Z S E L Í Z V Á R O S (SZLOVÁKIA)

Z S E L Í Z V Á R O S (SZLOVÁKIA) 1. Földrajzi elhelyezkedés Zselíz Délnyugat-Szlovákia keleti részén a Garam folyó jobb partján helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedése és fekvése az Alsó-Garam menti statisztikai régió központi fekvésével egyaránt jellemezhető. Természet-földrajzilag a Dunamenti-alföld keleti részén a Garam folyó vonulatában húzódik. A város tengerszint feletti magassága 134 155 m. Közigazgatásilag Nyitra-megyéhez tartozik. A járási székhely Levice-Léva 27 km-re északra, a szomszédos régiók központjai Štúrovo-Párkány 30 km-re délre, Nové Zámky-Érsekújvár 35 km-re nyugati irányba fekszik. Aránylag nagyobb a távolsági elérhetősége Zselíz megyei székhelyének /Nitra-Nyitra 90 km/ és a fővárosnak /Bratislava-Pozsony 135 km/. A város fekvésénél fogva részévé válhat egy európai jelentőségű közlekedési tengelynek, a Dansk Žilina Esztergom Budapest Plotce 5/V folyosónak. 2. Településszerkezet Az Alsó-Garam menti statisztikai régió településhállózatát 24 település alkotja, ebből 1 város, éspedig Zselíz. A régió településszerkezetére főként az aprófalvak jellemzőek. Eloszlásuk periferikus és egyenlőtlen. Régiónk kevésbé urbanizállódott, a Lévai járás lakosságának mindössze 23,2%-át és területének 1/3 részét (31%-át) foglalja magába. A községek 66,7%-ának 1 000-nél alacsonyabb a lélekszáma. A régió területe: 480,8 km 2 Lakónépessége: 28 095 fő Népsűrűsége: 53,4 fő/km 2 (az országos átlag 110 fő/km 2 )

- 2 - Az Alsó-Garam menti statisztikai régió falvai: Čaka Cseke Čata Csata Farná Farnad Hontianska Vrbica Füzesgyarmat Horný Pial Felső Pél Hronovce Lekér Keť Kéty Kukučínov Oroszi Kuraľany Kural Málaš Málas Malé Ludince Kisölved Mýtne Ludany Vámosladány Az Alsó-Garam menti statisztikai régió városa - központja: Nýrovce Nyírágó Plavé Vozokany Fakóvezekény Pohronský Ruskov Oroszka Sikenica Tergenye Šalov Garamsalló Šárovce Sáró Tekovské Lužany Nagysalló Turá Tőre Veľké Ludince Nagyölved Zalaba Zalaba Zbrojníky Fegyvernek Želiezovce - Zselíz Zselíz területe: Belterület: Külterület: 5 652 ha 387 ha 5 265 ha Területének 80% -át (4 508 ha) szántók és 8,5%-át (488 ha) erdők foglalják. Lakásállomány: Lakónépesség: 1 550 (1 284 családi ház) 7 522 fő Népsűrűség: 134,6 fő/km 2 Városunk területét 3 kataszteri területre osztjuk: a zselízire (Želiezovce), garammikolaira (Mikula) és szódóira (Svodov). A közelmúltban önálló településekként tartották számon ezeket a városrészeket. Garammikola belterülete 60 ha és Szódóé 45 ha. ZSELÍZ területi megoszlása ŽELIEZOVCE 3 673,80 ha SVODOV 904,32 ha 16% 65% 19% 5 652 ha MIKULA 1 073,88 ha

- 3-3. A lakosság összetétele A 2001-es népszámlálás hivatalos adatai: Lakónépesség: 7 522 fő 7 499 fő Férfiak száma: 3 555 fő 3 522 fő Nők száma: 3 967 fő 3 577 fő A város lakosságának kor szerinti összetétele Gyermek, fiatalkorúak, tanuló: Dolgozók: Nyugdíjasok: Aktív munkavállalók száma: 3 887 fő Férfiak száma: 2 004 fő Nők száma: 1 883 fő 2 017 fő 3 914 fő 1 543 fő Az aktív munkavállalók száma a lakosság 51,7% - a. A lakosság korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlása Gyermek, fiatalkorúak: (0-tól 14 éves korig) Produktív korcsoport: Férfiak száma (15-tol 59 éves korig) Nők száma (15-tol 54 éves korig) Ne produktív korcsoport: Férfiak száma (60 éves kortól) Nők száma (55 éves kortól) A lakosság nemzetiségi összetétele A hivatal 2004. májusi adatai: 2 499 fő 2 427 fő 448 fő 920 fő 1 206 fő 4 926 fő 1 368 fő A: szlovák 3 543 fő B: magyar 3 855 fő C: roma 41 fő D: cseh 37 fő E: russzín 2 fő F: ukrán 5 fő G: más nemzetiségű 16 fő H: nem behatárolt 23 fő B = 51,2% A = 47,1% C = 0,5% D = 0,5% G = 0,2% H = 0,3% F = 0,1% NÁRODNOSŤ A = slovenská B = maďarská C = rómska D = česká E = rusínska F = ukrajinská G = iná H = nezistená

- 4 - A lakosság képzettségi szintje és nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők száma Alapfokú képzettség: 1 817 fő 668 1 149 Ipari: 1 714 fő 1 091 623 Szakkpözépipari: 149 fő 64 85 Középfokú képzettség: 2 022 fő 814 1 208 Felépítményi: 19 fő 9 10 Férfiak Nők száma Magasabb fokú képzettség: 437 fő 239 198 ebből főiskolai 31 fő 15 16 egyetemi (magiszteri, mérnöki, orvosi) 385 fő 210 175 egyetemi (doktoranduszi) 21 fő 14 7 A magasabb fokú képzettség - irányzatok szerinti megoszlása: technikai 63 fő 50 13 közgazdasági 41 fő 19 22 mezőgazdálkodási 52 fő 34 18 A lakosság foglalkoztatottság és nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők Összesen * A mezőgazdálkodásban foglalkoztatottak száma 194 78 272 40 Az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak száma 7 4 11 3 A nyersanyagfeldolgozó iparban foglalkoztatottak száma 3 0 3 2 Az könnyű,- és nehéziparban foglalkoztatottak száma 409 284 693 132 A közművesítésben foglalkoztatottak száma 48 8 56 13 Az építőiparban foglalkoztatottak száma 103 19 122 34 Kis,-és nagykereskedelemben, foglalkoztatottak száma, járműjavitás 195 318 513 67 A vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 23 43 66 14 A közlekedésben, távközlésben foglalkoztatottak száma 119 34 153 58 A pénzügyi szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma 5 19 24 8 Kereskedelmi szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma, kutatás és fejlesztés 170 99 269 70 A közigazgatásban foglalkoztatottak száma 206 147 353 52 A közoktatásban foglalkoztatottak száma 47 208 255 72 Az egészségügyben, foglalkoztatottak száma, szociális ellátás 72 251 323 69 Egyéb szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma 82 82 164 24 Nem behatárolt 333 307 640 55 SPOLU 3 917 713 * A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 18,2 % - a (713 fő) városunkon kívül foglalkoztatott.

- 5-4. Városunk törtnelméből Zselíz és vidéke már az őskorban lakott terület volt. A kőkorszak idején a Garam folyó bal, illetve jobb partján megélhetésre talált az itt élő paleolit-, mezolit-, neolitkori ősember. A neolit kor legjelentősebb változása az élelemszerzés módjában található, mikor az ember áttér a növénytermesztésre és háziállattartásra, s így kialakul a földművelés és az állattenyésztés. Ez a forma gyökeresen megváltoztatta egész napjainkig Zselíznek és környékének földrajzi etnikumát, az itt élő lakosság gazdasági -társadalmi hovatartozását. Fokozatosan növekedett az előállított termékek mennyisége, s így lehetővé vált a készletek gyűjtése és elraktározása. Ehhez megfelelő edényekre volt szükség. Ez eredményezte a kézműipar, a fazekasság kialakítását. Így jött létre az ún. zselízi kultúra, ill. a szalagdíszes középeurópai mintájú művelődés sajátos zselízi csoportja, mely erős kapcsolatban állt a bükki kultúrával, ill. a Kisalföld, Dunántúl és az Ipoly völgyének kultúrájával. A középkor is erősen rányomta bélyegét Zselíz és vidéke történelmére. A garamszentbenedeki alapítólevél, amellyel Garammikola (Zselíz város kataszteri területe) első említése összefügg, 1075 ben, I. Árpádházi Géza király uralkodása kezdetén keletkezett. Az alapító oklevél szerint (melynek eredetie elveszett) az apádság birtokaihoz tartozott Zselíz falu is. Zselíz, mint helységnév a fennmaradt eredeti oklevelekben először 1209 ben fordul elő, majd egy 1274-es oklevélben, ill. I. Lajos király 1347-ben kiadott oklevelében, amelyben a király Becsei Imrének birtokcsere útján 3 falut adott. Zselízt, Udalt és Mártondot. A két utóbbi említett falu a török hódoltság idején pusztult el. Zselízt, a volt királyi birtokot földbirtokos családok örökölték. Először a Becseiek, - Becsei Imre, majd halála után annak 3 fia: Töttös, Vesszős és Tövises volt a helység ura. Később az említett családba házasodott be Desseőffy, majd az Esterházy család. Ezután a birtok a Szakmáry és az Amade grófok tulajdonába került, akiktől újra az Esterházyak szerezték meg, s tőlük leányágon a grófi, majd később a Breunner hercegi család örökölte. Az Esterházy kastély, jelenlegi felujítása alatt is harmonikusan illeszkedik a Schubert-park környezetéhez. Zselíz legjelentősebb építészeti alkotása a XIV. századból származik. A gót stílusú Szent Jakab plébániatemplom értéke európai viszonylatban is jelentős. A templom oltárasztalát és a szentélyben található művészeti szempontból nagyértékű freskókat a XIV. század második felében készítették. A szentély egészen napjainkig megőrizte gótikus (csúcsíves) eredetét. Zselíz a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő szabadságharc idején is az ún. kuruckorban fontos katonai stratégiai központ volt. Bottyán János kuruc generális hidat verettetett a Garamon, amelyen átszállította az élelmet és a katonai lőszert az érsekújvári, nyitrai, tapolcsányi, esztergomi és a komáromi helyőrségnek.

- 6 - Majd 1709-ben a kuruc hadvezetés terve szerint az Érsekújvár-Zselíz vonalon kellett volna megállítani az osztrák és a velük közösen harcoló labanc csapatok előrenyomulását. Városunk történelméből nem szabad elkülöníteni Franz Schubert /1797-1828/ osztrák zeneszerző itt-tartózkodását. Az ismert osztrák zeneszerző két ízben, 1818-ban és 1824-ben tartózkodott Zselízen. Schubert emlékének adózva városunkban Schubert emlékmúzeumot rendeztek be az ún. Bagolyvár-házban. Zselíz és vidékének lakossága a 20. század első felében részese lett mind az első-, mind a második világháborúban lezajlott eseményeknek. Az első világháború területileg nem érintette Zselízt és vidékét, ez azonban nem mondható el a második világháború eseményeiről. A második világháború utolsó évének tavaszán a keleti front (az ún. II. Ukrán front) városunkat is elérte, s áldozatait a hazai lakosság köréből is merítette. Az 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés alapján Zselízt a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. Az 1938. november 2-án aláírt bécsi döntés alapján újból Magyarországhoz, majd a második világháború után a Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársasághoz tartoztunk. A második világháború utáni évekre mind az jellemző, ami a közelmúlt történelmét alkotja egészen napjainkig. Zselíz telepü1és 1960-ig a járási székhely szerepét töltötte be és ebben az évben kapta meg a városi státuszt. A közel fél évszázad változásai gazdasági és szociális újjászervezést, átalakulást idéztek elő városunkban és környékén egyaránt. 5. A város gazdasági életének alakulása a rendszerváltás óta Városunk gazdasági fejlődését értékelve az 1989 utánni időszak a gazdasági mutatók értékesését hozta magával. A mezőgazdasági és termelőszövetkezetek, pozitív irányba történő fejlődését 1989-ig követhetjük nyomon. Az ezt követő időszak a restitúciós és magánosítási folyamatok jegyében telt el, minek következtében hátrányos helyzetbe került a mezőgazdasággal mint ahogy az iparosítással foglalkozó termelői ágazatok többsége is. A realizációs folyamatok során a földterületek, épületek és gépek jelentős hányada elveszett. Városunkban az 1989-es évben befejezte működését többek között a visszafordíthatatlan hanyatlás következtében néhány vállalatunk: - Jablonecká bižutéria - a jabloneci kirendeltségű bizsutéria, - Okresný stavebný podnik - a járási építkezési vállalat, - Štátny majetok - állami birtok (fő profiljuk: földművelés, szőlő,- növénytermesztés és állattenyésztés) - Drevona - fafeldolgozó vállalat, - Jednota SD Levice - JEDNOTA közérthállózat,

- 7 - Az 1990-es időszaktól kezdve követhetjük nyomon a kisvállalkozók megalapozott vállalkozói tevékenységét a harmadik szektor szolgáltatásainak jelentős fejlődését. A 2001-es év kezdetével megkezdődtek a SES TVP, spol. s r.o. nevű gépipari kft. leépítési munkállatai mely nagymértékben hozzájárult a zselízi munkanélküliség növeléséhez (a foglalkoztatottak száma 580 fő volt). A rendszerváltás évei helyi viszonylatban az emberek megélhetését veszélyeztették elsősorban és városunk gazdasági életének pozitív arculatát rombolták. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok megerősődésének következtében számos régi jelentős üzem leépítése városunkban a munkanélküliek számát növelte. 6. Munkanélküliség Az Alsó Garam menti statisztikai régión belül, rendkívül magas arányú a munkanélküliek száma, 30% - os rátát mutat. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 38%, az ipari végzettséggel rendelkezők körében 39% - os rátát mutatnak ki. A munkanélküliség aránya területi megoszlásban lényeges eltéréseket mutat. Legsúlyosabb a helyzet Garamsalló (53%), Sáró (44%), Tőre (41%) Fakóvezekény (34%) falvakban. A munkanélküliek száma városunkban meghaladja a 800 főt, 21% körüli. Képzettségi szintjük szerinti felosztás: Férfiak Nők száma Alapfokú képzettségel rendelkezők: 145 145 Ipari: 172 88 (60 varrónő) Szakkpözépipari: 7 17 Középfokú képzettség: 70 138 Magasabb fokú képzettség: 14 14 398 fő 402 fő Napjainkban a munkanélküliségből kivezető utat éppen a gyorsforgalmi út építése jelenthetné, mely városunkban és vonzásköréhez tartozó falvaiban egyaránt megalapozná a tőkebefektetések ígéretes távlatait. A gazdaságélénkítés másik kulcsa a páratlan természeti adottságok, a turisztikai vonzerő kihasználásában rejlik. 7. A megélhetés forrásai A lévai járásban az aktív keresők foglalkoztatási struktúrája a közelmúltban látványosan megváltozott. A mezőgazdasággal foglalkozó termelői ágazatok aránya 23%-al visszaesett, az iparban 8%-al és az építőiparban 18%-al csökkent.

- 8 - A lévai járás aktív munkavállalóinak 30%-a a szolgáltatásokban, 25%-a az iparban, 15%-a a mezőgazdálkodásban, 12%-a az oktatásügyben, 10%-a a villamosműveknél, 8%-a az építőiparban foglalkoztatott. A lévai járásban bejegyzett szervezetek 3/5-e gazdasági társaság, 2/5-e non-profit szervezet. A gazdasági társaságok 86%-a kisvállalkozás (a foglalkoztatottak létszáma 3-tól 198 főig terjed), s úgyszintén a non-profit szervezetek 92%-a is alacsony foglakoztatottsággal bíró tevékenységet folytat. 8. A város jelenlegi gazdasági szerkezete A gazdaság szerkezetét a mezőgazdaság, építészet és üzlethálózat alkotja. Városunk területén jelenleg 15 mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalatot tartunk számon: - PD Pohronie Želiezovce - a zselízi Pohronie termelőszövetkezet - PD Hron Hronovce - a lekéri Hron termelőszövetkezet - PD Pokrok Tekovské Lužany - a nagysallói Pokrok termelőszövetkezet - Vinica a.s. - Vinica rt. - Zselíz s.r.o. Bratislava - Zselíz kft. - TORENAN s.r.o. Želiezovce - TORENAN kft. - Agrofarma s.r.o. Rozina - Agrofarma kft. - Kovács Agro s.r.o. Hronovce - Kovács Agro kft. - Agromarkt s.r.o. Nýrovce - Agromarkt kft. - Tekovia s.r.o. Levice - Tekovia kft. - MJ AGRO s.r.o. Marcelová - MJ AGRO kft. - AGRIA s.r.o. Nové Mesto nad Váhom - AGRIA kft. - KORAJ s.r.o. Trebatice - KORAJ kft. - Agro bio Hubice A mezőgazdasági szférában tevékenykedő magángazdák száma 51. Aktívan bekapcsolódnak a térség mezőgazdasági arculatának támogatásába. A kisvállalkozókon kívül elenyésző számú kis,- és nagyvállalat biztosít megélhetést az itt élőknek. Az üzlethállózatot butikok / divatáru, kozmetika /, állatkereskedés, műszaki boltok, közértek és vendéglők sora alkotja a lakosság számához mérten kellő arányban: Közértek 13 Zöldség-gyümölcs kiskereskedések száma: 5 Vendéglők száma: 21 Fodrászat és kozmetika: 7

- 9 - Nagyobb vállalkozások a városban a cég neve, profilja és az alkalmazottak száma Agropap Želiezovce nagyraktár - papír, irodai kellékek, iskolai cikkek és drogéria nagykereskedői hállózat központja Bakonyi-Brandes s.r.o. PD Pohronie UKSUP Bratislava Esoplyn a.s. Stavebno-mont. podnik JK PK Zámky s.r.o. Jednota Nové Zámky JUHEKO TRADE s.r.o. Perlita s.r.o. Vladimír Paksi Euro BB s.r.o. Balluci s.r.o. varroda termelőszövetkezet mezőgazdasági kísérleti központ gázművek építkezés és karbantartás kábelek gyártása Jednota közértek üzletlánca pékség bizsutéria Vladimír Paksi étterem borászat filmnyomás, műhímzés 30 30 110 22 13 30 30 45 20 10 10 10 10 Továbbá városunkban kb. 150 kisvállalkozó foglalkoztatja a lakosság kis százalékát / 1-10 alkalmazottal dolgoznak /. Hivatalok: Slovenská sporiteľňa -Szlovák takarékpénztár az alkalmazottak száma Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny Munka,- szociális,- és családugyi hivatal részlege VÚB Levice - Általános Hitel Bank Nápravno-výchovný ústav, Policajný zbor börtönrendészet és rendőri testület Západoslovenské energetické závody villamosművek Vodárne a kanalizácie - víz és kanalizáció Slovenská pošta - Szlovák Postaügyi Hivatal Nemocnica s poliklinikou - Egészségügyi Központ Kórház és Poliklinika Domov sociálnych služieb Szociális Gondozási Otthon Slovenská autobusová doprava - Autóbuszvállalat Mestský úrad Želiezovce - Városi hivatal VEPOS m p. Városi Közfentartó Vállalat Bytový podnik m. p. Lakásügyi igazgatóság 8 40 10 120 10 20 40 230 30 25 58 30 20

- 10-9. Közoktatás A közoktatásban több mint 180-an dolgoznak. Önkormányzatunk 3 óvodájában biztosított az óvodai ellátás, ebből egyben magyar nyelven folyik az oktatás. Az általános iskolai nevelés-oktatás szlovák és magyar nyelvű általános iskolában biztosított. Az iskolahállózat korszerűsítése komoly nehézséget jelent az önkormányzat számára, melyet elsősorban az iskolák állami támogatás által nyújtott gyenge pénzügyi helyzete, illetve a csökkenő gyereklétszám okoz. Önkormányzatunk ezért kénytelen volt idén 2 óvodabezárással kapcsolatos döntést hozni. A Franz Schubert Művészeti Alapiskola és Szabadidőközpont működtetése szintén önkormányzatunk feladata. A két középfokú intézményünk szlovák és magyar oktatási nyelvű gimnáziumunk megyei fenntartású intézmény. 10. Művelődés Önkormányzatunk 2 közművelődési intézmény fenntartásával, 300 férőhelyes városi művelődési otthonal és városi könyvtárral, a hagyományok ápolására, átörökítésére alakult csoporttal (Kincső NTE), közösségek művelődésével (Franz Schubert Vegyeskar, Irodalmi Kávéház), rendezvények szervezésével (Gyermeknapi, anyáknapi rendezvények, Városi napok, Nemzetközi Kulturális Fesztivál, Szüreti-ünnepség, Városi Mikulás-ünnepség) tesz eleget kötelezettségének. Ez a munka elsősorban a művelődési otthonban, városi moziban, szabadtéri színpadon és a Szent Jakab téren zajlik. A városi könyvtár komoly könyvállománnyal (40 000 darab) áll az olvasók rendelkezésére. A törzsolvasók száma meghaladja az 1 500 főt. A Franz Schubert emlékére berendezett múzeum Bagolyvár, muzeális gyűjteményét nem csupán a Schubertológusok, hanem a kirándulók, illetve a helyben élők közül is sokan felkeresik. A helyi sajtót a Zselízi Hírmondó polgári havilapot Zselíz Város Önkormányzata adja ki. 11. Sportélet Önkormányzatunk támogatásával működik a Városi Sportklub, amely a labdarúgó-, lábfoci,- tenisz-, asztalitenisz-, kézilabda,- kosárlabda szakosztályt foglalkoztatja. Sportélet nemcsak a városi sportklub sportpályáin zajlik, hanem alapiskoláink területén egyaránt, a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tornatermében. A sakkozók klubjának a Nyugdíjasok Klubja ad otthont. A városi fürdő területén található úszómedence, 2 gyermek-medence, strand-röplabda pálya otthont ad a nyári sportok kedvelőinek.

- 11-12. Egészségügy és szociélis ellátás Zselíz vonzásköre lakosságának egészségügyi állapota az országos átlaghoz közeli. Az Alsó-Garam menti régió lakosságának átlag életkora 39,8 év. Az idős korőak a régió lakosságának viszonylag magas arányát 25,3 %-át alkotják. Az egészségügyi ellátás a házi- és gyermekorvosi rendelők egy központot alkotnak, a Schubert park melletti Kórház és Poliklinika épülethállózata biztosítja a kedvező ellátás feltételeit. A városban 4 házi-, 3 gyermek-, 9 szakorvos dolgozik. Kórházunk sürgősségi ellátása az orvosok magasfokú felkészültségét bizonyítja. A fogászati kezelés 4 rendelőben, a gyógyszerellátás 3 gyógyszertárban összpontosul. Elérhetőségek: K ó r h á z - Komenského utca 36 hsz., Tel: -36-771 11 14 S ü r g ő s s é g i m e n t ő s z o l g á l l a t: Tel: -36-771 16 16 Gyógyszertárak: KORFA Úzka utca 15 hsz. Tel: -36-771 21 00 MALVA Úzka utca 20 hsz. Tel: -36-771 21 31 TÍLIA Komenského utca 15 hsz. Tel: -36-771 35 70 A kórház 2003 tól reorganizációs programot valósít meg. A gazdasági nehézségek hatására hatékonyabb kontrollingot, likvidállási és érdekeltségi rendszert, létszámleépítést kellett megvalósítani, illetve végrehajtani. Kórházunk a fekvőbeteg-ellátást 170 ágyon biztosítja. Városunk az időskorúak számára nyugdíjas klubot létesített, fejlődik a házi szociális gondozás és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. A Szociális Gondozási Otthon az idősek átmeneti és tartós elhelyezését biztosítja. 13. Infrastruktúra Városunk infrastrukturális helyzete jónak mondható. V í z e l l á t á s : Vezetékes ivóvízzel csaknem mindegyik család rendelkezik. Csatornahállózatra a lakók több mint 90%-a kötött rá. Szlovákiában jelenleg még nem önkormányzati tulajdonú vízművel szolgáltatják az ivóvizet. S z e n n y v í z e l v e z e t é s : Városunkban a szennyvízcsatornázás nem mondható teljes körűnek. A szennyvivet a zselízi tisztítótelep fogadja. Előkészítés alatt áll a város teljes körű szennyvízcsatorna rendszerének kiépítése és egyben a Garam-menti térségek szennyvíz-csatornázási programjának megvalósítása. A jelenlegi ellátottsági színvonal 30 %-os.

- 12 - G á z e l l á t á s : A vezetékes földgázellátásba bekapcsolt háztartások száma dinamikusan növekedett s napjainkra eléri a 90%-ot. A város gázellátása magas szintű. Ú t h á l l ó z a t : Városunkat az I/76-os jelzésű elsőrendű közlekedési út szeli át Kalná nad Hronom (Kálna) Štúrovo (Párkány) irányában. Ez az elsőrendű közlekedési út, fő közlekedési tengelyét képezi városunknak. Erre az útra kötődnek a következő harmadrendű főutak: a III/51016-os jelzésű Kukučínov- Oroszi irányába a III/50920-as jelzésű Farná - Farnad irányába a III/50912-es jelzésű Málaš - Málas irányába a III/51033-as jelzésű Trhyňa-Tergenye irányába. Az útkereszteződések kiépítettek, jelzőtáblák, útburkolati jelek segítik a közlekedést. A város fejlődése szempontjából a legnagyobb gondot a gyorsforgalmi út hiányossága okozza, amit városunk és a megyei önkormányzat folyamatosan igyekszik orvosolni. * k ö z l e k e d é s : Városunk majdminden uctája járdával ellátott. A járdák 85 %-ban burkoltak. A főbb közlekedési útszakaszok mentén mindkét sávban kiépítettek. Az autóbuszjáratok megfelelőek. Városunkon 12 autóbuszjárat halad át, a távolsági buszok közül a Zselíz Pozsonyi közvetlen járat. Városunk 8 buszmegállóhellyel rendelkezik. Vasútvonalunk 2 városi csomóponttal köti össze városunkat, Lévával és Párkányal. A teherforgalmi szállítás vasútról közútra való átrakodását is biztosítja. * p a r k o l á s i l e h e t ő s é g e k : A parkolási lehetőségek korlátozottak. Parkolóhelyeket elenyésző számban hivatalok előtt, Pósta utcában, Szent-Jakab téren találnak. * t a n k o l á s i l e h e t ő s é g e k : SLOVNAFT benzinkút D-D Car benzinkút * a u t ó s z e r v i z e l é s : - az I/76-os és a III/50920-as út kereszteződésében - a Komenského utcán az I/76-os út mellett AUTOCENTRUM SNP utca, az I/76-os út mentén AUTODIEĽŇA Križovič G. Mierová utca, az I/76-os út mentén

H u l l a d é k g a z d á l k o d á s : - 13 - Potenciális környezetszennyező forrás a lakosság, illetve a lakossági szolgáltatás. Városunkban gyűjtőedényes hulladékgyűjtés folyik. A komunális hulladékszállítást városunk közfentartó vállalata biztosítja. A hulladékelhelyezés városunk perifériáján összpontosul, ami engedélyezett lerakóhely. Á r a m s z o l g á l t a t á s : A villannyal való ellátottság városunkban 100%-os. Az áramszolgáltatás középfeszültségű hálózata szabadvezetékes kialakítású, beltéri, korszerűsített közvilágítással. T á v k ö z l é s : A telefonbekötési igényeket a távközlési cégek teljes mértékben kielégítik. Folyamatosan nő az Internet bekötések száma is. Internet már mikrohullámú adóvevő készülék segítségével is működtethető. A kábeltelevízióba a háztartások 40%-a kapcsolódott be. A régióépítés jegyében, városunk a szomszédos falvakkal kölcsönös előnyök alapján együttműködik. A pályázati célok sokrétűek, kiterjednek térségi programok készítésére, ingatlanok felújítására-építésére, de elsősorban az infrastruktúra-fejlesztését igyekenek szolgálni. 13. A város gazdaságfejlesztési stratégiája A város gazdaságfejlesztését elősegítené a már meglévő mezőgazdasági szövetkezetek és a SES TVP - gépipari vállalat stabilizálódása, új cégek, üzemek létesítése, melyekkel munkahelyeket biztosítanánk a lakosság számára. A városi önkormányzat és polgármesteri hivatal városfejlesztési programot dolgozott ki, amelynek a megvalósítása lehetővé tenné a munkanélküliség csökkentését, valamint a város és környékének gazdasági és kulturális fellendülését. A városfejlesztési program része az üresen maradt városközpont beépítése - ide elsősorban polifunkciós épületeket, lakásokat és családi házakat tervezünk. Kihasználva az állam nyújtotta támogatásokat - saját források szűkében lévén - a beruházásokat közművek kiépítésével és városi bérlakások építésével volna célszerű kezdeni. Az építkezési beruházásokat illetően tervezzük még a város közműveinek teljes körű kiépítését, a közutak burkolatának felújítását, a városi hulladéktároló rekultivációját és a szennyvíztisztító intenzifikációját.

- 14 - Az önkormányzat kedvező feltételeket kíván biztosítani a leendő befektetők számára. Ipari parkok és más ipari létesítmények, bevásárlóközpontok telepítése, a város területén fekvő termálforrás kihasználása, új fürdőmedence megépítése vagy akár kisebb beruházások megvalósítása iránt érdeklődők számára is előnyös telekvásárlási vagy épületbérleti lehetőségeket, helyi adókedvezményeket kínál. Az állam ipari parkok létesítésének támogatását is tervezi, a kínálkozó alkalmat Zselíz sem fogja elszalasztani. Városunk területén vannak e célnak megfelelő helyzetű és méretű telkek, épületek. A legaktuálisabb ma mégis a város központjában fekvő beépítetlen telek, és a mellette álló raktárak újrahasznosítása például egy bevásárlóközpont létesítéséhez. Az utóbi években bővült a vendéglátóipari létesítmények száma. A szálláslehetőségek még korlátozottak, de étkezni már több jó színvonalú éttermben lehet. A megvalósítható beruházások közül még az agroturizmus kínálhat jövedelemforrást az itt élők számára. 14. Zselíz testvérvárosai TRSTENÁ BARCS MAKÓ CSÍKSZEREDA Szlovákia Magyarország Magyarország Románia - Erdély 15. Szálláslehetőség, étkezés, elérhetőségek, információszerzés: Turisztikai szálló Szabadtéri színpad 38 férőhely tel. -36-771 01 20 (fekhelyek elosztása: 1 2, 1 6, 3 4, 9 2) -36-771 15 52 Autocamp 52 férőhely tel. -36-771 28 07 (fekhelyek elosztása: 6 6, 4 4, 1 4- apartman) Csikó csárda 2 szobás - apartman tel. -36-771 19 75 SANZOL-BIER kft. Nyírágó, Zselíztől 12 km-re 12 férőhely tel. -905-477 300 (fekhelyek elosztása: 2 2, 1 3, 1 4, 1 1) É t k e z é s i l e h e t ő s é g e k : CSIKÓ CSÁRDA Rozmarínová 1-36-771 19 75 FAMILY FANTAZIA Fučíková 37-36-771 30 44 SZÚNYOG - CSÁRDA Schubertova 51-36-771 35 75 FARKAS CENTRUM SNP 6-36-771 10 43 REŠTAURÁCIA U HNEDÁKA Svodov -36-771 30 34

M e s t s k ý ú r a d Želiezovce * Zselízi Városi Hivatal Ügyfélfogadás: Hétfőtől - péntekig 8.00 órától- 16.00 óráig. A hivatal póstacíme: Mestský úrad Želiezovce SNP 2 937 01 Želiezovce SLOVENSKO Tel: +421-36 - 771 11 22 Fax: +421-36 - 771 30 04 E-mail: mesto@zeliezovce.sk a város honlapja: www.zeliezovce.sk A hivatal dolgozói: Polgármester Dr. Nagy Géza Titkárság Podhorská Otília - 36-771 30 40 Elöljáró Csicsman Diana, mérnök - 36-771 35 51 osztályvezetők: Pénzügyi osztály Kádasi Erzsébet - 36-771 06 60 Adóügyek és szolgáltatások Šedivá Marianna, mérnök - 36-771 34 82 Építkezési, vagyonkezelési, környezetvédelmi és régiófejlesztési osztály Kozigazgatási és szociális osztály Peter Vanĕk - 36-771 04 03 Paula Kölešová - 36-771 10 64 Munkabiztonsági szakfelügyelő Ábel Gábor - 36-771 11 22 A városi rendőrség parancsnoka Hanula Imre - 36-771 13 29-905-891 442 Polgári havilap: Zselízi Hírmondó Kiadó: Zselíz Város Önkormányzata A helyi lap főszerkesztője Levicky László - 36-771 11 22 Városi híradó-rádió: Városi könyvtár Beňíková Jana igazgatónő - 36-771 10 00 Kidolgozta: Csicsman Diana Zselíz, 2004. július 16-án.

ADÓKÖTELEZETTSÉGI ISMERTETŐ: 1. Daň z prímov právnických osôb: 19% - Jövedelemadó 2. Daň z pridanej hodnoty: 19% - ÁFA 3. Odvodové povinnosti zamestnávateľa: 35,2% Bérelszámolási kötelezettség a munkáltató részéről az alkalmazott bruttó béréből Zrazené a odvedené poistné za zamestnanca: 13,4% Elszámolás a biztosítókkal szemben az alkalmazott bruttó béréből Sociálny fond 0,6% A szociális alap Miestne dane h e l y i a d ó k ö t e l e z e t t s é g : 1. Daň z pozemkov - Telekadó A beépített terület és udvarrészek 1 éves adókivetése: 0,20 Sk/m 2 Az 1 éves adókivetési összeg 1,6-os koeficienssel szorzódik. 2. Daň zo stavieb - Ingatlanadó Az ingatlannal beépített terület 1 éves adókivetése: 25,- Sk/m 2 Az 1 éves adókivetési összeg emeletenként 0,75 Sk/m 2 el emelkedik. Az 1 éves adókivetési összeg 1,6-os koeficienssel szorzódik. 3. Poplatok za komunálne odpady - Komunális hulladékadó 0,20 Sk * 1 100 l = gyűjtőedény hetenkét 2-szeri kiürítése: 22 880 Sk/1 év = gyűjtőedény hetenkét 1-szeri kiürítése: 11 440 Sk/1 év = gyűjtőedény 2 hetenkét való 1-szeri kiürítése: 5 720 Sk/1 év = gyűjtőedény 1 hónapban való 1-szeri kiürítése: 2 640 Sk/1 év 0,50 Sk * 8 m 3 = gyűjtőedény hetenkét 2-szeri kiürítése: 166 400 Sk/1 év = gyűjtőedény hetenkét 1-szeri kiürítése: 83 200 Sk/1 év = gyűjtőedény 2 hetenkét való 1-szeri kiürítése: 41 600 Sk/1 év = gyűjtőedény 1 hónapban való 1-szeri kiürítése: 19 200 Sk/1 év