T FOUNDED K L. Hungary CMY

25. ÉVF. ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft ISSN 1215-1777 T E L 143/2014 T FOUNDED K L E 1990 Hungary 3 4 M E L L É & i h il s C M b u Y CM MY CY CMY K ir n P & t P g n 1

P ir n & t P b u il s i h g n 1 3 4

IN OUT BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó. Még mindig nem politizálunk. Csak iparpolitikát szeretnénk. Marx és Engelsnek egy dologban biztosan igaza volt. Mégpedig abban, hogy a mennyiségi változás minõségi változásba megy át. A szocializmus hiánygazdálkodását követõen hatalmas fejlõdésnek indult a magyar nyomdaipar, annak ellenére, hogy azt többnyire a hazai kis- és középvállalkozóknak, saját tõkébõl kellett finanszírozni, Gyakorlatilag néhány üdítõ kivételtõl eltekintve eltûntek a régi patinás nyomdanevek. A gomba módra szaporodó nyomdai vállalkozások nemcsak Magyarországon, hanem az egész fejlett világban többletkapacitásokat építettek ki. Ehhez társult még a gazdasági válság és a gyenge magyar fizetõképes kereslet. A megváltozott világban a gyengén lobbizó nyomdáknak nem elég klasszikus termékeket gyártani, ha igen, akkor mindenhez hozzáadott értéket, szolgáltatást kell csatolni. Azért van kiút Mindazok, akik ezt megtudták valósítani, nemhogy túlélték a 2013-as évet, hanem fejlõdtek is. Vonatkozik ez minden klasszikus nyomdatermékre, a könyvekre, a prospektusokra és a lapokra egyaránt. Sajnos, kevesen büszkélkedhetnek ezzel a ténnyel. A többség számára nem érkezett el a fellendülés, sõt, nem is várhatja még 2014-ben sem. Hiszen a nyomdaipar is olyan, mint a tõzsde. Ha jól megy, akkor szinte mindenkinek jól megy, ha rosszul, akkor mindenkinek rosszul. Csak valami plusszal lehet ott is folyamatosan nyereségre szert tenni. Mégis elmondhatjuk, hogy mindazok, akik értéknövelt szolgáltatást nyújtanak, vagy új piacokat találnak és új termékeket fejlesztenek ki, növekednek, vagy ha árbevételük csökkent is 2013-ban, akkor nõtt a nyereségességük. Tudomásul kell vennünk: ez mindig is így mûködött, csak a hiánygazdaság torzított. Szerencsére egyre többen, egyre komplexebben gondolkoznak, és a nyomdaipari szolgáltatást, magukat és a kínálatukat egyre többen a nyomtatott kommunikáció részének tekintik. A nyomdatermékek soha sem fognak meghalni, még a klasszikus területeken sem. Apró példa erre, hogy 2014 márciusában a szabályozóváltozások miatt az összes banki nyomtatványt újra kell nyomtatatni. E-banking ide vagy e-banking oda, nyilván kisebb a példányszám, annak ellenére, hogy bizonyos anyagok nagyobb darabszám esetén hatékonyabbak lennének. Soha nem látott mértékben nõ az új típusú nyomdatermékek mennyisége. Egyik oldalról a magyar kormányzat is az elektronikus ügyintézést preferálja, a másik oldalról egymás után születnek a döntések (melyek a világtendenciát követik), például négy kiváltságos nemzet tagjai már el is tudják olvasni a dohányozni tilos szöveget a piktogram alatt. Egy idõben csak lyukas nejlonzacskót lehetett kapni életviteli szempontok miatt. Felismerik a nyomdai szolgáltatók a több lábon állás szükségességét. Sõt, egyre többen megszüntetik a keresztfinanszírozásokat. Minden üzleti területnek minimum nullszaldósan kell dolgoznia. Természetesen az arányok folyamatosan eltolódnak. Bármennyire hihetetlen és nehéz, középtávra kell tervezni, még akkor is, ha az lehetetlen. Ebben az esetben csupán meg kell valósítani az elképzelt tervet. Divatos azt is hangsúlyozni, hogy manapság csak ingyen, uniós pénzbõl tud a nyomdaipar beruházni. Szerencsére pár vállalkozás meg tudta ezt cáfolni. Nemcsak a termékfejlesztésben és a beruházásban kell közép- és hosszú távon gondolkozni, hanem a marketingben is. Marketing nélkül a legújabb, legjobb termék sem adható el. Ennek hiányában a piac mindenki számára rossz árversenybe kényszerít minket. Tulajdonképpen hosszú távon minden évben ugyanannyit kellene marketingre költenünk. Csupán itt is figyelembe kellene venni a piaci helyzetet. A nagy többség gyakorlatával szemben, amikor jól megy, akkor a marketingösszeg 70%-át kellene költeni, amikor rosszul, akkor 130%-ot. A magyar nyomdai szolgáltatók minden világszínvonalú nyomdaterméket el tudnak készíteni, egyre többen európai árszinten és hatékonysággal. Egyre többen ismerik fel az együttmûködés szükségszerûségét és azt a tényt, hogy nekünk, nekik kell a nyomdatermékek környezetbarát mivoltára és többletértékére felhívni a figyelmet. Mostani számunkban ezekhez a gondolatokhoz is szeretnénk néhány példát mutatni. Mi is büszkék vagyunk a 41. stratégiai megállapodásra! Tolnai László 143/2014 PRINT & PUBLISHING 3

TARTALOM SZÖVETSÉGEK 6 Tények és számok a nyomda- és papíriparról TRADÍCIÓ 8 Elsõ magyar kalendáriumok a 16. századból NYOMDÁK 10 IPC: Veled vagyunk közösségépítõ pályázat 10 Rászoruló családoknak nyomtatott az Epson 12 Stratégiai megállapodás a Prinzhorn-csoporttal 14 Dinamikusan növekszik a Keskeny Nyomda MÉDIA 16 A két lábon álló sajtó 17 Axel Springer: Hatóság, média, pénz 18 Újságírás vagy szépírás? PLAKATIV/NYOMTATÁS 20 Designerek inspirációja: Textilnyomtatás Frankfurtban 21 IQDEMY: svájci franchise. Nyomtatás minden üvegfelületre 22 Makro Art: a világ legnagyobb posztere KIÁLLÍTÁS/IPEX 24 Trevor Crawford, az Ipex 2014 igazgatójának meghívója 26 Hybrid Software: grafikai szoftverek új alternatívája 27 CHILI: profi stúdió mobilon 28 Screen ink-jet nyomdagép középvállalkozásoknak 29 The Power of Inkjet: Fujifilmaz akcidens és címkenyomtatásrafókuszál 30 Konica Minolta: új üzleti lehetõségek 30 Xeretec: profit a nyomtatásban 32 Xeikon: ThermoFlexX flexotechnológia 33 ZÜND: a digitális kivágás új mérföldkövét rakta le 34 Meech International: papírpályák tisztítása 35 Digital Information: Régi ofszetgépek legmodernebb vezérléssel 36 Masterwork Graphic Equipment: Postpress kötészeti gépek 36 Új Autobond laminátor DIGITÁLIS NYOMTATÁS 38 DirectSmile Cross Media v6: Lead Management és web-to-print 39 Enfocus Switch Remote-menedzsmenttel 40 Megállapodást kötött a Landa és az EFI 41 Konica Minolta & MGI:stratégiai megállapodás 42 Szerverfüggetlen megoldások: Samsung NFC és Wi-Fi Direct nyomtatás 43 Második generációs okosszemüveg az Epsontól SPECIÁLIS/COMPUTER-TO-PLATE 44 Ez a Ctp, az a CtP 48 Come on my dog Bodri... 49 Segítõ Színpatikusok 50 Heidelbergi megoldás: CtP-tõl a Prinect-rendszerig 51 Superbrandek Hesse Trade-partnerekkel 52 Agfa :Azura TU-rendszer: 95%-os vízmegtakarítás 53 Esko: új üzletpolitika 54 CtP, Grafoconsult, Konita: Brand felár helyett minõségért fizessen! Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft. 1067 Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/633-911 Honlap: www.print-publishing.hu E-mail-címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Gécs Béla, Ratkovics Péter, Sütõ Lajos, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Europapier Budapest Kft. Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: 7162 E-mail: messer@salzburg.co.at BESZÁLLÍTÓK 56 KBA-szeminárium: Hagyományos, UV-, HR-, LED-, Inert-szárítás? 57 Nyereséges a Manroland Sheetfed 58 Betegre siránkoztuk magunkat: Roland Henn a nyomdaipar helyzetérõl 60 Kurz: webalapú felhasználásokban erõsít Andorsys Trust-kód rendszer 62 Új Domino festékek 63 Rézalapú nanotinták 63 Flint: biztonsági nyomatok lakkformája 64 Így kell eladni: Tecco Slidebox 66 Heinzel új kraftpapírgépe 66 Bezárják a francia UPM Docellest S rk zt Member to ze es 4 PRINT & PUBLISHING 143/2014

TANÁCSADÁS ÉRTÉKESÍTÉS ALKATRÉSZKERESKEDELEM SZERVIZ GÉPFELÚJÍTÁS Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek Digitális inkjet nyomógépek Kombinált tekercsnyomó gépek Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Hajtogatógépek és perifériák Vágógépek és perifériák Irkafűző sorok, drótfűző gépek, tűzőfejek Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek CSOPORT Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Flexo nyomógépek és perifériák Digitális címkenyomó gépek Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések Cérnafűző gépek és perifériák Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók Professzionális spirálozó és lyukasztógépek Pántológépek Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: +36 27 537-870, +36 27 537-890 Értékesítés: +36 27 537-872, -874, -875, -876 Szerviz / Alkatrész: +36 27 537-878, -879 Fax: +36 27 537-895 prosystem@prosystem.hu www.prosystem.hu

SZÖVETSÉGEK A nyomdaipar a legkisebb CO2-kibocsátó Tények és számok a nyomda- és papíriparról Csúsztatásokkal és emociális alapon különbözõ lobbik általánossá tették a közhiedelmet, hogy a papír- és nyomdaipar az egyik legkárosabb iparág, kizárólag õ a felelõs az esõerdõk megszûnéséért. Könnyeket csalnak az emberek szemében különbözõ állatfajok kihalásáért. Mindez a többi iparághoz, különösen az elektronikai és digitális technológiákhoz viszonyítva nem igaz. Környezeti hatások Az alábbiakban kivonatosan közlünk néhány tényt az elterjedt téves közhiedelmek eloszlatására. Európában 2013-ban is csökkent a papírfogyasztás. Ez 13%-kal volt kevesebb, mint 1998-ban. Örvendetes módon viszont az újrahasznosított papír mennyisége másfélszeresére nõtt, így 2012-ben már az Európában felhasznált papír 71,4%-át hasznosították újra. A globális átlaggal szemben Európában egy új papírrostot 3,5-szer hasznosítanak újra, ami a világban 2,4 alkalom. Újrahasznosítás vonatkozásában is a papíripar áll az elsõ helyen 81,3%-kal, õt követi az acélipar 74%-kal, majd az üvegipar 70%-kal, az alumíniumot csupán 67%-ban hasznosítjuk újra. 90%-ban újrahasznosított rostokból készülnek kontinensünkön a napilap-, a hullámkarton- és a kartondobozalapanyagok. A hullámkartontermékek 80%-át gyûjtik vissza. A papír az összes újrahasznosított anyag kétharmadát teszi ki. Ez kétszer annyi, mint az újrahasznosított fém, üveg és mûanyag együttes menynyisége. A cellulóz-, papír- és nyomdaipar a világ üvegháztartású gázkibocsátásának csupán 1,1%-áért felelõs. Az összes iparág közül így a nyomdaipar az egyik legkisebb kibocsátó a teljes értékláncban. Digitális média hatása Az internetalapú oktatási segédletek globális felmelegedésre való hatása a hagyományos tankönyvekének 10 30-szorosa között van. Mégis hazánkban is az internetalapú oktatást támogatják a printmédiumokkal szemben. Önmagában az elektronikus számlázási és fizetési rendszerek környezetterhelõ hatása alacsony, azonban az adatrendszerek mûködtetéséhez szükséges energiamennyiségek súlyos környezeti hatást idéznek elõ. Digitális eszközök cseréjénél nem vesszük figyelembe a környezetterhelést. Például ha egy új laptop 10%-kal kevesebb energiafelhasználással mûködik, akkor az új gyártása és értékesítése folyamán összesen annyi üvegházhatást növelõ gáz jut a légtérbe, amit 41 évnyi használat után tudnánk a 10%-kal kompenzálni. Ha extrém hatékony, 70%-kal kisebb energiafelhasználású gépet vennénk, akkor ez az amortizációs idõszak 13 év. A kommunikációs technológia európai áramfogyasztása 6 PRINT & PUBLISHING 143/2014

becslések szerint 8-10%, CO 2 -kibocsátása pedig 2,5-4%. Ez összevethetõ a repülõgép-gyártási szektorral, amit európai szinten viszont szabályoznak. Az adatközpontok energiaigényével nem foglalkozunk, pedig ez 2020-ra 100 milliárd kilowattra is becsülhetõ, ami egyenlõ Hollandia teljes energiafogyasztásával. 2013-ban Európában mintegy 507 milliárd e-mailt küldünk el. AGoogle-keresések naponta 96,5 tonna CO 2 -t juttatnak a levegõbe. Ehhez hozzájön még az adatok tárolásához szükséges energiafelhasználás is. Senki sem tud arról, hogy egyetlen komputer és monitor legyártásakor 240 kilogramm fosszilis tüzelõanyagot, 22 kilogramm vegyszert és 1,5 tonna vizet használunk fel. Évente 152 milliárd kilowatt energiát használunk az adatközpontok mûködtetéséhez. 5,5 perces internetezés CO 2 -kibocsátása ugyanannyi, mint egy színes A/4-es papír kinyomtatása és postai elküldése. Az internet évente 300 millió tonna CO 2 -t juttat a levegõbe, ami Anglia éves fosszilis tüzelõanyag égetésének felével egyenlõ. Printhatások Papírról 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint képernyõrõl. A képernyõrõl olvasott információkat kevésbé tartjuk meg. Digitális eszközöknél hajlamosak vagyunk a tartalom helyett az eszköz helyes használatára koncentrálni. Több digitális médiaplatform egy idõben történõ használata esetén a létrejövõ érzelmi kapcsolat erõsebb a printtermékek használatakor. Az olvasás 68%-kal csökkenti a stresszt. A kézzel fogható anyagok nagyobb hatással vannak agyunkra. A fizikai érintés mélyebb érzelmi reakciókat vált ki, ami a memória és a márkaasszociáció szempontjából is fontos. Mindez felfokozza az agy és a belsõ késztetések kapcsolatát. A fiatalok 85,5%-a nem tud élni papír nélkül. Az emberek 60%-a nyomtatott katalógus elolvasása után rendel terméket az interneten. A fogyasztók 69%-a szerint a printszámlák jobban archiválhatók, 65%-a szerint könnyebben ellenõrizhetõk. A fogyasztók 63%-a bízik a printhirdetések valóságtartalmában, és csak 25%-a bízik az online hirdetések igazságtartalmában. Az Egyesült Királyságban a lakosság 81%-a maga kívánja eldönteni, hogy milyen formában kapja meg az illetékes hivatal tájékoztatását: nyomtatva vagy online. Ugyanitt a lakosság 84%-a tartja felháborítónak, ha a hivatalok helyettük döntenek ebben a kérdésben. Az Egyesült Királyságban 5,4 millió háztartásban egyáltalán nincs internet, és 16 millió 15 év feletti fogyasztó nem ért az internet használatához. SZÖVETSÉGEK Európai erdõgazdálkodás A világszerte kitermelt fák 55%-át használja fel az energiaipar, 25%-át az építõipar és csupán 11%-át a papíripar. Az erdõirtások 90%-át a nem fenntartható gazdasági tevékenységek okozzák. A papírgyártók tulajdonában lévõ erdõk 99,9%-a erdészeti tanúsítvánnyal rendelkezik. Európában minden kivágott fa után 3-4-et kell ültetni. Évente az európai erdõfelület két luxemburgnyi területtel, 503 ezer hektárral nõ. Európa felét erdõk borítják, 1950 óta 30%-kal növekedtek. A papíripari energiafelhasználás 54%-a zöld energia. 2010-ben a papírgyártási technológia fejlesztése következtében minden tonna papír elõállításánál 43%-kal kevesebb szén-dioxid jutott a levegõbe, mint 2000-ben. Az Európában használt papír 94,4%-át itt, Európában gyártják. A papíripar energiafelhasználásának 94%-át helyben termelt, többnyire saját, kapcsolt erõmûvekbõl fedezi. Elsõdleges energiaforrásként biomasszát használ, és az Európában elõállított bioenergia egyötödét használja fel. Angliában 33 millió ember olvas nyomtatott napilapot. Ausztriában a 14 19 éves korosztály 64%-a, a 20 29 évesek 69%-a napi rendszerességgel olvas újságot. Lettországban a lakosság 47%-a napilapolvasó. Az Eurostat felmérése alapján a napilapok terjesztése Európában 302 300 embernek ad munkát. Az európai nyomdaipar 6 millió embert foglalkoztat. 143/2014 PRINT & PUBLISHING 7

TRADÍCIÓ Elsõ magyar kalendáriumok a 16. századból Kalendárium, Nagyszombat, 1584 Otmar Bálint nyomdájából Anaptárak elõállítása fontos és jól jövedelmezõ munkái voltak a hajdani nyomdászoknak. A 16. századból elõkerült magyar kalendáriumok nyomdászattörténetünk becses õsnyomtatvány-ritkaságai közé tartoznak. Felfedezésük és elsõ publikálásuk a jeles történetíró és bibliográfus, Szabó Károly (1824 1890) nevéhez kötõdik. Az alábbiakban a 16. századi, elsõ, magyarul nyomtatott kalendáriumokból Szabó Károly kutató leírásai nyomán ismertetünk néhányat. Az elsõ, általa felfedezett kalendárium hosszú címe eredeti írásmódban: Kalendariom. Az égnek forgassabul meg ismert és elrendelt prakitkumaiual eggietembe és mostani Vrunk Jesus születesse vtán MDLXXI esztendõre Cureloniai Szanizlo mester Crakkai acedemianak Astrologiudicioma szelrent. E.G. (Egyedkúti Gergely) altal magiarra fordetatoth (a cím alatt Magyarország címere szerepel). Stainhofer Gaspar altal Bechben niomtatot, az felseges Rom. Chaszar Keigelmes engedelmebeöl. A nyolcadrétû, ötven számozatlan levélbõl álló naptárkönyvecske két részbõl áll: naptári és asztrológiai jóslatokból. A második rész külön címlapja után következik a magyar kiadó: Egyedkuti Gergely ajánlólevele pártfogójához, Telegdi Miklós esztergomi kanonokhoz, a nagyszombati nyomda alapítójához. Egy másik, az 1580. esztendõre készült Regiomontamus Cisio címû, német nyelvû kalendáriumot magyar nyelven ifj. Heltai Gáspár kolozsvári könyvnyomtató mûhelyében nyomtatták. Az 1582-bõl ismert 16. századi kalendáriumot Slovacius Péter szerkesztette a Krakkai-féle naptár alapján. Nyomtatta Galgócon Mancskovics Bálint könyvnyomtató, Csobor Pál és Mártonnak ajánlva. A Judicium címû, magyar nyelvû, 1583. évi kalendáriumot Bártfán nyomtatta Gutgesell Dávid. Az 1584-ben nyomtatott naptár a Kalendáriom és az Egeknek s Tsillagoknak forgásából a Idõnek naponként való Itélete MDLXXIV. Esztendõre hosszú címet viselte. Krakkai asztrológus írásaiból magyarra fordította Slovacius Péter. Nyomtatta Otmar Bálint, nagyszombati nyomdájában. A kalendáriumok fennmaradása néhány kivétellel magánkézben, illetve a Nemzeti Múzeum gyûjteményében õrzõdött. Gécs Béla Pro Typographia 2014 pályázat A bevett gyakorlathoz hasonlóan, minden magyarországi nyomda és kézmûves könyvkötészet nevezését várjuk, változatlanul számítunk a fiatalok termékeire is, melyekkel egyénileg vagy csoportosan is pályázhatnak. Aversenyre meghirdetett kategóriákban 2013. január 1. és 2014. március 31. között gyártott termékekkel lehet nevezni: www.fedprint.hu, melinda@fedprint.hu Várjuk nevezésüket 2014. április 18. 15:00 óráig! 8 PRINT & PUBLISHING 143/2014

P ir n & t P b u il s i h g n 1 3 4

NYOMDÁK IPC: Veled vagyunk közösségépítõ pályázat AHelp-Portrait amerikai kezdeményezés nyomán hazai profi fotósok olyan nehéz sorsú emberekrõl és családokról készítettek fényképeket, akiknek eddig nem volt lehetõségük fotón szerepelni. Az Epson az L800 fotónyomtató segítségével az így elkészült fényképeket a helyszínen nyomtatta ki a résztvevõknek. Az idén több mint 100-an vettek részt az akcióban, fõként anyaotthonok, gyermekotthonok, vagy a családok átmeneti otthonának lakói. Közü- Akreatív elemeken túl az oktatási intézmény azzal érdemelte ki az elsõ helyet, hogy a vállalt sokszínû programszéles körben eléri a váci lakosságot, és várható közösségépítõ hatása kiemelkedõ. A tervek szerint a gyõztes iskola az I. helyért járó szabadon felhasználható egymillió forintot részben a pályázatában szereplõ események megvalósítására, részben sportpályájának felújítására fordítja majd. Programsorozatunk célja, hogy az egész gyermeki személyiség fejlõdjön a tanulási, játék, sport- és versenyfeladatok által, a sikerélmény motivációjával, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében. Valamint lehetõséget szeretnénk teremteni Deákvár, vagy akár az egész város lakossága számára, hogy egészségesebb életmódra váltsanak, tartalmasabban töltsék el szabadidejüket, valamint jobban figyeljenek egymásra, miközben közelebb hozzuk a generációkat, az egyes embereket egymáshoz nyilatkozta Laczi István, a Váci Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, aki az említetteken kívül a város különbözõ pontjain felbukkanó meglepetést is ígér a váciaknak. Az Ipress Center október elején hirdette meg pályázatát váci általános iskolák számára olyan közösségépítõ program létrehozására, amelynek célja a helyiek összetartozását erõsítõ, élhetõbb környezet létrejöttének támogatása. A felhívásra öt pályázat érkezett. A bírálóbizottság tagjai voltak: Fördõs Attila, Vác polgármestere; Mokánszky Zoltán és Petõ Tibor váci Rászoruló családoknak nyomtatott az Epson lük voltak, akikrõl eddig egyáltalán nem készült még fénykép. Afotósok önkéntes munkában vállalták a képek elkészítését, a fotózás helyszíne a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona volt. A jótékonysági fotózáshoz az Epson Magyarország is csatlakozott az Epson L800 ultranagy kapacitású, külsõ tintatartályos fotónyomtatóval, így a résztvevõk kiváló minõségben, még a helyszínen kézhez kaphatták az elkészült fényképeket. A Help-Portrait jótékonysági fotózáshoz az Epson Magyarország is csatlakozott 10 PRINT & PUBLISHING 143/2014

alpolgármesterek; Kirsner Erika, az Ipress Center Vác NKSE elnöke; Lakatos Imre, az Ipress Center ügyvezetõje és Gyelán Zsolt, a Dunakanyar régió CBA Príma üzletlánc ügyvezetõje voltak. Az Ipress Center társadalmi felelõsségvállalási programjában kiemelten fontos a helyi közösség építése, erõsítése, ezért örömmel tölt el bennünket, hogy felhívásunk ennyire megmozgatta a váci általános iskolákat. A pozitív fogadtatást látva szeretnénk, ha pályázatunkkal hagyományt teremthetnénk nyilatkozta Lakatos Imre, az Ipress Center Hungary Kft. ügyvezetõje, a bírálóbizottság tagja. Az Ipress Center Veled vagyunk elnevezésû, több területet átfogó társadalmi felelõsségvállalási programjának célja többek között, hogy a szûkebb és tágabb környezetet a helyi közösség segítségével mindenki számára jobbá tegye, különösen ideértve a felnövekvõ új generációkat. Szintén CSR tevékenysége kapcsán a nyomdaipari központ tavaly augusztusban a város vezetésével konzultálva egymillió forint adományt juttatott a váci Újhegyi úti óvodának, továbbá több üzleti partnerének részvételével a Nagycsaládosok Országos Egyesületének és Vác Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatások Házának közremûködésével 50 rászoruló család, valamint több mint 80 gyermek karácsonyát tették színesebbé. Az Ipress Center saját háza táján is odafigyel munkavállalóira és gyermekeikre: Babaprogramjával anyagi és erkölcsi támogatással NYOMDÁK segíti minél több csöppség világra jöttét. A nyomdaipari központ továbbá az NB I-ben játszó Váci Nõi Kézilabda Sportegyesületet, és a szintén élvonalbeli váci férfi kézilabda-csapatot is szponzorálja, amely során kiemelt szerepet szán az utánpótlás-nevelésnek és a sport példamutató, nevelõ hatásának. 143/2014 PRINT & PUBLISHING 11

NYOMDÁK Hulladékból hozzáadott értéket Stratégiai megállapodás a Prinzhorn-csoporttal Wilhelm Hamburger 1853-ban alapította vállalkozását a Bécs melletti alsó ausztriai Pittenben, ami a mai napig 100%-ban családi tulajdonban van. Thomas Prinzhorn a 70-es években vette át a csoport irányítását, és Közép- Európa egyik vezetõ papír- és csomagolóipari vállalkozásává tette. Fia, Cord Prinzhorn 2013 júniusától a Prinzhorn Holding vezérigazgatója. A csoport ma 13 országban 37 termelõüzemmel rendelkezik, öszszesen 4478 fõt foglalkoztat. Éves forgalma meghaladja az 1,1 milliárd eurót, ami 1,7 millió tonna újrahasznosított papírból elõállított hullámpapírt és csomagolóanyagot jelent. Magyarországon 1993 óta tevékenykedik a csoport. Jelenleg három üzemelõ vállalkozása van: a Duparec Kft. papírhulladékgyûjtõ, a Hamburger Hungária Kft. hullámpapírgyártó és a Dunapack Magyarország Packaging Kft. hullámkarton-alapú csomagolóanyagokat gyártó cég. A három vállalkozás közvetlenül 1100 fõt foglalkoztat, 110 milliárd forgalmat bonyolít. Közvetve, alvállalkozóival további háromezren dolgoznak a holdingnál. A Prinzhorn Holding negyedik magyarországi vállalata, a Hamburger Hungária erõmû Kft., amely valószínûleg a közeljövõben kezdi meg munkáját. A Prinzhorn-csoport a hazai papírgyártás 85%-át adja, teljes exportvolumene eléri a 65 milliárd Ft-ot. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a stratégiai együttmûködés elõtt kihangsúlyozta, hogy a Prinzhorn-csoport magyarországi vállalatai a környezetügyi vállalatok közül az elsõ, amellyel a magyar kormány stratégiai megállapodást köt. Ennek oka, hogy az eltelt húsz év alatt a Prinzhorn-csoport mintegy 600 millió eurós beruházást végzett Magyarországon, melynek következtében 4400 fõnek biztosít munkát. Papírhulladékból értéket teremt, ezzel nem csupán a környezetet Szijjártó Péter, Cord Prinzhorn és Bencs Attila az aláírási ünnepségen kíméli, hanem a termékek döntõ többsége exportra is kerül. Szijjártó Péter szerint a nemzetközi gazdasági és világpolitikai átrendezõdés új helyzetet teremtett, melyhez új stratégia szükséges. A kormány célja, hogy Magyarország erõsebb legyen a válság következtében. Az adórendszer változtatásának egyik célja visszaadni a munka becsületét. A dolgozók támogatása mellett német mintára átalakult a szakmunkásképzés. Itt a vállalkozások bevonásával, az igényeik figyelembe vételével történik az oktatás. A Munka Törvénykönyvének változtatásai támogatják a vállalkozásokat, hogy rugalmasan tudják a piaci igényeket kielégíteni. APrinzhorn-csoport Közép- és Kelet-Európa legnagyobb és Európa harmadik legnagyobb vállalkozása saját szegmenseiben. A magyar kormány célja, hogy Magyarországon legyen a vállalkozások számára is a legolcsóbb az energia. Saját beruházásával a Prinzhorn-csoport is a kedvezõ árú energiát kíván biztosítani mûködéséhez, ami szintén környezetbarát technológián alapul. A stratégiai beruházás aláírását követõen közös munkacsoport alakul, melynek feladata az érdekek összehangolása, közös álláspontok és stratégiák kialakítása. Cord Prinzhorn, a Prinzhorn-csoport vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy elégedett a magyarországi befektetések alakulásával. Németország hatékonysága még mindig a legmagasabb, de most már Magyarország a csoporton belül a második helyre került. 2009-ben 250 millió eurós beruházással helyezték üzembe a csoport legkorszerûbb, Európa egyik legmodernebb és legnagyobb hullámpapírgyártó gépsorát a Hamburger Hungáriánál Dunaújvárosban, ami 2013-ban nyereségesen mûködött. A 2010 2012-es idõszakban jelentkezõ veszteségek alapvetõen a mûködési költségekbõl származtak. Magyar- 12 PRINT & PUBLISHING 143/2014

országon közel 70%-kal drágább a villamos energia, mint Ausztriában. Ezt a többletköltséget a valamivel kedvezõbb munkabérek nem tudták ellensúlyozni, hiszen az automatizált termelés munkaerõ-szükséglete alacsony. Bencs Attila, a Hamburger Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója a Prinzhorn-csoport tagvállalatai nevében írta alá a stratégiai együttmûködést. Véleménye szerint nincs versenyképesebb, hatékonyabb vagy fenntarthatóbb csomagolás, mint a papíralapú csomagolás. A csoport 100%-ban begyûjtött papírból, újrahasznosított anyagból készíti termékeit. 1500 kilométeres körzeten belül a Hamburger Hungária az egyetlen könnyû csomagolópapírt gyártó cég. Amagyarországi begyûjtött hulladék papír mennyiségét 95%-át dolgozza fel a dunaújvárosi üzem. A gyártott termékek könynyû grammsúlyú, minõségi csomagolópapírok. Készülnek itt 70 175 gramm/m 2 tömegû barna színû hullámalappapírok, alacsony grammsúlyú fedõpapírok, natúr srenc-papírok. A Hamburger Hungária évi 650 ezer tonna hullámpapír elõállításához 700 ezer tonna hulladék papírt használ fel. A 100%-ban újrahasznosított hulladék papírból készült papírok 80%-a kerül exportra, fõleg közép-, kelet- és dél-európai országokba. Az árbevétel 67 millió forint, melyet közel 360 dolgozó állít elõ. A papírgyártáshoz 15-30% import alapanyag beszerzésére van szükség a különbözõ termékféleségek gyártása, illetve a piaci ingadozások miatt. Magyarországon még mintegy további 100 ezer tonna hulladék alappapír begyûjtésére lenne lehetõség. Haag János, a Duparec Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint a Duparec Kft., amely 1994-ben alakult, mintegy 150 ezer tonna papírt gyûjt be Magyarországon. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete szerint 495 ezer tonna papírt gyûjtenek be ma Magyarországon, így a Duparec az egyik legjelentõsebb és legnagyobb hazai begyûjtõ. A begyûjtött papírok mintegy 60%-a hullámkarton, 20%-a vegyes hulladék, további 20%-a pedig nyomdai papír. ADuparec Kft. Nyíregyházán és Budapesten rendelkezik telephellyel, ahol válogatósorok mûködnek. A Duparec által begyûjtött mennyiség 70%-a a kereskedelmi szektorból származik. Jelentõs az intézményi, oktatási és állami intézményekbõl származó gyûjtés is. Ezenfelül iratok bizalmas, biztonságos kezelését, megsemmisítését is vállalja a cég. A papírbegyûjtõ és -feldolgozó cég Magyarországról mintegy 60% papírt tud begyûjteni, a fennmaradó részt Olaszországból, Szlovéniából, illetve Szlovákiából szerzi be. A begyûjtött mennyiség közel 90%-át tudja piaci áron a Hamburger Hungáriának értékesíteni. NYOMDÁK Éves szinten mintegy 300 ezer eurós fejlesztési beruházás áll rendelkezésre. Tavaly ebbõl présgépeket, korszerû szállító jármûveket vásároltak. Ebben az évben új hulladékpapír-válogató sorok üzembe helyezését tervezik. Rafael Sieben, a Dunapack Magyarország Packaging Kft. ügyvezetõje igazgatója elmondása szerint 2012-ben a Dunapack 268 millió m 2 hullámkarton-alapú csomagolóanyagot gyártott. Ez 31 milliárd forint árbevételt jelentett. 2013-ban viszont már 283 millió m 2, 33 milliárd forint árbevételt produkált. Ebbõl közvetlen exportra 17% került, de a magyarországi megrendelõk többsége szintén exportálja termékeit a Dunapack-csomagolásokban. 568 alkalmazottat foglalkoztat a Dunapack. Mintegy 1500 aktív ügyfélnek végtelen számú dobozkonstrukciós lehetõséget kínálnak. 1990-ben alapították a Dunapack Magyarország Kft.-t, háromrétegû (C, B, E), valamintötrétegû (BC, EC, EB és BB), továbbá hétrétegû (BCC) hullámpapírlemezeket gyártanak. A nyomtatási, feldolgozási, konvertálási lehetõségeknek köszönhetõen elõrenyomtatott, nyitott hullámú megoldásokat is kínál. Jelentõs szerepet játszanak a kimetszett, ragasztott dobozok, valamint az innovatív twin-boxok. Szinte korlátlanok a betéttípusok lehetõségei is. Nyomtatás vonatkozásában 7 színes és 4+2 színes flexó áll rendelkezésre. Természetesen ofszeteljárással nyomtatott ívek és címkék is laminálhatók. Mind a Dunapack, mind pedig a Hamburger Hungária ISO-, valamint FSC-minõsítésekkel egyaránt rendelkezik. Elõreláthatólag az idén tovább bõvítik nyomtatási lehetõségeiket. Rafael Sieben a PRINT & PUBLISHING olvasóinak elmondta, hogy a magyarországi piacra egyértelmûen jellemzõ a színesedés és a példányszámok csökkenése. Még korábban az ötezer példányos dobozok voltak a jellemzõek, ma már egyre gyakoribb a 2500 darabos példányszám. Dr. Szikla Zoltán, a Dunapack Erõmû Kft. igazgatója eddig az engedélyeztetési folyamatokat koordinálta. Most már a Dunapack Dunaújvárosban rendelkezik minden hatósági és környezetvédelmi engedéllyel. Mintegy három hónapon belül várható a döntés egy erõmû építésével kapcsolatban. Az erõmû alapvetõ feladata a Hamburger Hungária, a Dunapack és a Dunaújvárosban mûködõ másik papírgyár energiaellátása. Természetesen a többletenergia értékesítésre kerül. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az erõmû biomasszát és szilárd tüzelõanyagot egyaránt fel tud használni. A biomassza egyrészt a papírgyártás melléktermékeként keletkezik, másrészt a magyarországi megújuló energiaforrásokat is felhasználja, ami 2015-ig a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználási arányának 25%-át is kiteheti. Az erõmû 150 millió eurós beruházási összeget igényel, hõ- és energiaellátásával nagymértékben növeli a Hamburger Hungária termelési hatékonyságát. Csökkenti az országos áramellátás elviselhetetlenül magas költségeit is. A stratégiai együttmûködés egyik lényeges pontja a kormány és a Prinzhorn-csoport magyarországi vállalatainak egyeztetése az erõmû ügyében. Magyarország az egyetlen ország a 13 közül, ahol a Prinzhorn csoport mindhárom alaptevékenységét gyakorolja. A jövõben is jelentõs beruházások várhatók Magyarországon. A Prinzhorn-csoport vállalatai Magyarországon integrált gyártási körfolyamatot hoztak létre. A Duparec által begyûjtött hulladék papírból a Hamburger Hungária magas minõségû csomagolópapírokat készít, amelyek felhasználásával a Dunapack értéknövelt minõségi csomagolásokat gyárt 143/2014 PRINT & PUBLISHING 13

NYOMDÁK Erõs magyar és európai piacpolitika Dinamikusan növekszik a Keskeny Nyomda Mûszaki beruházások Minõségi és korszerû gépekkel lehet csak hatékonyan dolgozni és piacképes terméket készíteni. Segíteni kell vevõinket újabb és újabb technológiák bevezetésével, amelyek segítségével inline módon, gyorsabban és hatékonyabban tudjuk elõállítani termékeinket. A vevõk számára szolgáltatásaink újabb piacok megnyerését segítik elõ. Ma már a Keskeny Nyomdában 7 korszerû nyomógép, 5 hajtogatógép, 6 vágógép, összehordó gépsorok és PUR-ragasztórendszer, valamint nagyformátumú és teljesítményû stancológépek mûködnek. 2010 2012 között a válság magyarországi jelentkezése alatt a nyomda több mint 1,5 milliárd forint értékben hajtott végre gépés ingatlanberuházást. Ekkor helyezték üzembe az XL 75-6+LYYL+UV, valamint az XL 75-8P-C nyomdagépeket is. Ekkor honosították meg a nyomdában a speciális lakkozási technikákat, amelyek segítségével nemcsak különleges hatásokat lehet elérni, de új típusú termékek is készülhetnek. 2004-ben került bevezetésre a csomagolóanyag-, illetve dobozgyártás technológiája. Dobozragasztó,- hajtogató és stancológépek kezdték meg mûködésüket, megindult a minõségi faltkarton-csomagolások készítése. 2013-ban is folytatódtak a jelentõs beruházások. A 16 állomásos Eurobind 4000-es ragasztó-kötõ gép PUR-ragasztási technológiával készít minõségi könyveket és könyvtesteket. Iparszerûen Magyarországon elsõként indult el hidegfóliázási technológia a 6 werkes, 2 lakkozómûves nyomógép segítésével. A nyomtatással egy idõben, egy menetben igény szerinti UVés hagyományos, valamint diszperziós lakkozások és fémszínek egyaránt készíthetõk. A lakkok, valamint az ezüst fólia és annak négyszínnyomtatása jelentõsen bõvíti a visszaadható színárnyalatokat, megnyitja a fémszínek alkalmazhatóságának teljes skáláját, különleges hatások érhetõk el 70 400 grammos, tetszõleges nyomathordozókra, akár mûanyagokra is. A Keskeny Nyomda a nagy tömegû termékek helyett kimagasló minõségû, kreatív nyomdatermékek készítésére specializálódott évek óta. Ezeket kis és közepes példányszámban is hatékonyan, jó piaci áron tudja elkészíteni. Nem a nagyokkal és multikkal akarunk versenyezni, de mindent, amit õk, meg tudunk csinálni. Szintén tavaly egy- és kétkamrás tálca ragasztására is alkalmas tálcaragasztó gép is megkezdte a mûködését a Keskeny Nyomdába. Ezzel egy vagy két pályán 200 600 g/m 2 -es papírok és kartonok, valamint maximálisan 1,5 mm vastag hullámlemezek is feldolgozhatók, így minõségi zöldségestálcák, hamburgerdobozok, pizzatálcák készíthetõk. Kézben tartott technológiák Nem elég csupán a jó berendezés, hanem minden technológiai folyamatot stabilizálni, reprodukálni kell. A szubjektivitások kiszûrése objektív méréseket, folyamatirányítási rendszereket igényel az állandó, stabil és dokumentált minõség esetében. Természetesen a gépeket fel kell szerelni korszerû kiegészítõkkel. A Keskeny Nyomda minden nyomógépe össze van kötve színmérõ eszközzel. Ezek alapján korrigálja a festékezést, és automatikusan jegyzõkönyvezi az állapotot. Nyomóforma-készítés elõtt a nyomda színellenõrzött proofot készít. A proof, a nyomóforma 14 PRINT & PUBLISHING 143/2014

és a festékezés adatai egységes rendszerbe kerülnek. Az ISO 14001:2004 minõsítések után a Keskeny Nyomda 2010-ben a hazai nyomdák közül elsõként megszerezte a Process Standard Offset (PSO) minõsítést. Az ISO 12647-2 nyomtatási minõségi szabványban leírtaknak Nyugat-Európában szinte kötelezõ megfelelni, mivel ez garantálja az ofszetnyomtatás magas minõségi színvonalát. FSC-minõsítés 2011- ben történt. Környezettudatos gondolkodás jellemzi a Keskeny Nyomdát. Vállalatirányítási tevékenységét, illetve technológiáit a papírés nyomdaipar környezettudatosságának szellemében folytatja. 2013-ban második alkalommal kapták meg az Év zöld nyomdája oklevelet. Szervezeti fejlesztések Nem kis feladat a 4-5 fõs cégbõl 170 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozássá nõni. Mindez folyamatos, szervezett fejlesztést és átalakítást igényel. Új részlegeket kell folyamatosan létrehozni. Ezek a nyomda esetében például a konstrukció-tervezõi részleg, azon belül az ügyféltámogatás. A mûszaki mûködtetésért 2012 óta Baranyai Zoltán felel. 2014-ben belsõ átszervezéssel új formakészítési és géptermi vezetõ is tevékenykedik. Különösen fontos Keskeny Árpád számára, hogy a kollégák magukénak érzik a nyomdát, felelõsséget éreznek és vállalnak munkájukért. 2014. január 1-jétõl Csöndes Zoltán értékesítési vezetõként dolgozik a Keskeny Nyomdában. Korábban a Reálszisztéma Dabasi Nyomdában kereskedelmi és marketingigazgatóként tevékenykedett. Jelenleg elsõdleges feladata három kollégájával együtt az exporttevékenység szélesítése, további kiépítése. A nyomda termelésének mintegy 10%-át exportálja, fõleg német nyelvû piacra. A közeljövõ egyik célja az export mennyiségének növelése, ami hozzájárulhat a nyomda forgalmának növeléséhez is. Csöndes Zoltán elképzelései szerint a Keskeny Nyomda kollégáinak közvetlenül kell az exportkapcsolatokat kiépíteni és ápolni. Természetesen értékesítési vezetõként a belföldi partnerkapcsolatokat is kezeli, ezeknek az átvétele folyamatban van. Nemcsak a megrendelõk ismereteinek bõvítésére, hanem a saját kollégák állandó szakmai továbbképzésére is gondol a nyomda. Házi tanfolyamokat szerveznek. Amunkatársaknak szimpóziumok tartásán keresztül kell ismereteiket rendszerezve átadni mind a kollégáknak, mind pedig az üzleti partnereknek. Neves szakmai kiállítások állandó látogatói a nyomda dolgozói. Ezek lehetnek nemzetköziek, mint például a Drupa vagy a Paperworld, illetve hazaiak, mint a Printexpo vagy a PPDexpo. Értéknövelt termékfejlesztések Az akcidens munkák, katalógusok, csomagolóanyagok elsõdleges feladata az azonnali figyelemfelkeltés. Látványukkal, tapintásukkal érzéseket kell néhány pillanat alatt felkelteniük. Acsomagolások adják el a terméket. A nyomda alapvetõ filozófiája, hogy minõségi termékeket, megfelelõ ár/érték arányban állítson elõ. Ezért folyamatosan saját termékeket, ill. eljárásokat fejlesztenek ki. Ide sorolhatók a legkülönbözõbb felépítésû és felületnemesített csomagolóanyagok, dobozok, prospektusok. Új termék volt pl. 2013-ban a formastancolt gyermekkönyvek készítése. 0,3 mm vastag PVC-bõl négyszíncolor + fedõfehér nyomtatással készült, hegesztéses mûanyag mappákat készítettek. Ajándékcsomagolásokat készítenek, amelyek például csokoládéval megtöltve kész termékként is kaphatók. A Keskeny Nyomda egyik büszkesége a hideg (cold) fóliázás, valamint a lentikuláris nyomtatás. NYOMDÁK Marketingkommunikáció Rossz piaci körülmények között, illetve válsághelyzetben erõsíteni kell a kommunikációt. Meg kell ismerniük a vevõknek az újabb és újabb lehetõségeket, illetve azok legjobb felhasználásait, hogy alkalmazásukkal növelhessék árbevételüket. AKeskeny Nyomda technológiai mintakatalógusokat készít. Több napos szimpóziumokat tart, ahol a partnerek gyakorlatban is megismerhetik a nyomdatermékek erejét és hatásosságát. A nyomtatott és online médiumokban felhívják a figyelmet szolgáltatásaira. Weboldalukon és hírleveleik segítségével folyamatos tájékoztatást adnak. Az ügyfelek konzultálhatnak is a nyomda munkatársaival. A LinkedIn és a Pinterest online felületeken a közösségi médiákban otthonosan mozgó partnereket is megszólítják. Visszajelzések érkeznek Igenis büszkék vagyunk a munkánkkal kapcsolatos elismerésekre. Jólesõ érzéssel tölt el minket, energiát ad folytatja ifj. Keskeny Árpád. 2013-ban a Nyomda- és Papíripari Szövetség által megrendezett Pro Typographia nyomdatermékversenyen 29 vállalkozás 88 termékével nevezett. A verseny 13 kategóriájából a Keskeny Nyomda két arany helyezést kapott Magistral Katalógusáért és Lakkminta Katalógusáért. Ezüst helyezéssel értékelték az EGOV elektromos cigaretta díszdobozát. Kiváló termék lett a Strongbow asztali sátor, plakát és display kollekció. Három régióban is Pegazus Díjat kapott a Keskeny Nyomda. Elsõ helyezett lett a piacvezetõ kategóriában. A Pegazus Díj a legdinamikusabban fejlõdõ, többségi magyar tulajdonban lévõ, kis- és középvállalkozások teljesítményét ismeri el. A Keskeny Nyomda feldolgozóipar és szolgáltatás területén érdemelte ki a kitüntetést. Az odaítélésnél figyelembe vették a növekedési rátát és intenzitást, valamint a vállalkozások átláthatóságát. Presztízsértékû a Heidelberger Nachrichten magazin legutolsó száma. A kül- és belföldi megrendelõk, valamint a versenytársak egyaránt a minõséget gyártó cégek táborának erõs résztvevõjeként tekintenek ránk. 1930 óta jelenik meg a világ legnagyobb nyomdagépgyártójának, a Heidelberger Druckmaschinen AG-nak szakmai magazinja. A Keskeny Nyomda múlt évben, a 2013/274 szám címlapján szerepel, és címlaptörténetével a kiadvány legkiemeltebb szereplõje. 143/2014 PRINT & PUBLISHING 15

MÉDIA A két lábon álló sajtó Kevésbé képletesen fogalmazva a sajtóbefektetõk mintha késve ocsúdtak volna. Legalábbis nálunk nem álltak idõben több lábra. Vagy ha több lábra álltak is, a digitális változattól féltették a nyomtatott sajtó példányszámát. Ezzel magyarázható, hogy az országos lapok késõbb hozták létre a digitális változatukat, mint a megyeiek. A fáziseltolódásban volt logika. A megyei sajtó ugyanis tovább nyújtózhatott, mint ameddig a takarója ért. A megye határain kívül nem terjesztették, és a szûkebb pátriából más megyékbe vagy külföldre elszármazottak számítógépes érdeklõdése a hirdetések révén növelte a cég bevételét. Az országos terjesztésû sajtó viszont az eladott példányok számát csökkentette volna, ha ugyanolyan gõzerõvel fejleszti a digitális sajtót, mint a legtöbb megyei lap. Katasztrófa vagy fejlõdés? Nagyjából fél évtizeddel ezelõtt intézményesült a nyomtatott és a digitális sajtó együttélése, leginkább a 2008-as gazdasági válság kijózanító hatására. Arról számolhatunk be, hogy az immár nem sajtó-, hanem médiabefektetõk a papíralapú újságok nyereségébõl létrehozták a nyomtatott sajtó házon belüli digitális konkurenciáját. A cég lényegében ugyanannyi újságírót alkalmaz, csak éppen átcsoportosította a tartalom-elõállításról gondoskodó munkatársakat. Egyre kevesebb újságíró dolgozik a nyomtatott sajtóban ez a minõségi munka rovására ment, és egyre több a digitális felületekre. Az utóbbi eredménye kevésbé fogalmazható meg egyértelmûen, de például az online újságírást elsajátító tanítványaim e váltásnak köszönhetik, hogy elhelyezkedhettek az egyik megyei laphálózatnál. Eközben az idõsebb évjáratú újságírók kikerültek a szakmai vérkeringésbõl, mert nem akartak, vagy nem tudtak alkalmazkodni a számítógépes kultúrához. Így ment végbe a nemzedékváltás. Majdnem azt írtam, hogy a fejlemények nyomán katasztrofálisan csökkent a papírra nyomott lapok példányszáma. Kétségtelen, hogy például a Népszabadság a rendszerváltás évében még 385 ezer példányban látott napvilágot, a Népszava és a Magyar Nemzet 200-200 ezerben, a Magyar Hírlap pedig csaknem 100 ezerben. Az is kétségtelen, hogy az említett újságokból 2013 harmadik negyedévében naponta átlagosan 48, 16, 38, illetve 8 ezer példányt sikerült eladni. Az arányt torzítja persze, hogy az elsõ számsor a kinyomtatott, a második viszont az elkelt példányokat jelzi, a rendszerváltás hevületében azonban nagyon kevés volt a remittenda. Az a feltételezésem, hogy a kétségkívül tetemes példányszámcsökkenés mégsem jellemezhetõ a katasztrofális jelzõvel. Az olvasók nem tûntek el, csak átalakultak. Sokan közülük nyugdíjba vonultak, vagy elveszítették az állásukat, esetleg megtartották ugyan, de elszegényedtek, és átigazoltak kedvenc lapjuk ingyenes tartalomszolgáltatásához. Ha az országos újságok ugyanúgy auditálnák (a szakmai nyilvánosság elé bocsátanák) az online változatuk olvasottságát, mint a nyomtatottét, akkor talán az rajzolódna ki a szemünk elõtt, hogy nem is olyan katasztrofálisan lanyhult az érdeklõdés a sajtótermékek iránt. Az elemzõ munkája mégis elvégezhetõ, a megyei lapok digitális olvasottságáról ugyanis könnyebb bizonyító erejû adatokat szerezni. Áldás vagy átok az online? APRINT & PUBLISHING a legutóbbi két évfolyamában többször is foglalkozott a Spinger és a Ringier tervezett fúziójával. A történet dióhéjban az, hogy a németországi és a svájci óriáscég megtisztította a portfólióját, és az úgynevezett posztszocialista országokban közös leányvállalatokat hozott létre. Kivéve Magyarországot, ahol a Gazdasági Versenyhivatalt a 2010. december 21-én elfogadott médiatörvény arra kötelezi, hogy döntés elõtt a médiahatóságtól kérjen szakvéleményt. Az egyesítés nálunk azért nem mehetett végbe, mert a közös cég meghatározó részesedést szerzett volna a hazai médiából, és felborította volna a belsõ arányokat. A közelmúltban gyökeresen változott a helyzet. A Spinger és a Ringier úgy tisztította meg magyarországi portfólióját, hogy néhány szerkesztõséget átadott egy közvetítésre szakosodott bécsi cégnek. A karcsúsodott fúzió már nem borítja föl a hazai médián belüli arányokat, és talán 16 PRINT & PUBLISHING 143/2014

áldását adhatja rá a Gazdasági Versenyhivatal. Az eladott cégek között van a Springer nyolc vidéki napilapja is. Egyelõre ne döntsük el, vajon azért kerültek-e rendelkezési állományba, mert veszteségesek voltak, vagy azért, mert a volt anyacég szabadult a nyomtatott vállalkozásaitól, és a digitális sajtóját fejleszti. A szándék amúgy is csak késõbb derül ki. Témánk szempontjából érdemes inkább a nyolc újság 2005-ös példányszámát szemügyre venni, zárójelben pedig a 2013 októberi átlagot. A tatabányai 24 Óra: 22,6 ezer példányára tavaly õsszel 12,8 ezer jutott. A békéscsabai Békés Megyei Hírlap: 35,8 (17,2), az egri Heves Megyei Hírlap: 23,4 (10,6), a kecskeméti Petõfi Népe: 42,3 (19,8), a kaposvári Somogyi Hírlap: 27,3 (18,6), a szekszárdi Tolnai Népújság: 20,3 (12), a pécsi Új Dunántúli Napló: 49,1 (24,9), a szolnoki Új Néplap: 27,9 (16,1 ezer). Az eredmény akár katasztrofálisnak is mondható, elvégre a hajdani 248,7 ezer példány aránylik a jelenlegi 132 ezerhez. Csakhogy a Springer nyolc portálját 2013 októberében 951 ezren látogatták. Márpedig ha a mintegy 250 ezres példányszámot beszorozzuk a szokásos 3,6-del (vagyis azzal, hogy hányan vették kézbe az újságot), akkor 900 ezer olvasó jön ki. S ha annak idején akadt már 100 ezer digitális olvasója a nyolc Springer-lapnak, a néhány héttel ezelõtti adatok zavarba ejtõek. A132 ezerszer 3,6 ugyanis 475 ezer olvasót feltételez, és hozzájuk jön még a 951 ezer letöltés. Az eredmény akkor is elgondolkoztató, ha tudjuk, hogy a látogatók száma kevesebb, mint a letöltéseké. Egy internetezõ többször is megnézheti a portál folyamatosan változó kínálatát. Honnan van a bevétel? Agond tehát nem föltétlenül az, hogy nincs olvasójuk a nyomtatott és digitális lábon álló médiavállalkozásoknak. Van, hogyne volna. Csak éppen attól veszteségesek, hogy a befektetõk hiába hoztak létre sok digitális felületet, a várt hirdetési bevételek elmaradtak. S hogy teljes legyen a helyzetkép, a papíralapú újságok a rohamosan csökkenõ példányszámúk miatt kevésbé kapósak a potenciális hirdetõk körében. Ennek ellenére idézet az egyik szaklapból tíz forint printlapos bevételre egy forint online bevétel jut. Zöldi László MÉDIA Axel Springer Hatóság, média, pénz Több lábon állásra törekedett az Axel Springer, amikor meg akarta venni Haim Sabantól a ProSiebenSAT.1 vállalkozást. Ezt nyolc évvel ezelõtt a bajor szakfelügyelet nem engedélyezte, és így a tévécsatorna a KKR és Permira befektetõalapokhoz került. Nyolc év után azonban a hatóság jogellenesnek minõsített saját döntését. Mind Saban, mind pedig a két befektetõalap euróban milliárdokat keresett az üzleten, hiszen a befektetõk is továbbadtak szerzeményükön. Az Axel Springer viszont most már nem érdeklõdött a ProSiebenSAT.1 után. Diplomatikusan csak annyit jegyzett meg, egyértelmû állásfoglalás született. Ugyanakkor felvásárolta az N24 tévécsatornát, amit viszont a szövetségi hivatal rekordgyorsasággal engedélyezett.

MÉDIA Újságírás vagy szépírás? Tíz mondat a mondatról A cél az, hogy az általam kiejtett mondatokat senki el ne felejthesse többé. Bessenyei Ferenc színész (Magyar Hírlap, 1994. február 10.) Komoly író csak élõ mondattal dolgozik. Olyan, mint a jó szakács. Esterházy Péter író (168 Óra, 1996. március 19.) Nem mindegy, hogyan szólal meg egy mondat az olvasó számára. A rosszat megjegyzi. Obersovszky Gyula író (Új Magyarország, 1996. ápr. 10.) A legócskább mondatokat is hitelesíti a nagy név. Bodor Pál író (Népszava, 1999. augusztus 7.) Ha a mondatok elég szorosan fûzõdnek egymáshoz, akkor már nem szavakat, hanem gondolatokat közlünk. Gáspár Tibor színész (Zalai Hírlap, 2003. január 13.) A félbehagyott mondat utalhat a kimondhatatlanra. Darvasi László író (Délmagyarország, 2003. július 2.) Szinte minden mondat kétértelmû, kivéve persze az egyértelmûeket. Zappe László újságíró (Népszabadság, 2005. január 22.) A regény az utolsó és elsõ mondat közötti szöveg. Temesi Ferenc író (Index.hu, 2012. augusztus 4.) A leghosszabb mondat végére is illik pontot tenni. Dalos György író (Mozgó Világ, 2012/11.) Akét könyv olvasmányos és nagyon érdekes. Bár a legérdekesebb az, hogy ugyanazt a hiányérzetet keltik bennem. Olvasás közben azt éreztem, hogy a szerzõk kishitûek, nem eléggé hisznek önmagukban. Elmesélték ugyan, hogy az egyikük rendezõnek készült, a másikukmegszínésznõnek, és azt is, hogy noha eredeti elképzelésüket nem sikerült megvalósítani, újságíróként mégis teljes életet mondhatnak a magukénak. Sok élménnyel adtak nyomatékot a szépen alakuló karriernek, mégis az a benyomásom, hogy a történeteikbõl akár regényt is írhattak volna. Ott bujkál bennük a szépíró, legföljebb nem vették észre. Miközben ezen tûnõdtem, lassanként rájöttem, hogy egy újságírónak nem is olyan könnyû az epikai adottságot észrevenni magában. Idestova negyedszázada tanítok, négyés ötezer közé tehetõ ama kommunikáció szakos diákok száma, akikkel találkoztam. Úgy érkeztek a felsõoktatási intézménybe, hogy kacérkodnak ugyan az újságírással, de keveset tudnak róla. Érdemes tehát egy ellentmondást feloldani bennük. Olyan szépen kigondolták a megírandót, amidõn azonban írásba kéne foglalni, kiderül, hogy csekély hozzá a szókincsük. Gyötrõ tapasztalatukból azt a következtetést vontam le, hogy mielõtt mások gondolataival foglalkoznának, jó volna minél pontosabban kifejezni a sajátjaikat. Akik ezt ügyesen csinálják, de nem lépnek tovább, soha nem lesznek újságírók. Megmaradnak a szépirodalmi mûfajoknál. Akik viszont megtanulták kifejezni a gondolataikat, majd másokkal is leülnek, és rögzítik a tõlük szerzett információkat, gondolatokat, újságírók lesznek. S ha néhány évtizedig mûvelik ezt a szakmát, eközben rengeteg interjút készítenek, nehéz visszaállniuk arra, hogy összegezve élményeiket megint magukat adják. A két könyv szakmai tanulsága, hogy csak abból lesz újságíró, aki megtanulja önmaga gondolatait kifejezni, majd mások gondolatait is képes lesz megfogalmazni. Amikor viszont kiteljesedik a pályája, és könyvben aratná le a termést, annyira mások révén fejezi ki a gondolatait, hogy nehéz visszatérnie önmagához. (zöldi) Nem kívánok többet elérni a mondataimmal, mint amit nálam elértek a nagyok. Konrád György író (Hetek, 2013. április 6.) 18 PRINT & PUBLISHING 143/2014