Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság, melynek részvényei részben vagy egészében nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra és bevezetik a tőzsdére (szabályozott piac). Nyrt. lesz abból a Zrt.-ből is, melyet bevezetnek a tőzsdére Zrt.: zártkörűen működik az a részvénytársaság, melynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, azaz nincs bevezetve a tőzsdére. Zrt. lesz abból az Nyrt.ből is, melyet kivezetnek a tőzsdéről Részvényes: a társaság tulajdonosa, aki meghatározott számú és névértékű részvényt birtokol. anyagi felelőssége korlátolt, a tevékenységben nem kell közreműködnie A részvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír, mely az alaptőkéhez való vagyoni hozzájárulást igazolja pénzbeli vagy apport A részvényesnek biztosított jogok: szavazati jog szavazhat a közgyűlésen osztalékjog részesedhet az osztalékból közgyűlésen való részvétel éves beszámoló és felügyelőbizottsági jelentések megismerése kérdés közgyűlés napirendjére tűzése legalább 5% szavazati jog esetén Osztalék: a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvények névértékére jutó arányos hányad. Részvény névértéke: a részvényen feltüntetett érték (szám és pénznem), a részvény tulajdonosa ezzel az összeggel járult hozzá a jegyzett tőkéhez. A társaság által kibocsátott részvények névértékének összessége az alaptőke. A részvénykibocsátás lényegében az alaptőke (a társaság induló vagyona) összeszedése.
Kibocsátáskori érték: az az ár, melyért a részvényt a kibocsátáskor megvették. Lehet nagyobb, mint a névérték, de kisebb nem. Névérték alatt nem lehet kibocsátani a részvényt, mert akkor nem jönne össze a társaság alaptőkéje (jegyzett tőke). Részvény árfolyama: a részvény mindenkori piaci értéke, amennyiért a részvény eladható, illetve megvehető. Értelemszerűen eltérhet a névértéktől. a részvény által képviselt vagyon egy idő után már nem egyenértékű a nominális névértékkel például a vagyon nő, de a jegyzett tőke nem változik az árfolyam elsősorban a várható hozamtól függ mitől függ a hozam? A részvénytársaság tulajdonosairól részvénykönyvet vezetnek.
A részvények csoportosítása Megjelenési forma szerint Nyomdai úton előállított részvény: papíralapú részvény, meghatározott tartalommal rt. cégneve és székhelye részvény sorszáma névérték első tulajdonos neve biztosított jogok és esetleges korlátozások kibocsátás időpontja alaptőke nagysága kibocsátott részvények száma cégjegyzésre jogosultak aláírása Dematerializált részvény: elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott részvény. tartalma megegyezik a nyomdai részvényével DE nincs sorszám és aláírás (csak a cégjegyzők neve) a részvényes adatait értékpapírszámla tartalmazza, az átruházás is ezen keresztül történik Átruházhatóság szerint Névre szóló részvény: a tulajdonos nevét és adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat kötelező beírni a részvénykönyvbe. Bemutatóra (látra-) szóló részvény: nem kötelező a részvénykönyvbe való bejegyzés így könnyebben átruházható.
Biztosított jogok szerint: Törzsrészvény: a részvények alaptípusa, mely minden alapvető tulajdonosi jogot és kötelezettséget magában foglal. az alaptőke minimum felének törzsrészvénynek kell lennie Elsőbbségi részvény: tulajdonosának a többi részvényessel szemben bizonyos jogok tekintetében elsőbbséget biztosít osztalékjog, több szavazati jog, elővásárlási jog, vezetők kiválasztása, stb. névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke felét Kamatozó részvény: a részvényes alapjogain kívül, a nyereségtől függetlenül előre rögzített kamatot is biztosító részvény. névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át Dolgozói részvény: a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kiadott részvény. névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 15%-át Visszaváltható részvény: olyan részvény, melyet az rt. visszavásárolhat, illetve a tulajdonos eladhat az rt.-nek. névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át Részvénytársaság alapítása
Nyrt. esetében az alakuló közgyűlést a sikeres részvényjegyzéstől számított 60 napon belül meg kell tartani. Az alakuló közgyűlésig az összes névérték 25%-át be kell fizetni. Az Nyrt. csak dematerializált részvényt állíthat elő. Az Nyrt. és a Zrt. is megalapítható kizárólag apportból álló alaptőkével. Az Zrt. esetében az alapítók egybeesnek a részvényesekkel. Az alapszabály (nyrt.) és az alapító okirat (zrt.) kötelező tartalmi elemei: alaptőke nagysága alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összege részvények megoszlása alapításkor kibocsátandó részvények száma, névértéke és kibocsátási értéke a szükség szerinti tartalom az egyedi területeket érinti (TK. 69.old.) A részvénytársaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzés feltétele: a bejegyzési kérelem benyújtásáig az összes névérték 25%-át befizették a fennmaradó hozzájárulást pénz esetén 1 éven belül, apport esetén 5 éven belül kell átadni A részvénytársaság működése
Közgyűlés: a részvényesek (tulajdonosok) gyűlése a részvénytársaság legfőbb szerve a legfőbb kérdésekben dönt évente legalább egyszer összehívja az ügyvezető szerv (igazgatóság, igazgatótanács) részvétel feltétele, hogy a részvényes szerepeljen a részvénykönyvben jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni a közgyűlés határozatképes, ha a szavazatok 50%-a plusz egy szavazat jelen van, ha ez nem teljesül, akkor a megismételt közgyűlés (min. 3 nap difi) a jelenlévő szavazatok számától függetlenül határozatképes legtöbbször szótöbbséggel döntenek, komolyabb ügyekben 3/4 kell bővebben TK. 69-70. old. Igazgatóság és igazgatótanács: a részvénytársaság ügyvezető szerve a napi működést irányítják és megteremtik ennek feltételeit minimum 3, maximum 11 természetes személy a tagja a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, illetve ajánlásokat tesznek és beszámolókat terjesztenek elő a zrt. igazgatóság helyett választhat vezérigazgatót (egy személy) az nyrt. az igazgatóság helyett választhat igazgatótanácsot egységes irányítási rendszer az igazgatótanács az igazgatóság és a felügyelőbizottság feladatait is ellátja minimum 5, maximum 11 természetes személy a tagja tagjai többségének függetlennek kell lennie, azaz nem lehetnek részvényesek, munkavállalók, stb. A részvénytársaság megszűnése A részvénytársaság a már tanult megszűnési módokkal szűnhet meg. A végelszámoláshoz 3/4-es szótöbbség kell. Egyszemélyes részvénytársaság Egyszemélyes részvénytársaság: olyan részvénytársaság, melynek valamennyi részvénye egyetlen tulajdonos (természetes vagy jogi személy) birtokában van. Azaz a társaságnak csak egy tulajdonosa van. csak zrt. lehet ha nyrt. részvényei kerülnek egy tulajdonoshoz, akkor átalakul zrt.-vé a teljes alaptőkét be kell fizetni alapítás előtt a tulajdonos írásban dönt lényegében nem hívnak össze közgyűlést