K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM ÉRVÉNYES: 1999. szept.1-től MÓDOSÍTVA: 2013. augusztus 31.

KÉSZÜLT: Kőbányai Kékvirág Óvoda 1107. Budapest X. Kékvirág utca 5. Jóváhagyta: Béres Péterné óvodavezető Módosította: A Kőbányai Kékvirág Óvoda nevelőtestülete. Köszönetünket fejezzük ki a Kőbányai Kékvirág Óvoda testületében dolgozó minden kollégának, akiknek építő kritikája, szakmai és emberi hozzáállása segítségünkre volt a program átdolgozásában. 2013. 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 7 I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 8 1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE 2. A HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK 8 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE 9 II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI FELADATAI 12 1. A NEVELÉS CÉLJA 12 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI 12 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Az egészséges életmód alakítása,teljes körű.. 12 3.1.1 A gyermek gondozása 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai 3.1.3 Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra 3.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 15 3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai 3.2.2 Az érzelmi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra 3.2.3 Az óvodánk hagyományai 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 18 3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.2 Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3

III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 22 1. A JÁTÉK 22 1.1 Az óvodapedagógus feladatai 1.2 A játékfejlődés várható megjelenési formái 6-7 éves korra 2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 26 2.1 Munka jellegű tevékenységeink 2.2 Az óvodapedagógus feladatai 2.3 Részfeladatok 2.4 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 3. A TANULÁS 29 3.1 A tanulás formái 3.1.1 Az utánzásos minta 3.1.2 Spontán játékos tapasztalatszerzés 3.1.3 Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés 3.1.4 Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés 3.1.5 Gyakorlati probléma és feladatmegoldás 3.1.6 Gyakorlati problémamegoldás 3.2 Tanulás és szervezeti munkaformák 3.3 A tanulási formák megjelenése 3.4 A differenciált tervezés megvalósítása a nevelési év folyamán 3.5 Óvodapedagógusi szempontok a tanulás megszervezéséhez 3.6 Az óvodapedagógus feladatai 3.7 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 33 4.1 Feladatainkat három nagy részterület köré csoportosítjuk 4.2 Az óvodapedagógus feladatai 4.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4.4 Funkcionálisan használatos eszközök 5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK 36 5.1 Az óvodapedagógus feladatai 5.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 5.3 Funkcionálisan használatos eszközök 6. VERS, MESE 38 6.1 Az óvodapedagógus feladatai 6.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 6.3 Funkcionálisan használatos eszközök 7. MOZGÁS 40 7.1 Megvalósulása 7.2 Az óvodapedagógus feladatai 7.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4

7.4 Funkcionálisan használatos eszközök 8. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 42 8.1 Az óvodapedagógus feladatai 8.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 8.3 Funkcionálisan használatos eszközök 9. MATEMATIKA 44 9.1 Az óvodapedagógus feladatai 9.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 9.3 Funkcionálisan használatos eszközök IV. INTÉZMÉNYÜNK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 45 1. Fejlesztőpedagógia 2. Logopédiai ellátás 3. pszichológus programja 4. Intézményünk ifjúság és gyermekvédelme 5. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek V. PROGRAMUNK SAJÁTOS TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. DRÁMAJÁTÉK 53 1.1 A drámajátékok megjelenése a csoportok életében 1.2 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok 2. FEJLESZTŐ CSOPORT 55 2.1 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok 3. BESZÉDFOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉG 57 ELMARADÁSOKAT MUTATÓ ÓVODÁSKORÚAK LOGOPÉDIAI ELLÁTÁSÁNAK PROGRAMJA VI. INTEGRÁCIÓ 61 Értelmi akadályozottság, autizmus, beszédfogyatékosság VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 65 1. A GYERMEKCSOPORTOK MEGSZERVEZÉSE 66 1.1 Napirend 1.2 Nyári napirend 1.3 Hetirend 5

2. AZ ÓVODA PARTNERKAPCSOLATAI 68 2.1 Kapcsolattartás formái 2.2 Óvoda-iskola partnerkapcsolat rendszere VIII. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 70 1. Az óvodába kerülés lehetőségei 1.1 A család feladata az óvodába kerülés esetén 1.2 Az óvoda feladatai a gyermek óvodába fogadása esetén 2. Óvoda és iskola átmenet 2.1 Az iskolába lépés feltételei: ( tankötelezettség ) 2.2 Az iskolára való alkalmasság szempontjai 2.3 Az óvoda feladata az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében IX. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ 73 SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI A PROGRAM BELSŐ GARANCIÁI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 75 Felhasznált irodalom 76 Mellékletek Nyitnikék (program ismertető szülők számára) 78 6

BEVEZETŐ Örömmel adjuk közre a Kőbányai Kékvirág Óvoda "Kékvirág " programját, mely, a sokéves közös munka, az együttgondolkodás és együttdolgozás eredményeként jött létre. Programunk a meglévő pedagógiai értékek megtartásával készült, figyelembe véve a mai kor pedagógiai törekvéseit, valamint az állandóan változó társadalmi igényeket, melyeket a szűkebb és tágabb környezetünk állít elénk. Szakma iránti elkötelezettségünk, az ember és gyermekszeretetünk vezérelt bennünket a program kidolgozásakor, melynek tartalmát a az egyénre szabott nevelés, fejlesztés elvével kívánunk megvalósítani, amely magában foglalja: a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermekeket megillető jogokat, és esélyegyenlőséget, a színvonalas nevelést - az optimális feltételeket, a szellemi erkölcsi - biológiai értelemben vett egyedi személyiséget. Erich Fromm így ír erről: " A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit, vagy amit szeretünk." 7

I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE Minden egyes emberi élet csak egyszeri és megismételhetetlen, ezáltal a megszületett gyermek kincs, a jövő értéke, az emberi élet láncolatában az összekötő kapocs. A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, szociális, szeretetre méltó lény, akiben az ígéret és lehetőség lakozik. Kedvessége, bájos ártatlansága, kifogyhatatlan tudásvágya nagyon sok öröm forrása. A gyermek más, mint a felnőtt, benne még megvan a lehetőségek teljessége. E gondolatok szellemében az általunk nevelt gyermek lehessen boldog, vidám, nyílt, környezet és egészségtudatos, szerethesse pajtásait, szűkebb, tágabb környezetét, hazáját és bizalommal fordulhasson a környezete felé. Fontosnak tartjuk a szabad játék elsődlegességét, szeretetteljes gondoskodó nevelés légkörében egyenlő esély lehetőségének biztosítását a kiemelt figyelmet igénylő, ezen belül az egyéni képességek kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az egyediség, a másság elfogadását, a gyermek életkorának megfelelően közösségi kapcsolatainak létrehozását, valamint az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét. Bízunk abban, hogy az óvodában eltöltött évek, mint az egészség, mint az érzelmierkölcsi nevelés szempontjából is maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára, amely alapot ad a sikeres iskolai évekhez. 2. NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK, ALAPELVEINK Nevelésfilozófiai megközelítésben: a humanizmus, a demokratizmus, az emberközpontúság örök emberi értékek, melyek a tiszteletet, szeretetet, bizalmat, elfogadást, toleranciát jelentik mindennapi munkánkban. A gyermeki személyiség fejlesztése szempontjából fontosnak tartott alapelveink: - a szabad játék elsődlegessége, - a gyermeki szükségletek kielégítése, a kiemelt figyelmet igénylő (SNI, BTM tehetséges) gyermekeknek az életkorhoz illeszkedő követelményekkel, fejlődésük elősegítése, esélyegyenlőség biztosítása. - egyéni bánásmód az egyéni és életkori sajátosságok, a személyiség az egyéni képességek, adottságok, a fejlődési ütem és a szociokulturális helyzet figyelembevétele, szociális hátrányok enyhítése. 8

- a verbális és testi képességek kibontakoztatása, érzelmi, erkölcsi, értelmi, szociális képességek hátrányainak enyhítése, finom hangolása egyéni és közösségi szempontok alapján, fejlődést támogató értékeléssel az elfogadás, bizalom, szeretet és empátia jegyében. - a kiemelt figyelmet igénylő (SNI, BTM, tehetséges) gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésük elősegítése - komplex nevelés, a tudás, az igazságosság, a szabadság és a méltányossági elvek mentén, előítélet mentesség - inkluzív pedagógia, kiterjesztett integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció érvényesítése (egyediség, másság, individum, migráns, tehetséggondozás), - a gyermeki fejlődés nyomon követése, - az iskolai életre alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása. Pedagógiai hitvallásunk: a családdal kézen fogva kulturális értékek közvetítésével értékes személyiségek formálása, valamint a kiemelten fejlesztendő kompetenciák megalapozása, megfelelő szintű birtoklása, célzott differenciált képességfejlesztéssel a játékosság elveinek betartásával. 3. INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE Óvodánk törzs épülete ötven éve épült, melyet három évtizeddel ezelőtt tovább bővítettek, ill. korszerűsítettek. Épületünk világos, tágas csoportszobákkal és kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Udvarunkat fás, bokros területek teszik gyermekeink számára egészséges környezetté, eszközeinket folyamatosan cseréljük, korszerűsítjük, melyek az önfeledt játékot és a koordinált mozgásfejlesztést is szolgálják. Intézményünk a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak alapján tud a kisgyermekekről gondoskodni hét óvodai csoportban. Ebből kettőt a kerületi igényeknek megfelelően logopédiai fejlesztő csoportként (lokális integráció) működtetünk azzal a célzattal, hogy a Helyi Óvodai Program alapján speciális fejlesztő programokkal segítsük a beszédhibákkal ill. részképesség zavarokkal diagnosztizált sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánk többi csoportjában integrálja az enyhe fokban értelmileg sérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket. Testületünk 1995 óta foglalkozik a drámapedagógia kérdéseivel és gyakorlati megvalósításával, mellyel nyitottabb világot kíván teremteni a felnövekvő gyermekek számára. 9

Kedvező adottságainkat kihasználva, hangsúlyozott szerepet kap az udvari élet változatossága, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítása (természetszeretet, természetismeret, természetmegőrzés). 2009-ben és 2012-ben intézményünk elnyerte a Zöld Óvoda címet az Oktatási Minisztériumtól. A hagyományos óvodai értékek megőrzése mellett változatos kapcsolatteremtési formákat tartunk fontosnak (nevelési találkozók, szülők fóruma, barkács-délutánok, család óvoda közös kulturális programjai stb). A népi hagyományok megőrzése érdekében megismertetjük gyermekeinkkel a régi mesterségeket (korongozás, szövés). Szakmai munkánk elismeréseként 2004-ben az Oktatási Minisztériumtól az intézmény megkapta A Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton a Kiválóság Díj kategóriában az elismerő oklevelet. Személyi feltételek Nevelőtestületünk stabil, óvodapedagógusaink felsőfokú végzettségűek (Gyógypedagógiai Főiskolával, Tanítóképző Főiskolával, pedagógiai szakvizsgával, drámapedagógusi végzettséggel). Az intézményben a 7 óvodai csoportban 16 fő óvodapedagógus dolgozik, melyből egy az óvodavezető, egy pedig a fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus fejlesztőpedagógus. Két csoportban, 2 fő asszisztens dolgozik az óvodapedagógusok mellett. Munkánkat főállású logopédusok a fejlesztő logopédiai csoportok mellett, és egy mellékállású logopédus heti két alkalommal segíti. Rendelkezésünkre áll még pszichológus is félálláshelyen. A pedagógus továbbképzés elveit és folyamatát a Minőségirányítási Program tartalmazza. Munkatársaink közé tartoznak a szakképzett dajkák, valamint az óvodatitkár és a kertész is. A dajka nénik, idejük nagy részét a gyermekek között töltik, így munkájuk szorosan kapcsolódik a mindennapi tevékenységformák szervezettebb, kiegyensúlyozottabb megvalósításához. Az óvodapedagógusokkal együttműködve kiemelten a gondozási feladatokban vesznek részt a csoportszobában és az udvaron egyaránt. 10

Tárgyi feltételek - A módosított Helyi Óvodai Program megvalósításához az eszközök biztosítottak. - A Kőbányai Önkormányzattól rendkívüli költségvetést nem igénylünk. Az általános, speciális feladatok megvalósításához a mindenkori éves költségvetés elegendő. - A biztonságos óvodai élet zavartalan működéséhez a feltételekkel rendelkezünk. Óvodapedagógusaink között színes egyéniségek találhatók: - mindig mosolygós, - demokratikus, - jókedvű, és határozott, - jóhumorú, szakmailag elhívatott, - énekelve határozott, - mozgáskultúra fontosságát valló, - környezetvédő, - játék-ötletmester, - képességfejlesztést előtérbe helyező, - pályázatíró - pedagógusi pályát kezdő. Mindannyian együtt valljuk Váczi Mihály sorait: " Élni, szeretni, hinni a világot, Tenni valamit, mivel besugárzod - élni csak így érdemes." 11

II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI, FELADATAI 1. A NEVELÉS CÉLJA: - A nevelés elsődleges színtere a család. - A tudásalapú társadalom megteremtésének biztosítása az egész életen át tartó tanuláshoz való képességek elsajátítása, valamint a kulcskompetenciák, mint célorientált, mások jogait tiszteletben tartó, magán és közérdeket összeegyeztetni képes kompetenciacsírák megfelelő szintű birtoklása, a köznevelés rendszerében koherencia teremtése. - Szeretetteljes légkörben harmonikus, egészséges lelkű, az erkölcsi normákat megtartó kiegyensúlyozott, a világ dolgai felé nyitott, önállóan kezdeményező, önkifejező kisgyermekek nevelése. - A programban, a nevelési folyamatokban a hagyományos értékek, érzelmi, erkölcsi, egészségfejlesztés megtartása mellett kiemelten biztosítani a drámapedagógiai módszerek beépülését. - A kiemelt figyelmet igénylő és sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedéshez szükséges feltételek biztosítása, a migráns gyermekek elfogadása annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásukhoz és ezen keresztül a minél teljesebben a társadalomban megtalálja a helyét, annak érdekében,hogy hátrányaik csökkenjenek, és hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. - A logopédiai csoportokban (lokális integráció) a Helyi Óvodai Programban meghatározott feladatokon túl speciális fejlesztő program használatával, tevékenységközpontú szemlélettel (egyénre szabott, differenciált tervezéslogopédiai fejlesztés) alkalmassá tenni a sajátos nevelésű gyermekeket az iskolai élet megkezdésére. - A kiemelt figyelmet igénylő és tehetséges gyermekek szűrése, kibontakoztatásuk feltételeinek megteremtése, nyomon követése. Tehetségpontként való működése az intézménynek, ezzel is elősegítve a fejlesztést. 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI: - óvó - védő, gondoskodó, stabil biztonságot teremtő, - szociális, - nevelő személyiség és képességalapozás, fejlesztés, - integráló Az óvodában, miközben megvalósulnak a funkciók, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. 12

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztés. 2. Az érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés a családi nevelés értékeinek megismerésére nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. Az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1 Az egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztési program. Cél: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, egészségük fejlesztése, megóvása a szokások kialakítása, testileg és lelkileg egészséges személyiség formálása. Alapelvek: Az egészség, mint testi-lelki és szociális jólét fenntartása a családdal közösen. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Együttműködünk a családdal, tiszteletben tartjuk szokásrendjét. A szülőket partnerré tesszük a feladatok elvégzésében. Törekszünk az óvodai szokások és a család életrendjének közelítése. A gyermekek egészségének megőrzése alapvető fontosságú számunkra, minden esetben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat (testi, lelki gondozás). Differenciált bánásmódot alkalmazunk (adott esetben speciális gondozás különböző betegségek esetében- allergia, ételérzékenység, cukorbetegség állandó gyógyszerszedés ). A fejlődés nyomon követése Feladat: - szomatikus, pszichikus és szociális harmónia megteremtése, - az életkori sajátosságoknak, képességeknek megfelelően a mindennapi szükségletek /gondozás, testi lelki, szociális szükséglet, mindennapos mozgásigény/ kielégítése, betegség és baleset megelőzés /BOP/ - testi és lelki egészség, képességek fejlesztése, - a szenvedélybetegségek megelőzése országos ill. helyi szintű kampányokat felhasználva játékos módon. - testi képességek fejlődésének segítése, mozgásigény kialakítása. - környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása - évenkénti szűrővizsgálatok, betegségmegelőzés /szemész, fogász, általános./ megszervezése. 13

3.1.1 A gyermek gondozása A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. A fejlődés egyéni ütemét figyelembe véve lépcsőzetesen juttatjuk el őket az önálló önkiszolgálásig. A gondozási tevékenységek közben kialakuló gyermek és felnőtt közötti bensőséges jó kapcsolat elősegíti a gyermekek egészséges fejlődését. Az óvodapedagógus - együttműködve a dajkával - folyamatosan, kellő időt hagyva a különböző tevékenységekre, segíti, bíztatja, dicséri a gyermekeket, s így fokozatosan kialakulnak a mindennapi élet szokásaihoz szükséges jártasságok, készségek. Célunk a családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának a kialakítása. A helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés és a pihenés optimális megszervezésével, az ehhez kapcsolódó szokásrenddel biztosítjuk a kisgyermek egészséges személyiség fejlődésének alapját. 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai: Öltözködés: - sajátíttassa el az öltözködés célszerű sorrendjét és technikáját (cipőkötés, Gombolás, zipzár). Táplálkozás: - vegye figyelembe a gyermekek eltérő táplálkozási szokásait, ismertesse meg az új ízekkel, - gondoskodjon a vitaminszükséglet kielégítéséről a szülőkkel együttműködve (zöldség, gyümölcs). Mozgás - edzés: - fokozatosan és folyamatosan használja ki az egyéni sajátosságok figyelembevételével az évszakokból adódó edzési lehetőségeket (napfürdő, vízfürdő, légfürdő), - biztosítsa a mindennapi természetes mozgáslehetőséget. Pihenés: - teremtse meg a nyugodt pihenés feltételeit. - vegye figyelembe az eltérő alvási igényeket, 3.1.3 Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra: Önállóan tudnak: - tisztálkodni, - helyes technikával fogat mosni (naponta 3x), és orrot fújni, 14

- fésülködni, - a sorrendiség betartásával öltözködni, - ruhát hajtogatni, - cipőt kötni, - kulturáltan táplálkozni. Felismerik: - a környezet gondozottságának és ápoltságának szükségességét, - saját szükségleteikkel kapcsolatos megoldási módokat, - a segítségnyújtás lehetőségeit. Igénylik a felnőtt segítségét: - a környezet rendbetételénél (csoportátrendezés stb.), - fésülködésnél (hosszú haj). Képesek: - mindennapi szükségleteik kielégítésére. A sajátos nevelési igényű, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2 Az érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés a családi nevelés értékeinek megismerésére nevelés és a szocializáció. Cél: Szeretetteljes légkör megteremtése, melyben kialakul az érzelmi biztonság, az érzelmek felismerése és kifejezése, az érzelmek kontrollja. Feladat: - az érzelmi, erkölcsi és közösségi alapigények, komponensfajták kielégítése, erősítése, - a családi élet értékeinek megismertetése - a különbözőség elfogadására, megértésére törekvés, - a szocializációs folyamat segítése, - a közösségi érzés, környezethez, a szülőföldhöz és a természethez való kötődés kialakítása. Alapelveink Elfogadjuk a gyermekek jellemvonásait, és ez képezi fejlesztésünk alapját. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a kis és nagyobb közösségben (csoport-óvoda). Elengedhetetlennek tartjuk az óvodapedagógus asszisztens - dajka előítéletektől mentes modellszerepét. Testületünk minden tagja nyújtson érzelmi biztonságot gyermekeinknek. Törekszünk a különböző érzelmi igények kielégítésére. 15

Valljuk, hogy az óvodai nevelés alapja a szokásrend kialakítása, és az ehhez való alkalmazkodás támogatása. A társas kapcsolatok kialakításának eszközei: - játék tevékenységek, - közösen végzett feladatok, - játékos tanulási helyzetek. A gyermekek több éven keresztül idejük legnagyobb részét az óvodában töltik, tehát elengedhetetlen az óvodapedagógus, dajka és gyermek közötti érzelmi kötődés, modell - modellszerep vállalás, mely hat a csoportszerveződés folyamatára, a gyermekek egyéni fejlődésére. A kisgyermek én központúsága alapján elsősorban önmagára képes figyelni, emocionális alapon azonban fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az óvoda sajátos életrendje lehetővé teszi, hogy a kisgyermek a tevékenységek során tapasztalatokat gyűjtsön, megismerje önmagát és az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezetet, így egyre gazdagabb kapcsolatrendszert alakít ki a körülötte élő gyermekekkel és felnőttekkel. 3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai: alakítson ki szeretetteljes, kiegyensúlyozott, befogadó csoportlégkört, tegye otthonossá, barátságossá a csoport életterét, teremtsen érzelmi biztonságot minden gyermek számára, alakítsa ki a gyermekcsoport igényeihez igazodó szokásrendet, tudatosan fejlessze a pozitív személyes kapcsolatokat (gyermek gyermek, óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek), ismerje meg minden gyermek családi és szocializációs hátterét (eltérő életmód, kultúra), előítélettől mentesen fogadja el a gyermek személyiségét és jelenlegi szocializációs szintjét, építsen a gyermekben rejlő pozitív tulajdonságokra, fordítson nagyobb figyelmet a kiemelt, törődést igénylő gyermekekre, a családdal való hatékony együttműködés formáit alakítsa ki, fejlessze az egymás iránti figyelmesség, segítőkészség, együttérzés és nyíltság, konfliktustűrő képességeit, erősítse az én tudat kialakulását, az önkifejező és önérvényesítő törekvéseit, segítse az együttélés szabályainak elfogadását (kooperációs és kommunikációs készség), törekedjék az önállóság, az önfegyelem fejlesztésére, tartson kapcsolatot a nevelést segítő szakemberekkel (pszichológus, fejlesztőpedagógus), a nehezen szocializálható, kiemelt törődést igénylő gyermekek érdekében, 16

tanítsa meg a gyermekeket egymás másságának az elfogadására empátia, biztosítsa az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések megvalósulását, szervezzen minél több közös élményt nyújtó tevékenységet (hagyományok, ünnepek, séták, kirándulások stb...). szervezzen a szülők család részére különböző fórumokat (megfelelő beszélgetéstechnikák alkalmazása segytségével). 3.2.2 Az érzelmi erkölcsi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra: igénylik, szeretik az óvodai életet, szívesen részt vesznek közös tevékenységekben, ismerik, értik, elfogadják, betartják a kialakított szokás-szabály rendszert, egymás közötti kapcsolataik pozitív töltésűek (figyelmesek, türelmesek, együtt-érzőek, együttműködők stb...), önállóak a kapcsolatteremtésben, véleménynyilvánításban, feladatok elvégzésében, örülnek az egyén és a csoport sikereinek, közreműködnek annak elérésében, képesek a másság elfogadására (el és befogadó készség), elfogadják és betartják a különböző tevékenységekből adódó elvárt magatartási formákat, bizalommal fordulnak a felnőttek felé, aktív együttműködésre képesek, a kisebb gyermekek segítését természetesnek érzik, értik egymás és az óvodapedagógus metakommunikációs jelzéseit (elismerés, öröm, biztatás stb...). a családi élet értékeit megbecsülik, a hazaszeretet, a szülőföldhöz kötődés alapjai kialakulnak, kialakulnak a következő (kisiskolás korba) életszakaszba átlépés belső pszichikai feltételei. A kiemelt törődést igénylő gyermekek esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2.3 Az óvodánk hagyományai Meggyőződésünk, hogy a hagyományápolás elengedhetetlen része az óvodai életnek. Az ünnepek adta érzelmi többlet színesíti a gyermekek életét, semmivel nem pótolható élményeket nyújt, mely meghatározó a személyiségük fejlődésében. Olyan képességeket fejleszt, mint az ünnepelni tudás, az érzelmi fogékonyság, a rácsodálkozás, a befogadás művészete stb. Ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy kialakítsuk gyermekeinkben a természethez, a környezethez, a szülőföldhöz való kötődés érzését. 17

Mindennapjainkban természetes módon jelenik meg a népi kultúra kincseinek átszármaztatása a dalos játékokban, a népi mondókákban, a népmesékben, valamint a vizuális tevékenység területén (korongozás-fazekasság, szövés-fonás). Ezen kívül hat nagy terület köré csoportosítjuk hagyományos ünnepeinket: - Néphagyományok, Jeles napok (Szüreti mulatság, Farsang, Mikulás, Karácsony, Húsvét stb...). - Nemzeti ünnepeink (Márc.15.,) - Természeti ünnepeink (Zöldbetűs napok, Nevezetes napok anyaga). - Gyermekekkel kapcsolatos ünnepségek (születésnapok, névnapok, gyermeknap). - Szülőkkel közreműködésével kapcsolatos ünnepségek (Anyák napja, évzáró, ballagás, ). - Kékvirág! szakmai napok. Számunkra az ünnepekre való felkészülés tudatos, előre tervezett munkát jelent. Fontosnak tartjuk az ünnepvárás előkészületeit, az ünnepek lebonyolítását, a hozzá szükséges külső és belső feltételek megteremtését. Szakmai napunk betekintést biztosít az egész napos nevelési és oktatási folyamataiba, lehetőséget ad a személyiségfejlesztő módszerek, eszközök gyakorlatban történő megismerésére. 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi, az alkotófejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósulása Cél: A grammatkailag helyes beszéd kialakítása, gondolatok árnyalt megfogalmazása, valamint a beszélő magatartás fejlesztése a tevékenységi formák keretein belül. Feladat: - beszélő környezet megteremtése, - a beszédképesség fejlesztése, - hangok tiszta ejtésének elősegítése mintaadás, - szókincsbővítés és mondatalkotó képesség fejlesztése, - közlő-képesség alakítása, - a verbális és metakommunikációs jelek összhangjának megteremtése, - nagyobb figyelem fordítása sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek és az idegen anyanyelvű gyermekek nyelvi fejlesztésére. - beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése a nap bármely szakában, - a fejlődés nyomon követése. 18

Alapelveink Az óvodai élet egészét áthatja, minden tevékenységben jelen van az anyanyelvi nevelés. Megerősítjük az óvodapedagógus modell szerepét. Minden lehetőséget, eszközt felhasználunk a beszédkedv és beszédkapcsolatok fenntartására, ösztönzésére. Változatos élményekkel biztosítjuk a tevékenység, az érzelem, a gondolkodás, a beszéd harmóniáját ( játék, drámajáték, közmondások stb...). Figyelembe vesszük a gyermekek közötti egyéni eltéréseket és megtervezzük a fejlesztő módszereket számunkra (felzárkóztatástól a tehetséggondozásig). Empátiával fordulunk a beszédzavarral küszködő gyermekek felé. Az első szocializációs közeg a család, melyben a nyelvi kommunikációs nevelés elkezdődik. E folyamatba kapcsolódik be az óvoda, ahol az anyanyelv használata elengedhetetlen része a nevelési folyamatoknak. A beszédkapcsolatok kialakulásának feltétele a nyelvi kifejezőkészség megléte, valamint a nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör. Az óvodapedagógus feladatai: legyen igényes és követésre méltó nyelvi eszközeiben, törekedjen az érzelem gazdag, szemléletes és képszerű kifejezésmódra, álljon mondatszerkesztése egyszerű, tömör, világos, érthető nyelvi egységekből, teremtsen aktív, hangulatos beszédkapcsolatot, beszédlégkört, fogalmazza meg egyértelműen kérdéseit, aktív gondolkodásra késztessen igazodjon a gyerekek eltérő nyelvi fejlettségéhez, és fejlessze azt, kísérje figyelemmel az átmeneti és tartós beszédzavarokat és hangolja össze munkáját a logopédussal. élményekre és ismeretekre építve biztosítson változatos tevékenységeket, segítse a tehetséges gyermekek kibontakoztatását (mese-versírás, előadás stb). Az anyanyelvi nevelés várható eredményei 6-7 éves korra: felnőtteket, gyermekeket türelmesen meghallgatják és válaszolnak kérdéseikre, gondolataik közlésekor megfelelő nyelvi kifejezőkészséggel és kifejező móddal rendelkeznek, hangzóejtésük tiszta, képességeikhez mérten folyamatosan beszélnek élményeikről, tapasztalataikról, tudnak közölni, kérdezni, tiltást árnyaltan kifejezni, használják és értik a metakommunikációs jelzéseket. A kiemelt törődést igénylő gyermekek esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 19

3.3.2 Értelmi fejlesztés nevelés és alkotóképesség megvalósulása Cél: A különböző képességek és készségek fejlesztése a tevékenységformákon keresztül. Feladat: - az általános, az értelmi és a speciális alkotó képességek fejlesztése a tapasztalatok, valamint az ismeretek átadásával, gazdagításával és rendszerezésével. Alapelveink Nevelőmunkánkban tág teret biztosítunk a képességfejlesztésre, figyelmet fordítva a sajátos nevelésű, a kiemelt törődést igénylő, valamint a tehetséges gyermekekre. Törekszünk a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, és differenciált fejlesztésben részesítjük őket. Fontosnak tartjuk a képességfejlesztő munka integrálását a speciális területekre. A fejlődés nyomon követése. A képességfejlesztés feladatai két területre bonthatók: 1/a. Általános képességek: - érzelmi, erkölcsi, akarati képességek, - kommunikációs képességek, - testi képességek, amelyeknek fejlesztése az óvoda mindennapos tevékenységeinek folyamán valósul meg, s mint egy kiinduló alapot ad a képességfejlesztés kibontakoztatására. 1/b. Az értelmi képességeken belül a megismerő képességek fejlesztése: - érzékelés (látás, hallás, tapintás stb..), - észlelés (tér, idő, mozgás), - megfigyelés (szín-forma egység és ezek változatai), - figyelem (információk felvétele és feldolgozása), - emlékezet (információk tárolása, fejlesztése), - képzelet (élményanyag feldolgozása, alkotóképzelet - kreativitás), - gondolkodás (tapasztalatok feldolgozása, újraalkotása). 2. Speciális képességek fejlesztése a tevékenységi formákon keresztül: - mozgás - játék, munka, - irodalmi nevelés, - zenei nevelés, - vizuális nevelés, - környezet megismerésére nevelés, - matematika, - testi nevelés. 20

Az óvodapedagógus feladatai: keltse fel a gyermekek érdeklődését az egyes tevékenységek iránt motivált helyzetek (egyéni páros - kiscsoportos), biztosítsa a sokoldalú tapasztalatszerzést, a sokféle tevékenység lehetőségeit, segítse a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezését, használjon ki minden lehetőséget a kommunikációs képességek fejlesztésére, bővítse az érzelmi-akarati képességeket, kiemelt figyelemmel kísérje a testi - szellemi egészség megóvását, fejlesztését, tudatosan teremtse meg a problémamegoldó és kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit, vegye figyelembe a gyermekek eltérő adottságait, fejlettségi szintjét, kiemelten kezelje a speciális képességeket. Az értelmi fejlesztés várható eredményei komplexen tükröződnek a különböző tevékenységi formákban.. 21

III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. A JÁTÉK Cél: Minden külső kényszertől mentes tevékenység lehetőségeinek megteremtése, melyben a gyermekek aktív, önálló játéka lehetővé teszi személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődését. Feladat: - a játék feltételeinek (hely, idő, eszköz), motivációjának megteremtése a csoportszobában és az udvaron egyaránt, - örömteli, ötletgazdag, játék lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése, megvalósítása, - a játékkal kapcsolatos szabálytudat alakítása, - kommunikatív és meta - kommunikatív képességek fejlesztése, - az évszakok adta játék lehetőségek felhasználása. Alapelveink Az óvodát a játék színterének tekintjük. Természetes számunkra a gyermek felé forduló, szerető, segítő, megértő magatartás, mely a játék örömét fokozza. Érvényesítjük a játék szabadságának alapvető jogait. Lehetőséget nyújtunk az eltérő képességű gyermekek játékigényeinek kielégítésére, az önazonosság megőrzésére. A feltételteremtő tevékenységek mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirekt reakciókkal a gyermeki játék kibontakoztatása. Az udvari játéktevékenységet a csoportszobai játék folytatásának tekintjük, bővítve ezt olyan eszközökkel és lehetőségekkel, melyet csak a szabadban végezhetnek. A biztonságos és balesetmentes játék elősegítése érdekében alkalmazzuk az EU szabvány-előírásokat az eszközök beszerzése érdekében. Fontosnak tartjuk a játékeszközök mobilitását, praktikus elrendezését, esztétikumát. Támaszkodunk a gyermekek és az óvodapedagógusok kreativitására és ötletességére. A gyakorló játéktól a szabályjátékig, valamennyi játékfajta megjelenésére számítva a szükséges eszközöket folyamatosan biztosítjuk. A csoportszobai eszközök kiválasztásánál tekintettel vagyunk a gyermekcsoport életkorára és igényeire. Az óvodapedagógus élményszerzési lehetőséget biztosít. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az élményeiket kijátszhassák, feldolgozhassák a játék valamennyi területén. 22

Az élmény adta közös öröm, érzelmi ráhangolódás segíti a jó csoportlégkör kialakulását, melyben megértő, együttműködő óvodapedagógusi attitűddel a gyermekek játéköröme, az együttlét minősége fokozható. A játék sajátos nyelvét jól beszélő óvodapedagógus segítője, játszótársa, támasza a kisgyermekeknek, melynek eredményeképpen az állandó törődés érzése kialakul, biztonságban érzik magukat. A játékban a gyermekek sokszínű ismereteket, készségeket szereznek, a tárgyi és szociális környezetüknek új, lehetőségeit folyamatosan fedezik fel. A felfedező jellegű tanulás kötetlen helyzetben örömteli és szórakoztató, így az újonnan szerzett ismereteket könnyen tudja alkalmazni más területeken. A játék a tanulás alapvető formája és a tanulási folyamat természetes alapja. A gyermek természetes kíváncsiságára építve teremt a pedagógus olyan érdekes helyzeteket és ingerhatásokat, melyek optimálisan biztosítják a játékba ágyazott tanulási képességek fejlődését. A gyermekek kapcsolatrendszerének fejlődése, önmagához és társaihoz való viszonya a játékban erősödik leghatékonyabban. Az alkotó játék magával hozza a fokozott beszédkedvet, a kommunikációs csatornák bővülését, a metakommunikáció észrevétlen elsajátítását, beépülését a gyermek személyiségjegyei közé. 23

Ábra A játék védelmében készítettük az előző ábrát. A mellékelt ábrázolás szemléletesen mutatja a játék és az óvodai tanulás (foglalkozási ágak) viszonyát, ahol a tevékenységek egységben integrálódnak. Ebben az elképzelésben feloldódik a tantárgyszerű ismeretnyújtás, láthatóvá válnak a feladatbeli átfedések, az óvodai játék és a tanulás egysége és sokirányú összefüggései. A gyermek élettere egy félig zárt világ. Szűkebb, tágabb társadalmi környezetében, családjában, óvodájában, óvodai csoportjában tanul a szó legtágabb értelmében. Tanul mozogni, beszélni, étkezni, tisztálkodni, munkát végezni, szocializálódni. Az óvodáskorúak legfőbb tevékenysége a szabad játék, amelyben spontán módon kényszer nélkül, a gyermeki kíváncsiság által vezérelve tevékenykedik. A játékot a kilenc cikkre osztott középső kör ábrázolja. Itt szinte mindent megtanulhat a gyermek, ha a feltételek adottak. Ez a szabad játékfolyamat az óvodai nevelés leghatékonyabb része. A tanulás feltételei a gyermeki cselekvő aktivitás, a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató 24

tapasztalás lehetősége a játékban folyamatosan biztosított. Tapasztalatokat szereznek a természeti- tárgyi- emberi környezetükből, szabadon gyakorolhatják a kommunikáció különböző formáit, kifejezik akaratukat, érzelmeiket. A felsorolt tevékenységi formákban gazdagodnak ismereteik, fejlődnek képességeik. 1.1 Az óvodapedagógus feladatai: szervezze a gyermekek szükségleteihez, igényeihez igazodóan a napi tevékenységeket, teremtse meg a csoportszoba és az udvar biztonságát, a nyugodt játék érdekében (Biztonságos Óvodai Program), alakítsa ki és fogadtassa el a játékkal kapcsolatos szokásszabályrendszert (játékok helye, használatuk stb...), biztosítsa a korosztályi igényekhez, az életkori és egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó tevékenységi lehetőségeket, eszközöket, eltérő módon gondoskodjon a játékfejlődés különböző szakaszaiban a játékhelyek megszervezéséről (babasarok, mesekuckó, kerékpárpálya, egyensúlyozó léc stb.), szervezze a napi tevékenységeket úgy, hogy a legtöbb idő a játékra jusson, biztosítson a gyermekeknek olyan légkört, amelyben boldogan, kiegyensúlyozottan élhetnek, és kreatív elgondolásaikat megvalósíthatják, kezelje tapintatosan és súlyának megfelelően a konfliktusokat, nyújtson érzelmi biztonságot a bátortalan, szorongó gyermekeknek, legyen partner az együttműködésre és közös játékra, nevelői tudatosságával segítse a gyermekek játékfajtáinak megválasztását, a témák gazdagítását, biztosítson minél több élményszerző lehetőséget - sétát, kirándulást a gyermekeknek, használja ki az évszakok nyújtotta játéklehetőségek minél szélesebb skáláját, kísérje figyelemmel a gyermekek játékát, így is szerezzen tapasztalatokat a gyermekeket ért hatásokról, színesítse új szabály- és képességfejlesztő játékokkal a játéklehetőségeket, feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival érje el a játék elmélyült kibontakozását. 1.2 A játékfejlődés várható megjelenési formái 6-7 éves korra: szeretnek játszani, szükségleteiknek, érdeklődésüknek megfelelően választanak játékot, igénylik az együttjátszás különféle formáit, alkalmazkodnak társaikhoz, ötleteikkel gazdagítják a játék tartalmát, követik a játékszabályokat és a kialakult szokás - szabályrendszert, önállóan választják ki a játékukhoz szükséges helyet és eszközt, 25

élményeiket nemcsak befogadni, hanem újraalkotni is képesek a játékban, saját elgondolásaikat, ötleteiket szóban is megfogalmazzák, kialakultak a különböző játékokhoz, szerepekhez kapcsolódó magatartásformák. A sajátos nevelési igényű és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Cél: Az életkori sajátosságok, egyéni adottságok és igények figyelembe vételével az óvodában végezhető munka jellegű tevékenységek megszerettetése, szükségletek kielégítése a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Feladat: - az önként vállalt, örömmel végzett munkafolyamat kialakítása. - a feltételek, a lehetőségek megteremtése minden gyermek részére a képességeitől függően, - az önmagukkal kapcsolatos munkaformák (önkiszolgáló munka) elsajátítása, - a közösségért végzett tevékenység (naposi munka) megismertetése, gyakorlása, - az alkalomszerű munkaformák képességeikhez mérten való elsajátítása, ebben való részvétele. Alapelveink Kiemelten figyelünk a biztonságos, balesetmentes munkavégzésre. Törekszünk a munkatevékenység megszerettetésére. Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek egyéni adottságait, fejlettségi szintjét, igényeit, fejleszthetőségét. A munka célirányos tevékenység játék, az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. E tevékenység fokozatosan és folyamatosan bővül, formájában és tartalmában változik. A munka, a személyiségfejlesztésnek egy olyan területe, amely pozitív változásokat hoz a gyermek életében azáltal, hogy különböző cselekvő tapasztalatokat szerez a közösségben és önmaga által végzett munkajellegű tevékenységekben is. Ezek a célirányos tevékenységek örömteliek, játékos jellegűek, de bizonyos mértékig eredmény centrikusak is. Az óvodapedagógus részéről tudatos szervezést, a gyermekekkel való folyamatos együttműködést, konkrét, reális fejlesztő értékelést (a gyermek saját magához mérten) vár. A munka, közösség alkotó szerepét abban látjuk, hogy megtanulnak. egymáshoz alkalmazkodni, megismerik a segítségnyújtás és kérés formáit, fejlődik önmagukról alkotott képük, bővülnek ismereteik, növekszik önállóságuk. 26

A munka jellegű tapasztalatok kapcsán elsajátítanak olyan szavakat, szóösszetételeket, melyeket hatékonyan tudnak beépíteni kommunikációs készletükbe. A munka tartalmi bővülése során hatékonyan fejlődnek, stabilizálódnak és beépülnek a tevékenység területén szerzett munkajellegű képességek, készségek. 2.1 Munka jellegű tevékenységeink: - önmagukkal kapcsolatos munka ( lásd : gondozás ), - naposság, - alkalomszerű munkák, - megbízatások, - növénygondozás. 2. 2 Az óvodapedagógus feladatai: teremtse meg a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni adottságaihoz, képességeihez mérten a munka feltételeit (hely, idő, nyugodt légkör, eszköz stb...), tanítsa meg a munkaeszközökkel való célszerű bánásmódot (egyéni differenciált fejlesztés különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében) hívja fel a figyelmet az eszközhasználat során adódó veszélyekre, teremtse meg a lehetőséget az önálló munkavégzésre, tanítsa meg a munka elvégzésének célszerű lépéseit, fokozatosan vezesse be a gyermekeket a különböző munkatevékenységekbe, ügyeljen a munka állandóságára és folyamatosságára, hívja fel a gyermekek figyelmét a munka fontosságára, eredményességére, bíztassa, dicsérje a gyermekek munkavégzését, növelje önbecsülésüket, tartsa szem előtt a képességfejlesztés feladatait (értelmi, érzelmi, erkölcsi, akarati, testi), segítse az önállóság kifejlődését, az önkiszolgáló és a közösségért végzett munkában, éreztesse meg a munka pozitív hatásait (ajándékkészítés, teremdíszítés stb..). 2.3 Részfeladatok: Naposi munka: éreztesse meg a közösségért végzett munka fontosságát, biztosítsa a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos eszközöket, hagyjon elegendő időt a naposi teendők ellátására, 27

tapintatosan ösztönözzön mindenkit egyéni képességeit figyelembe véve a vállalt naposi munka ellátására, sajátíttassa el és tartassa be a naposi munka részmozzanatait, segítse a gyermekeket a munka önálló és folyamatos elvégzésében, nyújtson konkrét technikai segítséget, a bonyolultabb kivitelezést igénylő munkamozzanatoknál ( terítő hajtogatás stb ). Alkalomszerű munka: teremtsen lehetőséget megbízatások elvégzésére, keltse fel a gyermekek cselekvési vágyát az alkalomszerű munkák elvégzésére is, tervezzen évszakokhoz kapcsolódó munkalehetőségeket a gyermekeknek (ünnepi óvoda és teremdíszítés, segítés a kisebbeknek, ajándékkészítés, falevélsöprés, hólapátolás stb...), éreztesse a közös munka örömét. Növénygondozás: teremtse meg a növénygondozás feltételeit (csoportszoba, udvar), szerettesse meg e munkafajtát, tudatosítsa a gyermekekben ennek fontosságát, szervezze meg az évszakokhoz kapcsolódó munkákat az udvaron és a csoportszobában, alakítson ki a gyermekekkel közösen természetsarkot, folyamatosan bővítsék, gondozzák azt (rügyeztetés - csíráztatás - palántázás stb...), fordítson külön figyelmet a tervezés során a környezetvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok megláttatására (szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés stb ) 2.4 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra: a naposi teendőket képességeiknek megfelelően önállóan és örömmel végzik, a különböző munkaeszközöket rendeltetésszerűen használják, elfogadják a munka fontosságát, számon tartják és elvégzik a rendszeresen visszatérő feladataikat, képesek együttműködésre és munkamegosztásra, tiszteletben tartják társaik elvégzett munkáját, kifejlődnek azok a készségek és képességek, melyek a munka elvégzéséhez szükségesek (feladattudat, felelősségérzet, szervezőképesség), vigyáznak környezetük rendjére, igénylik azok esztétikáját, szívesen segítenek a kisebbeknek, örömmel készítenek apróbb meglepetéseket, szívesen vállalnak különböző megbízatásokat, szeretettel és hozzáértéssel gondozzák a növényeket, 28

életkoruknak megfelelő környezetvédelmi ismeretekkel rendelkeznek, azokat szükségszerűen alkalmazzák. A sajátos nevelési igényű, a kiemelt törődést igénylő gyermekek esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3. A TANULÁS Cél: Tegyenek szert cselekvő aktivitás közben tapasztalatokra és ismeretekre. Feladat: - tudatos és tervszerű játékos helyzetek megteremtése az egyéni képességek figyelembe vételével, - a játékban, a játék által játékosan realizálódjon. Alapelveink Munkánk alapja a játék színterén belül a tervszerűség és céltudatosság a tanulási folyamatokban. Pedagógiai önállóságunkat felelősséggel kezeljük. Az óvodai tanulást a játék - játékosság köré építjük. Valljuk, hogy a tanulás az óvodai élet minden mozzanatában, minden tevékenységi formában jelen van. A tanulási tartalmakat differenciáltan igazítjuk a gyermekek egyéni szükségleteihez, képességeihez. A gyermekek képességeinek fejlődését folyamatosan megfigyeljük és fejlesztjük. Tanulási munkaformák változatosságával érjük el az együttes, örömteli tevékenységeken alapuló személyiségfejlesztést. A fejlődés nyomon követése. Az óvodánkban a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység, mely az ismeretszerzést és a képességfejlesztést is magába foglalja. Specialitása, hogy utánzásra és modellkövetésre épül. A nyugodt játéktevékenységet tekintjük a tanulás keretjellegének. A tanulás a gyermek számára játékos útkeresés, ismerkedés páros és kiscsoportos formában, aktív, befogadó képes légkörben. Az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Szükségesnek tartjuk azonban bizonyos tevékenységek "együttes" jellegének megjelentetését kiemelten a nagycsoport második felében - a téma és tartalom függvényében. Ezeket a tevékenységeket a részvétel együttessége jellemzi, a megvalósítás a gyermekek érdeklődésétől, fejlettségétől függően változik. Vezérlő gondolatunk, hogy az óvodában a tanulás a játékban, a játék által és játékosan történik. 29

A közvetítés módját egyrészt a gyermekek játékából merítjük, másrészt játékos módszereket használunk (drámajáték). A különböző játéktevékenységek sajátosságait szem előtt tartva - társadalmi és helyi igények figyelembevételével, az egyéni képességek, fejlettségek tekintetbe vétele - tervezünk kiegészítésként szervezett tanulást az Alapprogram által megfogalmazott foglalkozási áganként (A Módszertani Füzet tematikus tervként funkcionál, az óvodapedagógusok a módszertani szabadság elvének figyelembevételével használják): - a gyakorló játék, szerepjáték, konstruálás, építőjáték, a külső világ tevékeny megismerése részeként is felfogható, beleértve a mennyiség tér forma ismereteket is, - a konstruáló játék, építőjáték, barkácsolás, spontán rajz festés, a rajzolás, mintázás, kézimunka része, - a gyermeki kezdeményezésre megjelenő dramatizálás, bábozás a vers, mese részét képezi, - a bábozás, spontán ének, dalos játék, szabályjátékok, s egyéb spontán mozgások, az ének- zene, énekes játékok feladatainak megvalósítását segítik, - a mese, vers és az ének- zene között szintén van feladatbeli azonosság, - a spontán ének dalos játék, szabályjáték, spontán mozgások része a mozgásnak, mint foglalkozási ág egészének, - a környezet tevékeny megismerése és a mozgás között is tapasztalható feladatbeli átfedés, - a foglalkozási ágak kapcsolódnak egymáshoz, komplexen egymással és a játéktevékenységgel integrálódnak, szerveződnek. Ezen összefüggések felvázolásának és végiggondolásának haszna gyakorlati munkánkban realizálódik. Segíti a rendszerben gondolkodást, tisztábban látni az egész- rész viszonyát (komplexitás, kompetencia). Eligazodást nyújt, ebben az állandóan változó, sokszínű és számtalan összefüggést tartalmazó interaktív kapcsolatrendszerben, ami maga az élő, nyüzsgő óvodai élet. A tanulás és drámajáték kapcsolata Eszköze minden olyan játék és gyakorlat, ami hozzájárul ahhoz, hogy különböző képességek fejlődjenek, tökéletesedjenek. A játékoknak célja a személyiség alakítása, társakkal, környezettel történő kapcsolatfelvétel segítése, önmagunk elfogadása és elfogadtatása stb. 3.1 A tanulás formái: 3.1.1 Az utánzásos minta - és modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás (szokások alakítása): 30

- szociális megközelítésben óvodapedagógus és gyermek kapcsolatának folyamata az ismerkedéstől az együttműködésig (köszönés, kérés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás stb...), - társas helyzetekben társakhoz való igazodás, mások gondolatainak elfogadása, pontosságra törekvés, sikeres kommunikáció működtetése. 3.1.2 Spontán játékos tapasztalatszerzés: - közvetlen tapasztalatszerzés és megfigyelés: önálló és közös játékban, munkában, kirándulásokon, élményszerző sétákon, kulturális programokon. 3.1.3 Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés: - folyamatos időkeretben, kötetlen formában és valamennyi tevékenység közben. 3.1.4 Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés tapasztalatszerzés, felfedezés: - természeti jelenségek (kísérletek, termések, levelek gyűjtése stb...), - időjárás változásai (hó, jég, eső, pára, köd stb...), - a tárgyak, jelenségek ok - okozati összefüggéseinek megláttatása, összehasonlítása, megkülönböztetése, azonosítása. 3.1.5 Gyakorlati probléma és feladatmegoldás: - napi tevékenységekben, játékban, munkában, spontán helyzetekben és irányított tanulásban. 3.1.6 A gyakorlati problémamegoldás: - a tanulás tartalmának megközelítése szempontjából az integráció alkalmazása: a. A nevelési területből kiindulva (külső világ tevékeny megismerése ) b.egy témából kiindulva ( pl. Ősz - a versben, énekben, mesében, rajzban stb..). c.egy eszközből kiindulva ( pl. őszi termések ). d.egy adott képesség - készségfejlesztő feladat köré csoportosítva ( hallás, látás, tapintás stb ) e.különböző részképességek fejlesztéséből kiindulva ( motorikus, értelmi, kommunikációs). f.levegő Tűz Víz Föld tématerv javaslatok részeinek adaptálása, integrálása a téma, fejlesztés, módszer területeihez igazodva. 3.2 Tanulás és szervezeti munkaformák: - kötött és kötetlen, - kirándulások, - élmény - és tapasztalatszerző séták, - kultúr - programok, 31

- egyéni tevékenység, - páros tanulási helyzetek, - mikro - csoportos tevékenységek, - frontális tevékenységi forma. 3.3 A tanulási formák megjelenése: - a nevelési év szept. 1-től aug. 31-ig tart, - kiemelt feladat szept. 1-től máj. 31-ig a kötetlen illetve kötött tevékenységeken való tanulás, - a nyári időszakban jún. 1-től aug. 31-ig az udvari játék kerül előtérbe,ahol tanulási helyzetek teremtésével az óvodapedagógus tervszerűen, célzottan válogatott és tartalmában, eszközeiben bővülő játéklehetőségeket kínál. 3.4 A differenciált tervezés megvalósítása a nevelési év folyamán: A tervezés folyamata egy hetes illetve három hetes terminusban történik, óvodapedagógusi igény szerint. A kötött illetve kötetlen tevékenységek arányát és számát, a helyet és időpontját az óvodapedagógus határozza meg. 3.5 Óvodapedagógusi szempontok a tanulás megszervezéséhez: - a gyermekcsoport összetétele, (kis középső nagy - vegyes csoport), - a gyermekek fejlettségi szintje, életkori sajátossága, - a gyermek fejlődési üteme - a tanulás témája, - a tanulás tartalma, - a gyermekek hangulata, érdeklődése, - a várható illetve váratlan események, élmények (időjárás, ünnepek), - a hiányzások száma, - a gyermekek terhelhetősége, - a tevékenységi formák aránya, - a gyermekek élményanyaga. 3.6 Az óvodapedagógus feladatai: építse ki a támogató környezetet, alakítsa ki a kezdeményezésekhez és a foglalkozásokhoz szükséges szokásokat, magatartási formákat, támaszkodjon a tanulás tervezése és szervezésekor a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, biztosítsa a tapasztalás örömét, használjon változatos módszereket a tudás - tanulási vágy felébresztésére, teremtsen olyan helyzeteket, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit, tudatosan alkalmazza a képességfejlesztést, tudatosan tervezze meg a tapasztalatszerzés lehetőségeit, 32