Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei

Agrárgazdasági Kutató Intézet Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei (Második előrejelzés) 2009. január

Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Udovecz Gábor Készült: Gazdaságelemzési Igazgatóság Statisztikai Osztály Szerzők: Bognár Imre Merkel Krisztina Petőné Varga Éva Stummer Ildikó Tunyoginé Nechay Veronika Vágó Szabolcs Közreműködő: Tóth Piroska Szerkesztette: Kapronczai István, Vágó Szabolcs 2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 Bevezetés...4 1. Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban...5 2. Gazdaságstruktúra...7 3. A mezőgazdasági termelés erőforrásai...9 3.1. Földhasználat...9 3.2. Foglalkoztatás, átlagkeresetek...10 3.3. Termelőeszközök, beruházások...11 3.4. Hitelek, támogatások...12 4. A termelés fő jellemzői...15 4.1. Szántóföldi növénytermelés...15 4.2. Kertészet...16 4.3. Állattenyésztés...17 4.4. Erdő- vadgazdálkodás, halászat...18 5. Áralakulás, piaci helyzet...21 5.1. Gabona, olajnövények...21 5.2. Sertés- és marhahús...22 5.3. Baromfi...23 5.4. Tej...23 5.5. Zöldség, gyümölcs...24 6. A mezőgazdaság kibocsátása és eredménye...26 7. Az élelmiszeripar...28 8. Az agrárkereskedelem alakulása...30 8.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem...30 8.1. Az agrár-külkereskedelem helyzete...30 3

Bevezetés Év végével az agrár-, de a laikus közvélemény részéről is megfogalmazódik az igény, hogy számot vessen az elmúlt év történéseivel. Ilyenkor igyekeznek áttekinteni a búcsúzó évet és ebből kiindulva készítik terveiket. Az élelmiszergazdaság tekintetében azonban mindeddig nem készült egy év végi elszámolás az ágazat fő folyamatairól. A különböző műhelyekben készített éves beszámolók, jelentések egyrészt nem támaszkodtak primer adatforrásokra, másrészt kerülték a prognózisokat. Ennek az igénynek a felismeréséből kiindulva az Agrárgazdasági Kutató Intézet első alkalommal jelenteti meg előrejelzéseit, amelyeknek célja, hogy az élelmiszergazdaság adott évben várható eredményeiről aktuális összefoglalót adjanak. E cél érdekében már az év vége előtt megjelent az első jelentés, amely több esetben a végleges adatok hiánya miatt előzetes adatokat és szakmai becsléseket tartalmaz. A pontosabb információk megjelenésével párhuzamosan február elején frissítjük és újólag közreadjuk kiadványunkat, így a legaktuálisabb tájékoztatásban részesülhet az olvasó. A végleges statisztikai adatok legnagyobb része csak a tárgyévet követő év áprilisától áll a felhasználók rendelkezésére, a KSH ekkor jelenteti meg az előző év mezőgazdasági termelését leíró összefoglaló anyagát. A jelentés elkészítésekor törekedtünk a tényszerű adatközlésre és folyamatleírásra. Reméljük az olvasó az anyagból nyert információkat hasznosnak ítéli, és segítségére lesz munkája során. 2009. február 9. A szerkesztők 4

1. Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban 2008-ban a kiemelkedően jónak ítélhető növénytermesztési hozamok eredményeként a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az előzetes adatok szerint több mint 16%-kal emelkedett a 2007. évi bázishoz képest. Az agrárgazdaság jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdasági GDP volumenindexe 2008- ban a pozitív tartományban maradjon. A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban 1. táblázat Év A GDPtermelésben A fogyasztásban a) A mezőgazdaság részaránya Az exportban b) A beruházásban A foglalkoztatottságban c) Az agrárkülkereskedelem egyenlege, millió euró folyó áron, % 2006 3,6 25,8 5,5 4,2 4,9 995 2007 3,6 25,0 6,3 3,7 4,7 1 675 2008 4 25 7 5 4,6 1 750 a) A háztartások hazai fogyasztási kiadásaiból, élelmiszer, ital, dohányáru b) Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek c) A munkaerő-felmérés adatai (erdőgazdálkodással együtt) Forrás: 2006, 2007 KSH, 2008 AKI szakértői becslés, évközi adatok alapján. Az ágazat GDP-ből való részesedése 4%-ot, vagy annál valamivel magasabb arányt érhetett el. A 2008. évre prognosztizált mérték csak a mezőgazdasági alapanyag-termelés részesedését tükrözi. Ez mintegy 3%-kal magasabb, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük. Az ún. agrobizniszt (műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, mezőgazdasági gép- és alkatrész előállítás, forgalmazás, valamint agrárkereskedelem, szállítás, oktatás, kutatás stb.) alapul véve további 5-6%- kal magasabb részarányt kapunk. A fejlett ipari országokban a fogyasztásban egyre kisebb hányadot képviselnek az élelmiszerek (15-18%). Ez az irányzat Magyarországon is megfigyelhető, 2008-ban az élelmiszerfogyasztás aránya a háztartások fogyasztási kiadásaiból 25%-ra becsülhető, ami megegyezik a 2007. évivel. A csökkenő tendencia az előrejelzések szerint 2008-ban azért nem folytatódott, mert az élelmiszerek körében az átlagot meghaladó volt az árnövekedés. Az élelmiszergazdasági export aránycsökkenése a nemzetgazdaság teljes kiviteléből 2007-ben megállt, közel 1%-ot javult az ágazat pozíciója. A KSH 2008. I- X. havi adatai szerint 6,6% volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének aránya a nemzetgazdaság összes külpiaci értékesítéséből. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt, és ez a folyamat 2008-ban sem szakadt meg. 5

A mezőgazdaság nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2008-ban emelkedett. Értéke 1,3-1,8 százalékponttal lehetett nagyobb, mint az előző évben. Más ágazatokban csökkent a beruházások dinamikája, az agrárágazatban viszont a felhasznált támogatások hatására jelentős gépberuházások történtek. A nemzetközi irányzathoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan csökken a mezőgazdaságban (erdőgazdálkodással és halászattal együtt) foglalkoztatottak aránya. A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008-ban ez a folyamat folytatódott, az alkalmazásban állók létszáma 3,8%-kal volt alacsonyabb, mint 2007-ben. (Az éves előrejelzésnél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetgazdaság más ágazataiban is csökken a foglalkoztatottak száma.) 6

2. Gazdaságstruktúra A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2008 novemberben a regisztrált vállalkozások száma 387678 darab volt. Az őstermelők kötelező regisztrációja miatt az egyéni vállalkozások bejegyzéseinek száma kiugróan magas volt: több mint 11-szerese a 2007 I. félévinek. 294 ezerrel több egyéni vállalkozást jegyeztek be 2008 I. félévében, mint egy évvel korábban. A regisztrációs kötelezettség szigorodása javítja az ágazat átláthatóságát. A regisztrált vállalkozások száma (év végén) 2. táblázat Forrás: KSH Megnevezés 2006 2007 2008* Társas vállalkozás összesen 13 815 13 855 14 128 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 6 625 6 828 7 109 részvénytársaság 331 329 325 betéti társaság 4 473 4 086 4 036 szövetkezet 1 387 1 242 1 187 Egyéni vállalkozás 38 954 68 947 373 550 Vállalkozás összesen 52 769 82 802 387 678 * 2008-ban az egyéni vállalkozás tartalmazza a regisztrált őstermelők számát is. A gazdálkodási formák tekintetében a magyar mezőgazdaság továbbra is a legszínesebb ágazatnak tekinthető. A társas vállalkozások közül a Kft. a legjellemzőbb gazdálkodási forma, számuk két év alatt több mint 7%-kal nőtt. A részvénytársaságok száma stabilnak tekinthető, 2008-ban csak 6 ilyen szervezettel kevesebbet regisztrált a statisztika, mint 2006-ban. A szövetkezetek száma évről-évre csökken, elsősorban az átalakulások miatt. A mezőgazdaságban a korábbi évekhez hasonlóan jellemző a kis létszámú szervezetek dominanciája. A 14128 társas vállalkozásból mindössze 10 foglalkoztatott 500 főnél többet. Több mint 600 ezer egyéni gazdaság működik a mezőgazdaságban, számuk évről évre csökken, elsősorban azért, mert az időskorúak felhagynak a termeléssel, főként az állattenyésztés és a kertészeti termelés területén. 7

A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2008-ban 1. ábra Mezőgazdasági termelők (1 277 828) Társas vállalkozások (14 128) Nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatók (645 000) Korlátolt felelősségű társaságok (7 109) Mezőgazdasági szövetkezetek (1 187) Egyéni gazdaságok (618 700) Egyéb jogi személyiségű társas vállalkozás (pl. erdőbirtokossági társulat) (1 469) Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, közkereseti társaság) (4363) Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) (365 128) Mellékfoglalkozású és kisegítő gazdaságok (253 572) Részvénytársaságok (325) *A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplő kategóriákba nem illeszthető szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségű non-profit szervezetek, stb. Forrás: KSH adatok alapján AKI számítás. 8

3. A mezőgazdasági termelés erőforrásai 3.1. Földhasználat Az ország területének 83,5%-a, 7768 ezer hektár termőterület, 16,5%-a 1535 ezer hektár pedig művelés alól kivett. A termőterület 74,5%-át (5,8 millió hektár) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület teszi ki, 24%-át erdő borítja, a maradék 1%-át nádasként, illetve halastóként hasznosítják. A földterület művelési ágak szerint (május 31-én) ezer hektár Művelési ág 2006 2007 2008 3. táblázat Szántó 4 510 4 506 4 503 Konyhakert 96 96 96 Gyümölcsös 103 102 99 Szőlő 94 86 83 Gyep 1 014 1 017 1 010 Mezőgazdasági terület 5 809 5 807 5 790 Erdő 1 777 1 822 1 884 Nádas 61 57 59 Halastó 34 34 35 Termőterület 7 681 7 721 7 768 Művelés alól kivett terület 1 622 1 582 1 535 Földterület összesen 9 303 9 303 9 303 Forrás: KSH A földhasználat szerkezetében az előző évekhez képest érzékelhető változás történt. Két év alatt az erdőterület 6%-kal, a halastó terület 1,5%-kal nőtt, miközben 4%-kal csökkent a szőlő és gyümölcsterület. A művelés alól kivont terület több mint 5%-kal lett kevesebb, ami a termőterület 1%-os növekedését eredményezte. A mezőgazdasági terület használatában az egyéni gazdaságok földhasználata meghaladta a 2,5 millió hektárt, a gazdasági szervezetek pedig közel 2,2 millió hektáron gazdálkodtak. Mintegy 1,1 millió hektár gazdaságra nem azonosítható terület, 9

ide tartoznak a nemzeti parkok, MÁV-hoz, Vízügyhöz, Honvédséghez, egyházakhoz tartozó és egyéb területek. A mezőgazdasági területet és a termelési szerkezetet tartalmazó különböző adatbázisokat működtető intézmények között hiányzik az együttműködés, ezért az adatbázisok között nincs koherencia. Így fordulhat elő, hogy a KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásában és az MVH támogatási adatbázisában az egyéni gazdaságok SAPS támogatásban részesülő összterülete között jelentős eltérés volt 2007-ben. Az eltérések kiküszöbölése érdekében javítani kell a két intézmény közötti együttműködést, az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett kölcsönösen hozzáférhetővé kell tenni az alapadatokat. Ennek elmaradása esetén az információs rendszerek pontatlan képet mutatnak a mezőgazdaság termelési szerkezetéről. Mezőgazdasági terület használata (május 31-én) 4. táblázat Megnevezés Gazdaságra azonosítható terület 2006 2007 2008 ezer ha % ezer ha % ezer ha % Gazdasági szervezet 2188,7 37,7 2176,4 37,5 2185,9 37,8 Egyéni gazdaság 2592,3 44,6 2541,5 43,8 2529,8 43,7 Gazdaságra nem azonosítható terület Egyéb terület 1027,9 17,7 1089,1 18,8 1074,0 18,6 ebből: nem mezőgazdasági hasznosítású terület 276,1 4,8 273,9 4,7 268,4 4,6 Mezőgazdasági terület összesen 5808,9 100,0 5807,1 100,0 5789,7 100,0 Forrás: KSH 3.2. Foglalkoztatás, átlagkeresetek 2008-ban 434 ezer dolgozó 1 éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági terméket, szolgáltatást. A mezőgazdaság munkaerő ráfordítás nagysága a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. A nem fizetett és a fizetett munkaerő felhasználása az előzetes adatok szerint 5,6%-kal volt kevesebb, mint 2007-ben. Évek óta alig változik a munkaerő szerkezete, a fizetett munka az összes munkaerő-ráfordításnak mintegy harmadát teszi ki. Az intézményi munkaügyi statisztika adataiból kiinduló számítások szerint 2008-ban a nemzetgazdaságban alkalmazottak 3,2%-a, 87 ezer fő dolgozott a mező-, 1 Valamennyi mezőgazdasági termék előállításra fordított munkaóra alkalmazotti, nyugdíjas, hobbi, stb. alapján számolva. 10

vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban, 2800-al kevesebb, mint az előző évben. 5. táblázat Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (éves munkaerőegység) Megnevezés 2006 2007 2008 Összesen 480 720 459 291 433 632 Ebből: nem fizetett 367 220 348 046 325 668 fizetett 113 500 111 245 107 964 Forrás: KSH Megjegyzés: 1 ÉME = 1800 munkaóra = 225 munkanap. Két év alatt több mint 7%-kal, mintegy 6900 fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. A bruttó keresetek 34%-kal, a nettó keresetek pedig 25%-kal alacsonyabbak a nemzetgazdasági átlagnál. 6. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban alkalmazásban állók száma és átlagkeresete Megnevezés 2006 2007 2008 Alkalmazásban állók 93 900 89 900 87 000 száma az előző év %-ában 95,6 95,7 96,8 A teljes munkaidőben 111 968 119 552 131 508 alkalmazásban állók bruttó keresete, Ft az előző év %-ában 108,9 106,8 110,0 A teljes munkaidőben 82 110 84 360 91 024 alkalmazásban állók nettó keresete, Ft az előző év %-ában 107,5 102,7 107,9 Megjegyzés: A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek adatai alapján. Forrás: KSH 3.3. Termelőeszközök, beruházások 2007-ben a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelme az előző évhez viszonyítva folyó áron 33,3%-kal nőtt. A mezőgazdasági gépek értékesítése számottevően, 69,5%-kal emelkedett, a műtrágya forgalmazás 22,5%-kal, míg a növényvédő szereké 13,5%-kal bővült. 2008-ban a mezőgazdasági gépek értékesítése várhatóan 110-120 milliárd forint körül alakul, és emelkedett az alkatrészekre, műszaki árura, műtrágyára, növényvédő szerre fordított összeg is. 11

Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése 7. táblázat (millió Ft) Megnevezés 2006 2007 2008 +) Mezőgazdasági gép (használt nélkül) 59 395 100 674 116 200 Alkatrész 17 721 22 453 26 562 Műszaki áru 1 643 948 1 236 Műtrágya 62 440 76 514 102 773 Növényvédő szer (alapanyag nélkül) 62 639 71 111 80 101 Összes termék 203 838 271 700 326 872 +) előzetes adat Forrás: AKI 3.4. Hitelek, támogatások A 2008. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások eredeti előirányzata 429,2 mrdft volt, amelyből év végéig az előzetes adatok szerint 394,9 mrdft került kifizetésre. 2008. évben a Nemzeti támogatások jogcímen kifizetendő támogatási összeg közel harmadával marad el a korábbi évek kifizetéseitől. Ennek oka egyrészt, hogy egyes jogcímeket alacsonyabb összegekkel terveztek be a költségvetésbe, másrészt pedig, hogy a korábbi évekkel ellentétben 2008-ban egyik jogcímen sem történt jelentős kerettúllépés. A Nemzeti támogatások tényleges kiadása (előzetesen) 113 mrdft volt, amely 13 támogatási jogcímcsoport működtetését biztosítja. Egy-egy támogatási jogcímcsoporton belül több támogatási konstrukció működik, különösen igaz ez a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások költségvetési előirányzatra. Ez utóbbi jogcímcsoporton belül található a Kiegészítő területalapú támogatás (top-up), mely várhatóan a Nemzeti támogatások teljes előirányzatának 66%-át használta fel. A mezőgazdaság fejlesztését, szerkezetátalakítását és korszerűsítését szolgálják az EU társfinanszírozással működtetett támogatások az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), valamint a Halászati Operatív Program. A társfinanszírozással működtetett támogatások kiadása 96,1 mrdft volt, mely 72%-os teljesülést jelent az év elején tervezetthez képest. E jogcímen belül 8 jogcímcsoport található, melyek közül a legjelentősebb az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Ezen a címen 84,8 mrdft kifizetése valósult meg. Az Agrár- és vidékfejlesztési támogatások legjelentősebb támogatási csoportja az EU által közvetlenül folyósított támogatások. Ezen a címen 185,8 mrdft kifizetés történt. Az egységes területalapú támogatásokra 165,1 mrdft-ot, míg a piaci intézkedésekre 20,7 mrdft-ot fizettek ki. 12

Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 8. táblázat (millió Ft) Az előirányzat neve 2006 2007 2008 Nemzeti támogatások 147 890,0 151 697,7 113 002,3 Központosított bevételekből működő támogatások 6 880,6 9 496,5 - Állattenyésztési támogatás 968,8 686,3 769,4 Erdészeti feladatok támogatása 4 365,8 7 244,2 827,6 Halgazdálkodás támogatás 199,4 427,7 2,4 Nemzeti Lovasprogram 10,0 - - Termőföldvédelem támogatása 871,3 726,0 370,9 Vadgazdálkodás támogatás 465,3 412,3 79,5 Költségvetésből működő támogatások 141 009,4 142 201,2 - Állat és növénykártalanítás 1 821,0 1 419,4 1 021,7 Árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások 1 032,9 33 559,7 5 400,1 Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás 548,0 - - Erdőtelepítés, átalakítás, fásítás támogatása 4 364,6 950,5 714,5 Fejlesztési típusú támogatások 7 825,0 3 380,7 1 281,9 Folyó kiadások és jövedelem támogatások 125 417,9 97 471,1 101 579,8 Nemzeti agrárkár enyhítés - 5 419,8 694,9 Erdőterület közjóléti célú védelme, bővítési feladatai - - 259,6 EU társfinanszírozással működő támogatások 129 002,6 116 014,9 96 063,5 Ebből: EU alapjaiból 99 088,0 78 766,7 73 885,5 Ebből: Központi költségvetésből 29 914,6 37 248,2 22 178,0 Méhészeti Nemzeti Program 417,8 469,9 456,6 Igyál tejet program 1 066,6 342,5 378,9 Egyes speciális szövetkezések támogatása 591,1 372,0 417,2 Egyes állatbetegségek ellenőrzése, felszámolása - - 224,7 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv I. 65 938,4 66 835,7 9 783,1 SAPARD intézkedések 9 196,3 1 398,3 - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. - 18 704,2 84 802,9 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 51 792,4 27 892,3 - Halászati Operatív Program (HOP) - - 0,0 Az EU által közvetlenül folyósított támogatások 153 217,4 167 966,4 185 794,2 Piaci intézkedések 59 744,6 47 974,3 20 734,0 Egységes területalapú támogatások (SAPS) 93 472,8 119 992,1 165 060,2 EU alapjaiból ÖSSZESEN 252 305,4 246 733,1 259 680,0 Központi költségvetés ÖSSZESEN 177 256,6 188 945,9 135 180,0 MINDÖSSZESEN 430 110,0 435 679,0 394 860,0 A 2008. évi adatok előzetes adatok. 2008-ban a költségvetés szerkezete módosult és a "központosított bevételek, valamint a költségvetésből működő támogatások" jogcím megszűnt Forrás: FVM Az államilag támogatott hitelállomány összege 2008. december végén mintegy 120 mrdft volt, ami 42%-kal alacsonyabb, mint a 2007. évi. A csökkenés oka 13

elsődlegesen, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően csak a birtokfejlesztési hitelkonstrukció, valamint a 2007. évi fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők megsegítéséről szóló hitelprogramok keretében lehet új támogatott hitelszerződést kötni. A többi, támogatott konstrukciónál pedig folyamatos a tőketörlesztés. A hitelállomány közel 40%-át a csatlakozás előtt meghirdetett, az agrártermelők EU csatlakozásra való felkészülésének segítését és versenyképességének javítását szolgáló Európa terv Agrárhitel program alapján felvett hitelek teszik ki. 14

4. A termelés fő jellemzői A 2008-as évet a növényi termékek kiemelkedő hozama jellemezte, amely különösen a 2007 évi gyenge eredmények után szembetűnő. A búza termésmennyisége több mint 40%-kal nőtt, a kukoricáé pedig több mint duplájára emelkedett. A gyümölcsfélék mennyiségének erőteljes bővülését elsősorban az almatermelés megháromszorozódása okozta. A növényi termékek volumene így átlagosan 45%-kal nőtt, az állati termékeké pedig stagnált. A nagy mennyiségi növekedés és a 2007. évi kiugró áremelkedés korrekciója miatt jelentős árcsökkenés következett be. 4.1. Szántóföldi növénytermelés Gabonaféléket 2008-ban a 2007. évinél 2%-kal nagyobb területen, 1,7 millió hektáron termeltek. A termésátlagok erőteljesen növekedtek, így a 2008. évi kalászos gabonatermés 42%-kal múlta felül az előző évi termést. 9. táblázat A fontosabb növények termelése Megnevezés Betakarított terület, 1000 hektár Összes termés, 1000 tonna Termésátlag, kg/hektár 2006 2007 2008* 2006 2007 2008* 2006 2007 2008* Búza 1 075 1 111 1 125 4 376 3 987 5 654 4 070 3 590 5 020 Rozs 39 40 43 99 82 114 2 540 2 200 2 630 Árpa 293 321 332 1 075 1 018 1 478 3 670 3 170 4 450 Zab 59 60 62 151 125 183 2 550 2 090 2 970 Kukorica 1 215 1 079 1 200 8 282 4 027 8 963 6 820 3 730 7 470 Cukorrépa 47 41 9 2 454 1 693 532 52 410 41 040 59 230 Napraforgó 534 513 549 1 181 1 060 1 492 2 210 2 070 2 720 Repce 142 225 250 338 496 656 2 380 2 260 2 620 Lucerna 146 134 137 720 581 768 4 930 4 340 5 600 Burgonya 23 25 25 564 563 646 23 450 18 970 25 690 *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás Búzából az előző évinél 1%-kal nagyobb, 1 millió 125 ezer ha területen, 5020 kg/ha termésátlag mellett, közel 5,7 millió tonna termett. A rozs termelése a 2007. évinél jelentősen nagyobb területen, 43 ezer hektáron folyt, és 2630 kg/ha hozam mellett 114 ezer tonnát takarítottak be. Árpa az előző évhez képest 3%-kal nagyobb területen termett, a 41%-kal magasabb termésátlag (4450 kg/ha) közel 1,5 millió tonnás termést eredményezett. Zabból 183 ezer tonnát takarítottak be, amihez nemcsak a kimagasló 2970 kg/ha termésátlag, hanem a 2007. évinél 3%-kal nagyobb terület is hozzájárult. 15

Kukoricát 11%-kal nagyobb területen termeltek, méghozzá kiváló eredménnyel, a hektáronként 7470 kg-os hozam összesen 9 millió tonnányi termést eredményezett. Az EU piacszabályozási intézkedéseinek hatására a cukorrépa-termelés töredékére esett vissza. A betakarított terület 2008-ban az előző évinek mindössze 22%-a, 9 ezer ha volt. A magas, 59230 kg/ha-os termésátlag miatt a termelés csak 69%-al lett kevesebb (532 ezer tonna). A napraforgó betakarított területe 7%-kal 549 ezer ha-ra növekedett, ami a 2720 kg/ha-os hozammal, összesen 1,5 millió tonnás termésre (+41%) volt elegendő. Másik olajos növényünk, a repce egyre nagyobb szerepet kap a termelésszerkezetben, 2008-ban a betakarított terület a 2007. évinél 11%-kal volt nagyobb. A termésátlag 16%-kal nőtt, ami a fontosabb növényfélék közül az egyik legalacsonyabb ütem, de a 2007 évi visszaesés is csekélyebb volt. Hektáronként 2620 kg termett, összesen 656 ezer tonna. Burgonya változatlan nagyságú területen termett, de a jó termésátlag miatt 646 ezer tonnát takarítottak be. Lucernából a hozamnövekedés miatt 32%-kal bővült a termésmennyiség (768 ezer tonna). 4.2. Kertészet Előzetes adatok szerint zöldségféléket 2008-ban 85 ezer hektáron termeltek. A termésmennyiség 1628 ezer tonnára tehető. A csemegekukorica termésmennyisége elérheti az 513 ezer tonnát. A paradicsom termésmennyiségét 198 ezer tonnára becsüljük. Zöldpaprikából enyhén növekvő termeléssel kalkulálunk. A vöröshagyma termelés megközelítheti a 90 ezer tonnát, ami 30%-kal magasabb az elmúlt évi eredménynél. Karfiol esetében 3%-os bővülést és 13 ezer tonnás terméseredményt tartunk valószínűnek. 10. táblázat Gyümölcstermelés Megnevezés Mértékegység 2006 2007 2008* Összes terület ezer ha 103 102 99 Termőterület ezer ha 81 81 86 Termésmennyiség ezer t 863 360 929 Ebből: alma ezer t 537 171 584 körte ezer t 33 12 24 meggy ezer t 60 43 70 szilva ezer t 65 31 55 kajszi ezer t 40 22 27 őszibarack ezer t 68 41 47 *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás 16

A mintegy 100 ezer hektárnyi gyümölcsös területen 2008-ban 929 ezer tonna gyümölcs termett, ami két és félszerese az előző évi - különösen alacsony - 360 ezer tonnás termésnek. A gyümölcstermés legnagyobb részét kitevő almából újra jó eredménnyel 584 ezer tonna termett, több mint háromszorosa a fagykárok miatt mindössze 171 ezer tonnás 2007. évi eredménynek. Az őszibarack mennyisége 15%- kal nőtt, 47 ezer tonnára, a kajszié 23%-kal 27 ezer tonnára, a körtetermés pedig megduplázódott, mégsem érték el a 2007 évi visszaesés előtti szintet. Mintegy 77%-os emelkedés ellenére a szilva (55 ezer tonna) sem érte el a 2006 évi termésmennyiséget, a meggy termése viszont azt is túlszárnyalta (63%-os növekedés, 70 ezer tonna). 11. táblázat Szőlőtermelés Megnevezés Mértékegység 2006 2007 2008* Összes terület ezer ha 84 84 85 Termőterület ezer ha 76 76 75 Termésátlag (termőterületre), kg/ha 6 910 6 830 8 809 Termésmennyiség ezer t 523 517 660 Ebből: étkezési célra felhasznált szőlő ezer t 15 14 15 *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás Az összes szőlőterület némileg növekedett, 2008-ban 85 ezer hektárt tett ki. A magasabb, mintegy 8809 kg/ha-os termésátlag az előzetes adatok szerint 660 ezer tonnás össztermést eredményezett. 4.3. Állattenyésztés A korábbi éveket jellemző állatállomány csökkenési tendencia összességében 2008-ban is folytatódott. A szarvasmarha-állomány a 2007. december 1-i 705 ezres állományhoz képest 2008. decemberre 701 ezerre csökkent. Ezen belül azonban a tehénállomány növekedett, 2008. december 1-én 324 ezer darab volt. A vágómarha piac kis mértékben megélénkült, 2008-ban 90 ezer tonnás forgalom várható. A tejtermelésben kismértékű (2%-os) csökkenés valószínű, így 1764 millió literes értékesítéssel kalkulálhatunk. Az ország sertésállománya 3 millió 383 ezer volt 2008 decemberében, ami mintegy 13%-os visszaesés 2007-hez képest. Az anyakocák száma is nagyon alacsony volt, a decemberben felmért 230 ezer darab az egy évvel korábbi 259 ezer darabnál 11%-kal kevesebb. A sertéshústermelés a fokozott kivágás miatt nem csökken a létszámadatnak megfelelően, csak 5%-os elmaradásra számítunk. 17

A juhállomány nem változott számottevően az 2007 decemberéhez képest, 1236 ezer darab volt. A gyapjútermelés enyhén csökkent. 12. táblázat Állatállomány 2006 2007 2008 Megnevezés évben december 1-én, ezer db Szarvasmarha összesen 702 705 701 Ebből: tehén 322 322 324 Sertés összesen 3 987 3 871 3 383 Ebből: anyakoca 290 259 230 Juh összesen 1 298 1 232 1 236 Tyúkféle a) 30 303 29 866 31 165 a) Gyöngyös nélkül. Forrás: KSH, saját számítás Vágóállat- és állatitermék-termelés 13. táblázat Megnevezés Mértékegység 2006 2007 2008* Vágóállat összesen, ezer tonna 1 372 1 394 1 373 Ebből: vágómarha ezer tonna 84 86 90 vágósertés ezer tonna 613 644 626 vágójuh ezer tonna 20 19 18 vágóbaromfi ezer tonna 632 621 630 Áruhal ezer tonna 21 21 21 Tehéntej millió liter 1 796 1 800 1 764 Tyúktojás millió darab 2 956 2 838 2 810 Gyapjú tonna 4 689 4 361 4 265 *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás A baromfiágazatban a 2007. évi enyhe csökkenés után emelkedő tendencia bontakozott ki. A tyúkfélék állománya decemberben több mint egymillió darabbal meghaladta a 2007. évi 29,9 milliós értéket. A vágóbaromfi termelés számításaink szerint mintegy 1,5%-kal volt magasabb, a tojástermelés viszont egy árnyalatnyit visszaesve 2810 millió darabra becsülhető. 4.4. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) az erdőgazdálkodásba vont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió ha) borítja faállomány. A 18

faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége 20,4%. Ez alapján a szántó után az erdő a második legnagyobb területű művelési ág az országban. A 2007-2008-as tenyészeti évben a rendelkezésre álló támogatási forrásnak köszönhetően mintegy 16 ezer hektár új erdő telepítésére került sor. 14. táblázat Erdőterület, erdősültség Megnevezés Mértékegység 2006 2007 2008 Földterület összesen ezer hektár 9 303 9 303 9 303 Erdőgazdálkodás alá vont terület összesen ezer hektár 1 999 2 019 2 015 Ebből: faállománnyal borított terület ezer hektár 1 870 1 891 1 900 Erdőtelepítés és fásítás, első kivitel hektár 13 989 18 948 16 000 Erdősültség % 20,1 20,3 20,4 Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság A vadgazdálkodás az elmúlt években egyenletes teljesítményt nyújtott, a vaddisznó, a mezei nyúl és a fácán kilövések emelkedése jelentős. A legnagyobb darabszámban kilőtt állatfaj 2008-ban is a fácán (kb. 450 ezer db), a mezei nyúl (kb. 100 ezer db), a vaddisznó (85 ezer db), illetve az őz (80 ezer db) volt. 15. táblázat Vadgazdálkodás Évek Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon darab Vaddisznó Mezei nyúl Fácán Fogoly 2006 összes lelövés 31 957 8 403 80 645 2 283 64 389 89 301 361 561 2 869 2007 összes lelövés 33 967 9 301 79 465 2 564 94 015 95 712 432 279 3 802 2008 összes lelövés* 33 000 9 000 80 000 2 500 85 000 100 000 450 000 3 800 *előzetes, becsült adatok Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár A tógazdasági és intenzív üzemek együttes étkezési haltermelése 2008-ban 15 ezer tonna volt. A természetes vizeken közel 7000 tonna halat halásztak, horgásztak. A halászati és horgászati tevékenység mintegy 134 ezer hektár vízfelületen folyik, az üzemelő halastavak területe 2007-hez képest enyhén csökkent. 19

A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés 2006 2007 2008* Tógazdasági és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) 23 878 24 302 24 000 Étkezési haltermelés (tonna) 14 687 15 865 15 000 Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) 133 948 135 852 134 000 Teljes zsákmány (tonna) 7 172 6 669 6 850 Összesen étkezési hal (tonna) 21 859 22 534 21 850 *Becslés Forrás: AKI, HAKI 16. táblázat 20

5. Áralakulás, piaci helyzet A 2007. évi árrobbanást kiváltó világpiaci tényezők 2008 második felére jelentősen módosultak. Az aszály hatására alacsony 2007. évi búza-, olajosmag- és nyerstej-kínálat 2008-ban növekedett. A sertés- és baromfihúsok termelése szintén nőtt, a marhahúsoké viszont 3%-kal csökkent a FAO közlése szerint. 2008 első felében a húsok kereslete még élénk volt, ez tette lehetővé, hogy a húsok ára jelentősen emelkedett ebben az időszakban. Ugyanakkor 2008 második felében az egyre kiszélesedő pénzügyi válság hatására bizonytalanabbá vált a fogyasztás. Az egyes hónapok között az árak jelentősen ingadoztak, ami elsősorban nem a reálszférában bekövetkezett változásokra, hanem a pénzügyi alapok árupiacokon való jelenlétére vezethető vissza. 5.1. Gabona, olajnövények A kukorica termelői ára már 2008. év elejétől lassú ütemben csökkent, ugyanakkor a búza ára tovább emelkedett és márciusban érte el a csúcsot (mintegy 67 ezer Ft/t). A kedvező terméskilátások hatására áprilistól folyamatosan csökkent a búza ára. A kukorica ára novemberben 20 ezer Ft/t körül alakult (a párizsi és az amerikai tőzsdei jegyzés is 30-35 ezer Ft/t), ami a térség jelentős kínálatával, az elhúzódó felvásárlással és külpiaci értékesítéssel, illetve az intervencióra való felajánlás jelentős korlátozásával függ össze. Az étkezési búza és a takarmánykukorica termelői ára 2. ábra ezer Ft/t 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2006. január április július október 2007. január április július október 2008. január április július október Étkezési búza Takarmánykukorica Forrás: AKI PÁIR 21

A napraforgó és a repcemag ára 3. ábra 160 140 120 ezer Ft/t 100 80 60 40 2006. január április július október 2007. január április július október 2008. január április július október Napraforgómag Repcemag Forrás: AKI PÁIR 2008-ban napraforgóból és repcéből is rekordtermést értek el Magyarországon, de a napraforgó hazai termelői ára nagyobb mértékben esett a repcééhez képest a kiváló orosz és ukrán termés következtében. A napraforgó hazai tőzsdei jegyzése a betakarítás idején a párizsi tőzsde jegyzése alá esett, mert az uniós piac telítettsége következtében a magexport késlekedett. A napraforgómag termelői ára év végén 71 ezer Ft/t volt. A repce hazai ára kedvezőbben alakult a napraforgóéhoz képest, a kiépült repcefeldolgozó üzemek kereslete miatt. Év végén a hazai repce termelői ára 98 ezer Ft/t körül stabilizálódott. 5.2. Sertés- és marhahús A húsok ára a világpiacon folyamatosan nőtt 2008. január és augusztus között, ami az év első felében megfigyelhető keresletbővülésnek és a stagnáló készleteknek tudható be. Az év utolsó egy-két hónapjában azonban ezek a hatások már érezhetően gyengültek, és az árak csökkenésbe fordultak. A csökkenő ártrend 2009-ben folytatódik, amit az alacsonyabb takarmányárak, valamint a mérséklődő kereslet egyaránt alátámasztanak. A magyarországi sertésárak 2008-ban folyamatosan emelkedtek, októberben már megközelítették a 2006. évi árcsúcsot. A hazai ártendencia megfelelt az egységes piacon is megfigyelhetőnek, azonban a hazai árszint 2008 nyár óta meghaladta az uniós átlagárat. Ennek fő oka a belföldi vágások jelentős csökkenése volt. A hazai marhaárak a csökkenő marhavágás hatására több mint 4%-kal nőttek. 22

A vágócsirke, a vágósertés és a vágómarha termelői ára 4. ábra 550 450 Ft/kg 350 250 150 50 2006. január Forrás: AKI PÁIR április július október 2007. január április július vágócsirke (Ft/kg élősúly) vágómarha (Ft/kg hasított meleg súly) október 2008. január április július október vágósertés (Ft/kg hasított meleg súly) 5.3. Baromfi A vágócsirke hazai termelői ára élősúlyban nyár végétől csökkent, a 2008. decemberi ár (209,39 Ft/kg) az előző évi árszint alá került. A csirkehús feldolgozóiértékesítési árának tendenciája összhangban volt a termelői árakéval. A tojás hazai csomagolóhelyi ára 2008-ban meghaladta az uniós átlagárat. A 2008. évi decemberi ár (17,90 Ft/db) mintegy 2%-kal volt alacsonyabb az előző év decemberének árához képest. 5.4. Tej A vaj és tejpor világpiaci ára 2008-ban folyamatosan esett, és a 2007. évi árrobbanás előtti szintre csökkent. Ugyanakkor a nyerstej termelői árában a tejtermékek iránt gyengülő kereslet kevésbé fejeződött ki, ezért a nyerstej-árak a 2007. év végi árszintnél valamivel magasabban stabilizálódtak. 2008 decemberében a nyerstej termelői ára Magyarországon 70,96 Ft/kg volt. A tejtermékek hazai feldolgozói-értékesítési ára 2008-ban kisebb mértékben növekedett az előző évhez képest (9%), mint a nyerstejé (15%). 23

5. ábra A nyerstej termelői ára, az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára 100 22 90 80 20 70 18 Ft/kg 60 50 40 30 16 14 Ft/darab 20 12 2006. január április július október 2007. január április július október 2008. január április július október nyerstej termelői ára, Ft/kg (bal tengely) étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára, Ft/db (jobb tengely) Forrás: AKI PÁIR 5.5. Zöldség, gyümölcs A zöldségek és gyümölcsök termelői ára a bel- és külpiaci kereslet függvényében alakult. A gyümölcstermelésen belül legnagyobb arányú alma termelői ára 2008. 50. hetében a 2007. évinek felére csökkent, éves szinten pedig 2,5%-kal volt alacsonyabb. A nyári érésű gyümölcsök (bogyósok, cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack) termése lényegesen nagyobb lett 2008-ban, és figyelemre méltó, hogy a szeder, a meggy és az őszibarack kivételével a többi nyári érésű gyümölcs termelői ára is kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. A kajszi és a cseresznye esetében ez a kedvezőbb külpiaci elhelyezéssel függ össze, a szamóca termelői árának emelkedése pedig a hazai termék növekvő keresletére vezethető vissza. Az őszibarack magasabb termésmennyisége viszont nem párosult a kivitel növekedésével, ezért a termelői ára 22%-kal csökkent. A meggy piaca a több év átlagában is rekordnak számító termés, valamint az ennél jóval alacsonyabb hazai és külpiaci kereslet következtében gyakorlatilag összeomlott. A meggy ipari célú felvásárlási ára harmadára esett. A görögdinnye 2008. évi hazai termelői ára a termés jelentős növekedése és a kivitel mérséklődése ellenére csak 6%-kal csökkent, mert visszaesett a termék behozatala is, belföldi kereslete viszont nőtt. A friss étkezési paradicsom termelői ára 2008-ban több mint 2%-kal csökkent. Az új termésű sárgarépa termelői ára az előző évi terméshez képest lényegesen alacsonyabb volt, ugyanakkor éves szinten az átlagár csak minimálisan (2,5%-kal) esett. A vöröshagyma piaci termelői ára november elején mintegy 50 Ft/kg volt, ami 50%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A 2008. évi alacsony ár a magasabb árú külpiaci termékeket egészen a 45. hétig kiszorította a piaci forgalomból. 24

Néhány belföldi termesztésű zöldség- és gyümölcsfaj termelői átlagára a Budapesti Nagybani Piacon 17. táblázat Gyümölcsök Termelői átlagár 2008 (Ft/kg) 2008/2007 termelői árváltozás (%) Zöldségek Termelői átlagár 2008 (Ft/kg) 2008/2007 termelői árváltozás (%) alma 169 97,4 paradicsom 415 97,4 földieper 1072 145,6 paprika 349 104,4 őszibarack 238 77,9 görögdinnye 58 93,8 meggy 229 82,4 sárgarépa 104 96,4 Forrás: AKI PÁIR vöröshagyma 107 79,2 25

6. A mezőgazdaság kibocsátása és eredménye A Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR) előzetes számításai alapján 2008-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó alapáron 15%-kal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 14%-kal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 36%-kal magasabb, mint 2007-ben. Az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 18,6%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ezeknél az eredményeknél figyelembe kell venni az MSZR sajátosságait 2, amely a megtermelt értékből indul ki, az el nem adott, raktáron álló készleteket is (súlyozott éves átlagáron) elszámolja, mintha az értékesítésre került volna. A kimutatott eredmény tehát inkább potenciális, és csak részben realizált jövedelem. 18. táblázat A mezőgazdasági számla főbb adatai M.e.: milliárd Ft Megnevezés Folyó alapáron 2006 2007 2008 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 409 456 570 Ipari növények (hüvelyesekkel) 135 165 214 Kertészeti termékek 158 175 181 Szőlő, gyümölcs, bor 108 103 122 Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt 881 979 1 154 Állatok 372 369 417 Állati termékek 194 193 211 Élő állatok és állati termékek együtt 566 562 628 Mezőgazdasági termékek összesen 1 446 1 540 1 782 Mezőgazdasági szolgáltatások 95 91 99 Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység 44 47 52 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 1 586 1 678 1 933 Folyó termelő-felhasználás 986 1 058 1 228 Bruttó hozzáadott érték alapáron 600 620 705 Termelési tényezők jövedelme 571 620 730 Működési eredmény/vegyes jövedelem 389 419 520 Nettó vállalkozói jövedelem 322 347 471 Forrás: KSH, AKI Megjegyzés: Az MSZR adatai tevékenységi alapon számítva. +) Előzetes adat. 2 Az MSZR egységes EU módszertan alapján az országban végzett összes mezőgazdasági tevékenységre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az azt végzők mely nemzetgazdasági ágba tartoznak. Nem tartalmazza ugyanakkor a mezőgazdasági szervezetek nem mezőgazdasági tevékenységét. A számbavétel eredményszemléletben történik, azaz a kibocsátást a létrejöttének időpontjában kell értékelni, függetlenül az érkékesítés, illetve az ellenérték befolyásának időpontjától. A nettó vállalkozói jövedelem az egyéni gazdaságok esetében a gazdálkodó (és a segítő családtagok) által végzett munka ellenértékét is tartalmazza. 26

Előzetes adatok alapján a mezőgazdasági termékek kibocsátásának volumene 2008-ban csaknem 30%-kal magasabb volt az előző évinél. Ezen belül a növényi termékek termelése 47%-kal nőtt, az állatok és állati termékeké pedig kicsit több, mint 1%-kal csökkent. A növényi termékek nagy volumen növekedését elsősorban a gabona és gyümölcsfélék előző évinél sokkal magasabb termése eredményezte. Számításaink szerint a folyó termelő-felhasználás értéke 16%-kal növekedett. A folyó termelő-felhasználás legnagyobb tételét jelentő takarmányköltség 12%-kal volt magasabb 2008-ban. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a műtrágya és talajjavító szerek (42%), valamint az energia (30%) felhasználásának összes költsége. A bruttó hozzáadott érték volumenindexe 69%-kal volt magasabb a 2007. évinél. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének 4%-os növekedésével számolva, a nettó hozzáadott érték 19%-kal nőtt 2008-ban, és a mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem, folyó alapáron 36%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelési tényezők jövedelme 18%-kal emelkedett, az összes mezőgazdasági munkaráfordítás pedig 6%-kal csökkent 2008-ban. Az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2008-ban 18,6%-kal nőtt. 27

7. Az élelmiszeripar Az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat termelésének zsugorodása tovább tart. 2008. január-november között 7,4%kal csökkent a termelés volumene, ami alapján valószínű, hogy éves szinten is jelentős volt az elmaradás a 2007. évi kibocsátástól. 19. táblázat A bruttó termelés volumenindexe néhány szakágazatban (előző év azonos időszaka=100,0) Megnevezés 2006 2007 2008 +) Húsfeldolgozás-, tartósítás 84,2 78,6 86,0 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 102,8 82,3 90,0 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 155 161,5 92,0 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 112,2 93,8 99,0 Tejfeldolgozás 95,4 95,6 94,0 Malomipari termékek gyártása 85,3 100,5 86,0 Cukorgyártás 100,3 54,7 42,0 Bortermelés 119,4 101,2 80,0 Sörgyártás 105,8 99,4 83,0 Üditőital-gyártása 104,9 111,1 95,0 Dohánytermék gyártása 108,7 117,3 98,0 *Előzetes adat Forrás: KSH Az összes értékesítés 2008-ban mérséklődött, ennek nagyságrendjét 8%-ra lehet becsülni. Az értékesítés szerkezetén belül a meghatározó belföldi értékesítés visszaesése a nagyobb, akár 10%-os is lehetett, míg az exportra kerülő termékek ennél szerényebben, mintegy 3%-kal maradtak el a 2007. évitől. 20. táblázat Az értékesítés volumenindexe néhány szakágazatban (előző év azonos időszaka=100,0) Megnevezés Belföldi értékesítés Export értékesítés 2006 2007 2008 +) 2006 2007 2008 +) Húsfeldolgozás-, tartósítás 83,2 70,8 84,0 79,5 110,4 90,0 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 106,8 83 93,0 95,1 77,4 80,0 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 153,8 155,2 95,0 150,7 181,2 88,0 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 87,8 97,2 86,0 115,8 113,1 96,0 Tejfeldolgozás 96,3 92,8 94,0 85 120,2 83,0 Malomipari termékek gyártása 85,9 96,2 82,0 61,2 136,5 114,0 Cukorgyártás 94 73,9 66,0 95,4 68,2 129,0 Bortermelés 109,1 105,1 81,0 95,4 90,3 96,0 Sörgyártás 103,8 98,4 83,0 134,5 146,2 110,0 Üditőital-gyártása 99,7 108,9 99,0 129 119,2 100,0 Dohánytermék gyártása 97,9 107,7 95,0 351,1 151,1 108,0 *Előzetes adat Forrás: KSH 28

Az elmúlt években a legalább 5 főt foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozásoknál havonta átlagosan 100-110 embert alkalmaztak. Ez a szám 2008-ban sem változott jelentősen, az évközi adatok alapján 100 ezerre becsülhető. A havi bruttó átlagkereset 15%-kal alacsonyabb a feldolgozóipar átlagánál. Az egy alkalmazásban állóra jutó 101612.-Ft nettó kereset pedig 30%-kal alacsonyabb, mint a vegyiparban, ahol a feldolgozóiparon belül a legmagasabbak a keresetek. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2008-ban az előzetes adatok szerint folyó áron 103 milliárd forint volt, ami 11%-os csökkenést jelent 2007- hez viszonyítva. 6. ábra Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 60 50 43,1 48,7 43,6 milliárd Ft 40 30 20 35,2 34,7 31,6 30,3 30,2 27,3 10 0 2,4 0,5 0,5 Építés Belföldi gép Import gép Egyéb 2006 2007 2008+) +)2008. év adata előzetes adat Forrás: KSH 29

8. Az agrárkereskedelem alakulása 8.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben forgalmazott áruk értéke 2008 első tizenegy hónapjában 5656 milliárd forint volt, 3,2%-kal nőtt, volumene azonban 1,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek január-novemberben 1,2%-kal, novemberben 0,7%-kal kisebb volumenű forgalmat értek el, mint az előző év azonos időszakában. Ha a decemberi forgalom értéke elérte a 2007. decemberi szintet, esetleg 1-1,5%-kal nőtt, akkor a kiskereskedelmi forgalom értéke 2008-ban 6350 milliárd forint körül lehetett, ami 2,8-3%-os értéknövekedést, és 2%-os volumencsökkenést jelent. A kiskereskedelmi eladások mintegy felét realizáló élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-kiskereskedelmi forgalom volumene ennél kevésbé, legfeljebb 1,0-1,5%-kal esett vissza. A 2008. évben az átlagos fogyasztói ár-növekedés 6,1% volt az előző évhez viszonyítva. Átlag felett, 10,2%-kal növekedtek az élelmiszerek árai, a szeszes italok, dohányáruk árai pedig 5,6%-kal voltak magasabbak, mint 2007-ben. Jelentősen drágult a sertészsiradék (41,4%), az étolaj, a rizs, a hántolmányok (26%) és a sertéshús (16,3%). Árcsökkenés következett be ugyanakkor az idényáras élelmiszerek (18,9%) esetében. 8.1. Az agrár-külkereskedelem helyzete A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke várhatóan 5,6 milliárd euró, behozatalának értéke 3,8 milliárd euró körül alakult 2008-ban. Az agrár-külkereskedelem egyenlege óvatos becslés szerint is meghaladta a 2007. évit, mintegy 1,7-1,8 milliárd eurós aktívummal lehet kalkulálni. A kivitel 16%-os, a behozatal 20%-os, az egyenleg 5-7%-os növekedésére számítunk. 2008-ban a 24 árucsoport ötöde biztosítja az exportbevétel közel 60%-át. A gabonafélék részesedése 21%, a húsféléké 13%. A további fontosabb, 8% körüli részesedéssel bíró árucsoportok az olajos magvak, a zöldség és gyümölcskészítmények, valamint a takarmányfélék. Számításaink szerint a gabonafélék részesedése 2008-ban a teljes exportbevételből az előző évi 26-ról 21%-ra esett vissza. A kukorica kivitele 3 millió tonnára csökkent (2007-ben az intervenciós készletek eladása miatt 5,4 millió tonna volt), a búza kivitt mennyisége viszont a 2007. évi 1,7 millió tonnát több mint 20%- kal meghaladta, és az árak is magasabbak voltak 2008-ban, így gabonafélék külkereskedelméből származó árbevétel csak 5-10% körüli mértékben csökkenhetett. 30

A baromfi- és a sertéshús exportárbevétele mintegy 13%-kal növekedett 2008- ban. A baromfihús átlagára közel 10%-kal csökkent, a sertéshúsé emelkedett, ahogyan a vágósertésé is, amelyből jelentősen nőtt az exportunk. 2008-ban fellendült a repcekivitel, és a nagyobb mennyiséghez magasabb ár társult, így az árbevétel több mint másfélszeresére nőtt. Hasonló mértékben emelkedett a napraforgómag árbevétele is, a 2007. évinél sokkal magasabb áraknak köszönhetően. A zöldség és gyümölcskészítmények árbevétele az átlagosnál kisebb mértékben nőtt, a takarmányfélék árbevétele és részesedése a teljes agrárkivitelből a hobbiállat eledel kivitelnek köszönhetően erősödött. A fontosabb árucsoportok kivitelének alakulása M.e.: millió EUR Árucsoport 2006 2007 2008 +) Élő állatok 163 175 220 Hús, vágási melléktermék és belsőség 525 638 737 Tejtermékek, tojás, méz 168 214 253 Zöldségfélék 144 183 186 Gabonafélék 633 1 256 1 184 Olajos mag, takarmány 211 309 440 Állati, növényi zsír 120 138 227 Állati eredetű élelmiszerkészítmény 126 138 133 Cukor, cukorkaáruk 186 195 211 Zöldség, gyümölcskészítmény 368 392 440 Egyéb ehető készítmény 179 235 289 Ital, szesz, ecet 150 204 297 Állati takarmány, melléktermék 295 319 421 Összesen 3 675 4 863 5 622 +) Becsült adat. Forrás: KSH 21. táblázat Az importoldal kiegyensúlyozottabb az exportnál. A legnagyobb importértékű takarmányfélék részesedése 12% volt, és 6-8% körüli részesedést értek el 2008-ban a húsfélék, a tejtermékek, a gyümölcsfélék, az állati és növényi zsírok, olajok, a gabonakészítmények, az italok, szeszféleségek, valamint a különböző ehető készítmények. 31

Az európai országok súlya a korábbi évekhez képest mérsékeltebben, de tovább nőtt 2008-ban. Európa részesedése a teljes agrárexportból és importból 3 meghaladta a 95%-ot. Az Európai Unió részesedése a teljes magyar agrárexportból 81%, az importból 92%, érdemben nem változott 2007-hez képest. A régi és új tagországok részesedése azonban ellentétesen mozdult. Az új tagállamok súlya az exportban jelentősen nőtt, az importban csökkent. 22. táblázat A fontosabb árucsoportok behozatalának alakulása M.e.: millió EUR Árucsoport 2006 2007 2008 +) Hús, vágási melléktermék és belsőség 208 207 272 Tejtermékek, tojás, méz 213 292 290 Zöldségfélék 106 125 126 Gyümölcs, dió, citrusfélék 170 214 232 Állati, növényi zsír 104 138 234 Cukor, cukorkaáruk 99 104 163 Kakaó, készítményei 142 155 186 Cukrászati termék 169 182 222 Zöldség, gyümölcskészítmény 132 152 164 Egyéb ehető készítmény 243 281 324 Ital, szesz, ecet 175 242 293 Állati takarmány, melléktermék 274 354 458 Dohány és termékei 112 144 152 Összesen 2 680 3 188 3 820 +) Becsült adat. Forrás: KSH A hagyományosan legnagyobb exportpiacunk, Németország mellé 2008-ban felzárkózott Románia. Az ide irányuló kivitel a 2007. évihez viszonyítva másfélszeresére bővült, becslésünk szerint a teljes magyar agrárexport közel 14%-a került román piacra. A legfontosabb exportcikkek a napraforgóolaj és a sertéshús mellett nagymértékben nőtt a vágósertés, a hobbiállat eledel, a banán, a baromfihús, a búzaliszt, valamint a napraforgómag kivitele is. Export tekintetében további fontosabb partnereink az Unión belül Olaszország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, az Unión kívüli európai országok közül Oroszország és Horvátország. 3 A behozatal ország-szerkezetét a statisztika módszertana is befolyásolja, mert az uniós csatlakozást követően a közösségi előírásoknak megfelelően a számbavétel nem a származási, hanem a feladó ország alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az Unión kívüli import jelentős része a vámkezelést végző, illetve közvetítő tagország szállításaként kerül elszámolásra. A behozatal elemzésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mivel elsősorban ez az oka az európai országok túlsúlyának. 32

A legnagyobb szállítónk Németország, a teljes agrárimport értékének több mint egyötöde érkezett onnan. A legnagyobb értéket 2008-ban a sajtfélék és a sertéshús, csokoládé valamint a nyers kávé behozatala érte el. A második legfontosabb szállító, Hollandia után Lengyelország, Ausztria és Szlovákia következik. Az Unión kívüli európai országok közül Horvátország a legfontosabb partnerünk. 33