Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban Számvitel, könyvvizsgálat Adó, vám Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem Általános hatályú A jogszabály sorszáma 3 5, 7 1, 4, 9 10, 11 2 5, 6, 7, 8, 10 1 A földművelésügyi miniszter 16/2014. (X. 15.) FM rendelete a 2014. évi egységes területalapú támogatás, valamint a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról A rendeletben került kihirdetésre az egységes területalapú támogatás 2014. évi mértéke. Ennek alapján hektáronként legfeljebb 70 703,07 Ft támogatás igényelhető. A rendelet 2014. október 16-án lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. október 15., 141. szám 2 A Kormány 265/2014. (X. 21.) Korm. rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosításáról A módosító rendelet értelmében a továbbfeldolgozási vagy kiszerelési céllal Magyarország területére behozott, az EGT valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott borászati termék bor származási bizonyítványának kiállításához szükséges igazolás kiállítását a NÉBIH végzi. Az igazolás kiállítása során a NÉBIH a bortétel és a kísérődokumentumban foglaltak egyezőségét vizsgálja. Az igazolást 90 napon belül kell kiállítani. A rendelet 2014. október 22-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. október 21., 144. szám 3 Az emberi erőforrások minisztere 46/2014. (X. 27.) EMMI rendelete a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának szabályairól szóló 67/2013. (X. 17.) EMMI rendelet módosításáról A mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtott filmterv fejlesztéshez ide értve a forgatókönyv fejlesztést, filmgyártás előkészítéséhez, nyújtott támogatás esetében a támogatás összege elérheti az elszámolható költségek 100%-át (eddig 80% volt). A nem filmgyártási célú tevékenység kapcsán elszámolható költségeknek a 67/2013. (X. 17.) EMMI rendeletben meghatározott értékhatárnál magasabb mértékű támogatása az egész támogatási összeg tekintetében csekély összegű támogatásnak minősül. A rendelet 2014. november 4-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. október 27., 145. szám
4 A földművelésügyi miniszter 19/2014. (X. 29.) FM rendelete a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról A rendelet értelmében a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet I. számú mellékletében megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) a használatában lévő termőföldje vonatkozásában megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához támogatást vehet igénybe. A támogatás igénybevételéhez szükséges kérelmet MVH-hoz kell benyújtani. A támogatás forrása a központi költségvetés. A mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás legfeljebb 65%. A támogatás mértéke ettől eltérő C típusú biztosítás (30%), B típusú biztosítás (40%), és A típusú biztosítás (55%) esetén. A rendelet 2014. november 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. október 29., 146. szám 5 2014. évi XLIX. törvény a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Manamában kihirdetett, 2014. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről A törvény hatálybalépésével rendezésre került Bahrein és Magyarország között az adó elkerülésének és a kettős adóztatás elkerülésének szabálya. Ennek következtében a magyar vagy bahrein vagy mindkettő államban illetőséggel rendelkező (természetes vagy jogi) személy amennyiben a másik államból jövedelmet szerez, úgy az mindkét államban nem adóztatható. Az egyezmény (az OECD Modellegyezményhez hasonlóan) jövedelemtípusonként határozza meg azok adózási helyét. Az egyezmény kettős adóztatás elkerülését jövedelem típusonként az adó korlátozott beszámításával vagy a jövedelem mentesítésével biztosítja. A törvény 2014. október 31-én lép hatályba. 6 2014. évi L. törvény Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban 2014. január 28-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről A törvény értelmében a Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozóan. Az Egyezmény alkalmazandó minden olyan azonos vagy hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után vetnek ki a létező adók mellett vagy azok helyett, ha a Szerződő Felek úgy állapodnak meg. A Szerződő Felek illetékes hatóságai írásban értesíteni fogják egymást az Egyezmény alá tartozó adójogszabályaikban és a vonatkozó információgyűjtési rendelkezésekben bekövetkezett minden lényeges változásról. A megkeresett Fél illetékes hatósága a megkeresésre információt nyújt. Az információt meg kell adni tekintet nélkül arra, hogy a megkeresett Fél illetékes hatóságának az információra saját adózási céljaira szüksége van-e, vagy a nyomozás alatt lévő magatartás, amennyiben a megkeresett Fél területén bekövetkezik, bűncselekményt valósít-e meg a megkeresett Fél joga szerint. A megkereső Fél illetékes hatósága csak akkor indíthat megkeresést ezen cikk alapján, ha nem tudja megszerezni a kért információt a saját területén más eszközzel, kivéve, ha ilyen eszköz igénybevétele aránytalan nehézségekkel járna. A törvény 2014. október 31-én lép hatályba
7 2014. évi LII. törvény a Magyarország Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem-és vagyonadók területén, Rijádban, 2014. március 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről A törvény hatálybalépésével rendezésre került Szaud-Arábia és Magyarország között az adó elkerülésének és a kettős adóztatás elkerülésének szabálya. Az egyezmény az OECD Modellegyezményen alapul Személyi hatályát tekintve azokra a (természetes vagy jogi) személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét államban belföldi illetőséggel rendelkezik. Az egyezmény jövedelemtípusonként határozza meg azok adózási helyét. A jövedelem adózás módját azonban nem tartalmazza, annak meghatározása minden esetben az adózási hely szerinti állam hatáskörébe marad. Az egyezmény kettős adóztatás elkerülését jövedelem típusonként az adó korlátozott beszámításával vagy a jövedelem mentesítésével biztosítja. A törvény 2014. október 31-én lép hatályba. 8 A Kormány 268/2014. (XI. 3.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról a) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása A módosítás szerint a köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül a meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, továbbá a pedagógus, a pedagógiai előadó és a pedagógiai szakértő munkakörben dolgozók részére tizenegy jegyű azonosító szám kiadását kezdeményezni. A rendelet a fenti módosításon kívül az V/C. fejezettel egészül ki, amely a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során alkalmazott integrált nyomon követő rendszer működtetése, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A fentiek szerint az integrált nyomon követő rendszerbe (továbbiakban INYR) való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal központi szerverén működtetett, webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel valósul meg. A meghatározott adatokat a Hivatal biztonságos csatornán keresztül küldi meg az INYR részére, és az INYR működtetése során biztosítja, hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő adatokhoz ne férjenek hozzá. b) Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása A kormányrendelet módosítása szerint a Hivatal látja el az integrált nyomon követő rendszer adatkezelő feladatait. c) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása A kormányrendelet minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezése a következővel egészül ki: a minősítő vizsga része a pedagógus legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, ha az a munkaköre részét képezi. A látogatást követően szakmai megbeszélést folytat a minősítő bizottság.
A módosítás emellett meghatározza, hogy mely Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus részesülhet munkaidő-kedvezményben, valamint melyik vehet részt Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban. Kiegészítést tartalmaz továbbá arra vonatkozóan, hogy a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében milyen feladatok elvégzése rendelhető el. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. november 4-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 3., 149. szám 9 A földművelődésügyi miniszter 21/2014. (XI. 3.) FM rendelete a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 129/2007. (X. 31.) FVM rendelet, valamint a cukorrépa-termelők 2013. évi nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló 79/2013. (IX. 13.) VM rendelet módosításáról A két jogszabály közül a cukorrépa-termelők 2013. évi nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló 79/2013. (IX. 13.) VM rendelet módosítása kerül kiemelésre. A rendelet szerint a cukorrépa-termelők a 2013. és 2014. évben nemzeti kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A támogatás mértéke cukorrépa-tonnánként legfeljebb 15 euró 61 centnek megfelelő forintösszeg és egy hektár cukorrépa termelés után legfeljebb 1600 euró támogatás adható a benyújtott kérelmek alapján. A rendelet 2014. november 4-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 3., 149. szám 10 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelete a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól A rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, amelyek az elszámolás időpontjában megfelelnek az alábbi feltételeknek: a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt fizetési késedelme a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönynyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt. A rendelet előírása szerint a pénzügyi intézmény az elszámolást a 2014. évi XL. törvény 1. számú mellékletében, vagy a 2. és 3. számú mellékletben meghatározottak alapján végezheti el. Az 1. számú melléklet szerinti elszámolás esetén a pénzügyi intézmény a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét. Ezt követően kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. A pénzügyi intézmény a túlfizetés mértékét az előző lépések ismétlésével egészen az elszámolás fordulónapjáig állapítja meg, ez adja meg a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés mértékét. A 2. számú melléklet szerinti módszertan alapján elvégzett elszámolás során a fogyasztó adott havi túlfizetését egy gyűjtőszámlán a hitelnyújtás devizanemében felhalmozottan tartják nyilván, a túlfizetések mellett az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy
a kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel. Amennyiben a pénzügyi intézmény az elszámolást a 3. számú melléklet szerint végzi el, az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki. A megszűnt fogyasztói kölcsönszerződések esetében a túlfizetést csak azon szerződésekre számítják ki, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg. A rendelet a kihirdetését követő napon 2014. november 8-án lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 7., 153. szám 11 A Kormány 279/2014. (XI. 14. Korm. rendelete a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A környezeti alapnyilvántartásról szóló Korm. rendelet kiegészítése szerint egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozására irányuló kérelem papír alapon 2014. november 20-ig terjeszthető elő. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló Korm. rendelet módosítása, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek e kötelezettségüket 2014. november 20-ig teljesíthetik. A rendelet 2014. november 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 14., 155. szám A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2014. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 417 Ft/l 421 Ft/l 452 Ft/l 273 Ft/l Hivatalos Értesítő, 2014. október 17., 52. szám MKVK Budapest Fővárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: budapest@mkvk.hu