Tér és társadalom 1987 1 MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA PÉCS
TÉR ÉS TÁRSADALOM az MTA Regionális Kutatások Központja folyóirata Megjelenik negyedévenként. A szerkeszt őbizottság tagjai: Barta Györgyi (szerkeszt ő), Beluszky Pál, Csatári Bálint, Enyedi György (elnök), Fodor István, Hajdú Zoltán (szerkeszt ő), Pálné Kovács Ilona, Tóth József (f őszerkeszt ő ), Varga J. Dávid (szerkeszt ő ) Ábrák: Fonyódi Valéria térképész Szerkeszt őség és kiadóhivatal: MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs, 7601. Pf. 199., Kulich Gy. u. 22. Tel.: (72)-12-755. Felel ős kiadó: Enyedi György akadémikus, az MTA RKK f őigazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethet ő bármely hírlapkézbesít ő postahivatalnál, a hírlapkézbesít őknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapel őfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) LI R) Budapest, V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelz őszámra. Előfizetési díj egy évre: 160, Ft, példányonkénti ára 40, Ft. A folyóirat az MTA támogatásával jelenik meg. Példányonként kapható az Akadémiai Kiadó budapesti könyvesboltjaiban: Studium", V., Váci u. 22., és Magiszter", V., Városház u. 1. 8616745 MTA Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné
TARTALOM Enyedi György: Köszöntjük az olvasót! 3 TANULMÁNYOK Faragó László: A területfejlesztés fogalmáról 5 Bdhm Antal: A helyi hatalom és a lakossági részvétel esélyei 17 Bánlaky Pál: Kisvárosaink a településhálózat köztes helyzetében 31 Erdősi Ferenc: Területi érdek és vasúti közlekedés 47 FÓRUM Lackó László: A területi fejl ődés egységes értelmezése 67 NYILT TÉR Beluszky Pál: Településpolitikai viták után cselekvés közben új vizsgálódások el őtt 76 MÚLTUNK Hajdú Zoltán: Vonzáskörzetkutatás a felszabadulás el őtti magyar föld- rajztudományban 87 KITEKINTÉS Walter 13. Stöhr: A területfejlesztési stratégiák változó küls ő feltételei és új koncepciói 96 KRÓNIKA Csefkó Ferenc: Egy tanácskozás margójára (Bihari Emlékülés, Pécs) 113 RECENZIÓK Csatári Bálint: Horváth Gyula: Horváth Gyula: P.J. Cloke C. C. Park: Falusi er őforrások feltárási lehetőségei Gian Franco Elia: A szocialista város Területi termelési komplexumok Dél-Közép-Bulgáriában (R. Najdenova szerk.) 118 119 120 CONTENTS György Enyedi: Readers Welcome 3 László Faragó: Ön the Concept of Regional Development 5 Antal B őhm: Local Government and the Participation of the Population 17 Pál Bánlaky: Our Small Towns in an Intermediate Position within the Settlement Network 31 Ferenc Erd ősi: Regional Interests and Rail Transport 47 László Lackó: Uniform Interpretation of Regional Development 67
Pál Beluszky: Zoltán Hajdú: Walter B. Störh: Ferenc Csefkó: Bálint Csatári: Gyula Horváth: Gyula Horváth: After Debates on Settlement Policy in Action before New lnvestigations 76 Research on Gravity Centers in the Hungarian Geogra- phical Science before 1945 87 Changing External Conditions and a Paradigm Shift in Regional Development Strategies 96 Some Notes to a Debate (Commemoration of Mr. Bihari in Pécs) 113 P. J. Cloke C. C. Park: Rural Resource Management 118 Gian Franco Elia: The Socialist Town 119 Territorial Production Complexes in South-Mid Bulgarie (Edited by R. Najdenova) 120 COAEP)KAH E 3Hbe4H, RbépAb: (Daparo, Ilacno: Sem, AHTall: baunakz, flan: 3pAews, (DepeHU: flacno: Benyckm, flan: Xakw, 3onTaH: Wrep, Banwrep: 4 ect3ko, (DepeH IlpmeeTcreyem 4HTaTellil I 3 O 00HFITYIN «TeppwropHaribHoe paaehthe» 5 MecTHas enacrb N wahcbi y,lactss HaceneHms 17 News manbie ropoaa e npome*yro4hom nonoscehhh cerm nocenehiaa 31 TeppkyropHanbHble si-repecb$ N scenealio,00po*hblil TpaHcnopT 47 ECHIHOe TOTIKOBaHHe TeppwropmanbHoro pa3estms 67 Ilocne AscxyccHA O nonwrske nocenehsa 80 epems AeACTBIAR nepea HOBbIM mccneaoeahkismvi 76 14ccnextoBaHme 30H TfiroTeHms e BeHrepcxoi." reorpacbm- 4eCK0i1 Hayke AO OCB0150)1C,QEMPIR 87 14311013HRIOLLIW3CA BH0WHHO yci1oeimr H HOBble kohuen4u4h crpaterha Teppw- TopmanbH01-0 paaekmis 96 3ameTxm Ha nom«oahoro coaeulahms 113 4aTapii, Senkim. : XopeaT, Abiona: XopeaT, Liblona: n. H. KrwyK u. u. flapk: BO3MO*HOCTIl packpbrrws CeribCKHX pecypcoe 118.1:b4(aH mpahko 3riss: CO4HaMICTWieCKHA ropog 119 P. HakeeHoea (pe4.): TeppwropmanbHo-nposa- BoAcTeemHbie KOMMEIKCIA e lo»chok' uempanbuoil. 6onrapi4H 120
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! Úi tudományos folyóirat születéséhez s remélt felcseperedéséhez invitáljuk olvasóinkat. Lapunk rendhagyó a tudományos folyóiratok sorában: nem egyetlen szaktudomány eredményeit teszi közzé, hanem egy problémát: tér és társadalom viszonyát vizsgálja a különböz ő szaktudományok szemszögéből, sajátos megközelítésben. A lap programjának meghatározásában az a kiindulópontunk, hogy a társadalmi folyamatok megértéséhez, pontos feltárásához és el őrejelzéséhez éppen olyan szükségünk van térbeliségük, földrajzi dimenziójuk vizsgálatára, mint időbeliségük, történetiségük elemzésére, vagy e folyamatok általánosított modellekbe rendezésére. Nemcsak arról van szó, hogy számos társadalmi folyamatnak gazdasági növekedés, urbanizáció, társadalmi kiegyenlítődés stb. leírható földrajzi eloszlása van, hanem arról is, hogy e folyamatok alkalmazkodni kénytelenek a természeti és társadalmi térhez, módosulnak a földrajzi környezet hatására. Ezért a társadalmi folyamatok konkrét megjelenési formái csak a földrajzi környezet ismeretében értelmezhetők. Tér" alatt nem a filozófia vagy a fizika térfogalmát értjük, hanem az emberlakta teret, vagyis a földfelszín ama részét, amelyet a társadalom használ, amelybe betelepült. E térnek vannak természeti tulajdonságai, amelyek az ember (amely él ő- lényként a természet része) teljes tevékenységére társadalmi, kulturális tevékenységére is hatnak. Folyóiratunk figyelmének egyik központjában a társadalom és a természeti környezet kapcsolata, kölcsönhatása áll. Az ember persze egyidejűleg él természeti és társadalmi környezetben. Az ember ökológiai elterjedése során fokozatosan szerzett tapasztalatokat s közvetített generációról generációra a természeti környezetről, amelytől kezdetben erősen függött, s amelyben eléggé bizonytalanul, fenyegetettve élt. Az első társadalmi szervezet, a család, az egyén biztonságának érdekében alakult ki. A társadalmi környezet a tér fokozódó használata közben kibontakozó ember tér és ember ember kapcsolatok öszszessége. Az ember tér kapcsolatok folyóiratunk fő tárgya sokfélék. Például az ember tevékenysége során mozog a tér különböző pontjai között, s így eltérő mozgásterek alakulnak ki. Ilyenek a napi munkábajárás vagy bevásárlás terei. Az egyéni mozgáspályák összeadódnak, s az embercsoportok által követett pályák a tér kitüntetett pontjaiban csomósodnak. Ezek a pontok vonzzák magukhoz a mozgásokat, vonzásközpont szerepűek, kiemelkednek a térnek csak lakóhelyül szolgáló pontjai közül. A vonzásközpontok a városokban sűrűsödnek; a városokhoz így a vonzott terek soka-
4 Tér és Társadalom 1. évf. 1987/1 sága kapcsolódik (a bennük élő népességgel). A falu főleg lakóhely-szerepű; vonzást gyakorló intézményeinek (iskola, üzlet) hatása a lakóhelyen belül marad. A városi vonzáskörzetekben összegez ődő falu város kapcsolatok feltárása is fontos vizsgálati területünk lesz. Amikor az ember térben mozog, különböz ő rendeltetésű, szerepű tér-részletek között mozog. A különböző terek között a mozgáskapcsolatokat nemcsak a személyek, de termékek, energia, információk cseréje is közvetíti. A társadalomföldrajz az emberi tevékenységet hét alapfunkcióra osztja. Ezek: a lakás, a munkavégzés; szolgáltatás ellátás; képzés kultúra; üdülés pihenés; közlekedés kommunikáció és a közösségi élet. E funkciók gyakorlásához meghatározott tér-részletek, földrajzi sajátosságok, társadalmi szervezetek, (épített) berendezések tartoznak. A társadalmi alapfunkciókat hordozó terek fekvése, jellege, kiépítettsége a társadalmi igények kielégítésének nagyon fontos eleme. Az ember nemcsak dolgozni, vásárolni, kulturálódni akar, hanem ezen igényeit egy számára elfogadható méret ű térségen belül kívánja kielégíteni. Ha erre nincs módja lakóhelyér ől kiindulva, akkor vagy lakóhelyét változtatja meg, vagy saját kívánatos életmódját kell megcsonkítania, saját társadalmi rétegszintje vagy egyéni igényszintje alatt kell élnie. A települések közötti és a településeken belüli társadalmi feszültségek jórészt a fentiekb ől fakadnak. A társadalmi igények és a kiszolgáló terek eltérése bizonyos mértékig állandóan fennáll. A településeknek a népesség mobilabb eleme, mint a funkcionális terek. Hazánkban a terek spontán, a létez ő helyi társadalmi igényekhez alakítása korlátozott, hiszen ezek zömmel tervezett terek, a településtervezés hozza létre, szabályozza, fejleszti őket. A tervezés pedig átlagokkal és normákkal dolgozik, a helyben községben, városnegyedben stb. létez ő társadalmi igényeket nem is ismeri. Ezért tervek és igények találkozása mindig tökéletlen lesz; hiány és pazarlás egyaránt előfordulhat. Az igények és a funkcionális terek jobb egyezését segítheti el ő a spontán térszerveződés bővülése, a helyi társadalom nagyobb lehet ősége saját használt terének megszervezéséhez. Jelenleg ugyanis a különböz ő funkciójú terek m űködtetésében túlzott szerepet kap a funkciót gyakorló szervezet bels ő szakmai szempontja, hatalmi érdeke, s ehhez a társadalmi csoportoknak gyakran saját érdekeik csonkításával alkalmazkodniuk kell, nincs mód érdekeik megfelelő érvényesítésére. Sajátos térkapcsolatokat hoz létre a második gazdaság, amely minden fejlett országban jelentős. A második gazdaság kibújik" az állam által tervezett terekb ől, megbontja a hagyományos gazdasági tér-struktúrát, új, spontán, részben rejtett, de funkcionáló térszervezeteket hoz létre. Igy hát a fejlett országok területén különböz ő térszervező erők működnek: nagy térségekben az állam és a külső (nemzetközi) erők, kis térségekben a helyi társadalom szervezeteinek, a mikroökonómiai szervezeteknek erői eltérő mechanizmusokban, szabályozottság és spontaneitás eltérő arányaiban. Mindez a tér és társadalom viszonyát bonyolulttá teszi e viszonyrendszer feltárása, sokoldalú megismertetése, társadalmi fejl ődésünk szempontjából történ ő értékelése lesz folyóiratunk fő feladata. ENYEDI GYÖRGY