- 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal kapcsolatban. Az MMK-HŐVIT elnöksége fontosnak és időszerűnek tartja a hazai energiaszektor beható vizsgálatát annak érdekében, hogy szakszerű és megalapozott háttér álljon a gazdaságpolitika alakítói és az államigazgatás rendelkezésére a 2020-ig szükségszerűen bekövetkező döntések meghozatalánál. Kívánatosnak tartjuk az energiapolitika és a legfontosabb intézkedési irányok olyan megfogalmazását, hogy azzal a mértékadó politikai erők egyetértsenek és így az energiapolitika több választási cikluson át érvényesülhessen. Ezért üdvözöljük a GKI e cél érdekében készített, fenti című tanulmányát és élünk a GKM felkínálta lehetőséggel a tanulmány véleményezésére. A tanulmány széleskörűen elemzi az alábbi főbb témaköröket: - az állam szerepe, - a nemzetközi és hazai kilátások a várható igényekről, - a villamosenergia-termelés és ellátás, - a szénhidrogén-szektor helyzete és jövője, - a megújuló-energia politika hazánkban, - az energiatakarékosság. A vizsgálatokat túlzottan a közgazdasági szemlélet uralja. A problémakör műszaki oldalának vizsgálata szinte teljesen kimaradt, bár érzékelhető, hogy a szerzők támaszkodtak ilyen jellegű információkra is. A konkrét alternatívákra vonatkozó, számszerűen meghatározott cselekvési program helyett, jelentős részben általánosságban megfogalmazott elvi megállapításokat lehet találni az anyagban. A fentiek előrebocsátása után, hangsúlyozottan leszögezzük, hogy az MMK-HŐVIT elnöksége elsősorban a hazai mérnöktársadalom és szakma szempontjából, annak érdekvédelmében tesz javaslatokat, ad véleményt a további munka elősegítésére az alábbiak szerint: Hozzászólásunkat az alábbi négy témakörbe szerkesztettük össze: 1) Gazdaságfilozófia, gazdaságpolitika 2) Intézményrendszer, felelősségi körök 3) Értékválasztás, célok 4) Energetikai rendszerek, műszaki feltételek
1) GAZDASÁGFILOZÓFIA, GAZDASÁGPOLITIKA - 2 - a) A dolgozat adottságnak, sőt kívánatosnak tekinti a liberalizált, a gazdasági versenyt előtérbe helyező gazdaságpolitika kiteljesedését az energiaszektorban. Ebből az következne, hogy a koncepcióban következetesen hangsúlyt kapnak a versenyfeltételek az energiaellátási értéklánc minden elemében. Ez azonban nincs így: i) A tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi villamosenergia-piacot néhány nagy transznacionális társaság uralja és azt ajánlja, hogy az állam velük működjön együtt az erőműépítési-kedv javítása érdekében. Véleményünk szerint elemzések és javaslatok szükségesek arra, hogy a versenyhelyzetet milyen eszközökkel tudja az állam fenntartani (javítani), figyelemmel arra, hogy a transznacionális társaságok tankönyvekben is leírt törekvése: a verseny saját érdekükben való korlátozása akár a politika befolyásolása révén is. (Ezt a liberalizált piaccal szerzett tapasztalatok alá is támasztják.) Különösen érdekes a liberális gazdaságfilozófia tükrében, hogy a tanulmány az eddigi tapasztalatokra hivatkozva feltétlen bizalmat szavaz a monopolhelyzetben levő GAZPROM-nak. Függetlenül a GAZPROM megítélésétől, meg kellene állapítani, hogy ahol monopólium van, ott nincs verseny és javaslatokat kellene tenni arra, hogy az értéklánc különböző pontjain mit lehetne tenni a versenyhelyzet javítására. ii) A dolgozatban az energiahordozók diverzifikációja nincs összekötve sem filozófiailag, sem az intézkedési javaslatok síkján a verseny iránti igénnyel. Ha a diverzifikáció iránti igényt úgy is tekintjük, hogy az az energetika szereplőit az energiahordozók beszerzése vonatkozásában versenyre kényszeríti ( helyettesítő termék lehetősége általi fenyegetettség), hangsúlyozni kellene azt, hogy ennek tulajdonosi oldalon is meg kell teremteni a feltételeit. Nem elég annak az elvi lehetősége, hogy a gáz versenyezzen a szénnel, a nukleáris hasadóanyaggal, vagy a villamos energia importtal, az is szükséges, hogy a tulajdonosi összefonódások ne korlátozzák a versenyt. Ez nehezen megvalósítható gazdaságpolitikai cél, de a lehetőségeket elemezni kellene, és javaslatokat kellene tenni az állami teendőkre. iii) iv) Profitjuk és piaci térnyerésük érdekében az erőfölényben lévő transznacionális vállalatok irányítják beszerzéseik (mérnöki szolgáltatások, beszállító vállalkozások) piacát is. Nem az árak leszorításáról van szó, hanem a verseny korlátozásáról saját kedvezményezettjeik érdekében. Javaslatok szükségesek arra, hogy az állam mit tegyen ezen jelenségek visszaszorítására. A liberális modellben az állami beavatkozás jellegzetes eszköze az árat terhelő adó (energiaadó, környezetterhelési díj), illetve befizeti kötelezettség (pl. nukleáris alap). Javaslatokat kellene tenni arra, hogy ezeket az eszközöket egyértelműen az energiapolitika elsődleges céljaihoz kell rendelni és kizárólag azok érdekében felhasználni.
b) Az állami tulajdonról - 3 - i) Liberális felfogásából következően a dolgozat nem tulajdonít különös jelentőséget az állami tulajdonnak. Mintegy megengedi, hogy esetleg fenn maradhat egyes társaságok állami tulajdona, amivel szemben kizárólag a jó befektetés követelményét állítja. Elfogadva azt, hogy az állami tulajdonban maradó társaságoknak is hatékonyan és versenyképesen (ahol ez értelmezhető) kell működniük, az állami tulajdonlásnak - a jó befektetés mellett - egyéb céljai is vannak, amit társaságonként, a társaság stratégiai küldetésének a keretében kell elemezni és artikulálni. Ilyen cél többek között az, hogy az állam a többiektől független tulajdonosként erősítse a diverzifikációval összefüggő versenyhelyzetet. Ebből a szempontból van, - egyéb szempontok mellett - stratégiai jelentősége az atomerőmű állami tulajdonban tartásának. Ugyancsak stratégiai jelentőségű az állami tulajdon az alaphálózati és rendszerirányítási infrastruktúra esetében, a rendszer verseny-semleges, a piaci manipulációktól mentes üzemeltetésének és fejlesztésének érdekében. Az állami tulajdonlásban rejlő lehetőségeket tehát sokoldalúbban kellene bemutatni és azok kiaknázására javaslatokat kellene tenni. c) Import, a Magyarországon termelt hozzáadott érték i) Nem következetes és árnyalt a villamosenergia-import versenypiaci összefüggéseinek tárgyalása. Az import, illetve annak eldöntése, hogy egy villamosenergia-termelő forrás Magyarországon épül-e, vagy a határokon kívül a tanulmány megállapításával egyezően a magántársaságok döntésein fog alapulni. Amikor erről beszélünk, érdemes tisztázni, hogy különféle termékekről van szó (energia, kapacitás, különféle tartalékok). Rögzíteni kell, hogy az importból származó nyereséget a magyar piaci ár és az importáló költségei közti különbség fogja meghatározni, amit az értékesítési lánc szereplői egymás között osztanak meg. A magyar fogyasztónak ebből akkor származik előnye, ha az importőr újabb versenyző a piacon és a verseny hatására lefelé mozdulnak az árak. Energiapolitikai szempontból az import tehát a liberális környezetben akkor hasznos, ha a verseny pl. független tulajdonosok révén ténylegesen bővül úgy, hogy nem sérül az ellátás-biztonsági érdek. Véleményünk szerint hamis illúzió, hogy az import révén környezetvédelmi, vagy egyéb gondokat, kockázatokat exportálni lehet. Esetenként egy befektető élhet a telephelyek különbözőségéből eredő komparatív előnyökkel, de ennek a hasznát ő fölözi le és az egységesülő regionális piacnak éppen az a lényege, hogy a komparatív előnyöket megalapozó eltérések kiegyenlítődjenek. Figyelembe kell vennünk, hogy a villamos energia nagy távolságra való szállítása előnytelen, az import export ügyletek a régión belül fognak megvalósulni. A környezeti terhelések és kockázatok hazánkat a régióban elhelyezkedő telephelyek esetében ugyanúgy érintik mintha azok a politikai határokon belül lennének. Mindez anélkül, hogy kezelésükre érdemi befolyásunk lenne, miközben a kockázat átvállalásának az árát a magyar fogyasztónak meg kell fizetnie.
- 4 - ii) A dolgozat kevés elemzést és javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-termelés, szállítás, elosztás, kereskedelem értékképző folyamatok, amelyekben a mai viszonyok között nagy a szellemi hozzájárulás aránya. A magyar gazdaságnak, a foglalkoztatottság szempontjából előnyös, ha az értéklánc minél több eleme valósul meg Magyarországon. A hatósági, környezetvédelmi, kockázatcsökkentő előírások betartatása mellett célszerű, ha Magyarország vonzó befektetési telephely lenne az energetikai beruházásokhoz. Az energiapolitikának ez irányú ösztönzéseket kell tartalmaznia. iii) Azoknál a technológiáknál, amelyek valamilyen ok miatt dotációt, támogatást fognak élvezni, azt is elemezni kell, hogy a támogatással kinek teremtünk piacot (szélturbina-gyártók, gázmotorszállítók). Akkor indokolt a támogatási rendszer működtetése, ha a támogatással elérni kívánt energiapolitikai cél elérésében jelentős a magyar szellemi munka részesedése. Kívánatos, hogy az energiapolitikai koncepció erre is tartalmazzon javaslatokat. Az állami támogatás szükségességét és elveit a koncepció nem elemzi. 2) INTÉZMÉNYRENDSZER, FELELŐSSÉGI KÖRÖK A dolgozat az állami szerepvállalást illetően azt a közbülső modellt sugalmazza, amelyik erős államot tételez fel. Célszerű lenne az állami szerepvállalás felelősségi és intézményrendszerét egységesesen tárgyalni, javaslatokkal a szükséges változtatásokra. Néhány szempont: Az államnak az energiapolitikát illetően az alábbi felelősségi körei vannak: Az energiapolitika kialakítása és megvalósulásának nyomon követése A tulajdonosi felelősség és jogok gyakorlása A verseny felügyelete, a versenyfeltételek biztosítása A különféle hatósági felügyeletek A fejlesztési támogatások és dotációk rendszerének működtetése. a) Indokolt lenne javaslatot tenni arra, hogy a politikai állami intézményrendszerben hol helyezkedjen el az a központ, ahol az energiapolitikai döntések megszületnek és amelyik felelős ezek kommunikálásáért. b) Az energiapolitikai koncepció részeként javaslat szükséges arra, hogy milyen rendszerben, milyen felelősség megosztásban gyakorolja az állam tulajdonosi jogait és a tulajdonosi irányításban ki a felelős az energiapolitikában megfogalmazott stratégiai célok megvalósításáért. c) Egyetértünk azzal, hogy az Energia Hivatal függetlenségét és kompetenciáját erősíteni kell, de megjegyezzük, hogy a Hivatalnak nem csak verseny-felügyeleti funkciói, hanem fogyasztóvédelmi és műszaki-jellegű felügyeleti jellegű funkciói is vannak. Világossá kell tenni, hogy a Hivatalnak az energiapolitika alakításában, vagy végrehajtásában vane elsődleges szerepe. d) A hatósági felelősségi körök között indokolt lenne a tanulmányban utalni: i) Az erős és független OAH szükségességére
- 5 - ii) Arra, hogy az építési és egyéb hatósági engedélyezési eljárásokban meg kell teremteni az energetikai szempontú előírások betartatásának, ellenőrzésének feltételeit iii) Arra, hogy létre kell hozni és működtetni kell az energia auditori intézményrendszert. 3) ÉRTÉKVÁLASZTÁS, CÉLOK a) Egyetértünk azzal, hogy az energiapolitika céljait a gazdaságosság, az ellátásbiztonság és a környezet védelme hármas rendszerén belül kell kitűzni. Véleményünk szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében szűkíteni kell a követendő célok körét és markánsabban kell kijelölni, hogy melyik eszköz melyik célt hogyan szolgálja. Ezzel meg lehet előzni az erőforrások szétforgácsolását, és egyértelmű iránymutatást lehet adni a gazdaság szereplőinek. b) A gazdaságosság és az ellátásbiztonság követelményrendszeréből kell levezetni az elsődleges célokat, a többieket ezeknek kell alárendelni, illetve nem szabad olyan célokat kitűzni, amelyek veszélyeztetnék az előbbieket. c) A környezetvédelmi szempontokat, mint az elsődleges célok elérése során figyelembe veendő paramétereket kell kezelni. Ez nem igénytelenséget jelent, hanem a környezetvédelmi célú ráfordítások és többletterhek ésszerű keretek között tartását, a ráfordítások optimálását a legnagyobb elérhető környezetvédelmi eredmény érdekében. d) Különösen kényes terület a megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztések köre, tekintettel ezeknek az átlagosnál nagyobb forrásigényére. Tudomásul véve az EU vállalásokat, azokat a megoldásokat kell előtérbe helyezni, amelyek a legkisebb többletterhet (többletköltségek, rendszerirányítási bonyodalmak) okozzák a lehető legnagyobb haszon (tényleges kibocsátás, megtakarítás, szinergikus hozadékok, munkahelyteremtés) mellett. A magyar energiapolitika céljaiból kell kiindulni és nem a technológia tulajdonosok marketing törekvéseit kell támogatni.. 4) MŰSZAKI RENDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK A tanulmány elsősorban gazdaságpolitikai indíttatású, ennek ellenére szükségesnek látjuk, hogy a műszaki feltételrendszerre is tegyünk néhány megjegyzést, a teljesség igénye nélkül. a) A liberalizált villamosenergia-piac működésének feltétele, az ügyleteket lehetővé tevő hálózat és a rendszerirányítás megléte. Ennek érdekében: i) Javaslat és mielőbbi döntés szükséges az ISO TSO modellválasztás körüli, továbbá az MVM Rt MAVIR Rt. tulajdonosi szerkezete körüli vitákban. ii) A liberalizált piaci működési tapasztalatokat elemezve tovább kell fejleszteni a mérlegkör modellt. A piaci szereplőket érdekelté kell tenni a menetrendtartásban, a különféle tartalékok képzésében és kereskedelmében.
iii) - 6 Meg kell oldani az átviteli hálózat fejlesztéséhez szükséges források kérdését. Véleményünk szerint a liberalizált modellben ezt nem a költségvetésből kell biztosítani, az állami tulajdon fenntartása mellett sem hanem a rendszer használóinak befizetéseiből. b) Valamennyi, a fentiekben megjelölt energiapolitikai cél elérése szempontjából nagy jelentősége van a meglévő erőműparknak. Példaként hozzuk fel, hogy a nagy, de korszerűtlen fosszilis erőműblokkok korszerűsítése, hatásfok-javítása sokkal nagyobb légköri kibocsátás megtakarítást eredményezne, mint az egész megújuló program, sokkal kedvezőbb ráfordítási arányokkal. c) Egyetértünk azzal, hogy a nukleáris villamosenergia-termelésnek kitüntetett szerepe lesz a jövőben is. Ebből az energiapolitika felelősei számára az alábbiak következnek: i) A független, kellően felkészült, megfelelő erőforrásokkal rendelkező és ezért magabiztos (nem bürokratikus) hatósági felügyelet szükségessége. ii) A nukleáris energiatermelés biztonsága, jövője iránt elkötelezett, az egyéb politikai jellegű befolyásoktól mentes (a mértékadó politikai erők által támogatott) tulajdonosi irányítás és menedzsment az atomerőmű esetében. iii) iv) A nukleáris hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezésére irányuló kutatási és fejlesztési projekteket vállaló, azt a társadalom felé felelősen kommunikáló szakmapolitikai magatartás. (A dolgozatban megfogalmazottakhoz képest rögzíteni szeretnénk, hogy ezeken a területeken rendelkezésre állnak a tudományosan műszakilag megalapozott megoldások.) A nukleáris alapba befizetett összegeknek rendeltetésszerű felhasználásának garantálása. v) Olyan versenykörnyezet kialakítása, amelyikben nem a legolcsóbb és a legkevesebb környezetterhelést okozó villamosenergia-termelést kell visszaszabályozni a drágább megoldások előnyére. vi) A követni kívánt energiapolitika elfogadtatása érdekében, nagyobb súlyt kellene helyezni a közvélemény megfelelő tájékoztatására, az energiaszükséglet gazdaságos, biztonságos és környezetkímélő megoldásairól. Ezzel elő lehet segíteni azt, hogy a közvélemény reálisabban tudja megítélni, egyrészt a hazai megújuló és az alternatív energiaforrások rendelkezésre állásának és gazdaságos hasznosításának korlátjait, másrészt a nukleáris energia hosszútávon való szükségességét, ezzel elősegítve a nukleáris energia hasznosításának elfogadására való hajlandóságot. d) A hőellátásról az energiakoncepció gyakorlatilag egyáltalán nem szól. Hasonlóan érdemi vizsgálat a kapcsolt energiatermelésről sincs.
- 7 e) Az energiakoncepció tervezete nem elemzi és nem tárja fel a magyar energiaellátás szűk keresztmetszeteit, a mindenképpen megoldandó problémáit. Például földgázellátás esetén a földgázvezeték szűk keresztmetszetét és a gáztárolók korlátjait a földgáznövekedés függvényében. A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozatának elnöksége megtisztelő lehetőségnek veszi, ha az energiapolitika megalapozásának további szakaszaiban is kifejtheti álláspontját és felajánlja szakmai hátterét a munka folytatásához. Budapest, 2004. február 26. Zarándy Pál Az MMK HŐVIT Tagozati elnöke