangversenyeken történő szereplés, zenei vetélkedők, bemutató közös hangszeres órák, művésztanárok által vezetett konzultációkon történő részvétel biztosítása, a tehetséggondozás gazdag tárházának felkínálása. 3. Kiemelkedő képességű növendékeink esetében célunk az elméleti és a hangszertudás egyre igényesebb szintű elsajátítása, az országos versenyek és zeneművészeti szakközépiskolák szakmai szintjére történő felkészítés. 18
Pedagógiai program A zeneiskola oktatási céljai korosztályokra bontva 1. A csoportos előképző feladata, hogy énekes-mozgásos gyermekjátékok tanulásával, egyszerű improvizálással, ritmus és fantáziafejlesztő játékokkal, élményszerűen vezessen be a zene világába. Az oktatás célja a zenei élményanyag gyűjtése. 2. A hangszertanulás megkezdésétől (alapfok) a tanár-tanítvány személyes kapcsolata a döntő tényező. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes növendék képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabottan, de az országos elvárások ismeretében tervezik meg a tanárok. Az oktatási cél ennél a korosztálynál: zeneművek megismerése, hangszerkezelés a zene szolgálatában, zenei élményadás. 3. Pályaválasztásra készülve és a továbbképző évfolyamain a növendékek mennyiségi és minőségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hogy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb tanulási formákat. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A zeneiskola alapvető feladatai a) A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése b) A zenei képességek fejlesztése, a zenei írás és olvasás készségének, valamint a kreatív, alkotó magatartásnak kialakítása c) A zenéléshez szükséges technikai készség kialakítása d) A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismerése e) A főbb zenei stílusok sajátosságainak ismerete f) Az értékes zene megszerettetése, rendszeres zenehallgatásra nevelés g) Aktív társas muzsikálásra nevelés A zenei nevelés-oktatás konkrét megvalósításának feladatai, pedagógiai eszközei: a) Értékes zenei anyaggal, a korosztálynak és az egyénnek megfelelő módszerekkel és pedagógiai kultúrával eljuttatni növendékeinket a zeneirodalom remekműveinek mind teljesebb megismeréséhez. A zenei értékek átadása során feltárni az összefüggéseket a művészi és az emberi értékek között, ezzel hozzásegíteni a tanulót saját értékeinek felismeréséhez, elfogadásához, fejlesztéséhez. b) A hangszeren tanult művek megformálásában a növendékeknek el kell jutni az értelmes, jól artikulált frazeálástól a tartalmi, harmóniai összefüggések megismeréséig, a ritmus - és dallamvilág gazdagságától az érzékeny, fantáziadús előadásig. c) A zeneművek hangversenyszerű előadása alkalmával fontos kialakítani a növendékekben azt az érzést, hogy zenei tudásukkal, az előadott mű elhangzásával örömet szerezhetnek. Sajátos, személyiségük mélyéről fakadó értékekkel ajándékozhatják meg az őket hallgató közönséget, családtagjaikat, barátaikat. A nevelő-oktató munka eljárásai, pedagógiai módszerei Mind énekes, mind hangszeres téren, olyan módon és olyan mélységben kell megismertetnünk növendékeinkkel a zenei jelenségeket, hogy a zene eszköztárát - ritmus, metrum, dinamika, dallam, harmónia - improvizatív, alkotó módon tudják alkalmazni, vagyis értsék és beszéljék a zene nyelvét. A zene nyelvének ismerete a kommunikáció sajátos eszközeként épül be az emberi életbe, gazdagabb, színesebb, megértőbb, tudatosabb egyéniséggé formálva az embert. 19
Pedagógiai program A ZENEOKTATÁS CÉL-ÉS FELADATRENDSZERE Az iskola értékrendje, nevelési elvei A gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskola értékrendjét a világmindenség rendjére nyitott, emberkép jellemzi. A zene művészi értékeit a nevelés eszközeként felfogó pedagógus feladata a nevelendő gyermeket bevezetni a zene rendezett, harmóniát sugárzó világába és ezen a világon keresztül bemutatni a mindennapok igaz értékeit. A zeneművek megtanulása és előadása nem lehet cél, csak eszköz, a művészeteken keresztül tükröződő világ helyes felismeréséhez. A zeneművek hallgatása és megtanulása a lélek legmélyebb rétegeiben érinti meg az embert, tehát az érzékeny, a jóra, szépre nyitott gyermeki lelket is. Az ember - tehát a nevelendő gyermek is - szabad, egyszeri, megismételhetetlen, transzcendens és történeti lény, aki képes a kapcsolatteremtésre, akinek jövője van, akinek élete valamilyen célra irányul. Nem mindegy, hogy milyen cél felé irányítjuk, hogy merre jelöljük meg a jövőjét, hogy szabadságát az értékek keresésének irányába tudjuk-e állítani. A helyes irányultság felmutatásához elsődleges a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Ez az alapja a gyermeket vezetni tudó személyes kapcsolatnak, mely az értelemre és érzelemre úgy tud hatni, hogy értelmes cselekvésre készteti a gyermeket. Iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. Elsődleges célunk, hogy minél több növendéket, minél hosszabb időn keresztül megtartsunk az értékes zene művelésében, hogy iskolánkból kikerülve képesek legyenek részben a saját örömükre szolgáló zenélésre, részben az értő zenehallgatásra. Zeneiskolánk célja és feladata a zenei nevelés és zeneoktatás egymást kölcsönösen kiegészítő folyamatában, a nevelendő gyermekek teljes személyiségének jó irányban történő fejlesztése a zene eszközeivel. A zeneiskola elsődleges feladata, hogy tanulóit egy hangszer kezelésének gyakorlati megismerése közben a zene emberformáló erejére építve elvezesse a zenei jelenségek, folyamatok megértéséhez és a zenei értékek felismeréséhez. A hangszertanulás és a zenei folyamatok tudatosítása szükségessé teszi a zenei jelrendszer (kottaírás, kottaolvasás) megismerését, a belső hallás kifejlesztését, a zenei fantázia, kifejezőkészség kialakítását, a megismert zenei gondolatok kreatív, improvizatív alkalmazását. A zene jelenségeinek élményszerű megismerése a zeneirodalom remekműveinek hallgatása révén történhet, majd az itt szerzett élményeket hasznosítja a növendék a saját hangszeres játékában. Az egyéni hangszerjáték az együttzenélésben teljesedhet a közösség megélésének katartikus, életre szóló élményévé. A zeneiskola alapfeladataihoz tartozik a növendékek felkészítése országos versenyekre, azoknak megyei és iskolai válogatóira. A növendékek felkészítését szakmai konzultációk segítik, melyeket meghívott szakközépiskolai vagy főiskolai tanárok tartanak. Alapfeladat a kamaracsoportok, zenekarok működtetése és a növendékek zenei műveltségének biztosításához szükséges hangversenyek rendezése, valamint a városban rendezett hangversenyek meghallgatásának szervezése, szakmai előkészítése. 20