BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁS 2007. november egyeztetési anyag Alátámasztó munkarész Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezet Archeo-Art Bt. 2119 Pécel, Csíktarcsa u. 8. - E-mail: archeoart@t-email.hu Generáltervezı: Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymezı utca 25. Tel: 1 3010380, E-mail: pomsart@t-online.hu
BARACS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Baracs község településrendezési eszközeinek módosítását elvégzı Tervéhez és a helyi Építési Szabályzathoz készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelıhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés idıpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelıhely esetleges elıfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Baracs tervezési területek régészeti emlékeinek rövid bemutatása: A tervezés tárgya, hogy a korábban elkészült településrendezési tervet felülvizsgálva a település Dk-i felében különbözı kisebb területeket érintı változásokat végezzen el. Az érvényben lévı szerkezeti és szabályozási tervhez már készült egy korábban elfogadott részletes örökségvédelmi hatástanulmány, ezért a jelenlegi tanulmány csak a konkrét változtatási szándékok területeit vizsgálja. A tágabban vett tervezési terület Baracson belül a Templomos településrészen egyrészt a patak és a 6-os sz. fıút között fekszik, másrészt a településrész Ny-i felében a patakhídtól Ny-ra a patak és a fıutca között található. Továbbá a tervezéshez tartozik több kisebb terület a Kisapostag felıli településrészen. Vizsgált terület kutatása A vizsgált tervezési területeken korábban szisztematikus régészeti kutatás nem történt. Visy Zsolt Limes kutatási programja kapcsán végzett régészeti légifotózások és terepbejárások, valamint korábbi légifotók mellett a Templomos településrész és a 6-os fıútvonal közötti területen Miklós Zsuzsanna készített régészeti légifotókat, valamint kisebb győjtésekre került sor korábban. A Templomos településrészen található területek a vizsgálat idején kukoricával, illetve gabonával voltak fedve. A Kisapostag felıli egykori erdıterület jelenlegi parlag, gyepes jellege miatt jelenleg terepbejárásra, felszíni régészeti megfigyelésre mérsékelten alkalmas. Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelıhely A vizsgált fejlesztési területeken a korábbi régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 2 azonosított régészeti lelıhelyrıl van adat. Azonban meg kell jegyezni, hogy a területek környezetében számos kisebb-nagyobb régészeti lelıhelyrıl van adat, melyeket a késıbbiekben figyelembe kell venni. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A Kötv 10. -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A Kötv 11. -a szerint a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak, de régészeti érdekő területrıl is a régészeti örökség elemi csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19. (1). A Kötv 7. 14. pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és mővelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni. Baracs vizsgálati területén található régészeti lelıhelyek védelmének kategóriái: 1. Regisztrált régészeti lelıhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény alapján a KÖH által regisztrált lelıhelyek általános régészeti védelem alatt áll. 1 2
BARACS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG 2007. NOVEMBER Régészeti érdekő terület A vizsgált területeken a környékbeli régészeti lelıhelyek elhelyezkedése alapján, mind a Templomos részen a patakvölgyben, mind a Szitányi-kastély környékén a magaspart tetején topográfiai szempontból jellemzı megtelepedési helyek találhatóak. Ez jól látható abból, hogy a tervezési területek körül több kisebb régészeti lelıhely is ismert, különösen a Szitányi-kastély körül. Ugyanakkor a 6-os fıút régi nyomvonala mentén húzódott a római-kori Limes út és a hozzátartozó ırtorony és erıd hálózat, melyek mentén további emlékekkel lehet számolni. A Templomos településrészen a vizsgált régészeti lelıhelyek pontos jellege és kiterjedése a leletgyőjtések, valamint a régészeti légifotózás alapján jelenleg nehezen meghatározható. Ezért az egész tervezési területet régészeti érdekő területként kell kezelni. A Kötv 7. 14. pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. 1. Azonosított lelıhely Baracs - Római Limes Helyrajzi szám 0235/40-47, 0226, 0523/1 2. Baracs - Templomostól Északra 0235/46-50 3 BARACS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG 2007. NOVEMBER 1. lelıhely Lelıhely neve: Római Limes Lelıhely helyrajzi száma: 0235/40-47, 0226, 0523/1 Lelıhely típusa: Út, kövesút, ırtorony Lelıhely kora: Római-kor Lelıhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelıhely leírása: A 6-o sz. fıút nyomvonalát Visy Zsolt a római-kori Limes úttal azonosítja. Ennek egyik párhuzamos nyomvonalát figyelte meg légifotó elemzés során a 6-os úttól Ny-ra lévı szántásban. Ahol az út mellett annak bal és jobb oldalán egymástól 300 m-re egy-egy négyzetes ırtornyot (Inercisa 7., 18. sz. burgusok) is lokalizált, ezek közül a délebbre fekvı Intercisa 18. máig jól megfigyelhetı mind a felszínen és a légifotókon egyaránt. 4
BARACS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG 2007. NOVEMBER BARACS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG 2007. NOVEMBER Lelıhely kutatása: 1970-es évektıl: Visy Zsolt Limes kutatása, légifotózás Lelıhely állapota: Mezıgazdasági mővelés alatt álló terület, valamint közúttal fedett, bolygatott terület. Irodalom: Visy 1989., Visy Zsolt: A római limes Magyarországon., Bp. 1989. Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000. Tervezett változatás: Intenzíven beépített gazdasági terület és közlekedési kapcsolat kialakítása. Kutatási igény: A tervezési területen érdemi régészeti kutatás nem történt. Emiatt a lelıhelyek pontos kiterjedése, azok pontos veszélyeztetettsége nehezen megállapítható. Ugyanakkor fontos lenne a római-kori Limes-út és a hozzátartozó ırtornyok megóvása és helyreállítása, illetve bemutatása céljából mőszeres felméréseket, valamint feltárásokat végezni. Bemutatási lehetıség: A római-kori Limes-út fedetlen részeinek, valamint a hozzátartozó ırtornyok maradványainak helyreállítása és bemutatása lehetséges lenne a szükséges régészeti kutatások után. Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000. Bertók Gábor légifotója 2007. 5 6
2. lelıhely Lelıhely neve: Templomostól Északra Lelıhely helyrajzi száma: 0235/40-47, 0226, 0523/1 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: Bizonytalan Lelıhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Baracs tervezéssel kapcsolatos légifotók Lelıhely leírása: A Templomos településrésztıl É-ra a patak partján nagyobb kiterjedéső lelıhelyre utaló nyomokat figyelt meg légifotózás során elıhely kutatása: 2002., Miklós Zsuzsa légifotózása Lelıhely állapota: Mezıgazdasági mővelés alatt álló terület. Irodalom: Miklós Zsuzsanna: Jelentés a Fejér megyei légifényképezésrıl és terepbejárásról NyTI-2047/2003 Tervezett változatás: Intenzíven beépített gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelıhelyet csak régészti légifotózás során azonosították be ezért annak kiterjedése, szerkezete, állapota, illetve tényleges veszélyeztetettsége nem ismert, ezért a vizsgált területek tervezett intenzív beépítése miatt próbakutatásokra van szükség. A korábban megfigyelt régészeti lelıhelyek pontos helyét és állapotát csak további intenzív, négyzethálós terepbejárás, geofizikai felmérés, valamint próbafeltárás segítségével lehet meghatározni, a tényleges veszélyezettség megállapításához. Bemutatási lehetıség: A szükséges régészeti kutatások eredményei alapján lehet dönteni az esetlegesen elıkerülı értékesebb emlékek helyszíni bemutatásáról. Bertók Gábor, 2007. 7 8
Összefoglalás Azonosított régészeti lelıhelyek Baracs tervezési területein tervezett fejlesztések területein 2 darab azonosított, a KÖH által is regisztrált régészeti lelıhelyrıl van adatunk mostanáig. A régészeti lelıhelyet elsısorban légifotó elemzés és helyszíni szemlék alapján ismerjük. Régészeti érdekő terület A tervezési területek jellegzetes megtelepedési helyekre utaló topográfiai fekvése, a római-kori Limes út és annak együttese miatt, valamint a vizsgált régészeti lelıhelyek bizonytalan kiterjedése miatt az egész tervezési területet régészeti érdekő területként kell kezelni. A területre kijelölt régészeti érdekő terület célja, az hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szakmai tapasztalatok alapján elképzelhetı, hogy a tervezési területen további megtelepedésre utaló régészeti emlékkel, valamint a Limes úthoz tartozó emlékek elıkerülése. Tervezett változtatások hatása 1-3. Gazdasági, vagy különleges terület, valamint útkapcsolat kialakítása A 6-os fıút, valamint a Templomos településrész mögött folyó patak közötti domboldalban a jelenlegi szántóterületen a településközpontban található gazdasági terület kiterjesztését, illetve ehhez kapcsolódóan a 6-os úthoz csatlakozó közúthálózati csomópont kívánják kialakítani. A tervezett fejlesztés érinti a római-kori Limes út Visy Zsolt által megfigyelt, a szántóba esı szakaszát, valamint az út baloldalán álló Intercisa 7. sz. ırtornyot. Továbbá a csomópont kialakítása érinti a Limes útnak a 6-os fıút alatt haladó nyomvonalát, melynek állapota egyáltalán nem ismert. Továbbá a fejlesztési területtel Ny-felıl közvetlenül határos a Baracs 3. sz. lelıhely, amelyet Miklós Zsuzsanna légifotózása alapján jelöltek ki a korábbi hatástanulmány készítése során. Ennek a lelıhelynek mind a kora és a pontosabb kiterjedése nem ismert, ezért annak tényleges veszélyeztetettségét további kutatások nélkül nem lehet megállapítani. A tervezési területtıl K-re található a Baracs 9. számú ıskori régészeti lelıhely, melynek területére esik a Limes út belsı ága és a mellette álló Intercisa 18. sz. ırtorony is. Ezeket a lelıhely ismert kiterjedése alapján elviekben nem érinti a tervezett fejlesztés. Ugyanakkor a fent leírt jelenségek, valamint a patakvölgy és a magaspart felıli nyereg topográfiai helyzete miatt további régészeti emlékek elıkerülésével lehet számolni ezért a vizsgált terülteket régészeti érdekőként kell kezelni. 4-5. Központi vegyes terület kiterjesztése A volt Szitányi-kastály, ma lovarda melletti területen egyrészt egy kisebb szántóföldi sávot, valamint egy éppen leirtott erdıterületet kívánnak központi vegyes területbe vonni. Mindkét terület erısen bolygatott, szemetes, nehezen kutatható állapotú. A fejlesztési terület nem érint ismert régészeti lelıhelyet. Azonban a Kastély környezetében számos helyen került elı szórványos jelleggel régészeti emlék. A területtıl D-re egy középkori temetı töredéke, amit a kastély területén figyeltek meg több alkalommal. A területtıl É-ra, pedig Czajlik Zoltán figyelt meg régészeti objektumokként azonosítható jelenségeket régészti légifotózás során. Továbbá szórvány római-kori leleteket győjtöttek a 6-os számú fıútnál. Meg kell jegyezni, hogy a területtıl D-re 600 m- re szintén a magaspart vonulatán található a római-kori Limes Annamatia nevő erıdje is. A vizsgált fejlesztési terület körül elıkerült régészeti emlékek, a közeli római-kori Annamatia erıd, valamint a magaspart topográfiai helyzete miatt további régészeti emlékek elıkerülésével lehet számolni ezért a vizsgált terülteket régészeti érdekőként kell kezelni. Engedélyköteles talajmunkával járó beruházásra során az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett építési tevékenység elıtt a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszolgálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Régészeti érdekő területek esetében A régészeti érdekő területekrıl is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében lehet elmozdítani. Ezért a 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében fontos lenne állapotfelmérést végezni. Az örökségi értékek megóvása, valamint a beruházás jobb tervezhetısége miatt az állapotfelmérés céljából célszerő a régészeti érdekő területeken próbakutatást (terepbejárás, mőszeres vizsgálat, próbaásatást) végezni, vagy amennyiben ez nem megoldható régészeti szakfelügyeletet biztosítani az esteleges veszélyeztetettség megállapításához. Erre a területileg illetékes múzeummal lehet megállapodást kötni. 9 10
Mivel a területen jelentısebb beruházásokra lehet számítani ezért különösképpen figyelembe kell venni a tervezés ideje alatt életbe lépı új jogszabályt. Nagyberuházásokkal kapcsolatos 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít 2007. március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint 2008. április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni." Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása büntetıjogi felelıséggel jár. Régészeti lelıhelyekkel kapcsolatos kutatási igények A tervezési területen érdemi régészeti kutatás nem történt. Emiatt a lelıhelyek pontos kiterjedése, azok pontos veszélyeztetettsége nehezen megállapítható. Ugyanakkor fontos lenne a római-kori Limes-út és a hozzátartozó ırtornyok megóvása és helyreállítása, illetve bemutatása céljából mőszeres felméréseket, valamint feltárásokat végezni. A vizsgált területek tervezett intenzív beépítése miatt további próbakutatásokra van szükség. A korábban megfigyelt régészeti lelıhelyek pontos helyét és állapotát csak további intenzív, négyzethálós terepbejárás, légifotózás, geofizikai felmérés, valamint próbafeltárás segítségével lehet meghatározni, a tényleges veszélyezettség megállapításához. Régészeti lelıhelyek bemutathatósága A római-kori Limes-út fedetlen részeinek, valamint a hozzátartozó ırtornyok maradványainak helyreállítása és bemutatása lehetséges lenne a szükséges régészeti kutatások után. A lelıhelyek többségének esetében szükséges régészeti kutatások eredményei alapján lehet dönteni az esetlegesen elıkerülı értékesebb emlékek helyszíni bemutatásáról. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. 11 12
Javaslat a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó elıírására, és külön Függelék rögzítésére Javaslat a HÉSZ vonatkozó elıírására: A régészeti örökség kezelése kapcsán a 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint kell eljárni. Javaslat a Függelék tartalmára: A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10. -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A Kötv 11. -a szerint a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19. (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és mővelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Régészeti lelıhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett tevékenység építési tevékenység elıtt a Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének elızetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetıjogi felelıséggel jár. Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít 2007. március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint 2008. április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. 13 14
NYILATKOZAT A Baracs Településrendezési eszközök módosítása címő terv Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítı régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági elıírásoknak megfelelıen készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsıfokú régész végzettsége alapján jogosult. Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2007. október 2. 15