Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Tel/fax: 52/316-268 OM: 030871 FARAGÓ UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Tel/fax: 52/316-268 OM: 030871 FARAGÓ UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tar t a l o m j e g y z é k I. Bevezetés, általános rendelkezések..3 II. III. IV. Az intézmény általános jellemzői.7 Az intézmény felépítése...11 Az intézmény vezetése.11 V. Az intézmény működésének általános szabályai..14 VI. Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók...15 VII. Az intézmény működési rendje 19 VIII. Az intézmény munkarendje...20 IX. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje.23 X. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 29 XI. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 35 XII. Az óvodai ünnepek hagyományok ápolása..37 XIII. Óvó-védő rendszabályok.38 XIV. Záró rendelkezések..41 XV. Nyilatkozatok Záradék Függelék 2

I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (IV. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok (Munka Törvénykönyve) alapján a Faragó Utcai Óvoda szervezetének felépítését, belső, külső kapcsolataira vonatkozó szabályait a jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1. A Szabályzat célja: A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza a Faragó Utcai Óvoda szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, annak érdekében, hogy a Ktv., és az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen, illetve garantálja az intézményi működés demokratikus rendjét. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, elfogadása, jóváhagyása Területi hatálya: az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelési idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Személyi hatálya: Szervezeti és működési szabályzat és mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Időbeni hatálya: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló eseményekre, programokra, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. A Faragó Utcai Óvoda szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az óvoda vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során a jogszabályban meghatározottak szerint a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának- Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, illetve a nevelőtestület vagy a szülői közösség vezetői erre javaslatot tesznek. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény ezt megelőző szervezeti és működési szabályzata. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, illetve a nevelőtestület vagy a szülői közösség vezetői erre javaslatot tesznek. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 3

3. A szervezeti és működési szabályzat jogi alapja Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. Az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. -a, amely szabályozza a szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemeit: (1)A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait - e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a költségvetési szerv létrahozásáról szóló jogszabályra, határozatra való hivatkozás: Megtalálható az alapító okiratban, amely az SZMSZ függelékét képezi a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás időpontját: Megtalálható az alapító okiratban, amely az SZMSZ függelékét képezi az ellátandó és szakfeladat szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését: Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytatunk az óvodában. azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amely felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol: A pénzügy-gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek megnevezését, engedélyezet létszámát, feladatait és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A Faragó Utcai Óvoda engedélyezet létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetés rendelete határozza meg. a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a jogi személyiségű szervezeti egység szervezetéről, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultakról, és a működés rendjéről. Jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, illetve a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket írhat elő, illetve annak gyakorlását ellenjegyzéshez kötheti. a nem jogi személyiségű szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el: A Faragó Utcai Óvodában nincs ilyen személy. a szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, 4

a költségvetési szerv szervezeti ábráját, külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, az irányító szerv által, a jogszabályban foglaltak szerint, a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását: A Faragó Utcai Óvodában nincs költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv. A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). (32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 18. (2) bekezdés) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. Egyéb Az intézmény alapító okirata A Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja Az intézményi működési alapdokumentumai és azok nyilvánossága A törvényes működést az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg. Alaptó okirat: amely az SZMSZ függelékét képezi Az alapító okirat tartalmazza az óvoda nevét, székhelyét, feladatait, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. 5

Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza: ο Az óvodai nevelés alapelveit. ο Az óvodai nevelés célját, feladatait. ο Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, differenciált fejlesztését. ο A sajátos nevelés igényű gyermekek integrál óvodai nevelésének segítését, iskolai előkészítésének céljait, fejlesztésének módjait. ο Szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. ο A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. ο Az óvoda ünnepeit, hagyományait. ο A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. Éves pedagógiai munkaterv Az óvoda hivatalos feladatsora, amely az óvodai célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai tervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Tartalmazza: ο a helyzetképet, ο a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, ο a programtervet, amely az alább pontokra terjed ki: ο a HNP nevelési évre lebontott feladatai, ο minőségfejlesztés feladati, ο humánerő fejlesztésének feladatai, ο felelősi rendszer, ο ünnepek, programok időkeretei, ο kapcsolattartási formákra, ο szakmai programokra, ο a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek jellegére, idejére, ο a tárgyi erőforrások fejlesztési feladataira, ο az ellenőrzés, értékelés ütemezésére, a nevelési év rendjére, ο a vezető és alkalmazottak munkaidő beosztására, ο az óvodai szünetek időpontjaira, ο a nevelésnélküli munkanapok időpontjaira, felhasználására. Érvényes szervezeti és működési szabályzat és függelékei: tartalmazza az óvoda szervezeti felépítését, jellemzőit. Meghatározza az óvoda működésének belső rendjét, belső és külső kapcsolatait az óvoda jogszerű és zavartalan működésének biztosítása érdekében. Közalkalmazotti Szabályzat Kétoldalú megállapodás, melyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá (óvodavezető, közalkalmazotti tanács elnöke, szakszervezeti főbizalmi). Tartalmazza: az óvodavezető, valamint a közalkalmazotti tanács együttműködését, illetve annak szabályait. Rögzíti: ο az együttműködés elveit és célját, ο a KT kapcsolatrendszerét, ο a KT elnökének és tagjainak jogosítványait, ο a KT működésének szabályait, ο a KT és az óvodavezető kötelezettségeit. 6

Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) Az önkormányzati minőségirányítási programmal összhangban szabályozza az óvoda minőségelvű, minőségirányú működését. Tartalmazza: ο az önkormányzati minőségirányítási programnak az óvodára vonatkozó feladatait, ο az óvoda minőségpolitikáját, ο az óvoda minőségfejlesztő rendszerét, ο az óvoda irányított önértékelési rendszerét, ο az alkalmazottak teljesítményértékelésének rendszerét. Házirend Tartalmazza azokat az információkat, melyek érdemi módon segítik z óvoda és a család együttműködését, valamint lehetővé teszik a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az óvodába felvett gyermekek szülei a Házirend 1példányát kötelezően megkapják. 5. Nyilvánosság Az óvoda nevelési programját, a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az óvoda valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa megismerheti. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás rendjét. Információ az alapdokumentumokról az óvodavezetőtől, az óvodavezető-helyettesétől, a munkaközösség-vezetőktől kérhető. Az óvodavezető minden évben szóban tájékoztatja a leendő óvodások szüleit az óvodában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az óvodába járó gyermekek szülei megtekinthetik az óvoda nevelői szobájában, az óvodavezető bent tartózkodásának ideje alatt: ο a Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programját, ο az Intézmény Minőségirányítási Programját, ο a Szervezeti és Működési Szabályzatot, ο a óvoda Házirendjét. ο a minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a vezetői szobában is elhelyezésre kerül. Az óvoda házirendje a nevelői szobában és két csoportonként a gyermeköltöző hirdetőtábláin kerülnek elhelyezésre. Beiratkozáskor a házirend írásos formáját minden óvodás gyermek szülője kézhez kapja 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet előírja a különös közzétételi lista kötelezettségét, valamint szabályozza a közzéteendő adatok körét. A különös közzétételi lista funkcióját tekintve az óvoda dokumentumainak, közérdekű adatainak nyilvánosságát biztosítja, így része a külső kapcsolataihoz tartozó szabályozási kérdésnek. A különös közzétételi listát a vezetői iroda bejáratánál lévő hirdetőtáblán helyezzük el. Az intézményvezető feladata a különös közzétételi lista elkészítése, amely tartalmazza: ο az óvodapedagógusok számát, ο az óvodapedagógusok iskolai végzettségét, szakképzettségét, 7

dajkák számát, ο ο dajkák szakképzettségét, ο a nevelési év rendjét, ο az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A lista személyes adatokat nem tartalmazhat, az adatok valódisága az óvodavezető felelőssége. Felülvizsgálatát az óvodavezető végzi a nevelési év végén. Közzétételen a jogszabályban meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan módon, a hozzáférés tekintetében korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tételét értjük. II. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai A költségvetési szerv neve: Faragó Utca Óvoda Székhelye: Debrecen Telephelye: 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. OM azonosító jele: 030871 Telefon/faxszáma: 52-316-268 Internet- és e-mail címe: faragoovi@vipmail.hu Bélyegzőlenyomata/i: Hosszú: Kör: Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: óvodavezető óodavezető-helyettes, óvodatitkár. 8

2. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Alapító szerv neve és székhelye: Fenntartó neve és székhelye: Irányító szerv neve és székhelye: A költségvetési szerv működési köre: Az intézmény típusa: Debrecen Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, a közoktatási feladatot ellátó közintézmény. 3. Az intézmény működési körzete Az óvoda a fenntartó által kijelölt körzettel működik, férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetből azt a gyermeket, aki az adott évben az ötödik életévét betölti, továbbá az óvoda nem tagadhatja meg a körzetes harmadik életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a felvételét, valamint annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 4. A költségvetési szerv szakfeladatai Az új szakfeladatrend (számjel és megnevezés) 2010. január 1-jétől érvényes, összhangban az új gazdálkodási szabályokkal. Alaptevékenység, szakfeladat az SZMSZ függelékét képező alapító okiratban található. Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. 9

5. A közoktatási intézmény képviselője A közoktatási törvény szerint megbízott intézményvezető. Megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre: 5 évre szól. A képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: - a vezető távolléte esetén, a vezető helyettesre, - a vezető helyettes távollétében a kijelölt óvodapedagógusra. 6. Az intézmény gazdálkodási módja, jogköre Önállóan működő előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely a személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi - gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. 7. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény 1. meghatározza: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és fogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. -ban felsorolt feladatot lát el, tisztsége, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről( a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: óvodavezető, óvodavezető-helyettes. A vagyonnyilatkozat esedékessége: Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. Beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül. Beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően 2 évente. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5. előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzéséért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8. határozza meg. Az óvodavezető-helyettes vagyonnyilatkozatának őrzése az óvodavezető feladata, amelyet a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őriz. Az óvodavezető vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles írásban felszólítani a kötelezettet, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. A vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13. rendelkezik. A vagyongyarapodás vizsgálatát a 14., 15., 16. előírása szerint hatósági eljárás keretében történik. 10

III. AZ INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE Óvodavezető Óvodavezetőhelyettes Munkaközösségvezetők Minőségügyi referens Közalkalmazotti Tanács Elnöke Óvodapedagógusok, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, óvodatitkár Pedagógia munkát segítők, konyhai alkalmazottak, udvaros-eljáró IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 1. Az intézményvezető feladatköre: A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54.. alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése, a takarékos gazdálkodás, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása, 11

az intézményi esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósításához szükséges feltételek megteremtése, a megvalósítás segítése, nyomon követése, ellenőrzése, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott- feladatok ellátása, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás gyakorlása, az óvoda minőségfejlesztési rendszerének működtetése. 2. A vezetési feladatok megvalósítása Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai: az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár közreműködésével látja el. Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az óvodavezető adja. A óvodavezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphatja, a megbízás határozatlan időre szól. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető-helyettes feladat - és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet munkaköre tartalmaz. Az óvodavezető- helyettes feladata: az óvoda szervezeti egységének erősítése, a vezető távolléte esetén a vezető helyettesítése, a nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában, a pedagógus és a házi továbbképzések megszervezése, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, a szülői munkaközösség működésének segítése, a helyettesítési beosztás elkészítése, mindazon feladatok önálló, szakszerű, folyamatos elvégzése, amelyet az óvodavezető a feladatkörébe utal. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza Szakmaimunkaközösség-vezető Jogállása: Megbízását a szakmai munkaközösség kezdeményezésére az óvodavezetőtől kapja. A megbízás az óvodában kialakított gyakorlat szerint egy évre szól, és többször is meghosszabbítható. Heti egy óra kedvezményben és munkaközösség-vezetői pótlékban részesül. 12

A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai - összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség munkatervét, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, stb. - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Minőségirányítási csoport-vezető Vezetője határozott idejű megbízását az óvodavezetőjétől kapja. Tagjait egy tanévre szólóan a kiemelt feladatok meghatározása alapján a minőségirányítási vezető javaslatának figyelembevételével az óvodavezető bízza meg. Jutatását a Közalkalmazotti Szabályzat függeléke tartalmazza. Feladata: az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése, a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel, beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése. Az óvoda vezetését óvodatitkár segíti. Az óvodatitkár hatásköre - és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatsorra. Főbb feladatai: tanügy-igazgatási, szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés; vezeti a gyermekek nyilvántartását, kiadja az óvodalátogatási igazolásokat; gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról; nyilvántartja a pedagógusigazolványokat; közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben; intézi az óvoda ügyiratkezelését; vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit; ellátja a pedagógus képzéssel kapcsolatos teendőket; gazdálkodik az ellátmánnyal. Az óvodatitkár részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 13

3. A helyettesítési rend Az intézményvezetőt távolléte esetén az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve azok, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek 30 nap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a megbízott óvodapedagógus, adminisztrációval kapcsolatos ügyekben az óvodatitkár helyettesíti. Óvodavezető Lovász Ilona Munkarendje: 8.00-16.00 Fogadóóra: kedd 13-17.00 Óvodavezető-helyettes Tamásné Moka Ildikó Munkarendje: páros héten: 7.30-14.00 páratlan héten: 11.30-17.00 4. Az óvoda vezetősége a, Az óvodavezető munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét- a középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az óvoda vezetőségének tagjai. b, Az óvoda vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség / munkatervben rögzített időközönként/ rendes értekezletet tart, melyről feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az óvodavezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az óvodavezetőség tagjai: az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösségek vezetői, közalkalmazotti tanács képviselője, minőségfejlesztési csoport vezetője. Az óvodavezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van az óvodavezető felé. c, az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával. V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetőleg a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. Ktv. 39 (1)-(2) Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszáma a Ktv. 1. Sz. melléklete szerint kerül meghatározásra. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni: - az alkalmazottak adatairól - a gyermekek adatairól. Az adatok továbbíthatók a fenntartó (önkormányzat) bíróság, rendőrség, ügyészség kérésére az óvodavezető tudtával a titoktartási kötelezettség megtartásával. Ktv. 2. Sz. melléklet 14

VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az óvodai felvétel: a, Óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehető. b, Az óvoda - fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. c, Az óvodába felvett gyermekeket a felvételi és mulasztási naplóban tartja nyilván a csoport óvodapedagógusa. 2. Távolmaradások igazolására vonatkozó szabályok 11/1994(VI.8)MKM rend 20 (1)-(2) a, Ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A szülő köteles a hiányzás okát bejelenteni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni: a szülő előzetes bejelentése esetén, a szülő írásbeli kérelme esetén, a gyermek betegsége esetén orvosi igazolással, hatósági intézkedés indoka esetén. b, Nevelési év alatt az egészséges gyermek hiányzását hosszabb időre, indokolt esetben az óvodavezető engedélyezheti (kivéve az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokat). c, Ha a szülő nem jelentette be a hiányzás okát, úgy a gyermek 3 napi hiányzás után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Ha 10 napnál többet hiányzik a gyermek igazolatlanul, az óvoda két alkalommal (az 5. és a 8. napon) felszólítja a szülőt az igazolásra. Ennek elmaradása esetén megszűnik az óvodai elhelyezés. d, Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába. e, Ha a gyermek az iskolai életmódról felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 napnál a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. A jegyző hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének. 3. Térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének 36/2002.(XII. 23.) Kr. Rendelete a gyermekétkeztetésről alapján az alábbi eljárást állapítottuk meg A befizetés minden hónapban a kijelölt napon történik. A pontos dátum és időpont jól látható helyen kerül kifüggesztésre a szülők tájékoztatása érdekében. A térítési díjak beszedésért az óvodatitkár felelős. Az óvodatitkár a beszedett összegekről a befizetés időpontjában számlát állít ki a befizetés tényéről a szülő részére. 15

A beszedett térítési díj összegét összesítés után a NÍVO Kft alkalmazásában álló vagyonőrnek adja át bizonylattal, s a szállítást követő napon a bizonylatot intézményünkhöz visszajuttatják. Ezt követően kerül sor a Gazdasági Egység felé történő elszámolásra, majd az adott hónap lezárását követően kerül sor az esetleges hátralék vagy túlfizetés rendezésére. Teendők hátralék esetén: - a szülő szóban, majd írásban történő felszólítása - jelzés a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatnak - tanköteles igazolatlan mulasztásáról az önkormányzat jegyzőjét értesítjük. Teendők túlfizetés esetén: - a következő hónapban jóváírás - gyermek távozása esetében a szülőnek készpénzben történő visszafizetés a befizetési napon. Pótbefizetésre minden hónap 22-ig van lehetőség. A szülő a térítési díj csökkentését igényelheti a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájától, az óvoda igazolásával. A csökkentés mértékét, esetleg ingyenességét a Szociális Iroda állapítja meg. Ktv. 10 (4) Az igénybe vehető kedvezmények az alábbiak: - 1997. Évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről 148. (5) bekezdés alapján normatív kedvezmény illeti meg a három és több gyermekes családban élő, kiegészítő támogatásos, illetve a tartósan beteg gyermekeket - 14/200 (IV.19) számú Kr. Helyi rendelet határozza meg a rászorultsági kedvezményre vonatkozó szabályokat. A kedvezmények lejárta előtt 1 hónappal írásban jelezzük a szülő felé, hogy a folytonosság érdekében időben igényelje meg a gyermekvédelmi támogatást. Amennyiben a kedvezmény lejártának utolsó napjáig a szülő nem hoz újabb kedvezményre jogosító határozatot, nincs módunkban továbbra is megítélni a kedvezményt, így a szülőnek fizetnie kell gyermeke étkezéséért. Az adott hónap 15-e után érkező határozatokat a következő hónap 1-től tudjuk figyelembe venni. A gyermek hiányzása esetén az étkezés lemondható és megrendelhető minden nap 9 óráig telefonon vagy személyesen. A lejelentés 2. nap lép életbe és a következő befizetéskor irható jóvá. Teljes hét lejelentésére az előző hét pénteken 9 óráig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 4. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályok betartása szigorúan kötelezőek. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógusnak addig gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, a láz csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek teljes gyógyulásáig nem látogathatja az óvodát. A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. 16

Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre, illetve jelezni kell az óvoda védőnőjének, gyermekorvosának. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Csoportszobába szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat, ilyenek: - beszoktatás - nyílt nap - szülői értekezlet - ünnepélyek, csoportok rendezvényei. Az óvoda egész területén dohányozni tilos! Az intézményen belül szeszesital fogyasztása szigorúan tilos! Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Ezért: Naponta, valamint a kirándulások előtt és egyéb esetekben hangsúlyosabban -minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát, melyet a csoportnaplóban rögzítenek. Amennyiben az óvoda épületét, udvarát elhagyják a csoportok (kirándulás, séta, stb), rögzítik, hogy mikor, mennyi fővel, történt-e valami rendkívüli esemény a távollét során. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az óvodavezető helyettes és a balesetvédelmi felelős figyelmét felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 5. Egyéb tudnivalók A gyermek hazavitelének szabályai A szülők vagy törvényes képviselők gyermekeiket az óvodai csoportok életének zavarása nélkül, a csoportok napirendjéhez igazodva, ahhoz alkalmazkodva hozhatják, illetve vihetik el intézményünkből. A szülőnek, vagy a gyermek törvényes képviselőjének írásban kell nyilatkoznia, hogy a gyermeket ki viheti, ill. hozhatja az óvodába. Az eseti megbízást is írásban kell adnia a szülőnek a csoportos óvodapedagógus részére. Ennek hiányában az óvodapedagógus nem adhatja ki a gyermeket más személynek - a gyermek biztonsága érdekében. Kiskorú testvérnek a szülő írásbeli nyilatkozata alapján adjuk ki a gyermeket. 17

Belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az óvoda bejáratain érkező látogatók, vendégek fogadása: minden dolgozó feladata, hogy részükre az udvarias fogadást és érdeklődést követően lehetővé tegyék az intézményben való eligazodást. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem állószemélyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Ellenőrző szervek csak megbízólevél birtokában léphetnek be az óvodába, és folytathatnak szabályos ellenőrzést. A fenntartói, szakértői és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási - nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet. Ügynöki, üzletkötői vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivéve az óvoda vagy a szülői közösség által szervezett vásár, melynek az óvoda vezetőjének engedélye szükséges. A nevelési - oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az egészségügyi szűréseket végző szakemberek az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés alapján léphetnek be az óvodába. Egyházi személy szintén az óvodavezetővel egyeztetett időpontban tartózkodhat az intézményben. Szolgáltató pl. fényképész ünnepek alkalmával előre egyeztetett időpontban tartózkodhat az óvodában, a vezető engedélye alapján. Családtagok a munkarend megzavarása nélkül kereshetik az óvodában a dolgozókat. Óvodai reklámtevékenység /Ktv. 122 12. bek.) Az óvodában csak olyan reklám engedélyezhető, amely a gyermekeknek szól, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, kulturális tevékenységgel függ össze. Minden egyéb reklámtevékenység az óvodában tilos! Külső reklámtábla elhelyezéséhez szükséges a fenntartó önkormányzat engedélye. 18

VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév rendje a, A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart /Ktv.121. /m/ A nevelési év általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben, az SZK, a Közalkalmazotti Tanács véleményének figyelembe vételével. A nevelés év helyi rendjének elfogadása a szeptemberi tanévnyitó testületi értekezleten történik. A tantestületi értekezlet dönt az új nevelési év feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b, A nevelés év helyi rendjét, az intézmény házirendjét a pedagógusok az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. c, A nevelési év helyi rendjébe meghatározzuk: - intézményi szintű rendezvények, ünnepségek módját és időpontját, - nevelőtestületi értekezletek témáit, időpontját, - a nevelőtestületi munkanapok programját, időpontjait, - szünetek időpontjai / fenntartóval történt előzetes egyeztetés után/. d, Az óvoda nyári zárásáról: - a fenntartó rendelkezése szerint tart az óvoda a nyári időszakban zárva. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ennek időtartama 6 hét. A zárvatartás ideje alatt a szülő írásbeli kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában el tudjuk helyezni. - a szülőket február 15-ig írásban kell tájékoztatni. Zárás alatt meghatározott napon ügyelet tartása kötelező délelőtt 9-13 óráig. Az ügyeleti napot a fenntartó határozza meg. Ezen időszak alatt a hivatalos ügyeket az óvoda vezetője, illetve az általa megbízott személy végzi. e, december 20 és január 2 között a fenntartó elrendelheti az óvoda zárva tartását. Ebben az esetben az igények figyelembevételével ügyeletes óvoda látja el a gyermekek felügyeletét. f, Az óvoda munkatervében kerül meghatározásra a nevelés nélküli munkanapok időpontja, melyről a szülőt legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatni kell az óvoda és a csoportok hirdetőtábláin. A nevelés nélküli munkanapok száma egy tanévben az 5 napot nem haladhatja meg. 11/1994 (VI.8) MKM: rend:; 2 (4) módosított 22/1999(VI.9)OM. Rendelet. 2. Az intézmény nyitva tartása: Az óvoda 5 napos (hétfőtől - péntekig) munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6.30-tól 17.30-ig lépcsőzetes munkakezdéssel. Az ügyelet 6.30-tól 7-ig, délután 17-től 17.30-ig tart. A gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik 6.30-17.30-ig kivételt képeznek a fakultatív foglalkozások: logopédia, hittan. A gyermekekkel a saját csoportjukban foglalkozunk, csoportösszevonást alkalmazunk reggel 6,30-tól 7,30-ig, délután16-tól 17,30-ig, a nyári időszakban, valamint az iskolai őszi és tavaszi szünetek idejére, illetve amikor a gyermeklétszám jelentősen lecsökken. 19

A gyermekek napirendje a csoportnaplóban kerül rögzítésre. Az óvodai napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben meghatározottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenységük megzavarása nélkül behozhassák, ill. hazavihessék. 3. A költségvetési szerv Faragó Utcai Óvoda szervezeti felépítése és működési rendje Intézményünk, a Faragó Utcai Óvoda önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Telephelye: 4029 Debrecen Faragó u. 20-22. sz. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyhez intézményünk rendelve van: Debrecen Megyei Jogú Város Ifjúság Utcai Óvoda 4027 Debrecen Ifjúság u. 4 Az önállóan működő intézményünkben pénzügyi, gazdasági tevékenységet ellátó személy: az óvodavezető, az óvodavezető helyettes. Az intézmény költségvetési szervének képviselője az óvodavezető. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló gazdálkodási előirányzatok megtartását biztosító tevékenységek szabályai: a, feltétel és követelmény rendszere: A közoktatási Törvény ismerete. Az Államháztartási Törvény ismerete. A működési feltételek naprakész ismerete. A Kjt ismerete. A fenti törvények módosításának naprakész ismerete. b, folyamata, kapcsolatrendszere: Az intézmény működéséhez költségvetési terv készül, melynek elkészítése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felméri az igényeket, megvizsgálja a biztonságos működés feltételeit, a karbantartási, javítási igényeket, s ennek ismeretében készíti el az éves költségvetés tervezetét. A tervezési paramétereket az önállóan gazdálkodó egység vezetője ismerteti a fenntartó Pénzügyi Osztályának utasításai, a költségvetési törvény alapján. A költségvetési terv, egyeztetés, valamint jóváhagyás után lép életbe. Az elfogadott költségvetés előirányzatainak betartása, valamint a kereteken belüli racionális és takarékos gazdálkodás az intézményvezető feladata. c, a kötelezettségvállalások eljárásai és dokumentumai: 1. beszerzési, karbantartási igény megfogalmazása 2. az igény szükségességének vizsgálata 3. indokoltság esetén: - a rendelkezésre álló előirányzati fedezet ellenőrzése, - tájékozódás, árajánlatok bekérése, - megrendelés kiállítása, - gazdaságvezető és gazdasági vezető ellenjegyzése, - jóváhagyott megrendelő visszajuttatása az intézménynek, - vásárlás, munka elvégzése, szolgáltatás igénybevétele, - szükség esetén műszaki ellenőri leigazolás, - számlázás, - a teljesítés és szükségesség leigazolása, hitelesítés, 20