SZÉLESSÁVÚ INTERNET-SZOLGÁLTATÁS ELÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Szinergia Egyesület, mint LEADER Közösség területén kiépítésre tervezett szélessávú internet szolgáltatások biztosításának szükségszerűsége, a humánerőforrás-fejlesztés és a közösségi szolgáltatások szempontjából. KÉSZÍTETTE: K & S BÜROTECH BT. PÉCS, 2009. JÚLIUS
TARTALOM JEGYZÉK I. Szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 3. o. II.Szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok. 12. o. III. Internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok számára 22.o. IV. A célcsoport megszólítása és elérése, internetre kapcsolódása megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő szervezetek, együttműködési formák. 28.o. V. Internet használat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai 35. o. 2
Alfejezet I : szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 1. Az e-befogadással kapcsolatos Uniós célok és ezek megvalósulása nálunk, és EU szerte Az e-befogadás társadalommegosztó hatására már a kilencvenes években felfigyeltek. Az első körben az infromációval rendelkezik, illetve nem rendelkezik dichotómia látszott meghatározónak, azonban a 90-as évek végétől egy valós helyzethez jobban alkalmazkodó digitális megosztottság problématikája váltja fel. A pc-k elterjedése a háztartásokban, valamint az internet használat széleskörű elterjedése az amúgy is egyre markánsabbá váló, szocio-kulturális, gazdasági hátrányok és előnyök mentén kialakuló társadalmi megosztottság egyik legeklatánsabb mértékévé válik. Az e-befogadás tekintetében is megjelenik az esélyegyenlőtlenség, depriváltátság problémája. Mivel a társas érintkezés, a gazdasági élet számos területén ma már alapfeltétel a digitális írástudás, és a világhálóhoz való hozzáférés, a társadalmi különbségek elmélyülését eredményezte, eredményezi (kumulatív hatás). Az e-befogadás gátjait nem egyszerűen a technikai környezet hiánya, illetve az elektronikus írástudás alacsony szintje jelentik. Az IKT infrastruktúra pusztán, és a használatához szükséges ismeretek csak egy új agóra fizikai kereteit jelentik. Ennek a színtérnek pedig tudjuk jól alapvetően közösségi, közösséget meghatározó, illetve közösség által meghatározott funkciója van. Az agóra típusú közösségi terekben való tudatos, és sikeres mozgáshoz, kommunikációhoz jóval többre van szükség, mint az egyszerű belépés ténye, és a közös kommunikációs kód ismerete. Ezt jól példázza az a megfigyelés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportok és a társadalmi elit közti szakadék nem csökkent az elmúlt évtized e-kommunkációs fejlesztései, beruházásai ellenére sem, hanem ez a hátrány az új keretek között folyamatosan újratermelődik. Az Európai Unió szakpolitikusai által megálmodott fejlődési modell, melyet a Lisszaboni Stratégiában fogalmaztak meg az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására, erősítésére módosításra szorult félidőben. Az elindított folyamatok nem vezettek a kitűzött célok megvalósulásához, és közben egyértelművé vált, hogy csak központi kezdeményezések révén nem fog mélyülni az integráció, és nem számolhatók fel a gazdasági fejlődés útjában álló társadalmi fékek sem. A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia a tudásalapú gazdaság megteremtését, humánerőforrások fejlesztését, a társadalmi kirekesztettség felszámolását tűzte ki célul az EU gazdasági versenyképességének javítása érdekében. A Lissaboni Stratégia nem hozta meg a várt eredményeket, így a 2004-ben a problémát vizsgáló bizottság ajánlásokat fogalmazott meg több területen, ezek között szerepelt az infromációs társadalom fejlődésének elősegítése is, amelyek aztán a Rigai Nyilatkozatban konkrét programmá is váltak, 2006- ban. 3
A digitális megosztottság nem megfelelő ütemű csökkenése a társadalmi különbségek növekedésével jár. Mindez annak ellenére így van, hogy az Unión belül javult a korábban hátrányt szenvedő csoportok (nők, és munkanélküliek) helyzete, azonban olyan csoportok kirekesztődése kezdődött meg, amelyek egy része csak kis mértékben volt veszélyeztetett eddig. Ilyenek például a háztartásbeliek, nyugdíjasok, illetve az elmaradott vidékeken, kis településéken élők. Az Európai Uniós politika elsődleges célcsoportjai olyan társadalmi csoportok, melyek körében az internethez való hozzáférés terjedése lassabb, mint más társadalmi csoportok esetében. A négy célcsoport közül a munkanélküli internet használók helyzete a legkedvezőbb, itt az átlagos penetrációtól való eltérés a legkisebb, őket. E célcsoport tagjai között nagyobb számban találunk ambiciózus, munkavállalási esélyeit befolyásolni akaró személyek, akik hajlandóak, és képesek is az internet használatára otthon, vagy közösségi terekben (könyvtárak, e- Magyarországpontok, stb). A másik három célcsoport esetében a helyzet sokkal nehezebb. Már most látszik, hogy e három csoport esetében nem sikerül a kívánt használószám növekedést elérni. (European Commision. Measuring in e-inclusion, Riga Dashboard, 2007) Ennek okai a következők lehetnek: - az idősekkel és inaktívakkal szembeni társadalmi passzivitás - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében funkcionális analfabetizmus, kulcskompetenciák hiánya - a IKT eszközökkel, internettel szembeni passzivitás, elutasító attitűd - társadalmi elszigeteltségük miatt nem kapcsolódnak a társadalmi hálózatokhoz - a deprivált csoportokat súlytó szegregáció, az informatikai közműben megjelenő 4
2. Magyarországi helyzetkép A magyar kormányzati stratégiák a 90-es évek közepétől elsősorban az internet elérést biztosító infrastrukturális beruházások formájában igyekeztek csökkenteni a szakadékot az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb államaitól. E kormányzati lépések eredményeként kialakult egy közháló infrastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan számítógépekkel és internet csatlakozással látták el a közoktatási és közművelődési intézményeket is. Hogy az iskoláskorú lakosság IKT ellátottsága széles körben megoldott legyen, s Sulinet program keretében jelentős összeggel támogatta a kormányzat magánszemélyek informatikai eszközvásárlásait. Az informatikai közműhálózat a fentieken túl közösségi elérési pontok kialakítását is lehetővé tette, így jöhettek létre az emagyarország pontok országszerte. A program céljai a következőkbe valósultak 2006-ben: A felmérések azt igazolják, hogy a digitális írástudatlanság csökkentését az ország különböző intézményeibe kihelyezett és központi irányítás nélkül, önállóan működő emo Pontok nem tudták megoldani, vagy csak nagyon csekély részben. A sajtóban is megjelenő kritikák zöme alapvetően három fő problémát jelzett (többnyire jogosan). 8. Az egyik, hogy központi irányítás és ellenőrzés hiányában a kezdeti lelkesedést követően, a hétköznapi működés során a szolgáltatási szint leromlott, sok esetben a szolgáltatás teljesen leállt. 9. A másik talán legfontosabb - probléma az emo pontokon a felelős szakértő hiánya, hiszen így jelenleg csak az Internetet már önállóan kezelő személyek tudják a felkínált lehetőségeket hatékonyan kihasználni. 10.A harmadik problémát az emo pontok fizikai elhelyezkedése okozta, sok esetben az elszigetelt kis helyiségek nem voltak alkalmasak a kívánt szolgáltatások ellátására. 11.Emellett lényeges hiány volt a mindenfajta központi koordináció, szakmai segítségnyújtás, és az ellenőrzés teljes hiánya is. A fenti problémák orvoslására az új kormányzati akcióterv, az emagyarország 2.0 (2007) már a fenti tapasztalatokra építve egy sokkal széles bázisra helyezte a problémák megoldását Stratégiai célok közül a legfontosabb a digitális szakadék csökkentése és ezzel az elmaradott térségek versenyképességének, esélyegyenlőségének javítása az elmaradott térségekben, mely közvetlen hatással van az ország versenyképességének növekedésére. Közvetlenül az adott térségben megjelenő szekunder hatás a munkaerő helyben maradása a térségi életminőség javítása által (munkahely-teremtés, -megtartás). A program tehát elsősorban a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott kistérségek felé orientálódik, de nyitott a saját erőt is felmutató önálló kezdeményezésre képes területek illetve szervezetek felé is. (emagyarország Program 2.0 koncepciója és akció teve, 2007) Az emagyarország Program 2.0 csak olyan településekre épít, amelyek rendelkeznek internet hozzáféréssel, és tagjai a Közháló programnak, hiszen így költséghatékonyabb működés érhető el a kormányzati végpontok használatával. A leghátrányosabb településeknek, amelyek nem kapcsolódtak be a szélessávú internet hálózatba, más források (ÚMVP, GOP, EKOP) igénybevételével először ki kell építeniük a kapcsolódáshoz szükséges infrastruktúrát. 5
Az emagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk: - Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz való hozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével. - Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat, tartalmakat. - Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetenciakészségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését. - Támogatja a helybenmaradást az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadt területek és kistelepülések versenyképességéhez. - Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését. - A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja. - Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban. - Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba. - Segít megnyitni jelentős eddig érintetlen piacokat az e-gazdaság számára (emagyarország program 2.0, 2007) A digitális szakadék jellege Magyarország az Uniós országok középmezőnyében foglal helyet a lakosság internet használati mutatói tekintetében. A magyar lakosság az Uniós átlagnál szerényebb mértékben használja az internetet, és közel 30 százalákkal marad el a leginkább internet használó Svédországtól. Uniós források igénybevételével az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlesztésekre került sor Magyarországon,és vannak olyan településeink, ahol Uniós szinten is példamutató informatikai infrastrukturális fejlesztések valósultak meg (Győr, Kecskemét). Az informatikai infrastruktúra, és a a lakosság Magyarország lemaradása lakosság internet használata terén elsősorban a 35 év feletti lakosság körében jelentős. E lemaradás azonban csökkent az elmúlt években, még pedig az említett korosztályok körében megfigyelhető növekedésnek köszönhető a felhasználók számát illetően. A jelenség jól mutatja, hogy alapvetően nem a társadalmi depriváltásg okozza a szakadékot, hanem az internet nyújtotta lehetőségek megismerésének korlátai és a digitális írástudást jellemző kompetenciák kialakulásnak lassú folyamata okozta lemaradásunkat. Ennek a különböző korosztályok mutatói mögött jelentős számban rejlenek olyan társadalmi 6
csoportok, melyek tagjai semmilyen formában nem találkoztak még az internet nyújtotta lehetőségekkel, és önerőből nem is tudnák megteremteni az internet hozzáférés lehetőségeit.. A fiatalok körében megfigyelhető nagyon magas internet használói arány a közoktatásban folyó kötelező informatikai oktatás következménye. A korosztályok közti jelentős eltéréshez hasonlóan az ország informatikai lefedettsége is egyenetlen. A népsűrűség arányos internet hozzáférést vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon is hasonló arányú a gyérebben lakott területek lefedettsége, és az itt élők körében hasonlóan alacsonyabb az internet használók aránya. A Rigai Nyilatkozatot aláíró országok szakpolitikusai a rurális térségeket 2010-ig 90%-ban szeretnék lefedni internet hozzáférést biztosító informatikai hálózattal, hiszen térségek lefedettsége jelentősen elmarad a városias területekétől (70% -os átlagos lefedettség). (COM(2007)694) A internet használat a hátrányos helyzetű térségekben Területi megoszlás A hazai internet használók legnagyobb része városisa környezetben él, és az ilyen környezetben élők körében lényegesen nagyobb az internetet használók aránya, mint a rurális térségekben. Mivel az internet hozzáférés biztosítása anyagi terhet jelent a háztartásoknak, a gazdaságilag kedvezőbb helyzetben lévő régiókban nagyobb számban találunk internet használókat, mint a gazdaságilag hátrányban lévő régiók esetében. A régiók közül 2007-ben a WIP által készített felmérés szerint a Dél-Dunántúli régióban rendkívül alacsony (30%) az internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya. Ez betudható a régió társadalmi struktúrájának, és az aprófalvas, erősen fragmentált településhálózatnak. 7
Országosan jelentős azon települések száma, amelyek nem rendelkeznek szélessávú internet hozzáféréssel. E települések területi eloszlása követi a gazdasági erőforrások térbeli eloszlásának egyenetlenségét, és alapvetően a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi Régiókban fekszenek. E térségek internet hozzáférési esélyeit tovább rontja az is, hogy a mobil internettel lefedetlen területen fekszenek, így még ha élnének is potenciális fogyasztók e településeken, akik megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, akkor sem tudnak kapcsolódni helyben a világhálóhoz. A lefedetlen területeket jól megmutatják azok a felmérések, melyek e-kormányzati szolgáltatások használatának aktivitását mérték. A környező megyék e-kormányzati aktivitását is alulmúlóan, országosan a legkisebb a lakosságszám arányos ügyfélkapu megoszlás Baranya megyében. Az elektronikusan benyújtott adóbevallások számának területi megoszlása hasonlóan tükrözi az aprófalvas megyék lemaradását az országos trendektől. Szociodemográfiai tényezők A Magyarországon végzett eddigi kutatások azt mutatják hogy erős korreláció figyelhető meg az internet használat, és az iskolai végzettség között. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében nagyon alacsony az internet használók aránya. A digitális írástudással kapcsolatos felmérések megerősítik a fentieket, a 2007-ben végzett digitális írástudással kapcsolatos általános felmérés elemzői szerint az alacsony iskolai végzettség alacsonyabb szintű digitális írástudás szin- tet jelenthet. Az iskolában meg nem szerzett ismereteket autodidakta módon kevés esetben sajátították e csoportba tartozók (nagyon alacsony a körükben az internet kapcsolattal, számítógéppel rendelkezők aránya is), és mivel 8
országosan alacsony a számítástechnikai képzésben részesültek aránya, ezt a hátrányt jelenleg nagyon nehéz kompenzálni. (Mikrocenzus 2005, KSH) Az idősebb korosztályok körében még súlyosabb a probléma. A Mikrocenzus 2005 adataiból kiindulva ma vannak olyan korcsoportok, melyek körében a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya megközelíti vagy meg is haladja az 50%-ot (60 év feletti korcsoportok), valamint még mindig nagyon magas az 50 év feletti (30% körül), és 40 év feletti (20-30% között) nők esetében. A gazdaságilag elmaradott régiókban ez az arány ennél jóval magasabb. Internet használók nemek, korosztályok és gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2006, 2007) (A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007) 9
Internethasználók iskolai végzettség és település típusok szerinti megoszlása(200,2007) (A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007) Érintett kistérségek jellemzői Demográfia Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él. A lakosság életkori összetételét vizsgálva látható, hogy nagyban nem tér el az országos átlagtól, mégis elmondható, hogy a kistérségek települése jelentős demográfiai különbségeket mutatnak. Míg a jelentős gazdasági kapacitással rendelkező kistérségi központokban az országos átlagot meghaladó az aktív kereső korúak aránya, addig az elzárt kistelepülések lakossága elöregedőben van, és ezzel párhuzamosan jelentős a fiatalkorúak aránya (HHH családok nagy száma miatt). Gazdasági aktivitás Míg a kistérségi gazdasági aktivitási mutatók nem sokkal rosszabbak az országos átlagnál (51%), addig már jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben ha a kistérségek egyes településeit vesszük figyelembe. A kistérségek települései közül kiemelkedő 10-15 gazdaságilag igen aktív települést leszámítva rendkívül alacsony a vállalkozások száma, és a szocialista ipari és mezőgazdasági üzemek felszámolásával előállt űrt a rendszerváltás óta nem sikerült betölteni. A 10
rendkívül csekély lakossággal rendelkező települések (300 fő alatt) a lakosság közel 100%-a alkalmi és idénymunkákból él. Mindezek következtében a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot (24%, 2006), de minkét kistérségben jelentős számban találunk olyan településeket, ahol a lakosság több mint 50%-a inaktív (Szigetvári kistérség estében ez a községek 28%-ra jellemző). Szociokultúrális sajátosságok A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebbül alakul az országos átlagnál. A felnőtt lakosság nagyobbik része 8 általánossal, vagy szakmunkásképzőben szerzett szakképesítéssel rendelkezik, és mindkét kistérségben 5% alatt marad az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A két kistérségben az országos átlagot meghaladó számban élnek romák. Ezen etnikumra jellemző alacsony iskolázottsági mutatók, valamint magas munkaerő piaci inaktivitás, sajátos családszerkezet és önfenntartási stratégiák hozzájárulnak a két kistérség alacsony gazdasági teljesítőképességéhez. A térség településein a rendszerváltást követően fokozatosan leépültek a oktatási és kulturális intézmények, több település egyáltalán nem rendelkezik sem oktatási, sem kulturális intézménnyel. Helyi IKT fejlesztés szükségessége A pályázat keretében elérni kívánt kistelepüléseken tehát a korábbi fejezetekben tárgyalt szociodemográfiai hátrányok halmozottan jelentkeznek, így a kistérségek lakosságának gazdasági versenyképessége egyre inkább elmarad az ország fejlettebb régióitól. A kistérségek települései élők elszigeteltségén, gazdasági, társadalmi periféria sodródásán enyhíteni csak akkor lehet, ha az itt élők lehetőséget kapnak a informatikai infrastruktúra fejlesztése által arra, hogy a XXI. Század információs társadalmának tagjaivá váljanak. Ehhez természetesen nem elegendő az infrastruktúra kiépítése, hanem az ehhez kapcsolódó puha stratégiák által elindított képzések, és e-mentorok tevékenysége által a digitális írástudás kulcskompetenciáit ki kell alakítsák magukban. Az internet nyújtotta lehetőségek és a használtához szüksége ismeretek elmélyítése révén megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás (önképzés, e-learning), és megerősödhetnek a közösséget kohézióját erősítő attitűdök. E folyamat első lépéseit az elmúlt években több település megtette, és különböző forrásokból közösségi internet elérési lehetőséget alakított ki (szigetvári kistérségben 25 településen működött e-magyarország pont 2008-ban), és néhány településen e-mentor is tevékenykedik. Jegyzet: az érintett kistérségek demográfiai adatai a HVS, HVP -ből, és KSH adatsorokból származnak 11
Alfejezet II : szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok. 1. A technológia kiválasztásának általános szempontjai Helyzetkép A kiválasztott térségekben jelenleg nem üzemel a mai elvárásoknak megfelelő informatikai infrastruktúra. Ennek oka a magyar digitálisközmű hálózat területi egyenetlenségeinek, és a korábban kiépített infrastruktúrák elavulásában keresendők. A digitális közmű eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, és még ma sem rendelkezünk az egész országot lefedő optikai vezetékes hálózattal. Ennek következménye, hogy az infrastrukturálisan fejletlenebb régiókban a potenciális közösségi végpontok nem nyújtanak valódi szélessávú kapcsolatra lehetőséget. A Dél-Dunántúli Régió szélessávú közmű lefedettsége, 2009 (fehér színnel jelölt települések esetében semmilyen szélessávú szolgáltató nincs jelen) 12
A kistérségek szélessávú infrastruktúrával való lefedettsége Régió Kistérség Nincs Van Összesen Lefedetlen települések aránya (%) Lefedett települések aránya (%) Dél- Dunántúl Szigetvári 37 9 46 80% 20% Dél- Dunántúl Szentlőrinci 15 5 20 75% 25% Forrás: GKM szakértői becslés, 2006. októberi felmérés alapján A térség IKT infrastruktúrális elmaradottságát több tényező generálja. Az elmaradott térségben jellemzően kis lélekszámú, sem gazdasági, sem közigazgatási szempontból nem jelentős települések helyezkednek el, melyek nem tudtak bekapcsolódni az eddigi szélessávú fejlesztésekbe. A térség földrajzi adottságai sem segítik a szélessávú közműhálózat fejlesztését. Mobilinternet A mobiltelefon szolgáltatók által kínált szélessávú internet elérések a domborzati tagoltság miatt nem jelentik valódi szélessávú kapcsolat lehetőségét. Számos területen a lefedettség annyira gyenge, hogy a hanghívások bonyolítása is nehézségekbe ütközik. A mobilszolgáltatók általánosan 2 Mbps-os elérésre kötnek szerződést, ami a valóságban sokszor még a 144Kbps-os átviteli sebességet sem éri el. 13
A közháló A közháló, ami eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, jelentős segítséget nyújt, azonban csak a helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola részére elérhető és ezek ellátása is csak komoly kompromisszumok vállalása mellett valósulhat meg. Ez főképpen a hozzáférések sebességében nyilvánul meg igazodva a helyi szélessávú infrastruktúra teremtette lehetőségekhez. E végpontok megtalálhatók az általunk vizsgált két kistérségben is, azonban szélessávú (min. 256Kbps) kapcsolattal a települések 30%-a egyáltalán nem rendelkezik 14
Digitális közműhálózat A kormányzat digitális közműfejlesztésének lényege egy olyan gerinc hálózat kialakítása, mely az egész ország területén azonos sávszélességgel, és átviteli sebességgel teszi lehetővé az internet csatlakozást. A kormányzati szakpolitikusok és stratégák által megálmodott modellben az ország minden települését szeretnék optikai hálózattal elérni, amely lehetővé tenné olyan értéknövelt szolgáltatások elérését, mint az egészségügyi távdiagnosztika, magas szintű távoktatás, e-learning rendszerek kiépítése, magasszintű távmunka lehetősége. A fejlesztési koncepció kezdetben optikai végpontok eljuttatását tűzte ki célul, azonban egyértelművé vált, hogy az elzárt települések bekapcsolásához ez rendkívül költséges megoldás lenne. Míg az 500 főt meghaladó települések esetében maradt az optika kapcsolat kiépítésének feladata, addig az ennél kisebb települések esetében helyi hálózatok kiépítését szorgalmazzák, melyek átviteli technológiájának kiválasztást a pályázókra bíznák. Míg a nagyobb településeken a 3G technológián alapuló nyilvános internet hozzáférések kiegészítő technológiát jelentenek, addig a kistelepülések esetében elsődleges technológiává lépnek elő. Ezt a technológiát jelen pillanatban csak rendkívül magas költséggel lehet eljuttatni az eldugott települések lakosságához. Az optika közműhálózat kivitelezése, a hazai kistelepülések ellátása tekintetében egy időigényes folyamat ami éppen a legelmaradottabb területeken fogja legkésőbb éreztetni közvetlen hatását. 15
2. Adatátviteli technológia kiválasztása A kormányzati szakpolitikák elvárása egy olyan szélessávú kapcsolat kiépítését teszi szükségessé, mely megfelelő sávszélesség biztosítása, és területi lefedettség révén biztosítja az elzárt települések bekapcsolását a digitális közműbe. A megoldás egy valódi szélessávú elérések biztosítására képes fejleszthető telekommunikációs hálózat kiépítése., ami alkalmas a digitális közműhálózat fogadására, de attól függetlenül is hatékonyan működtethető annak megérkezéséig. A mikrohullámú adatkommunikációs hálózatok jelenlegi technológiai fejlettsége, és kedvező ár/érték arányos kiépítési, üzemeltetési költségei teszik alkalmassá e technológiát kisebb, gazdaságilag gyenge potenciállal rendelkező közösségek számára történő szélessávú internet kapcsolatok kiépítésére. A wifi/wimax rendszerek hordozta lehetőségek (100%-os lefedettség településen belül, szabad internet használat a nyilvános terekben) kihasználására a világ nagyvárosaiban is látunk példákat. E beruházások célja a gazdasági versenyképesség fokozása, gazdaság élénkítése, a terület vonzóvá tétele hazai és idegen tőke számára, az innovációs tevékenységek támogatása, motiválása. TECHNOLÓGIAVÁLASZTÁS -2 Szélessávú hozzáférési technológiák rendszerválasztó diagramja Központ távolsága 10km 5km 2G (GSM) 3G (UMTS) CDMA450 Műholdas - VSAT WiMAX xdsl helyi hurkon Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés LMDS (Local Multipoint Distr. Sys.) További dimenzió/paraméter: Előfizetők száma vagy sűrűsége FTTx 1km Szélessávú kábel - KTV Wi-Fi HSDPA 64kbps 2Mbps 6Mbps 10Mbps 34Mbps Előfizetői/felhasználói hozzáférés sávszélessége Digitális közmű, MTA konferencia, 2009 16 Dr. Sallai Gyula, BME, HTE 16
A megoldást a digitális közmű optikai végpontjaira való csatlakozás jelenti. Ezekről a végpontokról kiinduló gerinchálózatról lennének elérhetőek az egyes települések. A vezeték nélküli lefedettség kialakításához az 5Ghz ISM sávon üzemelő, továbbá WIMAX technológiára fejleszthető ellátó-oldali eszközöket javaslunk. A Mikorhullámú hálózatok előnyei A modern mikrohullámú hálózatok valódi előnyeit hangsúlyozza a MAN metropolitan area network elnevezés, amely természetesen nemcsak nagyvárost, hanem primér körzetet, régiót, vagy más, hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztratív területet jelenthet. Rugalmas topológiák alakíthatók ki (nemcsak pont-multipont), és az alkalmazott fejlett modulációs és jelfeldolgozási technikák következtében a fix rádiós mikrohullámú rendszereknél szokásos optikai rálátásra sincs feltétlenül szükség. A nagyvárosi területen a modern mikrohullámú hálózatok a meglévô gerinc- és szétosztó hálózatok alternatívái. Atechnológia legígéretesebb elônye a jelentôs sávszélességű (~10 Mbit/s nagyságrendű) hozzáférés költséges infrastruktúra nélkül. A rendszer elindításához elegendô egy központi bázisállomás, így a pay as you grow elvet követheti a szolgáltató. Az elôfizetôi terminálok ára is csökkenő tendenciát mutat. Alkalmas városi, sűrűn lakott terülteken közvetlen rálátás nélkül (NLOS), és rurális, kisebb népsűrűségű területeken nagy távolságú (LOS telepítés) történô felhasználásra is. Az új technológiák segítségével a szélessávú szolgáltató elérheti a távoli, kis népsűrűségű, kiszolgálatlan területeket is. A rugalmas topológiák egyszerű kialakíthatósága okán könnyen kiküszöbölhetőek a holt terek a lefedett területeken. 17
Az ISM mikrohullámú alapú hálózat révén a fenti ábrán szolgáltatási kör látható el. A magánfogyasztók számára kínált elérés mellett lehetőség van olyan alhálózatok kialakítására, melyek számára teljes átviteli kapacitás biztosítható nagy számú egyéb fogyasztó mellett is. Lehetőség van Hotspotok kialakítására is, melyek révén közösségi terek fedhetőek le szabad hozzáféréssel, ami a szolgáltató számára szolgáltatások széles spektrumának értékesítését teszi lehetővé.e szolgáltatások megjelenése pozitív hatással lehet a társág gazdasági versenyképességére, és befektetőket vonzhat. A szélessávú elérés fogadásának módja A kistérségek területén az érintett telapülések nem rendelkeznek optikai végpontokkal sem pedig más korszerű vezetékes szélessávú technológiával. A szélessávú infrastruktúrát nagysebességű pont pont mikrohullámú kapcsolattal kell kijuttatni az ellátandó területekre lehetőség szerint területenként több fogadóállomással hogy egy fogadóállomás esetleges üzemkiesése a helyreállítási munkálatok idejére se okozhassa a hálózat és a világháló közötti kapcsolat megszakadását. A hálózat teljes sávszélességigényét optikai hálózattal rendelkező telekommunikációs cégektől célszerű igénybe venni, szabadon továbbértékesíthető béreltvonali szolgáltatás formájában. Mivel az optikai megoldásokkal rendelkező potenciális telekommunikációs partnerek alkalmazzák a mikrohullámú technológiákat így a béreltvonali szolgáltatás átadási interfaceeként az 5Ghz ISM sávot javasolt megjelölni. Egy nagytávolságú pont pont kapcsolat tekintetében az ISM sávban működő egyéb eszközök zavaró hatása elenyésző. Amennyiben a hálózat későbbi bővülése azt indokolttá teszi az ISM sáv a későbbiekben licenszelt frenkvenciasávra váltható, azonban ehhez szükséges hogy az ellátó és gerinchálózat építőelemei képesek legyenek az ISM sávoktól eltérő frekvenciatartományokban is üzemelni, vagy az arra való bővíthetőség lehetőségével rendelkezzenek. Az eszközöknek természetesen rendelkeznie kell a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő digitális közmű fejlesztéseket kiterjesztő funkciókkal is rendelkezhessen a hálózat. Típusos célterületek ellátása A típusos célterületre (d=20km) kijuttatott infrastruktúra településekre való kijuttatásáért és településszintű elosztásáért a fogadóállomásokkal és egymással is kommunikáló mikrohullámú ellátó eszközök kerülnének kihelyezésre azaz a kiépítendő hálózat olyan alapállomások sorából állna, melyek point-to point backhaul-ként kapcsolódnának egymáshoz. Az alapállomások elhelyezésére, a 18
terület sűrű településszerkezete miatt nem kell külön adótornyokat építeni, hanem elegendő a már meglévő víztornyok és az egyéb épületek tetején elhelyezni a sugárzáshoz szükséges fejállomásokat (vezérlő eszközök, rádiós eszközök, antennák, kábelek és egyéb szerelvények). Ennek köszönhetően a fejállomás képes fogadni a távoli fejállomástól érkező nagytávolságú gerinc jeleket, valamint a helyi felhasználóknak tovább sugározni azokat. Követelmény, hogy az eszköz 230V, 48V egyenirányított bemeneti feszültségről és 24V törpefeszültségről (a hidroglóbuszokon, antennatornyokon való elhelyezés életvédelmi feltétele) is üzemeltethető legyen A sugárzási technológia lehetővé teszi a klasszikus fizikai akadályok áthidalását, a terepviszonyokból adódó hátrányok leküzdését. A fejállomások számának növelésével, vagy könnyű áthelyezhetőségével az épített és természeti körülmények megváltozása is jól áthidalható. A megnövekedett fák, vagy új építésű műtárgyak beárnyékolása így könnyen kiküszöbölhető. A technikai üzemzavarok is gyorsan helyreállnak, mivel egy kieső fejállomás esetén a sugárzott jelek a legközelebbi állomáson keresztül is eljutnak a felhasználókhoz, kikerülve a hibás egységet a hálózati rendszerek előnyeként. Az eszközök a pont pont azaz gerinchálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek licenszelt frekvenciatartományú működést lehetővé tevő egységekkel, illetve rendelkeznek a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is. Az ezközök a pont multipont azaz ellátóhálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ill. 2.4Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek WIMAX technológiára az 5Ghz sávon. Az 5Ghz ISM sávon történik az előfizetői oldalon kihelyezett CPEk ellátása, míg a 2.4Ghz ISM frekvenciasáv tipikusan közösségi Hotspot ill. ISM sávú VOIP technológával rendelkező mobiltelefonok (pl. Nokia 6300i, Planet VIP-193) illesztésére szolgál. Az ellátóhálózati felületen 2.4Ghz ill. 5Ghz ISM sávokon ellátott településeken kihelyezett 5Ghz ISM CPE eszközök rendelkeznek a legalább 6Mbps valós adatátvitel lehetőségével az ellátóhálózat felé, támogatják az IPV6 protokolt és legalább 10kEV ESD védelemmel vannak ellátva az előfizetők berendezéseinek védelme érdekében. A szolgáltatás a 10/100 BASE-TX ethernet porton kerül átadásra az előfizető részére. 19
3. Kialakítandó végpontokon elérhető szolgáltatások A végpontokon kínált szolgáltatások három csoportba sorolhatóak a fogyasztók alapján: - magánszemélyek A magán felhasználók számára elsődleges szempont egy olyan sávszélesség biztosítása, mely komfortosan használhatóvá teszi az online multimédiás alkalmazásokat, és biztosítja a széleskörű elektronikus ügyintézés zavartalanságát. A hagyományos szolgáltatásokon túl a kiépítendő rendszer lehetővé teszi VOiP telefonvonalak kialakítását a vezetékes - a mikrohullámú interfészeken, és a digitális tv csatornák elérését is (IPV6) tipikus 3play szolgáltatást létrehozva. -vállalkozások Az üzleti partnerek számára akár 10 Mbps sebességű internet kapcsolatot is kínálhatnak, webtárhellyel, levelezési tárhelyekkel, és e-mail címekkel, valamint aldomaines webtárhely szolgálltatást és VPN szolgáltatásokat a vállalkozások telephelyei közötti közvetlen összeköttetések megvalósítására. -közintézmények, PIAP-ok A közintézmények a kiépítendő kapcsolton keresztül valódi szélessávú kapcsolatot létesíthetnek a közháló optikai végpontjaival, így a közületi információ áramlás felgyorsulhat, biztonságosság válik. A PIAP-okon valódi szélessávú internet hozzáférés válik lehetővé. Lényeges elem, hogy a PIAP-okon kialakított hálózat tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy terminálon a hálózat maximális sászélességét kell elérhetővé tenni. (Ennek jelentősége az újgenerációs, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások elérésének biztosítása miatt fontos.) A primer ISM szélessávú penetráció költségei típusos mintaterületre vonatkoztatva: Egy 10 település (d=20km típusos mintaterület ellátása) szélessávú internetelérését biztosító a kiépítéskor azonnali jelleggel 150 fős induló előfizetőszámot realizáló ISM sávú távközlési beruházás a következő költségvonzatokkal járhat. 20