Térségi Humánsegítő Szolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Térségi Humánsegítő Szolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatot Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás határozati számon jóváhagyta. Gyomaendrőd, 2011... Czikkely Erika intézményvezető

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ 1. Az intézmény neve, elérhetősége 2. Az intézmény bélyegzői 3. A költségvetési intézmény 4. Az intézmény jogelődje 5. A költségvetési szerv jogállása 6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata 6.1. Alaptevékenység 6.1.1. Oktatást kiegészítő tevékenységek Pedagógiai szakszolgáltatás 6.1.2. Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Családsegítés 6.1.3. Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Gyermekjóléti szolgáltatás 6.1.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi bentlakásos ellátás 6.2. Kiegészítő tevékenység 6.2.1. Máshová nem sorolható egyéb oktatás 6.3. Kisegítő és vállalkozási tevékenység 7. Az intézmény tevékenységeinek jellege 8. Az intézmény működési köre 9. Rendelkezésre álló vagyon 10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje 11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése 12. Az intézmény jegyzete 13. Az intézmény gazdálkodása II. RÉSZ 1. Az intézmény felépítése, szervezeti egységei 2. Az intézmény működését meghatározó elvek 3. Az intézmény tevékenysége 3.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 3.1.1. Nevelési tanácsadás 3.1.2. Logopédiai ellátás 3.2. Családsegítés 3.3. Gyermekjóléti Szolgáltatás 3.4. Helyettes szülői ellátás 3.5. Máshová nem sorolható egyéb oktatás 4. Az intézmény tevékenységének szabályozása 4.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 4.1.1. Nevelési tanácsadás 4.1.1.1. Vizsgálatok 4.1.1.2. Tanácsadás 4.1.1.3. Terápia 4.1.1.4. A tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségi vizsgálata 4.1.2. A logopédiai ellátás 4.1.2.1. Diagnosztizálás a logopédiai munkában 4.1.2.2. Logopédiai tanácsadás

4.1.2.3. Terápia 4.1.2.4. Gyermekek/tanulók beszédvizsgálata 4.2. Családsegítés 4.2.1. Probléma feltérképezése 4.2.2. Személyes szociális szolgáltatás, családgondozás 4.2.3. Együttműködési megállapodás kötése 4.2.4. Tanácsadás 4.2.5. Szolgáltatások közvetítése 4.2.6. Egyéb szolgáltatások 4.2.7. Csoportok szervezése 4.2.8. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése 4.2.9. Pszichológiai vizsgálat 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.3.1. Probléma feltérképezése 4.3.2. Családgondozás 4.3.3. Együttműködési megállapodás kötése 4.3.4. Javaslattétel hatósági intézkedésre 4.3.5. Tanácsadás 4.3.6. Szolgáltatás közvetítése 4.3.7. Információ nyújtása 4.3.8. Egyéb szolgáltatások 4.3.9. Prevenciós programok szervezése 4.3.10. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése 4.4. Helyettes szülői ellátás 4.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás 5. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele 5.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 5.1.1. Nevelési tanácsadó 5.1.2. Logopédiai intézet 5.2. Családsegítés 5.3. Gyermekjóléti szolgálat 5.4. Helyettes szülői ellátás 5.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás 6. Az intézmény közalkalmazottai 6.1. Az intézményvezető 6.2. Az intézményvezető-helyettes 6.3. A pszichológus a nevelési tanácsadóban 6.4. A pedagógus 6.5. A gyógypedagógus 6.6. Az ügyviteli alkalmazott 6.7. A logopédus 6.8. A családgondozó 6.9. A tanácsadó pszichológus 7. Az intézmény munkatársainak jogai és kötelességei III. RÉSZ 1. Az intézmény munkarendje 1.1. A Térségi Humánsegítő Szolgálat ügyfélfogadása 1.2. A Térségi Humánsegítő Szolgálatnál a vizsgálatok és a szolgáltatások szervezése

1.3. A terápiák szervezése a nevelési tanácsadóban és a logopédiai intézetnél 1.4. A Térségi Humánsegítő Szolgálat bejelentkezése a Közoktatási Információs Rendszerbe 1.5. Az intézményt megnevező tábla elhelyezéséről 1.6. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése 2. A belső ellenőrzés rendje 3. A vezetők közötti feladatmegosztás 4. Engedélyezett álláshelyek száma 5. Az intézmény létesítményeinek használati rendje 6. A külső kapcsolatok rendszere és formái 7. Aláírási jogkör 8. Az intézmény alapfeladatába tartozó szellemi tevékenységek dologi kiadások terhére, vállalkozóval, számla ellenében történő igénybevételének szabályozása 9. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szerveknek 10. Teendő bombariadó esetén 11. Záró rendelkezések

I. RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek, csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1. Az intézmény neve, elérhetősége: Hosszú neve: Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Rövid neve: Térségi Humánsegítő Szolgálat Címe: 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 2. Telefon/fax: 66/282-560 E-mail címe: humansegito@gyomaendrod.hu 2. Az intézmény bélyegzői: a) Körbélyegző: Középen az ország címere, körülötte félkörben az intézmény hivatalos elnevezése és a település neve: Térségi Humánsegítő Szolgálat Gyomaendrőd b) Hosszú bélyegző: Az intézmény neve, címe, telefon-és faxszáma, valamint adószáma: Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya 5502 Gyomaendrőd Fő út 2. Tel/fax: 66/282-560 Adószám: 16656002-1-04 3. A költségvetési intézmény A költségvetési intézmény alapítói jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd- Csárdaszállás-Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei Gesztor: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Az alapítás éve: 2006. Alapító Okirat kelte: 2006. 07. 10. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás a Térségi Humánsegítő Szolgálat alapító okiratát 3/2006 (VII.10) számú határozatával fogadta el. 4. Az intézmény jogelődje: Városi Családsegítő Központ 5502 Gyomaendrőd Fő út 2., melynek egyben általános jogutódja. 5. A költségvetési szerv jogállása: Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a polgármester által jóváhagyott megállapodás szabályozza. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja.

Önállóan működő költségvetési szerv: - Törzskönyvi azonosító szám: 634421 - Statisztikai azonosító: 16656002-8899-322-04 - Adószám: 16656002-1-04 - Számlavezető pénzintézet: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet - Számlaszám: 53200125-11062402 - OM azonosító: 200199 - Az intézmény ágazati azonosítója: SO202328 Az intézmény területén, szervezeti tagozódásban, szakhatósági engedélyekben feltüntetett helyeken és módon, a központi jogszabályi követelményeknek megfelelően, továbbá Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya település Képviselő-testületének rendeletei, határozatai betartásával látja el szakmai feladatait. 6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: 6.1 Alaptevékenység: Alapvető szakágazat: 889900 Máshova nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 6.1.1 Oktatást kiegészítő tevékenységek Pedagógiai szakszolgáltatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 34. 35. alapján Szakágazat száma: 856000 TEÁOR szám : 8560 Szakfeladat száma: 85601 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Nevelési tanácsadás: Feladata a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Az óvoda, az iskola, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére szakvélemény készítése, ha a gyermek adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Az óvoda, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat elvégzése: szakvélemény keretében javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, fejlesztő foglalkoztatására. Ha a nevelési tanácsadó vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a gyermeknél a sajátos nevelési igény feltételezhető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán. Logopédiai ellátás: A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása. 6.1.2 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Családsegítés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. tv. 55/C. és 64. alapján Szakágazat száma: 889900 TEÁOR szám : 8899 Szakfeladat száma: 889924 Családsegítés Közreműködik a család szociális, mentálhigiénés és életvezetési problémáinak feltárásában. Gondoskodik a befolyásoló okok megszüntetéséről, megoldási javaslatot készít, és segítséget nyújt. Részt vesz az egyének és családok kapcsolatkészségének javításában, folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosok szociális helyzetét.

Kezdeményezi új szociális ellátások bevezetését az önkormányzatnál. Támogatja, segíti az önsegítő csoportok, civil szerveződések létrehozását, valamint munkáját. Az 1993. évi III. tv. 55. -ában és a 20/2003. (VIII. 12.) KT. rendeletben foglaltak szerinti adósságkezelési tanácsadást működtet A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel a külön jogszabályban meghatározott kötelező együttműködést végzi. 6.1.3 Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39-40. alapján Szakágazat száma: 889900 TEÁOR szám : 8890 Szakfeladat száma: 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyermekjóléti szolgálatnál meghatározott feladatokat látja el: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjába történő visszahelyezése érdekében tett intézkedések, összehangolva a gyermeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási feladatokat végez. 6.1.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi bentlakásos ellátás A gyermekjóléti szolgálat Agyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 40. (2) bekezdés d) pontja alapján helyettes szülői hálózatot szervez és működtet. Szakágazat száma: 879020 TEÁOR szám: 8790 Szakfeladat szám: 879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása, gyermekek átmeneti gondozása önálló helyettes szülői feladatellátás Nyilvántartja a felkészítő tanfolyamot elvégző személyt, mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót. A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 6.2.1. Máshová nem sorolható egyéb oktatás Szakágazat száma: 855900 TEÁOR szám : 8559 Szakfeladat száma: 855937 M. n. s. egyéb oktatás 6.3 Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7. Az intézmény tevékenységeinek jellege Tevékenysége nem hatósági jellegű. 8. Az intézmény működési köre: Közintézmény, mely alaptevékenysége szerint közoktatási, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv. Ellátási területe: Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás közigazgatási területe. 9. Rendelkezésre álló vagyon: Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A működéshez szükséges alábbi ingatlant Gyomaendrőd Város Önkormányzata használatba adja az intézménynek: Gyomaendrőd, Fő út

2. szám hrsz: 6291. Polgármesteri Hivatal Kirendeltségével közös használatú osztatlan vagyon. A feladatellátáshoz rendelkezésre állnak még az intézménynél a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont a helyi vagyonrendeletben foglaltak szerint köteles kezelni. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont biztosítékként nem adhatja. 10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Képviselő-testülete gyakorolja, a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. 23. alapján. 11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. alapján. 12. Az intézmény jegyzete: Az intézmény vezetője az intézményt aláírásával és a kör alakú bélyegző lenyomatával jegyzi. Akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes gyakorolja a fenti jogokat. 13. Az intézmény gazdálkodása: a) Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a polgármester által jóváhagyott megállapodás szabályozza. b) Előirányzatok feletti rendelkezési jogkör: az intézmény az előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír. c) Bérgazdálkodói jogkör : Az intézmény önálló bér és létszámgazdálkodó. d) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. e) Az intézmény általános forgalmi adó jogalanyisággal nem rendelkezik.

II. RÉSZ 1. Az intézmény felépítése, szervezeti egységei Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Családsegítés Gyermekjól éti Szolgálat Nevelési tanácsadó Logopédiai Intézet 1 fő családgondozó (egyben intézményvezetőhelyettes) 2 fő családgondozó 1 fő tanácsadó pszichológus 3 fő családgondozó 1 fő pszichológus 1 fő gyógypedagógus (egyben intézményvezető) 1 fő pedagógus 1 fő ügyviteli alkalmazott 3 fő logopédus

2. Az intézmény működését meghatározó elvek: Az intézmény működése során köteles az alábbi elvek betartására: - nyitottság elve: az intézmény nyitott, igénybevétele Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletében foglaltakon kívül további feltételhez nem köthető. - az önkéntesség és a kliens mindenekfelett álló érdeke védelmének elve: az intézmény a kliensekkel és családjukkal az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Kivételt képez a Gyvt. 68. -ában meghatározott családgondozás, valamint az adósságkezelési tanácsadás és a rendszeres szociális segélyezettekkel végzett munka. Az intézmény hatósági feladatok ellátásával nem bízható meg, működése gondozási szolgáltató illetve szervezési jellegű. Az intézmény munkatársai mindenkor a kliens mindenek felett álló érdekeit képviselve kötelesek tevékenykedni a törvényben megjelölt gyermeki, emberi, és szociális jogok megvalósulása érdekében. Biztosítani kell, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kliensek érdekeinek védelme mellett szüleiknek, gyámjuknak felügyeleti jogköre sérelmet lehetőleg ne szenvedjen. - a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának elve: az intézmény munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények kezelésére, továbbítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, és A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakat minden körülmények között biztosítani kell. 3. Az intézmény tevékenysége Feladatát az alapító okiratban megfogalmazottak szerint látja el. 3.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 3.1.1. Nevelési tanácsadás A többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 35. (4) bekezdése szerint: A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A nevelési tanácsadó a 3-18 éves gyermekek és fiatalok mentálhigiénés ellátásában közreműködő az oktatásügy keretében tevékenykedő pszichológiai, pedagógiai szakintézmény. A szülők nevelési nehézségeikkel közvetlenül kereshetik meg, így már a

bajok jelentkezésének kezdeti időszakában segítséget kapnak. Mint szakszolgálati intézmény elsőként kerül kapcsolatba az óvodába, iskolába járó és az intézmény számára oktatásinevelési gondot jelentő gyermekekkel. Ezzel jelentős szerepet tölt be a gyermekkori szomatikus és pszichés zavarok korai felismerésében és szakellátásának megszervezésében. A nevelési tanácsadó szolgáltató intézmény, szolgáltatásai ingyenesek. A szülő és a gyermek közlését bizalmasan kezeli. A titoktartási kötelezettség vonatkozik a tanácsadóban dolgozó minden munkatársra. Hatósági jogosultsága nincs. Tanácsai, szakvéleményei nem kötelező érvényűek sem a szülő, sem a beutaló intézmény számára. Befolyását tevékenységének szakmai jellege biztosítja. A nevelési tanácsadó pszichológusa munkáját a szakmai etikai kódex előírásainak megfelelően látja el. A nevelési tanácsadó szakértői feladatokat is ellát. Jogszabályi előírások határozzák meg, hogy mikor kér a hatóság szakvéleményt a tanácsadótól. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység a szülővel együttműködve történik. A szülő beleegyezése nélkül a tanácsadó nem vizsgálhat gyereket. 3.1.2. A logopédiai ellátás A többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 35. (5) bekezdése szerint: A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. A logopédiai ellátásban a logopédus feladata: az ellátási körzetébe tartozó ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; a beavatkozást igénylő gyermekek logopédiai vizsgálata; szükség esetén a gyermek további vizsgálatainak megszervezése; logopédiai vizsgálati vélemény készítése; a kapott és a saját vizsgálati vélemények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítése; a gyermekek rendszeres fejlesztése; a fejlesztő beavatkozás dokumentálása. Komplex képességfejlesztés, fejlesztő szakemberek vizsgálataival egyetértésben. Kapcsolattartás a pedagógusokkal. A logopédiai intézet szolgáltató intézmény. Szolgáltatásai ingyenesek. A szülő és a gyermek közlését bizalmasan kezeli. A logopédiai ellátás nem vesz részt hatósági, igazgatási jellegű tevékenységben. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység a szülővel együttműködve történik. Folyamatos a tájékoztatás, ezáltal a szülő érzi, hogy tevékeny részese a terápiának. A szülő beleegyezése nélkül a logopédus nem vizsgálhat gyereket. A gyermekek/tanulók számára a foglalkozásokat heti rendszerességgel biztosítani kell. Amennyiben a gyermek/tanuló vagy a füzete négy alkalommal hiányzik, írásban nyilatkoztatjuk a szülőt, hogy a továbbiakban igénybe kívánják-e venni a logopédiai szolgáltatást. 3.2. Családsegítés A többször módosított A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. -a szerint: A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

- a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, - a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A tanácsadó pszichológus segítő munkája során: - Fogadja a különböző pszichés problémával (párkapcsolati, családi konfliktusok, munkanélküliséggel összefüggő feszültségek, krízisek stb,) jelentkező klienseket. - Hirdetett pszichológiai tanácsadáson új és régi ügyfeleket fogad. - Problématípustól függően a klienseket kompetenciájának megfelelő ellátásban részesíti (segítő beszélgetés, tanácsadás). A folyamatba szükség esetén bevonja a család tagjait is. - A gyámhatóság felkérésére pszichológiai vizsgálatot végez, teszteket is felvesz, - amennyiben az eset úgy kívánja, és erről írásban pszichológiai véleményt készít. - Amennyiben a kliens problémája meghaladja a családsegítés kereteit, ill. a pszichológus kompetenciáját, úgy a megfelelő szakellátásba irányítja. - A családgondozóknak, kérésükre segítséget nyújt egy-egy esethez. - A segítség részét képezheti a közös családlátogatás. - Azonnali intézkedést igénylő esetben haladéktalanul megteszi a legszükségesebb intézkedéseket, vagy arra másokat felkér. - Esetmegbeszéléseket tart, illetve aktívan részt vesz ezeken. Gyomaendrőd Város Önkormányzata 20/2003 (VIII. 12.) KT rendelete alapján az intézmény munkatársa adósságkezelési tanácsadást végez. Az adósságkezelési tanácsadó feladata: - döntés előkészítése, javaslattétel, majd a kérelem és mellékletei továbbítása a polgármesteri hivatal illetékes osztálya felé,

- adósságkezelési megállapodás az adóssal a támogatási határozatban foglaltak szerint, - folyamatos kapcsolattartás az adóssal az adósságkezelés időtartama alatt. A tanácsadó a döntés előkészítése során: - tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, - környezettanulmányt készít a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről, - számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, - megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, - megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, - javaslatot tesz a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósság körére figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra. A tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, melynek tartalmi elemei különösen: - a tanácsadó javaslata és az adós vállalása az adós háztartás fogyasztásának tudatos visszafogására - az adós törlesztési kapacitásának kiszámítása az önrész teljesítéséhez - az adós hozzájárulása a tanácsadó részére az adósságra vonatkozó információk és adatok nyilvántartásához, a változások követéséhez, az adósságkezelési megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kíséréséhez - a kapcsolattartás szabályozása - a tanácsadóval és a hitelezővel kötött megállapodások be nem tartásának jogkövetkezményei, az adós nyilatkozata a következmények tudomásul vételéről. A folyamatos kapcsolattartás során a tanácsadó figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását, feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait, közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében, preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében. 3.3. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi 38. -a szerint a gyermekjóléti alapellátások célja: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást lehetőség szerint a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekjóléti szolgáltatás - A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a

kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. - A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: o a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, o a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, o a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, o szabadidős programok szervezése, o hivatalos ügyek intézésének segítése. - A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében o a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, o a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, o a jelzőrendszerbe tartozó intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. - A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: o a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, o a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, o az egészségügyi és a szociális ellátás különösen a családsegítő szolgáltatás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, o javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. - A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: o családgondozás biztosítása az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, o utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a fentieken foglaltakon túl: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi a helyettes szülőt foglalkoztató helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztathat, amennyiben a fenntartó erre vonatkozóan megállapodást köt az intézménnyel, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, - nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 3.4. Helyettes szülői ellátás A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 3.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás Pályázati lehetőségek függvényében oktatás, képzés biztosítása, szervezése szociális szakemberek és önkéntesek részére. 4. Az intézmény tevékenységének szabályozása 4.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 4.1.1. Nevelési tanácsadás 4.1.1.1. Vizsgálatok a) A problémák eredetének és okainak feltárása érdekében a nevelési tanácsadó végezhet: - anamnézis felvételt - explorációt - pedagógiai vizsgálatot - pszichológiai vizsgálatot - család- és nevelési-oktatási intézmény látogatást - szűrővizsgálatot b) A fentiek közül értelemszerűen csak a probléma feltárásához szükséges tevékenységeket kell elvégezni. c) A pszichológus veheti fel a személyiség teszteket és értelmezheti a teljesítménytesztek eredményeit. d) Team tevékenység eredményeként az összegzés megfogalmazása együttesen történik. e) A vizsgálati eredmények alapján szakvélemény készül, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: 1) Név: Születési idő: Lakcím:

Anyja neve: Apa/gondviselő neve: (Megfelelő rész aláhúzandó!) Intézmény: Óvodai korcsoport/iskolai osztályfok: A vizsgálat ideje: 2) A vizsgálat kérő megnevezése A vizsgálat kérésének indoklása Előzmény Anamnézis Az elvégzett vizsgálatok felsorolása, a vizsgálat rövid leírása, a kapott eredmények értelmezése BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) fennállásával összefüggő megállapítás BTM kizárásával összefüggő megállapítás 3) Szükség esetén javaslat az óvodai neveléssel, iskolai neveléssel-oktatással kapcsolatosan, fejlesztendő területek és szakemberigény meghatározása. 4) Szükség esetén javaslat a pszichológiai gondozásban való részvételre. 5) A nevelési tanácsadás feladata annak megfogalmazása, hogy a gyermek/tanuló fejlesztő foglalkoztatása indokolt a pedagógus és szülő bevonásával. Ennek időkeretét is meg kell határozni. 4/2010. OKM rendelet 21. (2) e) pontjában meghatározottak szerint. 6) Jegyzőnél eljárást kezdeményezhet a szülő a szakvéleményben foglaltak felülvizsgálata céljából. 4/2010. OKM rendelet 21. (2) f) pontjában meghatározottak szerint. 7) Az osztályok, csoportok szervezésekor a BTM-es gyereket/tanulót kettő tanulóként kell számításba venni. 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint. 8) Kontroll vizsgálat ideje: Mindaddig, amíg a fejlesztő foglalkoztatás fennáll - az első vizsgálatot követő második évben és azt követően háromévenként. 4/2010. OKM rendelet 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint. f) A szakvéleményt meg kell küldeni a vizsgálatot kérő és a szülő számára. Magánkezdeményezéskor a szülő dönt az érintett nevelési-oktatási intézmény tájékoztatásáról.

4.1.1.2. Tanácsadás a) A felállított diagnózisra épülve, mindig az esetet vezető munkatárs végzi. b) A tanácsadás irányulhat: - a gyermeket nevelő eljárások megváltoztatására, - a gyermekre és közvetlen környezetére (életmód, gyermekkel kapcsolatos eljárások stb.), - a pedagógus gyermekkel, vagy tanulócsoporttal kapcsolatos módszereinek befolyásolására, - a család befolyásolására, áthangolására, - napirend kialakítására, - szabadidős tevékenységre, - kiegészítő vizsgálatra utalásra. 4.1.1.3. Terápia a) Ha a tanácsadás nem vezetett eredményre, vagy nem tűnik elégségesnek, a gyermeket, vagy a családot terápiás gondozásba kell venni. b) Egyéni terápiára abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek állapota miatt egyéni fejlesztésre szorul, vagy a meglevő csoportok egyikébe sem sorolható be. c) A terápia lehetséges módjai: - egyéni terápia - csoportos terápia (3-5 fős homogén csoportokat kell kialakítani) A pedagógiai gondozás célja: az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozások szervezése, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. A terápia a gyermek pozitív személyiségrészeiből indul ki, korrigálja a tanulási módszereit, a lehetőségekhez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. Módszerei: a hagyományos és alternatív pedagógia fejlesztő eljárásai a gyermek problematikájához, személyiségéhez igazodva. A pedagógus tantárgyi szintfelmérést és értelmi vizsgálatot végez a szülők, az oktatási intézmény, és családvédelmi intézmény írásbeli kérésére. Kapcsolatot tart a foglalkozásokra járó gyermekek szüleivel, tájékoztatja a szülőket a gyermek állapotáról és fejlődéséről, valamint tanácsot ad az otthoni foglalkozásra vonatkozóan. Kapcsolatot tart a gyermeket kezelő pszichológussal. 4.1.1.4. A tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségi vizsgálata Fejlettségi vizsgálatot kérhet: - a szülő, - az óvoda, (a szülő beleegyezésével) - a gyermek orvosa, (a szülő beleegyezésével) - elrendelheti: o gyámhatóság o az önkormányzat jegyzője A vizsgálat helye: Térségi Humánsegítő Szolgálat helyisége illetve Csárdaszállás és Hunya települések óvodája.

A vizsgálat ideje: Minden év január 01. és március 15. között. A vizsgálat alapján a Térségi Humánsegítő Szolgálat írásban ad szakvéleményt a gyermek fejlettségéről, és javaslatot tesz tanulmányai megkezdésére, vagy további óvodai nevelésre. Ha a nevelési tanácsadó vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, javaslatot tesz az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság további vizsgálatára. A szakvéleményt meg kell küldeni: - a szülőnek, - a beutaló intézménynek. A szakvélemény egy példányát el kell helyezni a gyermek nyilvántartó tasakjában, valamint további egy példányt az irattárba kell helyezni és 25 évig kell megőrizni az irattári szabályoknak megfelelően. 4.1.2. A logopédiai ellátás 4.1.2.1. Diagnosztizálás a logopédiai munkában A problémák eredetének és okainak feltárása érdekében a logopédus végezhet: - anamnézis felvételt - logopédiai vizsgálatot - család- és oktatási intézmény látogatást - szűrővizsgálatot A fentiek közül értelemszerűen csak a diagnózis felállításához szükséges tevékenységeket kell elvégezni. Team - tevékenység eredményeként az esetet vezető munkatárs állítja fel a diagnózist. 4.1.2.2. Logopédiai tanácsadás Felvilágosítás az óvodákban az egészséges nyelv és beszédfejlődés menetéről, a beszédrendellenességek kialakulásának megelőzéséről. Tanácsadás a szülőnek a beszédrendellenesség javítása érdekében az otthoni segítségnyújtás lehetőségeiről. A kapcsolattartás módja a szülővel - Tanácsadás: a logopédusok adott helyen és időpontban fogadják a szülőket: szülői értekezleteken, fogadóóra keretében, bemutató foglalkozásokon. - Telefon: minden logopédusnak van telefonos elérhetősége, amit tudat a szülőkkel, így gyors információcserére van lehetőség. - Írásbeli: a logopédusok minden gyermeknél gyakorlófüzetben rögzítik a tanultakat, jelzik az otthoni gyakorlás irányát, tájékoztatják a szülőket a problémákról, eredményekről. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, tartalma Intézményünk feladatainak ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A logopédusok kapcsolattartásának formái, módja: - szakmai rendezvényeken való részvétel, - intézmények rendezvényein való részvétel, - hivatalos ügyintézés (levél, telefon). A logopédusok kapcsolatai:

- A körzetébe tartozó intézmények vezetőivel, pedagógusaival személyes kapcsolat (vizsgálatok végzése, szülői értekezleteken részvétel, előadások, tájékoztatók tartása felkérésre, napi kapcsolat a terápia során). - Társintézményekkel szakmai kapcsolat, tapasztalatcserén, továbbképzéseken való részvétel. Rendszeres külső kapcsolatok Városon belüli kapcsolatok: - fenntartóval (oktatásügyi előadóval) - óvodákkal - általános iskolákkal - nevelési tanácsadóval Szükség esetén: - A védőnői hálózattal - A szakorvosi rendelőkkel (pl.: fül-orr-gégészet) - A gyermekjóléti szolgálattal Városon kívüli kapcsolatok: - A Békés Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal - Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karával - A Demoszthenész Egyesülettel - A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével. A beszédhibás gyermek felvétele, a foglalkozások rendje 1. A felvétel előzményei A gyermek felvétele vizsgálat alapján, a következő lehetőségek szerint történik: A tanév elején a logopédusok a körzetük intézményeiben előzetes egyeztetés után, szülői jóváhagyással megvizsgálják az 5. életévüket betöltött gyermekeket, melyről logopédiai vizsgálati véleményt készítenek. A vizsgálat iránya: artikulációs hibák, nyelvi-kommunikációs zavarok. Beszédvizsgálatot kérhet: a szülő, az óvoda (a szülő beleegyezésével), a gyermek orvosa (a szülő beleegyezésével), elrendelheti a gyámhatóság illetve az önkormányzat jegyzője. 2. A felvétel A logopédiai ellátásra jogosult gyermekek lehetőség szerint felvételt nyernek a megfelelő terápiára, helyhiány esetén előjegyzésbe kerülnek. A gyermek neve a forgalmi naplóba kerül bejegyzésre. A foglalkozások rendje A kezelési formát a logopédus maga határozza meg. Minden kezelés ambuláns jellegű. - Rendszeres kezelés: lehetőség szerint heti két foglalkozás, kis csoportban, 2-4 fővel, hagyományos ellátást jelent.

- Rendszeres egyéni foglalkozás: heti két alkalom a súlyosabb beszédhibásoknál, ill. az egyéni bánásmódot igénylő gyerekeknél. - Tanácsadási keretek között: heti egy alkalommal, amikor lehetőleg a szülő részt vesz a foglalkozásokon, és otthon gyakorolja a látottakat. Az utolsó forma enyhébb beszédhibásoknál, vagy 5 évnél fiatalabb gyermekek esetében alkalmazható. A csoportok létszámát az adott hibatípus, a gyermek személyisége, szakmai indokok, a kezelőhely nagysága, stb. alapján a logopédus maga határozza meg. 4.1.2.3. Terápia Ha a tanácsadás nem vezetett eredményre, vagy nem tűnik elégségesnek, a gyermeket terápiás gondozásba kell venni. Egyéni terápiára abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek állapota miatt egyéni fejlesztésre szorul, vagy a meglevő csoportok egyikébe sem sorolható be. A terápia lehetséges módjai: - egyéni terápia - csoportos terápia (3-4 fős homogén csoportokat kell kialakítani) 4.1.2.4. Gyermekek/tanulók beszédvizsgálata Beszédvizsgálatot kérhet: - a szülő, - az óvoda, (a szülő beleegyezésével) - a gyermek orvosa, (a szülő beleegyezésével) - elrendelheti: o gyámhatóság és o az önkormányzat jegyzője A vizsgálat helye: a Térségi Humánsegítő Szolgálat ill. az az intézmény, amelyben a gyermek/tanuló tartózkodik. A vizsgálat ideje: Igény szerint a szorgalmi időszakhoz igazodóan. A vizsgálat alapján a logopédus diagnózist állít fel és terápiás tervet készít, javaslatot tesz az esetleges további vizsgálatok elvégzéséhez. A gyermekek értékelésének elvei A kezelés befejezésekor, és a tanév végén a gyermek fejlődését minősíteni kell a haladási és a forgalmi naplóban. A minősítéseket a logopédus maga végzi, vitatott esetben a vezető véleményét kérheti. A minősítés kategóriái: 1. Tünetmentes: egyértelmű meghatározás, a probléma megszűnt. 2. Lényegesen javult: a hangok kialakultak, automatizálás, differenciálás a feladat. 3. Részben javult: a problémák egy része rendeződött, de még további kezelés szükséges. 4. Keveset javult: terápia első szakaszában csak a foglalkozásokon tapasztalható a fejlődés. 5. Nem javult: egyértelműen semmi előrelépés nem történt.

6. Nem minősíthető: nagyon kevés foglalkozáson vett részt. 7. Kimaradt: a szülő nem biztosította a gyermek részvételét. 4.2. Családsegítés 4.2.1. Probléma feltérképezése A szolgáltatást igénybevevő által megfogalmazott problémákon túl az irányított beszélgetés során a klienssel közösen meghatározásra kerülnek azok a tényezők is, melyek a kialakult helyzetért felelősek. 4.2.2. Személyes szociális szolgáltatás, családgondozás A szolgáltatást kérő által, és a közösen megfogalmazott problémákra vonatkozó egyéni esetkezelés. Az egyéni esetkezelésnek a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül, a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családgondozó a jelzett, és a közösen megfogalmazott probléma megoldása érdekében a szociális munka eszközeivel komplex családgondozást végez. A családgondozás során a kapcsolattartás történhet az intézményben, illetve a család otthonában. A családgondozói tevékenység elemei: - életvezetési tanácsadás - mentálhigiénés tanácsadás - ügyintézés segítése - adomány közvetítés - szociális munka érintett családtagokkal - segítségnyújtás a konfliktus kezelésében - mediáció - információ nyújtása - segítő beszélgetés - szolgáltatások közvetítése. 4.2.3. Együttműködési megállapodás kötése Az együttműködési megállapodás tartalmazza a klienssel közösen megfogalmazott problémákat, és az azok megoldásához szükséges tevékenységeket. A megállapodást aláírja a kliens és a családgondozó is. 4.2.4. Tanácsadás A probléma közös megfogalmazása után az esetet vezető családgondozó,vagy a tanácsadó pszichológus végzi. A tanácsadás irányulhat: - a családra, és környezetére: életmód, gyermekekkel kapcsolatos nevelési eljárások stb. - a család befolyásolására, áthangolására - napirend kialakítására

- szabadidős tevékenységek igénybevételére - más szakemberhez irányításra. Adósságkezelési szolgáltatás esetén a fentieken túl a tanácsadás az adós háztartás gazdálkodására és kiadásainak visszaszorítására is irányul. 4.2.5. Szolgáltatások közvetítése Ha a családgondozó megítélése szerint a probléma megoldása érdekében egyéb szolgáltatás igénybevétele szükséges, erre javaslatot tesz, és közvetít a szolgáltatás elérésében. 4.2.6. Egyéb szolgáltatások A családgondozó felkérésre környezettanulmányt készít. 4.2.7. Csoportok szervezése A családsegítő szolgálat a kliensek igényeihez igazodva tematikus csoportokat szervez, illetve segíti önszerveződő csoportok működését. 4.2.8. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet. A rendszer tagjai: - gyermekjóléti szolgálat - nevelési tanácsadó - gyámhivatal - polgármesteri hivatal - szociális szolgáltatók - nevelési-és oktatási intézmények - egészségügyi szolgáltatók - rendőrség - civil szerveződések - más települések szociális intézményei - munkaügyi hatóság. 4.2.9. Pszichológiai vizsgálat - A tanácsadó pszichológus a gyámhatóság felkérésére pszichológiai vizsgálatot végez, teszteket is felvesz - amennyiben az eset úgy kívánja -, és erről írásban pszichológiai véleményt készít. 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.3.1. Probléma feltérképezése A gondozott család tagjai által megfogalmazott problémákon túl az irányított beszélgetés során a klienssel közösen meghatározásra kerülnek azok a tényezők is, melyek a kialakult helyzetért felelősek.

4.3.2. Családgondozás A családgondozó a jelzett, és a közösen megfogalmazott probléma megoldása érdekében a szociális munka eszközeivel komplex családgondozást végez. A családgondozás során a kapcsolattartás történhet az intézményben, illetve a család otthonában. A családgondozói tevékenység elemei: - életvezetési tanácsadás - mentálhigiénés tanácsadás - ügyintézés segítése - adomány közvetítés - szociális munka érintett családtagokkal - segítségnyújtás a konfliktus kezelésében - információ nyújtása - segítő beszélgetés - szolgáltatások közvetítése. Védelembe vétel esetén a családgondozás szorosabb figyelemmel kísérést jelent. 4.3.3. Együttműködési megállapodás kötése A gondozott család tagjai és a családgondozó között, a gyermekjóléti szolgálatoknál kötelezően használandó nyomtatványon történik, tartalmazza a probléma megfogalmazását, és a megoldáshoz szükséges tevékenységeket. 4.3.4. Javaslattétel hatósági intézkedésre Amennyiben a probléma megoldása alapellátás keretében nem biztosítható, a családgondozó javaslatot tesz a gyermek(ek) védelembe vételére, illetve krízishelyzet esetén sor kerülhet a gyermek(ek) azonnali kiemelésére a családból. 4.3.5. Tanácsadás A klienssel közösen megfogalmazott problémákra fókuszálva, mindig az esetet vezető családgondozó végzi. A tanácsadás irányulhat: - a gyermeket nevelő eljárások megváltoztatására - a gyermekre és közvetlen környezetére (életmód, gyermekkel kapcsolatos eljárások stb.) - a család befolyásolására, áthangolására - napirend kialakítására, - szabadidős tevékenységre, - más szakemberhez irányításra. 4.3.6. Szolgáltatás közvetítése Ha a családgondozó megítélése szerint a probléma megoldása érdekében egyéb szolgáltatás igénybevétele szükséges, erre javaslatot tesz, és közvetít a szolgáltatás elérésében.

4.3.7. Információ nyújtása A családgondozó részletes tájékoztatást nyújt az alábbiakkal kapcsolatban: Az 1993. évi III. és az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint az egészségügyi ellátások kapcsán: - helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köre, feltételei, és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdések, - helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetősége és igénybevételük módja. A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások, a családtámogatási ellátások, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátások kapcsán: - az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetősége, - az ellátások igényléséhez szükséges iratok. Ifjúsági ügyekben. 4.3.8. Egyéb szolgáltatások A családgondozó felkérésre környezettanulmányt készít. Intézményünk a nevelési-oktatási intézmények felkérése alapján, tanrendbe illeszkedve munkatársai útján drogprevenciós foglalkozásokat tart. 4.3.9. Prevenciós programok szervezése A gyermekjóléti szolgálat a veszélyeztetettség megelőzése érdekében a kliensek igényeinek figyelembe vételével szabadidős programokat szervez, amennyiben ezek tárgyi és személyi feltételeit biztosítani tudja: - Napközis tábor - Családi Nap - Éjszakai pingpong verseny - Éjszakai akadályverseny - Játszóház - Mikulás ünnepség szervezése a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumi tanulóinak - Önismereti és személyiségfejlesztő foglalkozás a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumában - Igény szerint drogprevenciós foglalkozások biztosítása oktatási intézményekben 4.3.10. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése A gyermekjóléti szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet. A rendszer tagjai: - családsegítő szolgálat - nevelési tanácsadó - gyámhivatal - polgármesteri hivatal - nevelési-és oktatási intézmények - egészségügyi szolgáltatók - rendőrség, bíróság, ügyészség

- pártfogó felügyelői szolgálat - civil szerveződések - más települések szociális intézményei - munkaügyi hatóság 4.4. Helyettes szülői ellátás A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 4.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás Pályázati lehetőségek függvényében oktatás, képzés biztosítása, szervezése szociális szakemberek és önkéntesek részére. 5. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele 5.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 5.1.1. Nevelési tanácsadó - A nevelési tanácsadó működési területét az alapító okirat határozza meg. - A szülők közvetlenül is kérhetik a nevelési tanácsadó segítségét. - Kérheti a szolgáltatást a nevelési-oktatási intézmény, orvos, gyámhatóság, egyéb intézmény, mely a szülő jóváhagyásával válik érvényessé kivéve, ha közigazgatási eljárás keretében kötelezik a szülőt a szolgáltatás igénybevételére. - A beutalt gyermek, ill. szülő behívásáról közvetlenül a nevelési tanácsadó gondoskodik. Helyhiány esetén a gyermeket előjegyzésbe veszi, és az előjegyzésről a szülőt értesíti. - A szakvéleményt megküldi a vizsgálatot kérő intézmény és a szülő számára. Magánkezdeményezéskor a szülő dönt az érintett nevelési-oktatási intézmény tájékoztatásáról. - A nevelési tanácsadó a terápiák eredményességéről kontroll- vagy egyéb vizsgálattal győződik meg. Kontrollvizsgálatra a gyermeket az ügyviteli alkalmazott munkatárs jegyzi elő, és gondoskodik a szülő és a nevelési-oktatási intézmény kiértesítéséről. A nevelési tanácsadó az eredményesebb munka érdekében együttműködik a nevelés-oktatási és egészségügyi intézményekkel, a gyámhatósággal, a pályaválasztási tanácsadóval, a megyei és országos szakértői bizottságokkal, és más gyermekvédelmi intézményekkel. Nevelési-oktatási intézményekkel történő együttműködés során: a gyermek érdekében, a szülő hozzájárulása esetén, felveszi a kapcsolatot annak pedagógusával, meglátogatja, ill. fogadja őt. szükség esetén kapcsolatot létesít az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, illetve a pályaválasztási felelőssel. tájékoztatást nyújt a panasz alapján a vizsgálati eredményekről, javaslatot tesz a gyermekkel kapcsolatos nevelési-oktatási eljárásokra. A közlés lehet írásos és szóbeli is. szakvéleményt készít javaslatot tesz a törvény 3.sz. mellékletének II. része 3. pontja alkalmazásához.