132/2012 L E T FOUNDED L K. Hungary CMY

Átírás

1 PP132.ai :42:34 132/ ÉVF. 23 ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft ISSN T E L PRINT PUBLISHING PUBLISHIN UBLISHING B T FOUNDED M E L L É K L E 1990 & C M Y CM MY CY CMY K r P & t in s i l b u P Hungary g n hi

2

3 IN OUT BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Továbbra is él a nyomtatás, sõt, újabb és újabb alkalmazási terülteket hódít meg magának. Jó példa volt erre a drupa. A hatvanéves nyomdaipari világkiállítás valóban impulzust, energiát és jövõképet adott a grafikai kommunikáció, a csomagolóanyag-gyártás ágazatainak. Gutenberg-galaxis vs. online Európa és a nyomdagépgyártás még mindig a világ vezetõjének érezheti magát. Szükségünk van sikerre. Ezt az elismerést a szakma megkapta Düsseldorfban. A gép- és anyaggyártók újabb és hatékonyabb rendszereket mutattak be minden területen. Aki nem tudott ilyen szinten megújulni, az minimálisan meglévõ eszközeit más jellegû termékek gyártására tette alkalmassá. A látogatók új piaci lehetõségeket, üzleti modelleket kerestek. Mindenki optimista volt, fenntartva azt a tényt, hogy a 2008-as világválság elõtti idõszak nem tér vissza. Abban az évben is optimista növekedést jelzett a nyomdaipar barométere, a drupa, azonban az ott megkötött szerzõdések jelentõs részét eltörölte a válság. Most 2012-ben ismét megrendelések sokasága köttetett. De biztosra most sem mehetünk, hiszen az euróválságra még mindig nem született megoldás, és a periféria országnak tekinthetõ Görögország és Spanyolország mellett az olasz bankrendszer is csak idõt nyert. Mégis a nyomtatott kommunikáció pozitív jövõképéhez és sikerélményéhez ugyanúgy hozzátartozik a drupa, mint a spanyoloknak az idei futball-európabajnokság megnyerése. Medve- és bikapiac Magyarországon ez az egészséges optimizmus kisebb mértékû. Pedig nálunk is megfigyelhetõek a nyugat-európai tendenciák. A klasszikus terméket elõállító és marketingtevékenységet nem folytató cégek a keresletcsökkenés miatt egyre nagyobb bajba kerülnek. Ezt mutatják az anyag-felhasználási adatok is. Azonban kompenzálni, sõt, fejlõdni tudnak mindazok az anyagbeszállítók és nyomdai szolgáltatók, amelyek valamilyen szempontból új vagy újszerû terméket adnak és készítenek bõvített szolgáltatási rendszerben. Õket sem a jólét jellemzi, hanem a túlélés mellett folyamatos fejlesztéseikkel nõ az esélyük az átállásra. Azonban ez sem elegendõ, a pillanatnyi pozíciók megtartása is érdekszövetségek létrehozását igénylik. Ezeket nem mások ellen, hanem magunkért kell megtennünk. Csak így lehet az egyre komplexebb grafikai kommunikációs igényeket kielégíteni és versenyképesen fellépni az uniós túlkínálattal szemben. Hazai piacunk visszaszerzése után gondolhatunk csak nyereségtartalmú exportmunkák megszerzésére. Magunkon segíthetünk A kis- és közepes vállalkozásoknak szükségük van a rendszerhibák kijavítására, állami segítségre. Például jelentõsen növelhetné az elõállított termékek minõségét, mennyiségét és versenyképességét is, ha a kis- és középvállalkozásban dolgozó mintegy 800 ezer ember az alaptevékenységére tudna koncentrálni, és ezt segítené az az 1,6 millió, aki ellenõrzéssel, biztosítással, szabályozással foglalkozik. A nyomda-, papír- és csomagolóipar igényli a szakmai rendezvényeket. Nem csak a jelenlegi gazdasági helyzet miatt, hanem tradícióból is, hiszen a magyar mindig kereste az újat, a jobbat. Nyitott a világra. Nyitni kell azonban magunk felé is. Nem járható tovább a valahogy majd megoldódik gyakorlata. Csak azért sikeres a drupa, mert a szervezõknek és az egész német nyomda- és papíriparnak ez fontos. Mindent megtettek a sikerért, és már most tesznek az elért pozíció megtartásáért, ha már nem tudják versenyelõnyüket növelni és a japán és kínai trónkövetelõk agresszivitása egyre nagyobb piaci teret nyer. Nem elég kényelmes kifogásokkal megmagyarázni a kiváró politika helyességét. Magának kell a szakmának felépítenie, menedzselnie, tennie saját magért. Ennek jó fórumai lehetnek a hazai szervezõdések és rendezvények. Találkozzunk a Digitalexpón! Tolnai László 132/2012 PRINT & PUBLISHING 3

4 TARTALOM BEKÖSZÖNTÕ 3 Kedves Olvasó! PRINT POWER 6 Egyfajta varázslat: Réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban... 8 Text és újkor, avagy A lelkünk épülésére szolgáló szép irodalom SZÖVETSÉGEK 10 Szövetség a tagjaiért és az ágazatért PRESZTÍZS 12 Hess András-díjas: Keczeli Róbert 14 Hess András-díjas: Uram Jánosné 16 Hess András-díjas: Del Medico Judit 18 Játék a betûkkel: Gécs Béla 75 éves! OKTATÁS 20 Teljessé vált a szakmai képzési struktúra MÉDIA 22 Egy kalap alatt? Hová tartanak a megyei napilapok? NYOMDÁK 24 Több ezer lakkeffektus: Keskeny Nyomda a megrendelõiért 26 Szekszárdi Nyomda: Jó kezekben a stafétabot 30 Két szakértõ egy helyen: Zrínyi Nyomda és Hírpack együttmûködése 32 Deko-Rozmár Stúdió: Tisztesség, szakszerûség, megbízhatóság DRUPA Drupa 2012: Van jövõje a nyomtatásnak! 35 V.I.P.-nyilatkozatok: Werner Matthias Dornscheidt (Messe Düsseldorf), Dr. Markus Heering, (VDMA), Rolf Schwarz (BVDM), Stefaan Vanhooren (Agfa Graphics), Volkmar Assmann (Baumann), Bernhard Schreier (Heidelberg), Claus Bolza-Schünemann (KBA), Kai Büntemeyer (Kolbus), Ken Osuga (Konica Minolta), Peter Kuisle (manroland web systems), Henry Brickenkamp (Technotrans), Dr. Jürgen Vutz (Windmöller & Hölscher) 39 Optimális kihasználtság: Müller Martini-bemutatók 40 Magyar kiállítók a drupán 42 Kísérõrendezvények 44 Indulj el egy úton, én is egy másikon Kiállítói visszhangok: Marcus Geigle (Atlantic Zeiser), Jim Harvey (CIP4), Harry Raaphorst (DirectSmile), Jeff Stoffels (Esko), Francois Martin (HP Graphics Solutions Business), Antonio Perez (Kodak), Claus Bolza-Schünemann(Koenig & Bauer AG), Benny Landa (Landa), Viktor Abergel (MGI Digital Graphics Technology), Mike Horsten (Mimaki Europe), John Dangelmaier és Rainer Kuhn (PrintCity Alliance), Peter Williams (Ricoh Europe), John Ahlman (Xerox) 50 Landa-show a drupán: Benny felépítette találmányát 52 Erõsíti pozícióit a Xerox 54 Canon és Océ együtt még erõsebbek 55 Jobb kommunikáció a megrendelõvel Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/ Honlap: -címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Gécs Béla, Kalmár Erika, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László, Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft. PLAKATIV 56 EDP Awards 2012: Gratulálunk a nyerteseknek! 58 Digitalexpo: A nyomtatott kommunikáció ereje: Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@salzburg.co.at Member to SZOFTVER 60 Publikáció motoron! (Nem is akármilyenen!) PAPÍR 62 Budapest Papír: Mindig Önökkel, mindig Önökért! Vidéken is! S rk zt ze es õs 4 PRINT & PUBLISHING 132/2012

5 TANÁCSADÁS ÉRTÉKESÍTÉS ALKATRÉSZKERESKEDELEM SZERVIZ GÉPFELÚJÍTÁS Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek Digitális inkjet nyomógépek Kombinált tekercsnyomó gépek Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Hajtogatógépek és perifériák Vágógépek és perifériák Irkafűző sorok, drótfűző gépek, tűzőfejek Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek Professzionális spirálozó és lyukasztógépek CSOPORT Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Flexo nyomógépek és perifériák Digitális címkenyomó gépek Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések Cérnafűző gépek és perifériák Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók Pántológépek Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: , Értékesítés: , -874, -875, -876 Szerviz / Alkatrész: , -879 Fax: prosystem@prosystem.hu

6 PRINT POWER Egyfajta varázslat Réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban... Ha jobban belegondolok, ez a Johannes gyerek tulajdonképpen semmi említésre méltót nem tett le az asztalra, ma úgy mondanánk, jó idõben volt jó helyen. No persze azért megvolt a magához való esze is, de hát szemesnek áll a világ, nem igaz? Mindazonáltal, ami számunkra mai korunkban magától értetõdõnek tûnik, a régiségben egyáltalán nem volt az. Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, Gutenberg tulajdonképpen csak a betûöntõ mûszert és az ún. festékezõ labdacsot találta fel, a nyomtatáshoz szükséges többi eszköz már akkor is létezett, ismert volt, csak át kellett alakítani, hozzáformálni az új technológiához. Hagyjuk is most ezeket a mûszaki részletkérdéseket! Gutenberg valójában azért érdemli meg, hogy egy egész galaxist elnevezzenek róla, mert neki köszönhetõ, hogy a mozgatható, szétszedhetõ és összerakható betûkbõl létrejöhetett a mindig azonos minõségben és ami talán legalább ennyire fontos, nagy példányszámban reprodukálható nyomat. A gondolat kombinálódva a közvetítéséhez, életre keltéséhez szükséges jelrendszerrel, azaz a betûkkel, a papíron végre az utókor számára is maradandó, és legalább ennyire fontos, hogy mindenki számára viszonylag könnyen elérhetõ formában testet ölthetett. A többi pedig ahogy mondani szokás ma már történelem. De nemcsak a vizualitás rendezettségét felvonultató, az emberi szem számára harmóniát nyújtó szövegtextúrázat iránti vonzódás az, amely ennyire népszerûvé tette a nyomtatott közlést annak legváltozatosabb formáiban, hanem a tartalmi mondanivaló sokszínûsége, a megismerhetõ új gondolatok, eszmék, tudás és innováció is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az olvasás és vele együtt a nyomtatás iránti igény szinte járványszerûen, mondhatnám futótûzként söpörjön végig az egész bolygón. Az elektronikus médiumok megjelenéséig sokáig a különbözõ sajtóorgánumok jelentették a hitelesség egyedüli és megkérdõjelezhetetlen forrását is, hiszen az emberek gyakorta mondogatták: Azt írta az újság, akkor biztosan igaz! Változik a világ, benne semmi sem állandó, legfeljebb csak a változás maga. Rossz idõk járnak mostanság a nyomtatott médiumokra. (Vagy legalábbis ezt akarják elhitetni velünk!) Nem elég gyors, nem elég gazdaságos. Igaz, manapság már semmisem elég. Úgy tûnik, egyre kevesebben vagyunk, akik bírják ezt az eszeveszett tempót, a soha véget nem érõ globális nagy versenyfutást, s talán még többen olyanok, akik köszönik szépen, de nem kérnek tovább belõle. Az emberiség józanabbul gondolkodó nagyobbik része megelégelte ezt az embertelen és lélektelen, szûnni nem akaró gyilkos hajszát a pénz után, s most már visszavágyik egy élhetõbb, emberléptékû világba. Egy olyan világba, ahol Voltaire szellemiségének jegyében kertjei mûvelése mellett most már önnönmaga mûvelésére is szeretne egyre több idõt fordítani. A kelleténél is többet fecséreltünk már el az életünkbõl, az egészségünkbõl holmi színes papírdarabok utáni rohangászások közepette. Rákényszerítenek bennünket, hogy összes energiánkat, idõnket és egészségünket pusztán biológiai lényünk életben tartására fordítsuk, elhanyagolva a szintén bennünk lakó, s magasabb dolgokra hivatott spirituális lényt. Kultúra, azt jelenti mûvelés. Abban a pillanatban, amikor hanyag eleganciával átlépjük ezt az embertelen és lélektelen elanyagiasult létezést, valami újra, szebbre és jobbra vágyunk. Igényességre, önmagunk fejlesztésére, tanulásra, új ismeretek szerzésére, vagy csak egyszerûen tartalmas szórakozásra, kikapcsolódásra. Mi sem egyszerûbb ennél! Kézenfekvõ megoldás: a betûk világa! A betûk rendezett szövedékén átsejlik a mozgalmas tartalom változatossága, és e kettõ harmonikus aránya az, ami egyedülálló élménnyel ajándékozza meg az olvasót. Õsidõktõl fogva velünk él, részünkké vált a történetmesélés csodája, a mese fonalának gombolyítása. A tátott szájjal való gyermeki rácsodálkozás örömétadja vissza nekünk a mese,s ha másért nemis, hát ezért egészen biztosan nemfog megszûnni sohasem az írott szó, s annak formába öntött megjelenítése, a nyomtatott közlés. Nincs két egyforma galaxis, ahogyan nincs két egyforma utazó sem. A fantázia világában nincs elképzelhetetlen, minden elképzelhetõ! Ez egyfajta varázslat. Ez az igazi varázslat! Layout 6 PRINT & PUBLISHING 132/2012

7

8 PRINT POWER Print Power: A nyomtatás ereje Text és újkor avagy A lelkünk épülésére szolgáló szép irodalom Amikor én gyerekeskedtem, még elképzelhetetlen volt bármiféle másfajta, a nyomtatott formától eltérõ megjelenésben olvasni. Felnõtt voltam már, amikor az életünkbe bejött a számítógép. Egészen döbbenetes az, hogy milyen rövid idõ alatt vált az élet megkerülhetetlen részévé. Az ember az elején idegenkedik tõle és küzd azért, hogy kevésbé uralja az életét, de ma már nincsenek nélküle mindennapok. A XX. század vége, az utolsó pár évtized és a XXI. század annyira a technikáról és a számítógéprõl szól, hogy egyszerûen nem lehet mellõzni. Ostoba ember az, aki ezt a technikát nem veszi igénybe. Én magam is használom a számítógépet. Nem mondom, hogy szeretem, de használom, nagyon sok jó dolog van benne. Például tele van a könyvespolcom lexikonokkal és olyan típusú összefoglaló mûvekkel, amiket annak idején arra használtam, hogy utánanézzek bizonyos összegyûjtött ismereteknek. Ma már nincs szükség ezekre, hiszen a Google-ban sokkal egyszerûbb és sokkal teljesebb képet kapok. Az összes lexikont nem vehettem meg, most viszont az ismeretek korlátlan tárháza áll rendelkezésemre. Élmény az érzékeknek Sokáig ódzkodtam az ellen, hogy újságot ne nyomtatva olvassak, de ma már ezt is az interneten nézem. Az információszerzésben nagy szerep jut a világhálónak. Ugyanakkor az a mai napig elképzelhetetlen számomra, hogy szépirodalmat nyomtatáson kívül bármilyen más formában, interneten vagy letöltve olvassak. Nekem az e-book is felfoghatatlan. Az olvasási élményhez számomra egyfajta rituálé kötõdik, amit nem lehet nem megtenni. Az ember leül egy székre vagy beül az ágyába, elõveszi a könyvet és lapozza. Az felfoghatatlan, hogy ülök egy számítógép elõtt és ilyen típusú könyvet olvasok, ez egyszerûen nem lehetséges számomra. Ezekhez a dolgokhoz egyelõre ragaszkodom. Az a kérdés, hogy ezt mennyi idõ alatt írja felül az idõ. Három gyerekem van és azt sem tudom elképzelni, hogyan lehet velük foglalkozni úgy, hogy nincsen nyomtatott könyv. A kisgyermekek sokféle könyvvel találkoznak. Színes, szagos, megfogható, tapintható, hajtogatható könyvekkel, mely élményeket a számítógép nem tud visszaadni. Tapintásra van egy textúrája, van olyan, aminek szaga van, vagy ha megnyomod, hangot ad. A könyv azt adja, ami a gyerekek fejlõdéséhez szerintem nélkülözhetetlen, éppen ezért a könyv ott kell, hogy legyen a kezükben! Egy nyomtatott könyv az összes érzéküket megdolgoztatja. Ezáltal 8 PRINT & PUBLISHING 132/2012

9 olyan információkhoz jutnak, amit az internet nem tud. Az internet adhat a kezükbe mindenféle számítógépes játékot, de ahhoz már mindenképpen nagyobbnak, tehát önállónak kell lenniük, hogy használni tudják. Az, amivel kisgyermekkorukban én tudok nekik segíteni, az ismereteik bõvítésében, az mindenképpen a könyv. Az a típusú könyv, ami színes, ami tele van képpel, amit megfognak, amit kinyitnak, ami széthajtható. Agyerekek életében szerintem pont annyira fontos, mint bármiféle más gyerekjáték, tehát a könyv nem kiváltható! Én megtanulhatok szépirodalmat is olvasni az internetrõl egy idõ után, de például a gyerekirodalom, a kisgyermekeknek szóló irodalom az semmiképpen nem váltható ki számítógéppel. Mindenképpen nyomtatni kell, még ha adott esetben nincsenek is benne betûk, csak képek, annak akkor is kézzel foghatónak kell lennie! Az utolsó nemzedék? Én utálok képernyõrõl olvasni. Csak cikkeket vagy szakirodalmat olvasok így. Egyszerûen idegesít, nem természetes, nem ebben szocializálódtam. De látom a lányomat, aki 16 éves, számára viszont nem létezik a könyv, mint olyan. Õ nem olvas. Az életét a számítógépen és az interneten éli. Valószínûleg mi vagyunk az utolsó generáció, akik számára ez valóban ilyen fontos. A 90-es években születettek, akik belenõttek a számítógép világába, azok már ezt nem tudják. Hiába adtam én azt a sok-sok könyvet a kezébe, meg hiába olvastam már késõbb ezeket a gyerekkönyveket mellébújva az ágyban. Ez egyébként egy sajátos intim kapcsolat gyermek és szülõ között, amikor az apuka vagy az anyuka odabújik a gyermeke mellé, és Benedek Elek, Grimmvagy Andersen meséket olvas neki. Ezt nem tudja kiváltani egy számítógép. És mindemellett, miközben én ezt mind megtettem, õ erre mégsemkapott rá. Õ nem olvas. De van olyan ismerõsöm, akinek a gyereke megkapta a Harry Pottert most karácsonyra, s már a hatodik részt olvassa. Én a legnagyobb kérdésnek azt tartom, hogy a jelenlegi korosztály igényét hogy lehetne felkelteni az olvasás iránt, és ha már olvasnak, akkor nyomtatott könyvet vegyenek a kezükbe. Nyelvében él a nemzet Az internet egy újfajta nyelvet hozott magával, hatására változik a beszélt nyelv is, de én ebben nem látok problémát. Én személy szerint nagyon kedvelem ezt a számítógépes, mobil telefonos nyelvet, amikor mindent rövidítenek. Akorok egymásra épülnek, egymásból következnek, elõdeink másként beszéltek, mi most ezt a nyelvet használjuk, ezeket a dolgokat nem lehet bebetonozni. Tudomásul kell venni, hogy a nyelv módosul,és a világ szerint változik. És a világ most sokkal nagyobb, mint akár 30 éve volt, köszönhetõen épp az intenetnek, s nyilván sokkal gyorsabban is változik, hiszen az életünk olyan módon gyorsult fel, amely sokszor már követhetetlen. Készen kapott fantázia Nem tudom, hogy a nyelvet mennyire teszi tönkre a számítógép. A fantáziát mindenképpen tönkreteszi az, ha nem olvasnak eleget, vagy ha egyáltalán nem olvasnak, mert a szépirodalomban, a könyvben éppen az a varázslatos, hogy megdolgoztatja a fantáziánkat és nem készen kapunk mindent. DVD-n megnézni a Harry Pottert, az nem ugyanaz, mint elolvasni. A nyelv eltunyulását, elsekélyesedését nem érzem, inkább a kreativitás, a fantázia csorbulhat azáltal, ha nem olvasunk szépirodalmat. A lélek lesz azáltal szegényebb, ha nem olvasunk. Napilapok naplementéje Azt gondolom, hogy a napilapoknak vége. Ennek egyik fõ oka, hogy mire megjelenik, addigra már nem friss, és így nem is veszem kezembe az újságot. Tehát a napilap nem tud olyan gyors lenni, hogy aktuális legyen a mai világban. Az interneten percrõl percre követhetjük nyomon az eseményeket, és ezenkívül még interaktivitást is kínál. Mire egy lap megjelenik, addigra már mindenen túlvagyunk. Ugyanakkor például a folyóiratnak már van jövõje. Az egy teljesen másfajta kiadvány, hiszen ott nagyobb lélegzetû cikkek jelennek meg, akár fotóanyaggal kiegészítve. Az ilyen jellegû sajtónak mindenképpen kell, hogy legyen helye az életünkben. A szórólap még tartja magát Az elkerülhetetlen, hogy az utcán figyelemfelkeltõ plakátok ne jelenjenek meg. Elkerülhetetlen, hogy ne jelenjen meg egy szórólap, hiszen ha beülsz a színházba, nincs elérhetõ közelben az internet, csak a nyomtatott szöveg. A szórólapon meg kell jeleníteni a szereplõk nevét, van egy szereposztás, rövid ismertetõ. Kevésbé van már pénz arra, fõleg kisebb társulatoknál, hogy mûsorfüzetet is nyomtassanak az adott elõadáshoz, de szórólap mindig mindenhez van. PRINT POWER A színházak szerintem nem veszik eléggé igénybe az internet, illetve a számítógép kínálta lehetõségeket, sokkal interaktívabbnak kellene lenniük, az egész világ errõl szól. Ez a probléma nemcsak a színházak, de a múzeumok esetében is felmerül. Nem használják ki azt a XXI. századi eszközt, amirõl az életünk szól. Ezt nem lehet megkerülni! Hallgatni az idõk szavára Nem tudom harcosan azt mondani, hogy vissza nekünk az írott sajtót és a nyomtatást, mert nem errõl szól az életünk. Az életünk teljesen másfelé visz minket, tudomásul kell venni, hogy az élet az halad! És akár tetszik, akár nem, sokszor az ellenünkre halad! Ez ellen nincs mit tennünk, akkor viszont azt kell használnunk az épülésünkre, ami van. Helyére kerülõ értékrend A szépirodalom, a gyermekirodalom formája a nyomtatott könyv, az összes többiben tudomásul tudom venni, hogy a nyomtatás helyét egy új forma vette át. Nem tudom, hogy a gyerekeim hogy fogják ezt gondolni, elképzelhetõ, hogy vége lesz a Gutenberg-galaxisnak. Nekem nyilván fájni fog, de nem lehet becsontosodott dolgok szerint élni, nyitottnak kell lenni, ez a legfontosabb! Azokat az értékeket, melyek számomra értékek, azokat megpróbálom továbbvinni a gyermekeimben. A nyomtatott kommunikációt a változások közepette is a maga helyén, szerepében, értékeivel együtt kell kezelni és megõrizni a jövõ nemzedékek számára. Tudomásul kell venni, hogy amiben jobb az internet, arra használjuk az internetet! Itt most a napi sajtóra, a lexikonok kiváltására, tehát a Google-ra gondolok. Ezekben mindenképpen jobb az internet és ezekben az esetekben nem szabad visszasírni a pedig amikor még ott álltak (és porosodtak) a polcon a lexikonok címû korszakot. Vagy nem kell visszasírni azt a korszakot, amikor történt valami, s három nap múlva szereztünk róla tudomást, mert nem írta meg az az egy lap, ami volt. Számomra a szépirodalom és a gyermekirodalom nyomtatott formátumú, az összes többiért pedig nem fáj a szívem. Nem fáj, mert az, ami praktikus, ami hatékony, ott van az interneten, ami pedig a lelkünket ápolja, a lelkünk épülését szolgálja, a szépirodalom, a gyermekirodalom, a mese, annak a formája a könyv. Layout 132/2012 PRINT & PUBLISHING 9

10 SZÖVETSÉGEK Szövetség a tagjaiért és az ágazatért Vadász József, a Magyar Nyomdászatért Díj kitüntetettje Munkaadók alkotják a szövetség tagjait. Ez a jellegû szakmai érdekképviselet régmúltra tekint vissza, hiszen elõdjét az 1800-as évek végén alapították. A fõ döntéshozó testület a közgyûlés, az operatív irányítást és vezetést a társadalmi munkában tevékenykedõ, jelenleg 8 tagú elnökség látja el. Ennek választott elnöke dr. Horváth Csaba (Nyomda-Technika Kft.), elnökhelyettes Kovács János (Dürer Nyomda), tagjai pedig Balog Miklós (Print Capex Kft. Royal Nyomda), György Géza (Alföldi Nyomda), Mile Gábor (Michael Huber Hungária), Szentendrei Zoltán (Prospektus Nyomda) Zsámboki Gábor (Állami Nyomda), Erdély Zsolt (Budapest Papír). Mandátumuk 5 évre szólt. Annak érdekében, hogy a szövetség tagjai közül minél többen részt vehessenek az operatív munkában, az elnökségi tagság idõtartamát a jövõ évi választástól kezdõdõen három évre csökkentette a közgyûlés. A szervezetet dr. Peller Katalin fõtitkár Balogh Melinda fõtitkári asszisztens segítségével irányítja. Hess András-díjasok a kimagasló szakmai tevékenységért Tagságot érintõ tevékenységek A Pro Foederatio díjban a szaksajtó képviselõi részesültek Nonprofit szervezetként mûködik a Nyomda- és Papíripari Szövetség. Gazdálkodásának jelentõs részét tagdíjbevételébõl fedezi. Jelenleg 82 nyomdaipari vállalkozás és nyomdaiparhoz kapcsolódó beszállító alkotja a tagságot. Új tagként csatlakozott a Papyrus Hungária Zrt., a gyõri Palatia Nyomda és az Érdi Rózsa Nyomda. Eredményes gazdálkodási évet folytatott A Pro Typographia nyomdatermékverseny idei nyertesei 10 PRINT & PUBLISHING 132/2012

11 2011-ben a szövetség. Akeletkezett nyereségbõl a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a szövetség elnöksége és a tagság döntése alapján egyszeri részlettagdíj elengedésével is támogatja tagjait, ami a harmadik negyedévi tagdíjfizetést érinti. Más tagdíjszámítási módszer szerint fizetnek a nyomdaipari szolgáltatók. Így a nyomdák esetében ez teljes mértékû elengedést, a beszállítóknál, akik kevesebbet fizetnek, 50%-os csökkentést jelent. Még erõteljesebben törekszik a jelenlegi elnökség, hogy a tagok forintban kifejezhetõ elõnyökhöz is jussanak, ha igénybe veszik a szövetség szolgáltatásait. Évek óta sikeres pl. a közös energia-beszerzési tenderezés. A szövetség tagjai közösen vásárolják az elektromos és földgázenergiát, így kedvezményhez jutnak. Megtakarítást eredményez a közös biztosítás is. Szintén pénzben kifejezhetõ a rendezvények részvételi díjában nyújtott kedvezmény. Nemcsak hazai eseményekrõl van szó, hanem pl. az IARIGAI nemzetközi tudományos konferencián való részvételrõl is, amit Budapesten rendeztek 2011-ben. Támogatta a szövetség a fiatal nyomdászok konferenciáján részvevõ magyar küldötteket is. Erõsíti a szakmai összetartozást a Magyar Nyomdatermék logó bevezetése, amit csak a szövetség tagjai használhatnak. Jelenleg 96 kiadó tünteti fel termékein a Magyar Nyomdatermék logót, ezzel is ösztönözve a hazai nyomdaipari termékek iránti keresletet. Három év alatt több mint 50 millió terméken jelent meg a minõségi védjegy. 53. alkalommal került megrendezésre a szövetség szervezésében a nyomdatermékek versenye, a Pro Typographia pályázó 127 termékkel nevezett, melybõl 38 könyv, 10 tekercses periodika, 10 akcidens, 25 különleges kiadvány, 10 csomagolóanyag, 8 kézmûves termék és 1 biztonsági nyomtatvány volt. A termékek minõsége az elõzõ évhez képest javult, a szakmai zsûri a legnagyobb hiányosságokat a megrendelõ által tervezett és elkészített grafikai munkákra tudta visszavezetni. Különbségek mutatkoztak azonos papírbeszállító ugyanazon papírjánál különbözõ szállítások esetén is. Magazinunk különdíját, a Harmónia Díjat idén a Dürer Nyomda Kft. Elbeszélések címû keménytáblás, orosz nyelvû kiadása nyerte el. Hess András néven díjat alapított a szövetség tagjai számára. Így a munkaadók nemcsak cégen belül, hanem országosan is elismerhetik kollégáik kimagasló szakmai tevékenységét. Díjazottak: Keczeli Róbert (Állami Nyomda), Del Medico Judit (Díjbeszedõ Nyomda), Bánfi Józsefné és Vinczéné Szeverényi Gizella (Dürer Nyomda), Szabados Gyula (Nyomda-Technika), Uram Jánosné (Pénzjegynyomda), Boga Károly (Prospektus Nyomda). Nagy várakozás elõzi meg minden évben a Magyar Nyomdászatért Díjat ben az aranygyûrûs kitüntetésben Vadász József, a Szekszárdi Nyomda volt igazgatója részesült, aki idén megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerést is. Pro Foederatio díjjal azokat a kollégákat és szakembereket ismeri el a szakmai szövetség, akik a szövetség és az ágazat munkáját jelentõs mértékben támogatják és segítik. Idén Faludi Viktória, a Magyar Grafika fõszerkesztõje, Korsós Ilona, a Printinfo fõszerkesztõje és Tolnai László, a Print & Publishing ügyvezetõje részesült ebben a kitüntetésben. A díjazottakról mostani és következõ számainkban részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Ágazati tevékenységek Egész szakmát érintõ érdekképviseletet és lobbitevékenységet is ellát a szakmai szövetség. Kiemelendõ a múlt év vonatkozásában a termékdíjtörvénnyel kapcsolatos munka. Az iparág egységes állásfoglalásának kialakítása után a szövetségnek sikerült a törvénnyel kapcsolatos módosításokat elérnie, amelyek lehetõvé tették a nyomdaipar számára az átvállalási szerzõdések megkötését, csökkentette a termékdíjba bevont termékek körét. Egyeztetéseket, konzultációkat kezdeményezett az Országos Hulladékkezelõ Ügynökséggel, mint törvényalkotóval. Javaslatokat tett a jelenlegi szabályozás megváltoztatására, melyek a magyar vállalkozások piaci hátrányának megszüntetését, a fekete gazdaság csökkentését célozták. Kisebb mértékû, egységes, igazságosabb rendszerre tett javaslatot. Ez a koncepció lényegesen csökkentené a most bevezetett nyomdai adminisztrációt. Kisebb, a papír árával arányosabb díjtétel mellett az állam nagyobb jövedelemhez jutna, melynek beérkezése is biztosítottabbá válna. Az OHÜ ígéretet tett a rendszer vizsgálatára és a most alkalmazott környezetvédelmi termékdíjtörvény fonákságainak orvoslására. Azonban ez a mai napig nem történt meg, sõt, az ebben a témában rendezett május 25-i szakmai konzultáción sem Vámos Oszkár, az SZÖVETSÉGEK OHÜ vezetõje, sem pedig kollégái nem képviseltették magukat. Egyre világosabbá válik, hogy a nyomdászat érdekeit európai és nemzeti szinten egyaránt képviselni kell. Ez csak hazai vállalkozások összefogásával lehetséges. Biztosítani kell a nyomdaipar számára a megrendelések minél nagyobb mértékû megszerzését. A Nyomda- és Papíripari Szövetség a Magyarországi Papír-nagykereskedõk Egyesületével és a Hungaryvel együtt megalapította a Print Power Hungay-t. Ez a brüsszeli székhelyû nemzetközi kezdeményezés a média döntéshozók meggyõzését vállalta fel. Központilag kidolgozott marketinganyagok felhasználásával törekszik a médiatortából minél nagyobb nyomdai szelet elérésére. A szövetség 2011 óta tagja a Print Power szervezetének és idén csatlakozik a Two Sides mozgalomhoz is. Ennek célja a nyomdaiparról kialakított negatív vélemények megszüntetése. A nyomdaipar nemhogy környezetkárosító, hanem épp ellenkezõleg: az új elektronikus és online médiánál is fenntarthatóbb világot biztosít, aminek széles körû tudatosítása Magyarországon is elkezdõdött. Csatlakozott a szövetség az európai nyomdaipar reorganizációs programjához. Ennek keretén belül nemzetközi tanulmányok felhasználásával kétnapos workshop került megrendezésre. Itt a munkaadók és munkavállalók párbeszéde az együttmûködés jelentõségét tudatosítja, felhasználva az általános tapasztalatokat a nemzeti és vállalati sajátosságok megtartása mellett. Terjed az együttmûködésen alapuló, a vállalati hatékonyság növelését és költségcsökkentését biztosító lean módszer alkalmazása a nemzetközi nyomdaiparban. Aszövetség felhívta a nyomdák figyelmét a lean rendszerre, ami az együttmûködésre és cselekvésre építve öt stratégiai alapelven nyugszik, és a cégek piaci helyzetének gyors javulásánál jól alkalmazható. Lobbitevékenységet indított a szövetség, hogy a közbeszerzési pályázatoknál az értékelés során elõnyt jelentsen, ha valaki a szövetség tagja. Egyelõre félsikerrõl lehet beszámolni, mert a pályázatok elbírálásánál már elõírás lett, hogy magyar nyomdának kell elkészítenie a nyomdaterméket. A szövetség tagjai és a menedzserfórum részvevõi tájékoztatást kaptak arról, miért jogszerû a jelenlegi katasztrófavédelmi szabályozásban, ha a nyomdák veszélyeshulladék-tárolás és -felhasználás miatt nem nettó árbevételük 0,1%-át, hanem a tevékenységük során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 1%-át fizetik be június 11-i hatállyal elfogadták a módosító indítványt, mely szerint évben a nyomdaiparnak nem kell nyilatkozatot beadni és a hozzájárulást megfizetni. 132/2012 PRINT & PUBLISHING 11

12 PRESZTÍZS Akikre büszkék vagyunk! Hess András-díjazottak, 2012 (I.) Idén hatodik alkalommal került átadásra a díj, amelyet a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai alapították azzal a céllal, hogy társadalmilag is elismerjék a szakmánkban folyamatosan kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kollégákat, akik munkájukkal a szakma presztízséhez, az adott vállalkozás sikeréhez jelentõsen hozzájárulnak. Nagyon jó fogadtatásra talált a kezdeményezés, számos tagvállalat él ezzel a lehetõséggel. Sorozatunkban bemutatjuk a nyerteseket. Hess András-díjas nemzetközi tenderigazgató Keczeli Róbert Eddig betöltött munkakörei komplex és sajátos szemléletû, a fejlõdésre állandóan nyitott szakemberré formálták. Szeret új és újabb dolgokat kipróbálni, a megújulásra való képesség fontos a számára. Személye az Állami Nyomdában garanciát jelent a korrekt kereskedelmi kapcsolatokra is. A társaság exportárbevétele dinamikusan növekszik, amit elsõsorban a nemzetközi kereskedelmi csapat munkája eredményeként könyvelnek el. Mára a belsõ piacokon leszûkültek a megbízási lehetõségek, így folyamatosan új külföldi piacokat keresnek, a környezõ országokban alapított közös illetve leányvállalataikkal együtt is, az exportmegrendelések megszerzésére, nemzetközi tendereken való részvételre még a korábbiaknál is sokkal nagyobb figyelmet fordítanak. A nemzetközi tenderigazgatóság pedig lényegében a társaság külkereskedelmi tevékenységét végzi. A kéziszedésen át a montírozásig sok mindent s nemis rövid ideig végzett. Elsõ önálló munkája a titokban készített névjegye volt, amelyre fél év tanulóidõ után a nyomdász megnevezés is rákerült és ettõl természetesen majdhogynem gutaütést kapott Holczer Gyuri bácsi, az egyik mestere. Késõbb, felsõfokú tanulmányai befejeztével már mind a szakmában, mind pedig az emberekkel való együttmûködésben komoly tapasztalatokra tett szert. Visszaemlékezve, arra is igen büszke, hogy még normásnak is elfogadták Csepelen, a Zrínyi Nyomdában, és úgy érezte, egy kevésbé közkedvelt munkakörben is megbecsülés övezte. Az Állami Nyomdában töltött nyolc évet követõen két év kiadói kaland után komoly kihívást jelentõ feladatot a SZÜV Nyomdában kapott kereskedelmi osztályvezetõként. Akkor persze még nem is sejthette, hogy ezzel ismét az Állami Nyomdához fog kerülni. Az ügyviteli és leporellónyomtatványokat gyártó SZÜV Nyomda beolvadásával az addig többnyire értékcikkeket gyártó Állami Nyomdában két, nem túlságosan közelálló profil találkozott. Új piacokat, új vevõket kellett találniuk, miközben még az egyik 12 PRINT & PUBLISHING 132/2012

13 PRESZTÍZS korábbi fõprofil késõbb már nem túl perspektivikus vonalán hisz az irodai informatika ezzel szembe ment, a nyomtatványok tömeges gyártásában is teljesíteniük kellett. Termékportfóliójuk korszerûsítése, az új védelmi elemekkel készülõ nyomtatványok elõállítása, 98-tól a plasztikkártyagyártás és megszemélyesítés bevezetése, a nyomda folyamatos korszerûsítése meghozta a várt eredményeket mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Meghatározó szerepet játszottak a hazai okmányreformban, az okmányok elõállításában, s olyan korszerû, EU-konform okmányok, zárjegyek, adójegyek elõállításában is, amelyek a hamisításoknak tudták útját állni. A társaság a klasszikus nyomdaipari termékek elõállításától jutott el a komplex biztonságtechnikai megoldások szállításáig, tevékenységének fókuszában az okmánybiztonsági termékek és szolgáltatások, a mûanyagkártya-megoldások, az elektronikus dokumentumkezelés, nagy tömegû üzleti levelezés lebonyolítása és újabban a mobilfizetési rendszerfejlesztések állnak. A munkában Keczeli Róbertnek a napi élet adja a feladatokat, akár a legújabb megoldások, akár egyéb fejlesztések terén. Magánéletében pedig fiaira és azok pályájára is oda kell figyelni. Szívesen utazik, többek között szülõvárosába, Párizsba vagy bárhová, Pozsonytól Szófiáig, és akár az egynapos utakon is megtalálja azt, ami a tájakat, vidékeket személyes ismerõseivé teszi. Nagypályán Keczeli Róbert a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán szerzett nyomdaipari üzemmérnök, majd gazdasági szakmérnök diplomát. Pályafutását a Zrínyi Nyomdában kezdte kéziszedõként, majd nyomdai montõr, munkaügyi szakelõadó, üzemszervezõ munkakörökben dolgozott 1969 és 1982 között. Késõbb az Állami Nyomdában vezetõ szervezõ, majd kereskedelmi és marketing osztályvezetõként tevékenykedett ben a Rizzoli Corriere della Sera csoport magyarországi kiadóvállalatának mûszaki igazgatója, 1992-tõl a SZÜV Leporelló Nyomda kereskedelmi osztályvezetõje volt tõl újból az Állami Nyomdában dolgozott, elõször a kereskedelmi terület felsõvezetõjeként, 2005-tõl pedig nemzetközi tender igazgatóként. Vérbeli nyomdász, angol és francia nyelvtudású, könnyed eleganciájú kereskedõ. Két felnõtt gyermek édesapja, aki egyaránt gourmand a nyomdászat, a kereskedelem, a finomételek és a minõségi zene területén. 132/2012 PRINT & PUBLISHING 13

14 PRESZTÍZS Hess-díjas: Uram Jánosné Aki a hamisítók fejével is tud gondolkodni Acsomagolóanyag-gyári gyakorlati munkahely emlékezetes a számára, itt ugyanis már nem csak papírt, de parafinozott papírt is gyártottak és különféle extrudált termékeket is. Polietiléngyártással és flexonyomással is foglalkoztak, és õk a késztermék minõségét ellenõrizték. Édesapja külföldi útjairól mindig érdekes szalvétákat hozott neki, kislányként valószínûleg neki volt a legszebb gyûjteménye, s talán ennek köszönhetõ, hogy a szép papírok iránti szeretete mindmáig megmaradt nála. Uram Jánosné fia újságíró, két gyermek apja, leánya pedig most szerzi meg másoddiplomáját, végzõs hallgató, francia tanárnak készül. A fiatal nagymama szabadidejének nagyobb részét az unokák kötik le, de emellett szívesen olvas és színházi elõadásokra, népzenei koncertekre is szakít idõt. Uramzsuzsi ahogyan kollégái nevezik alapos ember. Ma már a Pénzjegynyomdába bekerülõ összes anyag, papír, festék és ragasztó átmegy a keze között. Részleteket nyilván nem árulhat el; ezt a biztonsági követelmények miatti titoktartási kötelezettség sem teszi lehetõvé. Munkatársaival mechanikai és kémiai vizsgálatok sorának veti alá a beérkezõ anyagokat, s a nyomda tevékenységének széles spektrumába tudnak bekapcsolódni. Egyebek között az eredetvizsgálat is a területükhöz tartozik, egy idõben igazságügyi szakértõi munkát is vállalt e zen a területen, de ma már erre nincs ideje. A Hess András-díjjal kitüntetett nyomdász ugyanis részt vesz egyebek közt a társaság fejlesztéseiben is. Szakszervezeti tag, az üzemi tanács elnöke, aki szereti tudni, mi zajlik körülötte, hol tart a nyomda, mik az aktuális tervek és irányok, és szívesen fölvállalja mások problémáját is. Vallja, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit-miért csinálunk, akkor sokkal hatékonyabban dolgozunk. S mint szakszervezetis azt is képviseli, hogy jogunk van tudni, hogy mit-miért kell elvégeznünk. Igazi csapatjátékos, aki nemcsak a laborban, de a más osztályokon dolgozókkal is jól együtt tud mûködni a több szem többet lát elvet képviseli. Szeret másoktól tanulni, s úgy érzi, hogy akár még a hamisítóktól is lehet tanulni. Ehhez magyarázatként hozzáteszi, hogy ugyan a bankjegy-, bélyeg- vagy zárjegyhamisítók sokszor egészen gyenge technikával dolgoznak, de általában szakemberek és olykor alkalmaznak ügyes megoldásokat, amiket hasznos dolog az ilyen területen dolgozónak megismerni. Ahamisítók gátlástalan szakemberek, s nekünk tudnunk kell az õ fejükkel is gondolkodni. Névjegy: Uram Jánosné APénzjegynyomda Zrt. laboratóriumvezetõje nyomdaipari üzemmérnök ban technológus gyakornokként kezdte pályafutását, egy évvel késõbb vegyésztechnikus-gyakornok lett. Atyai ráhatásra jelentkezett fõiskolára, 1978-ban nyomda formakészítõ üzemmérnöki diplomát szerzett, a Pénzjegynyomdának ami az elsõ munkahelye immár négy éve laboratóriumvezetõje. Munkáját idõ közben Vezérigazgatói Elismerõ Oklevéllel és a Pénzjegynyomdáért Kitüntetéssel ismertékel. Az üzemitanács elnöke, tagja a társaság felügyelõbizottságának. A Hess András-díjat a nappalijában, egy szekrénybe zárva õrzi. A díjátadó érdekessége volt, hogy az elismerést Boga Károllyal együtt vette át, akivek hajdan csoporttársak voltak a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán. 14 PRINT & PUBLISHING 132/2012

15

16 PRESZTÍZS Hess András-díjas ügyfélkapcsolati menedzser Del Medico Judit Arendszeres munkákkal nincs ennyi probléma, de vannak egyedi, bonyolultabb feladatok, amelyek az ügyfelekkel és házon belül más területeken dolgozókkal is olykor nagyon sok egyeztetést kívánnak mondja kicsit szabadkozva, és elmosolyodik, egyébként ugyanezzel a kedvességgel beszélt ügyfeleivel is. Feladatai közé tartozik a vevõ képviselete a szervezetben, a termék kialakítása, az alapanyagok biztosítása, valamint a gyártás elõkészítése és a termék nyomon követése a gyártásban, egészen a kiszállításig. Részt vett 2008 novembere és 2010 júliusa között az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarország Operatív Program támogatási rendszere pályázatban leírt termelés-irányítási és vonalkódtechnikán alapuló, komplex küldeményelõállítást felügyelõ audit rendszer specifikálásában, valamint az elfogadott rendszerterv alapján a megvalósításában is elsõsorban a vevõi folyamatok szempontjait érvényesítve. Judit édesapja természetszeretõ ember, állatorvosnak készült, de mivel felvételije nem sikerült, az Állatkertben helyezkedett el, s ott dolgozott mindaddig, amíg családját ebbõl el tudta tartani. Anyomdaipar felé a szükség vitte, de kitanulva a gépmester szakmát, itt is megbecsült emberré vált, és ez orientálta Judit pályaválasztását is. Édesanyja a Mûszaki Egyetem szerveskémia tanszékén volt vegyész, gyermekként a labor különleges világa elbûvölte, de amikor pályaválasztásra került sor, nem tudta, milyen irányban szeretne továbbtanulni. Sokféle dolog érdekelte, végül a kép- és szövegszerkesztõ szakmát választotta a nyomdaiparban. Ez akkor elsõ évben indult. Harmincfõs osztályban kezdett, de menet közben olyan sokan lemorzsolódtak, hogy végül összevonták õket a gépmester és kötészeti tanulókkal. Szerette a szakmai tárgyakat és a tannyomdai munkát, ám az intézmény az akkreditációs eljárást akkor nem vitte végig, így Judit egy sima érettségivel fejezte középiskolás tanulmányait. Válaszút elé került: a folytatásban vagy alacsonyan kvalifikált munkát végez, vagy irány a fõiskola! Ez utóbbi mellett döntött, ami nem volt egyszerû, egy-egy vizsgára úgy készült, mint egy érettségire. Viszont a szakmai tárgyaknál már otthonosan mozgott, és több tanárával már óraadóként a középiskolában is találkozott. Választóvíz a fõiskolán is volt, a nyomdaipar és média, illetve a papír és csomagolás szakirány közül kellett választania. Hamar megérett benne a döntés, hogy nem akar a számítógép elõtt tervezgetni, hanem a technológiával akar foglalkozni. A diplomaszerzést követõen kereskedelemmel foglalkozott, aminek lényege a rábeszélés, ez azonban nemaz õ terepe. Mûszaki ismereteit és emberi tulajdonságait azonban a munkahelyén is ötvözni tudta: gyártás-elõ- Pályakép: Del Medico Judit Del Medico Judit tõsgyökeres budapesti, 2002-ben érettségizett a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari, Mûszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ kiadványszerkesztõ tagozatán ben végzett a Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Karának nyomdaipari szakirányán. Elsõ munkahelyén, az Xcopy Kft.-nél szaktanácsadó volt, majd 2007 augusztusa és 2008 májusa között a Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.-nél dolgozott gyártmánygazdaként, négy éve a Díjbeszedõ Nyomda Zrt. ügyfélmenedzsere. Munkáját a holding 2009-ben az Év dolgozója kitüntetéssel ismerte el, tavaly októbertõl a Díjbeszedõ Nyomda Zrt. munkavédelmi képviselõje, idén januártól pedig a munkavédelmi bizottság tagja. Hajadon, hobbija az olvasás és a természetjárás. Angolul középfokon beszél. 16 PRINT & PUBLISHING 132/2012

17 készítõként ugyanis már a munkafolyamatokat jól átlátó és sokkal tapasztaltabb gépmesterrel vagy montírozóval való egyeztetések során fogalmazódott meg benne, hogy meg kell tanulni szót érteni ezekkel az emberekkel, de a munkahelyek többségén meglévõ, az irodista illetve termelésben dolgozó közti különbségeket saját bevallása szerint õ jól át tudja hidalni. Hogy a munkatáskában minden rendben legyen, sokszor afelé való bizalomnak is köszönhetõ volt, amivel sokszor a hibás végterméket tudták kikerülni. Mai munkájáról azt mondja, õ csak egy apró láncszem a gépezetben, de ennek fontosságát jól fel tudja mérni. Jó dolog emberekkel együtt dolgozni, igaz, néha pont ezért nehéz is ugyanis vallja, hogy ez az üzletmenetet is meghatározza. Fél kilenctõl ötig tart a törzsideje, de a másnapi munka elõkészületeivel sokszor tovább dolgozik. Így viszont kevesebb idõ jut a szeretteire. Judit számára fontos a családja, hárman vannak testvérek, a közös élmények meghatározóak számára. Anyai nagyszüleit fiatalon elveszítette, ezért is nagyon szeretne apai nagyszüleivel több idõt tölteni. Szülei huszonévesek voltak, amikor nõvérével és öccsével együtt kisgyermekként cseperedtek, a szülõk megannyi közös élménnyel és életszemlélettel ajándékozták meg õket ekkor. Ha valamire PRESZTÍZS nosztalgiával tekint, az talán ez, hiszen a mai korban ez már keveseknek adatik meg. Ezt a békebeli hangulatot éli meg a reggeli munkába menetelkor, ugyanis nyugodtan reggelizik és készül a munkába, nem fut a busz után, kellemes sétával lép be a dolgozószobájába. Aztán megnyitja jeit, csörög a telefon, de ezt is élvezi, hamar felveszi a ritmust. Felelõsséggel tartozik munkája iránt, és sikerként könyveli el azt is, ha munkahelyét azzal a tudattal tudja délután elhagyni, hogy mindent el tudott intézni, amit kellett, ami probléma volt, azt megoldották. Összeállításunkat készítette: Tarnóczi László 132/2012 PRINT & PUBLISHING 17

18 PRESZTÍZS Játék a betûkkel Gécs Béla 75 éves! A megnyitó igen népes közönsége nyomdászokból, tanárokból, mûvészeti emberekbõl, egyszerû érdeklõdõkbõl tevõdött össze, mutatván a téma iránti érdeklõdést és a kiállító iránti baráti gesztust. Köszöntõjében dr. Simon Mihály, a város helytörténeti kollégiumának elnöke méltatta Gécs Béla életútját. Mint mondta, könnyû dolga volt, hiszen õ maga is hosszú évekig a Knerben dolgozott, másrészt a helytörténeti munkában Gécs Béla partner. A magát tipográfusnak valló kolléga 1937-ben született Budapesten. A Békési Nyomdában (a Kner Nyomda elõdje) 1954-ben kezdett szedõtanulóként, majd három év tanulás után szedõként dolgozott, késõbb diszpécser lett. Veleszületett készsége és önképzés révén tervezõgrafikussá lépett elõ. Ezt a pályát nagyon ambicionálta, szívós munkával jutott elõre elismerésben és produktumokban: hazai és külföldi versenyek, kiállítások itthon és Lipcsében. Az állami protokoll céljára tervezett nyomtatványai, könyv- és minitervei, cikkei a nyomdász szaklapokban, az országos tipográfiai kiállítások létrehozása és szervezése, megjelent könyvei, aktivitása a Kner Tevan Alapítványban és a helytörténeti munkában méltán kiváltották a magas szakmai kitüntetéseket: Tótfalusi Kis Miklós-díj, Kner Tevan Alapítvány-díj, Földi László nívódíj és a Békéscsabáért címû elismerés ban korengedményes nyugdíjba vonult, de ma sem pihen. A kiállítást Tolnai László, a Kiadói Kft. ügyvezetõje nyitotta meg. Õ is régi ismerõse, partnere Gécs Bélának, aki a nevezett nyomdászlapnak rendszeres cikkszerzõje. 18 PRINT & PUBLISHING 132/2012

19 A köszöntõk után öröm volt végigkalandozni a galéria két termében a falakon és a vitrinekben elhelyezett kiállítási anyagot. Láthattunk tipográfusi mûgonddal kivitelezett plakátokat, a címnek megfelelõ, valódi játékos sokszor meghökkentõ megoldásokat (itt kell megjegyezni, hogy némelyik valóban nem kötõdik a klaszszikus és szigorú hagyományokhoz hiszen játék!), láthattunk grafikai terveket (amelyek kifejezetten erre a kiállításra születtek), láthattunk minikönyveket és a világ legkisebb, rekord méretû miniújságokat, valamint a Kner Tevan Alapítvány könyvsorozatát Gécs Béla borítóterveivel. Akiállítás egyik tablóján látható Gécs Béla írásaiból szerkesztett Nyomdászattörténeti töredékek címû, nyomtatásra elõkészített, kiadásra váró könyve, amely csak szakmai támogatással tud megjelenni. Az árusításra nem kerülõ könyv példányaiból nyomdaipari szakiskolák, szakmai szervezetek, könyvtárak, valamint a támogatók részesülnek. A nemes szándék méltó lehet 2013-ban az elsõ magyar könyv megjelenésének 540. évfordulóján történõ megjelenésre. Nemcsak a kiállítás volt élvezetes, hanem az alkalom is, amikor a nyomdászok mostanában ritkuló eseménynek számító találkozása lehetõséget adott a kollegiális eszmecserére. Ezt is becsüljük ebben a délutánban. Megragadjuk az alkalmat, hogy ezúton is köszöntsük Gécs Bélát 75. születésnapján, azt kívánva, hogy sok alkotóévet éljen még egészségben családja és a nyomdászkollektíva javára. Malatyinszki József PRESZTÍZS 132/2012 PRINT & PUBLISHING 19

20 OKTATÁS Nyomda-, papír-, csomagolástechnológia Teljessé vált a szakmai képzési struktúra Tudásbázisú iparág a grafikai kommunikáció, melynek szerves része a papír- és nyomdaipar. Az alapmérnöki képzés során megszerzett tudás sok esetben nem elég, és nagyon gyorsan elévül. Abolognai folyamat a mérnöki BSc.-képzést 7 szemeszteressé tette. Ennek nagy elõnye, hogy kitolta a hallgatók döntési idejét,ésabsc.-diplomamegszerzéseutánnemcsakszakirányban tanulhatnak tovább, mint az korábban történt. Eddig egy gépész üzemmérnökbõl csak gépészmérnök lehetett. Ma egy gépész mesterfokú diplomáját megszerezheti más területeken is, mint például számítástechnika vagy elektronika. Teljessé akkor válik a rendszer, ha a hallgató az alapdiplomája után megszerzi a mesterfokú diplomát, és ennek folytatásaként lehetõség nyílik specializált szakterületén belül a doktori iskola elvégzésére is. Ettõl kezdve az Óbudai Egyetem a papír-, nyomda- és csomagolóipar számára kínálja ezeket a lehetõségeket. Doktori iskola Megkapta az akkreditációt az Óbudai Egyetem második doktori iskolájának elindításához. A könnyûipari mérnök MSc.-re épülõ képzés az Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola nevet viseli. Vezetõje Dr. Barsa Judit professzor asszony. Adottak a képzés feltételei is. Kialakultak a kutató laboratóriumok, létrejött a megfelelõ konzulensi háttér a karon. Adoktori képzés elmélyíti a tudás elméleti megalapozottságát. Feladata a kutató-fejlesztõ gyakorlat megszerzése, akár idegen nyelvi környezetben is. Ma a hazai nyomda-, papír- és csomagolóipar egyre több technológiai és termékfejlesztést igényel. Versenyképessé ez teszi az ipari és szolgáltató vállalkozásokat. Számos gyakorlati példa hozható az ágazatból. A CLB Packaging Kft. például vakok számára is olvasható csomagolásokat fejlesztett ki és további termékfejlesztést végez a biztonsági elemek alkalmazása területén is. Az STI Petõfi Nyomda Kft. tanulmányt dolgozott ki a digitális doboznyomtatás és -készítés kis példányszámú megrendeléseinek gazdaságosságáról. Egyre jelentõsebb fejlesztéseket igényelnek a környezetbarát nyomtatási és csomagolástechnológiai rendszerek vállalkozáson belül történõ kidolgozásai is. A végzõsök jó állások betöltésére alkalmasak, hiszen egyre keresettebbek mind a magyar, mind pedig a nemzetközi vállalkozásoknál az ilyen tudással felvértezett szakemberek február 15. a következõ jelentkezési határidõ a nyomda- és papíripari, illetve csomagolástechnikai doktori (PhD) képzésre az Óbudai Egyetemen. Mesterdiploma Megerõsödött a négy féléves mesterdiploma képzése a médiatechnológiai intézeten belül. Ennek elsõdleges célja az alapképzés tudásanyagának megerõsítése, valamint a legújabb ismeretek bemutatása, elsajátítása. Korábban a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen nyílt lehetõség a KMF nyomdaipari üzemmérnöki képzés folytatására és egyetemi diploma megszerzésére. Három éve a Nyugat-magyarországi Egyetemen és az Óbudai Egyetemen közös képzésben megteremtõdtek a személyi és tárgyi feltételek a szakirányú MSc.- képzésre. Ez a 4 féléves oktatás nappali és levelezõ karokon egyaránt elvégezhetõ. Jelentkezési határidõ november 15. Kiscsoportos hallgatói kabinetek technológiai és termékfejlesztéseket tesznek lehetõvé, gyakorlati szakmai feladatok elvégzésére alkalmasak. A mérnökjelöltek, pl. a Canon Centerben a kamerás 20 PRINT & PUBLISHING 131/2012