Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán Budapest, 2010. október 28. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: Dr. Matolcsy Károly Kozák Melinda Dr. Bánky Tamás főosztályvezető projekt manager vezérigazgató Dr. Csirszka Gábor vállalkozás-fejlesztési manager Kuthi Edvárd projekt referens 1
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása...3 A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása...7 A MEGVALÓSÍTÁSI TERV ÖSSZEFOGLALÁSA PRIORITÁSI BONTÁSBAN...15 A vevői/felhasználói igények szolgálata... 15 A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára... 15 B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés... 17 C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása... 18 D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével... 19 Úton a fenntarthatóság felé...22 E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)... 22 F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése... 23 G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése... 24 H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért... 26 I prioritás: A biztonság és védelem növelése... 27 Az építőipar átalakulása... 29 J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok... 29 K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás... 30 L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek... 31 M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek... 32 Felzárkózás az élvonalhoz...33 N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése... 33 O prioritás: Fenntartható energiaellátás... 34 P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása... 35 A MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIAI PLATFORM TAGJAI...37
Bevezetés Jelen dokumentum a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve és az ahhoz szorosan csatlakozó Melléklet, mely utóbbi a Megvalósítási Terv kifejtését, részletezését és kiegészítését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve és Megvalósítási Terve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) irányításával és támogatásával készült. A stratégiai tervezés leggyakrabban idézett definícióját Sheila Corall adta meg: A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a küldetésnek megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. Mind a tervet, mind a megvalósítást állandóan értékelni kell, és a változó körülményekhez igazítani. A stratégiai tervezés jövő- és változásorientációjú tevékenység. Az építésügyi Stratégiai Kutatási Terv egy ilyen, legalább 20 éves időtávra előretekintő, az építésügyi K+F+I-vel foglalkozó stratégiai tervezés eredménye. Lényege a megfogalmazott küldetés alapján a jelenlegi kiindulási helyzetképből a célként kitűzött jövőképbe való eljutás módszerének kvalitatív meghatározása a legfontosabb, jövőbe mutató kutatási irányok (kulcsfontosságú területek, prioritások és kutatási témák) meghatározásával. Az ehhez csatlakozó Megvalósítási Terv ennek rövidebb távra, jelen esetben 10 évre előre meghatározott pontosabb megfogalmazása, kvantitatív megtervezése. A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása A Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) hosszas előkészítő munka után 2007. szeptember 26-án alakult meg. Az MÉTP megalakuláskori céljai között kiemelkedő helyen szerepelt a kutatás és innováció fejlesztése, elsősorban a kis- és középvállalkozások bevonása, az európai kutatási programokban való részvétel, valamint a nemzeti keretek fejlesztése területein. A Platform szerepe, hogy ernyőszervezetként az építésügy teljes spektrumában teret biztosítson az iparvállalatok, a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek és a hatóságok közötti tartós kapcsolatok kiépítésére, mely során prioritása van az iparvállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak. A Platform szorgalmazta és egyúttal keretet biztosított a Stratégiai Kutatási Terv kidolgozásához, melynek jelentőségét növeli, hogy egy olyan szakmában karolta fel az ügyet, amely igazi erős érdekképviselet és egységes államigazgatási szervezet hiányában bizonyos hányattatáson megy keresztül. Ennek következtében a szakma szervezettsége alacsony és a különböző érdekvédelmi szervezetek csupán részérdekekért küzdenek. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve az össznemzeti és európai építésügy céljait és jövőjét szem előtt tartva a mai magyar és nemzetközi helyzetkép bemutatását és elemzését követően a magyar építésügy küldetését és elérendő jövőképét az alábbiak szerint fogalmazta meg. 3
A magyar építésügy küldetése: Az építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, előremutató és innovatív, a fenntartható fejlődésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erőforrásokra épülő, munkahelyteremtő, életciklusban gondolkodó, tudás- és minőségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelő és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. A fő hangsúly az építtetői-használói igények fokozott kielégítésén, a műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásán és a szakma belső megújulásán kell legyen a kutatás-fejlesztés területeinek és prioritásainak meghatározásában. Bár számos megvalósult igényes projekt bizonyítja a hazai építőipar felkészültségét, az építésügy általában még adós a XX. század második felében kialakult, és a 90-es években is folytatódó lemaradás ledolgozásában, melyre csak egy tudásintenzív, elkötelezett és innovatív felzárkózási program lehet válasz, amelyet az utolsó években tapasztalt gazdasági krízis és a szektor további csökkenése még inkább indokolttá tesz. A magyar építésügy jövőképe: Műszakilag és technológiailag erős, humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett), a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű, tőkeerős, fragmentált, de egyben integrált rendszerben együttműködő építésügyre van szükség. Olyan épített környezet kialakítását kell elérnünk, amely akadálymentesen elérhető és használható mindenki számára. Takarékos, egészséges, jól tervezett és jó minőségű otthonokra van szükség, melyek megfelelnek minden embernek, függetlenül a képességeiktől. Az újrahasznosítás általánossá tételével és jó gyakorlatának kialakításával pedig a környezeti káros hatásokat szükséges csökkentenünk. Gazdaságilag erős, élhető és versenyképes településeket szeretnénk, kulturális örökségükre büszke és azokat a mai életbe integráló közösségeket. Segíteni kívánjuk a közösségek műszaki és szociális autonómiájának fejlődését, a szociális státusukat tekintve is kiegyensúlyozott lakókörnyezetet és az otthoni munkát. Fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatokat szeretnénk, és ki kívánjuk használni a természeti és mesterséges környezeti adottságokat egy jobb életminőség biztosítása érdekében. Fel kell mérnünk és fenntartható módon kell hasznosítanunk nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia-potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ezekben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan együtt kell működnünk szomszédainkkal, akikkel sokszáz éves társadalmi, műszaki és kulturális kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is: munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló, regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Kiemelt szerepet kell adni az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai munkaerő felhasználásának. 4
Az európai trendek, több nyugat-európai kutatás, stratégia, valamint a hazai sajátosságok, lehetőségek alapos tanulmányozása után a Platform a következő általános távlati célokat és fejlesztendő területeket jelölte meg az MÉTP hét fókuszterülete szerinti bontásban: Anyagok o Az építőanyag-gyártás és a bontás környezeti károsító hatásának csökkentése o Építőanyag-gyártás hatékonyságának növelése, termékinnováció megalapozása, előrevitele, versenyképességének európai uniós viszonylatban való gyorsítása o Anyag- és energiaforrás-felhasználás hatékonyságának növelése új anyagok és elvek alkalmazásával o Az építőanyagok életciklus-költségének csökkentése o Az életkörnyezet komfort növelése: egészség higiénia esztétika o Biztonságos munkakörnyezet (könnyű építés és karbantartás, munkabiztonság) o Multifunkcionális, tudásalapú, felhasználóbarát anyagok és szerkezetek o Veszélyes anyagok kibocsátásának minimalizálása Mélyépítési rendszerek o Városok alatti terek hatékony kihasználása o A talajról való ismeretek fejlesztése o Takarékoskodás az erőforrásokkal o Környezeti és emberi hatások csökkentése o Biztonság és védelem növelése o Magasabb életminőség o Versenyképesség növelése Életminőség o Környezettel való összhang o Természeti és mesterséges katasztrófa lehetőségeinek csökkentése o Belső környezet fejlesztése mindenki számára o Jobb munkahelyi környezet Városok és épületek o Fenntartható városi politika, a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával o Új üzleti utak/eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez o Energiahatékony épületek és városrészek o Új technológiák és tudásalapú anyagok és szerkezetek a társadalmi és használói igények jobb kielégítésére Hálózatok o Az útvagyon menedzselése o A közúti környezeti hatások csökkentése o Biztonság és az élet/testi épség védelme közutak építésénél és fenntartásánál o A vasúti hálózati vagyon menedzselése o A vasúti környezeti hatások csökkentése o Biztonság és védelem vasúti aspektusai 5
o Út- és vasúthálózati integráció o A gázhálózati vagyon menedzselése o A gázhálózat környezeti hatásai o Biztonság és védelem, az ellátás biztonsága o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodási és csatornázási vagyon menedzsmentje o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás környezeti hatásai o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás biztonsága, védelme és az ellátás biztonsága Infokommunikációs eszközök o Értékvezérelt üzleti folyamatok o Iparosított termelés o Digitális modellek o Intelligens épületek o Együttműködési képesség o Együttműködés támogatása o Tudásmegosztás o Infokommunikációs technológia alapú üzleti modellek Kulturális örökség o Értékelő vizsgálat, monitoring, diagnosztika o Anyagok o Műemléki beavatkozások o Energiahatékonysági és környezettudatos intézkedések műemléki környezetben o Városi és területi aspektusok A fentiek irányába ható kiemelt kutatási témakörök kiválasztását komoly elemző munka előzte meg. Az adatgyűjtést minisztériumokkal, egyetemekkel, társplatformokkal, külföldi intézményekkel és hazai szakemberekkel folytatott konzultációk, mélyinterjúk és egy reprezentatív kérdőíves kutatás követték. Az elkészült elemzés megvitatására workshopok szolgáltattak keretet, és az így kiérlelt anyagot vitára bocsátották az interneten és közvetlen levél formájában. A beérkezett észrevételeket prioritásokba szervezve és beépítve a munkaanyagba készült el az ÉMI tudományos tanácsülésének előterjesztése, melyet két opponens véleménye (BME, Wienerberger) segített tovább tökéletesíteni. A Stratégiai Kutatási Tervet 2010. május 21-én az NKTH-ban megrendezett fórumon fogadták el a szakma jeles képviselőinek hozzászólása, javaslatai és értékelése után. A Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott és a Megvalósítási Tervben is alkalmazott prioritások (beavatkozási területek) négy fő pillér keretébe foglalva az alábbiak: A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 6
ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért I prioritás: A biztonság és védelem növelése AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Fontos megjegyezni, hogy az MÉTP céljai összhangban vannak az Új Széchényi Terv mind a hét programjával, de közelebbről ezek közül négy programhoz kapcsolódnak hangsúlyozottabban: a Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés programhoz a zöld energiaszektor kialakításával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással; a Tudomány Innováció Növekedés programhoz a kutatás-fejlesztés-innováció elősegítésével; az Otthonteremtés Lakásprogram programhoz az otthonteremtéssel és az infrastruktúrafejlesztéssel, de szoros kapcsolat mutatható ki a Gyógyító Magyarország Egészségipar programmal is a turizmus és egészségturizmus fejlesztése által. A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása A Stratégiai Kutatási Tervhez csatlakozó Megvalósítási Terv a kulcsfontosságú területeknek, kutatási prioritásoknak és témáknak egy viszonylag rövid távra meghatározott pontos megfogalmazása, és ezek kvantitatív megtervezését, valamint a hozzájuk rendelt támogatások és egyéb körülmények meghatározását és időbeli ütemezését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve célul tűzte ki az alapdokumentumban már meghatározott kulcsfontosságú területek (pillérek) és kutatási prioritások keretében az előttünk álló tíz esztendőre előre vetített legfontosabb kutatási területek kijelölését és azok támogatási mértékének meghatározását. A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének kidolgozása már idejekorán elkezdődött, azonban végleges formát csak a Stratégiai Kutatási Terv elfogadása után ölthetett. Jelen munkaanyag az egyes szakterületek kiemelkedő képviselőinek bevonásával, aktív közreműködésével készült el. A Magyar Építésügyi Technológiai 7
Platform e dokumentummal azt igyekszik bemutatni, mi a szakmailag indokolható legjobb döntés az építésügyi kutatás, fejlesztés és innováció jövőjének megtervezésében. E szakmai döntéstámogató anyag bemutatását követően az MÉTP szerepe és jövőjének záloga a stratégiai szakmai tanácsadói szolgáltatások nyújtása lehet és kell legyen az állami irányítás és a nemzetgazdaságot befolyásoló más szervezetek stratégiai partnereként. Ennek indokaként megemlítendő, hogy az MÉTP célja és lényege a különböző érdekek reprezentatív módon való homogenizálása az építőiparban, ellentétben a különböző más szakmai szövetségekkel az országban, melyek egyegy érdekcsoportot tömörítenek, és eltérő érdekeket szolgálnak, s ennek következtében egymással se tudnak megegyezni fontos kérdésekben. Az MÉTP szakmai munkáját szervezetileg hét fókuszcsoportba osztotta, melyek egymással is bizonyos átfedésben vannak a következő ábra szerint: Életminőség Építőanyagok Eljárások és infokommunikációs technológiák Városok és építmények Föld alatti építés Hálózatok Kulturális örökség Ez a struktúra alkalmassá teszi a Platformot a különböző érdekek egyeztetésére, a szakmai ágak együttműködésének elősegítésére. Ennek kikristályosodott eredménye a Stratégiai Kutatási Terv és a Megvalósítási Terv javaslatainak a közös érdekeket megjelenítő és szakmai irányoktól független prioritásokba foglalt szerkezete. A magyar építési piacon a recesszió 2007 elejétől tapasztalható, majd a globális válság azt felerősítette. A 2006. évhez viszonyítva az akkori 2260 milliárd forint értékű országos építési tevékenység a 2009. évre 1950 milliárd forintra esett vissza folyó áron. Az inflációt is figyelembe véve ez mintegy 35%-os csökkenést jelentett, ezen belül a lakásépítés visszaesése elérte a 40%-ot, és ez 2010-ben sem állt meg. A recesszió hatására 50 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így 2010 elejére az összes foglalkoztatottak száma 300 ezer fő alá csökkent. A lánctartozás mértéke 2009 végére elérte a 400 milliárd forintot, amelyből becslések szerint a fele talán sohasem lesz kifizetve. Mindez súlyosan kihat az építőipar minden ágazatára. Ennek ellenére az építőipar ma is igen jelentős részét képezi a nemzetgazdaságnak: 2008-ban hivatalos adatok alapján (36/2009 (V.12.) OGY határozat) az építőipar GDP részaránya 9,70% volt. Azonban Magyarországon a kutatásra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban és abszolút értékben is igen csekély, és ez az építőiparra még súlyosabban jellemző. Másrészről az Európai Unió barcelonai célja 2002-ben és 2005-ben megfogalmazta, hogy a GDP kutatásra fordított részaránya európai átlagban 1,95%-ról 3%-ra kell emelkedjen 2010-re. Az európai szintű tervek szerint az építőiparban ennek 2/3-át a magánszektor kell biztosítsa (ld. Strategic Research Agenda for the EU Construction Sector 2005). Mindezeket alapul véve, és a 2009-es magyarországi GDP-vel számolva, (amely 26054,3 milliárd HUF volt) Magyarországon az építőipari szektorban a kutatásra fordítandó összeg 75,8 milliárd HUF-ra adódik. Ezért a továbbiakban a Megvalósítási Terv az MÉTP javaslata alapján átlagosan 75 milliárd HUF értékkel számol évente. Sajnos jelenleg az építőiparban a kutatás támogatása ettől jelentősen elmarad, azonban a jövő építése érdekében mindenképpen szükséges lenne ebbe az irányba elmozdulni. Ennek módja akár a meglévő építőipari pályázati rendszer része vagy kiegészítése is lehetne (pl. az Új Széchenyi Terv keretein belül), így például a felújítási és 8
lakásépítési projektek egy meghatározott részének újító értékű demonstrációként való megvalósításának ösztönzésével. A mai magyar építésügy fentebb vázolt szomorú helyzetéből is adódik, hogy a magyar építésügy jelenlegi helyzetképe igencsak elüt a jövőképben áhítottól, és rengeteg problémával küzd egyszerre: gazdaságilag és technológiailag gyenge, kis hatékonyságú folyamatokat és technológiákat alkalmaz, így feléli az erőforrásokat. A K+F+I terén erősen elmaradott, nem figyel az ügyfelek igényeire, hanem inkább dominánsan technológia- és profitvezérelt módon működik. Mindezek következtében károsítja az egészséget és a környezetet, szervezetileg atomizált és így összességében hátrányos helyzetűvé vált. A jövőképből is adódik, hogy a hazai építésügy elérendő célja ezzel szemben egy erős, a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és szolgáltató szemléletű, együttműködő építésügy, amely akadálymentesen elérhető, takarékos, egészséges otthonokat, munkahelyeket és közösségi épületeket hoz létre, és az így kialakult élhető és versenyképes településekben fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatok segítségével csökkenti a környezeti káros hatásokat, és amely fenntartható módon hasznosítja a nemzeti kulturális, materiális, tudományos és társadalmi kincseinket, miközben hatékonyan együttműködik szomszédainkkal. Összefoglalva egy holisztikus megközelítésű, szolgáltatás szemléletű, fenntartható fejlődést szolgáló, együttműködő építésügy kialakítása a cél a jövőben. A holisztikus megközelítés ma még legfeljebb elméleti szinten bukkan fel a mai építésügyben, de a jövő egyik záloga lehet, ugyanis fontos többek között a komplex rendszerek és az optimális hatékonyság, valamint az életciklus alapú megközelítés elérése szempontjából. A vevői-felhasználó igények kielégítése, mint elsődleges szempont ma még alig érhető tetten az építésügyi cégek hozzáállásában, ezt legtöbbször felülírja a saját érdekek és a profitmaximalizálási cél minden más fölé helyezése, holott a szolgáltatás szemléletű megközelítés igen fontos hajtóereje lehet az innovációnak, a technológiai és szervezeti fejlődésnek, valamint következményeként egészséges és akadálymentes, környezetét óvó, élhetőbb épületeket és városokat hozhatnának létre. Jól tudjuk, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a jövőjét felélő emberi viselkedés, a fenntarthatatlan folyamatok és a környezet gyors ütemű pusztulása, valamint a már tapasztalható klímaváltozás. Ezért a fenntartható fejlődés elérése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, mert magával hozza a környezet megóvását, a takarékos és hatékony építési folyamatokat, épületeket és hálózatokat, és nemzeti kincseink megőrzését és optimális felhasználását. A ma még szervezetlen, saját közös nemzeti érdekeit megvédeni nem tudó vagy nem akaró, atomizált helyzetből el kell jutni az egységesebb szervezeti kultúrájú, összefogott, szakmailag magas szintű építésügyig, mivel ezáltal nőhet a versenyképesség, csökkenhetnek a költségek, emelkedhet az együttműködési hajlandóság, a foglalkoztatási szint, javulhat a gazdaságosság, így technológiailag és gazdaságilag erőssé válhatnak a hazai cégek. 9
Ennek elérése céljából elsősorban a vevői-felhasználói igényeket kell szolgálni, törekedni kell a fenntarthatóságra, hatékonyabbá, szervezettebbé, valamint tudásalapúvá kell átalakítani az építőipart, és mindeközben gyors ütemben fel kell zárkóznunk a nemzetközi élvonalhoz, mivel a jelenlegi hátrányos helyzetünkből elsősorban a nemzeti erőforrásainkra alapulva lehet kitörni, és így egyre versenyképesebbé válni. Ezeket a kulcsfontosságú területeket neveztük el az építésügyi fejlődés négy pillérének, amelyeken a jövő alapszik. Ezek a következők: A vevői/felhasználói igények szolgálata Úton a fenntarthatóság felé Az építőipar átalakulása Felzárkózás az élvonalhoz A Megvalósítási Tervben a fentebb meghatározott, építésügyi kutatásra fordítandó teljes költség (75 milliárd HUF) tíz évre vetített összegét a következő táblázat szerint ajánljuk szétosztani az említett fejlesztési pillérek szerint. 1. Táblázat: Fejlesztés pillérei Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] A vevői/felhasználói igények szolgálata 156,75 20,9% Úton a fenntarthatóság felé 96,75 12,9% Az építőipar átalakulása 187,50 25,0% Felzárkózás az élvonalhoz 309,00 41,2% Összesen: 750,00 100% Meghatároztuk a kutatási költségek évenkénti alakulását is a következő tíz évre, melyet az alábbi táblázat foglal össze. Látható, hogy a kutatási támogatás alakulása az első néhány évben felfutással kezdődik, ahol jellemzően az előkészítő kutatások találhatóak, majd az időszak közepén tetőzik a már megalapozott kutatómunkák céltudatos kidolgozásával, és ezt követi egy lecsengési szakasz a kutatási területek támogatásában, ahol a jelen tervben később bemutatott kutatási területek utómunkálatai történnek, átadva a stafétát az akkorra meghatározandó, távolabbi jövőbe mutató magasan fejlett kutatómunkáknak. 2. Táblázat: Éves költség [millió HUF] Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) 50482 71521 79056 95584 96865 87275 85523 79299 51959 52436 750000 Megoszlás [%] 7% 10% 11% 13% 13% 12% 11% 11% 7% 7% 100% A Megvalósítási Tervben (ahogy a Stratégiai Kutatási Tervben is) a fent említett pilléreket több prioritásra osztottuk. Ezek a prioritások egyedi betűjelzést kaptak, jelezve, hogy nem rendelhetőek közvetlenül egymás alá vagy fölé, mindegyik egyformán fontos és szükséges szakmai szempontból, egymás területeit természetükből adódóan átfedve illetve kiegészítve. Azonban eltérő jellegükből következően a különböző prioritások kutatási munkáinak kidolgozásához más-más összegű ráfordítás szükséges, ezek ajánlott mértékét és módját a következő fejezetben részletezzük. 10
Összefoglalva tehát meghatároztuk azokat a kulcsfontosságú fejlesztési területeket (pilléreket), amelyek erős alapot adhatnak arra, hogy a jelenlegi helyzetképből hatékonyan haladjunk a meghatározott hosszútávú jövőkép megvalósulása felé. Továbbá a kvantitatív helyzetképből kiindulva és az európai uniós kutatási célokat figyelembe véve a magyar építésügyi kutatásra fordítandó, a szakma által javasolt évenként szükséges támogatási összeget is kiszámoltuk, majd ennek a felosztási módjára is javaslatot tettünk a fejlesztési pillérek szerint, és meghatároztuk a támogatási összegek évenkénti változását is 10 évre előre. Látható, hogy a legnagyobb hangsúlyt a Felzárkózás az élvonalhoz fejlesztési pillér kapta 41,2%-os támogatási intenzitással, jelezve, hogy messze a legnagyobb gond az építésügyben és a fejlesztések egyik legnagyobb gátja ma Magyarországon a nagymértékű elmaradottság a nemzetközi élvonaltól. Magyarország történelme során sok esetben jellemző volt az építésügy, az építési kultúra világviszonylatban is élvonalbeli szintje. Ennek visszaállítása, a magyar építésügy elismertségének újbóli megteremtése közös és alapvető érdekünk, így a támogatásokat is erre a területre kell összpontosítani. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy az építőipar, és főleg az építőanyagipar szervezettebbé és hatékonyabbá, versenyképesebbé és nagy hozzáadott értékűvé váljon, melyhez szintén jelentős mértékű anyagi támogatásra van szükség. Emiatt kapott Az építőipar átalakulása fejlesztési pillér 25%-os részesedést a teljes kutatásra fordítandó összegből. Csak ezek után kaphat hangsúlyos szerepet A vevői/felhasználói igények szolgálata és a haladás az Úton a fenntarthatóság felé. Prioritási bontás szerint a következő táblázat szerint javasoljuk a támogatást: 3. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány A Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára 0,75 1,0% B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 4,50 6,0% E Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) 0,98 1,3% F Az ember okozta káros hatások csökkentése 2,25 3,0% G A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (E prioritás költségtervezetét a 4 D sor tartalmazza) 0,00 0,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% I A biztonság és védelem növelése 0,75 1,0% J Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok 0,75 1,0% K Infokommunikációs eszközök és automatizálás 2,25 3,0% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% M Vonzó és hatékony munkahelyek 0,75 1,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Összesen 75,00 100,0% 11
A táblázatból látható, hogy ugyan minden prioritás fontos, de költségigényét tekintve a 15 (16) prioritásból kiemelhetünk 8 (9) olyan prioritást, melynek 5% fölötti a támogatása: 4. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével D+G és fenntartható menedzselése 4,50 6,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Látható, hogy a legnagyobb támogatást a hazai fenntarthatóság és a hatékonyság témakörei, illetve az építőanyagok fejlesztése élvezik részben fontosságuk, részben anyagköltség-igényük miatt. Fenntarthatóság és hatékonyság nélkül nem építhetünk jövőt Magyarországon, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a jobb tulajdonságú és visszaforgatható építőanyagok (és az így a megvalósult épületek) is. A prioritásokon belül megvizsgálva az összesen 88 különböző kijelölt kutatási terület 10 évre javasolt támogatási összegét megkapjuk a 12 legnagyobb támogatást igénylő kijelölt kutatási terület listáját: 5. Táblázat Kutatási területek Összes költség (millió HUF) O3 Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái 102071 B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói 50063 L1 Többfunkciós építőanyagok 37500 L3 Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása 32636 O5 Megújuló energiahordozók hasznosítása 30473 L5 Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése 29733 L4 Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása 25811 L2 Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás 24320 P8 Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények 18701 P6 Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása 17143 H4 Energia és környezet 16286 N2 Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer 16116 Látható, hogy a legsürgetőbb és legjobban támogatandó kutatási területek az európai trendekkel összhangban és a nemzeti érdekeket is figyelembe véve az épületenergetikai fejlesztések témakörében helyezkednek el (energiahatékonyság, megújuló energiák, környezettudatosság), valamint az építőanyag-ipar gyors minőségi fejlődését célozzák meg (sokoldalúbb és megbízhatóbb anyagok, újrahasznosítás, hatékonyság), és végül, de nem utolsó sorban az oktatás színvonalának emelését az iparban kifejlődött tudás és vizsgálati technológiák hatékony átvétele által. Mindezek a fejlődések elvezetnek a fenntartható épületek és építés, és az ország építésének 12
fenntartható fejlődése felé. Jellemző, hogy az első öt kutatási terület jelenti az összköltségek harmadát, az első tíz kutatási terület pedig a költségek csaknem felét igényli. Ez az irányvonal indokolt, hiszen ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, és az épületeink a legnagyobb CO 2 -kibocsátók, megelőzve az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A nagymértékű fűtési célú földgázigény (az energiaforrások 38%-a) az importfüggőség alapvető okát képezi, 83%-ban import gázt használunk. Energiaimport-függőségünk összességében eléri a 90%-ot. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalását számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A mintegy 4.000.000 lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében ez az arány még rosszabb. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Előírja többek között azt, hogy 2020. december 31. után csak közel zéró emissziós épületek épülhetnek, valamint hogy 2018. december 31. után hatóság csak olyan új építésű épületbe költözhet, mely közel zéró emissziós. A hosszú távú stratégiát más, EU által előírt követelmények is indokolják. A 2009/28/EC irányelv előírja az energiafogyasztás kötelező 20%-os csökkentését 2020-ig és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését szintén 2020-ig. Ez az irányelv 13%-os részarány-növekedést ír elő Magyarország számára a megújuló energiák területén. Jelenleg ez az arány kb. 4,3%. 13
Magyarországon az építőanyag-ipar aránya az egész építőipari termelésben jelentős, kb. 25%-os részesedéssel. Hazánkban jelenleg a korszerű hulladékkezelésre nem létezik megfelelő stratégia. A környezetterhelésre nincsenek se adatok, se irányelvek a cégeknél. Sok az olcsó, de a környezetet terhelő termék, melyeknek rendkívül rossz az összhatása. A fenntartható fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a környezetet nem károsító épületek és építőanyagok széleskörű alkalmazása. A Megvalósítási Terv a következő fejezetekben prioritás szintű bontásban mutatja be a legszükségesebb információkat. Minden prioritás esetén bemutatásra kerülnek a kiválasztott kutatási területek, melyeket a következő tíz évben a legszükségesebb támogatni. Azonban a kutatási területekhez nem rendeltünk részletes költségelosztást, csupán a prioritás összes költségének évenkénti alakulását határoztuk meg. Ennek oka az, hogy ilyen részletességben a költségek elosztása már sok vitára ad okot, melyben már nem feltétlenül csak a szakmai szempontok érvényesülnének. A végső döntést a költségek elosztásáról így rábízzuk azokra, akiknek feladatuk lesz ezek pontos meghatározása. A kutatási területeknél továbbá megjelöltük a kutatás típusát, a kutatómunka elvégzéséhez ajánlott szervezeteket, valamint a kutatási költségek javasolt forrásait. A táblázatok után azt is fontosnak tartottuk bemutatni, hol milyen kapcsolódási pontokat találhatunk más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez. A Megvalósítási Tervhez kidolgoztunk egy mellékletet is, mely a prioritásokat nagy részletességgel mutatja be a helyzetképtől a távlati célokon és a jövőképen át a kijelölt kutatási területek részletes bemutatásáig, valamint számba veszi a kis- és közepes vállalkozások kutatómunkába való bevonásának lehetőségeit is. A mellékletben szerepeltettük a kijelölt kutatási területeknek a döntéshozók számára általunk ajánlott éves költségmegosztását is, amely természetesen további vita tárgya lehet a későbbiekben. 14
A Megvalósítási Terv összefoglalása prioritási bontásban A vevői/felhasználói igények szolgálata Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 6. Táblázat: A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri A 7,50 4,8% környezet mindenki számára B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 66,75 42,6% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 37,50 23,9% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 45,00 28,7% A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai összesen 156,75 100% A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése 15
7. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása A1 alkalmazott egyetem, kutatóintézet 100% pályázat A2 alap egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat A3 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat A4 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat, 30-40% ipari támogatás 8. Táblázat 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) "A" prioritás költségei összesen (millió HUF) 577 577 962 962 1250 865 865 481 481 481 7500 A prioritásnak összhangban kell lennie az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervében definiált következő prioritásokkal: E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése I prioritás: A biztonság és védelem növelése J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek O prioritás: Fenntartható energiaellátás Együttműködés valósítható meg a következő platformokkal és egyéb szervezetekkel: Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform, különösen az A4 kutatási témában: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában. Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában, főként tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Szakszerűséggel Egymásért Közhasznú Egyesülettel 16
B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói 9. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása B1 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, minisztérium, KKV 100% pályázat B2 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, multi, KKV B3 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, multi, KKV 70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás 10. Táblázat "B" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) 3129 4172 5423 5632 5632 9387 13559 9387 5215 5215 66750 Összhangot kell teremteni: a föld alatti építés prioritásával ( C prioritás) a szállítási és közműhálózatok prioritásaival ( D és G prioritások) az IKT fejlesztésében ( K prioritás) az Ipari Biztonsági (ETPIS), a Vasúti (ERRAC) és a Közúti Szállítási (ERTRAC) Európai Technológiai Platformokkal, valamint a magyar ERTRAC-Hungary platformmal. Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT) különösen a B2 kutatási témában: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez, ezen belül leginkább a Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba altémában. Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. 17
Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: B1 Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával kutatási témában az ideiglenes terek lefedésével kapcsolatban; B2 Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez kutatási témában, főleg a tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei C2: Konvencionális alagútépítés C3: Gépesített alagútépítés C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás 11. Táblázat Kutatási Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása témák C1 alkalmazott minisztériumok, hivatalok, nagyvállalatok pályázat, céltámogatás C2 tech. transzfer nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek pályázat, céltámogatás C3 tech. transzfer nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek pályázat, céltámogatás C4 alk., tech.transzfer multik, nagyvállalatok, KKV pályázat, céltámogatás C5 tech. transzfer minisztériumok, nagyvállalatok, multik céltámogatás, ipari támogatás C6 alk., tech.transzfer egyetemek, bányavállalatok utódszervezetei céltámogatás, ipari támogatás C7 alkalmazott egyetemek, nagyvállalatok, KKV pályázat, céltámogatás 12. Táblázat "C" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 37500 A föld alatti építés nem lehet öncél, az MÉTP valamennyi fókuszterületével kölcsönhatásban működik. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a teljesség igénye nélkül, címszavakban jelezzük a kölcsönhatások legjellemzőbb elemeit: Városok és építmények: városfejlesztés közlekedés, hálózatok fejlesztése nélkül lehetetlen! Életminőség: infrastruktúra nélkül nincs, a környezeti károk ellen segítenek a föld alatti építés megoldásai. 18
Építőanyagok: korszerű építőanyagok nélkül nincs korszerű építés. A föld alatti térkiképzések nemritkán speciális anyagok alkalmazását követelik. Hálózatok: szinte minden elképzelhető hálózatnak a föld alatt van a legjobb helye! Kulturális örökség: A Millenniumi Földalatti Vasút is egy ilyen, de minden föld alatti térkiképzésnek is fontos feladata, hogy rombolás nélkül segítsen feltárni, megközelíteni, hozzáférhetővé tenni az örökségeinket. IKT: A fókuszterület központi témái (folyamat, termék, projekt, vállalat) önmagukért beszélnek, a szinergia nem igényel további kifejtést, magyarázatot. A következő más platformmal valósítható meg együttműködés: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a C7 Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitoring, feedback kutatási témában. D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés 19
13. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása D1 alkalmazott egyetem: 40%, multi 40%, KKV 20% D2 alkalmazott egyetem: 20%, multi 50%, KKV 30% D3 alkalmazott egyetem: 70%, multi 25%, KKV 5% D4 alkalmazott egyetem: 30%, multi 60%, KKV 10% D5 alkalmazott egyetem: 10%, multi 80%, KKV 10% D6 alkalmazott egyetem: 40%, multi 30%, KKV 30% D7 alkalmazott egyetem: 50%, multi 40%, KKV 10% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% 14. Táblázat "D" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 2012 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) 896 5373 5597 8955 11149 6269 4299 1343 672 448 45000 Mivel az infrastruktúra maga is egy integrált termék illetve rendszer, beleértve a különböző funkciókat és a különböző igényekre adott választ egész életciklusa során, a D prioritás kifejlesztett egy integrált megközelítést, mely az alábbiakat öleli fel: közutak, főutak, vasutak, vízelosztás és szennyvízcsatorna-rendszer, gázvezeték és vízlevezetők. Ennek következtében kapcsolatokat alakítottak ki más idetartozó Európai Platformokkal, mint például az ERTRAC, ERRAC és WSSTP, és megpróbáltak komplementaritásokat létrehozni. Szinergia az ERTRAC-kal: Az ERTRAC fő érdekcsoportja a járműipar, és az ERA-NET ROAD képviseli a K+F befektetés állami oldalát az útüzemeltetési kutatásoknál. A kis- és közepes vállalkozások és az építőipar az ECTPben van kulcspozícióban. Ennek az a végső kimenetele, hogy a közúti infrastruktúra építése az ECTP stratégiai kutatási tervének részét képezi, míg a közúti közlekedési rendszer rendszerszerű elemeivel az ERTRAC foglalkozik. Természetesen mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A magánszektor/járműipar által működtetett ERTRAC-munka az FP7 első felhívása keretében indult. Ugyanakkor megkezdődött az állami szektor ERA.NET ROAD munkája. A közúti közlekedési kérdésekben egy rendszerszerű megközelítés biztosítása, valamint a teljes magán és állami K+F forrás támogatása és összehangolása érdekében döntő jelentőségű, hogy a D prioritáshoz is hozzáfogjanak az FP7 felhívásaiban. Az FP7 7. témájával, a Közlekedéssel való lehetséges szinergiákkal tehát számolni lehet, valahányszor a használati és technológiai kritériumok alapján egy kutatási feladat e téma tárgyához tartozik. A más Directorate-General-ban (pl. DG TREN) elvégzett munkával való lehetséges szinergiákat megvizsgálták és az eredmények egyértelműen láthatók a K+F számára beazonosított tételek listáján. Az EU bővítésének következtében az útépítési és (országhatárokon keresztüli) adatcsere felhívása 2008-ban volt, mivel a 2007-es felhívás a biztonság (jelek) és a védelem (adatátvitel) kérdéseire korlátozódott. 20
Ami az MÉTP-n belüli egyéb prioritásokat illeti, a közlekedési és szolgáltatási infrastruktúrákhoz tartozó konkrét témák Az ember okozta káros hatások csökkentése elnevezésű F prioritásban, valamint A biztonság és védelem növelése elnevezésű I prioritásban szerepelnek. További együttműködési lehetőség más platformmal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a D5 Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel kutatási feladatban. 21
Úton a fenntarthatóság felé Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére öt prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 15. Táblázat Úton a fenntarthatóság felé prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, E 9,75 10,1% víz, alapanyag) F Az ember okozta káros hatások csökkentése 22,50 23,3% A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése G (E prioritás költségtervezetét a D prioritás tartalmazza) Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és H Európáért 0,00 0,0% 57,00 58,9% I A biztonság és védelem növelése 7,50 7,8% Úton a fenntarthatóság felé prioritásai összesen 96,75 100% E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. E1: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése E2: Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése E3: Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása E4: Integrált tervezőeszközök E5: Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére 16. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása E1 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv alapkutatás 100% pályázati, alkalmazott kutatás 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E2 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E3 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E4 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat E5 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás 22
17. Táblázat "E" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 2012 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) 458 458 1178 1178 1080 1080 1080 1080 1080 1080 9750 A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése I prioritás: A biztonság és védelem növelése J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Együttműködés alakítható ki a következő platformokkal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az E1 Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése, az E2 Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése és az E3 Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása kutatási területeken. Nemzeti Víztechnológiai Platformmal F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. F1: Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése F2: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése F3: A közlekedési és közmű-infrastruktúra hatásainak csökkentése 23