FEGYVERNEK-SZAJOLI ÖBLÖZETEK TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSE Békési István, Virágné Kőházi-Kiss Edit, Sólyom Péter MHT ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 02-04 Előadó: Békési István KÖTIVIZIG, VÖO osztályvezető
ELŐZMÉNY 1504/2012. sz. (XI. 16.) Korm. határozat állami feladatként határozta meg az aszálykár elleni küzdelmet. A szükséges infrastruktúrát (forgalomképes művek) kezelését és üzemeltetését állami kézben kívánja tartani. A KÖTIVIZIG a vízkészlet-hasznosítási stratégiájában kidolgozta a közép- és hosszútávon szükséges fejlesztési javaslatokat, üzemeltetési lehetőségeket. A komplex, rendszerszemléletű dokumentáció kínál hatékony megoldást az Alföld középső területének jövőbeli vízgazdálkodási problémáira.
PROJEKT A fejlesztési elképzelés a tervezési terület két holtágnak a vízellátását célozta, többféle változat vizsgálatával. A változat elemzések korai szakaszán felmerült, hogy lehetőleg gravitációs vízzel valósuljon meg a vízpótlás, amelyhez vízbázist a Kiskörei tározó és a meglévő öntözőrendszerek biztosítanak. A végső egy új öntözőfürt (Nk VI. fürt) kiépítésére ad javaslatot amely magába építetné a térség korábban felhagyott három öntözőfürtjét. A projektben helyet kapott a két holtág, és a kapcsolódó belvízi művek rekonstrukciója is, amelyek a vízszétosztásba is bekapcsolhatók. A komplex fejlesztés jól elkülöníthető, és önmagukban is életképes részekre bonthatóak.
TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA Az Óballai és régióban Tiszapüspöki öntözőrendszereket Tiszai vízkivételek, a A Észak-Alföldi Tisza a folyószabályozást Szajol-Törökszentmiklós-Fegyvernek megelőzően gyakortaközvetlen elöntötte a Szajoli települések és Büdöséri között, Surjáni öntözőrendszer a Fegyverneki holtágból üzemelő vízkivétellel É-ról a Tisza öblözetek mély balterep parti vonulatait árvízvédelmi a Tinókatöltése és által Büdöséren határolva keresztül helyezkedik. el. működött, mindhárom esetben a Tisza folyó jelentette az öntözővíz forrást, szivattyúsan. Ezek az öntözőrendszerek régóta nem működnek
SZAJOLI HOLT-TISZA A Holtág Szolnok várostól K-re, Szajol és Tiszapüspöki községek között, a Tisza balpartján helyezkedik el. Közigazgatásilag részben Szajolhoz, részben Tiszapüspökihez tartozik. A Tisza szabályozása során átmetszés következtében alakult ki 1857-ben. A holtág területe 70,5 ha. A Holt-Tisza vízgyűjtője területéről lefolyó belvizek a Décse-éren keresztül, egyszeri átemeléssel jutnak a befogadóba
FEGYVERNEKI HOLT-TISZA A Holt-Tisza medre Fegyvernek nagyközség, Nagykörű község és Törökszentmiklós város közigazgatási területén helyezkedik el. A holtág 1991. évben Fegyvernek önkormányzat tulajdonába került. A holtág a Tisza szabályozása során az 1856-ban alakult ki a Tisza folyó bal partján. A holtág vízkészlete egyrészt csapadékvízből, másrészt az Nkfcs. Sóút és a Szolnok-Debrecen vasútvonal közötti jobb és baloldali övcsatornák lefolyó vizeiből származik. Ökológiai vízpótlása gravitációs úton a Nagykunsági-főcsatorna, az Nk.IV-1. forgalomképes fürtfőcsatorna útvonalon keresztül történik
KOMPLEX FEJLESZTÉS CÉLJA Az NK VI fürt megépítésével mintegy 5000 5500 ha gravitációs vízpótlásának kiépítése a Nagykunsági főcsatorna I. bögéből a korábbi Surjányi, Tiszapüspöki és Óballai öntözőrendszerek össze-, és átkapcsolásával szükséges fejlesztésekkel. A vízszétosztás feltételeinek kiépítése a felhagyott korábbi öntözőcsatorna medrek felújításával, felhasználva a meglévő belvízcsatorna hálózatot. A Fegyverneki holtág meder revitalizációja, tározási és gravitációs vízpótlási feltételeinek javítása. A Szajoli holtág meder revitalizációja, tározási feltételeinek javítása, állandó gravitációs vízpótlási lehetőség kiépítése. A holtág esetében javulnak az ökológiai feltételek, vízi és vízhez kötött növényi, hal fauna és egyéb vízi élővilág életfeltételei. A Víz Keretirányelv egy fontos célkitűzése valósulhat meg azzal, hogy a holtmedrek kapcsolata az anya folyóval létrejöhet, illetve hatékonnyá és biztonságossá válhat a vízforgalom. Fölös belvíz elvezetés feltételeinek javítása.
VÍZIGÉNY, VÍZBIZTOSÍTÁS A várható öntözési igények alapján szükséges vízmennyiség meghatározására. A tervezett Nk-VI. fürtfőcsatorna szükséges meder kapacitása az Nagykunságifőcsatorna kiágazásánál 3,5 m³/s, a biztosítható vízfelszín esés figyelembe vételével a Szajoli I. csatornába 300 l/s vízleadás valósítható meg. A tervezett éves vízfelhasználása 15 millió m³-re kalkulálható.
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 1) Nk VI- öntözőfürt kiépítése a Szajoli holtágig: Új csatorna építése, övárkokkal töltésekkel a szükséges területek kisajátítása, Meglévő csatornák bővítése (Surjáni öntözőcsatornák), Fenti területek és parti sávok kisajátítása, Új műtárgyak építése, a nem megfelelőek átépítése, Tiszapüspöki öntözőcsatorna rekonstrukciója. Szajoli Holt-Tisza
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 2) Vízszétosztó létesítmények kiépítése: Surjáni öntözőcsatorna D-i és É-i ág rekonstrukciója, Új csatorna építése az Nk VI. fürtfőcsatornából Szajoli I. csatorna irányába szükséges területek kisajátítása Óballai összekötő csatorna kialakítása meglévő csatorna nyomvonalán, Óballai öntözőcsatorna rekonstrukciója, Óballai esésnövelő átemelő telep építése Nk IV-1.fürtfőcsatorna rekonstrukciója, Fegyverneki holtág vízpótlás vizsgálata a Kocsordosi A csatornán keresztül Fegyverneki Holt-Tisza
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3) Holtágak revitalizációja: Területbiztosítás a kotort mederanyag elhelyezéséhez, Holtág medrek kotrása víz alól a kotort mederanyag szikkasztása és elhelyezése, Szükséges műtárgy rekonstrukciós és átépítési munkák. Szajoli Holt-Tisza 2012. augusztus
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 4) Belvízcsatornák rekonstrukciója: Szajoli Holt-Tisza Büdöséri ök, Büdöséri főcsatorna, Décse-ér, Óballai belvízcsatorna, Szajoli I-1 csatorna. A belvízcsatornák szükséges mértékű iszaptalanítását és a műtárgyak tisztítását, rekonstrukcióját szükséges elvégezni Fegyverneki Holt-Tisza
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!