KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2011-BEN Vannak-e számottevő különbségek 2010 nyerteseihez és veszteseihez képest? Az elmúlt három évben (2007-2010) jelentősen nőtt a cégbedőlések aránya, és ez 2011-ben sem történt másképp, mint az a Bisnode csoporthoz tartozó, Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzéséből kiderül. A 2010-es év 3,20 százalékához képest 2011-ben 3,65 százalékos cégbedőlési arányt lehet kimutatni. Az iparágakat tekintve, immáron harmadik éve az építőipar a legkockázatosabb, a 2010-es év 5,7 százalékos mutatójához képest 2011-ben majdnem 1 egész százalékkal nőtt az építőipari cégek bedőlési aránya. A nemzetközi cégminősítő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette elemzését, mely 2009-2011 vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását. Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások A cégalapítási kedv 2011-ben sem csökkent, sőt tovább növekedett. Magyarországon 2011 végén közel 572 ezer működő céget lehetett összeszámolni. A növekedés üteme viszont az elmúlt évekhez hasonlóan tovább lassult. A 2007-2008-as időintervallumban kimutatott lendületes 5,65%-os növekedési ütem, 2008-2009-re már csak 4,44%-ot mutatott, míg a 2009-2010-es évben tapasztalt 4,02%-os növekedési ütem 2010-2011 között majdnem hogy megfeleződött, 2,06%-os volt. A tendenciából az látszik, hogy egyre kevesebben vélik úgy, hogy meggondolatlan cégalapítással sikerül áthidalni a válság okozta nehézségeket, meglepő módon mégis a válság által erősen érintett, legnagyobb bedőlési aránnyal rendelkező építőipar az egyik legnépszerűbb, új vállalkozókat vonzó ágazat. Cégalapítás tekintetében élen jár még a kiskereskedelmi szektor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység névvel fémjelzett főként tanácsadókat, szolgáltatókat tömörítő ágazat, valamint a nagykereskedelem. Érdekes fordulat, hogy az új vállalkozásokat legjobban vonzó ágazatok TOP10-es listájáról a korábban jól szereplő pénzügyi, biztosítási szektort 2011-ben kiszorította a gépjármű és motorkerékpár kereskedők, szervizek ágazata.
Cégalapítási kedv 2009-2011 (1-10-es ) 2009 2009-es 2010 2010-es Ágazat 2011 2011-es 4837 2 6021 2 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, 6201 1 motorkerékpár) 5181 1 6145 1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 6042 2 3803 4 4977 4 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, 5367 3 motorkerékpár) 4663 3 5055 3 Építőipar 4973 4 2839 6 3379 5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 3684 5 tevékenység 2759 7 3336 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3493 6 3152 5 3006 7 Ingatlanügyletek 2755 7 2103 8 2339 8 Információ, kommunikáció 2543 8 - - - - Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, 2035 9 javítása 1500 9 1882 10 Szállítás, raktározás 1915 10 1495 10 1918 9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység - - A cégalapítások megye szerinti megoszlásában szintén vannak meglepetések a 2010-es évhez képest. Több megyében is megemelkedett a gazdasági fluktuáció, a sok cégalapítást tetemes mennyiségű önkéntes vagy fizetésképtelenség miatti cégbezárás kíséri, jelentős a korábbi sikertelen cégek tulajdonosainak, vezetőinek új cégek keretein belül történő visszaszivárgása a helyi üzleti élet porondjára. Érdekes fordulatot mutat Nógrád megye, ahol a 2010-es 11,55%-kal mérséklődő új cégalapítási trendet 2011-ben közel 5 százalékos növekedés követte, míg Heves megye ezzel szemben fordított utat bejárva 10 százalékos növekedés után váltott 2011-re majdnem 8 százalékos csökkenésre. 2011-ben a vállalkozói kedv Komárom-Esztergom és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben ugrott a legnagyobbat, Komárom-Esztergom megye a 2010-es 5 százalékos friss vállalkozásszám gyarapodást megfejelve 2011-ben 17%-os növekedési adattal hívja fel magára a figyelmet, Szabolcs-Szatmár-Bereg a 2010-es másfél százalékot 12 százalékra tornázta fel. A 19 megyéből 13-nál csökkent a cégalapítási kedv 2010-hez képest, jelentősen Baranya, Zala, és a negatív csúcsot beállító Fejér megyében.
Új cégalapítások változása megyénként 2011-2010 Fizetési határidők, fizetési késedelmek Az átlagos fizetési határidő ugyan nem számottevően, de csökkent a 2010-es 29,4 naphoz képest, 29,3 napra. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy ez egyértelműen a fizetési fegyelem javulására utalna. Egyre inkább jellemző, hogy az elhúzódó nehéz gazdasági helyzetben a cégek inkább rövidebb fizetési határidőket szabnak meg, ugyanis ezzel próbálják meg likviditási helyzetüket javítani. A Bisnode csoport több éve indult Fizetési tapasztalatok programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. Egyre több iparág szereplői ismerik fel azt, hogy a fizetési határidők, és fizetési késedelmek, az átlagos pénzhez jutási időről való informálódás, egy lehetséges eszköze a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésére. Míg 2010-ben az átlagos pénzhez jutási idő 50 nap volt, ez 2011-re már 51-re emelkedett. Az iparágakat tekintve még mindig a papíripar éri el a leghosszabb fizetési határidőt, de a 2010. évi 50 napnál is nagyobb átlagot 2011-ben egy 46 napos érték követte. Ehhez képest viszont az átlagos késedelem 26-ról 30 napra növekedett, így 2011-ben átlagosan 76 nap alatt jutottak pénzhez az iparág partnerei. Kiemelkedően magas a fizetési határidő az építőiparban, ahol a 2010-ben rögzített 37 naphoz képest ez 2011-ben 40-re emelkedett. Az építőiparban tapasztalt 2010-es 29 napos késedelemhez képest 2011-ben már csak 28 napos volt ugyanez, azonban így is növekedett az átlagos pénzhez jutási idő 68 napra, a 2011. évet megelőző 66-hoz képest. A papíripar és az építőipar tehát továbbra is szerepel a legnagyobb átlagos késedelmet produkáló szektorok toplistáján.
Átlagos pénzhez jutási idő 2011-ben /napokban/ (átlagos fizetési határidő + átlagos fizetési késedelem) A Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyei cégek partnereinek kellett 2011-ben a legtöbbet pénzükre várniuk. Fejér megye ugyan javított az előző évi eredményein, hiszen az akkori 65 naphoz viszonyítva 17(!)napot lefaragtak a késéseikből. Hajdú-Bihar megye esetében elgondolkodtató, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 napos volt a számlakiegyenlítési idő, most ez 72-re(!) emelkedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2010-ben kimutatott 47 napos késedelemhez képest idén visszaesett, hiszen most 54 napra növekedett az átlagos pénzhez jutási idő itt. Bíztató, hogy a megyék többségében az átlag (51 nap) alatt van a számlakiegyenlítési idő. Sajnos azonban, mint 2010-ben, 2011-ben is az feltételezhető, hogy továbbra sem gazdasági fellendülésről van szó, hanem a megelőző évekhez hasonlóan a szigorúbb fizetési konstrukciók hatásairól. Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok A fizetésképtelenségi eljárások ismét rekordot döntöttek! A D&B KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2010-BEN című sajtóközleményében a 2009-ben összeszámolt eljárások mennyiségéhez viszonyított 17 százalékos növekedéséről számolt be. 2011-ben további 16 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Végelszámolás is több mint másfélszer annyi volt, mint 2010-ben. A felszámolások és a csődök számának nyomon követése azonban önmagában nem elegendő, mivel, mint azt fentebb láthattuk, a működő társas vállalkozások száma is folyamatosan nő, ami pedig több fizetésképtelenségi eljárást is vonhat maga után. A D&B így egy biztosabb mutató meghatározására törekszik, ez az úgynevezett bedőlési arány, mely a felszámolások és csődeljárások számát a működő cégek számához viszonyítja. A tendencia
sajnálatos módon változatlan, az ágazatok többségében növekedett a bedőlési arány. A 2009-ben 2,84 százalékot kitevő bedőlési arány, 2010-ben hirtelen megugrott 3,20 százalékra, 2011-ben pedig ugyanez már 3,65%. A szektorok és megyék bedőlési arányait tartalmazó listáját a D&B idén is közzéteszi, azzal a céllal, hogy a gazdaság szereplőinek informálódását segítse. A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2011 2009 2010 2011 Szektor 2011 bedőlési arány 2 1 1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,59% 1 4 2 Közigazgatás, védelem; kötelező 1,03% társadalombiztosítás 4 3 3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,42% 3 2 4 Oktatás 1,46% 7 5 5 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 1,66% 8 9 6 Információ, kommunikáció 2,15% 9 6 7 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 2,20% 12 8 8 Számítógép, elektronikai, optikai termék 2,28% gyártása 10 12 9 Egyéb szolgáltatás 2,45% 6 7 10 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2,46% Látszik, hogy a legkevésbé kockázatos iparágak listáján nincsen különösebben nagy változás 2010-hez képest. Az ágazati bedőlési arányokat vizsgálva, csupán öt területnek lett jobb mutatója a 2010-ben produkálthoz képest. Szektor Bedőlési arány 2010 Bedőlési arány 2011 Csökkenés Oktatás 1,18 1,03% -0,15% Papíripar 3,59% 3,46% -0,19% Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3,90% 3,85% -0,05% Bútorgyártás 4,19% 4,06% -0,13% Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 5,03% 4,58% -045%
A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2011 2009 2010 2011 Szektor 2011 bedőlési arány 1 1 1 Építőipar 6,53% 5 5 2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,25% 14 16 3 Bányászat, kőfejtés 5,08% 7 10 4 Textilipar 4,84% 6 4 5 Szállítás, raktározás 4,79% 3 9 6 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék 4,79% gyártása 10 3 7 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, 4,67% javítása 8 6 8 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, 4,67% motorkerékpár) 13 13 9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 4,58% tevékenység 4 2 10 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 4,58% Az építőipar sajnos immár stabilan, harmadik éve tudhatja magáénak az első helyet a Top 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparági listán. Az adatok jól tükrözik, hogy a 2011-es év, mint ahogy az több fórumon is hallható volt, nem kedvezett a szálláshelyszolgáltatóknak, vendéglátóknak sem, mélyrepülésbe került idén a bányászat, kőfejtés iparága is. A fafeldolgozás viszont feldolgozta magát a listán, talán jövőre már ki is kerül a Top 10-es listáról. A válság első szele által nagymértékben érintett gépjármű, motorkerékpár kereskedők, szervizek körében a bedőlések aránya jelentős mértékű csökkenéssel javítottak 2010-es pozíciójukon, ezáltal elindultak a stabilizálódás irányába. Négy ágazatban is több mint 1%-os bedőlési arány-növekedés volt tapasztalható az előző évihez képest. Szektor Bedőlési arány 2010 Bedőlési arány 2011 Növekedés Bányászat, kőfejtés 2,44% 3,48% 1,04% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,00% 1,29% 1,29% Gumitermék gyártása 1,74% 3,39% 1,65% Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3,11% 5,08% 1,98%
A D&B minden évben készít megyei szintű t is. Megyék fizetésképtelenségi a 2011 Kezdve a legkevésbé kockázatos megyével 2009 2010 2011 Szektor 2011 bedőlési arány 1 1 1 Pest megye 1,83% 7 3 2 Csongrád megye 2,67% 3 5 3 Vas megye 2,83% 4 6 4 Főváros 3,37% 14 4 5 Fejér megye 3,54% 2 11 6 Győr-Moson-Sopron megye 3,79% 15 9 7 Bács-Kiskun megye 3,86% 8 7 8 Baranya megye 4,10% 18 8 9 Tolna megye 4,19% 10 12 10 Somogy megye 4,22% 15 9 11 Hajdú-Bihar megye 4,23% 11 14 12 Heves megye 4,24% 13 10 13 Békés megye 4,28% 5 2 14 Veszprém megye 4,30% 6 18 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4,78% 12 17 16 Zala megye 5,54% 16 16 17 Jász-Nagykun-Szolnok megye 5,58% 19 20 18 Nógrád megye 6,69% 20 19 19 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6,72% 17 13 20 Komárom-Esztergom megye 7,08% A legkisebb kockázatú megyék listáját ismét Pest megye vezeti, most már az egymást követő harmadik évben. A 2010-ben második helyen álló Veszprém megye azonban igencsak lecsúszott, most a 14. helyen van. Szintén nagymértékben növekedett a cégbedőlések aránya Komárom-Esztergom megyében, az ezt megelőző évi 13. helyéről 2011-ben a 20., így a leginkább kockázatos megye lett. A 2010-ben 11. helyre visszaesett Győr-Moson-Sopron megye cégei most megerősödni látszanak, a megye ugyanis öt hellyel feljebb került a listán, így jelenleg a hatodik. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye cégei azonban továbbra sem tudnak megerősödni. Az alábbi térképen még érzékletesebben látható ez.
Megyék fizetésképtelensége 2011-ben, térképes megjelenítés Mi várható 2012-ben? A bedőlési arány évek óta növekszik hazánkban, azaz sajnos a cégek egyre nagyobb százaléka válik évről évre fizetésképtelenné. 2011-ben átlagosan 0,04 százalékponttal nőtt a cégek bedőlési aránya havonta. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor 2012 végére a jelenlegi 3,65 százalékos bedőlési arány 4,1 százalék körülire nőhet, azaz 100 cégből 4 egy éven belül fizetésképtelenné válik. Egyes iparágakban még nagyobb bedőlési arány növekedésre lehet számítani. Ha az eddigi trend folytatódik, akkor az építőiparban jövő év végére a jelenlegi 6,53 %-os fizetésképtelenségi arány helyett már 7 százalékos bedőlésre kell számítani. Az előrejelzés szerint a mezőgazdasággal, vegyiparral és szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cégek helyzete az átlagnál nagyobb mértékben fog romlani, ugyanis ezekben az iparágakban közel 1 százalékpontos bedőlési arány növekedés várható. A folyamatosan változó gazdasági és politikai környezet és a rendíthetetlenül növekedő bedőlési arányok miatt elengedhetetlen a cégek alapos kockázatkezelése, fizetőképességének vizsgálta.
A Bisnode csoportról A Bisnode online marketing, kockázatkezelési és üzleti információs megoldások széles palettáját kínálja. A Bisnode üzleti információs szolgáltatásai segítenek az értékesítés maximalizálásban, az üzleti kockázat minimalizálásban, valamint a döntéshozatal hatékonyságának és megalapozottságának növelésében. Az 1989-ben alapított Bisnode-nak 17 európai országban, több mint 3,000 alkalmazottja van. A Bisnode csoport Magyarországon négy márkával képviselteti magát: Dun & Bradstreet (D&B) komplex kockázatkezelési megoldások és nemzetközi céginformáció (www.dbhun.hu), PartnerControl döntéstámogató céginformáció szolgáltató (www.partnercontrol.hu); HBI belföldi marketing és értékesítési adatbázis (www.hbi.hu), Kompass nemzetközi marketing és értékesítési adatbázis (www.kompass.hu). A Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) 160 éves múltra visszatekintő, több mint 200 országból cégadatokat szolgáltató nemzetközi D&B láncolat része. A D&B Magyarországon piacvezető komplex kockázatkezelési megoldások és nemzetközi vevőminősítés területén. A Dun & Bradstreet Hungária Kft. egymást követő két évben 2010 és 2011 is elnyerte a megtisztelő Business Superbrands címet.