Államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációja 2013 Gyorsjelentés Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Nyüsti Szilvia - Veroszta Zsuzsanna felsooktatas@educatio.hu http://www.educatio.hu/
Államigazgatási adatok felhasználása a diplomás pályakövetésben Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztálya immár második alkalommal valósította meg a meglévő állami adminisztratív adatbázisok pályakövetési célú összekapcsolását. Az adatintegráció célja ezúttal is a frissdiplomások munkaerő-piaci kilépésének pontos és minél teljesebb körű megragadása volt. A 2013-ban zajlott adatintegráció során a felsőoktatásban 2009/2010-ben végzettek képzési adataihoz rendeltük hozzá a 2012 tavaszára vonatkozó, munkaerő-piaci adminisztratív adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat. Az eljárás során anonimizált módon, ám egyéni szinten kapcsolódtak össze a végzettekről a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban szereplő személysoros adatok. Előbbi adatbázis a felsőoktatási képzés részletezett adatait, utóbbi kettő a munkaerő-piaci státusz fő mutatóit biztosítja a pályakövetési célú vizsgálat számára. Egy ilyen adatintegrációs eljárás több szempontból is előnyös eszköze lehet a diplomás pályakövetésnek. Egyrészt, mivel meglévő adatvagyon felhasználásával történik, nem igényel nagy költségű primer adatfelvételt. Másrészt az eljárás elvi kidolgozása után az adatkapcsolás későbbi ismétlése irányában is nyitott az út, akár az adatok idősoros összekapcsolásának, akár a ciklikus pillanatképek rögzítésének céljából. Mindezek révén az adatok és folyamatok értelmezéséhez szükséges összevethetőség követelménye magas szinten teljesülhet. Ezt segíti elő az eljárásra jellemző elvi teljeskörűség is, hiszen (pl. a kutatási mintához képest) az adminisztratív adatbázisok a vizsgált csoport minden tagjáról rendelkeznek adatokkal. A 2013-ban lezajlott adatkapcsolás során a vizsgált időszakban végzett 57 ezer diplomás közül mintegy 35 ezer főhöz (61 százalékukhoz) tudtunk munkaerő-piaci és/vagy tanulmányi adatokat rendelni. A fennmaradó hiányok több okra vezethetők vissza: egy kisebb részüket a doktori képzésben vagy szakirányú továbbképzésben folytatott tanulmányok okozzák, melyről jelen adatintegráció nem tud adatokat szolgáltatni. Azokról sem rendelkezhetünk információval, akik 2012 májusában külföldön tanultak vagy ott vállaltak munkát, illetve nem regisztrált munkanélküliek vagy nem bejelentett munkaviszonnyal rendelkeznek. Ezeknek a csoportoknak egy részéről további adatbázisok bevonásával szerezhető információ, amelynek előkészítése folyamatban van. Az alábbi gyorsjelentés ennek az adatkapcsolásnak az eredményeit foglalja össze. Az adatok bemutatása során a teljesség igénye helyett az eljárásban rejlő lehetőségek minél gazdagabb érzékeltetésére törekedtünk. Ennélfogva döntően összehasonlító ábrákban foglaltuk össze a frissdiplomások képzési, intézményi, foglalkozási jellemzőihez kapcsolódó munkaerő-piaci különbségeket. Ennek során két fő munkaerő-piaci mutatóként a havi bruttó átlagjövedelem és a diplomás munkakörben foglalkoztatottak aránya szolgál. 1
Az elemzés célcsoportja: A 2009/2010-es tanévben alap- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások (N=35 256 fő). Végzettek alatt az abszolutóriumot szerzőket értjük. A jogászoknál, általános orvosoknál, fogorvosoknál és gyógyszerészeknél az egyetemi szinten végzettséget szerzőket is az osztatlan képzésekről kikerülők közé soroltuk. A hitéleti képzésben abszolváltak kimaradnak az elemzésből. A végzettek helyzete A végzettek kétharmada nő, átlagéletkoruk közel 27 év. A végzettséghez jutók 28 százaléka a következő két tanév valamelyikében továbbtanul. 1 Két évvel a végzés után közel ötödük (17%) tevékenysége még mindig csak a felsőoktatáshoz kapcsolódik, kétötödüké csak a munkaerőpiachoz, 6 százalékuké pedig egyszerre mindkét területhez. A végzettek 37 százalékáról azonban sem a felsőoktatáshoz (FIR), sem a munkaerőpiachoz (NAV és OEP) kötődő adminisztratív adatbázisok nem tudtak számot adni, aminek lehetséges okairól fentebb már szóltunk (1. ábra). 1. ábra: A végzettek tanulmányi és munkaerő-piaci státusza két évvel a végzést követően Az adatok értelmezéséhez: A havi bruttó összjövedelem 2012 májusára vonatkozik és az egyén munkaviszonyaiból, valamint vállalkozói tevékenységéből befolyt összes jövedelmet összegzi. 37% 17% A vertikális illeszkedés mutatója arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka dolgozik diplomát igénylő munkakörben. Azokat a foglalkozásokat tekintjük felsőfokú végzettséget igénylőeknek, melyek FEOR kódja az 1-3 értékek valamelyikével kezdődik. A bemutatott ábrák mindig a releváns átlagokhoz viszonyított pozíciót szemléltetik, az ábrák sarkaiban jelöltük, hogy az adott negyedbe tartozó csoportok átlagértékei milyen irányban térnek el a frissdiplomás/képzésterületi átlagtól. Ha egy vizsgált csoport a teljes körűség ellenére sem érte el az adatközléshez szükséges elemszámot, adatait nem közöljük az elemzésben (pl. az ELTE adatait a jogi képzési területen belül). 6% 2012 májusában csak tanul 2012 májusában csak dolgozik 2012 májusában dolgozik és tanul is 2012 májusában egyik nyilvántartásban sincs nyoma Két évvel a végzés után a hazánkban elhelyezkedők átlagos bruttó havi összjövedelme 209 ezer forint 2. A jövedelmek szórása ugyanakkor viszonylag magas (128 ezer Ft), ami jelzi, hogy a frissdiplomások bérkilátásai korántsem homogének. A végzettek közel háromnegyedét (74%) felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatják. 1 Ez nem tartalmazza a szakirányú továbbképzéseken és a doktori képzéseken továbbtanulókat. E két csoport létszáma azonban viszonylag alacsony. 2 A kiugró bevételek korrigálása érdekében az elemzéskor figyelmen kívül hagytuk a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb egy-egy százaléknyi összjövedelmeket. 2
A végzettek munkaerő-piaci helyzete enként A végzettek átlagos kereseti lehetőségei és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (igényel-e a betöltött munka felsőfokú végzettséget) jelentős különbségeket mutat enként. Az átlagos bruttó összjövedelem akár kétszeres, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésének aránya pedig több mint másfélszeres eltérést is mutathat egymáshoz képest. A két mutató tekintetében egyértelműen az informatika és a műszaki végzettjeinek a helyzete a legkedvezőbb, míg a sporttudomány és a természettudomány területén végzetteké a legkedvezőtlenebb (2. ábra). 3 A végzettek munkaerő-piaci helyzetében azonban nemcsak a ek között fedezhetünk fel jelentős eltéréseket, hiszen egy-egy szakmacsoporton belül is rendkívül sokszínű a kép. A várható jövedelem és illeszkedés mértéke attól is nagymértékben függ, hogy ki melyik intézményben szerezte meg diplomáját. A következőkben enként mutatjuk be az egyes intézmények végzettjeinek jövedelmi és illeszkedési mutatóit (3-14. ábra), így saját kontextusukban értékelhetjük teljesítményüket. Az elemzésben külön közöljük a pedagógusképzésben (tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, konduktor) és a tanári mesterképzésben végzettek adatait, mert jelentősen eltér egymástól munkaerő-piaci helyzetük. Az intézmények között tapasztalt különbségekben ugyanakkor közre játszhat a végzettek munkarendek 4 vagy képzési szintek 5 szerinti megoszlása, az intézményenként eltérő képzési paletták vagy az intézményeket körülvevő gazdasági környezet is. A különbségek okainak magyarázatára e gyorsjelentés keretei között nem nyílik lehetőség. 2. ábra: A különböző ek végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) (N=15 355 fő) 55% pedagógusképzés; 145 245 természettud.; 143 588 sporttud.; 131 862 társadalomtud.; 172 273 bölcsészettud.; 172 178 orvos- és egészségtud.; 208 321 jogi; 201 954 agrár; 171 844 tanári képzés; 224 411 gazdaságtud.; 227 599 informatika; 266 352 műszaki; 261 114 45% 125000 145000 165000 185000 205000 225000 245000 265000 3 A bemutatott ábrák tengelymetszete mindkét mutató tekintetében az átlagot jelöli, így a jobb felső negyedbe azok kerülnek, akik mindkét tekintetben meghaladják a frissdiplomásokra jellemző átlagokat, míg a bal alsó negyedbe az átlagot egyik tekintetben sem elérő részpopulációk kerülnek. A gömbök mérete az adott csoport jövedelmi adatokkal rendelkező végzettjeinek létszámával arányos, így leolvasható az is, hogy egymáshoz képest mekkora a vizsgált csoportok végzett-kibocsátása. 4 Nappali, esti, levelező vagy távoktatás munkarend. 5 A jelen elemzésben vizsgált képzési szintek: alapképzés, mesterképzés vagy egységes, osztatlan képzés. 3
163 890 Agrár 168 472 PE; 170 267 BCE; 169 937 173 967 3. ábra 153 470 Bölcsészettudomány PPKE; 172 165 189 147 180 529 ZSKF; 207 810 PE; 195 107 55% 45% KF; 158 020 KE; 167 555 178 006 SZF; 203 687 Illeszkedés 150 000 160 000 170 000 180 000 190 000 200 000 4. ábra 55% 146 323 155 396 EKF; 157 734 KJF; 162 607 PTE; 172 434 186 365 45% ME; 161 625 140000 150000 160000 170000 180000 190000 200000 210000 KE; 161 641 184 918 212 353 EDUTUS; 205 660 PE; 209 960 191 722 171 042 SZF; EKF; 195 078 192 980 Gazdaságtudományok 231 030 PTE; 227 635 SZE; 226 483 ÁVF; 231 146 BKF; 220 771 ME; 231 367 ZSKF; 252 049 BGF; 251 952 BCE; 278 982 5. ábra SZE; 242 448 232 057 GDF; 233 611 DF; 248 513 252 481 KF; 268 410 243 075 ME; 242 012 EKF; 249 968 Informatika BME; 292 628 OE; 292 628 BCE; 303 690 PPKE; 318 966 PE; 349 749 KJF; 174 334 TPF; 175 644 30% 150000 175000 200000 225000 250000 275000 300000 325000 6. ábra 232 856 220000 240000 260000 280000 300000 320000 340000 4
98% 96% 94% 92% 88% 86% 84% PTE; 175 568 Jogi 187 557 SZE; 203 572 192 973 ME; 201 327 KRE; 210 286 PPKE; 214 515 82% 170000 180000 190000 200000 210000 220000 7. ábra 8. ábra 191 966 EJF; 216 038 227 508 Műszaki 238 117 BME; 263 873 242 421 OE; 262 585 KF; 274 181 ME; 277 923 SZE; 280 086 DF; 289 988 PE; 312 864 185000 205000 225000 245000 265000 285000 305000 146 017 Orvos- és egészségtud. ME; 168 215 202 071 SE; 211 347 219 942 140000 160000 180000 200000 220000 240000 9. ábra 10. ábra 55% 45% DRHE; 133 705 154 440 153 648 165 646 AVKF; 166 575 KJF; 168 123 BKF; 168 247 164 258 PPKE; 149 369 EKF; 174 277 145 901 DF; 137 538 WJLF; 166 337 Társadalomtudomány ME; 172 645 183 680 SZE; 200 175 PE; 213 534 ZSKF; 222 977 BGF; 212 491 BCE; 243 487 130000 150000 170000 190000 210000 230000 5
131 363 135 278 138 948 AVKF; 141 718 KF; 135 462 134 606 Pedagógusképzés KE; 151 055 166 787 125000 135000 145000 155000 165000 175000 11. ábra 12. ábra PE; 201 078 199 112 214 402 213 426 ME; 214 999 Tanári képzés 222 882 EKF; 216 850 228 652 SSZHF; 206 270 DF; 251 384 195000 205000 215000 225000 235000 245000 255000 55% 45% 107 449 117 553 Sporttudomány EKF; 122 109 128 518 SE; 140 756 156 699 100000 110000 120000 130000 140000 150000 160000 13. ábra 14. ábra 134 362 127 428 134 458 Természettud. 147 182 BME; 153 677 EKF; 153 802 182 444 30% 20% 120000 130000 140000 150000 160000 170000 180000 6
A különböző szakok végzettjeinek munkaerő-piaci helyzete A jövedelmeket és a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak arányát szakok szintjén vizsgálva külön ábrázoljuk a mester- és osztatlan képzések diplomásainak és az alapképzésben végzettek egymáshoz viszonyított helyzetét. Az osztatlan és mesterdiplomások esetében összességében igen magas illeszkedési arányokat és a diplomások teljes átlagánál kedvezőbb jövedelmeket találunk. Ezek között két szakma, az informatikus és a gyógyszerészi mutat mindkét szempontból az átlagnál kedvezőbb képet. Az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel, ám kedvező illeszkedési mutatókkal a nagy létszámú osztatlan képzések orvosi, jogi, tanári végzettjei jellemezhetőek (15. ábra). A legnagyobb kibocsátású alapszakok végzettjeinek munkaerő-piaci adatait az illeszkedés és jövedelem tengelyén elhelyezve mutatja be a 16. ábra. Az azonos színű jelölők egy-egy et képviselnek. Jól látszik, ahogyan a különböző szakok elrendeződése a ek alapján összefüggést mutat. Kedvező illeszkedéssel és magas jövedelemmel főként a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi képzésekről kikerülők jellemezhetők, ám például épp a gazdaságtudományi esetében jól látszik a turizmus-vendéglátás diploma jelentős leszakadása is. E végzettség az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel és gyengébb illeszkedéssel párosul. Szembetűnő az is, ahogy az egészségügyi szakos diplomákat s itt most az osztatlan orvosképzést nem vizsgáljuk erős illeszkedés, ám alacsony átlagjövedelem jellemzi. A képzések (és ek) fennmaradó részéhez többnyire az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel és illeszkedéssel jellemezhető foglalkozások társulnak. 15. ábra: A mester és osztatlan képzéseken végzettek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) 3 074 fő) Mesterképzés és egységes, osztatlan képzés jogász 207241 általános orvos 223685 tanári 224411 környezetmérnöki; 248615 gyógyszerész; 281961 emberi erőforrás tanácsadó; 250453 marketing 267861 vállalkozás fejlesztés 315892 mérnökinformatikus; 343496 vezetés és szervezés 319033 nemzetközi tanulmányok; 285940 185000 205000 225000 245000 265000 285000 305000 325000 345000 7
16. ábra: A legnagyobb kibocsátású alapszakok végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) (N=12 281 fő) Alapképzés ápolás és betegellátás; 174979 programtervező informatikus; mérnökinformatikus 250279 272975 gyógypedagógia; 156725 egészségügyi gondozás és prevenció ; 158429 építőmérnöki 226060 orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus; 209959 gépészmérnöki 278978 villamosmérnöki; 289931 gazdaságinformatikus; 252726 kereskedelem és marketing; 228812 műszaki menedzser; 258973 szociális munka 157993 egészségügyi szervező; 188837 germanisztika; 216431 nemzetközi gazdálkodás; 249558 emberi erőforrások; 232193 55% 45% testnevelő-edző 109803 óvodapedagógus 136811 biológia; 129465 tanító; 144682 kertészmérnöki; 142626 rekreációszervezés és egészségfejl. 129040 környezettan 140858 történelem; 131380 földrajz; 144501 gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök 165803 környezetgazd. agrármérnöki; 150540 szabad bölcsészet 153665 szociál- munkaügyi és pedagógia; TB igazgatási 158603 175589 sportszervező; 170105 élelmiszermérnöki 176193 komm.és médiatudomány; 166076 informatikus könyvtáros; 154969 anglisztika; 169393 igazságügyi igazgatási 172849 andragógia; 173018 mezőgazdasági mérnöki; 179361 turizmus-vendéglátás; 178570 környezetmérnöki 196668 gazdálkodási és menedzsment; 217650 nemzetközi tanulmányok; 213901 pénzügy és számvitel; 229973 35% 100000 120000 140000 160000 180000 200000 220000 240000 260000 280000 300000 8
MA százalékos jövedelmi előnye (%) A mesterszakos végzettség megszerzésének hozadéka A 2010-ben alapszakon végzettek 30 százaléka lépett be valamelyik mesterképzésre a következő két tanéven belül. A kereseti adatok azt mutatják, hogy jól döntöttek a továbbtanulók, hiszen átlagosan 30 százalékkal magasabb fizetést visznek haza a mesterképzésen végzettek az alapszakos oklevéllel rendelkezőkhöz képest. Ráadásul csak 9 százalékuk helyezkedik el nem diplomás foglalkozásokban, miközben ugyanez az arány alapképzésen végzettek esetén 31 százalék. Azonban a mesterképzés elvégzésének anyagi hozadéka sem független a ektől. Egyes képzéscsoportok hallgatói hajlamosabbak a továbbtanulásra másokénál, emiatt joggal várhatjuk, hogy a magas BA/MA átlépési aránnyal jellemezhető eken belül kevésbé térül meg a továbbtanulás. Az adatok többnyire alátámasztják a feltevést: a legkisebb (21 százalékos) átlépési aránnyal jellemezhető társadalomtudományok bérhozama 6 a legmagasabb, közel 50 százalékos. Ezzel szemben a kétötödös átlépéssel jellemezhető informatikusoknál csak 11 százalékos bérelőnnyel bírnak a magasabb képzési szintet is teljesítő frissdiplomások. A trendtől egyedül a bölcsészettudományi képzések térnek el, ahol a nagyarányú átlépés egyúttal magas bérhozammal is társul (17. ábra). 17. ábra: A mesterszakos végzettség százalékos bérelőnye (%) és a BA/MA átlépés aránya enként 60 Jövedelmi előny + Átlépés - Jövedelmi előny + Átlépés + 50 40 társadalomtud. gazdaságtud. bölcsészettud. 30 agrár 20 10 műszaki képzési terület informatika képzési terület Jövedelmi előny - Jövedelmi előny - 0 Átlépés - Átlépés + 15 20 25 30 35 40 45 BA/MA átlépés (%) 6 Bérhozam alatt azt a százalékos értéket értjük, amennyivel többet kapnak a mesterszakon abszolvált munkavállalók az alapszakon végzettek fizetéséhez képest. 9
Férfiak aránya (%) A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete foglalkozásonként A négyjegyű FEOR besorolások alapján definiált foglalkozások esetében azt vizsgáltuk, hogy milyen mintázatot mutat az átlagos jövedelmek nagysága és a férfiak foglakoztatási aránya az adott szakmában (18. ábra). Az ábrán jól látszik, hogy a műszaki és informatikai terület jelenti azokat a szakmákat, ahol az átlagot meghaladó jövedelem férfi többséggel jár együtt. Kevés férfi-többségű, ám átlag alatti jövedelmű foglalkozást találunk, s ezek értékei is közel vannak az átlaghoz. A foglalkozások legnagyobb részének esetében a női többség átlag alatti jövedelemmel párosul. Egy meghatározható szegmensben pénzügyi foglalkozások találhatunk magas jövedelemhez társuló női felülreprezentáltságot. 18. ábra: A legnagyobb létszámú foglalkozásokban dolgozók végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és a férfi foglalkoztatottak aránya (%) Férfi + Szoftverfejlesztő 291726 Férfi + Gépészmérnök 317241 Egyéb mérnök; 316408 30% 20% 10% Ügyvéd; 134422 Egyéb ügyintéző; 185657 Általános iskolai tanár, tanító; 185951 Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője; 215842 Középiskolai tanár 206837 Személyi asszisztens 204263 Ápoló, szakápoló; 185301 Egyéb műszaki foglalkozású; 224875 Kereskedelmi ügyintéző 207776 Általános orvos; 223310 Jogász; 223212 Munka- és termelésszervező ; 249048 Ügynök (nem biztosítás) 229632 Kereskedelmi egység vezetője; 233843 Piackutató, reklám- és marketingtevékenység 237329 Számviteli ügyintéző; 242287 Pénzügyi ügyintéző 237487 10 Pénzintézeti ügyintéző; 263772 Adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető ; 302091 Kereskedelmi tervező, szervező ; 280110 Gyógyszerész 279800 Férfi - Gyógytornász; 140492 Férfi + 0% 110000 130000 150000 170000 190000 210000 230000 250000 270000 290000 310000 330000
További vizsgálati lehetőségek, lehetséges indikátorok Az államigazgatási adatbázisok összekapcsolása számtalan lehetőséget biztosít a meglévő adminisztratív adatvagyon költséghatékony kiaknázására, ráadásul általa olyan információkhoz is hozzájuthatunk, melyek más, például kutatási forrásokból nem állnak rendelkezésre, avagy nehezen mérhetők. A felsőoktatáshoz kötődő adatkapcsolások segítségével mód nyílhat számos, az adatalapú döntéshozás számára releváns kérdés megválaszolására is: ciklikus és összevethető statisztikai információkat adhat a végzettek munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról (munkahelyi státusz, jövedelem, munkáltató jellege, munka vertikális és horizontális illeszkedése, munkanélküliség, továbbtanulás) akár felsőoktatási intézményi, akár képzési területi/szakos vagy egyéb bontásokban; ismételt adatgyűjtések révén információt szolgáltathatnak felsőoktatás-kapacitási döntésekhez (támogatott képzések, szakok, keretszámok megállapításához, diplomás munkaerő-piaci prognózisok készítéséhez); tájékoztatást adhat a felvételizők és a társadalom más csoportjai számára az egyes diplomák (képzések és intézmények) munkaerő-piaci beválásáról, a valós elhelyezkedési lehetőségekről; munkaerő-piaci paraméterek mentén teszi összevethetővé a felsőoktatási intézményeket; lehetővé teheti az állami támogató eszközök (START-kártya, szociális támogatásban részesültek, hátrányos helyzetűek felvételi kedvezményei, munkanélkülieknek szóló támogatások) hatásvizsgálatát, valamint a diplomával rendelkező speciális társadalmi csoportok életútjának vizsgálatát; alkalmas lehet előrejelzésekre és modellszámításokra; összevethető adataival validálhatja az intézményi pályakövetési adatgyűjtések eredményeit, melyek az adminisztratív rendszerekből nem elérhető adatokkal járulnak hozzá a frissdiplomások vizsgálatához. 11