Vezetői összefoglaló... 6 Bevezető... 17 1. HELYZETFELTÁRÁS... 26

Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 2013. I.kötet Helyzetfeltárás, helyzetelemzés 1

Tartalom Vezetői összefoglaló... 6 Bevezető... 17 1. HELYZETFELTÁRÁS... 26 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 26 1.1.1 Történelmi előzmények... 26 1.1.2 Felsőzsolca térségi és regionális szerepköre... 27 1.1.3 Településközi kapcsolatok földrajzi aspektusai... 29 1.1.4 Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület-és Településfejlesztési Társulás... 30 1.1.5 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása... 30 1.1.6 Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport (LEADER)... 30 1.1.7 Térségi szintű közfunkciók ellátása... 31 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata... 32 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 35 1.3.1 Országos Területrendezés Terv... 35 1.3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve... 38 1.3.3 Felsőzsolca Településszerkezeti Terv... 41 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai... 44 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 47 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 47 A Gazdaságfejlesztési program 2007-2013 vonatkozó megállapításai... 47 A Településszerkezeti Terv vonatkozó megállapításai... 50 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 51 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata... 52 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 54 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek... 55 1.7. A település társadalma... 64 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 64 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... 72 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.)... 73 1.8. A település humán infrastruktúrája... 75 2

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)... 76 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása... 83 1.9. A település gazdasága... 85 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... 85 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 88 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése... 89 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)... 91 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 92 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 97 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... 97 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 97 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység... 100 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika... 101 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás... 102 1.10.6. Intézményfenntartás... 102 1.10.7. Energiagazdálkodás... 102 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások... 104 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 105 1.12.1. Természeti adottságok... 105 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 105 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 106 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 108 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 108 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái... 108 1.14. Az épített környezet vizsgálata... 109 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata... 110 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata... 114 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter... 115 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 115 1.14.5. Az építmények vizsgálata... 115 1.14.6. Az épített környezet értékei... 123 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái... 134 1.15. Közlekedés... 135 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 135 3

1.15.2. Közúti közlekedés... 135 1.15.3. Közösségi közlekedés... 136 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 136 1.15.5. Parkolás... 136 1.16. Közművesítés... 137 1.16.1. Víziközművek... 138 1.16.2. Energia... 138 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)... 140 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 141 1.17.1. Talaj... 141 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... 141 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme... 141 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés... 142 1.17.5. Sugárzás védelem... 142 1.17.6. Hulladékkezelés... 142 1.17.7. Vizuális környezetterhelés... 143 1.17.8. Árvízvédelem... 143 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 143 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők)... 144 1.18.1. Építésföldtani korlátok... 144 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség... 144 1.18.3. Egyéb... 144 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely... 145 1.20. Városi klíma... 145 2. HELYZETELEMZÉS... 146 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése... 146 3. HELYZETÉRTÉKÉS... 148 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis... 148 3.1.1. A folyamatok értékelése... 148 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 149 3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata... 150 3.2. Problématérkép/értéktérkép... 151 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 154 3.3.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)... 157 3.3.2 Igazgatási központ... 160 4

3.3.3. Sajó parti szabadidőközpont... 162 3.3.4. Leromlott városrészek, szegregátumok... 164 3.3.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek... 166 3.3.6. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 168 3.3.7. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 168 5

Vezetői összefoglaló Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) a Terület- és Településfejlesztők Magyarország Egyesülete dolgozta ki - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án közzétett, Városfejlesztési Kézikönyv elnevezésű módszertani útmutató és a 314/2012 Korm. rendelet alapján, azoknak teljes mértékben megfelelve. Felsőzsolca Város korábban elfogadott IVS-sel nem rendelkezett, annak kidolgozása indokolt volt jövőbeni városrehabilitációs és városfejlesztő tevékenységek megvalósítása érdekében. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése az uniós fejlesztési forrásokat tartalmazó, 2007-2013 időszakra vonatkozó, 7 éves költségvetés utolsó évében történt, amikor az új, 2014-2020 közötti időszak országos szintű költségvetési keretszámai elfogadásra kerültek. Az ITS összeállítása során kettős szemlélet szerint jártunk el. 1. A városfejlesztési célok és az akcióterületek fejlesztési terveinek összeállításánál a jelenlegi (2007-2013) időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai céloknak megfelelő stratégiát állítottunk össze. 2. A stratégiai fejezetek tartalmát kiegészítettük, a következő időszakra már ismert kohéziós politika tematikus célkitűzéseivel és beruházási prioritásaival. Így Felsőzsolca képes a jelenlegi és a jövőbeni prioritásokra támogatható célrendszert felmutatni, az ITS alapján minden szempontból megfelelő célkitűzéseket, projektjavaslatokat megfogalmazni. Az ITS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során kiemelt szerepet kapott a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióinak vizsgálata. Helyzetelemezés A település, mint azt a korabeli dokumentumok és helytörténeti munkák sora igazolja, jelentős történelmi múltra tekint vissza. Lakói elsősorban mezőgazdálkodással foglalkoztak; a település lélekszáma, a termőföld eltartó képességével összhangban, az évszázadok során lassan növekedett. A II. világháborút követően Felsőzsolca lakónépessége dinamikusan fejlődésnek indult; az 1990- es évektől Felsőzsolca súlya, gazdasági szerepe, a település jellege folyamatosan változott, a korábbi mező- és alvóvárosi szerepkör átalakult. Felsőzsolca 1997. július 1-jén városi rangot 6

kapott. Miközben Miskolc lélekszáma, gazdasági potenciálja (a 30 évvel korábbihoz képest) abszolút és relatív értelemben csökkent, Felsőzsolcáé az időszak jelentős részében növekedett, majd az elmúlt 6 évben a város lélekszáma is csökkenésnek indult az növekvő elvándorlás következtében. Az M30-as autópálya átadásával, az Észak-miskolci csomópont kialakításával javult a település elérhetősége, zöldmezős ipari, logisztikai övezet alakult ki. 2010-ben történelmének legnagyobb árvize sújtotta a várost. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból. A széleskörű társadalmi összefogásnak- és a kormányzati támogatásoknak köszönhetően a település helyreállítása az árvizet követően szinte azonnal megkezdődhetett; 2012-re a helyreállítási munkák be is fejeződtek. Felsőzsolca a miskolci agglomeráció része, az agglomeráció második legjelentősebb városa. Földrajzi fekvése, térségi kapcsolatrendszere kedvező, évszázadok óta a térség közlekedési csomópontja. Felsőzsolcán számos olyan intézmény működik, melyek vonzáskörzetébe nemcsak a város, hanem a környező települések is beletartoznak. A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége relatíve alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget. Bár a település lakosságának munkanélküliségi adatai az elmúlt 4 évben a javuló tendenciát mutatnak és a munkanélküliségi ráta a régió átlagától alacsonyabb, a munkanélküliek aránya még mindig meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt évtized ipari beruházásai jelentősen javították a város foglalkoztatási potenciálját, viszont a kis és közepes méretű vállalkozások száma, és az önfoglalkoztatás mértéke elmarad az elvárt szinttől, ami a további foglalkoztatás-növekedés legjelentősebb akadályozó tényezője. Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja, mely helyet ad a mikrotérség orvosi ügyeletének. Az oktatási, nevelési feladatokat két általános iskola és két óvoda látja el. A városban középfokú oktatási intézmény nincs. A szociális ellátás integrált feladatait több intézmény összevonásával a 2007-ben alakult Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ végzi. A település közműellátottsága jó, az alapvető infrastruktúrák rendelkezésre állnak. További fejlődést a közmű-rácsatlakozások növelésével és a csapadékvíz elvezetési rendszer kialakításával lehet elérni. 7

A város közlekedési úthálózata a közelmúlt felújításainak köszönhetően - általában fejlett, viszont több területen hiányzik a gyalogosok biztonságos közlekedéséhez szükséges gyalogjárda. A kerékpárral történő közlekedés biztonsági feltételeinek javítása érdekében szükséges bővíteni a kerékpár-úthálózat hosszát. A lakosság közösségi közlekedés igényét Miskolc felé a miskolci 7-es számú városi busz elégíti ki, de más irányokban helyközi megállóhelye van a Volán buszoknak is. A kötöttpályás közlekedés súlya nem jelentős a vasútállomás várostól való nagy távolsága miatt. A vasúti közlekedésre a lakosság általában a miskolci Tiszai pályaudvart használja. A város sikerrel használta fel az elmúlt időszak több főként Európai Uniós támogatású pályázati lehetőségét, ennek keretében a Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztésével ipari és logisztikai szerepe jelentősen felértékelődött, gazdasági helyzete a fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen erősödött. Megújult a történelmi városmag nagy része, valamint részben az árvíz kényszerű helyreállítás kapcsán felújításra került a városi út és csatornahálózata, valamint számos köz- és lakóépület. Felújításra került az Egészségház, a város több intézménye is korszerűbb biomassza kazánnal oldja meg a fűtési feladatait, a sportegyesület műfüves labdarúgó pályát kapott, és az óvoda fejlesztése is megtörtént. Felsőzsolcán a folyamatban lévő fejlesztésekkel várhatóan tovább javul szociálisan rászorulók foglalkoztatása, a gyermekek tanórán kívüli foglalkoztatása, a közbiztonság, a lakosság egészségi állapota és a szegregált területek felzárkóztatása. Problémafa Az elmúlt évek során a fejlesztések ellenére Felsőzsolca versenyképessége alig javult. Egyrészt az új munkahelyek alacsony aránya, a humán erőforrás potenciál stagnálása, illetve a városképen belüli szegregált területek miatt. (1. ábra) 8

Korlátozott lehetőségeket kínáló város Miskolc szomszédságában Hatások Kedvezőtlen életminőség Elégtelen városimázs Alacsony versenyképességű gazdaság Leromolott környezetminőség, egyenlőtlen városkép Elmaradott társadalmi és humán infrastruktúra Alacsony a foglalkoztatottság Nem hatékony igazgatási működés Fejletlen kulturális, sport és civil kapcsolati rendszer Specifikus problémák KKV-k versenyképtelenek, alacsony önfoglalkoztatás Elhanyagolt környezet Túlterhelt szociális ellátórendszer Ipari infrastruktúra fejlesztésre szorul Fejletlen települési infrastruktúra "Zsolca " tudat hiánya Befektetések elmaradnak, alacsony tökevonzó képesség Fejletlen városkép Innovációs potecniál elégtelen 1. ábra Felsőzsolca komplex problémafája Forrás: saját szerkesztés 9

Jövőkép, célrendszer Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. Olyan környezetet kívánunk elérni a jövőben, melyben a lakosság átlagos jövedelme és megtakarításai nőnek. A közösségben erős az összetartás, a felsőzsolcai öntudat, a város iránti lojalitás, és a felsőzsolcaiak büszkék a városukra. Akik elhagyják a városunkat, távollétükben is kötődnek hozzá, szívesen tesznek érte, és amikor eljön az ideje, szívesen térnek ide vissza. A jövőképünkben a közösség felelősséget vállal a környezetének alakulásáért, a közösség tagjai fogékonyak egymás problémáira, nyitottak a segítségre a nehéz helyzetűeket és az idősebbeket illetően. A jövő Felsőzsolcáján növekvő lakosságszámot látunk, mely egyrészt a fiatalok gyermekvállalási kedvének növekedéséből következik. A fiatalok szívesen alapítanak családot, mert biztosítottnak látják gyermekeik jövőjét, melyet magas színvonalú bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások támogatnak, és melyekben a gyermekek a képességeiknek, tehetségüknek, személyiségüknek, adottságainak megfelelő nevelést kapnak. Intézményeinkben a gyermeket befogadó és elfogadó környezet várja, hogy sikeres, boldog felnőtté váljanak. Emellett nyitottan, befogadóan várjuk a településért tenni kívánó betelepülőket, akik új szemléletet, friss gondolatokat hoznak a város közösségébe. (2. ábra.) 10

Célfa Jövőkép Funkciókban gazdag, kimagasló életminőséget biztosítani képes, gyarapodó, vonzó kertváros Miskolc szomszédságában Misszió Életminőség javítása Pozitív városimázs Prioritások Versenyképes gazdaság Környezetminőség, városfejlesztés Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése Munkanélküliség csökkentése Igazgatásfejlesztés Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése Környezetminőség Szociális rendszerek fejlesztése Specifikus célok Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztése Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés Közösségi identitás Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása Urbanisztika Innováció ösztönzése Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Kistérségi szerepvállalás Városmarketing 2. ábra Felsőzsolca fejlesztésének célfája Forrás: saját szerkesztés 11

Városrészek kijelölése A városrészek lehatárolását a település szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése alapján történt.. A városban öt különböző területű, népességű, valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására, a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2. Igazgatási központ 3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Városi terület 12

Ip és Mg terület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei Az ITS célrendszere Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. A településfejlesztési elvek, mint átfogó, tematikus célok jelennek meg a település fejlesztési célrendszerének kialakítása során. 1. Kertvárosi jelleg erősítése 2. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése 3. Közösségi identitás erősítése 4. Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása 13

A település fejlesztési céljainak meghatározása során figyelembe vettük a Regionális, nemzeti, közösségi szintű fejlesztési ajánlásokat, valamint az átfogó fejlesztéspolitikai célokat. A fejlesztések átfogó városrészi céljai: Városrész 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) Cél A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése 2. Igazgatási központ Igazgatási központ közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés 3. Sajó parti szabadidőközpont Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása, párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával 4. Leromlott városrészek, szegregátumok Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése, befektetésösztönzés 1. táblázat Városrészek - Célok Felsőzsolcán Felsőzsolca jövőképe és a fejlesztések átfogó városrészi céljaihoz illeszkedően a város részletes fejlesztési tervet készített az Európai Unió kohéziós politikája tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai alapján csoportosítva, városrészenkénti bontásban. A fejlesztési terv tartalmazza a Felsőzsolcára tervezett beavatkozásokat. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze 14

Tematikus cél V1-4 / Befektetés ösztönzés, Urbanisztikai program - Szabadidős tevékenységek Közösségi identitás Városrészi Cél C1-5 helyi gazdaság helyzetbe Kertvárosi jelleg erősítése kínálatának bővítése erősítése hozása A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat 3. ábra A városrészi és tematikus célok kapcsolata Felsőzsolcán (Forrás: saját szerkesztés) 15

Az ITS megvalósításának potenciális forrásai és intézményrendszere Városrész 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) fejlesztései Tervezett fejlesztések forrásai Tervezett projektek száma 4 154 000 000 Ft 32 2. Igazgatási központ fejlesztései 1 185 000 000 Ft 22 3. Sajó parti szabadidőközpont fejlesztései 1 709 000 000 Ft 13 4. Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztései 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek fejlesztései 849 550 000 Ft 20 3 263 000 000 Ft 31 Összesen 11 160 550 000 Ft 118 2. táblázat ITS megvalósításának potenciális forrásai A fejlesztések megvalósítását a város által elérhető erőforrások támogatják, mint az Önkormányzat saját forrásai és nem beruházási jellegű tevékenységei, a gazdasági társaságok, lakosság és a város egyéb együttműködő partnereinek erőforrásai, és az európai uniós források. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő önkormányzati szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében Felsőzsolca városfejlesztő társaságot hoz létre. Az ITS megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze a végrehajtás nyomon követése és a monitoring. A monitoring-rendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus, városrészi és projektszintű célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik. A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Településfejlesztési Stratégia és akcióterületi tervezés megalapozza, hogy a város funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá fejlődjön. 16

Bevezető Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) azzal a céllal készült, hogy a város jelenlegi helyzetének értékelését követően meghatározza és összefoglalja a város fejlesztési céljait, terveit a következő 10 éves periódusra vonatkozóan, hogy a következő időszak céljainak meghatározása és azt követően a fejlesztések a városban minél szélesebb körű lakossági egyetértéssel, támogatással valósuljanak meg, és hogy a város tervezett fejlesztéseinek megvalósítását összehangolja a rendelkezésre álló köz-és magánforrásokkal. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése egy sok szempontból különleges időszakban történt. A településfejlesztési célok megvalósításához elérhető erőforrások között jelenleg még jelentős arányt képviselnek az Európai Unió által biztosított források, és az a következő időszakban is várhatóan így lesz. A dokumentum elkészítésekor az uniós fejlesztési forrásokat tartalmazó, 2007-2013 időszakra vonatkozó, 7 éves költségvetés utolsó szakaszába érkezett, és az új, 2014-2020 közötti időszak ország szintű költségvetési keretszámai éppen csak elfogadásra kerültek. Ebben az időszakban már ismert, hogy a még hatályos költségvetés és a forráselosztás rendszere már rövid ideig marad jelenlegi állapotában, viszont az új költségvetés részletei és a forráselosztás rendszerében bekövetkező változások még tervezés alatt vannak, így annak részletei még nem ismerhetők meg. Így azt sem lehet pontosan tudni, milyen operatív programokban, milyen mértékű fejlesztési források állnak majd a települések rendelkezésére a céljaik megvalósítása érdekében 2014 és 2020 között. Felsőzsolca mégis az Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása mellett döntött. Ennek több oka is volt: Felsőzsolca korábban is készített olyan fejlesztési dokumentumokat, melyek a város stratégiai fejlesztési kereteit határozta meg. A város vezetése biztos volt abban, hogy ezen dokumentumok egységes, koherens tervezésével, egyesítésével, felülvizsgálatával a fejlesztési folyamatok hatékonysága növekedhet. A város fejlesztéspolitikájában az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a feladatok végrehajtása még hatékonyabbá tehető a tervezési struktúra és a megvalósítás eszközrendszere megváltoztatásával, melyeket az új, egységes stratégiai dokumentumban is rögzíteni érdemes. Az új Európai Uniós fejlesztési célok és prioritások az elmúlt hónapokban ismertté váltak, így a fejlesztési terveknek új keretrendszere alakult ki. A keretrendszer megismerésével a hosszú távú fejlesztések új irányt vehetnek. A prioritások figyelembevételével történt 17

tervezés, valamint a meghatározott célok az EU tematikus céljai a prioritásai alapján történő csoportosítása már rövid távon is a következő 1-1,5 évben - javítja Felsőzsolca forrásbevonó képességét. Ezen belül különösen fontos volt annak figyelembe vétele, hogy az Európai Unió a tematikus célok között is kiemelt négy témát melyek a fejlesztéseken belül prioritást élveznek, és melyek Felsőzsolca fejlesztései szempontjából is fontosak. Ezek a kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák alkalmazása, a városi környezet javítása, a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; és a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása. A gazdasági válság nem kerülte el Felsőzsolcát sem. A város gazdasági fejlesztésének fontos eleme a gazdasági szereplők forrásainak hatékonyabb bevonása, a befektetések ösztönzése. Ennek egyik jól bevált eszköze, ha a potenciális befektetők a város hosszú távú fejlesztési terveiben már látják az uniós célkitűzések és prioritások rendszerét, valamint ehhez kapcsolódóan a támogatások bevonásának lehetőségét. Az elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégiával kapcsolatban Felsőzsolca alapvető elvárása volt, hogy a még hatályos EU támogatási rendszernek is feleljen meg, azaz a költségvetési ciklusból még hátralévő háromnegyed évben is alkalmas legyen a hatékony forrásbevonásra, a pályázatokon való indulásra. Jelen fejlesztési stratégia elkészítésekor Felsőzsolca azzal is tisztában van, hogy az új költségvetési ciklus kezdetekor a stratégia felülvizsgálata szükségessé válik. Egyrészt azért, mert az uniós források elosztási keretrendszer változik, másrészt azért, mert a környező települések stratégiái is módosulnak. A város a tervek meghatározásakor a településközi egyeztetések során, a környező települések és ezen belül kiemelten Miskolc településfejlesztési elképzeléseit is figyelembe vette, terveit azokkal összehangolta. Viszont a környező települések az új ciklusra vonatkozó, saját integrált stratégiájuk felülvizsgálatát még csak most kezdik meg, illetve még meg sem kezdték, így a települések céljai a következő 1-1,5 évben jelentős mértékben változhatnak. Miskolc a Településfejlesztési Koncepcióját, és az ITS felülvizsgálatát csak 2014 szeptemberében fogja véglegesíteni, ennek megfelelően a felsőzsolcai ITS felülvizsgálatát legkésőbb a jövő év közepétől az agglomeráció településeinek településközi egyeztetéseinek megkezdésétől a városnak el kell végeznie. 18

A helyzetelemzés során összességében egy infrastrukturálisan, gazdaságilag és kulturálisan fejlett kisváros képe bontakozik ki, azonban hiányosságok tárulnak fel a város különböző területein, elsősorban a kisvárosi jelleg, a helyi szolgáltatások színvonala, körülményei, egyes városrészek fejlettségi szintje vonatkozásában. Az elmúlt években a város által folytatott következetes fejlesztéspolitika alapját azok a stratégiai jellegű fejlesztési dokumentumok jelentik, amelyekben a város az alapos helyzetértékelés, az egyéb környezeti tényezők, valamint a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák figyelembe vételével megfogalmazta a 2013-ig szóló fejlesztéspolitikai célkitűzéseit. A középtávon megvalósítani kívánt fejlesztések tartalma, a megfogalmazott célok harmonizálnak a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, városépítési folyamatról tesznek tanúbizonyságot. A térségi funkciókat tekintve a mikrorégió kiemelkedő központjaként határozható meg a város, amelynek ugyanakkor szoros kapcsolata van földrajzi helyzeténél fogva Miskolc városával. Bevezetésképpen ismertetésre kerül, mit jelent a településfejlesztés, illetve szó lesz az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) pozíciójáról a településfejlesztési dokumentumok rendszerében, az ITS elemeiről, Felsőzsolca általános helyzetéről. 19

ITS meghatározása a településfejlesztési dokumentumok rendszerében Településfejlesztési Koncepció Helyi építési szabályzat és településszerkezeti és szabályozási terv Intergált Településfejlesztési Stratégia Akcióterületi Terv 4. ábra ITS meghatározása a településfejlesztési dokumentumok rendszerében 20

A településfejlesztési dokumentumok rendszerének elemei Településfejlesztési Koncepció Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet értelmében a települési önkormányzatoknak hosszú távra (10 évet meghaladó időtáv) településfejlesztési koncepciót és középtávra (legalább 4 legfeljebb 10 éves időtáv) integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteniük az önkormányzat döntésének függvényében amennyiben a települési önkormányzata a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. A koncepció célja, hogy integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének feltételeit, továbbá hosszú távra irányt mutasson a település lakosságának, valamint a helyi döntéshozóknak - a közös értékekre és célokra összpontosítva - a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos döntések meghozatalában. A koncepció feladata, hogy meghatározza a település jövőképét, a település érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adjon a helyi társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi, környezeti, természeti és ökológiai problémákra, valamint fejlesztési igényekre, állást foglaljon a környező településekkel közösen, illetőleg feladatmegosztásban megvalósítandó településfejlesztési- és szolgáltatási feladatokról, az ezek érdekében hozott önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglalja. A koncepció igényfelmérési és érdekegyeztetési programból, a helyzetértékelési részből, a település jövőképéből és javaslattevő részből áll. Településszerkezeti terv és szabályozási terv A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében rendeletet alkot a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet és az önkormányzat által 21

hozott településszerkezeti tervről szóló határozat és a szabályozási tervről szóló rendeletnek megfelelően lehet. Az építési törvény alapján a szabályozási terv a helyi építési szabályzat melléklete. A településszerkezeti és szabályozási tervek fontos alapdokumentumai az akcióterületi terv elkészítésének, azok határozzák meg, hogy az adott területen mit és milyen paraméterekkel lehet építeni. Ezért a településfejlesztési akcióterületre vonatkozó rendezési tervekkel minden további tervezési dokumentumnak összhangban kell lennie. Integrált településfejlesztési stratégia (ITS) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egy fejlesztési szemléletű, középtávot (4-10 év) átölelő, megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tematikus szempontokat integráló tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A stratégiai dokumentum területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az ITS közvetetten hozzásegíti a városokat a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű és integrált szemléletű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az ITS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban megvalósítás orientált tervezés során a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magába foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az ITS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló, fejlesztendő akcióterületeket és a fejlesztés elemeit. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Az 22

ITS tartalmi és módszertani követelményrendszerét a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg a Városfejlesztési Kézikönyvben és a kapcsolódó dokumentumokban. Akcióterületi terv Az ITS által kijelölt, érintett akcióterületre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv az akcióterületi terv. Tartalmazza a településrendezési terv alapján megvalósítandó műszaki, valamit az érintett területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, szociális célú projektek tartalmát, és hozzá kapcsolódóan a fejlesztési akció pénzügyi tervét. Az akcióterületi terv műszaki tartalma a gyakorlatban az önkormányzatok által jóváhagyott településrendezési tervek által elhatározott fejlesztések összehangolt megvalósítási tervét tartalmazza. A terv további sajátossága, hogy foglalkozik a magánszféra bevonásának lehetőségével, ugyanakkor támpontot ad a magánszféra szereplői számára tevékenységük, beruházásaik tervezéséhez. A településfejlesztési akcióterületi tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozat formájában. 23

Felsőzsolca Város ITS elkészítésének indokoltsága Az Integrált Településfejlesztési Stratégia dokumentum elkészítését indokolja, hogy a meglevő, jogszabályok által szabályozott tervezési-rendezési dokumentumok sorából hiányzott egy olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a város középtávú városfejlesztési programját. Felsőzsolca város korábban készített hasonló dokumentumot, azonban az nem került benyújtásra és értékelésre. Az eltelt évek alatt a városban kialakult árvízhelyzetet követő újjáépítési munkák, számos megvalósult fejlesztés, illetve új fejlesztési prioritások előtérbe kerülése a korábbi tervek újragondolását tette szükségessé. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az ITS készítésének egyik alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a fenntartható városfejlesztés kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az ITS alapvető feladata. Ez a szakpolitikai szándék találkozik össze a 2007-2013-as és a következő 2014-2020-as tervezési időszak Uniós források felhasználását szabályozó rendeleti elképzelésekkel, és ebben az összefüggésben kapcsolja össze Magyarország a szakpolitikai elvárásokat az Uniós források felhasználásának elvárásaival. A 1080/2006-os ERFA rendelet 8. cikke értelmében a fenntartható városfejlesztési beavatkozások esetében az ERFA társfinanszírozza azon a részvételen alapuló, integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását, melyek a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célozzák. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia módszertani meghatározásának négy kulcseleme, alapvető hozadéka a következő: A hosszú távú fejlesztési célok középtávú programokká való lebontása A városokban a terület alapú, területi szemléletű és megvalósítás orientált tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat közvetetten hozzásegítjük a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható területi megközelítésű településfejlesztési gyakorlat kialakításához. 24

A településfejlesztési dokumentumok eszköztára az ITS- el elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás orientált tervezés során a megvalósítás erőforrásairól, azaz a pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. A tervezés során megvalósítandó partnerség nem csupán egy adminisztratív módon igazolandó tevékenység, hanem a teljes ITS folyamat kulcselemeként tekinthető: a partnerségi alapú tervezésen múlik, hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bírjon, és ily módon, középtávon megvalósításra kerülhessen. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt, és elvárás ma már minden típusú város rehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható város-rehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy megalkotása a nyilvánosság számára átlátható módon, az egyes érintett társadalmi csoportok bevonásával történjen, elkészültét követően azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja, illetve az elkészült dokumentum az elfogadást követően a város honlapján elérhető legyen. 25

1. HELYZETFELTÁRÁS 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.1.1 Történelmi előzmények A település, mint azt a korabeli dokumentumok és helytörténeti munkák sora igazolja, jelentős történelmi múltra tekint vissza. Lakói elsősorban mezőgazdálkodással foglalkoztak; a település lélekszáma is, a termőföld eltartó képességével összhangban, lassan növekedett. A II. világháborút követően Felsőzsolca lakónépessége dinamikusan fejlődésnek indult (1960- ban: 3.551 fő; 1970-ben: 5.078 fő; 1980-ban: 6.125 fő; 1990-ben: 6.939 fő; 1993-ban: 7.121 fő, 2012-ben: 6.750 fő) Miskolc gyors ütemű iparosodásának hatására. Az 1990-es évektől Felsőzsolca súlya (lakónépességének száma, az itt élők jövedelmi viszonyai, a település infrastrukturális ellátottsága, stb.), gazdasági szerepe (vállalkozások száma, foglalkoztatottsági struktúrája, elérhetősége, vállalkozói célra alkalmas területe, stb.) folyamatosan változott, és megváltozott a település jellege is. A korábbi mező- és alvóvárosi szerepkör átalakult. Az elmúlt 15 évben a település mind jobban kilépett Miskolc-árnyékából, és új szerepkörre törekszik. Felsőzsolca 1997. július 1-jén városi rangot kapott. Miközben Miskolc lélekszáma, gazdasági potenciálja (a 30 évvel korábbihoz képest) abszolút és relatív értelemben egyaránt csökkent, Felsőzsolcáé az időszak jelentős részében növekedett. Ennek számos jele közül az egyik leglátványosabb, hogy a városban a betelepülések eredményeként korszerű családi házas övezet alakult ki; 2009-ben pedig korszerű társasház épült meg a város határán, azonban ezt követően az elmúlt években a város lélekszáma csökkenésnek indult. Az M30-as pálya átadásával, az észak-miskolci csomópont kialakításával javult a település elérhetősége, zöldmezős ipari, logisztikai övezet alakult ki. 2010-ben minden idők legnagyobb árvize zajlott le a városban. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból. A széleskörű társadalmi összefogásnak és a központi támogatásoknak köszönhetően a település helyreállítása az árvizet követően szinte azonnal megkezdődhetett, és 2012-re a helyreállítási munkák szinte mindenhol be is fejeződtek. 26

1.1.2 Felsőzsolca térségi és regionális szerepköre Felsőzsolca a miskolci agglomeráció része. Térségi és regionális szerepkörére évszázadokon keresztül befolyással volt földrajzi fekvése: az agglomeráció körül körcikk-szerűen találkozik a Bükk hegység, a Cserehát és az Alföld szegélye. Felsőzsolca földrajzi fekvése, térségi kapcsolatrendszere kedvező. Egyaránt jók a közúti kapcsolatai Észak-, Kelet- és Nyugat irányába; könnyen megközelíthető Budapestről (M3, M30), másrészt Európa északkeleti térségei (Szlovákia, Lengyelország) felé jó kapcsolódási pontjai vannak. Mind a település-, mind pedig a regionális földrajzi elemzések egybehangzóan azt igazolják, hogy a miskolci agglomeráció gazdasági-, társadalmi helyzete, településszerkezete jelentős mértékben meghatározza a Felsőzsolcán élők életlehetőségeit. Érdemes megjegyezni, hogy az 1996. évi lehatárolás szerint a miskolci agglomerációt még 17 település alkotta (Miskolc mellett Kazincbarcika társközpont volt, a belső gyűrűhöz tartozott: Alsózsolca, Bükkszentkereszt, Felsőzsolca, Mályi, Nyékládháza, Répáshuta, Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Szirmabesenyő, a külső gyűrű települése volt: Arnót, Kistokaj, Onga, Sajóecseg). A 2003. évi lehatárolás módosította ezt a szerkezetet. A vonzott településekhez újként csatolták hozzá Sajóvámost és Sajópálfalát, és az előző lehatároláshoz képest törölték Kazincbarcikát (ezzel együtt Berentét is), Sajószentpétert, Répáshutát, Nyékládházát és Sajóecseget. A 2003. évi lehatárolásnál a miskolci agglomeráció teljes egészében a 40 településből álló miskolci statisztikai kistérségbe tartozott. Az agglomeráció a miskolci kistérség területének 44 %-át, lakónépességének 79 %-át alkotja. A város földrajzi fekvéséből következően már évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (Felsőzsolcán haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is). Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya (M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is. Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-északkelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok 27

elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a városon nem halad át. Felsőzsolca jelentősége közlekedési szempontból kiemelt, azonban a megépült elkerülő utaknak és csomópontoknak eredményeképpen a várost a közúti forgalom nem terheli. A 2004. novemberben átadott M30-as autópálya és annak levezető csomópontja ugyan megnövelte a forgalmat, de mindezt a város határában, a lakott és gazdasági szempontból hasznos területektől kellő, illetve megfelelő távolságban halad. Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé, valamint a másik irányba a keletmagyarországi területekhez. Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei, valamint Ukrajna délnyugati területei felé. Másrészt a Kassa Nagyvárad TINA gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló Kassa-Miskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út (Szlovákiában a 2010-ig megvalósuló Pozsonytól Zsolna Eperjes Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat). A vasúthálózat egyik fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca, amely a 80-as számú Budapest-Nyíregyháza vasútvonal mellett van. A vasútállomásáról a 90-es számú vasúti szárnyvonalon indulnak a vonatok Hidasnémeti-Kassa irányába. A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják. Tömegközlekedési adottságait tekintve Felsőzsolca a Miskolc helyi tömegközlekedési hálózathoz csatlakozik (kihasználva a közelében lévő nagyváros adta lehetőségek egyikét). A 7-es számú helyi autóbusz útvonalának több megállója és végfordulója itt található. Továbbá a Borsod Volán távolsági járatai is érintik a várost, ezzel biztosítva az alternatív tömegközlekedés lehetőségét. 28

A kerékpáros közlekedés a városközpont és a helyi temető között valósult meg (1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút). Ez a közlekedés helyi viszonylatban fontossá vált. A vasúti állomással a település belterületét egy 860 m (1990-ben készített) kerékpárút köti össze, növelve ezzel a helyiek és a kerékpáros turisták biztonságos közlekedését. A települési útvonalak tervezett fejlesztésén túl, ezek az útvonalak a későbbiek során tovább fejleszthetőek Onga, Alsózsolca és Arnót irányába, kistérségi hálózatot létesítve, illetve lehetőséget biztosítva az EUROVEL nemzetközi kerékpárútra való csatlakozásra. További tervek vannak Felsőzsolca kerékpárútvonalainak bekapcsolására a miskolci hálózatba, mely a megyeszékhelyen keresztül vezet majd a Bükk-hegységbe. Ennek előkészítéseképpen létesült átjáró az M30-as autópálya alatt és lett meghagyva a régi települési bekötőút, mely a majdani kerékpárút része lesz. 1.1.3 Településközi kapcsolatok földrajzi aspektusai Felsőzsolca, a miskolci agglomeráció részeként (Miskolchoz hasonlóan) a borsod-zempléni térség központjához tartozik. Térségi és regionális szerepkörére évszázadokon keresztül befolyással volt földrajzi fekvése: az agglomeráció körül körcikk-szerűen nyúlik el a Bükk hegység, a Cserhát és az Alföld szegélye. Felsőzsolca földrajzi fekvése, térségi kapcsolatrendszere kedvező. Egyaránt jók a közúti kapcsolatai észak, kelet és nyugat irányába; könnyen megközelíthető Budapestről (M3-M30), másrészt Európa északkeleti térségei (Szlovákia, Lengyelország) felé jó kapcsolódási pontjai vannak. Mind a település-, mind pedig a regionális földrajzi elemzések egybehangzóan azt igazolják, hogy a miskolci agglomeráció gazdasági-, társadalmi helyzete, településszerkezete jelentős mértékben meghatározza a Felsőzsolcán élők életlehetőségeit. (Érdemes megjegyezni, hogy a miskolci agglomerációhoz 13 település ebből Miskolcon kívül Felsőzsolca város tartozik. Ezek közül a legnépesebb a közel 170 ezer lakosú megyeszékhely, ezt követi a 7 ezer feletti lakossal rendelkező Felsőzsolca és a 6 ezer lakosú Alsózsolca. Felsőzsolca településközi kapcsolatrendszerének legfőbb elemei a város szomszédságában, valamint a miskolci kistérségben található települések. A várostól két kilométerre fekvő Miskolc társadalmi-gazdasági fejlődésnek iránya és volumene meghatározó Felsőzsolca jövője szempontjából. Ennek megfelelően Felsőzsolca az agglomeráció településeivel, valamint Miskolccal intenzív együttműködésre törekszik, melynek intézményi 29

formái is megjelentek: a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása, valamint a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. 1.1.4 Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület-és Településfejlesztési Társulás A Miskolc vonzáskörzetében lévő települések 1996-ban (az új területfejlesztési törvény irányelveit figyelembe véve) társulást hoztak létre. 24 önkormányzat képviselője írta alá a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulás alapító okiratát, amely Felsőzsolca települést jelölte ki székhelyéül. A Társulás az 1996. évi XXI. törvény értelmében kezdte meg működését. A tagtelepülések száma 40, és teljes mértékben lefedi a miskolci (statisztikai) kistérséget. 1997. február-március hónapban a társulás megalakította munkaszervezetét. A kistérségi társulás feladata a települések összehangolt fejlesztése, a közös területfejlesztési program és koncepció alakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. A fő feladatokon kívül foglalkoznak infrastrukturális fejlesztésekkel, környezetvédelmi programok megvalósításával, turisztikai fejlesztésekkel, a térségi arculatformálással, térségi szociális programok támogatásával, képzések szervezésével és vállalkozásfejlesztéssel is. 1.1.5 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása A miskolci kistérség települési önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. - a alapján 2004. júniusában hozták létre a Miskolc Kistérség Többcélú Társulást, melynek munkaszervezete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. A Társulás létrehozásával a kistérség önkormányzatai tovább mélyítették eddigi együttműködésüket, elsősorban a területfejlesztés, az egészségügyi- és szociális ellátás, az oktatásnevelés, a közbiztonság, bűnmegelőzés területén. 1.1.6 Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport (LEADER) Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egyik eleme a LEADER program, melynek támogatásával 2007-ben hozta létre 44 Bükk-térségi település köztük Felsőzsolca - a Bükk- Miskolc Térségi Akciócsoportot (BÜKK-MAK). Az akciócsoportban résztvevők a települések 30

gazdasági aktivitásának ösztönzését, a kistérségi, regionális gazdaságba való bekapcsolódását tűzték ki célul. Kitörési pontként pedig a közösségi energiatermeléshez, az energiahatékonyság fokozásához, a tiszta technikák és technológiák megtelepítéshez kapcsolódó feladatok elvégzését jelölték meg, melynek hatására a vidéki közösségek a fenntartható fejlődés útjára léphetnek. Az így megtermelt jövedelem biztosítja majd a különböző fejlettségi szintű közösségek fennmaradását, szociális, kulturális fejlődését. 1.1.7 Térségi szintű közfunkciók ellátása A környező települések érdekazonosságát keresve a város mindenkori vezetése arra törekedett, hogy vezető szerepet vállaljon az közellátási, közszolgáltatási feladatok ellátásában. Felsőzsolcán számos olyan, különböző funkcióval bíró intézmény működik, melyek vonzáskörzetébe nemcsak a város, hanem a környező települések is beletartoznak. A közfunkciók effajta koncentrációja is igazolja Felsőzsolca miskolci agglomerációban betöltött kisvárosi, vezető szerepét. A városhatáron átívelő funkciók ellátásában az alábbi intézmények működnek közre a városban: Egészségház (ügyelet), Okmányiroda, Gyámhivatal, Rendőr Őrs, Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató, Felsőzsolca Városi Rendezvények Háza és Sportcsarnok, Általános iskolák. 31

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Felsőzsolca Város településhálózatban betöltött szerepét, a város jelenlegi funkcióinak, földrajzi elhelyezkedésének, valamint társadalmi-gazdasági berendezkedésének az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódásain keresztül mutatjuk be. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) célja, hogy az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval összhangban kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Az OTK az ország harmonikus területi szerkezetének és rendszerének eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához 2020-ig öt átfogó célkitűzést fogalmazott meg, melyek közül három Felsőzsolca számára a város szintjén is értelmezhető módon jelöli ki a követendő fejlesztési prioritásokat. 1. Térségi versenyképesség Hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: a. A jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek megerősítése; Az OTK hivatkozott, térségi versenyképességet erősítő szakasza mögött az a célkitűzés áll, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, oldódjon a Budapest-központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb működése váljon lehetővé. Ehhez szükség van az ország egészének versenyképessé válását segítő versenyképességi központokra, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. Felsőzsolcától 2 km-re fekvő Miskolc, az észak-magyarországi régió központja, mely következő tervezési időszak során is a térség gazdasági növekedési potenciáljának központja lesz. 32

A miskolci központú gazdaságfejlesztési program, melynek hatásai az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek eredményeképpen egyre inkább érezhetőbbé fognak válni, Felsőzsolca számára is rengeteg lehetőséget hordoz magában, melyekre a településfejlesztési folyamatok szervezése során tekintettel van a város. A miskolci agglomerációban az erős ipari koncentrációt mutató ipari parkok (a már betelt Mechatronikai Ipari Park, a fejlesztés alatt álló, Felsőzsolcához közel eső Déli Ipari Park, Felsőzsolcai Ipari Zóna, Alsózsolcai Ipari Park) az Európai Uniós finanszírozási mechanizmusoknak és a betelepülő vállalkozásoknak köszönhetően dinamikus fejlődés előtt állnak. Az ipari parkok gazdaságélénkítő funkciója következtében, az elkövetkezendő évek során közvetlen/közvetett módon több ezer, különböző képzettségi szintet igénylő munkahely jön létre. Emellett további, térségi innovációra építő projektek, - melyek részben a Miskolci Egyetem tudásbázisára épülnek, részben az ipar kutatás-fejlesztési igényeinek kielégítésére irányulnak, - teremtenek majd munkahelyet többek között nagymértékű, magasan kvalifikált munkaerőigénnyel. Mind a jobb tőkevonzó képesség, mind pedig a kvalifikált munkaerő megtartása, térségbe csábítása eredményesebben megvalósítható, ha létezik egy kellemes, funkciógazdag, erős szabadidő profillal rendelkező kertváros Miskolc tőszomszédságában. Miskolc versenyképességét, vonzerejét erősíti egy emberi léptékű, gazdaságilag pezsgő, kulturált pihenő funkcióval is rendelkező kertváros, Felsőzsolca. Az OTK további átfogó célkitűzései között szerepel az Európába történő területi integrálódás. Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát-medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ-menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdaságikulturális integrációjára. A stratégiai jelentőségű és komoly történelmi hagyományokkal rendelkező Miskolc-Kassa tengelyhez mind földrajzi, mind valós társadalmi-gazdasági értelemben szervesen illeszkedő Felsőzsolca számára a határ-menti együttműködések, valamint az e célt szolgáló specifikus területi együttműködési programokban való részvétel jelentős kulturális, gazdasági hozadékkal kecsegtet. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében az EU belső határai mentén valósulnak 33

meg kétoldalú fejlesztési programok. Fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, illetve a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése (Észak-Magyarország esetében elsősorban Szlovákia lehet partner ország). Felsőzsolca jelenleg is komoly testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik, melyet a későbbiekben többek között a Területi Együttműködési Programok kapcsán komoly gazdaságfejlesztési projektek generálására kíván felhasználni. A lehetséges együttműködési területek a következők: osztott energiahálózatok, megújuló energiák (geotermikus energia), vízgazdálkodás (Sajó ökofolyosó), kultúra. Felsőzsolca elhelyezkedésénél fogva komoly transzeurópai közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el. A kedvező geopolitikai adottság gazdasági hasznai elsősorban a város Ipari Zónájában jelentkeznek, a logisztikai vállalkozások beruházásain és munkahelyteremtő befektetéseken, valamint az ipari parki betelepüléseiken keresztül. A vasúthálózat fő elemeinek vonatkozásában nemzetközi törzshálózati vonallal érintett a Felsőzsolca-Hidasnémeti- országhatár. 34

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezés Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Térségi övezeti szabályok Térségi övezetek (1) Országos övezetek: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, világörökség és világörökség-várományos terület, 35

történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület, honvédelmi terület. A Terv Felsőzsolcát kiemeli, mint a nitrátérzékeny területen lévő település, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében. 2. Kép Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Forrás OTrT Felsőzsolca szerepel az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetében is. 36

3. Kép Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Forrás OTrT Felsőzsolca az együtt tervezhető térségek övezetében kiemelt szerepben van a miskolci agglomeráció részeként. 4. Kép Együtt tervezhető térségek övezete Forrás OTrT Felsőzsolca a Sajó ökofolyosó kapcsán érintett az OTrT-ben. 37

Ökológiai folyosó övezete Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természet-közeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 1.3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve Térségi terület felhasználás vonatkozásában vegyes terület felhasználású a térség. Borsod-Abaúj- Zemplén megye Területrendezési Terve alapján agglomerációs, térségi infrastruktúrák elhelyezésére alkalmas térség. A település országos jelentőségű ökológiai folyosóval érintett, valamint megyei jelentőségű régészeti területek által nyilvántartott település. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve 2.4. Gazdaságról szóló fejezetében megállapítja, hogy Az Észak-Magyarországi területfejlesztési-statisztikai régió részét képező Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági potenciálját és fejlettségi szintjét tekintve továbbra is felzárkózó státuszú, 2002 óta azonban észrevehető pozitív változások is bekövetkeztek a felzárkózás területén. 1998 után új ipari parkokkal a Sajó-völgy erősen iparosodott térségének 38

ellensúlyozására bekapcsolódott Szikszó mellett Mezőkövesd, Encs, Szerencs, Felsőzsolca és Alsózsolca. A településrendszer ismertetésekor a terv, mint alközpontot definiálja Felsőzsolcát, mint a tizenöt kistérségi központot alkotó megyei társközponti csoportot kiegészítő várost, mely a legnagyobb város a Miskolci kistérségben, tekintettel a földrajzi pozíciójára, a dinamikusan növekvő népességszámára, a gazdasági fejlettségére és intézményellátottságára is. A terv városias települési térségként is említi Felsőzsolcát, olyan fejlesztési irányok kijelölése kapcsán, ahol csak intenzívebb városi lakóterületek alakíthatók ki. Mérsékelni kell a nagy kiterjedésű, tagolatlan kertvárosi területek kijelölését, törekedve a változatos sűrűségű lakóterületek kínálatára. E kategóriába a megye városhálózata és a városokkal szimbiózisban élő települések tartoznak, köztük Felsőzsolca. Az ipari parkok fejlesztése kapcsán is nevesítésre kerül Felsőzsolca, ahol kiemelten támogatandó a megyében a meglévők betelepítése-kiépítése, bővítése gyorsítandó és újakat csak akkor lehessen kialakítani, ha a térségben, vagy a környező városokban az ipari park telítettsége és a bővítés akadályoztatása azt indokolja. A megyei terv a nagytérségi kapcsolatok tervezésénél kiemelt jelentőséget szentel szintén a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként- a Felsőzsolca-Hidasnémeti-(Szlovákia) vasútvonal, mely a nemzetközi és regionális kapcsolatok terén tölt be fontos szerepet. A nemzetközi jelentőségű országos törzshálózati vasútvonal villamosított, egyvágányú vonal. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként É-D-i irányú kapcsolatot biztosít az V. sz. helsinki folyosó részére, valamint a páneurópai folyosók kibővítése során a Baltikum és a Fekete tenger közötti észak-déli irányú TEN-T közlekedési tengely elemévé válhat. A megyén belül elsősorban a személyszállítási volumene jelentős (Forró-Encs állomás megyei szinten a legforgalmasabb állomások közé tartozik), míg a határ mindkét oldalán elhelyezkedő régiók mind személy-, mind áruforgalmában fontos szerepet tölt be. Távlatban az É-D-i irányú közúti tranzitforgalom tehermentesítésében lehet különös jelentősége. Felsőzsolca szintén fontos település a megyei terv elektromos energiahálózati vonatkozásában is. Az OTrT országos jelentőségűként jelöli a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os vezetékek rendszerét (az elektromos ellátó rendszer fő gerince), a 120 kv-os rendszer pedig a térségi rendszerhez tartozik, melyet a megyei térségi szerkezeti terv is jelöl. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a 39

nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os vezetékek a regionális szolgáltató, jelen esetben az ÉMÁSZ kezelésében vannak. Területrendezési terv készítése esetén a nagyfeszültségű hálózatok elhelyezkedése jelentős, mint vonalas infrastrukturális létesítmény, hiszen a meglévő, vagy tervezett vonalas létesítmények nyomvonalához célszerű igazítani (pl. útfejlesztések, netán vasútvonal építések) a tervezett fejlesztéseket, ami táj-, környezetvédelmi és ökológiai szempontból erősen ajánlott. A harmadik és a negyedik szinthez tartozó vezetékhálózatok (20 kv, 0,4 kv) szintén az ÉMÁSZ tulajdonában vannak, azonban a területrendezési terv szempontjából nem jelentősek: ebbe a kategóriába a középfeszültségű és a kisfeszültségű vezetékek tartoznak. Továbbá nem célszerű az alsóbb szintek jelölése abból a szempontból sem, mert a helyi igények gyors változását a megyei területrendezési terv nem tudja lekövetni, így esetleg a helyi fejlesztések gátjává válhat a terv. A megyei tervben a 400 Kv-os elektromos átviteli hálózat távvezeték elemei között szerepel Felsőzsolca: Sajószöged-Felsőzsolca-Sajóivánka-országhatár-(Szlovákia) A megyei tervben a 120 kv-os elektromos átviteli hálózat távvezeték elemei (zárójelben a transzformátortelepek): között fontos csomópont Felsőzsolca: Tiszaújváros (erőmű) Felsőzsolca Kazincbarcika Ózd (Felsőzsolca) Encs Országos jelentőségű, főbb alközpont, transzformátortelep is található Felsőzsolcán: Felsőzsolca (400/220/132/20 kv-os) Felsőzsolca emblematikus szélerőműve is helyet kapott a megyei tervben: Helyi jelentőségű erőművek (10 MW alatti erőművek) között a Felsőzsolca részletesen szerepel, 2006-ban egy erőművet telepítettek Felsőzsolca és Onga határában, melynek a teljes magassága 150 m, névleges teljesítménye 2 MW, és az ÉMÁSZ hálózatára csatlakozik. A térségbe másik szélerőművet is telepíteni kíván az Észak szél Konzorcium: a felsőzsolcai kavicsbányához. A megyei tervben a nagyvízi meder övezetének területe az ÉMVÍZIG adatszolgáltatása alapján került feltüntetésre. A hatályos OTrT 24. (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz a beépítésre szánt területek növelésével kapcsolatban: Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület 40

nem jelölhető ki. Az övezetbe a jelentősebb folyók mentén, a domborzati adottságok miatt a mederből kilépő vizek, árvizek elöntésével veszélyeztetett területek tartoznak. Ezen belül erősen veszélyeztetett A kategóriába tartozik Felsőzsolca, amely a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. A 2010-es árvizet köbvető rekonstrukció ezt a problémát orvosolta. A megyei tervben Felsőzsolca szerepel a kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek között is, azok a területek tartoznak ebbe az övezetbe, ahol a talajok termékenysége meghaladja a legjobb termékenységű talaj termékenységének 60%-át. A területek lehatárolása a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Földhivatallal egyeztetve, és az agrotopográfiai térképek adatainak felhasználásával történt. Az övezet lehatárolásának célja, hogy a megye jó minőségű földjeit védelmezni lehessen ajánlások előírásával, a terület beépítésre szánt területeinek növelését csak korlátozottan, indokolt esetben lehessen végrehajtani. Az övezetben beépítésre szánt terület kialakítása csak akkor indokolt, ha az a már meglevő mezőgazdasági majorok fejlesztését vagy új birtokközpontok kialakítását szolgálja, vagy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó turisztikai fejlesztés érdekében a területhez kötődően településfejlesztési érdek. Kialakítható továbbá beépítésre szánt terület akkor is, ha a települések fejlesztése csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybevételével valósítható meg. A szabályozás ebben az övezetben lehetőséget ad szélerőmű parkok, szélerőmű-tornyok létesítésére is. 1.3.3 Felsőzsolca Településszerkezeti Terv Felsőzsolca Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére terjed ki. A tervezési területen terület-felhasználást korlátozó tényező az árvízveszély, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve az M30-as nyomvonala. Az egész település jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. Az Településszerkezeti Tervben meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni Felsőzsolcán az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően valamint a Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat együttes 41

alkalmazásával szabad. A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Felsőzsolca város területén a tervezett funkciók beavatkozási területe olyan nagy mértékű, melynek jogi következményeit az igazgatási területek rendezését csak a későbbiek során kialakítandó helyzetnek megfelelően lehet rendezni. A területhasználat változása a miskolci közigazgatási területeket is érinti. A Településszerkezeti Terv szerinti belterületi határ (beépítésre szánt terület határa) is megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését a Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik az ipari gazdasági területek, a kereskedelmi gazdasági területek kijelölése, valamint a Sajó folyó tervezett parti sávja mentén kialakítandó zöld- és különleges területek, valamint a tervezett városkapu (településközpont vegyes terület, melyet szintén Miskolc város közigazgatási területéből szükséges átcsatolni. A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és területfelhasználási egységek a megváltozott területhasználat, funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak: beépítésre szánt területekre, és azon belül építési övezetekre, valamint beépítésre nem szánt területekre, és azon belül önálló funkcionális övezetekre. Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei a.) A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája (jelen esetben az M30-as gyorsforgalmi út, illetve a 37-es számú másodrendű főútvonal, mely távlatban szintén gyorsforgalmi útként funkcionál, továbbá a 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely, továbbá a 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út. A terv távlatán túl várható az M30-as autópálya nyomvonal korrekciójának átvezetése, valamint a vasúthálózat (80-as Budapest- Miskolc- Nyíregyháza, a 90-es számú Budapest, Miskolc, Hidasnémeti), továbbá a fejlesztések a Sátoraljaújhely Nyíregyháza Debrecen - Nagyvárad deltavágány átvezetése. 42

b.) A terület-felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai c.) Szintterület sűrűség A Településszerkezeti Terv módosítása keretében az alábbi vonalas létesítmények kerültek felülvizsgálatra: M30-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala, csomópontjának átépítése; a településközpont vegyes terület belső tömbfeltárása; a város D-i területén módosul a kertvárosi lakóterületek úthálózata;, módosul a terület-felhasználás, mivel módosul a lakóterület felhasználás, illetve a településközpont vegyes terület határa. 43

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai AZ OTrT tartalmazza az Együtt tervezendő térségek övezetét. Ebbe az övezetbe beletartozik Miskolc mellett Arnót, Alsózsolca, Felsőzsolca, Bükkszentkereszt, Kistokaj, Mályi, Onga, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajópálfalva és Sajóvámos. Ezeknek a településeknek a kijelölése szerkezeti okok alapján történt meg. Az övezetbe tartozó településekre közös településszerkezeti tervet kell a jövőben készíteni. Ez igen előnyös egy olyan területen, ahol a dinamikus fejlődés megköveteli egy nagyobb térség összehangolt fejlesztését, így segítve, hogy az egyes települési elképzelések nem fogalmazhatnak meg ellentmondásokat, amely sokszor meggátolja az új elképzelések megvalósítását. Alsózsolca Alsózsolca város településrendezési tervét a Z-Terv Városépítészeti és Mélyépítési Tervező Iroda készítette 2004-ben, mely a település képviselőtestülete által 2005-ben elfogadásra került. A rendezési terv azóta több alkalommal módosításra került, ipari terület bővítéséhez a rendezési terv szerinti mezőgazdasági zónába történő besorolását módosították gazdasági-ipari övezetre, ami művelési ág változásával is együtt járt. A területrendezési terv szempontjából jelentős a Felsőzsolcával kapcsolatos megállapítások, tervezett projektek következők: Alsózsolca-Felsőzsolca-Muhi 3606. sz. út fejlesztése Alsózsolca Sajó-part turisztikai és szabadidős kialakítása A településrendezési terv 10 ha lakóterület mellett 18 ha iparterülettel számol, melynek közvetlen hatása van Felsőzsolca fejlődésére is. 44

5. Kép Alsózsolca Településszerkezeti terve a szomszédos településekkel Arnót Arnót Község Önkormányzatának településrendezési terve Felsőzsolcával összefüggésben a Településszerkezeti terv hálózati elemei c. fejezetben a 2.) Települési fő utak alfejezetben kiemeli az Edelény-Felsőzsolca 2617-es számú összekötő utat, melynek belterületi átkelési szakasza Arnóton a Petőfi Sándor utca. A 3.)Bekötő és összekötő utak alfejezetben a terv kiemeli a tervezett Sajópálfala-Felsőzsolca bekötő út tervezett nyomvonalát. Miskolc Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban készítette el a városrendezési tervét. Miskolc Integrált Településfejlesztési terve és Koncepciója jelenleg kidolgozás alatt áll, az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakának prioritásainak megfelelően. A stratégia és a koncepció 2014. szeptemberre kerül véglegesítésre és elfogadásra, készítése során egyeztetésre kerül sor Felsőzsolcával, mint szomszédos településsel. 45

6. Kép Miskolc Településszerkezeti terve a szomszédos településekkel 46

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A hatályos településfejlesztési koncepció a rendezési terv mellékleteként született meg. Az azóta eltelt évek alatt tartalma és szerkezete elavult,komplex felülvizsgálata vált szükségessé. A települést 1997-ben nyilvánították várossá, melyhez részletes tanulmány készült, amely bemutatja a település főbb jellemzőit, fejlettségét. Felsőzsolca Városnak az alábbi stratégiai alapdokumentumai vannak hatályban: Gazdaságfejlesztési program 2007-2013 Településszerkezeti Terv Felsőzsolca Városnak integrált településfejlesztési stratégia jelenleg nincs, jelen dokumentum elfogadása után lép hatályba. A Gazdaságfejlesztési program 2007-2013 vonatkozó megállapításai 5. ábra A Gazdasági program helye a tervezési dokumentumok rendszerében 47

A Gazdaságfejlesztés program az alábbi fejlesztési irányokat jelöli ki: A.) Versenyképes gazdaság A program célja: Versenyképes gazdaság megteremtése a kis- és középvállalkozások erősítése révén. Új vállalkozások számára megfelelő feltételek biztosítása, a már működők esetében az innovációra ösztönzésen keresztül a magasabb hozzáadott érték előállításának biztosítása. A város gazdaságának motorját jelentheti a jövőben is a folyamatosan fejlődő Felsőzsolcai Ipari Zóna. A betelepülő vállalkozások jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatás, a kereskedelmi kapcsolatok, a közteherviselés területén. Az ipari zóna további fejlesztése súlyponti gazdaságpolitikai kérdés. B.) Igazgatásfejlesztés A program célja a város közintézményeinek korszerűsítése, azok lakókörnyezetbe való megfelelő integrálása, az energiafelhasználás csökkentése. A hatékonyabb ügyintézés érdekében a fontosabb funkcióval rendelkező intézmények bővítése, illetve az elektronikus önkormányzat feltételeinek megteremtése. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatás megvalósításával az önkormányzat célja, hogy korszerű elveken alapuló, hatékonyan működő állampolgár/ügyfél orientált szervezetté váljon. A Polgármesteri Hivatal bizonyos részeinek elavult, felújítást igénylő részei indokolttá teszik a korszerűsítést. Az ügyintézést ellátó intézmények kapacitásában mutatkozó szűk keresztmetszet miatt bizonyos bővítő beruházások e program keretei között szükségesek. Az önkormányzat új alapokra kívánja helyezni az állampolgárokkal történő kapcsolattartást. A költséghatékony és eredményes működés elengedhetetlen feltétele lett az informatikai fejlesztésekkel párosult új kommunikációs csatornák kihasználása. A hivatalnak a gazdasági versenyképesség növelése érdekében gyorsan és alaposan szükséges reagálnia a várost érintő változásokra, ehhez pedig létfontosságú az e-közigazgatási rendszer kiépítése. C.) Környezetminőség Az alprogram célja, hogy a belvízvédelmi művek korszerűsítése és fejlesztése, a kül- és belterületek összehangolt vízrendezése révén a településeket veszélyeztető események megelőzhetők és kivédhetők legyenek. Továbbá a csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése a belterületi lakóingatlanok, utak állagának védelmében. 48

A program további célja, hogy a város épületeinek korszerűtlen energiafelhasználását felszámolja, hozzájárulva ehhez a környezeti terhelés csökkentéséhez és az energiafelhasználás költségeinek csökkentéséhez. A külterületi és belterületi csatornahálózat, a belvízvédelmi művek hiányosságai miatt elengedhetetlen a csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése. A város épületeinek rossz infrastrukturális, műszaki állapota miatt jelenleg nem hatékony az energiafelhasználás, mely magas fenntartási költségeket ró mind a lakossági, mind az önkormányzati szférára. Emellett szükséges a lakosság környezettudatosságát is növelni, tájékoztatás, tudatformáló programok révén. D.) Települési környezet/ Infrastruktúrafejlesztés A program célja az élhető város alapfeltételeinek megteremtésével párhuzamosan a lakosság, a városba látogatók komfortérzetének növelése a városi környezet megújításán keresztül. A város telephelyi, turisztikai vonzerejének, a lakosság komfortérzetének, városidentitásának növelésének szükségessége teszi indokolttá a program megvalósítását E.) Szociális rendszerek fejlesztése A program célja a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének megvalósítása, illetve az önkormányzat jogszabályi kötelezettségének való teljesítése. A népesség egészségügyi állapotának javítása az igényekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer kialakítása révén. Az egészségügyi alapellátási rendszer egyenlő hozzáférést biztosító kapacitásának megteremtése, amennyiben szükséges a rendszer struktúrájának módosítása. Az egészségügy infrastruktúrájának fejlesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzat a számára kötelezően ellátandó egészségügyi alapellátási feladatát minél magasabb színvonalon biztosítsa, másrészt, hogy mindenki számára elérhetővé váljék a megfelelő szintű alapellátás. A hátrányos helyzetű csoportok képzése révén az esélyegyenlőség elvének nagyobb fokú érvényesülése, illetve a társadalom ezen rétegébe tartozó egyének munkaerő-piaci esélyeinek növelése. A képzettség hiánya, az eltérő szocializáció, az egészségügyi infrastruktúra elmaradott technológiai színvonala költségnövekedést indukál, és bizonyos esetekben lehetetlenné teszi a magas szintű orvosi ellátást. Mind az ellátási színvonal emelkedése, mind költséghatékonyság szempontjából szükségesek az infrastrukturális beruházások. Jelenleg a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mert számukra nem érhetők el bizonyos intézmények. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. tv.) értelmében a fogyatékos 49

személyeknek joga van az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez. Jelenlegi helyzetük megnehezíti a munkaerő-piacra való bekerülésüket valamint tartós bennmaradásukat. F.) Kultúra, sportélet, civil szféra erősítése A program célja az önkormányzati és a civil szféra együttműködésének ösztönzése, az optimálisabb erőforrás-allokáció elérése érdekében. Megfelelő helyszín kialakítása a kistérségi tömegsport, diáksport, kulturális eseményeinek számára. A társadalmi kapcsolatok hiánya, a gyenge érdekérvényesítő képesség miatt szükséges szorosabb kooperáció kiépítése. A civil szervezetek közreműködésével az önkormányzat könnyebben valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A Településszerkezeti Terv vonatkozó megállapításai A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen terület-felhasználást korlátozó tényező az árvízveszély, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve az M30-as nyomvonala. Az egész település jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. Távlat területnek minősül: Kk kiállítási terület Kr régészeti park területe Kst strand területe Klo logisztikai terület Kbe bevásárló központ 50

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Felsőzsolca Város Önkormányzata 2008-ben rendelte meg a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálatát a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.-től. 2013-ban kerül elfogadásra az Integrált Településfejlesztési Stratégia. A stratégia elfogadását követően a rendezési terv egyeztetésére, átvezetéseire lesz szükség. A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. 51

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Felsőzsolca településszerkezete napjainkban is hűen tükrözi a történelem nyomait. A település a Sajó folyó egyik fontos átkelőhelyének közelében települt. Az Ó-falu az ún. Szilvás területe a török idők alatt teljesen elpusztult. Felsőzsolca Miskolctól északkeletre, 2 km-re fekszik, fontos országos úthálózati csomópont tövében, mely történelmi távlatokban is jelentős helyszíne volt az ország közlekedéshálózatának. Az 1700-as évek végén Mária Terézia hadmérnökei árvíz szint fölé emelték és nyílegyenes hadi úttá építették a Szikszó és Onga felé vezető utakat, melyek Felsőzsolcánál találkoztak. A Kassa- Eperjes, valamint Tokaj és Zemplén, illetve a debreceni utak nagy kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, ezért két hatalmas szekérállás épült ki az 1800-as években a Vám a jelenlegi városközpont területén. Itt épültek fel a különböző vendéglátást szolgáló építmények is. Ez a terület jelenleg is a település legélénkebb, legmozgalmasabb területe, napjainkban is kereskedelmi központi funkcióval bír, csomóponti jellege miatt. A városközpont a város két ütőerének számító Kassai és Szent István utca által közrezárt 12,46 hektár nagyságú terület, melynek észak-nyugati csúcsában a Miskolc, valamint az M30 autópálya lehajtója felőli, városkaput képező körforgalom helyezkedik el. Felsőzsolca és Miskolc társadalmi-gazdasági integrálódása évről évre növekszik, melynek eredményeképpen a városnak ez a része kiemelt forgalmi súllyal bír. Az ingázók, valamint az egyéb okokból Miskolcra és Miskolcról utazók átutaznak e területen. Ez egyrészt az érintett gazdasági szereplők számára teremt pozitív piaci környezetet, másrészt a lakosság számára a fontos gazdasági, közigazgatási és egyéb funkciók kedvezőbb elérhetőségét biztosítja. Hosszú távon a városközponti terület intenzitásának növekedése várható, ezért e terület szerves fejlődését biztosító, illetve a kisvárosias jelleget erősítő fejlesztések megvalósítása szükséges (tömbfeltárás, gyalogos zóna csillapított forgalmú tér, a Hősök tere zöld felületeinek a Kegyeleti Parkkal történő integrálása stb.). A város hosszú távú szerkezete félköríves-gyűrűs jellegű, mely hosszú távon a Sajó-folyóra szerveződik. A várost határoló, terület felhasználást korlátozó tényezők az árvízveszély nyugati, dél-nyugati irányból, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve észak-nyugati irányból az M30-as autópálya nyomvonala. Felsőzsolca és az északi irányból szomszédos Arnót község közötti területen, 42 hektáron helyezkedik el a Felsőzsolcai Ipari Park, melynek további terjeszkedése keleti irányban a 26. sz. 52

főközlekedési utat átívelve várható. Dél, dél-nyugat felől pedig természetes határvonalként a Sajó öleli körül a várost. E területen a város Településrendezési Tervének megfelelően a későbbiekben Felsőzsolca szabadidős funkciókínálatának bővítése céljával, zöld övezetben szabadidősrekreációs tevékenységekre lehetőséget biztosító infrastrukturális elemek kialakítása kezdődhet meg. A miskolci agglomeráció a miskolci kistérség területének 44 %-át, lakónépességének 79 %-át alkotja. A térséget jellemző társadalmi-gazdasági koncentráció hatására Felsőzsolca város demográfiailag növekvő népességű település, mely tendencia a jövőben is várhatóan folytatódni fog a gazdasági környezet folyamatos javulása folytán. Ez a tény komoly támaszként szolgál egyrészt a város fejlesztési, terület felhasználási igényeinek tekintetében, másrészt pedig a szükséges fejlesztések fenntarthatóságának biztosítása tekintetében. A pozitív demográfiai folyamatokra való tekintettel szükséges kertvárosi lakóterületek kialakítása, melyre a város déli, délkeleti területei nyújtanak lehetőséget. Ebből az irányból a várost különböző kertes és szántó mezőgazdasági területek határolják. A lakóterületek megnyitása érdekében a város belterületi határának módosítása szükséges, melyet a módosított Településrendezési Terv tartalmaz. A belterületi határ módosításának további tárgyát képezik az ipari gazdasági területek, a kereskedelmi gazdasági területek kijelölése, valamint a Sajó-folyó tervezett parti sávja mentén kialakítandó zöld- és különleges területek, valamint a tervezett városkapu (településközpont vegyes terület, melyet szintén Miskolc város közigazgatási területéből szükséges átcsatolni). A Kis-Sajó és az M30-as gyorsforgalmi út közötti terület zöldterületként hasznosítandó. A terület fejlesztése itt tájhasználati konfliktuskezelést igényel, mivel a zajterhelés korlátozza a rekreációs célú hasznosítást. Hasonlóképpen konfliktuskezelést igényel a város észak-keleti határterületei irányába tervezett kisforgalmú repülőtér esetleges kijelölése, mivel ez régészeti érdekeltségű területeket is érint. A település külső övezete az 50-es 60-as évektől folyamatosan felduzzadt, mivel a megye és Miskolc város iparosítása jelentős agrárnépességet szívott fel, és vált ezáltal a megye migrációs folyamatainak fontos letelepedő célpontjává. A 80-as és 90-es években a szerkezetváltást követően a szuburbanizációs folyamatok felerősödtek, és ez a folyamat napjainkban is tart. Ezek a folyamatok a területek részben kertvárosi karakterben történő megújulását vonták magukkal, de falusi elemek továbbra is tetten érhetők. 53

A közlekedési rendszer elemeit és hierarchiáját a következő nyomvonalak teszik ki: az M30-as gyorsforgalmi út, a 37-es számú másodrendű főútvonal, mely távlatban szintén gyorsforgalmi útként funkcionál, a 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely, továbbá a 2617-es számú Felsőzsolca- Edelény összekötő út. 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Felsőzsolca Komplex Környezetvédelmi Programmal nem rendelkezik, a hatályban lévő településrendezési eszközök közül az Önkormányzat rendeletein túlmenően átfogó dokumentumként a településrendezésre vonatkozóan irányt a város Településrendezési terve ad. a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft által 2008-ban felülvizsgált dokumentum az alábbi részekből áll: Helyi építési szabályzat Szabályozási terv a belterületre Szabályozási terv a külterületre A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településszerkezeti Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. 54

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Felsőzsolca város területén a településszerkezeti tervben tervezett funkciók beavatkozási területe olyan nagy mértékű, melynek jogi következményeit az igazgatási területek rendezését csak a későbbiek során kialakítandó helyzetnek megfelelően lehet rendezni. A terület használat változása a jelenleg miskolci közigazgatási területeket is érinti. A belterületi határ (beépítésre szánt terület határa) megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését a Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik az ipari gazdasági területek, a kereskedelmi gazdasági területek kijelölése, valamint a Sajó folyó tervezett parti sávja mentén kialakítandó zöld- és különleges területek, valamint a tervezett városkapu (településközpont vegyes terület, melyet szintén Miskolc város közigazgatási területéből szükséges átcsatolni. A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. Településszerkezeti Terv az alábbi távlati területet jelöli ki: Kk kiállítási terület Kr régészeti park területe Kst strand területe Klo logisztikai terület Kbe bevásárló központ A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és területfelhasználási egységek a megváltozott területhasználat, funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak: beépítésre szánt területekre, és azon belül építési övezetekre, beépítésre nem szánt területekre, és azon belül önálló funkcionális övezetekre. A Településszerkezeti Terv elemei A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája (jelen esetben az M30-as gyorsforgalmi út, illetve a 37-es számú másodrendű főútvonal, mely távlatban szintén gyorsforgalmi útként 55

funkcionál, továbbá a 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely, továbbá a 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út. A terv távlatán túl várható az M30-as autópálya nyomvonal korrekciójának átvezetése, valamint a vasúthálózat (80-as Budapest- Miskolc- Nyíregyháza, a 90- es számú Budapest, Miskolc, Hidasnémeti), továbbá a fejlesztések a Sátoraljaújhely Nyíregyháza Debrecen - Nagyvárad deltavágány átvezetése. A Településszerkezeti Terv tárgyát képezi vonalas létesítmények vonatkozásában: M30-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala, csomópontjának átépítése a településközpont vegyes terület belső tömbfeltárása a város D-i területén a kertvárosi lakóterületek úthálózata Korábbi időszak fejlesztései, megvalósult elemek Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, valamint a fenntartható városüzemeltetést tekintette kiindulási alapként. A következetes fejlesztéspolitika stratégiai dokumentumai a Térségfejlesztési Program, a Gazdasági Program és a Településrendezési Terv. A város településfejlesztési célkitűzései között öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát a stratégiai tervezési időszak végére. 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2. Igazgatási központ 3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 56

Az elmúlt évek fejlesztései során a közigazgatási intézmények fejlesztése mellett több ütemben megvalósult a város egyik kiemelkedő kulturális értékének, a Bárczay-kastélynak a rehabilitációja, melyben jelenleg a Városi Könyvtár is üzemel. Megvalósult a Rendezvények Háza Sportcsarnok, mely a helyi verseny és tömegsport mellett az egyéb érdeklődési körrel rendelkező érintett csoportok igényeit is kiszolgálja (kiállítások, előadások, esküvők, kulturális és egyházi rendezvények stb.). 2004-ben a SAPARD program keretében a Hősök tere újult meg. Hősök tere felújítása (2004) A falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése támogatására kiírt programra Felsőzsolca Város Önkormányzata 2004. évben pályázatot benyújtott be, melynek alapján 50.000.000 Ft támogatást nyert el. E támogatásból, valamint az önkormányzat saját forrásaiból valósult meg a település főterének - Hősök tere - bővítése, közművek felújítási munkálatai, térkő burkolat buszmegálló építés, parkosítás a terveknek megfelelően. A beruházással a település történelmi és építészeti emlékeinek helyreállítása valósult meg, de új megjelenésével erősíti a városias jelleget. A megvalósult beruházás lehetőséget teremtett arra, hogy továbbfejlesztésével esetleg több szakaszban is - a centrális jelleget erősítsük. Folyamatos parkgondozás valósul meg, egynyári virágok beültetésével és ápolásával. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan a téren fenyőfát állított a város, a betlehemi jelképek környezetében. Itt kerültek megrendezésre a szabadságharchoz kapcsolódó városi megemlékezések. A tér kellemes pihenőhelyként szolgál a település lakói és az idelátogatok számára. Forrása: SAPARD A város kulturális életének meghatározó eleme a helyi védettséget élvező patinás Bárczay-kastély, mely a város kulturális központjaként működik, helytörténeti múzeummal, könyvtárral. Jelenlegi állapotát az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönheti. 57

A Bárczay-kastély rekonstrukciója (2000) A Bárczay-kastély Felsőzsolca, Szent I. u. 2 szám alatt belterület 173 hrsz. ingatlanon található a város központi helyén, ahol jelentős átmenő forgalom bonyolódik le. A kastély parkjában 1960-as években általános iskolát építettek, melyet a 80-as években tovább bővítettek. A kastélyban 1998-ban a felújítás előtt 2 db szolgálati lakás, tornaszoba, politechnikai terem és az emeleti részben városi könyvtár működött. A fejlesztés célja az volt, hogy az elnyert támogatással és saját forrásból a kastély épületének helyreállítása megtörténjen, megtartva a múlt építészeti örökségét és kialakítani egy kulturális központot. A beruházás saját forrása 40.634.000Ft. melyet a BAZ-Megyei Területfejlesztési Tanács 25.000.000, Ft vissza nem térítendő támogatással egészített ki. A beruházás 2000. decemberében fejeződött be. A beruházás során kialakításra került európai színvonalú városi könyvtár és a helytörténeti értékeket bemutató, állandó kiállítású múzeum. A Bárczay-kastély külső homlokzatának felújítása (2001) A Bárczay-kastély Felsőzsolcán helyi védettséget élvez. Az esztétikus belső kialakításával, valamint a külső homlokzat megújulásával vonzó megjelenést kölcsönöz a lakosság és az érdeklődők számára. A kastély külső homlokzatának munkálatai magába foglalták a 779,820 m2 homlokzat vakolását, festését, tagozatok, műkő-, bádogos munkák elvégzését; térszint süllyesztéssel kapcsolatos bontást és tereprendezést; a lábazat kialakítását; belső udvari tereplépcső kialakítását; belső udvari tereplépcső kialakítását; folyóka kialakítását; járda készítését. A kastély otthont ad oktatási és közművelődési feladatoknak egyaránt. A Városi Könyvtár üzemel az épületben, valamint a Felsőzsolcán feltárt régészeti leletek és néprajzi gyűjtemény kerül kiállításra a múzeumi részlegben. A beruházás költsége 16.716.170 Ft volt. Forrása: CÉDE (saját forrás: 30%) 58

Rendezvények Háza (2008) A Felsőzsolca Rendezvények Háza egy többfunkciós létesítmény, amely 2008. május 17-én került átadásra. Az épület a város, illetve a környékbeli települések lakóinak sportolási, művelődési és kulturálódási igényeit szolgálja. A csarnok a Sport XXI Létesítményfejlesztési Program támogatásával valósult meg, amelynek hasznos alapterülete: 2 630 m2, amelyben egy - 27x45m nagyságú küzdőtér (három részre osztható) - 210 fős lelátó, - 52 m2 es tárgyalóterem - két kisméretű edzőterem - büfé, valamint korszerű kiszolgáló helyiségek találhatók, melyek kiváló feltételeket biztosítanak a helyi Általános Művelődési Központ testnevelés óráinak és sportfoglalkozásainak, valamint a különféle egyéni és csapatsportágak (kézilabda, röplabda, kosárlabda, teremfoci, tenisz stb.) edzéseinek és versenyeinek a megrendezéséhez. Ezen túlmenően a létesítmény fontos szerepet tölt be a diák és a lakossági verseny- és tömegsportigények feltételrendszerének megvalósításában is. Szolgáltatásai: A létesítmény bérbeadása sport- és kulturális, családi és vallási, valamint céges, vállalati rendezvények céljára. Kulturális és egyéb rendezvényekhez a küzdőtér, valamint egy 9x8-as (72 m2) mobil színpad biztosítása, felépítése. Kongresszusok, kiállítások, koncertek, bálok, esküvők, helyiségigényeinek biztosítása. 59

Fontos cél, hogy minél többen kedvet kapjanak a rendszeres, sportos, egészséges életmódhoz, melyhez a Rendezvények Háza kiváló feltételeket biztosít, valamint a város vezetése ezen túlmenően arra is nagy figyelmet fordít, hogy a létesítmény a helyi közösségi életnek is kiemelkedő helyszínéül szolgáljon. Polgármesteri Hivatal hálózatfejlesztés (2004) Felsőzsolca Kistérségi Informatikai csomópontjának létrehozása A fejlesztés célja egy olyan belső intranetes rendszer létrehozása volt, mely képes kiszolgálni a Polgármesteri Hivatal 22 munkaállomását, internet elérést tesz lehetővé, valamint a külső adatforgalmat is támogatja. Műszaki leírás: UTP rendszer legalább 10 Mbit/s adatátvitel az irodákban üzemelő munkaállomások túlfeszültség védelemmel ellátása Hálózati szerver Tűzfal szerver vírusvédelem. A szerverek és az egyéb hálózati eszközök elhelyezésére, üzemeltetéséhez és védelmére szerverszobát alakított ki az önkormányzat. Itt az eszközök működéséhez és a rendszergazda munkájának elősegítése érdekében megfelelő infrastruktúrát kellett létrehozni. A beruházás költsége: 5 994 505 Ft Forrása: SAPARD (2004.) 2009-ben valósult meg a Polgármesteri hivatal akadálymentesítése az alábbi programelemekkel: - mozgáskorlátozott-parkolók létesítése, 60

- rámpák építése, akadálymentes illemhelyiségek kialakítása, - lift beépítése. Az akadálymentesítés nemcsak a mozgáskorlátozottak részére biztosít egyenlő feltételeket a közszolgáltatások hozzáféréséhez, hanem a kiépített indukciós hurok és információs táblák segítik az egyéb akadállyal küzdőket. Útfelújítás A város önkormányzati tulajdonú útjai a 80-as években itatott makadám felületet kaptak, amelyeket az azt követő időkben szükség szerint kátyúztatott az önkormányzat. Az elmúlt 27 évben teljes útfelület felújítás folyamatosan történt a közműépítések befejezésével, hiszen az útfelületek minden úton megbontásra kerültek. Jelenleg Felsőzsolca minden közművel rendelkezik, és ezért indokolt a még felújításra nem került önkormányzati közutak rendbetétele, amit saját és részben pályázati pénzekből (TEUT 2005., 2006., 2007.) folyamatosan valósított és valósít meg a város. 2005-ben a Dózsa György utca, Kazinczy Ferenc utca és Toldi Miklós utca burkolatának felújítása történt meg a TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: 12 069 e Ft 2006-ban a Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca, Eperjesi utca burkolatának felújítása valósult meg szintén TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: 15 000 e Ft 2007-ben pályázati forrásból a Nagyszilvás utca, Petőfi Sándor utca és Hunyadi János utca burkolatának felújítása valósult meg. A megítélt támogatás összege: 9 777 e Ft Az útfelújítási program folyamatosan zajlott a városban, 2009-ben valósult meg a Gyűjtőút hálózat fejlesztése (7-es buszútvonal), ÉMOP 3.1.2/B09-2009-0016, valamint újabb Közutak burkolása történt meg. 61

A TEUT pályázati rendszer keretében négy belterületi közút kap új burkolatot. Az Árpád Fejedelem úton felújítandó útszakasz az MKV Zrt. által üzemeltetett 7-es számú buszjáratnak biztosít optimális feltételeket, ezzel is az utasok biztonságos közlekedését elősegítve. A másik három út: Móricz Zsigmond utca, Széchenyi István utca, Arany János utca. A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések Fejlesztés Fejlesztési forrás Egészségház fejlesztése, ÉMOP 4.1.1 265 MFt 90% Utak és Ép ületek helyreállítása 2010 évi árvíz után, Vis Maior alap, 90% Biomassza kazánprogram 2011-12, START köz-munka, 100% Sportegyesület műfüves sportpálya-építés, látványsportok utánpótlás-nevelése MLSZ, MKSZ 70-90% Tudásdepó express, TÁMOP 3.2.4-08/2009-0055 100% Folyamatban lévő fejlesztések Fejlesztés Fejlesztés állapota Fejlesztési forrás Krisztina Óvoda fejlesztése, ÉMOP 4.3.1-A/11-2013-0013, Támogatási szerződés 95% Tudásdepó express, TÁMOP 3.2.4.A-11/1-2012- 0024 Támogatási szerződés 100% Biomassza kazánprogram 2012-13 Beszerzés alatt START 100% köz-munka, 62

Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések Fejlesztés Fejlesztés állapota Szükséges forrás Felsőzsolca-Arnót gyalogjárda, START közmunka Előkészítés alatt 40-70 MFt Bűnmegelőzési program TÁMOP 5.6.1B-12/2-2012-0096 Egészségre nevelő program, 2db TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-0849 és 0883 Komplex telep program TÁMOP 5.3.6-11/1-2012-0049 Tanórán kívüli nevelési feladatok TÁMOP 3.2.13-12/1-2012-0529 Benyújtva 100% Benyújtva 100% Benyújtva 100% Benyújtva 100% Szociális városrehabilitáció, ÉMOP 3.1.1.12 Benyújtva 100% A jövő fejlesztési elképzelései földrajzi értelemben véve is szorosan illeszkednek az eddig megvalósult fejlesztésekhez szem előtt tartva a fenntartható városfejlesztési alapelveket. 63

1.7. A település társadalma Felsőzsolca, valamint az akcióterületet képező városközpont demográfiai helyzetét nagymértékben befolyásolják a miskolci kistérségben végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatok. A város Miskolccal való szoros kapcsolata az élet számos területén érzékelhető. A miskolci agglomeráció a miskolci kistérség területének 43,8 %-át, lakónépességének 78,6 %-át alkotja (Forrás: KSH, 2012). Felsőzsolca állandó népesség száma 2012. január 1-én 6.750 fő volt. A népsűrűség miskolci kistérségben 260 fő/km2, a miskolci agglomerációban 466,4 fő/km2, Felsőzsolcán 415,5 fő/km2. Felsőzsolca adatai az urbanizáltabb területi jellemzőket mutatják. 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A város demográfiai változásait az alábbi statisztikai idősorok mutatják: 7 300,00 7 200,00 7 100,00 7 000,00 6 900,00 6 800,00 6 700,00 6 600,00 6 500,00 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 6. ábra Lakónépesség alakulása Felsőzsolcán (2001-2012) Forrás: KSH 64

% A lakónépesség korcsoportonkénti megoszlását az alábbi ábra tartalmazza: 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 0-2 évesek 3-5 évesek 6-13 évesek 14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60 év felettiek 7. ábra Lakónépesség korcsoportonkénti megoszlása Felsőzsolcán Forrás: KSH, 2012 Állandó népességből a 15-17 évesek aránya (%) Forrás: KSH T-STAR 6,00 5,00 4,00 3,00 Felsőzsolca Észak-Magy arország Magy arország 2,00 1,00 0,00 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 8. ábra Állandó népességből a 15-17 évesek aránya Felsőzsolcán % 65

% 63,00 Állandó népességből a 18-59 évesek aránya (%) Forrás: KSH T-STAR 62,00 61,00 Felsőzsolca 60,00 Észak-Magy arország Magy arország 59,00 58,00 57,00 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 9. ábra Állandó népességből a 18-59 évesek aránya Felsőzsolcán % 66

A születések és halálozások száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Születések száma száma (fő) Halálozások száma (fő) 10. ábra Születések és halálozások alakulása Felsőzsolcán 2001-2012 Forrás: KSH A település lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A jövőbeli népességi trendek meghatározása tekintetében pozitív, hogy az elmúlt évek születési adatai magasabbak a halálozás számnál. Az el- és odavándorlási tendencia kedvezőtlen képet mutat az elmúlt tíz évben, különösen az utolsó hat év trendje negatív, az elvándorlók száma folyamatosan magasabb az odaköltözőkénél, és a vándorlás olló nyílik. 67

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 11. ábra El- és odavándorlási tendencia Felsőzsolcán 2001-2012 Forrás KSH Mutató megnevezése (2011) Felsőzsolca összesen Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,59% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,19% Lakónépességen belül 60-X évesek aránya (%) 20,2% Lakásállomány (db) 2100 3. táblázat Lakónépesség megoszlása, lakásállomány 2011 Forrás: Önkormányzat 68

Foglalkoztatási adatok A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak. Ebből: a Ezen belül Megnevezés Helyben lakó és dolgozó Eljárók száma térségköz pontba eljárók mezőgazdaságban iparban, építőiparban szolgáltatásban aránya, % foglalkoztatottak aránya, % Felsőzsolca 563 1.660 81,9 0,2 26,5 73,2 Miskolci agglomeráció Megye összesen: 59.725 14.334 78,4 0,6 27,5 71,9 140.438 68.869 29,9 n.a. n.a. n.a. 4. táblázat Munkalehetőségek, ingázók 2010 Forrás: KSH BAZ Megyei Igazgatósága 700 600 500 400 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő) 300 200 100 Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 12. ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Felsőzsolcán Forrás: KSH 69

Miskolc közelsége a Felsőzsolcán élők számára is több munkaalkalmat jelent, azonban a településen a nyilvántartott álláskeresők számának trendje 2010-ig folyamatosan emelkedett, az elmúlt két évben történt trendforduló, mely különösen a tartós (180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott) munkanélküliek számának alakulását vizsgálva szembeötlő. Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 7% Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 6% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilván... (fő) 9% Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 18% Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 40% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) 10% Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 8% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 0% 13. ábra A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Felsőzsolcán 2012 Forrás KSH 70

A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása az országos arányokhoz közeli. A relatíve kedvező foglalkoztatottság annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben a településre települtek átlagos iskolai végzettsége magas volt. 18,00 Munkanélküliségi arány (%) Forrás: KSH T-STAR 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 Felsőzsolca Észak-Magy arország Magy arország 6,00 4,00 2,00 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 14. ábra Munkanélküliség alakulása Felsőzsolcán, a régióban és Magyarországon 2000-2011 71

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Előnyök magas az élveszületések száma magas a lakosság iskolai, ezen belül a felsőfokú képzettségűek aránya Hátrányok az alacsonyabb iskolázottságú családok gyermekvállalási készsége nagyobb, mint a magasabb iskolázottságúaké Miskolc oktatási infrastruktúrájának igénybevételi lehetősége Lehetőségek Veszélyek kedvező lakóhelyi adottságok miatt Felsőzsolca számíthat betelepülőkre Ipari parkok fejlődése következtében fellépő növekvő munakerőkereslet (Felsőzsolca, Alsózsolca, Miskolc ipari parkjai stb.) Vándorlási olló nyílik a megyeközpont gazdasági helyzete ma is erősen hat Felsőzsolca demográfiai folyamataira roma lakosság többsége alacsony iskolai végzettségű 5. táblázat Felsőzsolca humán erőforrás helyzetének SWOT elemzése 72

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) A legelső tárgyi emlékek 6-8 ezer ezelőtti elődökről, az első írás pedig több, mint 700 éve itt élőkről tanúskodik. Szép és változatos e táj. A Sajó, az életet serkentő vízfolyás vonzotta az embert, ugyanakkor védte is az ellenségtől. A Sajó, mint természetes határ segítette elkerülni Felsőzsolca beolvadását Miskolcba, megőrizve ezzel önálló települést. A közelség persze arra is utal, hogy Felsőzsolca a megyei jogú nagyváros vérkeringésének szerves része. A 3-as főközlekedési út és az M30-as autópálya csomópontja felől érkezőket a Millenniumi kereszt és Nepomuki Szent János szobra fogadja, melyet az új bekötőút átadásakor, 2000. szeptemberében állítottak, az 1950-es években elpusztult barokk szobor méltó utódaként. A családi házas, kertvárosi jelleg, az esztétikusan kialakított, növényekkel teli környezet folyamatosan vonzza a letelepedni szándékozókat. A város fejlődésének záloga a mindenkori nyitottsága volt, mellyel befogadta a közeli és távolabbi településekről ide költöző családokat, akik rövid idő alatt beilleszkedtek. 2010-ben minden idők legnagyobb árvize zajlott le a városban. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból, az újjáépítés folyamatban. 2010. június 4-ét a tragédia napjának nevezték el. 2005-ben adták át a Trianon-emlékművet a Millenniumi Emlékparkban, amelyet minden év június 4-én megkoszorúznak az 1920. június 4-i évforduló alkalmából. 2010-ben ez elmaradt, az árvíz miatt. 2009-ben a városban Székelykaput állítottak a Kegyeleti Park bejárataként. Testvértelepülések Királyhelmec, Szlovákia Nyikómalomfalva, Románia Visk, Ukrajna Olsztynek, Lengyelország Magyarkanizsa, Szerbia İzmir, Törökország Draganovo, Bulgária A település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a roma nemzetiségűnek vallja magát. Ezen kívül még bolgár és lengyel kisebbségek is élnek Felsőzsolca területén. A településen három nemzetiségi önkormányzat működik: Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat. 73

A kulturális életének alapját jelentő Önkormányzati intézményei a Városi Könyvtár, mely 2002. március 23-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a könyvtárhasználók előtt a megszépült, megújult kastélyépületben és a Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár A város kulturális életének meghatározó csoportja az 1989 óta működő Zsolca Táncegyüttes. A Felsőzsolca Rendezvények Háza egy többfunkciós létesítmény, amely 2008. május 17-én került átadásra. Az épület a város, illetve a környékbeli települések lakóinak sportolási, művelődési és kulturálódási igényeit szolgálja. Felsőzsolcán a Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség, a Felsőzsolcai Református Egyházközség és a Felsőzsolcai Római Katolikus Egyházközség működik. 74

1.8. A település humán infrastruktúrája A miskolci agglomeráció a miskolci kistérség területének 43,8 %-át, lakónépességének 78,6 %-át alkotja (Forrás: KSH, 2012). Felsőzsolca állandó népesség száma 2012. január 1-én 6.750 fő volt. A népsűrűség miskolci kistérségben 260 fő/km2, a miskolci agglomerációban 466,4 fő/km2, Felsőzsolcán 415,5 fő/km2. Felsőzsolca adatai az urbanizáltabb területi jellemzőket mutatják. Előnyök magas az élveszületések száma magas a lakosság iskolai, ezen belül a felsőfokú képzettségűek aránya Hátrányok az alacsonyabb iskolázottságú családok gyermekvállalási készsége nagyobb, mint a magasabb iskolázottságúaké Miskolc oktatási infrastruktúrájának igénybevételi lehetősége Lehetőségek Veszélyek kedvező lakóhelyi adottságok miatt Felsőzsolca számíthat betelepülőkre Ipari parkok fejlődése következtében fellépő növekvő munakerőkereslet (Felsőzsolca, Alsózsolca, Miskolc ipari parkjai stb.) Vándorlási olló nyílik a megyeközpont gazdasági helyzete ma is erősen hat Felsőzsolca demográfiai folyamataira roma lakosság többsége alacsony iskolai végzettségű 6. táblázat Felsőzsolca humán erőforrás helyzetének SWOT elemzése 75

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Egészségügy Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja. Felsőzsolca egészségügyi ellátását 3 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 2 fogorvosi, 1 fizikoterápia, 3 védőnői körzet és a mikrotérség központi ügyelete látja el területi ellátási kötelezettséggel, vállalkozás formájában (2012). Céljuk, hogy személyes és folyamatos ellátást nyújtsanak az egészségi állapot megőrzése, betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. A felnőtt háziorvosi ellátás feladatai: az egészséges ember számára tanácsadás, szűrővizsgálatok elvégzése; a beteg ember vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése; beutalás az ellátórendszer magasabb szintjére; a beteg keresőképtelenségének igazolása; védőoltással kapcsolatos teendők; fertőző betegségek bejelentése, gyógykezelés, egészségnevelés, egészségügyi felvilágosításban való részvétel. A házi gyermekorvos a 14. életévét be nem töltött személyek ellátását biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja. Feladatai: a csecsemők és gyermekek gyógyító-megelőző alapellátása, tanácsadás; az újszülöttek, a veszélyeztetett csecsemők és gyermekek szükség szerinti preventív látogatása; a gyermekintézményekben történő felvétel előtti orvosi vizsgálat; gyermekápolás címén a jogosult keresőképtelen állományba vétele. A háziorvos a védőnővel együttműködésben vesz részt a terhesgondozásban. A fogorvosok a fog-és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátását végzik. Ennek keretében kötelesek ellátni a körzetükben lakó személyeket, s ennek biztosítására személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújtani. Az Egészségház Felsőzsolca lakosainak nyújt ellátást és orvosi ügyeletet- mely utóbbi 6 település, közel 22 000 ember ellátását végzi-, ahol az adatok alapján magas a megbetegedések, a hátrányos szociális helyzetben lévők, megváltozott munkaképességűek aránya. Az ügyelet szakember gárda összetétele nem változott, jelenleg is háziorvosok, belgyógyász-, ideggyógyász-, traumatológus-, intenzív terápiás, oxyológus szakorvosok, szakorvos jelöltek vesznek részt az orvosi feladatellátásban. Az asszisztensi munkát mentőtisztek, mentő szakápolók végzik. Felsőzsolcán a megfelelő kompetenciával rendelkező, egyedüli járó beteg szakellátás a fizikoterápia, amely megelőzést és gyógyítást is végez egyben. A többi szakellátási terület vonatkozásában a Miskolcon található egészségügyi szakellátó intézmények az illetékesek. 76

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) 0 15. ábra A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma Felsőzsolcán 2000-2011 Forrás: KSH Az Egészségház egészségfejlesztési központ funkciót is ellát. Felsőzsolcán otthoni szakápolást a háziorvosok jelenleg is megvalósítanak. Intézményi keretét az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ látja el. 77

Nevelés, oktatás 16. ábra Felsőzsolca nevelési, oktatási intézményei (2012) A település közoktatási intézményei egyházi és önkormányzati fenntartás keretében folyik. Az általános iskolai feladatellátás 2013. január 1-jétől állami fenntartásba került. Felsőzsolcán azonban az általános iskolai feladatokat egyházi fenntartású intézmények látják el. Óvodai feladatellátás Az önkormányzat fenntartásában az óvodai nevelést a Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvoda látja el. 78

Az intézmény két telephellyel működik. Az intézmény székhelye a Park u. 3. szám alatt található. Ez az épület a 2012-ben bekövetkezett árvíz után teljes mértékben felújításra került. Az intézmény telephelye a Szent István u. 43. szám alatt található. Ez az épület bővítésre és felújításra szorul. Az intézmény 10 csoportban összesen 258 fő gyermek óvodai nevelését biztosítja. Egy csoport szükségcsoportként működik. A bejáró gyermekek száma 26 fő. A településről más településre eljárok száma alacsony, erre leginkább a szülők munkahelye miatt kerül sor. A Képviselő-testület több éve engedélyezi az intézmény számára a felvehető gyermeklétszám (245 fő) 20 %-kal történő túllépését. Az Önkormányzat most nyert meg egy pályázatot az óvoda fejlesztésére és bővítésére. Ezen kívül a miskolci Szent Miklós Katolikus Óvodának van a településen tagóvodája. Az óvodai nevelés tekintetében szegregációs mechanizmusok tapasztalhatóak, melyek felülvizsgálata szükséges az iskolai sikeresség elérése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az óvodai nevelés két telephelyén nem egyenletes a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az intézmény székhelyén 19 %-os, míg a telephelyen 25 %-os. Az intézményben a hátrányos helyzetű gyermekek száma 123 fő, ebből szülői nyilatkozatok alapján 13 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A humánerőforrás az óvodában megfelelő, saját fejlesztő pedagógusuk, logopédusuk, gyógytestnevelő kollégával rendelkeznek. Foglalkozásaikon a HHH, illetve nem HHH gyermekek egyaránt részt vesznek. Az óvodákban tornaszoba nincs (2012). A miskolci székhelyű Szent Miklós Katolikus Óvoda Felsőzsolcai Tagóvodájában nincsenek halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Ezen gyermekeknek ebben az óvodában való nevelése, arányuk egyenletessé tétele javíthatja a gyerekek sikerességét. A sikeresség eléréséhez az egyházi intézmény fenntartója egyoldalú nyilatkozat tétele szükséges, mely szabályozza a közoktatási együttműködési megállapodást. 79

Általános iskolai feladatellátás A Tiszáninneni Református Egyházkerülettel Felsőzsolca Város Önkormányzata 2012. márciusában 50 évre szóló a Felsőzsolca, Sport u. 2. szám alatti épületre vonatkozóan használatba adási szerződést írt alá. Ennek alapján az egyház 2012. szeptember 1-jétől elindította a Felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskolát 1-4 évfolyammal, majd felmenő rendszerben 1-8 évfolyammal. Ezzel együtt a Tiszáninneni Református Egyházkerület vállalta a művészetoktatási feladatok ellátását is, amely pedig a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felsőzsolcai telephelye lett. Az általános iskolai feladatok teljes körű ellátását vállalta közoktatási megállapodás keretében az Egri Főegyházmegye. A katolikus egyház 2012. szeptember 1-jétől működteti a Szent István u. 2. szám alatti épületben a Szent István Katolikus Általános Iskolát. A Felsőzsolcán élő általános iskolás korú gyerekek közel 20-25%-át azonban még mindig elviszik Miskolcra. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a felsőzsolcai gyermekek számára a Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskoláját kívánja kijelölni, mint állami fenntartású kötelező felvételt biztosító intézményt. A két intézménybe járó általános iskolás gyermekek száma 371 fő. Intézmény neve Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola Szent István Katolikus Általános Iskola Gyermekek száma Bejáró gyermekek száma Alsó tagozatos gyermekek száma Felső tagozatos gyermekek száma Iskolaotthonos oktatásban részesülők száma Tanulószobai/n apközi otthonos ellátásban részesülők 111 19 89 134 89 0 260 10 126 22 82 30 Összesen: 371 29 215 156 171 30 7. táblázat Iskolás gyermekszám intézményenként 2012-2013 Az általános iskolások körében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 287 fő, ebből 63 gyermek szülője nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetről. A Kazinczy Ferenc Református Általános Iskolába 37 hátrányos helyzetű gyermek jár, akikből 1 halmozottan hátrányos helyzetű. 80

A Szent István Általános Iskolába 249 a hátrányos helyzetű gyermekek száma, akikből 61 halmozottan hátrányos helyzetű. Egy gyermek szülője nyilatkozott úgy, hogy Miskolcra jár halmozottan hátrányos helyzetű gyermeke. A magántanulók száma 15 fő (közel 3,4%), mely az országos átlagot (0,6%) messze meghaladja. Ezen tanulók mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A továbbtanulási mutatókat megvizsgálva, azt tapasztalhatjuk, hogy az összlétszámon belül a tanulók 16% gimnáziumba, 35% szakközépiskolába tanul tovább. Míg a szakiskolai képzést az összlétszámon belül 48 % választják, a halmozottan hátrányos tanulók aránya 30 %. Mindkét intézményben iskolaotthonos oktatás folyik. Alsó tagozatban a napközi otthonos oktatást a gyermekek 80 %-a veszi igénybe. A Szent István Katolikus Általános Iskolában működik tanulószobai foglalkozás, amelyet a gyerekek 23 %-a (30 gyermek) veszi igénybe. A középiskolai, felsőfokú tanulmányaik végzésének támogatására a Felsőzsolcán lakó diákok megpályázhatják a Bursa Hungarica ösztöndíjat. FKIKI Zeneiskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolát 1994 júniusában alapította Felsőzsolca Önkormányzata. Az első években zongora, furulya, fuvola és a kötelező tárgy, szolfézs tanítása folyt. Az évek során folyamatosan fejlődött a zenei képzés, új tanszakok indultak. Az 1998/99-es tanévtől Sajóládon, a Fráter György Általános Iskola épületében indult meg új tagozat 2007-ig, majd a 2005/06-os tanévtől Sajóvámoson új telephelyen is megkezdődött a zenei képzés. 2011 szeptemberétől a zeneiskola a Felsőzsolcai Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény szakmailag önálló intézményegysége. Jelenleg 150 növendék 11 tanárral kezdte meg a tanévet a következő 10 tanszakon: zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, tenorkürt, trombita, tuba, gitár, ütő. A zeneiskola jó tárgyi felszereltsége, a hangszigetelt termekben történő zeneoktatás lehetővé teszi a növendékek számára az igényes környezetben való zenetanulást. 2007-ben kiváló minősítést nyert el az iskola. Lendületes, aktív közösség alkotja a tanári kart. A zeneiskolában tanító zenetanárok számára fontos a hagyományok ápolása, az értékteremtés, a minőség közvetítése a növendékek számára. 81

Családgondozó Központ Felsőzsolca Város körzetközponti szerepet tölt be az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ pedagógiai szakszolgáltató intézményegysége által a Miskolc Kistérség Többcélú Társulásában. EPSZCSK Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ 2007. december 1-jén intézményi összevonásra került sor, az egykori Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ és a Családgondozó Központ összevonásából alakult ki a mai Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ. Az intézmény Pedagógiai Szakszolgálati feladatai a Miskolci Járási Hivatal szervezetén belül, de korábbi helyszínen kerülnek ellátásra, a Családgondozó Központot továbbra is Felsőzsolca Város Működteti. A pedagógiai szakszolgáltató intézményegység alapfeladatai: Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás Gyógypedagógiai tanácsadás Pályaorientációs tevékenység Az intézmény fő feladata a hozzá tartozó óvodák és iskolák, valamint a lakóhely szerint hozzá tartozó gyerekek ellátása 3-18 éves korig. A családgondozó egységének feladata hogy az ellátási területén, az igénylő szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában segítséget nyújtson. A szociális alapellátások formáit a település illetve a társult települések lakosai számára biztosítja, melyek a következők: étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres segítségnyújtás nappali ellátás (Idősek Klubja) családsegítés gyermekjóléti szolgálat 82

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A szociális ellátás jellemzői Az önkormányzat intézményeként Családgondozó Központ működik a városban. A központ célja, hogy az ellátási területén, az igénylő szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában segítséget nyújtson. Feladatai között szerepel családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősellátás - házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek klubja, szociális szolgáltatások - adományok közvetítése, hivatalos iratok fénymásolása, pszichológus, jogsegély nyújtása, közösségi élet - baba-mama ház, játszóház, vasárnapi iskola Családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít. működtetése. A szervezet hatékonyságának növelése, új feladatok felvállalása érdekében szükséges volna a humánerőforrás fejlesztése, civil szervezetek szerepének növelése, létrehozásának ösztönzése. Az önkormányzat Központi Statisztikai Hivatalnak megküldött jelentései szerint a városban pénzben és természetben nyújtott támogatásokat vehetnek igénybe az arra rászorulók. A támogatottak megélhetését rendszeres szociális segéllyel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezménnyel, lakásfenntartási támogatással, átmeneti segéllyel, időskorúak járadékával, kiegészítő gyermekvédelmi támogatással segítik. Felsőzsolca Város Esélyegyenlőségi Programját az Önkormányzat Képviselő Testülete a 218/2012. (XII.19.) Kth. számú határozatával elfogadta. Az Esélyegyenlőségi Program Magyarország Alaptörvénye, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló többször módosított 2003. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény / A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében, azok rendelkezéseinek megfelelően, valamint a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek figyelembe vételével készült. Az Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzték ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Cél, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; 83

a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége; A gyermekek esélyegyenlősége A nők esélyegyenlősége Az idősek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők támogatása; 84

1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Felsőzsolca helyzetét nagymértékben befolyásolják a miskolci agglomerációban, különösképpen a Miskolcon végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatok. A város Miskolccal való szoros kapcsolata az élet számos területén érzékelhető, különösen a közlekedés, közigazgatás, demográfiai, migrációs és gazdasági folyamatok, fejlesztéspolitika, oktatás-nevelés, egészségügy, kultúra, szabadidős tevékenységek körében. A Miskolcról Felsőzsolca irányába vezető 2x2 sávos kivezető út, az ebbe csatlakozó Miskolc-Észak autópálya kijárat, Felsőzsolcának a miskolci tömegközlekedési rendszerben történő részvétele, a migrációs folyamatok, a kertvárosi funkció eredményeképpen a napi ingázók nagy tömege, a fejlesztéspolitikai együttműködések, az alap- és középszintű oktatás, vagy akár a tömegsport területén történő összefonódások jó példák az együttműködésre, a közös gondolkodásra. Ezek a tényezők, mind-mind igazolják a két város egymásrautaltságát. Felsőzsolca jövőképe többek között azt is tartalmazza, hogy egy emberi léptékű, nyugodt kertvárosi funkciót tudjon betölteni Miskolc mellett, saját gazdasági, szolgáltató funkcióinak erősítésével. A Miskolcon megvalósuló nagyszabású fejlesztések, melynek hatásai az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek eredményeképpen egyre inkább érezhetőbbé fognak válni, Felsőzsolca számára is rengeteg lehetőséget hordoznak magukban, melyekre a településfejlesztési folyamatok szervezése során tekintettel van a város. A miskolci agglomerációban az erős ipari koncentrációt mutató ipari parkok (a 2009-ben indult, mára betelt Miskolc Mechatronikai Ipari Park, a miskolci Déli Ipari Park induló fejlesztései, Felsőzsolcai Ipari Zóna, Alsózsolcai Ipari Park) gazdaságélénkítő funkciója következtében, mely ipari parkok esetében hangsúlyozandó, hogy az Európai Uniós finanszírozási mechanizmusoknak köszönhetően dinamikus fejlődés előtt állnak, az elkövetkezendő években közvetlen/közvetett módon több ezer munkahely jön létre. Emellett további, főként az innováción és K+F-en alapuló projektek, melyek részben a Miskolci Egyetem tudásbázisának bővítésére, részben az ipar kutatás-fejlesztési igényeinek kielégítésére irányulnak, teremtenek majd munkahelyet többek között nagymértékű, magasan kvalifikált munkaerőigénnyel. Mind a jobb tőkevonzó képesség, mind pedig a kvalifikált munkaerő megtartása, térségbe csábítása eredményesebben megvalósítható, ha a felsőzsolcai fejlesztések ezek figyelembevételével kerülnek tervezésre a következő időszakra vonatkozóan. 85

Összefoglalva megállapítható, hogy a régióközpont eredményességét, Miskolc versenyképességét, vonzerejét erősíti egy emberi léptékű, gazdaságilag pezsgő kertváros, Felsőzsolca. A stratégia alapján tervezetten megvalósuló projektek, valamint a tovagyűrűző hatásként végbemenő további fejlesztések több tekintetben is az ÚSZT településfejlesztési célkitűzései megvalósulásához járulnak hozzá: 1. települések, városok közötti hálózatok, együttműködések erősödése valósul meg a miskolci agglomeráció tekintetében. 2. Felsőzsolca térszervező ereje, valamint városias jellege erősödik. 3. a régióközpont pozitív hatásainak tovább gyűrűzése a környező települések, városok irányába, mely több munkahelyet, jobb jövedelmi helyzetet jelent és fenntartható módon fejlődő, élhetőbb környezetet teremt ezeken a településeken. 4. az érintett partnerek széles körből való bevonása biztosítja a társadalmi elkötelezettséget és támogatást a célok elérésére vonatkozóan, azaz a stratégiában foglalt fejlesztések és beruházások végrehajtásra kerüljenek. A tervezés során figyelemmel kell lenni a 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzéseire, melyek az alábbiak: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem 86

Megnevezés Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág Összesen 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A településen működő vállalkozások (gazdasági ágak megoszlását vizsgálva) legnagyobb hányada általános gazdasági szolgáltatással foglalkozik, ezt követi a kereskedelem, javítás, valamint az ipar, építőipar, a mezőgazdaság, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás; posta, távközlés ág nem éri el az 3 %-ot. Felsőzsolca Miskolci agglomeráció 3,7 14,64 13,14 3,69 2,99 10,03 51,81 100,0 3,71 11,72 14,84 4,14 2,53 14,56 48,49 100,0 Megye összesen 3,99 17,56 21,48 5,79 4,27 5,07 41,84 100,0 8. táblázat Forrás: Gazdasági ágak megoszlása Felsőzsolcán 2011.KSH BAZ Megyei Igazgatósága 87

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Felsőzsolca gazdasága az elmúlt tíz esztendőben az Ipari parknak köszönhetően dinamikusan fejlődött. Az ingázó településből önálló, elsősorban logisztikai potenciállal rendelkező szerepkör vált meghatározóvá. A település gazdaságának fejlődése nem független természetesen Miskolc város gazdasági potenciáljától. Az Alábbi SWOT elemzés is alátámasztja, egyrészt a logisztikai bázis fejlesztése, másrészt a helyi szociális gazdaság fejlesztése jelentheti a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatás javításának zálogát. előnyök hátrányok Miskolc közelségéből adódó logisztikai szerepkör kevés a településen jól működő kis- és középvállalat gazdaságot segítő igazgatási infrastruktúra (cégbíróság, közjegyzők, ügyvédek, tanácsadó szervezetek, bankok, stb.) közelsége dinamikusan fejlődő ipari park, szabad munkaerő kapacitás lehetőségek ipari park bővítése ipari park logisztikai központtá fejleszthető, a földrajzi és vonalas infrastrukturális adottságok ehhez megvannak Miskolc fejlesztéseinek hatására megélénkülő gazdaság a miskolci agglomerációban veszélyek roma lakosság alacsony foglalkoztatottsága és képzettsége ipari park infrastrukturális fejlesztése lelassul saját erő hiánya miatt 9. táblázat Felsőzsolca gazdaságának SWOT analízise. 88

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A műanyag háztartási termékek és kerti bútorok gyártásával foglalkozó Star Plus jelentős termelő vállalkozás a városban. Iparágának egyik hazai piacvezető szereplője, termékeinek több mint 40%-t exportálja. Felsőzsolca mellett még Nyíregyházán rendelkezik gyártó kapacitással. A város gazdaságának jelentős szereplője az Országos Villamostávvezeték Rt. Kelet- Magyarországi Üzemigazgatósága, melynek felsőzsolcai telephelyén 22 külső vállalkozás tevékenykedik. A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet négy község közigazgatási területére kiterjedően, 1180 hektáron gazdálkodik, alapvetően gabonanövények (búza, árpa, kukorica, napraforgó) termelésével foglalkozik. A Nagymiskolci Állami Gazdaság felszámolását követően, 171 hektáron a Frukt Trade Center Kft. gazdálkodik. A helyi befektetőkből álló kft. tulajdonában alma, körte, meggy és cseresznyeültetvények vannak. 2011 lezárt évben 546 db vállalkozás volt Felsőzsolcán, ebből 16 mezőgazdasági, 530 ipari kereskedelmi és szolgáltató. Az elmúlt 5 évben a vállalkozások száma stagnálást mutat (2008-ban 551 működő vállalkozás volt, melyből 19 volt mezőgazdasági.) Felsőzsolcán a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: Szolgáltató 35% Egyéb 15% Ipari termelés 22% Kereskedelem 24% Mezőgazdaság 4% 17. ábra Vállalkozások megoszlása ágazatok zerint Felsőzsolcán 2011 Forrás: Önkormányzat 89

Felsőzsolca gazdasági életében jelentős változást eredményezett az ipari zóna. A Felsőzsolcai Ipari Park Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legfrekventáltabb, fiatal ipari területe. Megközelíthetőség szempontjából kiváló adottságokkal rendelkezik, az M30 autópálya miskolci csomópontjától 800 méterre, továbbá a 3-as sz. főút és 37-es sz. főút kereszteződésénél helyezkedik el. A terület infrastruktúrával történő ellátásának folyamata már 2000-ben elkezdődött, azóta jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg különböző ütemekben. A Felsőzsolcai Ipari Park 2005-ben nyerte el az ipari parki címet, az első jelentős bővítésre 2007-ben került sor, akkor nőtte ki magát a terület 103 hektárra. 2010-11-ben európai uniós támogatással fejlesztették a Felsőzsolcai Ipari Parkot. A kiadások ötven százalékát finanszírozták közösségi forrásból. A 492 millió forintos beruházásnak köszönhetően korszerű körülmények várják a hazai és külföldi cégeket. A fejlesztéssel a 103 hektár nagyságú területen fekvő ipari park mindössze 8 hektárnyi infrastruktúrával ellátott beépíthető része bővülhetett további 42 hektárral, megépült egy csaknem 1700 méter hosszú, nagy teherbírású út, a hozzá tartozó közvilágítással, ivóvíz-, és szennyvízhálózattal. Emellett a teljes új részt ellátták csapadékcsatornával, a jobb közműellátás érdekében pedig több mint kétezer méter hosszú belső gázhálózatot alakítottak ki, valamint megépült az új csarnokokat ellátni képes középfeszültségű villamosenergia-hálózat is. Az Ipari Park jelenleg az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a betelepült/betelepülő vállalkozásoknak: meglévő műszaki, gazdasági, jogi tanácsadás, saját belső utak karbantartása (pl. aszfaltjavítás, hóeltakarítás, stb.), csapadékvíz elvezetés, árkok tisztítása illetve az út mellett lévő jelentős nagyságú zöldterületek gondozása mellett a jövőben további szolgáltatások megvalósítását tervezzük (pénzügyi, adó tanácsadás, területőrzés, kommunális és szelektív hulladékgyűjtés, postai, banki szolgáltatások). Kiemelt jelentőségű a 2011-ben mintegy 250 millió forintos költséggel, 122 millió forintos támogatással megvalósított inkubátorház, mely bérelhető irodát, csarnokot biztosít a kezdő, vagy már beindult vállalkozásoknak. 90

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Felsőzsolca lakosságának kétharmada sorolható a gazdaságilag aktív korúak közé, ami a megyei szinttel megegyező arány, ez pozitív lehetőségeket hordoz magában. A Felsőzsolcán élő lakosok közül 2012 év elején a nyilvántartott munkanélküliek száma 538 fő, ebből, melyből 256-an 180 napon túl regisztráltak voltak. A felnőttképzés lehetőségei az önköltséges képzéseken való részvétel mellett elsősorban a különböző támogatások nyomán az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamok keretein belül történik. A tanfolyamok mellett olyan képzési, tréning, pályaorientációs és korrekciós lehetőséget is igénybe vehetnek a munkavállalók, mely munkaerőpiaci versenyképességüket kedvezően képesek befolyásolni. 91

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Lakásállomány Miskolci agglomerációban élők életkörülményei kedvezőbbek a megyei átlagnál, ezen belül Felsőzsolca mutatóinak többsége a megyei átlagosnál jobb; egyesek (pl.: a lakáskörülmények) kiugróan kedvezőek. A települést 2010-ben sújtó árvíz után kényszerűen az érintett házak többsége felújításra került, illetve a súlyosan megrongálódott épületek, épületrészek bontásra kerültek. A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Megnevezés Összkom fortos Komforto s Félkomfo rtos Komfort nélküli Szükség- és egyéb Összesen Miskolc központ 64,3 26,1 2,5 5,0 2,1 100,0 Alsózsolca 54,7 21,7 6,3 14,7 2,6 100,0 Arnót 71,6 9,8 2,4 13,8 2,4 100,,0 Bükkszentkereszt 32,5 36,2 6,0 15,7 9,6 100,0 Felsőzsolca 71,0 13,8 2,4 10,2 2,6 100,0 Kistokaj 62,9 15,7 2,1 12,5 6,8 100,0 Mályi 70,0 14,6 2,3 7,3 5,8 100,0 Onga 52,9 25,2 3,5 14,8 3,6 100,0 Sajóbábony 30,7 50,8 5,0 5,6 7,9 100,0 Sajókeresztúr 52,2 29,3 3,2 12,5 2,8 100,0 Sajópálfala 52,0 20,9 0,4 22,3 4,4 100,0 Sajóvámos 51,3 18,2 3,0 2,44 3,1 100,0 Szirmabesenyő 68,8 14,3 3,0 9,3 4,6 100,0 Miskolci agglomeráció 63,5 25,4 2,7 6,0 2,4 100,0 Megye összesen: 48,1 25,9 4,9 17,8 3,3 100,0 10. táblázat A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Forrás: KSH BAZ Megyei Igazgatósága 2010 92

Az évek során épített lakások átlagos alapterülete (m2), Felsőzsolca Forrás: KSH T-STAR 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 18. ábra Lakások átlagos alapterülete Felsőzsolcán 1 lakásra jutó lakosok száma, Felsőzsolca (fő) Forrás: KSH T-STAR 3,45 3,4 3,35 3,3 3,25 3,2 3,15 3,1 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 19. ábra Egy lakásra jutó lakosok száma Felsőzsolcán 93

Az 1990-es évek eleje óta Felsőzsolcán éves átlagban 7-8 %-kal nőtt az átadott új lakások száma, mely tendenciában nagy szerepe van a város keleti, dél-keleti részén elterülő, korszerű családiházas övezetnek, valamint a 2010-es árvíz okozta új építéseknek. 140 120 100 80 60 40 20 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 20. ábra Épített lakások száma Felsőzsolcán 2000-2011 (db) Forrás KSH 180 160 140 120 100 80 60 Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (db) Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db) Sorozatok3 40 20 0 Sorozatok4 21. ábra Épített lakások és lakóépületek megoszlása Felsőzsolcán 2000-2011 (db) Forrás KSH 94

Az ábrán látható, hogy a Felsőzsolcán épült lakóingatlanok legtöbbje önálló lakóépület volt, a lakások vonatkozásában a 2-3 szobás lakások domináltak, az adatok azt a folyamatot támasztják alá, mely szerint Felsőzsolca az agglomerációban egyre inkább kertvárosi funkciót tölt be. A város területén belül a lakóterület a legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási kategória. Belterületi lakóterületen belül a kisvárosias, a kertvárosias egyaránt jelen van. A városközponton kívüli területeken a lakásmobilitás növelése érdekében a minőségi lakásépítés és a szociális lakásépítés számára nem biztosított a terület. Lakóterület-fejlesztés családi vagy intenzívebb (sor-, lánc-, esetleg átriumházas) formában a rendelkezésre álló területeken. Lakótelkes kialakítással beépítésre előkészített, közművesített terület jelenleg van a város belterületén belül. Lakásállomány jellemzője Felsőzsolca Miskolci agglomeráció Lakások száma 2223 db 105 960 db Összkomfortos lakások aránya 71,0% 63,5% Komfortos lakások aránya 13,8% 25,4% Félkomfortos lakások aránya 2,4% 2,7% Komfort nélküli lakások aránya 10,2% 6,0% Szükség- és egyéb lakások aránya 2,6% 2,4% Összesen 100,0% 100,0% 11. táblázat Lakásállomány jellemzője 2012 Forrás Önkomrányzat A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya ugyan gyorsan növekvő tendenciát mutat, 2011-ben de 72%-os volt a településen, az érték azonban továbbra is elmarad a kistérségi átlagtól (80-85%). E problémák kezelésére a városi önkormányzat megoldási javaslatokat kíván megfogalmazni. 95

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 22. ábra A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna hálózatba) bekapcsolt lakások száma Felsőzsolcán 2000-2011(db) Forrás KSH 96

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Felsőzsolca Város költségvetés bevételei és kiadásai (2013) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének a) költségvetési bevételi főösszegét 864 636 E Ft-ban b) költségvetési kiadási főösszegét 815 636 E Ft-ban állapítja meg. A meghatározott költségvetési kiadásokon felül az Önkormányzat 49 000 E Ft kötvénytörlesztéssel számol. A költségvetési bevételi főösszeget előirányzat-csoportonként, kiemelt előirányzatonként, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az alábbiak szerint határozza meg: A költségvetés részletes táblázatait az M2 melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület a költségvetési kiadási főösszegen belül 4.500 E Ft összegű céltartalékot és 8.000 E Ft általános tartalékot különített el. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Polgármesteri Hivatal A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. Az önkormányzati törvény szerint a Hivatalt a polgármester irányítja, a Hivatal munkájának megszervezéséről a jegyző gondoskodik. A Polgármesteri Hivatal önkormányzati és államigazgatási feladatokat lát el. Az önkormányzati feladatok közül nagyságrendileg kiemelendő a Képviselő-testület és a Bizottságok működésének előkészítése, valamint a szociális és gazdálkodási feladatok ellátása. 97

A magasabb szintű jogszabályokon kívül a Hivatal Ügyrendje, Szervezeti és Működési Szabályzata és a kötelező helyi belső szabályzatok, valamint önkormányzati rendeletek határozzák meg a munka során az eljárási rendet. Okmányiroda Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területről szóló 256/2000 (XII.26) Kormány rendelet alapján, Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalában 2000. július 1-től működő okmányiroda illetékességi területéhez jelenleg 16 településen (Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Köröm, Muhi, Onga, Ónod, Sajóhidvég, Sajólád, Sajópálfala, Sajópetri és Felsőzsolca) 44 ezer fő tartozik. Az okmányiroda körzet központi hatáskörrel rendelkezik, feladatai közé tartozik: személy igazolvánnyal lakcím igazolvánnyal útlevéllel kapcsolatos tevékenység közlekedési igazgatási feladatok (vezetői, forgalmi engedély) vállalkozói és mozgáskorlátozási igazolványok kiadása, valamint ügyfélkapu nyitása. A Felsőzsolcai okmányirodát szívesen keresik fel más okmányiroda illetékességi területhez tartozó ügyfelek is. GAMESZ A részben önálló intézményekkel kötött Együttműködési Megállapodások szerint a GAMESZ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részben önálló intézmények könyvelését és pénzügyi szolgáltatásait is elvégzi. A környező települések érdekazonosságát keresve a város mindenkori vezetése arra törekedett, hogy vezető szerepet vállaljon az közellátási, közszolgáltatási feladatok ellátásában. Felsőzsolcán 98

számos olyan különböző funkcióval bíró intézmény működik, melyek vonzáskörzetébe nemcsak a város, hanem a környező települések is ugyanúgy beletartoznak. A közfunkciók effajta koncentrációja is igazolja Felsőzsolca miskolci agglomerációban betöltött kisvárosi, vezető szerepét. A városhatáron átívelő funkciók az alábbiak: Egészségház (ügyelet) Okmányiroda Gyámhivatal Rendőrőrs Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Általános iskolák 99

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az Önkormányzat gazdaságfejlesztő tevékenységét a többségi tulajdonában lévő FIZ Kft.-n keresztül végzi. A FIZ területének kibővítésével új, szabadon tervezhető területek állnak a betelepülők rendelkezésére. Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított gazdálkodó szervezetek Megnevezés és elérhetőség Főtevékenység Részesedés mértéke FIZ Felsőzsolcai Ipari Zóna Befektetési, Ingatlanforgalmazási és Szolgáltató Kft. Székhely: 3530 Miskolc, Széchenyi u. 90. I./1. Tel.: 46/506-830 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 73% ZSOLCA TV Nonprofit Televízióműsor összeállítása, 100 % Közhasznú Kft. szolgáltatása Székhely: 3561 Felsőzsolca, Szent István utca 20. Tel.: 46/789-052 Sajóvölgye Energia Nonprofit Kft. Villamosenergia-termelés 100 % Székhely: 3561 Felsőzsolca, Szent István utca 20. Tel.: 46/584-010 12. táblázat Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított gazdálkodó szervezetek 2012. Forrás: Önkormányzat Felsőzsolca Város Önkormányzata számos olyan tevékenységet végez szervezeti keretén belül, amely összességében kedvező hatással van a helyi gazdaságra. Ezek: - díjmentes bemutatkozási lehetőség a település honlapján a helyi vállalkozóknak, - üzletbérleti, ingatlan hasznosítási pályázatok, - hirdetési lehetőségek a helyi médiában, 100

- információs segítségnyújtás stb. A gazdaságfejlesztési tevékenység szervettebbé tétele és kiegészítése szükséges. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A település az ipari park munkahelyteremtő képességével számol. Az alacsony képzettségű (jellemzően a szegregált környezetben lakó) munkanélküliek foglalkoztatására minden közmunkaprogramot megvizsgálunk. Az Önkormányzat önállóan a szociális célú, a Miskolc Megyei Jogú Város Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében különféle Start mintaprogramokban vesz részt (egyidejűleg 100-150 fő részvételével, éves összesítésben 3-400 fő ideiglenes foglalkoztatását biztosítja). Távlatilag az Önkormányzat a külterületek hasznosításától további munkaerő alkalmazását várja. Szociális segélyben 12 fő részesül, közcélú foglakoztatásban 294 fő vesz részt. Szociális helyzet mutatói ellátást igénybe vevők férfi nő Összesen Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) 1. Időskorúak járadékában részesülő 1 0 1 2. Aktív korúak ellátására jogosult 430 189 619 ebből 2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult 3 9 12 a) egészségkárosodott személy 1 2 3 b) 55. életévét betöltötte 2 4 6 c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel 0 3 3 2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult 232 81 313 a) 35 évnél fiatalabb 108 2 110 b) 35-55 év közötti 93 50 143 c) 55 év feletti 31 29 60 2.3. Közcélú foglalkoztatásban részt vevő 195 99 294 a) 35 évnél fiatalabb 74 25 99 101

b) 35-55 év közötti 93 59 152 c) 55 év feletti 28 15 43 13. táblázat Szociális helyzet mutatói Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2012 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat 43 ingatlant hasznosít valamilyen bérlemény formájában, melyből 27 lakásbérlemény 1647 m2-en (ebből 17 kisebb mint 3 szobás, 24 db összkomfortos, 80%-ban felújítást igénylő), 16 bérlemény 771 m2-en egyéb, nem lakás. 1.10.6. Intézményfenntartás Az Önkormányzat tart fenn 1 szervezetbe integrált 2 telephelyen működő óvodát, 10 csoporttal. A Családsegítő Központ tevékenységi körébe tartozik a bejáró, kihordásos étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás Idősek Klubja, családsegítés, és a gyermekjóléti szolgálat. A Központi Konyha - az óvodák, a iskolák (igény szerint, megállapodás alapján) a családsegítő, szociális szolgáltatók, intézményi dolgozók, külső, fizetős megrendelők számára ad ellátást. Az Egészségház részletes funkcióismertetését az egészségügyről szóló fejezetben mutatjuk be. A GAMESZ feladata az intézmények gazdálkodásának végrehajtása és felügyelete, városgazda funkciók, közmunkások foglalkoztatása. Jelenleg egyházi fenntartású a korábban ÁMK, majd FKIKI szervezetbe integrált 2 iskola. 2012. januártól a Polgármesteri Hivatal épületében, de Miskolc Járási Hivatal szervezetében működnek az Okmányiroda, a Gyámhivatal és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 1.10.7. Energiagazdálkodás Az utóbbi években több fejlesztés is megvalósul Felsőzsolcán energetikai területen. Beépült 3 db biomassza kazán 1 - Kastély épülete (Könyvtár és Közművelődési Központ) Szent István u. 2., 2 - GAMESZ és Okmányiroda épületeinek közös fűtése Szent István u. 25, 3 Családsegítő Központ, Kassai u. 32. 102

Megvalósult Platthy Ida Óvoda (Park u.) napkollektoros melegvíz-ellátás, Egészségház - talajszondás hőcserélővel működő fűtésrendszer Folyamatban lévő fejlesztés a Krisztina Óvoda (Szent István u. 43.) bővítésével megvalósuló tetőcsere és hőszigetelés, valamint a napkollektoros melegvíz ellátás kiépítése. Tervezett energetikai fejlesztések Polgármesteri Hivatal és Családsegítő Központ hőszigetelése, nyílászáró cseréi, Iskolák nyílászáróinak cseréje, Biomassza/biogáz alapú villamosenergia és melegvíz termelés program folytatása, 2-3 kisebb napelem elhelyezése, közvilágítás korszerűsítése. 103

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A település üzemeltetéssel kapcsolatban közművek vonatkozásában az Önkormányzat szerződött partnerein keresztül látja el a feladatokat. A szemétszállítás a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan megoldott. A szemétszállításra szolgáltatási szerződést a város az AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft-vel kötött. A településen teljesen kiépült a gázszolgáltatás, az ingatlanok nagy része bekötésre került a rendszerbe. Szolgáltatóként a TIGÁZ van jelen. A szegregátumok területén azonban minimális a gázhálózatra csatlakozott lakások száma, nem közelíti meg 7%-ot. A település elektromos rendszere teljesen kiépített, a város Arnót felé eső peremén foglal helyet a villamos transzformátor és elosztó állomás. A szolgáltatást az ÉMÁSZ Nyrt végzi. A településen jelen van valamennyi mobil szolgáltató, a vezetékes telefonszolgáltatást a Magyar Telekom végzi. Saját kábel TV hálózattal rendelkezik a város, a Zsolca TV önálló műsorszerkesztő gárdát foglalkoztat. Saját maga látja el a közút kezelés-karbantartás árok és padkarendezéssel a nem országos főutakon, valamint a közterület, és park rendezési feladatokat. Szintén önálló feladatellátásban valósul meg az ünnepi díszkivilágítás, oszlop-kaspók és virágládák gondozása, valamint a téli síktalanítás. 104

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A domborzat jellemzői: kistáj 110 és 116 m közötti tszf-i magasságú, északi részén ármentes részekkel tagolt, de egészében ártéri szintű tökéletes síkság. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású, nagy kiterjedésű lapos területek. Felszíni megjelenésébe változatosságot a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhomok-formák (az északi részen), valamint a Tisza, Sajó, Hernád és Hejő folyók korábbi futásirányát jelző elhagyott folyómedrek visznek. A földtani adottságokat tekintve a Borsodi-ártéren a kavicsos, illetve homokos hordalékkúpfelszínt a nyugati részen vékony (1-1,5 m-es) löszös homok takarja. A korábbi lefolyást jelző gyengébben kiemelkedő részek közti mélyedésben öntésiszap található, a nagyobb kiterjedésű mocsaras laposokra tőzeges-kotús talajok a jellemzőek. Kelet felé a felszín közelében a finomabb, elsősorban löszös, iszapos anyagok az uralkodóak. Ezek fedik be az egykori bükki hordalékkúp déli homokos részét. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A természetes növénytakaró és vele együtt az állatvilág is zsugorodik a város határában. A Sajót széles sávban követő erdők megritkultak, valamint csökken a vízjárta kiöntések, a rétek, mocsarak és legelők kiterjedése is. Így a Sajó környékének kivételével alig található természetes növénytakaró a település közigazgatási határain belül. A vadon élő fák közül elsősorban a fűzbokros, fűzfás csoportok maradtak meg. Déli irányba, a város alatt kökény, bodza, nyárfa csoportosulások találhatók. A legszívósabban a gyomok őrzik a vadonélő növények emlékét, ilyenek az aranka, muhar, vadrepce, szerbtövis, bojtorján, bürök és más fűfélék. 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A növénytakaró változása maga után vonta az állatvilág változását is. A mezei, szántóföldi kisvadak, rágcsálók, ragadozók, megélnek a határban (nyúl, hörcsög, ürge, mezei pocok, menyét, fogoly, őz, róka). A madárvilág változatosságát jellemzi, hogy megtalálható a veréb, cinke, a varjú, szarka, vadgalamb, héja, gólya, s előfordul a vadkacsa is. 105

A város lakóinak hosszú évszázadokon keresztül a legfontosabb foglalkozása az állattenyésztés és a földművelés volt. Elsősorban sertést, szarvasmarhát, juhot és baromfit tartottak az itt élők. A mezőgazdasági művelésbe vont területek jellemző főnövényei a búza (4-5 t/ha), a kukorica (5-6 t/ha) és a cukorrépa (50-60 t/ha). 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Felsőzsolcán ilyen jellegű terület nincs 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Történeti értékek Felsőzsolcán a Kunhalmok, melyek a 053 hrsz alatti telken találhatóak. A terület besorolása különleges régészeti terület. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj. Felsőzsolca város vízrajzát tekintve, kialakulásában meghatározó szerepet töltöttek be a vizek, így a folyók és az állóvizek. Kiemelkedő jelentőségű a Sajó folyó, amely a szlovákiai Királyhegységben ered 1220 m magasságban és Felsőzsolcáig 165 km-t tesz meg, ahol a vízszint magassága 110 méterre van a tengerszint felett. A város körzetében a folyó vízszint süllyedése mindössze 60 80 cm, ezért hordalékának egy részét itt rakja le. Felsőzsolca déli határszélén több százezer évvel ezelőtt az ős-sajó és ős-hernád összefolyásánál 40-50 m kavicsréteg rakódott le. A Sajó az elmúlt századokban sokszor váltotta medrét, ennek nyomai jól láthatók a Felsőzsolca és Miskolc között húzódó sík területen. A régi falu alatt csordogáló patakot Kis-Sajónak (Kis- Bódvának) nevezték el. A Sajó régi, elhagyott medreiben, annak mélyebb szakaszaiban álló vizek keletkeztek, mint például a korábbi miskolci útról is jól látható Fenektelen-tó más néven a Papp-tója. A természetes növénytakaró és vele együtt az állatvilág is zsugorodik a város határában. A Sajót széles sávban követő erdők megritkultak, valamint csökken a vízjárta kiöntések, a rétek, mocsarak és legelők kiterjedése is. Így a Sajó környékének kivételével alig található természetes növénytakaró a település közigazgatási határain belül. 106

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A fenti területekkel kapcsolatban Tájhasználati konfliktusok és problémák nincsenek Felsőzsolcán. A Kis-Sajó és az M30-as közötti terület zöldterületként hasznosítandó. A terület fejlesztése itt tájhasználati konfliktuskezelést igényel, mivel a zajterhelés korlátozza a rekreációs célú hasznosítást. A be nem mutatható és eltérő különleges használat esetén el kell végezni a leletmentést. 107

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek, kondicionáló szempontból Felsőzsolca szerkezeti szempontból lényeges a zöldfelületi karaktert meghatározó eleme a Csepnyik (zártkerti ingatlan), mely magántulajdonú kertvárosi zöldterület az Önkormányzat igazgatási központja s a Sajó folyó árterületi része között. Felsőzsolca, kondicionáló szempontból lényeges a zöldfelületi karaktert meghatározó elemei azok a felújított zöldterületek, melyek funkcionális pihenő területként működnek a városban: Kegyeleti park Trianon emlékmű melletti kiserdő Sportpálya 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése Felsőzsolca zöldfelületi ellátottsága elegendő, a Kegyeleti park, Trianon emlékmű melletti kiserdő, valamint a sportpálya a városmagban, vagy ahhoz nagyon közel található, így a területek kellemes zöld területei a belvárosnak. Zöldfelületi ellátottság Felsőzsolcán megfelelő, növelése a későbbiekben célszerű. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A fenti területekkel kapcsolatban zöldfelületi konfliktusok és problémák nincsenek Felsőzsolcán. 108

1.14. Az épített környezet vizsgálata A település infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Vezetékes víz Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Áram Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Közvilágítás Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Szennyvíz-csatorna Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Csapadékvíz elvezetés Település szinten megoldást igényel Település szinten megoldást igényel Település szinten megoldást igényel Gáz Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Pormentes út Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült 14. táblázat A település infrastruktúrája Forrás: Felsőzsolca Város Önkormányzata, 2013. A teljes körű kiépítettség azt jelenti, hogy rácsatlakozási lehetőség van, több infrastruktúrát viszont a lakosok nem vesznek igénybe. Infrastrukturális állapotok A szennyvízelvezető rendszer teljes körűen kiépített, az utcák mindegyikén lefektetésre kerül a gerincvezeték, a rákötések száma azonban alacsony. A szegregátumok területén, a város más területeihez hasonlóan hiányzik a gyalogjárda. A város területének nagy részén az utcák mentén hiányzik a zárt csapadékvíz elvezető rendszer. Fontos probléma a városban a csapadékvíz elvezetés kialakítása. Jelenleg az a legfőbb problémaforrások egyike,a meglévő árkok csak szikkasztó árkok. Felsőzsolca egy nagykiterjedésű teknő alján helyezkedik el, kifolyás nélkül. Síknak látszik de a néhány méteres, és ráadásul változó irányban jelentkező szintkülönbség, több átemelő-szivattyús megoldást igényel. A tömegközlekedés vasúton történő bonyolítása az állomás várostól való nagy távolsága miatt nem jelentős. 109

A kerékpárral történő közlekedés biztonsági feltételeinek javítása érdekében szükséges volna a városon átmenő utak mentén kerékpár utakat kiépíteni, illetve a gépjárművek sebesség csökkentését szolgáló műtárgyak elhelyezését, valamint figyelem felkeltő eszközök elhelyezését megoldani. 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Felsőzsolca településszerkezete még napjainkban is hűen tükrözi a történelem nyomait. A település a Sajó folyó egyik fontos átkelőhelyének közelében települt. Az Ó-falu az ún. Szilvás területe a török idők alatt teljesen elpusztult. Felsőzsolca Miskolctól északkeletre, 2 km-re fekszik, fontos országos úthálózati csomópont tövében, mely történelmi távlatokban is jelentős helyszíne volt az ország közlekedéshálózatának. Az 1700-as évek végén Mária Terézia hadmérnökei árvíz szint fölé emelték és nyílegyenes hadi úttá építették a Szikszó és Onga felé vezető utakat, melyek Felsőzsolcánál találkoztak. A Kassa- Eperjes, valamint Tokaj és Zemplén, illetve a debreceni utak nagy kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, ezért két hatalmas szekérállás épült ki az 1800-as években a Vám a jelenlegi városközpont területén. Itt épültek fel a különböző vendéglátást szolgáló építmények is. Ez a terület jelenleg is a település legélénkebb, legmozgalmasabb területe, napjainkban is kereskedelmi központi funkcióval bír, csomóponti jellege miatt. A városközpont a város két ütőerének számító Kassai és Szent István utca által közrezárt 12,46 hektár nagyságú terület, melynek észak-nyugati csúcsában a Miskolc, valamint az M30 autópálya lehajtója felőli, városkaput képező körforgalom helyezkedik el. A város hosszú távú szerkezete félköríves-gyűrűs jellegű, mely hosszú távon a Sajó-folyóra szerveződik. A várost határoló, terület felhasználást korlátozó tényezők az árvízveszély nyugati, dél-nyugati irányból, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve észak-nyugati irányból az M30-as autópálya nyomvonala. Felsőzsolca és az északi irányból szomszédos Arnót község közötti területen, 42 hektáron helyezkedik el a Felsőzsolcai Ipari Park, melynek további terjeszkedése keleti irányban a 26. sz. főközlekedési utat átívelve várható. Dél, dél-nyugat felől pedig természetes határvonalként a Sajó öleli körül a várost. 110

1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Tapasztalati számok alapján a külterületi mezőgazdasági területek közül 70 % szántó, 15 % kert, 15 % gyümölcsös, erdő, tó, legelő nincs. 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek Lakóterületek Jele: L, szintterület sűrűség: 0,5-1,5 Lk-1 Kisvárosi intenzív lakóövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéssel) Lke-1 Kertvárosi, kistelkes családi házas lakóövezet Lke-2 Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakóövezet Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következőszélességű építési területet kell biztosítani: - Autópálya esetén 60 m - Országos főút esetén 30 m - Országos mellékutak esetén 22 m - Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m - Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m - Kiszolgáló utak esetén 10 m - Kerékpárút esetén 3 m Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület Az övezetbe tartozik a 80-as és 90-es számú vasúti vonal Közműlétesítmények, közműellátás helyszínei 111

Közparkok területe Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. Erdőterületek A város igazgatási területén az OTÉK 6. (3) és 28. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján: - Evk védelmi célú erdő - Eg gazdasági célú erdő - Evt természetvédelmi célú erdő Mezőgazdasági területek A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. (2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. (3) alapján és a 29. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: - Má-I általános mezőgazdasági terület övezete -szántó művelésű terület extenzív terület - Má-E általános mezőgazdasági terület övezete gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület extenzív terület - Mk kertes mezőgazdasági terület - X kóddal jelölt területeken a távlati terület felhasználás tartalék területe, ahol építményt elhelyezni nem lehet. 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Felsőzsolca intézményi ellátottsága Bölcsöde kivételével teljes körű. Hosszabb távon meg kell vizsgálni az egyik óvoda esetében közös óvoda-bölcsőde kialakításának lehetőségét 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Mivel Felsőzsolca korábban nem volt ipari település, kihasználatlan barnamezős, elhagyott ipari területek nincsenek. 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak 112

minősített területe. A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe. Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni. 113

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A lakáscélú teleknagyságot, tulajdoni szerkezetet gyűjtve Felsőzsolca Önkormányzata nem tartja nyilván, a jellemző területnagyság 600-1000 m2 között mozog. A telkek 25%-a 2000 m2 körüli mérettartományban mozog, amelyeknél megnövekedett építési telek igény esetén, tömbfeltárást követően felezhetőek lehetnek a telkek. A beépítés családi házas, csak néhány %-ot tesz ki a sorházas, tömbházas beépítettség. 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A vagyonkataszter szerint az Önkormányzat a lakóövezetekben és a külterületeken sem rendelkezik nagyszámú, forgalomképes ingatlannal, azok magántulajdonban állnak. Az Önkormányzati vagyonkataszter adatokat az M1 melléklet tartalmazza. 114

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Felsőzsolca Önkormányzat Vagyonkatasztere az ITS M1 mellékletben található. 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Felsőzsolca épületállomány és a környezet geodéziai felmérése nem történt meg. A csapadékvíz elvezetésének szükségessége indokolja a település geodéziai felmérését, ezt a következő időszakban el kell végezni. 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás Felsőzsolcán az alábbi funkciójú területek kerültek megállapításra (terület-felhasználási egységek) (1)Beépítésre szánt területek a)lakóterületek alövezetei Lk-1 Kisvárosi intenzív lakó alövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéssel) Lke-1 Kertvárosi, kistelkes családi házas lakó alövezet Lke-2 Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakó alövezet Lf-1 Falusias aprótelkes lakó alövezet Lf-2 Falusias szalagtelkes lakó alövezet b)településközpont vegyes terület alövezetei Vt1 Településközpont vegyes terület alövezete kisvárosias arculattal Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan nagy telkes alövezet Vt3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet(kastély és parkja) Vt4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet c)gazdasági területek övezetei Gip Ipari gazdasági alövezet Gip-M Mezőgazdasági agroipari alövezet Gksz Kereskedelmi gazdasági alövezet d)különleges területek alövezetei 115

Kr régészeti park Ksp sportpálya Kt temető Kc vízi tábor, kemping Kb kavicsbánya Ká állatmenhely Kst termálstrand Ksz szabadidő terület (2)Beépítésre nem szánt területek: a)közlekedési és közmű elhelyezési területek övezetei KÖu közút KÖk vasút b)zöld területek övezete Z c)erdő területek övezetei E o Ev környezetvédelmi célú erdő o Eg gazdasági célú erdő o Evt természetvédelmi célú erdő d)mezőgazdasági rendeltetésű területek alövezetei M o Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) o Má-Ix Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal majorlétesítési tilalommal) o Má-E Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek extenzív használattal) o Má-Ex Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal) o Mk Kertes mezőgazdasági terület o Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal e)védelmi célú területek övezetei: Kataszterezett természeti területek Felsőzsolca város településrendezési terve f)egyéb területek övezetei V 116

o V-1 Sajó-folyó, patakok, holtágak o V-2 Kavicsbánya- tó o V-3 Vízbeszerzési területek A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével. A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza. 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) és 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom Lakóövezetek általános előírásai Lk jelű alövezet - kisvárosi intenzív lakóterület Minimális telek szélesség 14 m Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető. Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg Lke jelű alövezetek (Kertvárosias lakóterület övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 kistelkes családiházas kertvárosi lakóövezet ; Lke-2 nagytelkes családiházas kertvárosi lakóövezet 117

Lf jelű alövezetek (Falusias lakóterüklet övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre : Lf-1- apró (szabálytalan) telkes falusias lakóövezet ; lf-2- szalagtelkes falusias lakóövezet Vegyes terület övezetei A vegyes terület funkcionális övezetei a következők Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkciók elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelület igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet 118

Gazdasági területek funkcionális övezetei A Gip jelű területeken belül min. 10 m széles sávban 3 szintes növénytelepítés szükséges. 119

A gazdasági terület lehet: - Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. - Gip-1 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére - Gip-2 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőtávolságot igénylő építmények elhelyezésére - Gip-M -Mezőgazdasági, agroipari terület Különleges területek Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: - Kr régészeti park - Kt működő temető - Ká állatmenhely 120

- Ksp sportpálya - Kc vízi tábor, kemping - Kb kavicsbánya - Ksz szabadidőpark - Kst termálstrand 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A településközpont vegyes övezet helyi védelem alatt álló területére vonatkozó sajátos előírások: Az építési engedélyezési eljárás speciális szabályai településközpont vegyes területen és helyi értékvédelmi területen a következő szempontokat kell érvényesíteni: (2)Az épületek tervezésénél figyelembe veendő speciális előírások a) Anyaghasználat lábazat 121

falburkolat eresz tető nyílászáró b)homlokzatképzés- arányrendszer, tagolás színezés nyílásképzés, (portál, ajtó, ablak) c)tömegalakítás: d)utcaképek tetőhajlásszög, tetőforma (oromzatos, kontyolt stb.) tetőablak tömör falazás, kapuáthajtó zártsorú beépítésnél padló vonal e)égéstermék kivezetés f)tetőtér beépítés Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme Az I. fokozatú helyi értékvédelmi területen az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. 122

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A város földrajzi fekvéséből következően már évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (Felsőzsolcán haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is). Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya (M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is. Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-Észak-kelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a várost nem terheli. Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. Vám térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. A városmagot északkeletről a Mártírok útja határolja. A városközpont terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. A 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának tüdeje 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Felsőzsolcán Borsod-Abaúj-Zemplén megye regionális jelentőségű régészeti lelőhelyei közül az alábbiak találhatóak: Lelőhelynév Lh jelleg Lh kor EOV_X EOV_Y ID-Rég Simárd II. Simárd I. település és temető település és temető Őskor 788470 307780 159 Őskor 788520 307240 164 123

Kartács dűlő Iván domb település és temető település és temető Őskor 784840 305900 161 Őskor 783760 309950 162 Várdomb erődítés Őskorközépkor Csepnyik település Árpád-kor és középkor 784730 309630 112 784850 306600 53 15. táblázat Regionális jelentőségű régészeti lelőhelyek Felsőzsolcán 2012 (Forrás: BAZ Megye Településfejlesztési Stratégia) 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A műemlékvédelmi és a helyi értékvédelmi rendelet felülvizsgálatáig és jóváhagyásáig átmenetileg helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását az 1.14.6.9 fejezet tartalmazza. A város területén a Helyi értékvédelmi terület kerül kijelölésre: A Helyi értékvédelmi területen a kiemelt építészeti értékek miatt (templomok, kastély) a város legsérülékenyebb területei, ezért ezen területen belül mindennemű építési tevékenység engedély köteles, csak a szabályozási terven jelöltek szerint engedélyezhetők, 1 m2-nél nagyobb reklám hordozó nem helyezhető el. A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. A helyi értékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: 124

Az épületek színezésére és homlokzati kialakítására vonatkozó különleges rendelkezések a félig zártsorú, zártsorú beépítésű területeken a belvárosban. Az értékvédelem alatt álló, valamint a javaslatban rögzített Helyi értékvédelmi területen -városképi szempontból kiemelt területen városképi szempontból kiemelt útvonal mentén: - az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, kirakatportálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. - a homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót kicserélnek. - homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. - a hézagosan zártsorúan beépített területén épületet fehérre a tört fehér színek kivételével -, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók továbbá a kék, lila, rózsaszín, piros színek. - a legalább kétszintes épületek építészeti részletképzéseinek átszínezésénél, az épületdíszek, a nyílászárókat keretező elemek és a homlokzatok vízszintes díszítő tagozatai egyszínűre nem színezhetők, azokat színvilágában az eredeti tervek szerint vagy ahhoz hasonló módon, egymástól megkülönböztetett, harmonikus színekkel kell ellátni. - épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület Felsőzsolcán világörökségi és világörökségi várományos terület nincs. 1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes Felsőzsolcán műemlék nincs, a főbb helyi védett épületek az alábbiak: 1851-ben épült meg a görög katolikus templom. Római katolikus templom. 1900-ban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelve. Bárczay-kastély, melyet 2001-ben újítottak fel. Múzeum és könyvtár a Bárczay-kastély épületében. 125

1.14.6.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Felsőzsolcán 2005-ben adták át Balázs István viski fafaragó által készített Trianon-emlékművet a Millenniumi Emlékparkban, amelyet minden év június 4-én megkoszorúznak az 1920. június 4-i évforduló alkalmából. 2005-ben került sor az Európai Unió elvárásaihoz igazodó Hősök tere teljes rekonstrukciójára. 2009-ben a városban az erdélyi testvértelepülés ajándékaként Székelykaput állítottak a Kegyeleti Park bejárataként. 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Felsőzsolcán műemléki terület nincs. 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely Felsőzsolcán nemzeti emlékhely terület nincs. 1.14.6.9. Helyi védelem Egyedi védelmű épület (HVE) 1. Felsőzsolca, Szent István u. 2. 173 hrsz. Bárczay Kastély a hozzátartozó előkerttel és az emlékművel - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata ( Szent István u. 20.) Jelenlegi funkció: városi könyvtár - a kastély felújításának tervezője: Rudolf Mihály építész - a Bolgár emlékmű alkotója: Balogh Zsófia szobrászművész 126

2. Felsőzsolca, Szent István u. 41. 48. hrsz. Görög Katolikus Templom - tulajdonos: Görög Katolikus Egyházközség - jelenlegi funkció: templom Felsőzsolca, Deák Ferenc u. 1. 49 hrsz. Szent Miklós Óvoda tagóvodája - tulajdonos: Görög Katolikus Egyházközség - jelenlegi funkció: óvoda Felsőzsolca, Rákóczi u. 27. 135 hrsz. Római Katolikus Templom tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség jelenlegi funkció: templom 5. Felsőzsolca, Kossuth u. 69. 551/4 hrsz. Szathmáry Király család kriptája - tulajdonos: dr. Bárczay András - jelenlegi funkció: családi kripta 127

Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc u. 32. 632 hrsz. Volt Római Katolikus általános iskola - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata - jelenlegi funkció: szolgálati lakás és tároló Felsőzsolca, Kassai u. 9. 757 hrsz Pokol csárda pincéje - tulajdonos: Nádi Gyula Felsőzsolca, József A. u. 2. jelenlegi funkció: borozó Helyi védelmű régészeti emlék (HVR) 1. Felsőzsolca, Zsolcai halom dűlő 053 hrsz Zsolcai halmok - művelési ág: rét - jelentősége: régészeti lelőhely Helyi védelmi terület (HVT) 1. Hősök tere 732 hrsz tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata jelenlegi funkció: közterület - a térfelújítást tervezte: Rudolf Mihály építész 128

Kegyeleti Park 682 hrsz. - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzat - jelenlegi funkció: kegyeleti park - a II. világháborús emlékmű alkotója: Varga Éva szobrászművész 4. Összetartozás emlékpark a hozzátartozó műalkotással 1593 hrsz. - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata - jelenlegi funkció: Emlékpark - a Trianoni emlékmű tervezője: Rudolf Mihály építész - a kopjafákat faragta: Balázs István viski fafaragó Izraelita temető 1004 hrsz. - tulajdonos: Izraelita Hitközség - jelenlegi funkció: használaton kívüli temető 129

Szomorúeperfa 88 hrsz. - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata jelenlegi funkció: Szent István ált. Iskola tornaudvara Helyi védelmű műalkotások Kereszt a 3. számú országos főút mellett 023/5 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. Kereszt a 3605. számú országos közút mellett 056 hrsz tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. 130

Kereszt a Hősök tere 2. számú ingatlanon 730 hrsz - tulajdonos: kiskorú Zwillinger András Alsózsolca, Kossuth u. 125 Keresztek a köztemetőben 068 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. 131

Dombormű a Krisztina óvoda falán 42 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. a dombormű alkotója: Varga Éva szobrászművész Dombormű a Platthy Ida óvodában 1030/1 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. - a dombormű alkotója: Varga Éva szobrászművész Dombormű a Polgármesteri Hivatal Díszteremben 145/1 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. - a dombormű alkotója: Vincze Ildikó kerámikus művész 132

Dombormű a Kazinczy Ferenc iskolában 1567 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. - a dombormű alkotója: Varga Éva szobrászművész Harangláb a Szent István iskola udvarán 173 hrsz - tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca, Szent István u. 20. - István a király emlékmű tervezője és a dombormű alkotója: Varga Éva szobrászművész 133

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Elhanyagolt műemlékek illetve műemlék jellegű építmények állapotának felmérése, intézkedési terv kidolgozása szükséges. A szegregált településrészen lévő házállomány felújítását el kell érni az ott lakók együttműködésével, bevonásával. 134

1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Felsőzsolca évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (itt haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is). Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya (M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is. Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei felé. Másrészt a Kassa Nagyvárad TINA gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló Kassa-Miskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út (Szlovákiában a 2010-ig megvalósuló Pozsonytól Zsolna Eperjes Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat). A vasúthálózat egyik fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca, amely a 80-as számú Budapest-Nyíregyháza vasútvonal mellett van. A vasútállomásáról a 90-es számú vasúti szárnyvonalon indulnak a vonatok Hidasnémeti-Kassa irányába. A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják. 1.15.2. Közúti közlekedés Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-Észak-kelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a várost nem terheli. Felsőzsolca jelentősége közlekedési szempontból kiemelt, azonban a megépült elkerülő utaknak és csomópontoknak eredményeképpen a várost a közúti forgalom nem terheli. A 2004. novemberben átadott M30-as autópálya és annak levezető csomópontja ugyan megnövelte a forgalmat, de mindezt a város határában, a lakott és gazdasági szempontból hasznos területektől kellő, illetve megfelelő távolságban halad. Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé. 135

1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti közlekedés Közösségi közlekedési adottságait tekintve Felsőzsolca a Miskolc helyi közösségi közlekedési hálózathoz csatlakozik (kihasználva a közelében lévő nagyváros adta lehetőségek egyikét). A 7-es számú helyi autóbusz útvonala 2011-ben kiegészült 5 megállóval, így a településen a korábbi végállomás megtartásával kibővített útvonalon, körjáratként közlekedik. Továbbá a Borsod Volán távolsági járatai is érintik a várost, ezzel biztosítva az alternatív közösségi közlekedés lehetőségét. 1.15.3.2. Kötöttpályás közlekedés A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros közlekedés a városközpont és a helyi temető között valósult meg (1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút). Ez a közlekedés helyi viszonylatban fontossá vált. A vasúti állomással a település belterületét egy 860 m (1990-ben készített) kerékpárút köti össze, növelve ezzel a helyiek és a kerékpáros turisták biztonságos közlekedését. Ezek az útvonalak a későbbiek során tovább fejleszthetőek Onga, Alsózsolca és Arnót irányába, kistérségi hálózatot létesítve, illetve lehetőséget biztosítva az EUROVEL nemzetközi kerékpárútra való csatlakozásra. További tervek vannak Felsőzsolca kerékpárútvonalainak bekapcsolására a miskolci hálózatba, mely a megyeszékhelyen keresztül vezet majd a Bükk-hegységbe. Ennek előkészítéseképpen létesült átjáró az M30-as autópálya alatt és lett meghagyva a régi települési bekötőút, mely a majdani kerékpárút része lesz. 1.15.5. Parkolás Jelenleg a parkolás általánosságban megoldott. Azonban a belváros funkcióbővítései új parkolóhelyek kialakítását igénylik. Figyelemmel kell lenni a felújításra, bővítésre kerülő közintézmények esetében a parkolóhelyek növelésére. 136

1.16. Közművesítés A következő közművek vannak a településen: elektromos energia, közvilágítás, gázenergia, kábel tv, vezetékes telefon. A településen helyi televízió működik. Biztosított a folyékony és szilárd hulladék elszállítás, a közterület-fenntartás, városgondnokság. Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Vezetékes víz Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Áram Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Közvilágítás Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Csapadékvíz elvezetés Település szinten megoldást igényel Település szinten megoldást igényel Település szinten megoldást igényel Szennyvíz-csatorna Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Gáz Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült Teljes körűen kiépült 16. táblázat Felsőzsolca közművesítettsége 2012. Forrás: Felsőzsolca Város Önkormányzata Felsőzsolca infrastrukturális ellátottsága közel 100 százalékos. Vezetékes vízhálózat 90 %, csatornázottság 70 %, szilárd burkolatú út 100 %-os. További beavatkozásra van szükség a csapadékvíz és belvíz elvezetésének kiépítésére. A város szegregátumaiban a szilárd útburkolat 100 %-os, csatornázottság 10 %, vezetékes vízhálózat 20 %. Tömegközlekedési lehetőség, helyi tömegközlekedés, távolsági buszjárat, vasútállomás a lakosság rendelkezésére áll. Szemétlerakó, dögkút nincs. Az árvízvédelmi terület 1 km-re található. További beavatkozásra van szükség a város átlagadatainak elérése érdekében. A szemétszállítás a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan megoldott. A szemétszállításra szolgáltatási szerződést a város az AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft-vel kötött. 137

1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Az ivóvíz vezetékrendszer 100%-os kiépítettségű, kifogástalan műszaki állapotban van. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés A szennyvíz vezetékrendszer 70%-os kiépítettségű, kifogástalan műszaki állapotban van funkcionálisan működik. Az Ongai utcai szennyvízátemelő teljes rekonstrukciót igényel. A szegregátumok és más rácsatlakozás nélküli telkek esetében a rákötéseket biztosítani kell. 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés az egyik legnagyobb infrastrukturális problémaforrás, a meglévő árkok csak szikkasztó árkok. Felsőzsolca egy teknő alján található, kifolyás nélkül. Síknak látszik de a néhány méteres, és ráadásul változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelőszivattyús megoldást igényel. A geodézia, tervezés, kivitelezés több százmilliós forrást igényel. 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A településen teljesen kiépült a gázszolgáltatás, az ingatlanok nagy része bekötésre került a rendszerbe. Szolgáltatóként a TIGÁZ van jelen. A szegregátumok területén azonban minimális a gázhálózatra csatlakozott lakások száma, nem közelíti meg 7%-ot. A település elektromos rendszere teljesen kiépített, a város Arnót felé eső peremén foglal helyet a villamos transzformátor és elosztó állomás. A szolgáltatást az ÉMÁSZ Nyrt végzi. 138

1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az utóbbi években több fejlesztés is megvalósul Felsőzsolcán energetikai területen. Beépült 3 db biomassza kazán 1 - Kastély épülete (Könyvtár és Közművelődési Központ) Szent István u. 2., 2 - GAMESZ és Okmányiroda épületeinek közös fűtése Szent István u. 25, 3 Családsegítő Központ, Kassai u. 32. Megvalósult Platthy Ida Óvoda (Park u.) napkollektoros melegvíz-ellátás, Egészségház - talajszondás hőcserélővel működő fűtésrendszer Folyamatban lévő fejlesztés a Krisztina Óvoda (Szent István u. 43.) bővítésével megvalósuló tetőcsere és hőszigetelés, valamint a napkollektoros melegvíz ellátás kiépítése. Tervezett energetikai fejlesztések Polgármesteri Hivatal és Családsegítő Központ hőszigetelése, nyílászáró cseréi, Iskolák nyílászáróinak cseréje, Biomassza/biogáz alapú villamosenergia és melegvíz termelés program folytatása, 2-3 kisebb napelem elhelyezése, közvilágítás korszerűsítése. 2006-ban egy erőművet telepítettek Felsőzsolca és Onga határában, melynek a teljes magassága 150 m, névleges teljesítménye 2 MW, és az ÉMÁSZ hálózatára csatlakozik. A térségbe másik szélerőművet is telepíteni kíván az Észak szél Konzorcium: a felsőzsolcai kavicsbányához. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A teljes intézményrendszer energiahatékonysági felmérése szükséges a részfeladatok pontos meghatározásához, jelenleg az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékeléséhez szükséges felmérés nem áll rendelkezésre. 139

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen jelen van valamennyi mobil szolgáltató, a vezetékes telefonszolgáltatást a Magyar Telekom végzi. Saját kábel TV hálózattal rendelkezik a város, a Zsolca TV önálló műsorszerkesztő gárdát foglalkoztat. 140

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású, nagy kiterjedésű lapos területek. Felszíni megjelenésébe változatosságot a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhomok-formák (az északi részen), valamint a Tisza, Sajó, Hernád és Hejő folyók korábbi futásirányát jelző elhagyott folyómedrek visznek. A földtani adottságokat tekintve a Borsodi-ártéren a kavicsos, illetve homokos hordalékkúpfelszínt a nyugati részen vékony (1-1,5 m-es) löszös homok takarja. A korábbi lefolyást jelző gyengébben kiemelkedő részek közti mélyedésben öntésiszap található, a nagyobb kiterjedésű mocsaras laposokra tőzeges-kotús talajok a jellemzőek. Kelet felé a felszín közelében a finomabb, elsősorban löszös, iszapos anyagok az uralkodóak. Ezek fedik be az egykori bükki hordalékkúp déli homokos részét. 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Felsőzsolca város vízrajzát tekintve, kialakulásában meghatározó szerepet töltöttek be a vizek, így a folyók és az állóvizek. Kiemelkedő jelentőségű a Sajó folyó, amely a szlovákiai Királyhegységben ered 1220 m magasságban és Felsőzsolcáig 165 km-t tesz meg, ahol a vízszint magassága 110 méterre van a tengerszint felett. A város körzetében a folyó vízszint süllyedése mindössze 60 80 cm, ezért hordalékának egy részét itt rakja le. Felsőzsolca déli határszélén több százezer évvel ezelőtt az ős-sajó és ős-hernád összefolyásánál 40-50 m kavicsréteg rakódott le. A Sajó az elmúlt századokban sokszor váltotta medrét, ennek nyomai jól láthatók a Felsőzsolca és Miskolc között húzódó sík területen. A régi falu alatt csordogáló patakot Kis-Sajónak (Kis- Bódvának) nevezték el. A Sajó régi, elhagyott medreiben, annak mélyebb szakaszaiban álló vizek keletkeztek, mint például a korábbi miskolci útról is jól látható Fenektelen-tó más néven a Papp-tója. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A település levegőminőségi besorolása: Sajó-völgye levegőminőségi agglomeráció. 141

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a városban elterjedő zajkeltő források elszaporodása miatt lehetőségeinek figyelembevételével a lakosok nyugalmának, pihenésének biztosítására, a környezeti és természeti érdekeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a zajvédelem helyi szabályozására rendeletet alkotott. Felsőzsolca Város zajvédelmi területi besorolását három részre osztja a rendelet: Védett terület (oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, természetvédelmi területek,valamint a temetők 200 m-es körzete.) Lakóterület (Felsőzsolca Város belterülete az 1. és 3. pontok kivételével) Egyéb terület (Ipari terület) Az egyes területekhez rendelt Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint (db)* nappal 6.00-22.00 éjjel 22.00-6.00 Védett terület 45 35 Lakóterület 50 40 Egyéb terület 60 50 A zaj- és rezgésterhelési határértékeket (közlekedésből, üzemi létesítményektől és építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken) a vonatkozó rendelet szabályozza. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területnek minősül az oktatási és nevelési intézmények környezete. 1.17.5. Sugárzás védelem Felsőzsolcán sugárzással kapcsolatos felmérés nem készült, mer korábban ilyen jellegű tevékenység nem okozott káros hatást. 1.17.6. Hulladékkezelés A város 1988. évben átfogó csatornafejlesztési és rekonstrukciós beruházást végzett, melynek eredményeként a város majdnem teljes lefedettségű csatornarendszert épített ki, az elhasznált 142

elöregedett egységek cseréjét is elvégezték. A kommunális hulladék tisztítása megoldott, a megfelelő technikai háttér adott, a kapacitásnövelés végrehajtható. A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. A város hulladék udvart kíván létesíteni. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés Felsőzsolcán nem jellemző, leginkább a különböző méretű és stílusú reklámtáblák okozzák. A település arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. A tavalyi év folyamán Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város tervezi a fényszennyező források felmérését, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. A vizuális környezetterhelés másik formája is sajnos jelen van a településen főként a szegregált területeken: a szemét megjelenik több helyen, sajnos hiába a szervezett hulladékgyűjtés. 1.17.8. Árvízvédelem Felsőzsolcán alig két évvel a 2010-es katasztrófa után az árvízi károk helyreállítása befejeződött. Megépült a körgát, az önkormányzati intézményeket felújították, a romba dőlt, megrongálódott lakóházakat újjáépítették, és negyvennégy belterületi utca és az utak menti árkok is megújultak. A város vis maior keretből, pályázat útján több mint 200 millió forintot kapott, ebből 112 millió forint jutott az utak újjáépítésére, a többi pénzből önkormányzati intézményeket állították helyre. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Felsőzsolcán fennálló környezetvédelmi konfliktust jelent a belvíz és csapadékvíz elvezetés, a Boldva és a Sajó kiszámíthatatlan hozamingadozása, jelenleg még nem ismertek a Miskolcon megépülő ún. Bosch-út építkezése miatt bekövetkező változások hatásai. 143

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok Felsőzsolcán építéstani korlátok (alábányászott területek, barlangok és pincék területeinél jelentkező problémák, csúszás-, süllyedésveszélyes területek) nincsenek.) 1.18.1.2. Földrengés veszélyeztetett területei 2010.augusztus 19-én Richter skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés rázta meg a várost. 2010.december 14-én ismét egy földrengés rázta meg a várost, 2,8-as erősségű volt. 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Felsőzsolcán a 2010-es árvizet követően az árvízveszély elhárításra került. 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek és 1.18.2.3. mély fekvésű területek A csapadékvíz-elvezetés problémája kiemelt, a település egésze szempontjából jelentős kérdés. A csapadékvíz elvezetés kialakítása az egyik legproblémásabb kérdésre jelentene megoldást Felsőzsolcán, mivel jelenleg a meglévő árkok csak szikkasztó árkok. Felsőzsolca egy teknő alján fekvő település, kifolyás nélkül. Síknak látszik de a néhány méteres, és ráadásul változó irányban jelentkező szintkülönbség több helyütt átemelő-szivattyús megoldást igényel. A fejlesztést átfogó geodéziai felmérésnek és tervezési fázisnak kell megelőznie. 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem Az árvízvédelmi rendszer teljes körűen kiépült a településen, a belvíz és csapadékvíz okozta gondok viszont a település egészét érintő problémát jelentenek, a 118.2.3 fejezetben leírtak szerint. 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások A fenti három probléma és veszélyforrás Felsőzsolcán nincs jelen. 144

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Felsőzsolcán Ásványi anyag kitermelés nem folyik. 1.20. Városi klíma A város éghajlatára jellemzően a csapadék évi mennyisége 500-570 mm körüli. A legmelegebb hónap a július 21,1 C középhőmérséklettel, a leghidegebb hónap a január -3,1 C középhőmérséklettel, az átlagos évi hőmérséklet 9,1 C. Évente mintegy 36 hótakarós nap valószínű, az átlagos maximális vastagsága 16 cm. A téli napok száma 40-42 nap, a nyári napok száma 65-67 nap között mozog. A hőség napok száma 16 és 20 között van. Az első fagyos nap október második felében, az utolsó fagyos nap április legvégén van. A nappal hossza június 22-én 16 óra, december 22-én 8 óra. Az uralkodó szélirány az észak-keleti, jóval kisebb gyakoriságú a nyugati és a dél-nyugati. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s feletti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj. 145

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A fejezetben a vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzését, egymásra hatásuk összevetését, folyamataik elemzését végeztük el. Felsőzsolca kiemelt geopolitikai adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik, ugyanakkor az elmúlt években a környező települések, azaz a versenytársak is komoly fejlődést mutattak, elsősorban új fejlesztéseik által. Az ipari park révén Felsőzsolca, mint brand értéket jelent. A város fejlődésére elsősorban a helyi érdekelteknek van és lehet ráhatása. A településfejlesztés közvetlen célcsoportját alkotó helyi lakosság, vállalkozások, civilek és közszféra problémáit és észrevételeit a Településfejlesztési Koncepció készítésekor több körben, különböző témák mentén megtartott szakmai fórumok keretében dolgoztuk fel. A város fejlesztéseit meghatározó tematikus csoportok problémáinak vizsgálatakor ugyanakkor felmerült, hogy a város célcsoportjain belül egy horizontális társadalmi tagoltság is megfigyelhető. Az elemzés során feltárt három célcsoport jellemzését és közös problémáit az alábbi táblázat szemlélteti: 146

Célcsoport megnevezése Tagjai Tipikus problémák Közös problémák Jövedelemtermelő csoport Vállalkozók Válságjelenségek, gazdasági gátló tényezők Romló jövedelmezőség Ipari Felsőzsolcán munkavállalók parkban, dolgozó Piacvesztés Szabályozási, akadályozás irányítási Kiszámíthatatlanság Ingázó munkavállalók Megélhetési alatt kényszer Elvándolorolni kényszerülő fiatalok A fejlődés hátrányait viselik (drágaság, zaj, közlekedés) Belső megosztottság, túlzott konfliktusjelenlét Kis kényszervállalkozók Egyoldalú gazdaság, kiszolgáltatottság Belső közlekedés megoldatlan, adottságok miatt konfliktusos Munkanélküliek, segélyből élők Idős korú, létminimum környékén élők Alacsony jövedelem Magas megélhetési költség Települési presztizsvesztés Iparfejlődésben érintett lakosság nem Alacsony biztonságérzet relatív Helyi igazgatás és szolgáltatás képviselői Települési döntéshozók Gazdasági és társadalmi érdekek közötti döntéskényszer Polgármesteri Hivatal és intézmények, közalkalmazottak Rendszeresen konfliktusok központjában működni kell Romló kilátástalan térnyerése hangulat, szemlélet Egyéni, szinte lehetetlen Helyi kis szolgáltatók, stratégiákra Igényes központi kisvállalkozók kényszerülnek részeken is leszakadt társadalmi rétegek képviselői, szegregátum a városmaghoz közel 17. táblázat Célcsoport jellemzés és a célcsoportok problémái Annak érdekében, hogy a város fejlődése a legszélesebb bázisú egyetértés mentén megindulhasson a közös problémák megoldására kell helyezni a fejlesztési koncepcióban a hangsúlyt. A siker záloga a közösen megélt pozitív eredményekben van, amelyben valamennyi célcsoport tagja megtalálja a válaszát a saját szükségleteire. 147

3. HELYZETÉRTÉKÉS 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A fejezetben a tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése történik meg. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése A demográfiai mutatók negatív tendenciájának oka az elvándorlás, sok fiatal hagyja el a várost, nem elég új család választja lakóhelyül a települést. A 2010-es árvíz utáni rekonstrukció a település nagyon jelentős részében felújítást eredményezett, a szegregátumokban melyek a város frekventált részén találhatóak - a rekonstrukció a lakóépületekben egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezett. Jelentős fejődés történt az elmúlt években a város iparosodási folyamatának motorját jelentő Ipari park területén, mely komoly hatással volt a város gazdasági teljesítményére és a szakképzett munkaerő foglalkoztatására egyaránt, a pozitív folyamatot segíti az új területekkel bővítés, és a sikeres EU pályázatok. A településen sok a mikro- és kisvállalkozás, az önálló vállalkozás. A sok adózó ugyanakkor összességében kevés adót fizet, mivel jellemző a kényszervállalkozások alacsony jövedelmezősége (ez nem felsőzsolcai tendencia, általánosan jellemző válasz a romló gazdasági környezetre). A foglalkoztatás növelése kiemelt feladata a következő időszaknak, Önkormányzati szempontból is - a települési hangulatot nagymértékben meghatározza a munkahely-nélküliséghez kapcsolódó elégedetlenség. A település munkavállalói számára kiemelt jelentőséggel bír Miskolc sikeressége a következő években Kulturális eredmények tekintetében kiemelkedő a Rendezvények háza létrejötte a városban, a PPP konstrukciót követő állami szerepvállalás jelentős terhektől szabadítja meg az Önkormányzatot, hasonlóan az állam szerepvállalásához az önkormányzat adósságterhéből, mely Felsőzsolcán 50%-os mértéket ért el. A rendezvények célcsoportjai változóak, a szélsőséges igények kielégítése érdekében lehetséges a célcsoportok időben és térben szétválasztása, így több rétegű szolgáltatáscsomagok kidolgozása. 148

A turisztikai fejlesztés mely a Sajó partra több éve tervezett álma a településnek nem indult el, emiatt nem alakultak ki a fejlett turisztikai szolgáltatások sem. Felsőzsolca az elmúlt években számos fejlesztést hajtott végre, amelynek köszönhetően többek között korszerű körülmények várják az oktatási intézményekben a tanulókat, és az óvodásokat,, megfelelő körülmények között működik a Polgármesteri Hivatal, fejlődött az intézményhálózat szinte teljes rendszere. A pozitív kezdeményezések mellett azonban érezhető az elégedetlenség a jelenlegi helyzettel, amely jelzi, hogy a város kész az előrelépésre. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A külső és belső tényezők értékeléséhez a SWOT analízis módszertanát használjuk fel. A következő elemzésben a lényegi pontok kiemelésére törekedtünk az áttekinthetőség érdekében. ERŐSSÉGEK - meghonosodott, új, széles sávú ipar - sokszínű, értékes és kedvelt természeti és kultúrtáji erőforrások - igényes városképi környezet - kicsi, de erős kulturális szellemi bázis - erős rendezvényszervező háttér és sokszínű rendezvénykínálat, jó infrastruktúra - infrastrukturálisan és intézményileg fejlett oktatási, egészségügyi és szociális ellátó rendszer - sokrétű és aktív széles társadalmi bázisú civil szektor - befektetésre, kulcsprojektek megvalósítására alkalmas fejlesztési területek - nyomott árú, de jól fejleszthető ingatlan-állomány - általában magas kiépítettségű alap-infrastruktúra - a város közúti-, vasúti-, vízi- és légi megközelíthetősége - jó közbiztonság LEHETŐSÉGEK - elősegíteni a település gazdasági és humán szervezési feladataiból jelentős részt átvállalni képes, versenyképes minőséget nyújtó aktív/pro-aktív, civil szektor közösségi erőforrásainak mozgósítását GYENGESÉGEK - egyenlőtlen fejlettségű településszerkezet - - kerékpáros és gyalogos, településrészek közti közlekedési hálózati hiányosságok - elhanyagolt ingatlanok a szegregátumok területén - - fiatalok szórakozási és sportolási lehetőségei korlátozottak - - önkormányzat fejlesztési forrásai (anyagi) korlátozottak az érintettek az önkormányzat beavatkozásaira várnak - egymással konfliktusban álló csoportok VESZÉLYEK - az érdekcsoportok konfliktusa megmérgezi a település fejlesztéseit - - lecsúszás (versenyképesség továbbromlása) 149

- identitás erősítő programok a helyi lakosságnak, az iskolák bevonásával - helyi termék és helyi piac fejlesztés önfoglalkoztatás rendszerének fejlesztése - önkormányzati ingatlanhasznosítási terv segítségével mozgósíthatóak a település erőforrásai - célcsoportok igényei szerint szegmentált programok - marketing szemléletű fejlesztések s alakítani a település arculatát - gazdaságélénkítő program megvalósítása, foglalkoztatás bővítés - Sajó parti sáv fejlesztése célcsoport-szegmentált komplex hasznosítású koncepció mentén - akcióterületek és kitörési pontok kijelölése - sport közösségszervező erejének visszahozása tovább romlik a település megítélése, - Település belső részén lévő szegregátumok gondozatlansága - Uniós támogatások elmaradnak általános forráshiány - Elvándorlás és elöregedés társadalmi rétegzettség átalakulása: fiatalok és magasan képzettek elvándorlása, 18. táblázat Fejlesztést befolyásoló külső és belső tényezők SWOT analízise 3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata A településfejlesztési koncepció elkészítésének a célja, hogy egy választási ciklusokon átívelő, széles társadalmi egyetértésen alapuló fejlődési irányt fogalmazzon meg Felsőzsolca számára. A koncepció alapja lesz a megújításra kerülő településszerkezeti tervnek és településrendezési tervnek is így minden lakost, vállalkozást, intézményt területileg is érintő hatásai vannak. A településfejlesztési koncepció megjelöli azokat az irányokat, amely mentén a város hosszú távú fejlődése biztosítható, majd megjelöli azokat a pontokat akcióterületeket amelyek a hosszú távú fejlesztések érdekében beavatkozást igényelnek. A településfejlesztési koncepció készítésekor feltárásra került számos olyan a hatályos rendezési tervben szereplő szabályozás, amelynek ésszerű módosításával a szereplők további lehetőséget kaphatnak fejlesztéseik végrehajtására. A rendezési terv készítéséhez szükséges inputokat a településfejlesztési koncepció záró fejezete adja meg. 150

3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása A települési helyzetkép teljes körű felmérése érdekében lakossági fórum és több szűkebb körű szakmai fórum került megszervezésre. Ennek keretében a résztvevőkkel összegyűjtésre kerültek az adott szakmai csoport legfőbb problémái, majd azokból problémafa készült. A problémafa végül egy közös problématérképet alkot, amelynek 2 fő ága van: Kedvezőtlen életminőség Elégtelen városimázs A település problémafája több ág lebontása alapján azonosított problémákból áll össze, a problématérképen valamennyi problémához azonosítottunk konkrét területrészt. A problématérképből látható, hogy minden egyes érintett területrészhez 4-5 probléma kapcsolódik, és az azonosított problémák legtöbbje valamennyi érintett területrészen megjelenik direkt, illetve indirekt módon. Az egyes ágak mentén a következő ábra mutatják be a település feltárt fő problémáit: 151

Problémafa Korlátozott lehetőségeket kínáló város Miskolc szomszédságában Hatások Kedvezőtlen életminőség Elégtelen városimázs Alacsony versenyképességű gazdaság Leromolott környezetminőség, egyenlőtlen városkép Elmaradott társadalmi és humán infrastruktúra Alacsony a foglalkoztatottság Nem hatékony igazgatási működés Fejletlen kulturális, sport és civil kapcsolati rendszer Specifikus problémák KKV-k versenyképtelenek, alacsony önfoglalkoztatás Elhanyagolt környezet Túlterhelt szociális ellátórendszer Ipari infrastruktúra fejlesztésre szorul Fejletlen települési infrastruktúra "Zsolca " tudat hiánya Befektetések elmaradnak, alacsony tökevonzó képesség Fejletlen városkép Innovációs potecniál elégtelen 152

A település problématérképe a problémafában kibontott problémák szerint az alábbi képet mutatja: 23. ábra Felsőzsolca problématérképe 153

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A városrészek lehatárolását a Gazdasági program megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi-dermográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el. A városban öt különböző területű és népességű, valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 5 városrész került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot, de minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. Az azonosított akcióterületek az alábbiak (sorszám szerint jelezve az akcióterületi összefoglaló térképen): 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 154

2. Igazgatási központ 3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Városi terület 155

Ip és Mg terület 7. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei 156

3.3.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 8. Kép Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont 3.3.1.1 Lehatárolása Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. Vám térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az akcióterületet északkeletről a Mártírok útja határolja. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. A 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának tüdeje. Először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. 157

A jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, kapu alakulhatna ki, mely fogadja a Miskolc felől Felsőzsolcára érkezőket. A történeti időktől Miskolc és Felsőzsolca közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az 50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, racionalizálták. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak e legkeletibb területe érdektelen mezőgazdasági funkciójú külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) kibővítése. A Terület a Felsőzsolcával határos, illetve a Felsőzsolcán lévő két körforgalmat összekötő út két oldala. 3.3.1.2 Gazdasági helyzet Az akcióterületen számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb az emlékművel szemben szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont a Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén. A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet is itt működik. Jelenleg az akcióterület kaputérségének egyik része külterület, másik része lakóházak kertvége. A fejlesztések során elképzelhető, hogy a majdan épülő kisvárosias lakóházak alsó szintjén valamilyen kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak majd, erősítve a városias jelleget. 158

3.3.1.3 A környezet állapota Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A porták rendezettek. Az akcióterület kaputérségében a környezet a főút mellett rendezett, ahogy Miskolcról a városba érkezünk, két oldalt beépítetlen területek, kertvégek fogadnak. A fejlesztések során az út két oldalán fasor fogadná az ideérkezőket. Egy rendezett, hangulatos városias rész kerül kialakításra. 3.3.1.4 A közlekedés helyzete Közlekedési szempontból forgalmasnak mondható az akcióterület központi része, a Felsőzsolcára érkezők legnagyobb része ebből az irányból közelíti meg a várost. Jelentős az átmenő forgalom is Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok és a miskolci 7-es busz is erre közlekedik. Az akcióterület kaputérsége nagyon forgalmas, hiszen ez az út vezet be a városba, és nagy az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Jelenleg a főúton kívül más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom nincs. 3.3.1.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen központi részén belül kap helyet jelenleg a Gamesz telephelye, mely a város rendben tartásáért és az önkormányzati intézmények karbantartásáért. A fejlesztések során a telephely elköltöztetésre kerül. Szintén ezen a területen belül helyezkedik el a Rendőrség épülete is, melynek intézkedési területe Felsőzsolcán kívül több településre is kiterjed. Az akcióterületen kaputérségében jelenleg közigazgatási intézmény nincs, a fejlesztések során sem kap szerepet a közigazgatás ezen az akcióterületen. 159

3.3.2 Igazgatási központ 9. Kép Igazgatási központ Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. 3.3.2.1 Lehatárolása A Városháza oldalában az akcióterülethez kapcsolódik a Városháza telke, a másik oldalon az Okmányiroda telke, Gamesz, a Gamesszel átellenes lakóház, valamint a Gamesz mögötti parkoló egészen a Bocskai utca határáig. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyeken az akadálymentesítési projekttel összefüggésben parkolók, illetve kazánház valósult meg, a többi terület a későbbi fejlesztések helyszínéül szolgál majd.. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó 160

medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. 3.3.2.2 Gazdasági helyzet Gazdasági szempontból jelentéktelen az akcióterület, hiszen az akcióterületen belül nincs gazdasági funkcióval ellátott ingatlan, és a fejlesztések során sem kerül kialakításra. 3.3.2.3 A környezet állapota Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A közigazgatási intézmények udvara rendezett, az épületek előtt és mögött parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyű megközelítés végett. 3.3.2.4 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából forgalmasnak mondható az akcióterület, jelentős az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok erre közlekednek. Kerékpárút nincs kialakítva. 3.3.2.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen belül kap helyet a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. Cél egy olyan igazgatási központ létrehozása, mely teljes mértékben el tudja látni a várost és annak kistérségét. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja. 161

3.3.3. Sajó parti szabadidőközpont 3.3.3.1 Lehatárolása 10. Kép Sajó parti szabadidőközpont Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. A város hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz. 8 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület jó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is. A területhasznosítás során figyelemmel kell lenni az árterület adottságaira. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. 3.3.3.2 Gazdasági helyzet 162

Jelenleg az akcióterületen nincs gazdasági jellegű tevékenység. A fejlesztések következményeként számítunk arra, hogy a szabadidőközpont közelében egy virágzó kereskedelmi terület alakul ki. 3.3.3.3 A környezet állapota Az akcióterület környezetének egy része rendezett, egy része azonban rendezetlen a Sajó-folyó mentén. A Sajó parti szabadidőközpont létesülésével egy természetes környezet kerül kialakításra a folyópart mentén. 3.3.3.4 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából az akcióterület nem forgalmas. Jelenleg családi házas övezet egy része, egy része pedig beépítetlen. Tömegközlekedés nem érinti, az autósforgalom csak a célforgalomból adódik. 3.3.3.5 A közszféra jelenléte Az akcióterülettel szomszédosan helyezkednek el a közszféra intézményei. Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény. Ugyanakkor az óvodák és iskolák által nevelt gyermekek jelentős része itt lakik, a lakosság fokozottabb integrálása szükséges a város közéletébe, ezért a sport é kulturális intézmények mind jelentősebb közös használata - küldetés. 163

3.3.4. Leromlott városrészek, szegregátumok 11. Kép Leromlott városrészek, szegregátumok 3.3.4.1 Lehatárolása A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. 3.3.4.2 Gazdasági helyzet 164