Kémiai kockázatok a magyar mezőgazdaságban Simon Gergely 2016.05.30
1972 óta működik. Kanadában békepárti aktivisták alapították a Greenpeace-t, azóta globális kampányszervezetté fejlődött. Céljaink változatlanok: fellépni a környezetünk és a béke védelmében. A Greenpeace semmilyen kormányzati vagy vállalati, pártokhoz köthető forrásból nem fogad el adományt, hogy függetlenségét, elkötelezettségét semmi se befolyásolhatja. Működését kizárólag magánszemélyek támogatásából végzi.
TTIP terv: Szabályozási együttműködési tanács a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. Így a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás, azaz a GMO-k és a vegyi anyagok engedélyezéseit is. A TTIP a második legnagyobb előnyt a vegyi anyag gyártóknak jelenti USA kormányzat: az uniós vegyi szabályozás, különösen a hormonkárosító anyagok tervezett korlátozása, hátráltatja a globális kereskedelmet - ez ellentétes a TTIP célkitűzéseivel.
Endokrin diszruptor anyagok - EDC-k Az endokrin rendszerbe, azaz a hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok. Az EDC-k nemcsak pl. elnőiesedést okozhatnak, de - károsítják az ideg- és az immunrendszert; - mell-, here- és prosztatarákhoz is hozzájárulhatnak. EU rendelet: 2014-től tilos EDC növényvédő szereket engedélyezni Mai napig nincs elfogadott kritériumrendszert a beazonosításukra, így nincsenek kivonások Svédország sikeresen beperelte az Európai Bizottságot emiatt. PAN-felmérés: EU mezőgazdasága nagyon sok EDC növényvédő szert használ - boltokban kapható zöldség-gyümölcs áruk rendszeresen tartalmaznak hormonkárosító szermaradékokat. EDC anyagok miatti eü-i kár: évi 157-270 milliárd EUR, az EU GDP 1-2%-a
TSFP (IUCN) neonikotinoid jelentés IUCN 2014: 29 kutató 4 év alatt áttekintett kb. 800 tanulmányt neonikotinoidokról: a világ legelterjedtebb rovarölő szerei közel olyan veszélyesek a környezetre, mint a DDT. A neonikotinoidoknak komoly szerepük van a méhek, és más beporzó rovarok fogyatkozásában, de a hatásuk messze túlmutat a rovarfajokon: teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek. A gyűrűsférgek fogyatkozása hasonló csapás a világ élelmiszer ellátására, mint a méhek eltűnése. Nem helyettesíthető a szerepük a talaj termőképességének megőrzésében Eközben hazánk: - vészhelyzeti derogációt kért a neonikotinoid csávószerek eseti használatára a méhek számára vonzó kukorica és napraforgó vetőmag termeléséhez. - eseti engedély keretében pedig itthon csávázzuk ukrán exportra vetőmagokat ezen szerekkel.
Neonikotinoidok toxicitása A 3 neonikotindoid LD50: 3-5 ng Az 1 vetőmagon lévő 0,5-1 mg-nyi hatóanyag tehát több mint 100-200.000 méh halálos adagja! (ez csak elvi számítás) Megjelennek pollenben, nektárban és a guttációs cseppekben Hazai vizsgálatok kimutatták neonikotinidokat pollenben, virágzatban csávázott növényeknél A téli méh veszteségek sokkal nagyobbak, ha neonikotinoidokkal csávázott földekről gyűjtögettek a méhek (Lu, 2014) Skót kutatás a pollenben/nektárban található neonikotinoid mennyiség károsítja a poszméheket: - 55% csökken a méhek száma a kolóniában - 71%-al kevesebb egészséges fiasítás - 57%-al csökken a kaptár tömege (Connolly, 2015)
Guttációs cseppek: Greenpeace mérés A Greenpeace neonikotinoidokkal csávázott kukoricanövények guttációs cseppjeit vizsgálta Pest-megyében 2013-ban A kutatás megállapította: a kukoricanövény által kiválasztott guttációs folyadékban az érintett rovarölő szerek a szántóföldi permetezésnél engedélyezett, sőt akár annál jelentősebb hatóanyag-koncentrációban is jelen lehetnek. A sarjadási cseppjei a méhek és más beporzók számára heteken át halálos dózisban tartalmaznak rovarölő szereket.
Neonikotinoidok és patogének Alaux (2010): imidakloprid kitettség esetén nő a Nosema ceranae miatti méh halálozási arány. Di Prisco (2013): Kevés klotinaidin károsítja a rovarok immun aktivitását, elősegíti a vírusos patogének terjedését házi méheknél. Iwasa (2004): nem méh veszélyes tiakloprid és acetamiprid neonikotinoid gombaölők jelenlétében akár 1000-szer mérgezőbbé válik méhekre.
Neonikotinoidok szinergikus hatása és atka Egy kanadai kutatás szerint, ha a méhek neonikotinoiddal csávázott kukoricáról gyűjtenek, akkor megnő a vírusos megbetegedések száma (IAPV, BQCV, DWV). Ősszel több atka lesz a kaptárban, mint a kontroll családoknál (Alburaki, 2015) Magyarán sok nosemás, vírusos, sőt atkás probléma mögött neonikotinoidok állhatnak
Neonikotinoid tilalom = növekvő rovarirtó szer használat? NÉBIH: jelentősen nőtt 2014-ben a tilalom után a rovarirtó, ezen belül is a méhekre kiemelten veszélyes klórpirifosz, továbbá a talajfertőtlenítők felhasználása. Ezek csak összesített (aggregált) adatok: nincs lebontva a tilalom által érintett terményekre napraforgó, kukorica, repce. Más országokból nem kaptunk ilyen adatot.
Neonikotinoid tilalom = növekvő rovarirtó használat? Növényvédő szer használati statisztika, Franciaország, 2015
Neonikotinoid tilalom = növekvő klórpirifosz használat? A klórprifosz használatának növekedése elfogadhatatlan és magyarázatot kíván. Miért nem tudta a hatóság megelőzni ennek a káros szer használatának a növekedését? Szőlőkabóca elleni védekezés? Greenpeace régóta javasolja ennek a veszélyes szernek a kivonását. Nemzetközi zöld szervezetek a klórpirifosz globális tilalmát követelik UK idén betiltotta legtöbb használatát
Ki a pánikkeltő? A Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) tanulmánya szerint évi 70-85 millió eurós kárt szenvedhet a magyar agrárium a neonikotinoid tiltással... az Európai Unió gazdaságában 50 ezer munkahely kerülne veszélybe (2013) Nagy-Britanniában a Greenpeace az ipari lobbistákat vádolja rémhírterjesztéssel
Pánikkeltés, hogy károsak a neonikotinoidok? MTA.hu - Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének tanulmánya megállapítja: Több új esettanulmány mutatta ki az agrárökoszisztémák szintjén, hogy a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok jelenlegi, megelőző módszerként történő használata nem egyeztethető össze az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz.
Alternatívák (Megelőző intézkedések) Biológiai gazdálkodást és minimumként valós IPM-et! Ellenálló fajták variálása KÖTELEZŐ vetésforgó Természetes ellenségek (vadvirág sávok) Változatos növénykultúrák monokultúrák helyett Soros társítás (különböző kultúrák egy területen) Talajjavító technológiák A kártevők monitorozása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! gergely.simon@greenpeace.org