Módosítási javaslatok a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelethez a KvVM által rendezett, 2006.09.13-i szakmai napot követően Az alábbi szervezetek küldtek javaslatot: Cég, szervezet Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége () Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség () Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ktv-ktvf) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (dd-ktvf) Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (kd-ktvf) Magyar Víziközmű Szövetség Köztisztasági Egyesülés (KÖZTEGY) Szakértő, kapcsolattartó Székely Anna Reiniger Róbert Siposné Kovács Ildikó Dr. Teszár László Dzubay László Jeszták Lajos Dr. Schattmann Ferenc Dr. Papp Mária ((Sinka Attila) Nagy György A beérkezett felvetések, javaslatok összesítése, a szakmai napon tárgyalt témakörönként: 1. Az egyes engedélyezési eljárásokban résztvevő hatóságok hatásköreinek újragondolása Szövegjavaslat a 7 1) bekezdéshez: Az e rendelet szerinti hatósági ügyek a következők: a) hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedély, b) hulladéklerakó üzembehelyezésére vonatkozó engedély c) hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó engedély d) hulladéklearakó bezárására, lezárására vonatkozó engedély e) hulladéklearkó felszámolására vonatkozó engedély Ezen hatósági ügyekben az elsőfokú hatósági hatáskört a felügyelőség gyakorolja 2) bekezdés h) pontjához: Próbaüzemi és üzemeltetési tervet. 3) bekezdéshez: A hulladéklerakó üzembehelyezésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia a) a sikeres próbaüzem lezárását igazoló jegyzőkönyvet, b) megvalósulási dokumentációt 1
c) végleges üzemeltetési szabályzatot d) kárelhárítási tervet, Kiegészítés a 8 -k)-hoz: a próbaüzemre vonatkozó előírásokat Vissza kellene menni a 22-es rendelet szelleméhez, amely szerint nem minden esetben a felügyelőség az eljáró hatóság. Emiatt szükséges módosítani a 7.. (2) bekezdését és törölni az általános hatásköri megfogalmazást. A 22-es rendelet nem fogalmazta meg a felügyelőség általános hatáskörét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a létesítés esetén az építésügyi hatóság (jegyző) járt el. Szükségesnek látom a 2.. b) pontjának módosítását. A hulladéklerakók létesítésére és lezárására, rekultivációjára a rendelet alapján külön engedélyezési eljárást kell lefolytatni, azonban nincs meghatározva az eljárásba bevonandó szakhatóságok köre. Éppen elég hatásköre van így is a felügyelőségeknek, deregulációs intézkedések vannak folyamatban. Előreláthatóan csökken az ügyintézői létszám. Az építésügyi hatósági feladatok átvétele magas-és mélyépítői szakképzettséget is kíván. Meg kellene szüntetni a sajátos építményfajta fogalmát.ez teremti meg a kapcsolatot a hulladéklerakós és az építési jogszabályok között. A hulladéklerakó fogalma kapcsán a terület értelmezhetetlen. A jelenlegi fogalommeghatározás két engedélyező hatóságot hoz(hat)hozott létre. Az egyik aki a hulladéklerakót (depóniát és az ott lévő létesítményeket) engedélyezi, és egy másikat, aki a hulladéklerakó fogalmába nem tartozó létesítményeket (kiszolgáló létesítmények, átrakó állomás hulladékudvarok stb.) amelyek nem a depónia helyszínén vannak. Ez a megoldás tarthatatlan, hiszen egyetlen hulladékgazdálkodási rendszerről van szó. ktv-ktvf ktv-ktvf A 7. és 8. -t egyesíteni kellene. Rengeteg átfedést tartalmaz 7. és 8.. KÖZTEGY 2. Más jogszabályokban előírt felülvizsgálati kötelezettség teljesítésének és a rekultiváció engedélyezési feltételeinek összehangolása Fel kell oldani a Rendelet 19. (4) bekezdése és a 219/2004.(VII.21.) Korm. r között lévő dátum ellentmondást A hulladéklerakók lezárásának, rekultivációjának engedélyezése a Rendelet szerinti dokumentáció benyújtása után, egy engedélyező határozat alapján történhet. Ez azonban nem helyettesíti az építésügyi eljárások során beszerzendő egyéb engedélyeket. A lezárásra, rekultivációra vonatkozó határozat egy kérelemre indult eljárás során megszerzett engedély, és nem kötelezés, ezért teljesítésének kikényszerítésére nincs lehetőség. A lezárás előtti felülvizsgálat előírása javaslatom szerint legyen a felügyelőségek mérlegelési lehetősége. A rendelet 19. (4) bekezdése alapján 2007. november 1.-én az országban még nem lesz elegendő szigetelt lerakó, ezért minden bizonnyal a települési szilárd hulladékok rendezett lerakását a szigeteletlen lerakókban is folytatni fogják. A legtöbb lerakóra 2003-2005 között felülvizsgálat készült, környezetvédelmi engedélyt kapott, környezetvédelmi monitoringot üzemeltet, évente jelentést 2 dd-ktvf
környezetvédelmi felülvizsgálat alapján bezárt hulladéklerakók esetében, illetve azon hulladéklerakókra vonatkozóan, melyek lezárására - a lerakóra a rendelet hatálybalépése előtt/után benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján - adott kötelezést/engedélyt a felügyelőség, nem javasoljuk a tevékenység felhagyására vonatkozóan előírt, újabb teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését a rekultiváció engedélyezésekor (16. (1) bekezdés a) pont). Ezekben az esetekben a hulladéklerakók felülvizsgálati eljárása részeként a környezetvédelmi engedélyben foglaltak és a kikötésként előírt rekultivációs terv alapján javasoljuk engedélyezni a hulladéklerakók rekultivációját. A Rendelet 4. számú melléklet 1.1, illetve 2.1.1 pontjai értelmében a lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervet, illetve a rekultivációra vonatkozó tervet az erre jogosult tervezővel kell megterveztetni. A fenti terveket a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációval együtt kell a Felügyelőségre benyújtani. A felülvizsgálati jogosultsághoz hasonlóan szükségesnek tartjuk annak a KvVM rendeletben történő meghatározását, hogy ki jogosult a lezárásra és utógondozásra, illetve a rekultivációra vonatkozó tervet elkészíteni! készít a lerakó üzemeltetéséről. Amennyiben a lerakó tevékenysége és a környezetre gyakorolt hatása ismert, egyes esetekben a felülvizsgálatra kötelezés nem indokolt. Problémaként merült fel az is, hogy felülvizsgálat után lehet-e lezárni egyes nagy területen elterülő lerakók egy-egy nem használt részét. kdt-ktvf KÖZTEGY 3. Az átvételi követelményekre és a helyszíni ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó előírások teljesíthetősége Módosítási javaslat, felvetett probléma Javaslat indokolása Küldő szerv Egyértelművé kell tenni a rendelet teljes szövegében és a mellékletekben is, hogy az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat és a helyszíni vizsgálat mikor kinek a kötelessége. Kérjük ennek a résznek a teljes átdolgozását, egyszerűsítését. Nyomatékosan kérjük, hogy a mellékletekben fogalt, kötelező és kiegészítő mérések és határértékek meghatározását gyakorló akkreditált laborral és lerakó üzemeltetővel együtt dolgozza ki a jogalkotó. (Készséggel áll rendelkezésre szakemberünk ebben a tárgyban.) A Rendeletnek tartalmaznia kell, hogy azoknál a hulladékoknál, amelyek rendelkeznek Hulladék Minősítő Bizottsági minősítéssel- a minősítés alapjellemzésnek tekintendő Szükséges az alaprendelet és a mellékletek összhangjának megteremtése ( pl: a 4 b) pontja nincs összhangban a 2. melléklettel) Ismert a lerakó üzemeltetőjének még a lerakó bezárása, lezárása után is fennálló felelősségét. Emellett az Európai Hulladéklista (EWC kódok) sokkal kevesebbet mond a hulladék veszélyességéről, mint a korábbi V-kódok, de feltétlenül szükséges átdolgozni, egyértelművé tenni a felelősségek, a vizsgálattípusok és módszerek megadását. Az átvételi követelményekre és helyszíni ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó előírások technikai, szakmai és gazdasági megfontolások alapján nem teljesíthetők. Pl: egy minta B3 lerakón történő átvételéhez szükséges vizsgálat költsége, helyszíntől függően 600.000.- 700.000.-Ft. 3
Módosítási javaslat, felvetett probléma Javaslat indokolása Küldő szerv Az alapjellemzés mellett a tulajdonos, birtokos nyilatkozzon, hogy megfelel a 2. mellékletben foglalt átvételi feltételeknek. Az inert hulladék lerakók átvételi követelményeinek a meghatározásánál szükségtelen a perkolációs módszer, akárcsak a többi hulladék átvételi paramétereinél sem használták a perkolációs kioldásokat, ezért itt is el kell hagyni. Inert hulladék esetén nincs is meghatározva a perkolációs módszer. A többi hulladék átvételi paramétereinél sem használták a perkolációs kioldásokat, kérjük itt is elhagyni. 2.2.1-2. táblázatban lévő ANC/BNC vizsgálatok elhagyása. A vizsgálatok elvégzése túlzó és a megadott módon nem kivitelezhető. A Rendelet 4. mellékletének 2.2. pontjának 3. bekezdését törölni kell.. A Rendelet 1. számú mellékletének 1.3.3. pontja szerint ha a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát követően megállapítható, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a földtani közegre, a felszín alatti vagy a felszíni vízre, a levegőre, a Felügyelőség jogosult az 1.2. és 1.3. pontban foglalt a hulladéklerakó szigetelésére vonatkozó - követelmények mérséklésére. Szövegszerűen meg kellene határozni, hogy meddig mehet el és mi alapján (pl.: a tervező által készített kockázatelemzés) a Felügyelőség a követelmények mérséklésében? Elengedheti-e pl. a melléklet 1.3.3. pontja alapján minden lerakónál kötelező szivárgóréteg alján a legalább 2,5 mm-es mesterséges anyagú szigetelőréteget egy egyébként csak vízoldhatatlan inert hulladékok ártalmatlanítását szolgáló inerthulladék-lerakó kialakításakor, vagy ez már nem fér bele a mérséklés fogalmába? Az alapjellemzést a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni. Sok esetben azonban a vizsgálatok eredményeképpen a hulladék olyan EWC kódszámot kap, amely nem szerepel a lerakó engedélyében, így nem kerülhet lerakásra. A hulladék átadója a hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően az alapjellemzéssel, azt követően megfelelőségi vizsgálattal igazolja az üzemeltető számára, hogy a hulladék az adott hulladéklerakón átvehető. Szükséges lenne ezzel kapcsolatosan azt is meghatározni, hogy a megfelelőségi vizsgálatot milyen sűrűn kell minimálisan elvégezni. Az alapjellemzés végrehajtása egy bizonyos mennyiségi határ fölött legyen kötelező, mivel elég sok lerakó fogad hulladékot a lakosságtól is, akik akár pár száz kilogramm hulladékot is beszállíthatnak. Megfontolható alapjellemzés helyett, annak lehetősége, hogy lerakható/le nem rakható hulladék fajtánként (EWC kód) szabályozható legyen az egyes lerakó Az indokolatlanul sok komponensre kiterjedő (PAH, PCB, BTEX, TPH inert hulladékból!) és költséges vizsgálatok elvégzését a hulladéktulajdonosok vélhetően nem tudják vállalni. 4
Módosítási javaslat, felvetett probléma Javaslat indokolása Küldő szerv típusokban a lerakható hulladékok köre. A hulladékok besorolására (veszélyes/nem veszélyes) teljes feltárásból kell a nehézfém tartalmat mérni. Az alapjellemzéshez egy új vizsgálatsor kell desztillált vizes kivonatból (szabvány szerint mértékegysége mg/l és nem mg/kg szárazanyag!), ami költségnövelő. Egyes megállapított értékek irreálisan alacsonyak, pl inert hulladék lerakókban Hg, Cd, B1b alkategóriájú lerakóban TOC koncentráció. B3 típusú lerakóra nincsenek átvételi követelmények. Így minek alapjellemzés, hisz nincs mivel összevetni. A kötelezően előírt egyes alapvizsgálati komponensek mérésére nincs nemzeti szabvány, illetőleg elegendő felkészült, akkreditált laboratórium. Képes egynél több labor perkolációs vizsgálat végzésére? Nincs szabvány a biológiailag lebontható szervesanyag-tartalom mérésére, valamint homályos a 2. sz. melléklet 2.2.3. pontjában említett frakciók mibenléte. A nemzeti szabvány szerinti vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban kell végezni, vagy a helyszínen az üzemeltető is elvégezheti? A vizsgálati eredményeket a Felügyelőség részére meg kell-e küldeni, ha nem, akkor az milyen formában kerül a Felügyelőség tudomására illetve ennek ellenőrzése hogyan valósul meg? Valóban nélkülözhetetlen minden lerakó esetében az ott üzemelő laboratórium? Ennek létesítése, üzemeltetése nagyon költséges. A 2. sz. melléklet 2.2.2. pontjában az azbeszt hulladék lerakására használható külön medence kialakítására van-e valamilyen műszaki elvárás vagy elég pl. egy föld töltéssel leválasztott rész is. Javasoljuk és kérjük, hogy az EWC 190801 számú rácsszemét kerüljön a hulladékjegyzék 20. főcsoportjával azonos elbírálás alá, azaz előkezelés és vizsgálatok nélkül átvehető legyen, hasonlóan a települési lakossági hulladékhoz Javasoljuk és kérjük, hogy a szennyvíztisztításból származó iszapok elhelyezhetőségi feltételéül előírt 70%-os szárazanyag-koncentrációt csak A rácsszemét döntő részben a lakossági gyűjtött szilárd hulladékkal azonos összetételű, mivel a lakosok a hulladék-gyűjtő edénybe (kukába) való szemetet húzzák le a wc-ben, s ezt fogja ki a rács. A rácsszemét nem tartalmaz eredetéből adódóan nehézfémeket, a rácsszemét összetétele hasonlóan a háztartási szeméthez magas szervesanyag-tartalmú, TOC tartalma 40-50% körüli, tehát a rendelet szerinti 5%-os határkoncentrációt kielégíteni nem tudja. A jelenlegi szabályozás mellett a rácsszemét elhelyezése lehetetlenné válik a hulladéklerakókon, s reális alternatívája viszont nincs az elhelyezésnek. Az EU normáknak megfelelő követelményrendszert hazánkban ma még egyetlen kommunális szennyvíztisztító telep iszapkezelési rendszere sem tudja 5 MAVISZ MAVISZ
Módosítási javaslat, felvetett probléma Javaslat indokolása Küldő szerv néhány év türelmi időt követően, és maximálisan 30 %-al írja elő a rendelet. A Rendelet 2. számú melléklet 1.1 pontja: Az alapjellemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie: (f) annak indoklásárra, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában nem hasznosítható. Nem elég egyértelmű, hogy mire vonatkozik ez a bekezdés. Egy tételes listában össze kellene gyűjteni azokat a hulladékokat, melyekre a jogalkotó gondolt. Milyen szempontok szerint kell megvizsgálni, hogy hasznosítható-e. Az alapjellemzők vizsgálata nélkül átvehető inert hulladékok 2.1.-1. táblázatában például szerepel olyan hulladék is, mely egyértelműen hasznosítható (EWC 20 01 02 kódú elkülönített üveg hulladék), akkor arra nem vonatkozik a fent említett kitétel? teljesíteni. A megfeleléshez országosan sokmilliárdos beruházás, technológiai fejlesztés, biztonságos lerakási mód és legfőképpen a szennyvíziszapoknak az Európai Unióban egyre inkább terjedő elégetése lesz szükséges a jövőben hazánkban is. A kommunális szennyvíztelepet üzemeltető szolgáltatók a szennyvíziszap hulladéklerakón történő elhelyezés csökkentésére, megszüntetésére törekszenek. Egyre kisebb arányban kerül az iszap hulladéklerakókban történő deponálásra, helyette a szolgáltatók egyéb (komposztálás, szárítás, talajba injektálás, stb.) elhelyezési módot alkalmaznak. A lerakóban történő elhelyezést csak kényszerből, más lehetőség híján alkalmazzák az üzemeltetők. A 70% minimális szárazanyag-tartalom előírásának azonnali hatályú fenntartása több szennyvíztelep üzemeltetésének ellehetetlenüléséhez vezetne. 4. A felszín alatti víztestbe benyúló hulladéklerakók felszámolására vonatkozó előírás teljesíthetőségének vizsgálata 17. (1) Azon lerakók esetében, ahol a külön jogszabály 1 szerinti szennyező anyagot tartalmazó hulladék - az első vízadó összlet mindenkori maximális nyugalmi vízszintjének figyelembevételével - érintkezik a felszín alatti vízzel: a) olyan 25.000 tonnánál kisebb mennyiségű hulladékot tartalmazó lerakók esetében amelyeknél a talajvízzel érintkező, bomló szerves anyagot tartalmazó települési szilárd hulladékot 2001. január 1. előtt azaz öt évnél régebben rakták le, a felülvizsgálat során vizsgálni kell, hogy: a nitráton és az ammónián kívül milyen szennyezőanyagok oldódhatnak be a felszín alatti vízbe, és az 1 (219/2004 Korm. Rend) 6
mit veszélyeztet, hogyan kommunikál az érintett felszín alatti víz jelenlegi vagy távlati vízbázisokkal, (mennyi idő alatt éri/érheti el), mi az adott terület szennyeződés érzékenységi besorolása, mire használják (mire szeretnék használni) a területet, a hulladéklerakó felszámolását követően. b) a 25.000 tonnánál több hulladékot tartalmazó lerakók esetében, vagy ott ahol a talajvízzel érintkező, bomló szerves anyagot tartalmazó települési szilárd hulladékot 2001. január 1. után rakták le a felülvizsgálathoz kockázatelemzést kell készíteni. (2) A felszámolás szükségességét, vagy a rekultiváció elvégzését a Felügyelőség egyedi eljárásban, határozat kiadásával dönti el. (3) Meglévő hulladéklerakó, illetve hulladék elhelyezésére használt terület felszámolása a felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az e rendelet 4. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott felszámolási tervet. 5. A jogszabály merevsége, rugalmassága A 14. (3) bekezdése szerint az engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi. Megfontolásra ajánlom, hogy a felügyelőség kapjon kockázatelemzésre alapítható mérlegelési jogkört Szükséges mérlegelési jogkörben egy szempontrendszer kialakítása. A Rendelet 1. számú mellékletének 1.3 pontja szerint az egyes hulladéklerakó kategóriák esetében a medencékben kialakítandó oldalfal- és aljzatszigetelés rétegrendjét a 2. táblázat tartalmazza. A 2. táblázat részletezi a szigetelési előírásokat, melyek az épített szigetelőréteg, geofizikai monitoring-rendszer és a szivárgó-réteg. Tekintettel arra, hogy az oldalfalba nem lehet szivárgóréteget építeni javasoljuk, hogy vagy készüljön külön táblázat az oldalfal és az aljzatszigetelés rétegrendjének előírására vonatkozóan, vagy a szöveges részbe fogalmazzák bele, hogy az oldalfal rétegrendjébe nem kell szivárgóréteget építeni. A 14. (5) bekezdést ki kell egészíteni 19. (4) bekezdésre történő Ha ez nem történik meg, akkor pl. 2008. novemberében jogerőssé váló, a KÖZTEGY 7 kdt-ktvf kdt-ktvf
hivatkozással. lerakó bezárásáról szóló határozattól számított 1 év, azaz 2009. novemberéig még tovább üzemelhet bármelyik lerakó. 6. Kapcsolódó jogszabályokban lévő átfedések, ellentmondások IPPC-engedélyt felülírja-e a 20/2006 KvVM r.-ben foglalt követelményrendszer kdt-ktvf A 2 értelmező rendelkezéseit pontosítani szükséges és a pontosított nomenklatúrát következetesen kell alkalmazni. Javasoljuk a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény definícióinak alkalmazását az egyértelműség érdekében. Hulladéklerakó, rekultiváció, üzemeltető, rendszeresen képződő hulladék, ezek pontos meghatározása szükséges. A regionális hulladéklerakók IPPC engedéllyel is rendelkeznek és sok esetben használatbavételi engedélyre várnak.a hatályos IPPC-jogszabály a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20..(3) bekezdése szerint a felügyelőség hatáskörébe tartozó -külön jogszabályban meghatározott engedélyeket- az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Ez magyarán azt jelentené, hogy az IPPC-engedélybe kellene belefoglalni a használatbavételi engedélyt is. Ez szerintem lehetetlen, hiszen a használatbavételi engedélynél a lényeg az építési engedélynek való megfelelés, míg az IPPC engedélyben létesítési és üzemeltetési elemek keverednek. Másrészről az építési törvény és az IPPC jogszabály előírásait, különösen a mellékleteket nem tudom hogyan lehet egy engedélybe belesuvasztani úgy, hogy amikor az építési engedélyt megkapta, még sok esetben (pl. Kétpónál is) nem is volt IPPC jogszabály. Stabilizált biohulladék rekultivációs célú alkalmazását engedi a Rendelet 4. sz. melléklete. A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 8. -ában a rekultivációs célú felhasználást 200 t/ha mennyiségben limitálták. A két előírás egyszerre alkalmazandó? ktv-ktvf dd-ktvf kdt-kjtvf 7. Egyebek Hatálybalépés (8 nap) A fenti probléma megoldására megfelelő módszer lenne a jogszabály hatályba Nem volt elég felkészülési idő, akkreditált laborok hiánya. Az ipar nem kapott kellő felkészülési időt arra, hogy speciális hulladékai MGYOSZ 8
léptetésének egy racionális időpontra történő eltolása. Amennyiben ez az út nem járható, javasoljuk egy olyan paragrafus bevezetését, mellyel a környezetvédelmi hatóságokat ruházzák fel megfelelő jogokkal ahhoz, hogy adott, indokolt esetben egy-egy gazdálkodó szervezetet meghatározott időre felmenthessenek adott előírások teljesítése alól. A lerakhatóság feltétele, hogy a hulladék nem hasznosítható. Milyen kritériumok alapján és kinek kell erről nyilatkozni? A rendeletnek tartalmaznia kell, hogy azoknál a hulladékoknál, amelyek rendelkeznek Hulladék Minősítő Bizottsági minősítéssel- a minősítés alapjellemzésnek tekintendő A 3. (3) j pontja szerint hulladéklerakó nem létesíthető azon a földrengésveszélyes területen, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus skálán (EMS) elérheti a VI. fokozatot. Javaslat: Hulladéklerakó nem létesíthető:. olyan földrengésveszélyes területen, ahol az 50 évre számított 10%-os meghaladási valószínűség mellett (475 éves gyakoriság), a felszínre számított földrengésből származó vízszintes gyorsulás értéke nagyobb, mint 1,5 m/sec 2. A 19.. (3) bekezdését muszáj módosítani. Részletesen le kell írni, hogy mit értünk folyamatban lévő ügyön. Az alsó szigetelő és a felső lezáró rétegrendre vonatkozó előírások szabadabb tervezési lehetőségeket biztosítanak, de szükséges lenne egy egységes értelmezésre, amely támpontot adhat a tervezőknek illetve a felügyelőségeknek. A tervek, az egyenértékűség megállapításának elbírálására a felügyelőségeket fel kell készíteni továbbképzésen és tervezési segédlettel is, hogy a tervezők partnerei lehessünk az engedélyezés során. Az 1. melléklet 1.3.3. és a 4. sz. melléklet 2.2.2. pontja széles körű mérlegelési számára az eddig alkalmazott gyakorlattól eltérő ártalmatlanítási módokat dolgozhasson ki. Az Európai Unióhoz történő felkészülés időszakában több olyan esettel találkoztunk, amikor egy jogszabályt a bevezetési kötelezettség teljesítése érdekében megjelentettek, ugyanakkor egyes paragrafusainak hatályba léptetését akár egy évvel is eltolták. Ennek feltétele lehetne a kérdésese hulladékoknak a jogszabály megjelenése előttivel azonos, megnyugtató módon történő ártalmatlanítása, a hulladékok felhalmozódása elkerülésének érdekében. További feltétel, hogy az illető gazdálkodó szervezet egy, a környezetvédelmi hatósággal egyeztetett és általa elfogadott időpontig vállalja, hogy a Rendeletnek mindenben eleget fog tenni (vagy új hulladékártalmatlanítási mód kidolgozásával és bevezetésével, vagy a hulladék olyan mértékű előkezelésével, mely után az megfelel a lerakhatósági kritériumnak). A kisebb károkat okozó VI. fokozatnak megfelelő földrengés az egész ország területén előfordulhat így lerakó sehol lehet, hogy sem létesíthető. Semmiképpen nem lehet folyamatban lévő ügynek tekinteni azt a létesítményt e rendelet szempontjából, ahol jogerős környezetvédelmi, IPPC, építési engedély van és ráadásul a létesítmény már megvalósult. Folytassa le a jegyző a használatbavételi engedélyezési eljárást, hiszen az építési engedélyt is ő adta ki és neki volt joga az építés megvalósulása során ellenőrizni is. Útmutató szükséges KÖZTEGY 9 ktv-ktvf
lehetőséget ad a felügyelőségeknek az alsó és felső szigetelő rétegek műszaki tartalmára vonatkozóan, melyhez azonban hiányoznak a szempontok, támpontok. Az utógondozás idejének előírásáról rendelkezni kell. Nem világos, hogy vane egyes lerakó típusoknál kötelező utógondozási idő. A hulladéklerakó üzemeltetőjének és a Felügyelőségnek is nagy segítséget jelentene, ha a kialakítandó alsó és felső (lezáró) szigetelőrendszerről ábra készülne, ha a különböző típusú hulladéklerakónál kialakítandó rétegek vizuálisan is láthatóak lennének. 5. számú melléklet átdolgozása vagy elhagyása, esetleg a szabványok útmutatóban történő megnevezése szükséges. kdt-ktvf KÖZTEGY KÖZTEGY 2006.09.29. Összesítette: Környezetgazdasági Főosztály 10