Helyi tanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára

Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola 1156 Budapest XV. Kontyfa u. 5. Telefon: 418-3280 Fax: 414-0278 E-mail: kontyfa@kontyfa.hu Helyi tanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára Elfogadta a nevelőtestület 2013. április 3-án

TARTALOM TANTÁRGYI SRTUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK..13 1. ÉVFOLYAM... 19 2. ÉVFOLYAM... 100 3. ÉVFOLYAM... 173 4. ÉVFOLYAM... 244 1-4. ÉVFOLYAM ÉNEK-ZENE EMELT..325 2

Az iskola 1-4. évfolyamának helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára tanterv alapján készült. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. FŐ CÉLOK: A gyermekközpontú tanulásszervezés, ennek érdekében a kooperatív tanulás előtérbe állítása révén a gyermekek társas és érzelmi tanulási terepének megtervezése. Teret és kereteket biztosítunk. - a társas kapcsolatok kialakulásához, fejlődéséhez. Ennek megvalósulása érdekében a felnőttközpontú tanítás helyébe a gyermekközpontú tanulásszervezést, az individuális képzés helyébe a kooperatív tanulást helyezzük. Ez nem azt jelenti, hogy a többi tanulásszervezési módot száműzzük az iskolából, hanem az egészséges egyensúly megteremtésén fáradozunk. - kooperatív tanulásszervezéssel az önálló tanulás alapkészségeinek az erőteljes fejlesztéséhez (mind egyéni, mind kooperatív kiscsoportos szinten), a tanulók közötti hatékony együttműködés kialakításához. - a rendszeres tantárgyközi projektek kereten belül az ismeretek elsajátítása mellett hangsúlyossá válik a tevékenységeken keresztül történő tapasztalati tanulás. 3

A szociális tanulás tevékenységrendszerének, terének, idejének megteremtésével az a célunk, hogy az együttműködés minél nagyobb szerepet töltsön be a gyerekek életében a különböző tanulási tevékenységek során is. E szervezeti differenciálással lehetőséget nyújtunk minden gyermek érvényesülésére, ezáltal felszabadítjuk a tanulók rejtett erőtartalékait. Az együttműködés feltételeinek kialakításával a/ célunk, hogy a tanulók leljék örömüket a társakkal való kooperációban Éljék át saját szerepüket a közösségi feladatok megoldásában. b/ időt és lehetőséget biztosítunk - a konfliktus-megoldási készségek; - a tanulók szociális képességeinek fejlesztésére, a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítására, a pozitív egyéni értékrend kiépülésének a segítésére. - a személyes kompetencia fejlődésének a segítésére; - a pozitív kötődési hajlamok megerősítésére; - a döntésképesség; - az alkalmazkodás. - a kommunikációs, az információszerzési -, feldolgozási -, alkalmazási készségek, képességek; - az önművelési képességek; - az egyes tevékenységekhez (pl. anyanyelv, matematika...) szükséges készségek, képességek; - a feladatmegoldó; - a problémamegoldó; - az improvizációs képességek fejlesztésére; - az interperszonális képességek fejlesztésére. - a csoportélmények feldolgozására; - kreativitásuk fejlesztésére. kiélésére ; - a motiváltságuk ébrentartásához, fejlődéséhez - a tanulók személyes felelősségvállalási képességének, az önfegyelmüknek, a kultúrált fellépési képességnek a fejlesztésére. A szociális készségek elsajátítása során fejlődik a tanulók egyéni felelősségtudata (a végrehajtás felelőssége, az egymás teljesítményéért való felelősség, egymás segítése, bátorítása) Kiszámítható szabályrendszer működtetésével biztonságos környezetet teremtünk a gyerekek számára. (szabályozás, értékelési módszerek). Az önirányítás feltételrendszerének megteremtésével (tér, időkeretek), a tanító által biztosított tanulási források, valamint a probléma -, feladatmegoldó stratégiák gyakorlása során a tanulók által kidolgozandó saját tanulási programok összeállítására ösztönzés, a saját tanulási program által történő haladás, fejlesztés. A saját tanulási programnak megfelelő haladás megkívánja a tanuló önismeretének elmélyítését, fejlesztését, ez lehetőséget teremt az önfegyelem kialakulására, a saját és mások teljesítményének reális megítélésére, a reális ön-és más - értékelés megvalósulására. Az önálló tanulás kibontakoztatásával megerősítjük a különböző tevékenységi területek ( tantárgyak ) egymásra hatásának a szerepét, a komplex ismeretek szerzését, a különböző ismeretek közötti összefüggések felfedezésének képességét, továbbá a differenciált ismeretek kialakulását (egyéni és tantárgyi szempontból egyaránt). Figyelmet fordítunk a tevékenységközpontúságra, a sokoldalú megközelítésre, az analitikusszintetikus gondolkodási műveletekre, az ismeretek alkalmazási fázisainak a tervezésére. A teammunkán keresztül megtervezzük a gyerekek szociális, emocionális tanulási terepét. Igyekszünk alkalmazkodni a tanulók eltérő fejlődési üteméhez. 4

Választható projekttémák: 1. ÉVFOLYAM: - KI VAGYOK ÉN?: Játékok, játszótér; Élettörténet, óvoda, iskola; Család, rokonság, felnőtt, gyerek; Öltözködés; Étel, ital; Növények. - MI VAGYUNK! : Családi szokások; Iskolai szokások; Közlekedés; Kereskedelem; Egészség; Karácsonyi ünnepkör. - A FANTÁZIA VILÁGA: Mesék a hidegről és a hóemberről; Mesebeli állatok: madarak; Sárkányok; Farsang; Képtelenségek; Tündérek, boszorkányok; A legkisebb; Mesés növények; Mesebeli tárgyak; Mese és zene; Vásár. - A TERMÉSZET MEGISMERÉSE: Természeti ritmusok; A természet megújulása, Húsvét; Élőlények, életjelenségek; Élettelen dolgok a természetben; Ember és környezete; Pünkösd. 2. ÉVFOLYAM: - ISMERD MEG ÖNMAGAD! : Nyaralás után; Testünk, érzékszerveink; Fejlődésem; Egészség - betegség; Gyógynövények; Egészséges életmód; Őszi szokások, tevékenységek. - JÁTSSZUNK! : Játsszunk vásárt; Játsszunk a rejtvényekkel; Játsszunk cirkuszt; Játsszunk színházat; Játsszunk bábszínházat; Karácsonyi ünnepkör. - A FANTÁZIA VILÁGA: A Föld keletkezése; Fantasztikus lények; Farsang - vásár; Mesebeli lakóhelyek; Átváltozások; Állatmesék; Mesebeli tárgyak; Mese és zene; Álom; Tavaszi szokások, tevékenységek. - A TERMÉSZET MEGISMERÉSE: Tavaszi természet; A víz és élővilága; A mező élővilága; Az erdő élővilága; Kertünk, házunk; A csillagos ég; Közeledik a nyár. 3. ÉVFOLYAM: - KAPCSOLATOK: Nyaralás után; Családom és én; Barátaim - ellenfeleim; Ahogyan a jövőmet képzelem; Kapcsolatok a természetben; Őszi szokások, tevékenységek. - HAZÁNK: Hol élünk? ; Honnan jöttünk, hogyan jöttünk?; Karácsonyi ünnepkör. - FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG: Őskor; Ókor; Középkor; Feltalálók kora; Mi lesz velünk?; Utazás a jövőbe; Tavaszi szokások, tevékenységek. - A TERMÉSZET MEGISMERÉSE: Tavaszi természet; Virágok, fák, cserjék; Emlősök, madarak; Hüllők, kétéltűek, halak; Rovarok; Környezetünk élővilága; Jön a nyár. 4. ÉVFOLYAM: - ÖNÁLLÓAN: Nyaralás után; Tanulási szokásaim; Úton; Szabadidőm; Magam is tudom; Őszi ünnepek, szokások, tevékenységek. - HAZÁNK I.: A térkép; Alföldek; Karácsonyi ünnepkör. - HAZÁNK II.: Dombságok; Hegységek; Budapest; Tavaszi ünnepek, szokások, tevékenységek. - A TERMÉSZET ÉS A MŰVÉSZET: Tavasz; A természet képekben; Természet és a hangok; A természet kincsei. Természetesen a fenti projekttémák ajánlások. A pedagógusok szabadon választhatnak más aktuális, illetve a gyerekek által választott témát is. 5

Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. 6

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő 7

olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. 8

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat 9

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. Értékelési rendszerünk az alábbi összetevőkből áll: A/ ÉRTÉKELÉSI MEGNYILVÁNULÁSOK 1. A tanító értékelési megnyilvánulási formái: 1.1. Metakommunikatív megnyilvánulások (mimika, gesztus, testbeszéd,...) 1.2. Szóbeli értékelés 1.3. Írásbeli (szöveges) 1.4. Érdemjegy, osztályozás 2. A tanulók értékelési megnyilvánulásai: 2.1. Metakommunikatív 2.2. Szóbeli 2.3. Írásbeli 3. Szülői (családi) megnyilvánulási formák 3.1. Metakommunikatív 3.2. Szóbeli-írásbeli B/ AZ ÉRTÉKELÉS IRÁNYA 1. Tanítói értékelés iránya 1.1. Egyén értékelése 1.2. Párok-kiscsoportok értékelése 2. A tanulói értékelés iránya szempontjából 2.1. Önértékelés 2.2. Pár vagy kiscsoport értékelése 2.3. Más csoport értékelése 3. A szülői értékelés irányultsága 3.1. A saját gyermeke 3.2. A pedagógus munkája C/ AZ ÉRTÉKELÉS NYILVÁNOSSÁGA 1. Egyéni 2. Páros-kiscsoportos 3. Osztály Az értékelés irányultságát és az értékelés nyilvánosságát külön kategóriaként kezeljük, ugyanis pl. az egyénre irányuló értékelés történhet a csoport, vagy az osztály előtt is, viszont a nyilvánosság szempontjából történő egyéni értékelés csak mások kizárásával, a tanuló és a tanár (illetve tanuló és tanuló) között zajlik. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ALAPKRITÉRIUMA A TANULÓK ÖNMAGUKHOZ MÉRT FEJLŐDÉSÉNEK A FIGYELEMBEVÉTELE. 10

AZ A, B, C PONTOKBAN LEÍRT ÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEK FUNKCIÓJA A FORMÁLÁS, FEJLESZTÉS, ÖSZTÖNZÉS. AZ ÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEKHEZ TARTOZÓ ELLENŐRZÉSI FORMÁK A DIAGNOSZTIZÁLÁST SZOLGÁLJÁK. A FORMÁLÁS, FEJLESZTÉS, ÖSZTÖNZÉS FOLYAMATOS VELEJÁRÓJA A GYEREKEK ISKOLÁBAN ELTÖLTÖTT ÉLETÉNEK. A SZÜLŐK (s egyben természetesen a tanulók) Az 1-3. évfolyamon minden tantárgyból SZÖVEGES ÉRTÉKELÉST KAPNAK GYERMEKÜKRŐL. A tantárgyak érdemjeggyel történő értékelése a 4. évfolyamtól kezdődik, mely kiegészülhet szöveges értékeléssel. Programunk értékelési szempontjai: 1. Tantárgyi tudás: ismeretek, készségek, képességek: Naponként, majd hetenként, témánként igyekszünk pontosan és körülhatárolható módon megismertetni a tanulókkal az elvárások értékelési szempontból kategorizálható szintjeit a fejlődési sajátosságok figyelembevételével, egyénre szabottan. 2. Pszichológiai-szociálpszichológiai (társaslélektani) Olyan szabályokat alkotunk közösen, amelyek a résztvevők számára elfogadhatók, és egyrészt fejlesztő hatással vannak az aktuális neveltségi szintjére, másrészt jelzik, megfogalmazzák a csoport fejlettségi állapotát. A szabályozásnak, a folyamat irányításának követnie kell a gyerekek, a csoport, illetve a pedagógus fejlődését is. Programunkban az ún. SZABÁLY ABC- t alkalmazzuk. Ebben az alábbi szabálysorokat fogalmazzuk /fogalmaztatjuk a tanulókkal/ meg: - Csoportmunka: halkan dolgoznak, nem veszekszenek, helyesen értelmezik, mit kell tenni,...; munkamegosztás: egyéni (rész)feladat megoldása, tájékoztatás az eredményekről, egymás munkájának ellenőrzése, stb. - Beszámolás: pontosan a kérdésre válaszolnak, betartják a megszabott időt, mindenki részt vesz a munkában, érthetően beszélnek, figyelnek a hallgatóságra, stb. - Környezet: tisztán tartják a füzetüket, a padot, a környezetet, gondoskodnak a növényekről, társaikról,... A szabálysorokból egyszerre a 3 területhez tartozó (csoportmunka - beszámolás - környezet) 3-3-3 szempontot teszünk általában (a területek, és a hozzájuk tartozó szempontok száma függ a pedagógiai szituációtól) közzé. A gyerekek így előre megtudhatják a megméretés szempontjait, amely megkönnyíti az ahhoz való alkalmazkodást. Az évfolyamok előrehaladtával a gyerekek egyre nagyobb önállóságra tesznek szert a szabályok megalkotásában /osztály és csoportszinten egyaránt/. Megfigyelési szempontok, háttér-információk a diagnosztizáláshoz, az értékelhetőséghez, a közvetítésszervező stratégia kialakításához: a diagnosztizáláshoz és a folyamatos ösztönző - értékeléshez: -a közös játékok gyakorlatok során nem veszélyezteti mások testi épségét, tiszteletben tartja a többiek megnyilvánulási igényét, másságát a játékok, gyakorlatok során. - betartja a szabály abc-ben megfogalmazott szabályokat: környezet, beszámolás, csoportmunka - a tanuló megfigyelőképessége: a/ egyáltalán nem képes odafigyelni b/ rövid ideig tud figyelni c./ életkorának megfelelő ideig tud figyelni - a tanuló memorizálási képessége: (minden tevékenység) a/ mindent elfelejt b/ keveset jegyez meg c/ közepes d/ jó e/ kiváló - a tanuló kooperatív képességei: 1. alkalmazkodás a/ meghallgatja a többieket b/ részben hallgatja meg a többieket c/ egyáltalán nem hallgatja meg őket 11

d/ figyelembe veszi a többiek véleményét e/ részben veszi figyelembe f/ egyáltalán nem veszi figyelembe g/ elfogadja a többieket h/ részben fogadja el i/ nem fogadja el 2. feladatmegoldás a/ képes a közös feladatmegoldásra b/ részben képes rá c/ egyáltalán nem képes rá 3. konfliktusmegoldás a/ tolerálja csoportjában a másságot b/ részben tolerálja c/ nem képes a másságot tolerálni 4. kommunikáció a/ képes a feladatok közös megbeszélésére b/ részben képes rá c/ egyáltalán nem képes rá 5. egyéni- és/vagy csoportmorál a/ felügyelet nélkül is lelkiismeretesen dolgozik társaival (s egyedül) b/ szükség van időnként tanári felügyeletre c/ csak rendszeres tanári ellenőrzéssel végez megfelelő munkát. d/ rendszeres tanári ellenőrzéssel sem végez megfelelő munkát - törekszik-e a javasolt munkamenet betartására? a/ teljes mértékben betartja b/ nem tartja be c/ nem tartja fontosnak d/ nem tartja be, másikat követ - hogyan használja a munkaeszközöket? a/ utasításnak megfelelően b/ utasítástól eltérően c/ a feladatmegoldás szempontjából célszerűtlenül - a tanuló, ha problémába, nehézségbe ütközik? a/ önállóan próbál úrrá lenni rajta b/ a pedagógus (vagy társai) segítségét kéri c/ leáll, abbahagyja a munkát - milyen a tanuló munkatempója? a/ gyors b/ közepes c/ lassú - milyen a tanuló a/ koordinációja: tudja a jeleket megfelelően írni, rajzolni b/ a jelek kódolási és dekódolási készsége: el tudja-e olvasni, illetve fel ismeri-e a jeleket, s vissza tudja-e azonosítani a valósággal. c/ hogyan használja a munkájához szükséges anyagokat és eszközöket. d/ testi, manuális ügyessége: testnevelés, kézművesség - Milyen szinten fejlett a tanuló - tanuláshoz szükséges - különböző készségei, képességei. A tanítási - tanulási segédletek két elhatárolható részből állnak: A projektjellegű tanítási - tanulási segédletek: Projektek, Feladat- és szöveggyűjtemények, az Önművelési Naplók és a Témafeldolgozások A hagyományos jellegű tanítási-tanulási segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, munkalapok (tantárgyi ) TANÍTÁSI SEGÉDLETEK: 1. A munkaterv: osztályok és évfolyamok munkaterve 2. Projektek: az osztályok és évfolyamok projektterve 3. Tanmenetek 4. Tankönyvek, munkafüzetek 5. Feladat - és szöveggyűjtemények TANULÁSI SEGÉDLETEK: 1. Önművelési Napló: minden évfolyamon a projektekhez 2. Témafeldolgozás: minden évfolyamon - Tankönyvek - Munkafüzetek - Feladatlapok 3. Feladatgyűjtemények, munkalapok 12

4. Manipulációs eszközök A megvalósításhoz felhasználható a tankönyvlistából beszerezhető tankönyv, munkafüzet, és egyéb segédanyag. TÁRGYI FELTÉTELEK 1. Osztályterem: létszámhoz viszonyítva lehetőleg tágas legyen 2. Oktatásszervezés: délelőtti és délutáni kötelező és nem kötelező foglalkozások 3. Pedagógus: az oktatásszervezésnek megfelelően egy vagy két együttműködő pedagógus 4. CD-lejátszó, Cd-k 5. Lehetőség szerint epidiaszkóp 6. Tévé, monitor vagy kivetítő 7. Iskolai könyvtár 8. Tornaterem, tornaszoba 9. Számítógépes terem 10. Író - rajzoló eszközök és anyagok 11. Manipulációs eszközök és anyagok 12. Demonstrációs eszközök 13. Kísérleti eszközök és anyagok 14. Fénymásoló (lehetőség szerint), fénymásolási lehetőség 15. Kézműveskedéshez megfelelő terem; eszközök-; anyagok Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Összes heti időkeret (óra) 52 52 52 52 A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó tíz százalék szabad időkeretet a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelő tantárgyi tartalommal töltöttük meg. Az összes heti időkeret kötelező órán felüli részét csoportbontásokra, projektekre, természettudományos, komplex művészeti, gyakorlati nevelésre, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra használjuk, amely felhasználását a mindenkori tantárgyfelosztás és munkaprogram tartalmazza. 13

2013-2014-es tanév Óraterv a helyi tantervekhez 1. évfolyam Tantárgyak 1. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 Idegen nyelv 2* Matematika 4 Erkölcstan 1 Környezetismeret 1 Ének-zene 2** Vizuális kultúra 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Szabadon tervezhető órakeret 2* Rendelkezésre álló órakeret 25 *Az idegen nyelv csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban A 2. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene,5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 324 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - 3 4 4 3 128 ének - zene** Testnevelés 3 3 3 3 108 Összesen: 20 20 20 20 704 Választható 5 5 5 5 180 tevékenység* Iskolaotthon 18ó45p 18ó45p 18ó45p 18ó45p 675 *Az idegen nyelv heti 2 órában, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 14

A 3. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene, 5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 324 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - 3 4 4 3 128 ének - zene** Testnevelés 3 3 3 3 108 Összesen: 20 20 20 20 704 Választható 5 5 5 5 180 tevékenység* Iskolaotthon 18ó45p 18ó45p 18ó45p 18ó45p 675 *Az idegen nyelv heti 2 órában, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban A 4. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene, 5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés, 7. Idegen nyelv Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 340 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - ének 3 4 4 3 128 zene** Testnevelés 3,5 3,5 3,5 3,5 126 Idegen nyelv 2* 2* 2* 2* 72* Összesen 22,5 22,5 22,5 22,5 810 Választható tevékenység* 5 5 5 5 180 Iskolaotthon 16ó15p 16ó15p 16ó15p 16ó15p 585 *Az idegen nyelv heti óraszáma 3, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 15

2014-2015-es tanév Óraterv a helyi tantervekhez 1 2. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 Idegen nyelv 2* 2* Matematika 4 4 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene** 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2* 2* Rendelkezésre álló órakeret 25 25 *Az idegen nyelv csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban A 3. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene, 5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 324 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - 3 4 4 3 128 ének - zene** Testnevelés 3 3 3 3 108 Összesen: 20 20 20 20 704 Választható 5 5 5 5 180 tevékenység* Iskolaotthon 18ó45p 18ó45p 18ó45p 18ó45p 675 *Az idegen nyelv heti 2 órában, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 16

A 4. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene, 5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés, 7. Idegen nyelv Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 340 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - ének 3 4 4 3 128 zene** Testnevelés 3,5 3,5 3,5 3,5 126 Idegen nyelv 2* 2* 2* 2* 72* Összesen 22,5 22,5 22,5 22,5 810 Választható tevékenység* 5 5 5 5 180 Iskolaotthon 16ó15p 16ó15p 16ó15p 16ó15p 585 *Az idegen nyelv heti óraszáma 3, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 2015-2016-es tanév Óraterv a helyi tantervekhez 1 3. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 7* Idegen nyelv* 2* 2 * 2* Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene** 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2* 2* 3* Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 *Az idegen nyelv heti 2 órában, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 17

A 4. évfolyam tantárgy-és heti óraterve Időtartam: 36 hét Tantárgyak: 1. Mi és a környezetünk, 2. Anyanyelv, 3. Matematika, 4. Ének-zene, 5. Modellezésvizualitás, 6. Testnevelés, 7. Idegen nyelv Tevékenység I. Ciklus II. Ciklus III. Ciklus IV. Ciklus Összes heti heti heti heti éves Anyanyelv - Mi és a 10 9 9 10 340 környezetünk Matematika 4 4 4 4 144 Modellezés - vizualitás - ének 3 4 4 3 128 zene** Testnevelés 3,5 3,5 3,5 3,5 126 Idegen nyelv 2* 2* 2* 2* 72* Összesen 22,5 22,5 22,5 22,5 810 Választható tevékenység* 5 5 5 5 180 Iskolaotthon 16ó15p 16ó15p 16ó15p 16ó15p 585 *Az idegen nyelv heti óraszáma 3, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 2016-2017-es tanév Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 7* 7* Idegen nyelv* 2* 2* 2* 2 Matematika 4 4 4 5* Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2* Ének-zene** 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2* 2* 3* 3* Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 *Az idegen nyelv heti 2 órában, csoportbontásban, a választható órakeret terhére ** ének emelt heti 3 órában, csoportbontásban 18

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 1. évfolyam 7 259 (148 olvasás, 111 írás) ek áttekintő beosztása Tematikai egység címe 259 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése folyamatos Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre, számonkérésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 15 óra 25 óra 50 óra 35 óra 2 óra 20 óra 50 óra 19 óra 8 óra 1 óra 2 óra 32 óra Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 20, ismétlésre 12 órát terveztünk. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 15 óra+ folyamatos Iskolaérettség. A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. 19

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret. Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. 20

Iskolaérettség. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Az olvasástanulás előkészítése. 25 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges helyes testtartás kialakítása. A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra. A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. A tematikai egység nevelésifejlesztési Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Iskolaérettség. Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása. 50 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyomtatott kis- és nagybetűk együttes tanítása, a hang és a betű megfeleltetése. A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. 21

Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok, szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és hangosan. Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Iskolaérettség. A szövegértő olvasás előkészítése. 35 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. A szövegértő olvasás megalapozása, fejlesztése. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. A tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz 22

Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram. Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Iskolaérettség. 2 óra + folyamatos Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik s társakkal. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények 23

témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Iskolaérettség. 20 óra A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). 24

Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Betűelem. írástanulás megkezdéséhez; finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű; tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben. Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Ének-zene: hallásfejlesztés. Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Iskolaérettség. Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. 50 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. 25