EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik a Nemzeti Építészeti Tanács keretében. A dokumentum az épített és táji környezet jelen állapotának elemzésére alapozva meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyek az építészeti minőség javítását, a környezettudatos településrendezést, építést és az építészeti értékek védelmét szolgálják. Cél, ráirányítani a figyelmet arra, hogy az épített környezet minőségének javítása jelentős befolyással van az életminőségre, ezért fenntartható alakítása össztársadalmi érdek.
Előzmények Első változat finn mintára 2004-ben készült 2006-ban Együttműködési Megállapodás (MÉK, MÉSZ, MUT, OFK, ÉVOSZ, TNM), célja: az épített és táji környezet minőségének javítását, az építészeti kultúra társadalmi elismertségének szélesítése, a környezet elemeinek tudatos használatával, az életminőség javítása, Az építés-beruházási feladatok magas színvonalon történő megvalósulását. 2007. június 8-án megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT)
A Nemzeti Építészeti Tanács Fóruma 2008 tavaszán véleményezte a NÉT Fóruma, amely neves építészekből és az épített környezet minősége szempontjából jelentős intézményeket, szervezeteket képviselő személyekből álló, közel százfős szakértői testület. A javaslatok és alapján készült el több körben egyeztetve és a vélemények figyelembe vételével 2010. májusára a jelenleg bemutatott anyag.
A magyar építészetpolitika kapcsolatai: a Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 2008. júniusi, XXIII. Világkongresszusának üzenetét összefoglaló torinói kiáltvány a városfejlesztésért felelős miniszterek 2007. május 24-i, a fenntartható európai városról szóló Lipcsei Chartája az Európai Építészetpolitikai Fórum luxemburgi konferenciáján született ajánlás (2005), Építészet és Életminőség - az ACE Építészetpolitikai irányelve a városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, 2001. február 12-i tanácsi állásfoglalás az UIA Montreali Deklarációja (1990).
Fő témakörök 1. Az épített környezet magyarországi helyzete 2. Az épített környezet és a fenntartható fejlődés 3. Az épített környezet minősége életminőség 4. Az építész szerepe az épített környezet fenntartható alakításában
A magyar építészetpolitika célja A magyar építészetpolitika elsődleges célja az értékközpontú szemlélet megteremtése az épített és táji környezet alakításában, amely aktivizálja és erősíti a minőségi törekvéseket, szolgálja azok érvényre jutását, ezzel hozzájárul a jobb életminőség megteremtéséhez, nemzeti kultúránk megőrzéséhez, továbbéléséhez és gazdagodásához, elősegíti a környezettudatos, energiakímélő építési tevékenységet és szolgálja az ország gazdasági fellendülését.
A magyar építészetpolitika elemei Az állam és az önkormányzat mint megrendelő A tervezés és a kivitelezés minősége Építészeti örökségünk A közoktatás szerepe Építészet és kultúra A média szerepe Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Építészeti kutatás Ösztönzés és elismerés A magyar építészet nemzetközi elismerése Jogszabályi környezet, intézményrendszer
Az állam és az önkormányzatok A közpénzből megvalósuló beruházásoknál legyen nagyobb súlya az építészeti és építési minőségnek. A helyi közösség és a képviselő testületek legyenek tudatában, hogy a településrendezés és az épített környezetet érintő helyi döntések jelentőségének
A tervezés és a kivitelezés minősége A beruházási folyamatok továbbfejlesztése a résztvevők felelősségének tisztázásával és az ellenőrzés rendszerének javításával A közbeszerzéseknél az építészeti minőség és a fenntartható megoldások érvényre juttatása - szakmai ajánlás Tervpályázatok rendszerének javítása, különösen közösségi beruházásoknál Az építészeti tervtanácsok hatásának javításával
Építészeti örökségünk védelme Oktatási program, közép és felsőfokú szakképzéshez a hagyományos építési technikák, anyagok ismeretére, a tervezésre és a megőrzésre Programokat és működőképes rendszert kell létrehozni az épített környezet fenntartására, védelmére és az épített örökség hasznosítására
Az oktatás jelentősége Megfelelő tantervek, módszertan kidolgozása az általános művészeti és vizuális képzés valamint a környezetvédelmi ismeretek eredményes oktatásához A döntéshozók képzése (képviselők, polgármesterek)
Építészet és kultúra A kortárs építészet értékes alkotásainak széles körű megismertetése Építési beruházással egy időben, annak részeként megvalósuló műalkotás tervezése és bírálata az épületével együtt történjen
A média szerepe Nyilvánosságot kell teremteni a médiában az épített örökség és a kortárs építészet eredményeinek bemutatására valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztése és az építészetről folytatandó társadalmi vita számára a társadalmi szintű igényesség növelése, az épülettel és környezetével szembeni megbízói elvárások színvonalának emelése
Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Szorosabb kapcsolat a társadalommal A kutatási eredményeket és az elmélet-gyakorlat összefüggéseit központi kérdésként kell szerepeltetni a képzésben, hogy ily módon az építészeti oktatás és a gyakorlat között termékeny kölcsönhatás jöjjön létre biztosítani kell az épülettervezés és a településtervezés mellett a táji és épített környezet tágabb ismereteinek megszerzését valamint az épített alkotások fenntartásával, megőrzésével összefüggő tudás komplex elsajátítását A vizuális kultúra mellett a környezettudatosságnak is nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban
Építészeti kutatás Hangsúlyos kutatási terület a környezet- és energiatudatos épületek, építési termékek, illetve a megújuló energiaforrások hasznosításának, a mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető épített környezet kialakítása Környezeti és társadalmi változások irányok kutatása Építészeti örökség kutatása Kutatási stratégia, kísérleti programok
Ösztönzés és elismerés az építészeti díjak kellő ismertséget, hangsúlyt kapjanak az építészeti díjak kellő ismertséget, hangsúlyt kapjanak és kivívják megérdemelt helyüket a köztudatban
A magyar építészet nemzetközi elismerése Az építészetet a magyar kultúra fontos hordozója, ezért a nemzetközi kapcsolatokban kapjon nagyobb szerepet Növelni kell a nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és szervezetekben való részvételt Támogatni szükséges az építészeti sajtó idegen nyelvű megjelentetését Segíteni a szakmai kapcsolatok ápolását
Jogszabályi környezet, intézményrendszer Javítani szükséges a különböző ágazati jogszabályok összhangját, jobb koordinációval, szélesebb körű egyeztetéssel Integrált területi megközelítés javasolható az ágazati szemlélet helyett A helyi önkormányzattól független építésügyi hatósági rendszer létrehozása - a ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú építésügyi hatósági feladatellátás érdekében A jó építészeti minőséget célzó, egyszerűbb és könnyen áttekinthető, betartható valamint egyértelmű jogszabályokra és kiszámítható jogalkalmazásra van szükség. Főépítészi rendszer és az építésfelügyelet megerősítése Nemzetközi Építészeti Központ létrehozása
Legfontosabb feladatok I. 1. Egyszerűbb, koherens, a jó építészeti és életminőséget célzó építésügyi szabályozás kialakítása 2. A településtervezésben a normatív szemlélet helyett a környezetterhelés alapú szemlélet 3. Ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú, egységes és kiszámítható építésügyi hatósági rendszer 4. Erősebb építésfelügyelet 5. Erősíteni a főépítészek szerepét az intézményrendszeren belül 6. Javítani a közbeszerzések esetében az építészeti minőséget
Legfontosabb feladatok II. 7. Állami példamutatás mintaberuházások 8. Vizuális és környezeti kultúra oktatási program a közoktatásban és a jó példák népszerűsítése a médiában 9. Komplex korszerű, versenyképes ismeretek a felsőoktatásban és a szakmai továbbképzésben összehangolt képzések 10. Hatékony programok az épített környezet megóvására 11. Kutatási program - különösen a fenntartható, környezettudatos településtervezés és építéssel kapcsolatban 12. Széleskörű társadalmi vitára van szükség az épített környezet jelentőségéről 13. Nemzeti építészeti központ létrehozása 14. A válság hatásainak csökkentése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!