I. évfolyam 2. szám 2011. november-december Legények a gáton Az idei, rekordméretű árvíz a magyar emberek példaértékű összefogását eredményezte. A jobbikosok és gárdisták a védműveken bizonyították be: jó szervezéssel, erejüket megfeszítve képesek 10. helytállni III. évfolyam 3. szám 2013. július-augusztus Ingyenes közéleti lap VONA GÁBOR A Jobbik a 2014-es választásokra az emberekkel és a civil szférával fog össze a hazug pártok ellen, amelyek az elmúlt 23 évben tönkretették hazánkat A Fidesz minősített hazaárulást követ el a földtörvény elfogadtatásával, hiszen a magyar föld a külföldiek és a nagybirtokosok zsákmányává válik mondta interjúnkban Vona Gábor. A Jobbik elnöke több témáról is szót ejt, köztük az árvízi védekezésben tapasztalt társadalmi összefogásról. 8. A FÖLDTÖRVÉNY 7. 3. NYERTESEI: VESZTESEI: külföldiek maffiaklánok nagyüzemek magyar gazdák hazai élelmiszer agrármunkahelyek Dübörög a trafikmutyi Már felsorolni is nehéz, mennyi konkrét trafikmutyira derült fény az elmúlt hetekben. Még mindig újabb és újabb fideszes összefonódások lepleződnek le. A feljelentések ellenére a Fidesz nem vonta vissza pofátlan trafiktörvényét. 5. Hrutka János Az FTC és a válogatott egykori hátvédje szerint győzni fogunk Bukarestben, és kijutunk a foci-vb-re 15. Fájni fog! Duplájára emelkedik a csekkadó. Hiába ígérte az ellenkezőjét, adókat emel a kormány Újabb 3. brutális sarcok Gyilkosok szabadlábon Két embert megöltek, többet brutálisan megkínoztak, mégis szabadlábon vannak annak az ároktői cigány bűnbandának a tagjai, akik ügyében a mai napig nem született bírósági ítélet, ám előzetesben nem tarthatják őket tovább. A Jobbik azonnali lépéseket sürget, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő. 4. Ásd el magad! üzeni a szegényeknek a kormány Durván sértő a rossz anyagi helyzetben élők számára a Fidesz szociális temetkezéssel kapcsolatos törvénye. A halott szállítását, mosdatását és elhantolását is a sokszor egyedülálló és beteg hozzátartozónak kéne megoldania.
2 BELFÖLD Terjed a liberális dögvész Naponta jönnek elő újabb és újabb őrültséggel a liberális nézeteket képviselők, mégis tudnak még teljes döbbenetet okozni. A teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat. Tilos az anyák napja Egy kanadai elemi iskolában megtiltották a gyermekeknek, hogy anyák napján ajándékot vagy üdvözlőkártyát készítsenek édesanyjuknak. A szülők a tapintat őrületének nevezték az intézményvezető döntését. Az oktatásügyi miniszter szerint a gyermekek elszigetelődhetnek az osztályban, ha elvesztették az édesanyjukat vagy az édesapjukat, illetve ha olyan családban élnek, ahol két anya vagy két apa van. Tehát a homoszexuálisok érdekeit is sérti az anyák napja. Se fiú-, se lányöltöző A fiú- és a lányöltöző mellett egy semleges neműt is kialakított egy svéd középiskola, hogy zavartalanul tudjanak átöltözni azok, akik nem érzik magukat egyértelműen fiúnak vagy lánynak, netán akik egyedül akarnak ruhát váltani írta meg a The Local svéd lap. Ez az intézmény Stockholm egyik peremkerületében található, mely közismert liberalizmusáról. A tanintézet diáktanácsának tagja szerint a semleges nemű öltözőnek van létjogosultsága, mert az iskolában elegendő számban van jelen a nemi identitásában határozatlan diák. Sértő a legjobb barát Nem lenne szabad, hogy a gyermekeknek legjobb barátjuk legyen, mert az a többi gyereket sértheti nyilatkozta egy brit iskolaigazgató. A tanintézet vezetője szerint a szülőknek arra kellene ösztökélni a gyerekeiket, hogy sok jó barátjuk legyen. Az iskolába járó gyerekek szülei vegyesen fogadták az igazgató bejelentését, volt, aki nevetségesnek találta és volt, aki üdvözölte. Egyes szülő, kettes szülő Hol máshol, ha nem Amerikában jelentették volna be korábban, hogy lecserélik az útleveleken az édesanya, illetve édesapa kifejezéseket, helyettük pedig az egyes számú szülő és kettes számú szülő elnevezéseknek kell bekerülnie a dokumentumokba. Az amerikai külügyminisztérium szerint ez az előrelépés annak érdekében történt, hogy nemileg semleges leírást biztosítsunk egy gyermek szüleiről, és ezzel elismerjük a különböző típusú családok létét. Ehhez hasonló őrült ötlet Magyarországon is megjelent a szocialista kormány idején, akik azt javasolták, hogy az óvodákban kerüljék mesemondáskor többek között az anya és apa kifejezéseket, helyettük az egyes és kettes szülőt mondják, ez nem zavarhatja meg a gyermekek lelki fejlődését. III. évfolyam I. 3. 2. szám 2013. 2011. november-december július-augusztus Iksz Ipszilon és Gipsz Jakab milliói a kormánytól Több mint húszmilliós támogatást fizettek ki annak a kormányközeli civil szervezetnek, amelynek tisztségviselői közt Gipsz Jakab, Iksz Ipszilon, Piros Arany és Hát Izsák szerepel. 20 millió forintot nyert el az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Együttműködési Alapból a 2011-ben bejegyzett Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület, mely a bíróságnak benyújtott éves elszámolásában formai hibát vétve Gipsz Jakabot, Iksz Ipszilont, Piros Aranyt és Hát Izsákot szerepelteti költségtérítésre jogosult tisztségviselőiként. Ami vélhetően azért maradt a pályázati anyagban, mert az illetékesek elfelejtették valós személyekre átírni a sablonneveket. Tehát míg Iksz Ipszilon és Gipsz Jakab több mint 20 millió forintot kap a kormánytól, addig különböző ötletgazdag indokokra hivatkozva tucatjával dobják vissza például az uniós vagy éppen az állami földek haszonbérletére kiírt pályázati anyagokat. A kormányváltás után feltűnt Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület négy részletben összesen 21 662 500 forintot kapott, míg más női szervezetek gyakorlatilag csak apanázst vagy semmit. Ha az egyesület honlapjának képgalériájára is szempillantást vetünk, könnyen levonhatjuk a következtetést, ismét egy Fidesz-közeli társaságot jutalmaztak. Ráadásul a honlapon feltüntetett esemény és program címszavak alatt a nagy nemzetmentő tevékenység nyomaira sem bukkanhat az egyszeri érdeklődő. De ez nem is fontos. A lényeg, hogy az Egyesület a 2012. március 15-i Békemeneten részt vett, a szervezet alelnökét pedig Dunst Eszternek hívják, aki például a szintén kormányközeli, úgynevezett PolgárPortálon publikált korábban. Úgy tűnik, ennyi bőven elég egy húszmillió forintos pályázat elnyeréséhez. A lényeg, hogy a pályázó benne legyen a gittegyletben. Legyen szó földről, trafikról vagy nőegyletről! 45 millió forint közpénz az elítélt cigánynak Hiába ítélte el Gáspár Győzőt a bíróság tavaly adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt, ez nem számít a közpénzek osztogatásánál. A showman ugyanis 45 millió forintot kap, hogy egy roma mozifilmet készíthessen. Gáspár Győző 1 év 8 hónap, felesége pedig 1 év 6 hónap felfüggesztettet kapott tavaly év végén, miután a bíróság bűnösnek találta őket kétrendbeli adócsalásban, kétrendbeli adócsalás bűnsegédletben, egyrendbeli kisebb kárt okozó csalásban és egyrendbeli magánokirat-hamisítás vétségében. A közpénzből folyósított pályázati pénzek elnyerésénél azonban, úgy látszik, nem számít a büntetlen előélet. A sorry! magazin birtokába jutott információk szerint ugyanis Gáspár Győző 45 millió forintból rendezheti meg a Rómeó és Júlia roma filmváltozatát, amire két éve adta be pályázatát. A lap úgy tudja, a rapper saját alapítvánnyal rendelkezik, melyben ügyvezető igazgatóként tevékenykedik. A pályázaton idén elnyert közpénzt a hírek szerint már át is utalták a showman alapítványának számlájára. Gáspár Győző ezzel a kilencvenperces mozifilmmel akarja megmutatni, hogy vannak még rejtett erőforrásai, és neki a filmiparban van a helye. A film állítólag izgalmas perceket kínál majd a nézőknek, lesz benne cigány verekedés, temetési szertartás, átkok, a főszerepeket pedig híres cigány színészek, zenészek játsszák majd. A sorry! megkereste Gáspár Győzőt, aki így reagált: Senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit és mennyit nyertem! A témával kapcsolatban egyelőre nem szeretnék nyilatkozni! Csak hisztizett Gerendás Gerendás Péter nemrég még azzal próbálta magára felhívni a figyelmet, hogy el akarja hagyni a szerinte fasizálódó Magyarországot. Az emigrálás okaként nehéz anyagi helyzetét és a kilátástalanságot is megjelölte a zenész, ennek ellenére egy csúnyán bebukott előadásáról Lexusszal távozott. Gerendás Székhelyi Józseffel adott volna közös estet, de az előadást megelőző percekben is csak a jegyszedő és egy újságíró volt kíváncsi rájuk. A zenészt a Blikk kapta lencsevégre a Lexusban, aminek egy autós portál szerint használtan nagyjából 2-3,5 millió forint lehet az ára.
I. III. évfolyam 2. szám 3. szám 2011. 2013. november-december július-augusztus BELFÖLD 3 Nincs vége a trafikmutyinak Július elsejétől több mint ötezer, jórészt Fidesz-közeli családi vállalkozás árusíthatja a cigarettát, valamint a kormány jóvoltából fagyit és alkoholt. Magyarország-szerte mutyizások, összefonódások tucatjai derültek ki az elmúlt hetekben. A Jobbik tiltakozott, tüntetett és több feljelentést tett. Egy doboz cigaretta árából mintegy száz forinthoz jutnak a döntően Fideszközeli családok július elsejétől, a trafiktörvény hatályba lépésétől. A Nemzeti Dohányboltokat országszerte számos kormánypártközeli családnak osztotta ki az illetékes bírálóbizottság, több helyen etikátlan eljárással. Takács Gábor miskolci fideszes képviselő felesége, anyósa és annak testvére fejenként négy, összesen 12 dohánykoncesszióhoz jutott a városban, amelyből a tíz százalékra növelt árrés miatt busás jövedelmük lehet majd. Ennek megfejeléseként Takácsék családi vállalkozása, a New Man Kft. 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő pályázatán. Miskolci eredetű hír, miszerint sem fogorvos felesége, sem pedagógus édesanyja nem lesz trafikos Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselőnek, miután a miskolci politikus közleményben tudatta: lemondanak a koncesszióikról. Nánási-Kocsis egyfelől a személyét és hozzátartozóit ért támadásokkal, másfelől személyes tiltakozásával indokolta a döntést, ám a közleményükből kiderült: első körben ők is etikátlanul jutottak trafikhoz. Négy trafik koncessziós jogát is elnyerte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöki kabinetfőnökének felesége Szentendrén és Budakalászon. Borbás Zsolt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke két dohánykoncesszióhoz jutott hozzá, ezenkívül 14,9 millió forintot nyert el a munkahelyteremtő pályázaton június közepén, pedig már tavaly is 21 millió forintot ka- Térkép a gyanús körülmények között kiosztott trafikkoncessziókról pott. F e k e t e Ferenc hódmezővásárhelyi fideszes önkormányzati képviselő 6,4 millió forintot nyert el a friss munkahelyteremtő pályázaton, korábban pedig két dohánykoncessziót szerzett a városban. Gyulay Zsoltnak, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának a sógora is elnyert két trafikpályázatot a főváros harmadik kerületében. A sort még hosszasan lehetne sorolni, de helyhiány miatt nem tudjuk. Mint ismeretes, hangfelvétel bizonyította, hogy nem mondott igazat a szekszárdi polgármester, amikor letagadta a trafikmutyi létét, hiszen valóban volt egyeztetés a helyi fideszesekkel, amelyen egyenként vették végig, ki ismeri a dohányboltra pályázókat. Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője június végén arról érdeklődött, ha a kormány valóban az egészségvédelem érdekében osztotta szét a fideszes haverok között a trafik- és fagyiboltokat, akkor miként lehetséges, hogy legutóbbi döntésükkel Lázár János államtitkár barátjának Tabán Trafik Zrt. nevű dohánygyárát támogatják 400 millió forintos vissza nem térítendő támogatással, melyről köztudott, hogy bizony nem kis részét a magyar adófizetők forintjai teszik ki. Lesz új különadó is a bankoknak Hétszázalékos adót vet ki a kormány az állam által átvállalt, 612 milliárd forintot kitevő önkormányzati adósságállományra. Ezt azonban majd a bankoknak és hitelintézeteknek kell megfizetniük december közepéig. Indokként a hitelezők eddigi kockázatkitettségének csökkenését jelölte meg a kormány. Ez az adó még jogosnak is tűnhet, de ahogy a kormány korábban sem, úgy a jövőben sem gátolja meg a pénzintézeteket és multikat terhelő adók áthárítását az emberekre. Újabb brutális adóemeléseket jelentett be a kormány. Az utca emberének leginkább a csekkadó duplájára emelése fáj majd, hiszen a jelenleg is létező 3 ezrelékes adó hatra nő. A tranzakciós il- Újabb brutális sarcok Duplájára emeli a kormány tranzakciós adót, vagyis az emberek kétszer annyi illetéket róhatnak le az államnak minden egyes csekkbefizetésük, bankkártyás vásárlásuk és pénzfelvételük után, mint eddig. A levegővételi adónak is felfogható kormányzati sarc ugyanis azért bünteti a lakosságot, ha saját pénzét használja. leték majd minden átlagos pénzmozgást érint, a csekkbefizetést, bankkártyás vásárlást, pénzfelvételt. A bankszámlák közötti átutalások esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik a sarc. A cégeket terhelő távközlési adó kettőről három forintra emelkedik (cégek esetében), az adó felső plafonja pedig a vállalkozóknak 2500 forintról 5000 forintra nő, a magánszemélyeknél ugyanez 700 forint lesz. Az alapvetően a MOL-t érintő bányajáradékot 12 százalékról 16 százalékra emeli a kormány, míg 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli majd a kamatjövedelmeket is. A Jobbik jelentős adóemeléseknek, újabb megszorításoknak ítéli a pénzügyi intézkedéseket. Volner János pártalelnök, frakcióvezető-helyettes szerint ráadásul a kabinet populista módon úgy tesz, mintha az intézkedésekkel a multinacionális cégeket vagy a bankokat adóztatná, miközben a terhek teljes áthárítását lehetővé teszi, így azokat valójában az emberek viselik. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány fokozza a magyar gazdaság lemaradását és régiós leszakadását ahelyett, hogy mindent megtenne a lakosság és a gazdaság adóterheinek csökkentése érdekében. A tervezett változtatásokkal a Fideszkormány valójában az emberek életszínvonalát és a gazdasági válságból történő kilábalás esélyeit is radikálisan csökkenti hangsúlyozta Volner János. Az újabb megszorító csomag azért is meglepő, mert a kormányzati kommunikáció az elmúlt hetekben folyamatosan attól zengett, hogy növekedett a költségvetési mozgástér, rendbe tették a gazdaságot, ráadásul kikerültünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól is. Szakértők szerint ez a csomag azért készült, mert a kormány ebből finanszírozná a választások előtti utolsó nagy költségvetési osztogatását.
4 BELFÖLD Aggasztó problémákat idéz elő a debreceni Menekülteket Befogadó Állomáson tartózkodó mintegy ezer menekült szélsőséges magatartása. A Sámsoni úton élő emberek valósággal rettegnek, és nincs az a rendőri erő, amely képes lenne megvédeni őket a szabadon kószáló, bevándorló bűnözőktől. Nem telik el úgy nap, hogy ne történne bűncselekmény Debrecenben immár a belvárosban is, amit a városi menekülttáborból kisétálva szabadon kószáló menekült bűnözők követnek el. Magyarországon három menekülttábor működik, ezek közül már évekkel ezelőtt is a debreceni volt a legrosszabb, ugyanis az uniós előírásoknak megfelelően Újabb bűnözői veszélyforrás: a bevándorlók ez ad otthont a bizonytalan státuszú menekülteknek. Az elmúlt években megemelték a befogadási létszám normáit, valamint ennek a tábornak a házirendje lehetőséget ad a lakóknak a ki- és bejárásra. Kósa Lajos fideszes polgármester 2008-ban, még ellenzékben kesergett is azon, hogy az ilyen körülmények között elhelyezett menekültek a legkevésbé érzik otthonuknak Debrecent. Még akkor kezdeményezték a városból a menekülttábor kiköltöztetését sikertelenül. Az utóbbi időben azonban a fideszes városvezetés semmit nem tett a tarthatatlan helyzet megváltoztatásáért. Manapság lényegében majd minden napra jut egy vagy több bűncselekmény, amelyet a városban III. évfolyam I. 3. 2. szám 2013. 2011. november-december július-augusztus tébláboló, a táborból szabadon kibe járkáló menekültek követnek el. Debrecenben a Sámsoni út környékén a legveszélyesebb a helyzet: a bevándorlók gyakorlatilag már egy kocsmát is elfoglaltak, az ivó a törzshelyüknek tekinthető. A város ezen részébe helyi lakó szinte be sem meri tenni a lábát. A bűncselekmények azonban már a belvárost, a Nagytemplom közvetlen környékét sem kímélik. Mindennapos, hogy a főtéren az unatkozó bevándorlók szóban vagy tettlegesen molesztálják a nőket, de az utóbbi időben brutális támadásokat is végrehajtottak a magyarok ellen, a tulajdon elleni bűncselekmények mellett bántalmaztak embereket, és többeket meg is késeltek életveszélyes sérüléseket okozva. Májusban ezért fáklyás felvonulást tartott a debreceni Jobbik, hogy felhívja a figyelmet a tarthatatlan állapotokra. Kulcsár Gergely, a Jobbik megyei elnöke szerint jogszabályi szigorítására van szükség, arra, hogy az a menekült, aki a legkisebb összeütközésbe kerül a törvénnyel, akár csak szabálysértést követ el, ne hagyhassa el a tábor területét. A befogadó állomás lakóinak túlzottan szabad mozgását korlátozni kéne, este hét óra után ne tartózkodhassanak közterületeken, s lényegesen nagyobb rendőri jelenlétre is igény volna hangsúlyozta a politikus. Az ország vezetése eddig semmilyen lépést sem tett a bevándorlók ügyben, sőt Győr-Moson-Sopron megyében, a vámosszabadi határátkelőhely mellett újabb menekülttábort kíván létesíteni a helyi népakarat és a Jobbik tiltakozása ellenében is a kormány. A faluba július 1-jétől akár 216 igeden menekült is érkezhet. Európa elhibázott bevándorláspolitikájából pedig érdemes lenne tanulni: Londonban például két menekült a járókelők szeme láttára végzett ki egy brit katonát vagy miután a rendőrök meglőttek egy késsel fenyegetőző bevándorló férfit Svédországban, óriási zavargások törtek ki, Malmö lángokban állt. Temesd magad Fészekrakókra jut közpénz A Fidesz két és fél milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kíván adni kirekesztett társadalmi csoportok vagyis többnyire cigányok új lakásba költöztetéséhez. A kormány új fészekrakó programjában a büntetett előélet sem kizáró ok, a cigányokat pedig nem szegregáltan telepítik le, hanem magyar családok mellé. A projektre személyenként tíz-, lakásonként ötvenmillió forinttal számolnak. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy a pályázati kiírásba vezessék be a büntetlen előéletet mint alapfeltételt, valamint a helyi lakosok hozzájárulását. Ingyen lakás helyett munkahelyekkel lehet és kell integrálni a cigányságot vallja Sneider Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki szerint a kormány ezzel azt az erőszakos integrációt folytatja, amelynek már több település is áldozatává vált. Sneider szerint ebből az összegből tartós munkahelyeket kellene teremteni, a cigányokat pedig hatalmas értékű ingatlanok helyett munkahelyekkel kéne felzárkóztatni. Sneider Tamás ingyen! A Jobbik módosító indítványokkal igyekszik megváltoztatni a fideszes többség szociális temetkezéssel kapcsolatos törvénytervezetét, amely értelmében a szegényeknek saját kezükkel kell eltemetni halottaikat. Szakszerűtlen, átgondolatlan és nem életszerű a Fidesz szociális temetkezéssel kapcsolatos törvénye, amely ráadásul sértő is a rossz anyagi helyzetben lévő hozzátartozókra nézve. Először is nem életszerű, hogy a megadott hőmérsékletet biztosítsák a halottat szállító kocsiban, nyáron ez például maximum 18 fokot jelent, ősszel viszont még alacsonyabbat, noha a nyári meleg sokáig elhúzódhat. A mosdatás sem magától értetődő feladat, főleg, ha az idős rokont napokkal később találják meg. A sírásásról nem is beszélve, amihez komolyabb fizikai erő kell, ráadá- sul ha nem szakszerűen végzik balesetveszélyes is lehet. Ezekhez a hozzátartozók például egyedül maradt özvegy esetén kénytelenek lesznek baráti segítséget kérni, amely természetesen feketemunkát jelent. Mivel a szabályozás szerint szűz földbe kell temetni az ilyen halottat, hogy a már elásott maradványok ne sérülhessenek, a házastársakat később nem tehetik majd az így elhantolt hozzátartozók mellé, akik gettóparcellákban nyugszanak majd. Bár a Fidesz a köztemetés költségeivel kapcsolatosan több százezer forintról beszélt, valójában például Egerben ezt hetvenezerért végzik, ráadásul ez sincs ingyen: hagyatéki teherként érvényesíteni tudja az állam. A kormánypártnak az az álláspontja, miszerint kórház közelében kegyeletsértő a temetkezési iroda, csak a piac újrafelosztását és a ma működő vállalkozások ellehetetlenítését szolgálja. A Jobbik ezért elutasítja a Fidesz javaslatát minderről Sneider Tamás, a nemzeti párt országgyűlési képviselője beszélt, aki hangsúlyozta: a Jobbik tucatnyi módosító indítványt adott már be, hogy gondolják újra ezt a szakszerűtlen, átgondolatlan törvényt.
I. III. évfolyam 2. szám 3. szám 2011. 2013. november-december július-augusztus BELFÖLD 5 Több ember megölésével vádolnak egy ároktői cigányokból álló bűnbandát, ám a bűnözőket az elmúlt hetekben sorra engedik ki a börtönből csak azért, mert lejárt a maximálisan kiszabható négyévnyi előzetes letartóztatásuk. Gyilkossági ügyükben a mai napig nem született ítélet, így hazatérhettek. A Jobbik tiltakozik. Sorozatgyilkosok szabadlábon R. Elemér és bűnbandájának első tárgyalását már 2011-ben megtartották, amelyen a vádlottak közül többen részben elismerték bűnösségüket. Az ügyben menet közben bírót váltottak, és egy genetikai szakértői vélemény sem készült el időben, ezért elhúzódott az eljárás. Ezalatt viszont letelt az előzetes letartóztatásban maximálisan letölthető négy év, így a jogszabályok előírásai miatt szabadlábra kerülhettek. A tagok akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújthatók, hiszen a vád szerint több idős ember haláláért is felelősek. R. Elemér hattagú családjával lomizás ürügyén indult portyázni Ároktőről, és az M3-as autópálya mentén lévő településeket vették célba. Áldoza- taik védtelen öregemberek voltak, akiket saját otthonaikban vertek és kínoztak meg, majd raboltak ki. Ketten belehaltak a kegyetlenkedésbe, több idős ember életét csak az orvosok tudták megmenteni. Eddig 12 hasonló esetre derült fény főleg Budapesten, valamint Heves és Hajdú-Bihar megyében. A forgatókönyv minden esetben hasonló volt. Hajnalban négyen-öten csuklyával a fejükön az idős emberekre rúgták az ajtót, áldozataik fejére lepedőt dobtak. Vascsövekkel verték őket, amíg ki nem szedték belőlük, hol rejtegetik kis értékeiket. Ezután gúzsba kötözték őket, majd sorsukra hagyták a szenvedőket. Volt olyan idős ember, akinek megkötözött testére ágylábat tettek, majd az ágyra rá is ugrott az egyik mint- egy 100 kilós férfi. Egy idős nő fejét a hajánál fogva beleverték a küszöbbe. Szabadulásukkal kapcsolatban először a Jobbik jelezte felháborodását. Staudt Gábor, a párt parlamenti képviselője közölte: a kialakult helyzetért a kormány a felelős, aki nem adja meg a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy a bíróságok a kellő erőforrással rendelkezzenek s időben meghozzák az ítéleteket. A jobbikos honatya Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszterhez, valamint Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult tájékoztatásért, milyen erőforrásokra vagy jogszabályokra lenne szükség ahhoz, hogy hasonló esetek többet ne forduljanak elő. A miniszter válaszában elismerte, hogy Staudt Gábor kérdése valódi problémát feszegetett. Itt még a vádlottak padján a megnyerő úriemberek Újabb eszetlenség Bokszedzésekre küldi a cigányokat a kormány Cigány fiataloknak fizeti közpénzből az Orbán-kormány, hogy profi módon tanuljanak meg bokszolni. Szerintük ez elősegítheti, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudjanak felzárkózni a társadalomban. A cigányfelzárkóztatás kapcsán hozott intézkedéseknek eddig nem sok eredményét láttuk, mégis több milliárd forint közpénzt ölnek bele minden évben. Az adófizető állampolgárok forintjaiból most újabb döbbenetes intézkedéssel állt elő a kormány: bokszedzéseket fizetne harmincezer cigány fiatalnak. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportért és ifjúságért felelős államtitkára szerint ezzel a kezdeményezéssel az érintett fiatalok esélyt kapnak arra, hogy gyorsabban, hatékonyabban és eredményesebben tudjanak felzárkózni a társadalomban. Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára úgy véli: ők azok a fiatalok, akiknek már karnyújtásnyira van a lehetőség, hogy a kilátástalan szegénységből a sport révén kitörjenek. Ez a kezdeményezés annak a megállapodásnak a része, amit a kormány még 2010-ben kötött az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) 30 ezer cigány sportolásának támogatására. Az első megyei ökölvívó akadémiát Szolnokon indították, de Farkas Flórián, az ORÖ elnöke szerint ha beválik az akadémia, akkor több más megyében, például Nógrádban, Borsodban és Szabolcs-Szatmárban is el akarják azt indítani. A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám közleményben reagált a cigányfelzárkóztatás címén indított újabb akcióra. Kozák Rajmund az iskola előtt várta meg osztálytársát, aki állítólag cigánynak nevezte őt az egyik órán, emiatt vágta pofon először a fiút. A cigány származású hivatásos bokszoló profi bokszütésekkel verte meg a 18 éves Rolandot, akit Kozák társai lefogtak a bántalmazás közben. A fiú még haza tudott menni, de otthon rosszul lett, és a kórházba szállítás közben meghalt. Kozák Rajmundot csupán 2 év 3 hónap fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélték, az előzetesben és házi őrizetben töltött időt levonva mindössze 15 hónapot ült. A képviselő szerint egyszerre megdöbbentő és felháborító, hogy a Fidesz ökölvívó akadémia indításában látja a cigány fiatalok sikerességét. Mirkóczki felidézte Kozák Rajmund fiatal cigány bokszoló esetét, aki 2008 elején osztálytársát ölte meg tehetségével. A jobbikos honatya úgy fogalmazott, a fiatalkorú cigányok egyre jelentősebb része tartja nap mint nap rettegésben környezetét, és erre nem lehet az a minisztérium válasza, hogy megtanítja minél profibb módon verekedni őket. Mirkóczki Ádám szerint Magyarországnak elege van ebből a politikából, és ha Pintér, Orbán nem képes megvédeni a tisztességes embereket, a Jobbik majd megteszi helyettük. Nem bírták? Eltűntek a cigány rendőrök A sikertelen cigányintegráció egyik esete a cigány származású rendőrök állományba helyezése. 2011 októberében nagy hírverés közepette 75 cigány rendőr állt munkába. Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő idén májusban kérdezte írásban a belügyminisztert, hányan maradtak állományban a hetvenötből. Pintér Sándor válasza szerint 24 fő dolgozik már csak a rendőrség kötelékében, tehát másfél év alatt a felvett cigány rendőrök kétharmada lemorzsolódott.
6 BELFÖLD III. évfolyam I. 3. 2. szám 2013. 2011. november-december július-augusztus A zsidó hitközség szerint a Nemzeti Alaptanterv nem tér ki megfelelően a zsidóságra a magyar történelemben. Átírná a magyar történelmet a Mazsihisz A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége februárban arra kérte az oktatási államtitkárságot, hogy a közoktatásban még többet tanítsanak a zsidókról. A szervezet azóta megbuktatott elnöke, Feldmájer Péter és ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a zsidóság szerepét hangsúlyozzák már a honfoglalás és az Árpád-házi királyok idejében. A vallási vezetők bővebben taglalnák a választott nép szerepét a magyar kapitalizmusban, polgárosodásban, és a holokausztot sem az 1930-as, hanem már a 20-as évektől oktatnák. Hasonlóra utoljára a Kádár-korszakban volt példa, amikor az egész Horthy-korszakot fasisztának bélyegezték. A Mazsihisz szerint az irodalmi művek is hiányosságot mutatnak, nem tanítják ugyanis kellő súllyal Kertész Imre Sorstalanság című regényét. Mint ismert, a Nobel-díjas szerző korábban felháborodva utasította vissza, hogy őt magyarnak nevezzék. A Die Welt riporterének így fogalmazott: Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz! Kötelező lesz ősztől a napközi Idén szeptembertől kötelezőek lesznek az eddig szabadon választható délutáni iskolai foglalkozások. A tárca szerint nem a tanulók bezárása a cél, a szülők a felmerülő pluszköltségektől tartanak. Az egész napos iskola ötletét először két éve vetette fel a kormány. Az elképzelés szerint a diákok délután nem tantárgyakat tanulnának, hanem kötelező és szabadon választható foglalkozásokon, szakkörökön, felzárkóztató órákon, korrepetálásokon vennének részt. A szeptember 1-jétől hatályos új köznevelési törvény előírja, hogy a foglalkozásoknak legalább délután négy óráig kell tartaniuk, és ezalatt gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A minisztérium szerint a délutáni foglalkozásokat azért kell kötelezővé tenni, hogy a gyerekek ne legyenek felügyelet nélkül tanítás után. Mint mondják, nem a tanulók bezárása, családtól való elszakítása a cél. Iskolán kívüli foglalkozások keretében akár sportegyesületekkel vagy művészeti iskolákkal is együtt lehet működni. Bár a délutáni napközi a dolgozó szülőknek nagy segítséget jelenthet, annak kötelezővé tételét sokan felzúdulással fogadták. Több édesanya például pont azért vállalt félállást, hogy minél több időt együtt tölthessen a gyermekével. Mások szívesebben bíznák gyere- keiket tanítás után a nagyszülőkre, mint felügyelőkre. A délután 4-ig tartó bent maradás miatt a jövőben azok a szülők is kénytelenek lesznek napi háromszori étkezést fizetni, akik eddig a meleg étkezést otthon biztosították gyermekeik számára. A délutáni foglalkozások ráadásul még több iskolai felszerelést, segédanyagot, játékot vonnak maguk után, amelyek megfizetésére nem minden családnak van lehetősége. A törvény szerint lehetőség lesz a kötelező napközi alóli felmentésre is, de ez teljes mértékben az intézményvezető belátásán múlik, és a jogszabály nem részletezi a döntés szempontjait. A szülőknek ősztől növekvő tankönyvárakkal is számolniuk kell, miután a kormány monopolhelyzetbe hozta a Könyvtárellátót, majd a terjesztés árrését az eddigi átlagos 12 százalékról a nagy példányszámú tankönyvek esetében 20 százalékra emelte. A Jobbik nemrég egy olyan határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amelyben a szerintük indokolatlanul magas árrés csökkentését és a tankönyvárak 13 százalékos mérséklését kezdeményezik. Szelektív béremelés Többek között az alapellátásban dolgozó ápolók sem részesültek a kormány által bejelentett egészségügyi béremelésből. A Jobbik szerint ugyanakkor a jelenlegi emelés nem elég ahhoz, hogy az orvosok kivándorlásának üteme lassuljon. A kormány sikerpropagandája minden területre, így a hazai egészségügyre is kiterjed. Ennek jegyében tudhatta meg a közvélemény a közelmúltban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkártól, hogy különböző mértékben, de minden egészségügyi dolgozó kap béremelést, amire mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Az államtitkár azt mondta, az idei béremelés fókuszában a diplomás szakdolgozók voltak, de kapnak emelést a szakdol- gozók, a rezidensek, a kórházi gyógyszerészek és a szakorvosok is. A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Gyenes Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, az eddigi segítség nem volt elég, és értetlenségének adott hangot, amiért a kabinet csupán 29 milliárd forintot fordított béremelésekre annak ellenére, hogy korábban 50 milliárd forintról tárgyaltak. A nemzeti párt szakpolitikusa felhívta rá a Tovább a szoci úton Balczó Zoltán szerint az egészségügy több évtizede tartó átalakításának az eredménye minduntalan az, hogy pénzt vonnak ki a regnáló kormányok a rendszerből. Az Országgyűlés jobbikos alelnöke erről Miskolcon beszélt, ahol a párt a városi Semmelweis kórház előtt tartott demonstrációt. A politikus az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a forráskivonások mögött mindig közvetve vagy közvetlenül lobbi- és magánérdekek állnak. A Jobbik azért szervezte a tüntetést, mert a nemzeti párt megítélése szerint az egészségügy szétverését 2007-ben megkezdő MSZP SZDSZkormány politikáját napjainkban felgyorsult ütemben folytatja a Fidesz miskolci csapata. figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozók több csoportja is kimaradt az eddigi béremelésekből, pedig őket is érintenie kellene. Ilyen például az alapellátásban dolgozó ápolók és szakápolók, valamint a technikusok csoportja, akik az orvosi műszerek hibátlan működéséért felelnek mondta. Gyenes Géza megjegyezte, hogy bár 94 843 ember kap béremelést, az egészségügyi dolgozók száma meghaladja a 160 ezer főt. A képviselő rámutatott, hogy a 2013-as és 2012-es negyedévi adatok összehasonlításából 20 százalékos növekedés mutatkozik elvándorlás terén, amibe beletartozik minden egészségüggyel kapcsolatos munkavállaló. Gyenes szerint nem lesz elég a jelenlegi emelés ahhoz, hogy a kivándorlás üteme lassuljon, sőt szerinte az sem biztos, hogy egy jelentősebb emelés hatására a már elment orvosok egyáltalán visszajönnének. A jobbikos honatya emlékeztetett: 2012-re befagyasztották az ügyeleti díjakat, melyeket ígéretük ellenére idén sem oldanak fel. Ez azonban a képviselő számításai szerint nagyobb mínuszt jelent a fizetések terén, mint az emelés mértéke. A vg.hu elemzése szerint az első negyedéves adatok alapján a béremelés ellenére sem lanyhult az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalási kedve, és az év végéig ismét meghaladhatja a kétezret a Magyarországról távozó orvosok, ápolók száma. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd Európa egészségügyi ellátórendszereiből, így a betegek 15 százaléka ellátatlan maradhat. Magyarországon a KSH adatai szerint 1634 orvossal és 3433 szakdolgozóval tudnának többet foglalkoztatni.