Gyermekek Háza Déli Óvoda 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 8. Gyermekek Háza Déli Óvoda Pedagógiai Programja Skarbit Józsefné intézményvezető Nyíregyháza, 2015. május 25.
Tartalom I. ALAPVETÉSEK... 6 Törvényi megfeleltetés... 7 Az óvoda jellemzői... 8 I.1. BEVEZETŐ... 9 I.2. HELYZETELEMZÉS... 10 I.2.1. Társadalmi környezet... 10 I.2.2. Humán erőforrás... 11 I.2.3. Tárgyi feltételek... 13 I.3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 14 I.3.1. Óvodai nevelésünk alapelvei... 14 I.3.2. Óvodai nevelésünk célja... 14 I.3.3. Gyermekkép... 14 I.3.4. Pedagóguskép... 14 I.4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA... 15 I.4.1. Az egészséges életmód alakítása... 15 I.4.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása... 16 I.4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés... 16 I.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 17 I.6. AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI TERVE... 18 I.6.1. Küldetés... 18 I.6.2. Jövőkép... 18 I.6.3. Minőségpolitika... 18 I.6.4. Minőségcélok... 19 I.6.5. Az intézmény minőségirányítási rendszere... 20 II. SZÉKHELY INTÉZMÉNY, TAGINTÉZMÉNYEK, TELEPHELYEK NEVELÉSI GYAKORLATA... 23 II.1. GYERMEKEK HÁZA DÉLI ÓVODA MONTESSORI NEVELÉSI GYAKORLATA... 24 II.1.1. Ajánló... 25 II.1.2. Óvodakép... 25 II.1.3. Gyermekképünk... 26 II.1.4. Óvodai nevelésünk célja... 27 II.1.5. Az óvodai környezet... 30 II.1.6. Az óvodai nevelés feladatai... 31 II.1.6.1. Egészséges életmód kialakítása... 31 II.1.6.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés... 34 1
II.1.6.3. Az értelmi fejlődés, nevelés biztosítása... 36 II.1.7. Az óvoda kapcsolatai... 45 II.1.8. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai... 47 II.1.8.1. Játék... 47 II.1.8.2. Mozgás... 53 II.1.8.3. A külső világ tevékeny megismerése, kozmikus nevelés... 56 II.1.8.4. A külső világ tevékeny megismerése, matematika... 60 II.1.8.5. Mese-vers... 63 II.1.8.6. Anyanyelvinevelés... 64 II.1.8.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 65 II.1.8.8. Ének, zene, énekes játék... 66 II.1.8.9. Munka jellegű tevékenységek... 68 II.1.9. Tanulás... 71 II.1.10. Hagyományápolás, ünnepek ünnepélyek, rendezvények... 76 II.1.11. Speciális feladatok... 78 II.1.12. Tehetséggondozás... 95 II.1.13. Gyermekvédelem... 96 II.1.14. Esélyegyenlőség az óvodában... 99 II.1.29. Az óvoda egyéb szolgáltatásai... 100 II.2. VIRÁG UTCAI TAGINTÉZMÉNY, VÉCSEY KÖZ TELEPHELY EPOCHÁLIS RENDSZERŰ NEVELÉSI GYAKORLATA... 101 II.2.1. A program célja... 102 II.2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása... 102 II.2.3. Egészséges életmód alakítása - gondozás... 103 II.2.4. Anyanyelvi- és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 104 II.2.5. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység... 104 II.2.6. Esélyegyenlőség, és gyermekvédelem az óvodában... 105 II.2.7. Szülő-gyermek pedagógus együttműködés formái és továbbfejlesztés... 108 II.2.8. A program pedagógiai és pszichológiai koncepciója... 109 II.2.9. A gyermeki tevékenységrendszer... 112 II.2.10. Az Epochális rendszerű program tevékenység formái... 121 II.2.11. A nevelés kerete és a csoportszervezés... 133 II.2.12. Tervezés... 136 II.2.13. Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok... 137 II.2.14. Az óvoda egyéb feladatai... 139 II.2.15. Kapcsolattartás a bölcsödével, iskolával, közművelődési intézménnyel... 139 II.3. KINCSKERESŐ TAGINTÉZMÉNY LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE NEVELÉSI GYAKORLATA... 141 2
Bevezetés, előtörténet... 142 Az óvoda küldetése... 142 II.3.1. A lépésről-lépésre óvodai program modellje... 143 II.3.2. Gyermekkép, óvodakép... 145 II.3.2.1. Gyermekkép... 145 II.3.2.2. Óvodakép... 145 II.3.3. Az óvodai nevelés feladatai... 146 II.3.3.1. A nevelés általános feladatai... 146 II.3.3.2. Az egészséges életmód alakítása... 146 II.3.3.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 147 II.3.3.4. A szabályok alkalmazása során... 147 II.3.3.5. Az óvodapedagógus feladatai... 148 II.3.3.6. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 148 II.3.3.7. A szociális nevelés individualizálva történő megvalósítása... 149 II.3.3.8. Alapelvként meghatározható... 149 II.3.3.9. Az individualizálás elvei... 150 II.3.4. Óvodai ünnepek, hagyományok... 151 II.3.4.1. Hagyományok... 151 II.3.4.2. A csoport hagyományai igen gazdaggá tehetők... 151 II.3.4.3. Őszi hagyományok... 152 II.3.4.4. Téli ünnepkör... 152 II.3.4.5. Tavaszi hagyományok... 152 II.3.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 154 II.3.5.1. Személyi feltételek... 154 II.3.5.2. Tárgyi feltételek... 154 II.3.5.3. Az óvodai élet megszervezése... 156 II.3.5.4. Az óvoda kapcsolatai... 158 II.3.5.5. Az óvoda intézményi kapcsolatai... 158 II.3.6. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai... 159 II.3.6.1. Játék... 159 II.3.6.2. Verselés, mesélés... 160 II.3.6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 161 II.3.6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 161 II.3.6.5. Mozgás... 162 II.3.6.6. A külső világ tevékeny megismerése... 163 II.3.6.7. Munka jellegű tevékenységek... 164 II.3.7. Tevékenységekben megvalósuló tanulás projektek formájában... 164 3
II.3.8. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere... 165 II.3.9. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek általános jellemzői... 167 II.3.10. Tervezés, a tevékenységek időkeretei... 168 II.3.11. A hét tevékenységközpont... 169 II.3.11.1. A családi és szimbolikus szerepjátékok központja... 169 II.3.11.2. Irodalmi és ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja... 170 II.3.11.3. Művészeti tevékenységek központja... 171 II.3.11.4. Manipulációs, asztali, társas-, és szabályjátékok központja... 172 II.3.11.5. Külső világ tevékeny megismerése tevékenység központ... 173 II.3.11.6. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja 176 II.3.11.7. Építőjátékok, szerepjátékok központja... 177 II.3.12. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 178 II.3.13. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 179 II.3.13.1. Gyermekvédelem az óvodában... 179 II.3.13.2. Az óvodai nevelőtestület feladata a gyermekvédelem területén... 180 II.3.13.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 180 II.3.13.4. Szociális feladatok ellátása... 180 II.4. KERTVÁROSI CSICSERGŐ TAGINTÉZMÉNY, BÓBITA TAGINTÉZMÉNY, MANDABOKOR TELEPHELY, KASSA ÚTI TELEPHELY, FELSŐSIMA TELEPHELY, TÜNDE UTCAI TELEPHELY TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI GYAKORLATA... 182 II.4.1. Nevelési cél... 183 II.4.2. A Kertvárosi Csicsergő Tagintézmény, a Kassa úti-; Manda-; Felsősima Telephely speciális feladatai:... 184 II.4.3. A Tevékenységközpontú óvodai helyi nevelés alapfeladatai... 185 II.4.3.1. Játék és tanulási tevékenység... 185 II.4.3.2. Társas és közösségi tevékenység... 187 II.4.3.3. Munkatevékenység... 188 II.4.3.4. Szabadidős tevékenység... 190 II.4.4. Egészséges életmódra nevelés... 190 II.4.5. Baleset megelőzésre nevelés... 193 II.4.6. Az érzelmi nevelés, érzelmi szocializáció, és társas kapcsolatok... 193 II.4.6.1. Egészséges életmód alakítása... 195 II.4.6.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés... 197 II.4.7. Komplex tevékenységek... 200 II.4.7.1. Az anyanyelvi nevelés célja... 200 II.4.7.2. A matematikai nevelés célja... 203 4
II.4.7.3. Külső világ tevékeny megismerése (Természet-Társadalom-Ember)... 204 II.4.7.4. Művészeti nevelés... 205 II.4.7.5. Mindennapi testnevelés... 207 II.4.8. Esélyegyenlőség és gyermekvédelem az óvodában... 208 II.4.9. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 209 II.4.10. Tehetséggondozás... 209 II.4.11. Az óvodai élet megszervezése... 210 II.4.12. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei... 212 II.4.13. Az óvoda kapcsolatai... 213 II.4.14. Az óvodába és iskolába lépés feltételei... 214 II.5. BUTYKATELEP TELEPHELY ÉS ROZSRÉTBOKOR TELEPHELY KOMPLEX PREVENCIÓS NEVELÉSI GYAKORLATA... 216 II.5.1. Óvodánk adatai... 217 II.5.2. Gyermekkép, óvodakép... 218 II.5.3. Óvodai nevelésünk célja, feladata... 220 II.5.4. A nevelés alapvető keretei... 223 II.5.4.1. Az egészséges életmód alakítása... 223 II.5.4.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció, erkölcsi és közösségi nevelés... 224 II.5.4.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 225 II.5.5. Az óvodai élet megszervezése... 226 II.5.5.1. Mozgás, mozgásfejlesztés... 226 II.5.5.2. Játék, játékba integrált tanulás... 227 II.5.5.3. Verselés, mesélés, dramatikus játék... 233 II.5.5.4. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc... 235 II.5.5.5. Rajzolás- festés-mintázás-kézimunka... 237 II.5.5.6. A külső világ tevékeny megismerése:... 238 II.5.5.7. Munka jellegű tevékenységek... 240 II.5.6. Óvodánk csoportszerkezete... 241 II.5.7. Az óvodai élet megszervezése... 242 II.5.8. A szülő a gyermek a pedagógus együttműködésének formái... 245 II.5.9. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 246 II.5.10. Óvodai ünnepeink rendje, tartalma... 249 II.5.11. Környezetvédelmi program... 250 A montessori nevelési gyakorlat kiegészítő melléklete... 251 Legitimációs záradék Jegyzőkönyv 5
I. ALAPVETÉSEK 6
Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a haza és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt. ágazati törvény) és az 1993 évi LXXIX. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeletek építettük be: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 12. 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. módosításáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/20012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 15/2013. (II:26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve 2011.évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 8. (2) 95. (9)) bekezdés az óvodakötelezettségről 1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 1357/2011. (X.28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 7
Az óvoda jellemzői Az óvoda adatai Az óvoda elnevezése: Gyermekek Háza Déli Óvoda Az óvoda címe: 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 8. Az óvoda elérhetősége: Tel: 42/512-920 Fax: 42/512-920 E-mail: gyermekekhazaovoda@gmail.com Az óvoda alapító okiratának kelte: 2013. 09 01. Az óvoda alapító okiratának száma: 189/2013. (VIII.29.) Az alapító okiratban meghatározott maximális gyermeklétszám: 1310 fő Az engedélyező szerv neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Az óvoda fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata A Pedagógiai Programot készítették: intézményvezető, intézményvezető helyettesek, tagintézmény vezetők, telephely felelősök A Nevelési Program benyújtója: Skarbit Józsefné SZÉKHELYÓVODA ADATAI Gyermekek Háza Déli Óvoda 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 8. Tel: 512-920 Intézményvezető: Skarbit Józsefné Eng. max. gyermeklétszám: 240 fő csoportok száma: 8- ebből 1 SNI-s Tagintézmények adatai Bóbita Tagintézmény Kertvárosi Csicsergő Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 4-6. 4400 Nyíregyháza, Dugonics u. 16. Tel: 42/512-913 Tel: 42/512-912 Eng. max. gyermeklétszám:120 fő Eng. max. gyermeklétszám:140 fő Csoportok száma: 4 csoport Csoportok száma: 5 csoport Kincskereső Tagintézmény Virág Utcai Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 4400 Nyíregyháza, Virág u. 67. Tel: 42/512-911 Tel: 42/512-909 Eng. max. gyermeklétszám: 120 fő Eng. max. gyermeklétszám: 240 fő Csoportok száma: 4 csoport Csoportok száma: 8 csoport 8
Telephelyek adatai 4400 Nyíregyháza-Butykatelep, Bajcsy-Zs. u. 12. Tel: 42/512-915 Eng. max. gyermeklétszám: 45 fő Csoportok száma: 2 csoport 4400 Nyíregyháza-Felsősima, Hosszúháti u. 59. 4400 Nyíregyháza, Kassa u. 27. Tel: 42/512-918 Tel: 42/512-948 Eng. max. gyermeklétszám: 30 fő Eng. max. gyermeklétszám: 60 fő Csoportok száma: 1 csoport Csoportok száma: 2 csoport 4400 Nyíregyháza-Mandabokor 4. 4400 Nyíregyháza, Rozsrétbokor 17. Tel: 42/512-917 Tel: 42/512-916 Eng. max. gyermeklétszám: 30 fő Eng. max. gyermeklétszám: 45 fő Csoportok száma: 1 csoport Csoportok száma: 2 csoport 4400 Nyíregyháza, Tünde u. 2. 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 29. Tel: 42/512-921 Tel: 42/512-914 Eng. max. gyermeklétszám: 120 fő Eng. max. gyermeklétszám: 120 fő Csoportok száma: 4 csoport Csoportok száma: 4 csoport Óvodai csoportok száma összesen: 45 (44 normál, 1 SNI-s csoport) Gyermek létszám összesen: 1310 fő I.1. BEVEZETŐ A Gyermekek Háza Déli Óvoda a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 139/2012. (V.31.) határozata alapján 2012.09.01. napjától 4 tagintézménnyel és 7 telephellyel működik. Körzetileg Nyíregyháza város déli részének óvodai ellátását biztosítja, összhangot teremtve az egyes tagóvodák és telephelyek pedagógiai, tanügy igazgatási, munkáltatói feladatainak ellátása terén. Önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi - gazdasági feladatait az Eszterlánc Északi Óvoda látja el. Nevelési programunkban az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján közös nevelési elvek, célok, feladatok meghatározása mellett megjelenítjük a tagóvodák és telephelyek azonos pedagógiai elvekre épülő nevelési gyakorlatát, sajátos nevelési arculatát. 9
I.2. I.2.1. HELYZETELEMZÉS Társadalmi környezet A Gyermekek Háza Déli Óvoda székhelyintézmény, a Bóbita Tagintézmény, a Kincskereső Tagintézmény, a Virág Utcai Tagintézmény, és a Vécsey-köz 29. telephely a belvárosban, a Kertvárosi Csicsergő Tagintézmény Nyíregyháza kertvárosi részében működik. Mandabokor, Rozsrétbokor, Tünde utca, Felsősima, Butykatelep, Kassa utcai telephelyek a külváros családi házas övezetében látja el a gyermekek óvodai nevelését, fejlesztését. A belvárosi óvodákban a csoportok összetétele heterogén a családi háttér tekintetében. A telephelyeken viszont kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma. A belvárosban működő óvodákban nagy a polarizáció. Egy-egy csoporton belül jelen vannak a szerényebb életkörülmények között és a jómódban élő családok gyermekei. Az értelmiségi szülők gyermekük óvodai elhelyezésénél figyelembe veszik az intézményben megvalósuló pedagógiai munkát, a környezetet, és a tehetséggondozást segítő szolgáltatásokat. Ezek a szülők lakóhelyük távolsága ellenére is ragaszkodnak a kiválasztott intézményhez, és nagy elvárásokat támasztanak a gyermekük optimális fejlődése érdekében. Szociokulturális közegtől függetlenül évtizedek óta maximális létszámban veszik igénybe a szülők a részleges integrációban lévő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátó speciális csoportot. Előnyt jelent, hogy a fenntartó közreműködésével, önerőből és pályázati forrásokból kialakult az autizmus-specifikus ellátás feltételrendszere a székhely óvodában. A tagintézményekben többségében lakótelepen élő gyermekek óvodai fejlesztését, ellátását valósítjuk meg. A társadalmi változások következtében egyre több az egykeresős, munkahelyi és anyagi gondokkal küzdő család. Tünde út 2. sz. telephelyen működő óvodába, a Kisteleki szőlő családi házas területeiről érkeznek a gyermekek. Szülői háttér jellemzői: értelmiségi 20%, fizikai 40%, vállalkozó 7%, munkanélküli 33%. A nemzetiségi gyermekek száma 12%, halmozottan hátrányos gyermekek 35%. Az óvoda családsegítő szerepet is betölt az elmúlt évtizedben kialakított gyakorlatára, eredményeire alapozva. A gyermekek fejlesztése során kiemelt szerepe van az óvodának a hátránykompenzálásban, az időben történő prevenciónak, az esetleges részképesség zavarok feltárásában, az egyéni fejlesztésben. Az óvoda a családok szociális jellemzői miatt óvó-védő, szocializáció funkciójának is eleget tesz. Butykatelep Nyíregyházától 10 km-re található, szétszórt település szerkezet jellemzi. Néhány házból álló kisebb tanyák, tanyabokrok tartoznak hozzá. Az óvoda környezetében a szülők iskolázatlanak, többségük napszámból, szociális támogatásokból él. Magas az etnikai kisebbséghez tartozók száma. Az óvodapedagógusok a hátrányos helyzetből származó lemaradásokat szakszerű, a gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőkkel együttműködve próbálják ellensúlyozni. Rozsrétbokor telephely összefüggő, kertvárosi jellegű településen működik, Nyíregyháza külterületén. A szülői háttér jellemzői: értelmiségi 32%, fizikai 50%, vállalkozó 13%, munkanélküli 5%. A gyermekek 34%-a HH-s, 3%-a HHH-s. A szülők iskolázottsága, jövedelem szintje, lakáskörülményei nagyfokú megosztottságot mutatnak. A családok többsége együttműködő, jó partnerként segíti a nevelőmunkát, pozitív a pedagógiai munkáról kialakult kép. 10
Mandabokor, Kassa utca, Felsősima telephelyek körzetébe tartoznak a bokortanyák, ahol szintén eltérőek a gyermekek szociokulturális adottságai, nagyok az értékrend és műveltségbeli különbségek. Magas a munkanélküliek száma, a családok többsége anyagi gondokkal küzd. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése, és a családokkal való folyamatos törődés a családsegítő szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel együtt. Pozitívum, hogy a népi hagyományokat, vallási ünnepeket a bokrokban élő gyerekek családjai még ma is ápolják, tovább őrzik és őriztetik gyermekeikkel. Az óvodai nevelés épít a természetközelségre, a szlovák hagyományok őrzésére. I.2.2. Dolgozói létszám Munkakör Humán erőforrás Gyermekek Háza Dél Óvoda Bóbita Tagóvoda Kertvárosi Csicsergő Tagóvoda Kincskereső Tagóvoda Virág utcai Tagóvoda Óvodapedagógus 16 8 10 8 16 Gyógypedagógus 2 Óvodapszichológus 1 Ped-i asszisztens 2 1 1 1 1 Gyógyped. asszisz. 1 Dajka 8 4 5 4 8 Óvodatitkár 1 1 1 Karbantartó 1 1 1 1 1 Konyhai kisegítő 1 1 Összesen 32 16 17 14 28 Munkakör Butykatelep telephely Felsősima telephely Kassa u. telephely Mandabokor telephely Rozsrétbokor telephely Tünde u. telephely Vécsey k. telephely Óvodapedagógus 3 2 4 2 3 8 8 Gyógypedagógus Ped-i asszisztens 1 1 Dajka 2 1 2 1 2 4 4 Óvodatitkár Karbantartó 0,5 Konyhai kisegítő 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 5,5 4 6,5 3,5 5,5 13,5 13 Intézményi szinten óvodapedagógus gyógypedagógus óvodapszichológus pedagógiai asszisztens gyógypedagógiai asszisztens dajka óvodatitkár karbantartó konyhai kisegítő összesen 88 fő 2 fő 1 fő 8 fő 1 fő 45 fő 3 fő 5,5 fő 5 fő 158,5 fő 11
Munkaköri beosztás szerinti megoszlás az óvodapedagógusok körében intézményvezető intézményvezető helyettes tagintézmény vezető telephelyfelelős óvodapedagógus gyógypedagógus fejlesztőpedagógus óvodapszichológus 1 fő 3 fő 4 fő 7 fő 88 fő 2 fő 1 fő 1 fő Az önkormányzat által elvárt takarékos létszámgazdálkodás érdekében csak a törvény által meghatározott létszámot foglalkoztatjuk, törekedve a minőségi színvonal megtartására. Óvodapedagógusok alap-és szakirányú végzettsége Alapvégzettség Felsőfokú, főiskolai végzettség 89fő Gyógypedagógus 2 fő Szakirányú végzettség Közoktatás vezető 8 fő Egészségfejlesztő mentálhigiénikus 5 fő Gyógytestnevelő 2 fő Drámapedagógus 1 fő Óvodai menedzser 1 fő Tanulási zavarok preventív pedagógusa 5 fő Vezető-óvodapedagógus szakvizsga 1 fő Tanulási zavarok felismerése, kezelése 1 fő Fejlesztő-differenciáló szakpedagógia 1 fő Kommunikáció és beszédfejlesztés az óvodában 3 fő Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztőpedagógusa 2 fő Hittanár 1 fő Gyermek-, ifjúsági- és családvédelmi pedagógus 3 fő Tanügyigazgatási, nevelési-oktatási intézményi ismeretek 3 fő Gyermektorna vezetés 2 fő Mentálhigiénés szakember 1 fő Inklúzió pedagógiája ismeretkör 1 fő Az óvodapedagógusok valamennyien rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel, a hét évenkénti továbbképzésüknek eleget tesznek, változatos szakirányú továbbképzéseken vesznek részt. Az óvodapedagógusok nevelő munkáját szakképzett dajkák segítik minden ellátási helyen. 12
I.2.3. Tárgyi feltételek Intézményünkben a 3-7 éves korú gyermekek nevelését 12 épületben 44 óvodai csoportban valósítjuk meg. Csoportbővítésre került sor a Virág Utcai Tagintézményben, és a Tünde utcai telephelyen, ezáltal 25-25 gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség a 2011/2012-es nevelési évtől. A Kertvárosi Csicsergő Tagintézmény 2013-ban átépítésre került, és a szülői igények alapján kiegészült egy csoporttal. A 2013/2014-es nevelési évtől 5 csoportos óvodaként működik. A székhely intézmény és a tagintézmények épületei eredetileg óvodának épültek, a funkciójuknak megfelelő infrastruktúrával. A telephelyek épületei családi házakból, iskolából kerültek kialakításra az óvodai nevelést biztosító feltételekkel. A 30-50 éves épületek műszaki állapotának fenntartása érdekében tatarozási munkálatokra van szükség, amelyek az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan kerülnek megvalósításra. Az Érkerti felújítás részeként 2013 nyarán a Vécsey 29. telephely, és a Kincskereső tagintézmény épületének homlokzatát korszerűsítették, továbbá a Tünde utcai telephely épületének tetőszigetelése valósult meg. Energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve felújításra vár a székhelyintézmény, Kassa utca, és Mandabokor telephely. Az óvodák udvarai gyermekközpontú szemléletet tükröznek, parkosítottak, több helyen gumilappal borítottak, jól szolgálják a gyermekek egészséges életmódra nevelését, testi épségük megóvását. EU-s szabványoknak megfelelő fajátékokkal biztosítjuk a változatos mozgáslehetőséget, és ahol nincs erre lehetőség, átmenetileg mozgatható műanyag játékokkal pótoljuk. A nyári időszakban tusolók, pancsoló medencék segítik a gyermekek felfrissülését. 2012-ben a Bozsik Program keretében focipálya kialakítására került sor a Vécsey 29. telephelyen. A csoportszobák alapterülete megfelel a törvény által maximált 25 fős létszámnak. A berendezés a csoportok nagy részében esztétikus, jó állapotú, dekoratív. A székhely óvodában lévő speciális csoport tekintetében az alapterület és a berendezés igazodik az átlátható, és kiszámítható, protetikus környezet megteremtéséhez. A Bóbita Tagintézményben és a Tünde utcai telephelyen a bútorzat a folyamatos karbantartás ellenére elavult, ezért cserére, korszerűsítésre van szükség. A gyermeki tevékenységet szolgáló tárgyi, szakmai eszközök az óvodapedagógusok kreativitásának, sokoldalúságának köszönhetően megfelelő számban, minőségben állnak rendelkezésre. A nevelőtestületek a pedagógiai gyakorlatuk sajátosságainak megfelelően teremtik meg, bővítik az eszközbeli ellátottságot sikeres pályázatok útján, költségvetési keretből, alapítványi bevételekből. Műszaki infrastruktúra tekintetében rendelkezésünkre áll: Székhelyintézményben: projektor, laptop, számítógépek, fénymásoló, DVD lejátszó, TV, fényképező gép, erősítő, CD lejátszó,interaktív tábla Tagintézményekben: számítógépek, fénymásoló, videó kamera, DVD lejátszó, TV, fényképező gépek, erősítő, CD lejátszó. 13
I.3. I.3.1. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Óvodai nevelésünk alapelvei Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Biztosítja a nevelés optimális feltételeit, a gyermekek számára a környezettudatos magatartás kialakítását segíti. Óvodai nevelésünk gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az érzelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról. Mindezt az életkornak leginkább megfelelő szabad játék során, kiegészítve azt a különböző tevékenységekkel. Gyermekeink számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. A teljes óvodai nevelésben a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tekintetében a figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás megjelenik a mindennapokban. I.3.2. Óvodai nevelésünk célja Az óvodai nevelés célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, kompetenciák kialakítása az egyéni fejlődésükhöz mérten az ismeretközpontú nevelésről-oktatásról az ismeret képesség attitűd hármas egységére helyezve a hangsúlyt. Az inkluzív pedagógia, az együttnevelés elterjesztése, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. I.3.3. Gyermekkép Legyenek tájékozottak az őket körülvevő világról, fogékonyak az új ismeretek iránt, és alapkészségek, képességek birtokában alkalmazzák tudásukat a gyakorlatban. Örömökre és szeretetre nyitott, érzelem gazdag, autonóm személyiségek legyenek. Alapozódjon meg a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek identitása. Közösségi magatartásuk, viselkedésük igazodjon az emberi együttélés szempontjából lényeges szabályokhoz. Hagyományápoló, a környezettel kiegyensúlyozott viszonyban élő, embertársait szerető felnőttekké váljanak. Szeresse a mozgást, felnőtt korára váljon életformájává az egészséges életmód, környezettudatos magatartás. Legfőbb élményforrása a szabadjáték legyen, amely a személyiségfejlesztés színtere, a tanulás, a készség- képesség fejlesztés leghatékonyabb módja. I.3.4. Pedagóguskép Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője, akinek a segítő támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Olyan pedagógus, akit elhivatottság, nagyfokú gyermekszeretet, pedagógiai optimizmus és tolerancia jellemez. Támogatja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek kulturális nevelését. Lehetőséget biztosít az óvoda napi tevékenysége során kultúrájuk megismerésére (mese-vers, ének, hagyományőrzés, ünnepek). Biztosítja, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek, és nem ad helyet az előítéletek kialakulásának. 14
A feltételrendszer és a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti a személyiség kibontakozását. A szülőkkel megfelelő együttműködést valósít meg, a családok értékrendjének sokféleségét figyelembe véve. Jellemzi a szakmai megújulás és innováció képessége. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozik, szükség szerint együttműködik a gyógypedagógussal, vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatásának elősegítése érdekében I.4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. - az egészséges életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. I.4.1. Az egészséges életmód alakítása A testi-, lelki egészség alapvető feltételeinek biztosítása a gyermekek komfortérzetének kielégítésére, testi fejlődésének elősegítésére. Az életkornak megfelelő optimális óvodai életritmus kialakítása. A gyermek egészségének védelme, edzettségének megőrzése, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges stresszmentes, biztonságos környezet megteremtésével, megőrzésével a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára speciális szakemberek bevonása a megfelelő gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 15
I.4.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda minden dolgozójának kommunikációja modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakítása és az emberek különbözőségének megértése érdekében. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. I.4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikációkülönböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 16
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 4. A család nyelvi kultúrájának, és az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele biztosítja, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. I.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Partnereink Kapcsolattartás formája (módja) Szülők Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt napok Közös óvodai rendezvények Bölcsőde Megbeszélés az óvodába érkezett bölcsődésekről Iskolák Nyílt iskolai tanítási órák Konzultációk Nyílt óvodai délelőtt Közös szülői értekezlet Fenntartó Értekezletek Rendezvények Szakmai szolgáltatók Továbbképzések, szakmai előadások Szakszolgálat Szakvéleményekkel kapcsolatos megbeszélés Kapcsolattartásért felelős Intézményvezető Óvodapedagógusok Óvodapedagógusok Bölcsődei gondozó Óvodapedagógusok Intézményvezető Intézményvezető Óvodapedagógusok Intézményvezető és a feladattal megbízott óvodapedagógusok Megbízott óvodapedagógusok Kulturális, sportlétesítmények Rendezvények, Közös programok Gyermekjóléti Szolgálat Eseti konzultáció Gyermekvédelmi felelősök Kapcsolattartás gyakorisága Alkalomszerű Napi Alkalomszerű Alkalomszerű Alkalomszerű Alkalomszerű Tervezett program szerint Alkalomszerű Alkalomszerű Közös programok, rendezvények Közös rendezvények Várható időpontja Helyszíne Résztvevők köre Tanévnyitó értekezlet Minden év augusztus 20-30 Székhely Intézmény- Intézményvezető, között Kereszt utca 8. Intézményvezető helyettesek, Tagóvoda vezetők Telephely felelősök Óvodapedagógusok Dajkák Technikai dolgozók Munkatársi értekezlet Nevelési év elején Minden dolgozó Félévi (értékelő) értekezlet Minden év január 10-30 Minden óvodapedagógus között Közös munkaközösségek Meghatározott Meghatározott program A munkaközösség tagjai munkaközösségi (feladatterv) munkaterv szerint szerint Tanévzáró értekezlet Minden év június 10-30 között Intézményvezető, Intézményvezető helyettesek, Tagóvoda vezetők Telephely felelősök Óvodapedagógusok Dajkák Technikai dolgozók 17
I.6. I.6.1. Küldetés AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI TERVE Alapvető küldetésünk, hogy az intézménybe járó gyermekek olyan módon nevelkedjenek, hogy alkalmasak legyenek a természeti és társadalmi környezetbe való beilleszkedésre. Küldetésünknek megfelelően pedagógiai munkánk középpontjába a gyermekek képességeinek fejlesztését helyezzük előtérbe. I.6.2. Jövőkép Intézményi szinten Szakmai munkánk középpontjába a gyermekek érdekeit állítjuk, egyben magas színvonalú óvodai szolgáltatást kívánunk biztosítani. A gyermek szintjén Nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns együttműködő, magas neveltségi szinttel rendelkező gyermekek nevelése. Megszervezni a gyermekek tapasztalatszerzési lehetőségeit, melyek kihasználásával adottságaiknak megfelelően fejlődnek képességeik, kreativitásuk, problémamegoldó gondolkodásuk, általános tájékozottságuk, örömmé válik számukra a tanulás, a felfedezés. I.6.3. Minőségpolitika Az intézmény minőségpolitikája szoros kapcsolatban áll az intézmény egyéb dokumentumaival úgy, mint Alapító okirat, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Éves pedagógiai munkatervek, Továbbképzési terv. Alkalmazotti közösségünk kötelezi magát arra, hogy munkája során a gyermekek érdekeit tartja elsődlegesnek. Azonosan fontos feladatunknak tartjuk a hátránykompenzálást, a felzárkóztatást és tehetséggondozást melynek következtében az esélyek különbözőségének mérséklésére törekszünk. Célunk a működés valamennyi területén magas színvonalú szakmai tevékenységet folytatni, melynek középpontjában, mint legfontosabb elem a pedagógiai folyamat áll. A szervezetfejlesztésben kapjanak fontos szerepet az alábbi értékek és tevékenységek: Érdekképviselet működtetése. Intézményi normák megfogalmazása. Hatékony vezetés, melyben a vezetési funkciók szabályozottá teszik a működést: ellenőrzési, mérési, értékelési rendszert a folyamatos fejlesztés szolgálatába állítja. Hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok fenntartása, újak kiépítése szolgálja az egymástól való tanulás lehetőségét (nyelvismeret, informatika ismeretek). 18
I.6.4. Minőségcélok A minőségcélok összhangban állnak óvodánk minőségpolitikájával, egy-egy minőségpolitikai ponthoz több minőségcél is kapcsolódik. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és részben integrált neveléséhez kötődő pedagógiai rendszer továbbfejlesztése. Célunk, hogy azonosítsuk folyamatainkat, melyek befolyásolják a pedagógiai munkát. Humán erőforrás minőségi célú fejlesztése a továbbképzési, önképzési lehetőségek által. Célunk kidolgozott indikátoraink használata mérési rendszerünkbe. Neveltségi szintmérés; Képességszint mérés; fejlettségmérő lapok, fejlődési naplók vezetése. Az SZMSZ, Házirend törvényi változások szerinti átdolgozása, a hatékony működtetés érdekében. Pedagógusokra, alkalmazottakra vonatkozó intézményi szintű a szervezeten belül érvényesülő normák, követelmények, egységesítése. Hatékony intézménymenedzselés szakcikkek megjelentetése, előadások tartása, intézményünk pedagógiai munkájáról, Jó gyakorlatairól szakmai, információs anyag szerkesztése szűkebb és tágabb környezetünkben szakmai munkánk elismertetése. Tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer követelményeinek közzététele az alkalmazottak körében, idő ütemezés elkészítése az átláthatóság érdekében. A partnerek elégedettség megismerése biztosítja az intézmény színvonalas működését. Kommunikációs folyamatok szabályozása intézményen belül és a partnerekkel tegye gördülékennyé és növelhetővé a kapcsolattartást. A partneriskolákkal való tartalmi együttműködés segítse az óvoda iskola átmenet nehézségeinek csökkentését. 19
I.6.5. Az intézmény minőségirányítási rendszere Az intézményben működő folyamatok rendszere 1.Vezetés Intézményvezető, Intézményvezető helyettesek Stratégiai tervezés Ellenőrzés Irányított önértékelés Cél az intézmény partnereinek elégedettsége 2. Partnerkapcsolatok irányítása Partnerek csoportosításának rendszerábrája Kommunikáció a partnerekkel, kapcsolati mátrix, partneri igény és elégedettség mérés 3. Humán erőforrások biztosítása, fejlesztése. Egyéb erőforrás fejlesztése. Továbbképzési rendszer 4. Nevelés Pedagógiai program cél, feladat és tevékenység rendszere 5. Mérés, értékelés Pedagógiai gyakorlatok indikátorai Értékelés 20
Irányított önértékelés Irányított önértékelés eljárásrendje Célja: Tényekre alapozva megállapítani intézményünk erősségeit, fejlesztendő területeit, kijelölni hol szükséges beavatkozás fejlesztés. Hatókör: Az intézmény teljes működése, közvetlen, közvetett partnerei. Az irányított önértékelés tartalma: - az önértékelés gyakoriságának meghatározása - az önértékelés területeinek meghatározása - az önértékelés területeihez illeszkedő módszerek meghatározása. Az irányított önértékelés gyakorisága Az irányított önértékelést 5 évente ismételjük meg intézményünkben, mely a vezetői ciklus végére esik, így az adottságok és eredmények felmérése, a fejlesztések tervezése végrehajtása hatékonyan történhet. A tanév 2. felében, februárban végezzük el a méréseket, megítélésünk szerint ez a legalkalmasabb időpont a tájékozódásra. A kiértékelés márciusban történjen, majd április hónapban készüljenek el az intézkedési tervek, melyek megvalósítása az új tanév szeptemberétől (rövid, közép, hosszú távú fejlesztések) 5 éven keresztül folyik, egyben beépül az intézmény tervezeteibe. Következő irányított önértékelés: 2017. február Az önértékelés területeinek meghatározása A eljárásrend leírásnak megfelelően a vizsgált területet 2 nagy csoportra bontjuk: Az intézmény jellemző adottságainak értékelése. Eredmények értékelése. A két nagy csoporton belül az alábbi szempontsort határozzuk meg. Az intézmény jellemző adottságai A vezetés értékelése. Stratégiai és operatív tervezés. A dolgozók irányításának értékelése. Erőforrások felhasználása. A nevelési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. A szervezeti kultúra és klíma értékelése. Az eredmények területei A munkatársak bevonásának mértéke. Partnerek elégedettsége (szülők, gyermekek, fenntartó, iskolák) Partnerek elégedettsége (pedagógusok, ped. munkát segítő munkatársak). (lásd. 1. sz. melléklet) Közösségi szerepvállalás. Az óvoda nevelési eredményei. 21
Az önértékelés területeihez illeszkedő módszerek meghatározása (Módszertani tábla) Az irányított önért. fő témaköre Módszer Humán erőforrás Minta felelős 1. Az intézményvezető kérdőív Vezetők nem vezető kiértékelése beosztású pedagógusok 2. Stratégiai és operatív kérdőív Vezetők tervezés Nem vezető beosztású ped. 3. Dolgozók irányításának kérdőív Vezetők teljes dolgozói kiértékelése kör 4. Erőforrások kiértékelése kérdőív Vezetők teljes dolgozói kör 5. Folyamatok és kérdőív Vezetők teljes dolgozói szabályozottságuk kör kiértékelése 6. Folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. Szervezeti kultúra kiértékelése 8. Munkatársak részvételének mértéke 9. Partnerek elégedettsége Gyermekek Szülők Iskolák Fenntartó kérdőív kérdőív adatgyűjtés Komplex képsor Kérdőív kérdőív interjú Vezetők teljes dolgozói kör Vezetők teljes dolgozói kör Teljes körű mintából kigyűjtés Köz.nagycsop. gyermekek teljes körű Eredmény Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Összefoglaló Erősségek Gyengeségek Gyűjtőtáblázat Kiértékelés Kiértékelés Kiértékelés 10. Partnerek elégedettsége (alkalmazottak) Összegyűjteni az előző kérdéssorokból az ide vonatkozókat 11. Közösségi társadalmi szerepvállalás Kigyűjtés a munkaügyi adatokból Gyűjtőtáblázat Feljegyzés Feljegyzés Teljes dolgozói kör Óvoda dolgozói köréből résztvevők - - Kiértékelés Kiértékelés - Feljegyzés 12. Neveltségi eredmények Óvodai (saját) mérőeszköz Iskolába távozó gyermekek Kiértékelés Az összesítés elemzés eredményeit a nevelőtestület elé tárva történik a prioritások meghatározása, a fejlesztések időrendjének kialakítása, minőségi körök vezetőinek, tagjainak kiválasztása, a kontroll kiépítése, korrekció és beavatkozás megteremtése. Az irányított önértékelés mérőeszközei (lásd. 1. sz. melléklet) Partneri igény és elégedettség mérés (szabályzata) Partnerek azonosítása - Partnerekkel való kapcsolat rendszere Hatókör: Az óvoda közvetlen és közvetett partnerei (lásd. 1. sz. melléklet) 22
II. SZÉKHELY INTÉZMÉNY, TAGINTÉZMÉNYEK, TELEPHELYEK NEVELÉSI GYAKORLATA 23
1. sz. melléklet II.1. GYERMEKEK HÁZA DÉLI ÓVODA MONTESSORI NEVELÉSI GYAKORLATA (Nyíregyháza, Kereszt u. 8.) 24
II.1.1. Ajánló Montessori szellemiségű Pedagógiai Programját óvodánk nevelőtestülete ajánlja minden nyíregyházi szülőnek, aki szeretné gyermekét: - biztonságot nyújtó környezetben elhelyezni, - szakmailag magas színvonalon képzett, szerető óvónők gondjaira bízni, - olyan pedagógiai rendszer szerint neveltetni gyermekét, - mely gyermek- és személyiség központú, 100 éves múlttal rendelkező világhírű pedagógia, - mely gyermeke számára adottságainak megfelelő képesség fejlesztést, magas szintű neveltséget biztosít, - autizmussal együtt élő gyermekét autizmus-specifikus ellátásban részesíteni. Óvodánk 1980-ban épült, Nyíregyháza belvárosában működő intézmény. Hét csoportunkban ép, egy csoportunkban sajátos nevelési igényű, autizmussal együtt élő gyermekeket nevelünk. Sajátos nevelési igényű gyermekekkel 1988 évtől kezdődően foglalkozunk, mely feladat ellátására a fenntartó támogatásával és intézményi erőfeszítésekkel építettük ki a törvénynek megfelelő követelményeket. Az autizmus szempontú vizuális akadálymentesítéssel megalapozzuk a szorongásmentes, megértésen alapuló tanulást, és a kölcsönös kommunikáció lehetőségét. A Montessori nevelési rendszer kiépítését 1994. évben kezdtük meg, mára valamennyi csoportunkban pedagógiai nevelési programunknak megfelelő Montessori adaptáció szerint dolgozunk. 2006-tól a kompetencia alapú nevelési program négy őselemre épülő tartalmát a helyi Montessori nevelési gyakorlattal összhangban valósítjuk meg. Óvodánk, mint önkormányzati intézmény alapvetően világnézetileg és politikailag semleges. A szülők igényétől függően 5 éves kortól biztosítjuk az ökumenikus hittan oktatást. II.1.2. Óvodakép Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodapedagógiánk elvi alapjait a Montessori pedagógiával azonosulva határozzuk meg. Az alapelvek filozófiájukban tartalmazzák azon általános értékeket, melyek az emberi jogok és gyermeki szabadság biztosítására a gyermekek tiszteletére és védelmére, a család-óvoda harmonikus együttműködésére vonatkoznak. Nevelési alapelveinkből kiindulva fontosnak tartjuk, hogy befogadó attitűd jellemezze pedagógiánkat, adjunk teret a szabad játékon keresztül a gyermeki személyiség kibontakoztatásának. A befogadás alappillére a különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni szükségleteinek teljes körű megismerése, és ehhez az adekvát tevékenységek megszervezése. Az érintett gyermekeknek joga van egészséges kortárskapcsolatokban, egyéniségüknek megfelelő módon fejlődni. 25
Montessori szellemű Pedagógiai programunk a képességek, ismeretek fejlesztésére épül a következő elvek szerint: A fogékony fázisok elve szerint a gyermek bizonyos ingerek felfogására, ismeretek elsajátítására fejlettségének egy adott szakaszában intenzívebben képes. Ez az érzékenység egyénenként különböző időpontokban jelentkezik. A gyermeknek akkor kell nyújtani a fejlődés lehetőségét, amikor valaminek a befogadására különösen fogékony. Egységes nevelési rendszerünk minden elemének biztosítania kell ezen alapelv érvényesülését. Az abszorbeáló lélek, mely csak gyermeki jellegzetes sajátosság, megfelelő miliőben érvényesülhessen. Az alapelv szerint a gyermek nem emlékezetébe vési az ismereteket, hanem magába szívja, beilleszkedik. Valódi tudás, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el, és melyet képes alkalmazni képességei által, és ebben igen nagy szerepe van a komplex óvodai környezetnek. A gyermek immanens (belső) fejlődési terve értelmében megvannak azok a belső tulajdonságok, melyeket ki kell bontani. Fontos, hogy ezt a gyermek is akarja, mely a pedagógustól nagyfokú tapintatot igényel. A gyermek szabadságának biztosítása, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Önálló törekvéseinek támogatása értelmében a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg tevékenységével, magatartásával nem sérti a közösség érdekét, melybe tartozik. A gyermek érdeklődését, akaratát önkéntességét tiszteletben kell tartani. A gyermeki képességek, készségek magasabb szintre emelését a figyelem intenzív koncentrációjának (tevékenység közbeni elmélyülés) támogatása segíti elő. Amennyiben a gyermek érzékeny bizonyos ismeret befogadására és ahhoz megtalálja a környezetében a problémát jelentő helyzetet, feladatot, eszközt, elmélyülten járja végig a megismerés útját. Az integráció, mint egy humanizáltabb pedagógia megvalósítása. A sérült, és nem sérült gyermekek együttélése önkéntes, és tervezett együttnevelést jelent. Szociális tanulást, a másik másságának elfogadását, szellemi, testi és lelki támasz nyújtását. Az egészséges gyermekek szüleivel történő együttműködés során csökkennek a sérültekkel szembeni előítéletek. Az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai megközelítéséről előzetes és folyamatos tájékoztatást nyújt a szülőknek. Együttműködést alakít ki a szülők igényeinek folyamatos megismerésére, véleményének értékelésére és a nevelő munkába való beépítésére törekszik. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, melyet az óvoda kiegészít. II.1.3. Gyermekképünk Gyermekképünket a fejlődés-lélektani törvényszerűségek, valamint a Montessori filozófia alapján határozzuk meg. A gyermeket egyedi és szociális lénynek tekintjük egyszerre. Egyedi individuumában benne foglaltatik immanens belső fejlődési terve, fejlődő személyiségében az abszorbeáló lélek és fogékony fázisok megjelenése. Mindezen törvényszerűségeket nevelőmunkánk szolgálatába állítva fejlődik a gyermek kreativitása, problémamegoldó képessége, örömmé válik számára a felfedezés, gazdag ismeretanyagot szerezhet, kialakul önállósága, az életkornak megfelelő magas szintű neveltsége. 26
Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, törekszik a gyermekek közti kulturális, szociális és személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartására. A tehetséges gyermekben meglévő különlegességet értéknek, és pedagógiai kihívásnak tekinti. Minden gyermek számára biztosítja az esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést a különleges bánásmódhoz. II.1.4. Óvodai nevelésünk célja A nevelésben az eltérő fejlődési ütem és az egyéni sajátosságok dominanciájának figyelembevétele. Az életkornak megfelelő sokoldalú képességfejlődés biztosítása. Ideális egyensúly kialakítása a nevelés tartalmában, szervezeti kereteiben az eszközök, módszerek alkalmazásában, a gyermekek optimális terhelése és a harmonikus fejlődés érdekében. A gyermeki aktivitás, érdeklődés, fogékonyság kihasználásával, a gyermeki szabadság biztosításával az önállóság kialakulásának és egyéni képességek korlátlan fejlődésének támogatása, a kompetencia érzés kialakítása, biztosítása. A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása az erkölcsi normákhoz való alkalmazkodás, magatartás, beszédkultúra, higiénés szokások, udvariassági és együttműködési formák vonatkozásában. A gyermek a óvodáskor végére lépjen be a lassú átmenetek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Békére nevelés. A kölcsönös szereteten és megértésen alapuló független, önmagát ellátni képes, dolgos, kreatív önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítőkész, együttműködésre képes, toleráns és békeszerető ember formálása. Sajátos nevelési igényű, autizmussal együtt élő gyermekek autizmus- specifikus, részleges és teljes integrációban történő fejlesztésének biztosítása. Inkluzív nevelés megvalósítása szorongásmentes miliő kialakításával. A pedagógia és a gyógypedagógia közelítése, egymástól való tanulás megteremtése, team munka kialakítása. A Montessori pedagógia alapelvek és a kompetencia alapú kiegészítő óvodai program összehangolása programunkkal. 27