GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal
Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1. Az intézmény, az ellátottak és a munkatársak jogai és kötelezettségei... 5 2. Az ellátás kezdete, a bekerülés... 6 2.1. A kapcsolatfelvétel... 6 2.2. Az első beszélgetés elvárások, tájékoztatás... 7 2.3. Bekerülés... 7 3. A gondozás folyamata... 8 3.1. A szerződéskötés, a szerződés tartalma... 8 3.2. A gondozás tervezése... 8 3.3. A gondozás tartalma...9 3.4. Együttműködések... 10 4. Az ellátás megszűnése/ megszüntetése... 12 5. Kigondozás / utókövetés... 13 5.1. Alternatív kigondozási formák/lehetőségek... 13 GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/2. oldal
1. AZ ÁTMENETI GONDOZÁS CÉLJA 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 52. (3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy a) ideiglenesen helyettesíti a gyermek gondozásában akadályozott szülő gondoskodását, b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára. A gondozás célja, hogy a válsághelyzetben lévő családok minimális intervencióval meghatározott időn belül rendezni tudják helyzetüket, és a család működőképes maradjon, azaz megszűnjenek azok a tényezők, melyek a gyermek családon belül történő nevelését veszélyeztetik. Fontos, hogy a probléma a gyermekvédelmi alapellátások eszközeivel és meglévő elemeivel megoldható legyen és elhelyezésére, csak akkor kerüljön sor, ha más eszközökkel a gyermek további családon belüli nevelése nem biztosítható. A gondozást szükségessé tevő élethelyzet adódhat lakhatási, életvezetési, egészségügyi problémákból ill. családon belüli konfliktusból. Az átmeneti gondozás nem célszerű ellátási forma a tartós hajléktalanság állapotában élő családok számára. Az átmeneti gondozás célcsoportja: átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradó, vagy ellátásukban veszélyeztetett gyermekek otthontalanná vált családok, akiknek elhelyezés hiányában lakhatásuk nem biztosított válsághelyzetben lévő várandós nők bántalmazott nők védelmet kereső szülők és gyermekeik azok a családok, akiknél a preventív jellegű ellátás segítségével elkerülhető a későbbi veszélyeztető helyzet kialakulása. Az átmeneti gondozás speciális célcsoportja: a bántalmazott, egyedülálló nők bántalmazott szülő és gyermeke. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/3. oldal
Egy-egy intézmény konkrét célcsoportja mindig az adott településen vagy a régióban élők köréből kerül ki, kivéve, ha családon belüli erőszak miatt a család lakóhely változtatása indokolt. A jogszabály értelmében az ellátás igénybevételének indoka lehet egészségügyi körülmény, életvezetési probléma, indokolt távollét, vagy más akadályoztatás. Az egészségügyi körülmény alatt olyan tényezőt értünk, ahol a szülő, gyermeke életkorához és szükségleteihez igazodó gondozását, saját, vagy gyermeke betegsége miatt átmeneti ideig nem tudja ellátni, vagy olyan ideiglenes egészségi veszélyetető tényező lép fel, aminek megoldása az átmeneti gondozás időtartama alatt biztosítható. Lényeges feltétel, hogy a szülő az elhelyezés időtartamára biztosítani tudja gyermeke törvényes képviseletét, így szükséges, hogy legalább az egyik vérszerinti szülő elérhető távolságban, illetve nyilatkozatképes állapotban legyen az ellátás alatt. Az átmeneti gondozás kézikönyve az életviteli problémát gyűjtőfogalomként határozza meg, amely magába foglal számos eseményt, élethelyzetet, mint például az anyagi, lakhatási nehézségeket, a szülők szenvedélybetegségét, házassági konfliktusát, a materiális hiányokat, stb. 1 Indokolt távollétnek tekinthető, ha a szülő munkája, tanulmányai, vagy hivatalos ügyeinek intézése okából gyermeke felügyeletét, gondozását átmeneti ideig nem képes ellátni. Szintén ide sorolható, amikor az a szülő, aki hosszabb ideje folyamatos stressz helyzetnek, fokozott pszichés terhelésnek van kitéve (pl. fogyatékkal élő gyermeket nevelő, családi krízishelyzetet közelmúltban átélt szülő) a nevelési alkalmasság megőrzése érdekében, rekreáció céljából van távol. Az ellátás során figyelemmel kell lenni arra, hogy gyermek érdekében az intézményrendszer (oktatási, egészségügyi) folytonossága biztosított legyen, valamint a család természetes támogató rendszere elérhető távolságban kell, hogy maradjon. Mivel az ellátások igénybevétele önkéntes, arra elvben bárki jogosult, aki a Gyvt.-ben meghatározott paramétereknek megfelel. 1 Papp Krisztina Tüski Anna (szerk.) Átmeneti gondozás célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/4. oldal
1.1. Az intézmény, az ellátottak és a munkatársak jogai és kötelezettségei Az átmeneti gondozásban történő ellátás specifikuma, hogy a törvényes képviselő(k) szülői jogai az elhelyezés időtartama alatt nem korlátozódnak. A szolgáltatás kizárólag a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével indul, a gondozás időtartamának és tartalmának figyelembe kell venni a vérszerinti szülő és gyermeke(i) kívánságait, beleszólhat a gondozási hely meghatározásába. Mindezek megvalósulása érdekében a szülő és az átmeneti gondozást nyújtó, abban közreműködő szakmai csoport megállapodást köt, ahol konkretizálják a szülő nevelési, gondozási igényeit, valamint összhangba hozzák azt, az ellátásra vonatkozó jogi és szakmai normákkal. A szülő törvényes képviselői jogait folyamatosan gyakorolja, minden gyermekét érintő lényeges kérdésben döntési joga és kötelessége van. Az elhelyezés alatt, kizárólag a gondozással járó jogokat és feladatokat ruházza át, illetve osztja meg a szolgáltatást nyújtóval. A gyermek elhelyezésével történő ellátás folyamán a cél az, hogy a szülő és gyermeke kapcsolata minél élőbb, jobbminőségű maradjon. a) Az ellátottnak joga van helyzete rendezéséhez, a gondozást kiváltó okok megszüntetéséhez szükséges segítséget megkapni. A segítség a szociális munka eszközeivel való támogatáson kívül, kiterjed azoknak a tárgyi feltételeknek és természetbeni juttatásoknak a biztosítására is, amikre az ellátott saját erejéből nem képes. Joga van arra, hogy cselekvőképes, önálló döntések meghozatalára is képes egyénként kezeljék. Joga van arra, hogy intézményi ellátás esetén a közösség érdekeinek figyelembe vétele mellett egyéni szükségletei ne sérüljenek. A gondozásba vett személyeknek joguk van külső kapcsolataik ápolására, amennyiben annak módja nem ütközik a Házirendbe. A gyermekeknek joguk van a vérszerinti szülővel való kapcsolattartáshoz szükséges segítségre. Az ellátott gyermek szülőjének és törvényes képviselőjének kötelessége együttműködni a szolgáltatóval a gyermek ellátásában. Az ellátottnak kötelessége a szolgáltatást nyújtóval együttműködni, de természetesen az együttműködés elvárható szintje függ az ellátott állapotától és korától. Az együttműködés kiterjed a gondozási célok eléréséhez szükséges információk megadására és a gondozási terv elkészítésében való közreműködésre is. Az ellátottaknak kötelességük az intézményt és annak munkatársait tiszteletben tartani, GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/5. oldal
kommunikációjuk során a társadalmilag elfogadott hangvételt használni és ennek megfelelő magatartást tanúsítani. b) A szolgáltatást nyújtónak joga van a törvényi, jogszabályi keretek betartása mellett saját belső működését önállóan szabályozni, szakmai elképzeléseit megvalósítani, olyan módon, hogy az ellátás megfeleljen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szakmai szabályainak. Ez a szabadsága érvényesül pl. a bekerülő gyermekek, családok felvételéről történő döntése során, amikor adott intézménynek lehetősége van mérlegelni, hogy adott gyermek, család illeszkedik-e a már bent lakókhoz, vagy bekerülésük a többi ellátott megfelelő ellátását veszélyeztetné. Joga van arra, hogy a Házirend betartatásával saját értékeit és érdekeit is védje. A szolgáltatást nyújtónak kötelessége, hogy a szolgáltatás szakmai tartalmát az igénybevevő egyéni szükségleteire alapozza. c) Az intézmény ill. a szolgáltatást nyújtó dolgozóinak joguk van személyes biztonságuk védelméhez. A dolgozóknak joguk van mentális egyensúlyuk megtartásához, a pszichés terhek feldolgozásához szükséges szupervízóra, esetmegbeszélőre. A munkatársaknak a megszakítás nélküli munkarend ellenére joguk van olyan munkarendhez, mely megfelelően biztosítja két műszak között feltöltődésüket, pihenésüket. A családgondozónak, gondozónak kötelessége a családok autonómiájának tiszteletben tartása, valamint a gondozási célok eléréséhez szükséges segítségnyújtás biztosítása. Kötelessége az alapvető emberi jogokat azon belül értelemszerűen a gyermekeket megillető jogokattiszteletben tartani. Ennek alapján kötelessége, hogy a minimális intervenció érdekében figyelembe vegye a gyermek, a család kialakult szokásait, működését és beavatkozásánál az elérendő változtatások tekintetében mérceként mindig az adott egyént, családot vegye alapul. Gondoskodása során partnernek tekintse az ellátásra szorulókat. 2. AZ ELLÁTÁS KEZDETE, A BEKERÜLÉS 2.1. A kapcsolatfelvétel A jelentkezés történhet: külső szakember jelzése alapján. személyesen a kliens jelentkezése útján. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/6. oldal
Amennyiben külső szakember közvetítésével vagy jelzése alapján kerül kapcsolatba az intézmény a klienssel, célszerű, ha a felvétel folyamatában a külsőszakember kíséri a kliensét. Az ellátás, a gondozás kezdete a szolgáltatás tényleges igénybevételének időpontja. Nem kríziselhelyezés esetén gyakran előfordul, hogy a jelentkező ún. várólistára kerül, ill. a gondozást megelőzően a szolgáltatást nyújtó bizonyos kéréseket fogalmaz meg, feltételeket szab, ezért a szakmai kapcsolat már a beköltözés ill. gondozásba vétel előtt megkezdődik. 2.2. Az első beszélgetés elvárások, tájékoztatás Kríziselhelyezés esetén nem előzi meg a bekerülést az első tájékozódó beszélgetés. A beszélgetés célja az ismerkedés és a kölcsönös tájékozódás, információszerzés. Fontos, hogy mindez megfelelő légkörben történjen, és a kliens az elfogadottság érzésével tárhassa fel problémáit. A beszélgetésen lehetőség szerint az a családgondozó vegyen részt, aki a gondozásba vétel után esetfelelősként kerül kapcsolatba a klienssel. Az intézmény ismerteti az ellátás tartalmát, feltételeit, a szerződést és röviden a Házirendet, valamint érthetően megfogalmazza a bekerülés feltételeit. A beszélgetés során képet kap a leendő gondozó az ellátást kérő helyzetéről, a gondozás majdani céljáról. A beszélgetésnek ki kell terjednie minden olyan részletre, melynek alapján a szolgáltatást nyújtó megfelelően tudja mérlegelni, a szolgáltatás a kliensnek valóban adekvát segítséget jelent-e. Ugyanakkor az elfogadó légkörhöz hozzá tartozik, hogy a jelentkező esélyt kapjon bizonyos dolgok elhallgatására, érzelmi állapotát a családgondozó figyelembe vegye. A családgondozó magyarázza el, a beszélgetés miért fontos (várólista, mérlegelés). A beszélgetés végén a szolgáltatást nyújtónak határozott választ kell adnia arra a kérdésre, van- e a kliensnek esélye az ellátás igénybevételére. 2.3. Bekerülés A bekerülés maga csak egy döntés eredménye, mely lehetővé teszi, hogy a kliens a gondozást igénybe vegye. Fontos tudomásul venni, hogy bekerüléskor a legideálisabb esetben sem rendelkezik a szolgáltatást nyújtó minden olyan információval, melyre a gondozás során szüksége lehet. A gondozás kezdeti szakasza a hiányzó ismeretek begyűjtésének, a gyermek és családja kapcsolatainak és erőforrásainak feltérképezésével telik. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/7. oldal
Már a bekerülés pillanatában biztosítani kell az ellátottnak a számára szükséges teljes természetbeni ellátást. A továbbiakban a teljes körű ellátás tartalmát az adott család körülményei, szükségletei határozzák meg. Családonként eltérő a szükséges támogatás mértéke és formája. 3. A GONDOZÁS FOLYAMATA 3.1. A szerződéskötés, a szerződés tartalma A szerződést rögtön a gondozásba vételkor szükséges megkötni. Az eredeti szerződést a begyűjtött információk birtokában módosítani lehet. A szerződés aláírás előtti közös értelmezése, módot ad arra, hogy a szolgáltatást igénybe vevő mindjárt az első naptól tisztában legyen azzal, hol van, és milyen feltételekkel veheti igénybe az ellátást. A szerződésnek tartalmaznia kell az intézményre és a kliensre vonatkozó adatokon túl a szolgáltatásnak és ellátásnak kifejezetten az adott kliensre szabott meghatározását, mert fontos, hogy a szerződést aláíró kliens tisztában legyen minden olyan feltétellel és szolgáltatással, melyre az ellátás során igényt tarthat. Így egyénre szabottan kell a szerződésbe írni a szerződés időtartamát, a térítési díj összegét és mindazt, ami a teljes körű ellátáson belül adott esetben szakmailag indokoltan adandó az illető gyermeknek /családnak. A gyermekek átmeneti gondozásában a gyermek ellátását, gondozását érintő összes információ és megállapodás a szerződés része. Az általános rész tartalmazza a megállapodás felbontásának okait, feltételeit, az intézményben mindenki által igénybe vehető tárgyi feltételeket és szolgáltatásokat. 3.2. A gondozás tervezése Amennyiben az ellátott rendelkezik külső családgondozóval, célszerű és szükséges, hogy a gondozás tervezésénél ő is jelen legyen és a szolgáltatást nyújtó figyelembe vegye a gyermekjóléti szolgálat gondozója által készített, a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási terveket, amennyiben rendelkezésre áll. Annak érdekében, hogy a gondozás csak a szükséges ideig tartson és valóban átmeneti legyen, az egyéni gondozási terv és az eset folyamatkísérésének dokumentációja elválaszthatatlan GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/8. oldal
részei a gondozási szerződésnek. A tervben meg kell határozni a kliens által elérendő rövid és hosszú távú célokat és azt, hogy ebben mi a szolgáltatást nyújtó, az igénybevevő és a külső családgondozó, valamint a gondozási folyamatban érintett egyéb személyek feladata. A tervezés során figyelembe kell venni a család egyéni helyzetét, a bekerülést kiváltó okokat. A tervezés alapja a probléma esetgazdával történő feltárása, amire a bekerülés után pár nappal, de esetenként 2-3 héttel utána kerül sor. Ez az egyéni esetkezelés kezdete, amivel meg kell várni, amíg a kliens megnyugszik, biztonságérzete kialakul. Az első időszakban hagyni kell, hogy ventilláljon, beilleszkedjen és gondozójával megfelelő kapcsolatot alakítson ki. 3.3. A gondozás tartalma A gondozás tartalma két nagy területre osztható: egyrészt a szociális munka eszközeivel nyújtott segítségre, másrészt természetben nyújtott ellátásokra. A támogatás jellegű szolgáltatási elem magában foglalja az egyéni esetkezelést. Ennek része az életvezetési tanácsadás, a pénzkezelésben és háztartásvezetésben nyújtott segítség, a mentális segítség, a gyermek ellátását nevelését érintő problémákban, konfliktuskezelésben nyújtott segítség, ugyanakkor a külső segítő szakemberekből álló, a kliens köré szervezett együttműködési háló is. A természetben nyújtott ellátások tartalmát és minimális körét a jogszabályok pontosan meghatározzák a szolgáltatást nyújtó számára. Amit a jogszabályok nem rögzíthetnek az az a szakmai felelősség, amivel az ellátást nyújtó felméri, adott gyermeknek és családnak milyen mértékben és mennyi ideig nyújtandó a teljes körű ellátás a gondozási tervben meghatározásra kerülő tartalma. Ugyanígy a szakember és tágabb körben az intézmény szakmai programjának a felelőssége, hogy szolgáltató szerepköréből kiindulva tartsa magát a minimális intervenció elvéhez és elfogadja, hogy átmeneti gondozást nyújt, ami nem egyenlő a neveléssel, sem a gyermek sem a szülők tekintetében, a szolgáltatást nyújtó munkatársai a szülővel közösen részt vesznek a nevelési folyamatban. Éppen ennek a kényes egyensúlynak a megtalálása az egyik legnagyobb nehézséget okozó feladat az átmeneti gondozásba került családokkal folytatott munkában. A gondozási tevékenység szoros részét képezi az adminisztráció. Az adminisztráció két területre osztható: a team működését és hatékonyságát biztosító nyilvántartásokra és a klienssel kapcsolatos adminisztrációra. A team működésének egyik alapvető dokumentuma a GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/9. oldal
gyermekek és családok átmeneti otthonában az ún. átadó füzet, mely az egyes műszakok számára teszi követhetővé az eseményeket. A benne rögzített momentumok bizonyos helyzetekben az ellátottakkal folytatott esetkezelésnek is fontos dokumentumává válhatnak és szükség esetén az egyéni esetkezelőnek is részévé válnak. Szintén a hatékony team működést segíti a team ülések dokumentációja, melynek segítségével az esetleg távollévő kollégák is képet kapnak az aktuális eseményekről, a szervezetet vagy intézményt érintő információkról, fejleményekről. Visszakereshetők vitás helyzetekben a team egészét érintő megállapodások is. A klienssel kapcsolatos dokumentáció legfontosabb eleme az ellátásra vonatkozó megállapodás és az egyéni esetkezelő (a részét képező gondozási tervvel) valamint a gyermekre vonatkozó gondozási-nevelési terv. Mindhárom dokumentum folyamatosan tükrözi a gondozás alatt bekövetkezett változásokat és a célok, tervek ennek megfelelő módosítását is. A kliensnek joga van betekinteni a róla vezetett nyilvántartásokba. A kliens iratanyagába bekerül minden olyan a gondozásával kapcsolatos levelezés és adatlap, mely a gondozó számára fontos információt hordoz, ezen kívül a térítési díj fizetéséről vezetett táblázat is. 3.4. Együttműködések Az együttműködés szó többes számbeli használatát az indokolja, hogy nemcsak a kliens és gondozója közötti együttműködés a gondozás fontos eleme, hanem az átmeneti gondozást nyújtó és a gyermeket, családot körbevevő intézményi környezet közötti együttműködés is. A hatékony gondozás nélkülözhetetlen feltétele az együttműködés. Ennek megfelelően az együttműködésnek három szintje van: a kliens és az átmeneti gondozást nyújtó a szolgáltatást nyújtó és más intézmény szakemberei közötti (interdiszciplináris) az intézményen belül a munkatársak közötti. Az interdiszciplináris együttműködés kihangsúlyozásának az az alapja, hogy felismerjük és elismerjük, hogy egy szakember egyedül nem képes minden feladatot megoldani, hiszen minden kliens esetében komplex problémákkal áll szemben a segítő, amelyek különböző szakmai tudást igényelnek. Az együttműködés során a szakemberek bizonyos részfeladatok GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/10. oldal
megoldását vállalják magukra, tiszteletben tartva egymás kompetencia határait és az eset kapcsán kötött megállapodásokat. Az interdiszciplináris együttműködés alapja lehet a megfelelő intézmények közötti szóbeli és/vagy írásbeli együttműködési megállapodás, amely rögzíti az együttműködés tágabb kereteit. Az ilyen megállapodások garantálhatják, hogy az intézmények ismerve egymás tevékenységét ne egymás mellett, hanem egymás munkáját kiegészítve és támogatva működjenek. Mindhárom együttműködési szinten fontos a folyamatos kapcsolat és az információáramlás. Az együttműködés formái azonban szintenként eltérőek, mindegyiknél egyaránt fontos azonban egymás kölcsönös tiszteletben tartása, ami bár evidenciának tűnik, a gyakorlatban mégis sokszor csorbát szenved. A kliens és gondozást nyújtó szakember közötti együttműködés a gondozás sikerének legalapvetőbb feltétele. A kliensnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bekerülést kiváltó problémák megoldásához a gondozás folyamatában aktívan részt kell vennie. Meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak és kötelezettségeknek és az általa vállalt feladatok teljesítése nélkül a gondozás nem tudja elérni célját. Be kell látnia, hogy a gondozó és az intézmény nem hozhat helyette döntéseket és nem oldhat meg helyette problémákat, hanem a megoldás kulcsa elsősorban az ő kezében van, amihez a szolgáltatást nyújtó csak segítséget ad. Az elvárások határozott megfogalmazása és betartatása megtanítja arra a klienseket, hogy továbbra is csak aktív részvételükkel oldódnak meg problémáik és elkerülhető, hogy az átmeneti gondozásnak csak az előnyeit megélve passzív szerepbe süppedjenek. Az esetkezelés során azonban ügyelni kell arra, hogy reális, a kliens által teljesíthető célok kerüljenek megfogalmazásra. Az intézmények közötti együttműködés, egy-egy konkrét eset kapcsán elsősorban a szakemberek közötti közvetlen együttműködésben nyilvánul meg. Ennek középpontjában mindig a kliens és érdeke áll. Az együttműködésben különböző státuszú és végzettségű szakemberek állnak egymással kapcsolatban, ezért fontos hangsúlyozni a kompetenciahatárok és egymás tiszteletben tartását. Egymás nélkül egyik fél sem lehet kellőképpen hatékony és mindent a kliens érdekeinek alárendelve kell kezelni. Az együttműködés formája lehet munkaértekezlet, esetkonferencia, vagy esetmegbeszélés. A konkrét célok ismeretében minden alkalommal meg kell határozni, kire milyen feladat hárul. Közös döntést kell hozni a szakembereknek, aminek megvalósítására időhatárt is célszerű kitűzni. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/11. oldal
Egy adott intézményen, azaz a teamen belüli együttműködés akkor valósul meg, ha minden munkatárs számára ismert a konkrét feladatköre és teamen belüli szerepe, megvan a döntéshozatalnak a megszokott forgatókönyve és rendszeres időközönként munkaértekezleten kapnak lehetőséget a kollégák az aktuális feladatok, események és információk megvitatására, megismerésére. Minden új belépő kollégának ismernie kell saját feladatkörét és a teamen belüli munkamegosztást, valamint a munkáját segítő interdiszciplináris együttműködés megszokott menetét. Nagyon fontos a problémák mindig frissen és őszintén történő feltárása, a munkatársak egymásközti kapcsolatának és információátadásának gördülékenysége, a másik munkájába be nem avatkozás betartása. A kompetenciahatár ezen az együttműködési szinten is kulcsszó. Az intézményen belüli együttműködést segítheti a rendszeresen tartott munkaértékelés, melyre mindig a közvetlen vezető és beosztott között kerül sor egy állandó szempontsor és meghatározott menet alapján, ami mindkét fél számára fontos visszajelzés. 4. AZ ELLÁTÁS MEGSZŰNÉSE/ MEGSZÜNTETÉSE A gondozás során az a cél, hogy a gyermek és a család helyzete minél előbb rendeződjön és lehetőleg minél előbb visszailleszkedjenek megszokott környezetükbe. Az ellátás megszűnik, amennyiben a gondozásba vételt szükségessé tevő okok nem állnak fent, illetve a gondozási idő lejárt. A minimális intervenció és minimálisan szükséges idő betartása garantálják, hogy a család életében tényleg csak a szükséges változások következzenek be, és ne alakuljanak ki az intézményi elhelyezés káros következményei. A visszailleszkedés, vagy kigondozás a gyermekjóléti szolgálat munkatársának aktív bevonásával valósul meg, hiszen az utógondozás során újra az ő szerepe kap hangsúlyt a család életében és ő az, akinek segítségével az átmeneti gondozás során elért eredmények tartóssá válhatnak. A visszailleszkedés szintén egy előre megtervezett folyamat, amire a család fokozatosan készül. A gondozás megszüntetésének másik esetében ezzel szemben általában együttműködés hiányában, vagy a szabályok és megállapodások be nem tartása miatt kerül sor. Amennyiben a gondozást igénybe vevő, pl. a Házirendet súlyosan megsérti, vagy a közösség normális működését magatartásával ellehetetleníti, úgy sor kerülhet a gondozás megszüntetésére, a jogszabálynak megfelelően. Ez a szakemberek számára mindig súlyos dilemma, hiszen egyrészt a középpontba helyezett gyermek érdekei és szükségletei sérülhetnek, másrészt az GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/12. oldal
addig elért eredmények esetleg elvesznek. Amennyiben a családgondozó egyedül nem képes a felmerülő valamennyi szempont mérlegelésére és ennek alapján megfelelő döntéshozatalra, úgy egy nagyon rövid időn belül összehívott esetkonferencia segíthet a család sorsát érintő lehető legjobb döntés meghozatalában. Családok átmeneti otthonában sor kerülhet arra is, hogy csak például a Házirendet megsértő egyik szülővel bontja fel az otthon a szerződést, annak érdekében, hogy a gyermek elhelyezése ne kerüljön veszélybe. A gondozás megszüntetése fegyelmi okokból kifolyólag és a gondozási idő lejárta előtt általában nem ad lehetőséget abszolút ideális megoldásra. Az átmeneti gondozás megszűnik amennyiben a gyermek hatósági intézkedés következtében más ellátási formába kerül. Célszerű a hazagondozás feladatait ugyanabban a körben meghatározni, mint az ellátás elején a gondozás feladatait. Célszerű meghatározni a hazagondozás ütemezését, kitűzni a hazatérés napját, gyermekek átmeneti gondozása esetében növelni érdemes a kapcsolatápolás sűrűségét és időtartamát. Ez a gyermek számára is kézzelfoghatóvá teszi az ellátás végét. Minden esetben lehetőséget kell adni a kliensnek a gondozás utáni élete rendezésére, a kiköltözés megszervezésére, nem várható el, hogy egyik percről a másikra elhagyja az intézményt. 5. KIGONDOZÁS / UTÓKÖVETÉS 5.1. Alternatív kigondozási formák/lehetőségek Az ún. kiléptető lakás fontos funkciója lehet, hogy egy köztes állapotot biztosít az intézményi elhelyezés és az azt követő, újra önálló élet között. A családok átmeneti otthonában 24 órán keresztül kontroll alatt áll a család, ami nemcsak pozitívan hat a család dinamikája szempontjából. Ugyanakkor lehetőség arra, hogy a családon belüli funkciók és működési mechanizmusok a szakemberek kísérésével a kívánt mértékben és irányba változzanak. A kiléptető lakás az utógondozás intenzív megvalósulása, hiszen a gyermekjóléti szolgálat családgondozója sosem tud olyan mértékben részt venni egy család életében, mint ahogy az egy köztes intézményi formában megvalósul. Máshogy éli meg a kliens a vele szemben megfogalmazott elvárásokat egy még mindig függő helyzetben és máshogy a teljes önállóság lehetőségét megélve. A kliens számára is fontos visszajelzésekre ad lehetőséget, ha a 24 órás kontrollt egy lazább gondozási folyamat váltja fel, de érezheti, hogy a segítő intézmény még GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/13. oldal
mindig ott van a háta mögött és amennyiben nem alkalmas a család a százszázalékos önállóságra, lehetőséget kap annak tanulására. GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/14. oldal