A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata Idő van ÚJ! Gerle János MOK alelnök tájékoztatást ad az orvostovábbképzésről NOC 2 Termékeink árváltozásával és rendelhetőségével kapcsolatos információkért forduljon orvoslátogató kollégáinkhoz, illetve ezekről tájékozódhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján: www.oep.hu Bármely említett termék alkalmazásakor az érvényes alkalmazási előírás az irányadó. Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. További információk: Egis Gyógyszergyár Zrt. Marketing főosztály 1134 Budapest, Lehel u. 15. tel.: 803-22-22, fax: 803-24-59 e-mail: marketing@egis.hu, honlap: www.egis.hu Lezárás dátuma: 2014. 06. 03.
Kȯ. to // ha / rtya-gyullada / s. Vegyu.. k komolyan! Az generáció megérkezett! Az első 4. generációs fluorokinolon szemcsepp hazánkban Fokozott penetráció a maximális biohasznosulásért a szemfelszínen és a csarnokban 1 Fokozott hatáserősség a Gram+, Gram- aerob patogének, anaerob Proprionibacterium acnes és Chlamydia esetén 1 Az eddigi leggyorsabb patogén eradikáció a lokális fluorokinolonok között 2 Adagolás: naponta 3-szor kell cseppenteni az érintett szem(ek)be Öntartósító többadagos, cseppvisszatartó 5 ml-es flakonban Fiziológiás ph a komfortos cseppentésért 2 Amennyiben a gyógyszerünkkel kapcsolatban mellékhatás lépne fel, kérjük, hogy azt késedelem nélkül az alábbi e-mail címre jelentse be: complaint.hungary@alcon.com Vigamox 5 mg/ml oldatos szemcsepp Terápiás javallatok A moxifloxacinra érzékeny törzsek által okozott purulens bakteriális conjunctivitis lokális kezelése. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket. Adagolás és alkalmazás Kizárólag szemészeti alkalmazásra. Nem injektálható. A Vigamox 5 mg/ml oldatos szemcsepp subconjunctivalisan nem injektálható és közvetlenül a szem elülső csarnokába sem adható. Adagolás felnőtteknél, beleértve az időskorúakat is (>65): A dózis naponta 3x1 csepp az érintett szem(ek)be. A fertőzés általában 5 napon belül javul, ezt követően a kezelést még további 2-3 napig folytatni kell. Amennyiben a kezelés megkezdését követően 5 napon belül nem figyelhető meg javulás, a diagnózis és/ vagy kezelés felülvizsgálata szükséges. A kezelés időtartama a betegség súlyosságától és a fertőzés klinikai és bakteriológiai lefolyásától függ. Gyermekek k Nem szükséges dózismódosítás. Alkalmazás máj- és vesekárosodásban Nem szükséges dózismódosítás. Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával, egyéb kinolonokkal vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedésekk Szisztémás kinolon kezelésben részesülő betegeknél már az első adagot követően súlyos és alkalmanként fatális kimenetelű túlérzékenységi (anafilaxiás) reakciókat jelentettek. Néhány reakciót cardiovascularis collapsus, eszméletvesztés, angiooedema (ideértve a laryngealis, pharyngealis vagy facialis oedema), légúti elzáródás, dyspnoe, urticaria és viszketés kísért. A többi antibiotikumhoz hasonlóan hosszantartó alkalmazása a nem érzékeny kórokozók, - beleértve a gombákat is,- elszaporodásához vezethet. Amennyiben felülfertőződés alakul ki,, abba kell hagyni a gyógyszer alkalmazását,, és alternatív terápiát kell alkalmazni. Szisztémás fluorokinolon terápia, így moxifloxacin esetében is íngyulladás és ínszakadás fordulhat elő különösen idősebb betegeknél és egyidejűleg kortikoszteroid kezelésben részesülőknél. Újszülöttek conjunctivitisének kezelésében a Vigamox hatékonyságának és biztonságosságának megállapításához nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ezért a gyógyszer alkalmazása újszülötteknél conjunctivis kezelésére nem ajánlott. A fluorokinolon-rezisztens Neisseria gonorrhoeae előfordulása miatt a Vigamox nem alkalmazható gonococcus által okozott conjunctivitis, így gonococcus okozta ophthalmia neonatorum profilaxisára vagy empirikus kezelésére. A Neisseria gonorrhoeae által okozott szemfertőzésben szenvedő betegeknek megfelelő szisztémás kezelésre van szükségük. A gyógyszer 2 évnél fiatalabb gyermekek Chlamydia trachomatis kezelésére nem ajánlott, mivel azt gyermekeknél ebben a korcsoportban nem vizsgálták. 2 évnél idősebb, Chlamydia trachomatis okozta szemfertőzésben szenvedő gyermekek esetében megfelelő szisztémás kezelés alkalmazására van szükség.ophthalmia neonatorumban szenvedő újszülötteket állapotuknak megfelelő kezelésben, így pl.: Chlamydia trachomatis vagy Neisseria gonorrhoeae okozta esetekben szisztémás kezelésben kell részesíteni. Termékenység, terhesség és szoptatás A gyógyszer terhesség és szoptatás alatt alkalmazható. Nemkívánatos hatások, mellékhatások Szembetegségek és szemészeti tünetek: gyakori: szemfájdalom, szemirritáció Gyermekek : Klinikai vizsgálatokban a Vigamox biztonságosnak bizonyult gyermekgyógyászati betegeknél, beleértve az újszülötteket. A 18 évesnél fiatalabb betegeknél a két leggyakoribb mellékhatás a szemirritáció és szemfájdalom volt. 2014. 06.30. Irodalom: 1. Stroman DW et al. In vitro and in vivo potency of moxifloxacin and moxifloxacin ophthalmic solution 0,5%, a new topical fluoroquinolone. Survey of Ophthalmol Nov. 2005;50(suppl1):17-18. 2. J Castillo, et al. The Role of Topical Moxifloxacin, a New Antibacterial in Europe, in the Treatment of Bacterial Conjunctivitis. Clin Drug Investig 2011 Alcon Hungária Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 43-47. 128/14/p 2014. Szeptember
orvoskamara Gondolatok jubileum kapcsán Már javában zajlik a készülődés, alig néhány nap, és ünnepélyes keretek között emlékezünk meg köztestületünk kettős jubileumáról. Nem mindennapi esemény az ilyen, melynek kötelező része a megemlékezés, a visszatekintés. A múltba nézés azonban nem lehet öncélú, több kell legyen, mint egyszerű merengés, a jelent és a jövőt is szolgálva. Ennek mentén készülhet az ünnepi beszéd. A rendszerváltás hajnalán alig néhány tucat lelkes kolléga gondolt egy nagyot, és nem kevés bátorságtól, lelkesedéstől vezérelve indítványozta a Magyar Orvosi Kamara újjáalakítását. Azét a Kamaráét, amely már valaha működött, ám önszerveződő és öntevékeny jellege, szakmaiautonómia-igénye messze nem fért bele az előző politikai rendszer filozófiájába. Még a gyorsan változó és a társadalom lelkében a szabadság érzetét keletkeztető körülmények között is több évre volt szükség ahhoz, hogy a civil szervezetből törvényben rögzített köztestületi rangú kamara válhassék. Hogy a politika belássa, jobb ezt a dolgot szabályozottan és átláthatóan tenni, még ha ezzel jogokat is kell garantálni az orvoskarnak. Megjegyzem elég kevés joggal megúszták! A köztestületi kamara 20 esztendeje messze nem volt zökkenőmentes, mondhatni igen-igen rögös utat jártunk be. Amikor felteszi a kérdést az olvasó, Hát igen-igen, de mit is ért el a Kamara ez idő alatt?, arra csak annyi a válasz, hogy azzal a nem túl sok, törvény adta jogával is olyan sikeresen élt, hogy jutalmul 2007-ben kis híján sikerült földbe döngölve, a helyét sóval behintve a feledhető múltnak adni. Helyette nekünk sikerült a tetteseket képtelen, és mondjuk ki bátran, társadalmi közveszélyt okozó egészségügyi víziójukkal együtt remélhetőleg véglegesen a feledés homályába küldeni. Már-már azt hittük, hogy érkezik a Kánaán, de csalódnunk kellett. Az ágazatnak a Kamarával egyidős lemaradását behozni még akkor is embert próbáló feladat lenne, ha minden erőforrást erre összpontosítottak volna. Ám valljuk meg őszintén, a dolog minden jó szándék dacára nem egy vargabetűt leírva, s rendre beleütközve a szűkkeblű pénzügyérek emelte falakba, meg-megbicsaklott, így Dr. Éger István aztán manapság is van dolgunk bőven. Újszerű, sőt újszerűségével helyenként meghökkentő, ám a Kamara évtizede leszögezett alapelveivel összeegyeztethető szándékok kerültek a közelmúltban napvilágra, nem kis izgalmat keltve egyes szakmai szereplőkben. Az elvek támogathatók, a részletek kimunkálásán azonban nagyon sok múlik, egy gyakorlati hiba könnyen okozhatná a jó elvek vesztét. Ezért különösen fontos köztestületünk szakértői szerepe, amelyet felajánlottunk a döntéshozóknak, s amelyet talán a korábbiaknál jobban vesznek igénybe. Reméljük. A gazdasági helyzet jobb, mint valaha, az ágazat konszolidációja azonban nemcsak pénzkérdés. Ha nem küszöbölik ki a finanszírozási rendszer ellentmondásait, közgazdasági képtelenségeit, nincs az a pénz, ami megakadályozhatná a deficit újratermelődését. Ha nem folytatják haladéktalanul az előző ciklusban megindított bérfelzárkóztatást, ha nem szakítanak sürgősen a túlmunkadíjazás befagyasztásával, ha nem kerül kialakításra a valós életpályamodell mely most már egyre több társadalmi csoport számára valóság, míg mi csak álmodunk róla, az újabb, rohamszerű migrációs hullámot indíthat meg, melynek következményei a biztonságos betegellátásra beláthatatlanok, vagy nagyon is beláthatók. Ezt azonban nyilván senki sem szeretné látni. Ezért kell időben és hatékonyan lépni. A Magyar Orvosi Kamara 25 év minden tudásával és tapasztalatával újfent segíteni szeretne. Reméljük nem hiába, és nem későn! Dr. Éger István 1
tartalom ORVOSKAMARA Gondolatok jubileum kapcsán 1 Közeleg a határidő! 4 In memoriam prof. dr. Duray Aladár (1930 2014) 6 Búcsúzunk dr. Szporny Gyula főorvos úrtól 6 fórum Quo vadis, budapesti ügyeleti rendszer? 7 JOG ÉS ETIKA Etikai ügyeink 8 SZAKMAPOLITIKA Izgalmas, tudományos jelentések államtitkári bejelentések 10 Orvosnak, betegnek reményt keltő tervek 12 Beszámoló: European Junior Doctors Autumn Meeting 2014 Strasbourg 14 SZAKMAi oldal Klinikai szakpszichológusok az Országos Onkológiai Intézetben 16 Ébresztő, férfiak! 18 Fertőző környezetben élünk születésünktől a halálunkig 22 Támogatott figyelem 24 Hiánypótló terápia az ADHD kezelésére 26 Sztentek: nemzedékváltás a láthatáron? 30 Radiológia 2.0 Let s cerebrate together! 31 konferencia Az első, határon átnyúló katasztrófa-pszichiátriai rendszer bemutatása 33 Az Orvosok Világszövetségének (WMA) 2014. évi közgyűlése a dél-afrikai Durbanben ülésezett 34 Modern orvosok patinás kongresszusa 36 medicina Hogyan tovább generikus szabályozás? 38 MAGYOSZ: csökkenő árbevétel, újabb gyártói terhek 39 ORVOSTÖRTÉNEt A természet mindig megadja a választ Earl Wilbur Sutherland-portré 40 KULTÚRA Tárlat-tár 42 KÖNYVAJÁNLÓ Fekete Tibor: Az egészség, az egészségügy négy éve 2010 2013 43 Könyvsarok 44 anno Anno Novemberben történt 46 Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők: Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület: Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100. Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463 E-mail: orvosoklapja@mok.hu, Web: www.mok.hu Az folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely Az utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. Minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, Telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail: terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss Judit Telefon: (06-1) 302-0065, E-mail: orvosoklapja@mok.hu ISSN 1785-7198 Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 43.700 példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja 26 700 Ft (2014. január 1-jétől február 15-éig 1700 Ft, február 15-étől 2300 Ft). A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004 A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig 2
ORVOSKAMARA KIVONAT EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 4681-13/2014/JOGI iktatószámú, A Magyar Orvosi Kamara tagdíjával kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lezárása tárgyú, 2014. szeptember 30-án kelt állásfoglalásából A Magyar Orvosi Kamara felügyeleti ellenőrzés céljából beküldött, legutóbb 2014. február 15-én módosított Alapszabályát áttekintettem. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 27. (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az Alapszabállyal kapcsolatosan a következőkről határoztam: Magyar Orvosi Kamara tagdíjemelése tárgyában 16672/2013/JOGI és 4681/4/2014/JOGI iktatószámon indult és lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárást megszüntetem. Döntésem indoka, hogy a Magyar Orvosi Kamara többszöri levélváltást követően a törvényességi felügyeleti eljárás során képviselt álláspontomnak megfelelően módosította Alapszabályát. A 2014. február 15-i Alapszabály-módosítás során a MOK Országos Küldöttközgyűlése az Alapszabály 16./ pontjába összegszerűen beiktatta a kamarai tagdíj mértékét, továbbá a tagdíj emelésére 2014. február 16-tól, tehát a jövőre nézve került sor. Ezzel a köztestület eleget tett az Ekt. 29/A. (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, miszerint a kamarai tagdíj mértékét a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni. Az Ekt. 29/A. (2) bekezdése szerint a kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének harminc százalékát. A törvényes korlát ennek megfelelően 2014-ben tekintettel arra, hogy az orvosi kamarai tagsághoz kötött tevékenységre a garantált bérminimum az irányadó 35.400,- Ft. Az alapszabályban megállapított tagdíj mértéke évi 27.600,- Ft összegszerűen nem haladja meg a törvényes korlátot. A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság legkiválóbb művelőinek elismerésére alapította a Laki Kálmán emlékérmet, amelyet két évente legfeljebb két személynek ítélnek oda. Az idén dr. Boda Zoltán professzor és dr. Pfliegler György habilitált egyetemi docens, a Debreceni Egyetem oktatói részesültek a rangos kitüntetésben. HEGYI BARBARA ALKALOMADTÁN Új elnökséget választott a Magyar Oxyologiai Társaság A Magyar Oxyologiai Társaság 2014. október 17-én tartotta Közgyűlését, ahol vezetőségválasztásra is sor került. A jelenlévő tagok szavazása alapján 10 fő került a megújult Vezetőségbe. A Vezetőségi tagok szavazata alapján 2018-ig az új elnökség: elnök: dr. Mártai István alelnök: dr. Buda Péter főtitkár: Köcse Tamás Barbara ételei egyszerre izgalmasak, vibrálóak, elegánsak és háziasak, imádom őket! Mautner Zsófi kalomadtan_weborvos-1.indd 1 05/11/14 14:34 3
ORVOSKAMARA Közeleg a határidő! Hamarosan több ezer orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek, klinikai szakpszichológusnak jár le az ötéves kötelező továbbképzési ciklusa. Ha valaki kifut az időből, akár azt is kockáztatja, hogy nem hosszabbítják meg működési nyilvántartását, és nem dolgozhat önállóan. Erre a határidőre hívja fel a figyelmet dr. Fejérdy Pál, a négy képzési centrum közül a budapesti Semmelweis Egyetemen működő Továbbképzési Központ igazgatója, valamint a Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Gerle János alelnök. dr. Gerle János 15 évvel ezelőtt, még Gógl Árpád minisztersége idején született meg a jogszabály, miszerint az orvosoknak, fogorvosnak, gyógyszerésznek, klinikai szakpszichológusnak élethosszig tovább kell képezniük magukat meséli a továbbképző központ vezetője. Az 1999-es miniszteri rendelet célja az volt, hogy a szakemberek legyenek tisztában a folyamatosan változó, fejlődő tudományos ismeretekkel. Hiszen lehet, hogy amit 30 éve az egyetemen tanultak, annak ma már csak a fele igaz. Sőt, lehet, hogy a mostani tudás alapján a korábban megszerzett rutin még veszélyes is lehet a betegekre. Időközben egy újabb rendelet módosította a jogszabályt: eszerint már nem kell élethosszig tanulni, csupán 75 éves korig. Fejérdy Pál nem igazán ért egyet ezzel a változtatással, mivel úgy véli, azoknak a 75 év felettieknek is, akiknek fontos a működési nyilvántartásuk megújítása tehát valószínűleg praktizálnak, szükséges a legújabb tények ismerete. Az eredeti jogszabály életbelépésének évében, 2000 márciusában több mint harmincezren kezdték meg teljesíteni a kötelező továbbképzés követelményeit. Az ezután következő ötéves ciklus alatt többen külföldre, nyugdíjba mentek, meghaltak, így 2010-ben már kevesebben kérvényezték az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól, hogy ismerje el továbbképzési pontjaikat és hoszszabbítsa meg működési engedélyüket. Természetesen időközben frissen végzettek is bekapcsolódtak a rendszerbe, nekik a diploma megszerzésének éve az ötéves továbbképzési ciklus kezdete. A rendelet megjelenésének időpontja miatt azonban a mostani, 2015. március 31-i határidő érinti még mindig 1. ábra. Semmelweis Egyetemre regisztrált továbbképzendők 4
orvoskamara a legtöbb kollégát, összességében körülbelül 15 ezer orvost, fogorvost csak a Semmelweis Egyetemen. Nyilván, aki már 15 éve benne van ebben a továbbképzési rendszerben, ismeri a feltételeket, de az újonnan belépőknek újdonság, és talán a régieknek sem árt feleleveníteni, mit is kell tenni a működési engedély meghosszabbításáért, illetve mivel járhat, ha ezt nem teljesítik. Az alapvető szabály, hogy öt év alatt 250 pontot kell összegyűjteni. A pontok egy része elméleti, másik gyakorlati, amit tulajdonképpen magával az egészségügyben való tevékenységgel, munkával meg lehet szerezni. Ez utóbbiért, amit vagy alkalmazottaknál a munkáltató, vagy vállalkozás esetén (pl. háziorvosok, gyógyszerészek, fogorvosok) az ÁNTSZ igazol, évi 20 pontot, tehát a ciklus alatt összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Azok, akik GYES, vagy más ok miatt nem dolgozzák végig az öt évet, elméleti képzéssel kipótolhatják, az így elvesztett pontokat. A jogszabály azonban kiköti, hogy a ciklus alatt 60 gyakorlati pontot mindenképp meg kell szerezni. Az elméleti pontok megszerzésére számos lehetőség van: pontot érnek a munkahelyi és munkahelyen kívüli továbbképzési programok, a konferenciákon való részvétel, a tanulmányutak, a szakmai előadások, publikációk, szakkönyvek írása-lektorálása. Az elméleti pontoknál is van azonban egy megkerülhetetlen szabály: részt kell venni a képzőhelyek kötelező szintfenntartó tanfolyamain, ahol 50 pontot meg kell szerezni, szakvizsgánként. Amennyiben a ciklus végéig nem jön össze a megfelelő pontmennyiség, vagy az érintettek elfelejtik kérvényezni az EEKH-től 2014. 09. 01 2015. 08. 31-ig lejárók létszáma: 2014. szeptemberi állás szerint összesen 15 117 fő 2. ábra. Semmelweis Egyetemre regisztrált továbbképzendők megoszlása (2014. 07. 01.) a hosszabbítást, akár még az az abszurd eset is előfordulhat, hogy az osztályvezető főorvos frissen szakvizsgázott beosztottjának felügyelete mellett dolgozhat addig, ameddig nem teljesítette az előírt követelményeket. Az érintett orvosoknak és szakembernek legelőször is regisztrálniuk kell a négy orvosegyetemen működő továbbképző központok egyikénél. Ezek a központok tartják számon a náluk regisztráltak pontjait. Az érintettek náluk érdeklődhetnek, de elektronikusan a kötelező továbbképzés honlapján, az oftex.hu-n is mindenki nyomon követheti saját pontjainak alakulását. Sőt, ezen a weboldalon a pontos szabály, és számos képzési lehetőség is szerepel. Ezen lehetőségek ellenére sokan elfeledkeznek a kötelezettségükről, nem figyelik pontjaik alakulását, nem törődnek a határidővel. Pedig a jogszabály szerint erre senki más nem kötelezett, csak ők. Az egyetemek a ciklus lejártakor automatikusan elküldik az érintettek összegyűjtött pontszámát a hivatalnak, az előírás szerint a Magyar Orvosi Kamara is igazolja a kamarai tagság meglétét az EEKH-nak, de nem kötelesek minderről az érintettet is értesíteni. Tehát azok az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok, akik nincsenek felkészülve, elnézik a dátumot és nem fordulnak hoszszabbításért a hivatalhoz, bajba kerülhetnek. A továbbképző központok és a Magyar Orvosi Kamara épp ezért úgy döntött, hogy tájékoztató levelet küld az érintetteknek, amelyben felhívja a figyelmüket a közelgő határidőre mondja Gerle János. Pontosabban, ha az illető pontjai összegyűltek, kérvényezheti a hivatalnál a hosszabbítást, illetve, ha nem, sürgősen pótolja a mulasztást. Ezt a levelezést a MOK saját büdzséjéből finanszírozza, ezzel is szolgálva a kamarai tagokat, valamint segíteni szeretnének abban is, hogy kisebb legyen a bürokratikus teher a terminus lejártakor, hiszen a MOK alelnöke szerint egyszerre nagyon nehéz, szűk időintervallumban több ezer kérelmet elbírálni, és a határidők tarthatatlanná válhatnak. A MOK, az EEKH és az egyetemek együttműködése egyszerűbbé, gyorsabbá, jól koordinálhatóvá teszi a feladat teljesítését, és kiemelten ezzel kollégáinknak szeretnénk segíteni. Bernáth Bea 5
ORVOSKAMARA In memoriam prof. dr. Duray Aladár (1930 2014) A Magyar Orvosi Kamara Országos Felügyelő Bizottsága megrendülten értesült arról, hogy dr. Duray Aladár, az Országos Felügyelő Bizottság tagja 2014. október 15-én hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének. A MOK Budapesti Területi Szervezetének, azon belül a Dél-Buda Választókerületnek volt a tagja. Bennünket is megdöbbentett Ali bácsi hirtelen távozása. 84 éves kora ellenére aktívan vett részt Bizottságunk munkájában. Minden érdekelte, ami az orvos- ismerkedett meg későbbi feleségével, Báthory Éva szemész és radiológus főorvossal, akivel boldog házasságban éltek. Egy lánygyermekük, két unokájuk született. Orvosi pályáját Miskolcon kezdte, Mátyus Endre és Pintér József vezetése mellett tanulta meg az urológia minden apró részletét. Ezen évei alatt Moszkvában tanulmányozta a veseátültetést, és tagja volt annak a munkacsoportnak, mely az első élődonoros veseátültetést végezte Magyarországon 1971-ben. 1975. augusztus 1-én került Kaposvárra, ahol 2000-ig vezette a kórház urológiai osztályát. Tevétozott, aki állandóan képezték magukat, így 1980-ban a csecsemő és gyermek fül-orr-gége gyógyászat szakképesítést is megszerezte. A Szent Imre Kórház akkoriban Tétény úti Kórház főorvosaként, egyetemi docensként vonult nyugdíjba. Jól megérdemelt nyugdíjas éveiben pihenés helyett szinte az utolsó pillanatig aktív életet élő, igazi orvos volt. Ali bácsi, nyugodj békében! A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 2014. november 6-án. Búcsúzunk dr. Szporny Gyula főorvos úrtól 2014. április 26-án rövid szenvedés után elhunyt Dr. Szporny Gyula urológus, a Kaposi Mór Oktató Kórház volt osztályvezető főorvosa. Szporny Gyula 1935. szeptember 21-én született a Fejér megyei Alapon, második gyermekként. Édesapja körorvosként dolgozott. Általános iskoláit helyben végezte, majd a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Egyetemre járt négy évet, a diplomáját már Budapesten szerezte meg. Egyetemi évei alatt társadalmat érintette. Mindenről volt konstruktív véleménye, és soha nem hallgatta el kritikáját sem. A fiatal orvosok helyzete érdekelte a legjobban, mert bennük látta a jövőt. Budapesten született 1930. január 22-én. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát 1954-ben. Fül-orr-gégészetből 1957-ben szakvizsgázott, majd 1964-ben az elsők között tette le az aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsgát. Azok közé tar- kenysége alatt meghonosította a szervmegtartó, veseszövetet kímélő műtéti megoldásokat. Fáradhatatlan kitartással irányította a kivizsgálásokat, mindig kereste a beteg számára legjobb megoldást. Vezetőként tisztességre, alaposságra, korrektségre, őszinteségre, tiszteletre nevelte munkatársait. Főorvosként is emberi tartás, megalapozott véleményalkotás, magas szinten tartott értékrend és kiemelkedő lojalitás jellemezte. 1994 óta a Magyar Orvosi Kamarának a tagja volt. Tisztelt Olvasóink! Lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk. 6
fórum Quo vadis, budapesti ügyeleti rendszer? Az elmúlt húsz év támogatási pályázatainak és kórházfejlesztéseinek kulcsszava a sürgősségi ellátás volt. A kórházfejlesztések vidéken jelentős eredményt hoztak, hiszen a kialakult új vagy felújított kórházakban egyértelműen az egy kórház egy sürgősségi kapu lett meghatározva. A betegutak egyszerűsítése, gyorsítása szempontjából ez akkor is eredmény, ha a fejlesztések egyes vadhajtásait mindannyian látjuk. Ugyanakkor, ha egy megyei kórházból ideérkező kolléga belecsöppen a fővárosi ügyeleti rendszer útvesztőibe, akkor nagy valószínűséggel nem hisz a szemének. De mi történt itt? 2014-ben a budapesti akut ellátás az alapjait tekintve nem sok változást mutat a 90-es évek elejéhez képest. Az ügyeleti rendszert egy 54 oldalas útmutató összegzi szakmánként, esetenként napra lebontva. Ez nem csak a betegek, de az orvosok és a központi betegirányítás számára is kaotikus. Betegeinket nem érdekli, hogy hol és ki ad ügyeleti szolgálatot, ők szeretnének a lakóhelyhez legközelebbi kórházban végleges és gyors ellátáshoz jutni anélkül, hogy a gyógyulásuk végéig még két-három helyre átszállítsák őket. Nézzük meg súlyponti szakmánként, hogy mi a jelenlegi helyzet! A baleseti sebészet a többszörös kórházbezárások után négy centrumba koncentrálódik, egy kórházzal végtagsérültekre. Mondhatjuk, hogy a hosszas viták, kórházbezárások után kialakuló centrumok rendszere jó, hiszen folyamatosan, a hét minden napján teljes körű ellátást adnak. A traumatológiai szakma azonban az elmúlt másfél évtizedben erősen vesztett érdekérvényesítő képességéből, hiszen a négy centrumból kizárólag a Honvédkórház tekinthető 21. századi intézménynek. A Péterfy Sándor Kórház Baleseti Centrum, a Szt. István-Szt. László Kórház, a Merényi, valamint a Szt. János Kórház a strukturális szempontokat figyelembe véve lepusztult képet mutat. Mindez egyenes következménye volt a fővárosi egészségpolitika tervezetlenségének, amely a baleseti központok helyett kisebb kórházak felújítását helyezte előtérbe. Szakmailag érdekessé teszi a baleseti sebészetek helyzetét, hogy milyen háttérszakmák állnak rendelkezésre. Az elmúlt években többször tervezték a baleseti sebészetek áthelyezését már felújított kórházakba, de ezek a tervek rendre figyelmen kívül hagyták, hogy idegsebészet, szájsebészet, szemészet nélkül a korrekt szakmai munka nem képzelhető el. Az ügyeleti rendszer állatorvosi lova azonban kétséget kizáróan az akut hasi ügyelet, amely még mindig a régről megörökölt KÁNY naponta változó rendszerében dolgozik. Napi példa, hogy a Duna egyik oldalán élő vagy fellelt beteget akár négy kórház mellett is elviszik, hogy a város és a folyó másik felén vegyék kezelésbe. Ha pedig még sincs műtéti teendő, ugyanezen az úton visszaviszik a területi belgyógyászatra. A sürgősségi ellátás negatív csúcsát is a sebészet dönti meg: ha a beteg bekerül akár egy jól működő sürgősségi osztályra, ahol felállítják a diagnózist, és bár van az intézményben sebészeti osztály, de az éppen nem ügyeletes, akkor mentővel átszállítják az éppen ügyeletes kórházba. Sajnálatos módon ez a tény nemcsak a sürgősségi osztályokra beérkező betegekre igaz, hanem a belgyógyászaton már bent fekvő páciensre is, ha ugyanis a kórház sebészete nem ügyeletes, más kórházba kerül át. Az elmúlt években több, ügyeleti rendszerrel foglalkozó megbeszélésen vettem részt, de a fent említett anakronisztikus helyzetet szándék és lehetőség hiányában nem sikerült megváltoztatni. Ugyancsak említésre méltó a nem traumás idegsebészeti ügyelet, amelynél komoly differenciáldiagnosztikai gondot okoz annak eldöntése, hogy a beteg előbb elesett-e, vagy agyvérzést kapott és azért esett el. Lényegileg a betegek többsége a traumatológiákon kerül ellátásra. A budapesti kórházépítkezések eredményeképpen vannak sürgősségi osztályok, háttérszakmák nélkül, és van kórház, ahol majdnem minden háttérszakma rendelkezésre áll, sürgősségi osztály viszont nincs. Létezik egy 54 oldalas sillabuszunk, és van túlterhelt mentőszolgálatunk, amely rendületlenül szállítja a betegeket a kórházak között. Természetesen vannak újságíróink, akik időről időre megírják a különböző szállítási botrányokat. Kérdés, ki tudunk-e törni a sürgősségi ellátás budapesti labirintusából. Mielőtt bárki méregdrága tanulmányok megírásába kezdene, úgy gondolom, hogy a helyzet megoldása egyetlenegy, a folyamatos területi elv alapján történő betegellátás, amit minden, abban résztvevő kórháznak folyamatosan fel kell vállalni. Nem utolsó sorban az egészségpolitikusok részéről annak felismerése és támogatása, hogy a beteg lehetőség szerint a végleges ellátási helyére kerüljön, ne pedig a mentőszolgálat által megvalósított vég nélküli városnézésben részesüljön. Persze ez pénzbe is kerül. Dr. Nyulasi Tibor orvosigazgató KAITO osztályvezető főorvos Szent János Kórház 7
JOG ÉS ETIKA Etikai ügyeink Szó mi szó, egyetlen orvosnak sem könnyű a dolga, ha maradéktalanul eleget akar tenni a szakma és a társadalom által is elvárt normáknak, az etikai követelményeknek, hiszen tőlük mindenki többet vár el. Így aztán szinte természetes, hogy etikai ügyek mindig vannak. S vannak olyanok is, akik ezeket a helyzeteket kivizsgálják. Egyikük Sepp Csaba házi gyermekorvos, a MOK etikai bizottságának tagja, aki több esetet publikált már természetesen azonosításra alkalmatlan módon egy szakmai orgánumban. Arra kértük, néhányat osszon meg az olvasóival. Érdekes volt az az eset mondta, amikor egy alpolgármester fordult panasszal az etikai bizottsághoz az egyik háziorvossal szemben. A dolog hátterében lakossági bejelentés állt, amely szerint a doktor alkoholos befolyásoltság alatt végzi feladatait. A beadványhoz a háziorvos rendelőjében készült jegyzőkönyvet is csatolta az önkormányzat. Abban az állt, hogy több hivatalos személy is fölkereste a kollégát a rendelőben, s helyszíni vizsgálatot végeztek, majd a kerületi tiszti főorvos felkérte őt, járuljon hozzá a szondás és a vérvizsgálathoz. Mi lett az eredmény? A kolléga természetesen hozzájárult, megjegyezve, hogy alkoholos befolyásoltság állapotában nem volt, munkáját tisztességgel és a szakma szabályainak megfelelően látja el. Az alkoholszondás vizsgálatot a tiszti főorvos végezte el. Az első mérés 0,58 mg/l értéket mutatott, majd a két perc múlva megismételt vizsgálat eredménye 0, 56 mg/l volt. A vérvételt azonban nem tudták elvégezni, mert a hatóság nem rendelkezett a szükséges felszerelésekkel. Jegyzőkönyv készült? Igen, s két hét múlva az orvost soron kívüli alkalmassági vizsgálatra rendelték az OMNI-be. Hogyan vizsgálta az ügyet az etikai bizottság? A kolléga személyesen megjelent Dr. Sepp Csaba a jogi képviselőjével, a tanúként jelen volt az asszisztensnője is. A panaszos azonban a szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg a tárgyaláson, így őt nem tudtuk meghallgatni. Mit tártak fel? Az orvos elmondta, hogy a kérdéses napon éppen betegellátás közben, rajtaütésszerűen jelentek meg az önkormányzat képviselői és a rendőrjárőr, később pedig a kerületi tiszti főorvos is. Beszámolt arról is, hogy a előző este egy kis ünneplés alkalmával alkoholt fogyasztott, de az esemény napján egyáltalán nem. Az asszisztensnő szerint az orvos a tőle megszokott módon viselkedett, s megerősítette, hogy betegellátás folyt a rendelőben, amikor a hivatalos személyek megjelentek, így az elhangzottaknak a beteg is fültanúja volt. Milyen döntés hozott a bizottság? A dokumentumok tanulmányozása és a meghallgatás után megállapítottuk: a hivatalos személyek a bepanaszolt orvos rendelését megzavarták, és rossz hírét keltették, az orvosi titoktartást veszélyeztetve ellenőrizték az orvos alkoholos befolyásoltságát, ami megengedhetetlen. Egyrészt bejelentés esetén sem indokolt a betegek nyugodt ellátását megzavarni, s az orvost zárt körben kellett volna vizsgálni. Ráadásul, ha meg lehetett volna állapítani az alkoholos befolyásoltságot, akkor a hatóság helyben megtilthatta volna a munkavégzés folytatását. A kolléga azonban folytathatta munkáját. Emellett az általuk készített jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy az orvos alkoholos befolyásoltság alatt van, vagy ennek megfelelően viselkedik, más bizonyítási indítványt nem tettek, csak rögzítették a szonda 8
JOG ÉS ETIKA által mért értéket. Ezt a bizottság önmagában teljes értékű bizonyítékként nem tudta elfogadni az etikai vétség megállapításához. Miért nem? Mert ha az alkoholos befolyásoltságot a szonda eredménye alapján elfogadjuk, azzal elfogadjuk azt az állítást is, hogy az orvos előző nap a késő esti órákban alkoholt fogyasztott, ami önmagában nem etikai vétség. Mivel a helyszíni eljárás a rendelés megzavarásával, a jó hírnév sérelmével járt, ezért úgy ítéltük meg, hogy ez sokkal súlyosabb, mint amit egy esetleges etikai vétség megállapítása esetén alkalmazhatnánk. A bizottsági határozat szerint a háziorvos etikai vétséget nem követett el. Egy másik ügy hátterében válófélben lévő szülők, valamint orvosi igazolások álltak. A férj panaszbejelentése szerint a gyermekorvos az ő szülői jogainak csorbítása érdekében többször állított ki hamis tartalmú, vagy névre szóló, aláírt, ám üres igazolásokat a feleség kérésének megfelelően. A panaszhoz csatolta a kórtörténetet tartalmazó kartont, a betegellátás során az anya és az orvos közti telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételeket és azok nyomtatott változatait, valamint az orvos által kiállított igazolások és receptek fénymásolatait. Gyermekei ellátásával kapcsolatos panaszait több pontban foglalta össze. A bepanaszolt orvos a bizottság kérésére észrevételt küldött, amelyben leírta, hogy a hangfelvételt jogellenesen rögzítették. A pontokba szedett panaszokra megadta a választ, ugyanakkor visszautasította, hogy alaptalanul, hamis orvosi diagnózissal állított volna ki igazolást. A kódolási és adminisztrációs tévedések kifogásolását jogosnak tartotta. Ezen a tárgyaláson megjelent a panaszos fél? Igen, és panaszát fenntartotta. Nehezményezte, hogy az orvos valótlan igazolást adott ki azért, hogy gyermekét ne vihesse el vidékre. Kifogásolta a gyógyszerelést, valamint azt is, hogy a betegdokumentációt csak többszöri kérésre kapta meg. Szerette volna a gyermekeket másik orvoshoz vinni, de ezt a házi gyermekorvos a betegjogi képviselőtől kapott felvilágosításra hivatkozással elutasította. E szerint, ha tudomást szerez arról, hogy a szülők között válóper van folyamatban, akkor a szülők együttes hozzájárulása szükséges a gyermekorvos-váltáshoz. Mit szólt ehhez az apa? Kifogásolta, mert szerinte az ő engedélyéhez is ragaszkodni kellett volna, amikor az anya a gyermekkel orvoshoz fordul. Kifogásolta azt is, hogy az orvos olyan igazolást adott ki az anya részére, amelyen nincs dátum, s nincs rajta, hogy mi az igazolás tárgya, ugyanakkor ott van a gyermek neve és az orvos aláírása, bélyegzője. Hogyan reagált a panaszlot orvos? Beszámolt arról, hogy a gyermeknek visszatérő egészségi problémái voltak, ami miatt az adott időpontban nem javasolta a gyermek elvitelét, ezért adta ki az igazolást. Az üres dokumentumról azt mondta, a gyermeknek felső légúti hurutos megbetegedése volt, s a szülőkre bízta annak mérlegelését, viszik-e óvodába. Az apa szerint viszont az üres igazolással az orvos beavatkozott a családjogi kapcsolatokba, amit a kolléga visszautasított. Az apa helyében én sem örülnék neki, ha az adott helyzetben nincs minden dokumentum rendben, az orvos helyében pedig kifogásolnám a hangfelvételt. Mi is úgy láttuk, hogy az igazolások alkalmasak voltak arra, hogy a panaszos a gyermekével való kapcsolattartásban hátrányt szenvedjen. A kolléga a sérelmezett orvosi javaslat és az üres igazolás kiadásának tényét elismerte ugyan, de tagadta, hogy annak célja az apai jogok csorbítására irányult volna. És igen, a bizottság a hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználását elutasította, mivel a tényállás egyrészt anélkül is bizonyossá vált, másrészt a felvétel felhasználását aggályosnak tartotta. Megállapítottuk tehát, hogy az etikai vétséget követett el, mivel az akkor hatályban lévő jogszabály szerint is annak minősült az egészségügyi dokumentáció vezetésére, kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések vétkes megszegése. Hivatkoztunk az egészségügyi törvényre is, amely szerint az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az orvos által kiadott javaslat és kitöltetlen igazolás nem felelt meg a fenti előírásoknak, így alapot adott arra, hogy azt az egyik szülő a saját érdekeinek megfelelően használja fel. Ilyenkor vizsgálja a bizottság azt is, hogy mi áll a panasz hátterében? Nem vizsgáltuk sem a házasság válságát, sem azt, hogy az ténylegesen a két szülő vitájában kívánt-e részt venni. A tényállás szempontjából ennek nem ítéltünk jelentőséget. A bizottság egyértelműen leszögezte, a gyermekorvosnak még látszatát is kerülnie kell annak, hogy egy folyamatban lévő házassági bontóperben bármely szülő sérelmére felhasználható tartalmú javaslatot adjon ki. Az üres igazolás kiadása önmagában súlyos hiba. Enyhítő körülményként értékelte viszont, hogy a bepanaszolt orvos ellen korábban etikai eljárás nem volt folyamatban, és az adott esetben a tényállás felderítését segítő elismerő nyilatkozatot tett. Mindezek alapján és a kamarákról szóló hatályos törvénynek megfelelően figyelmeztetéssel sújtottuk a kollégát. Niczky Emőke 9
szakmapolitika Izgalmas, tudományos jelentések államtitkári bejelentések Csaknem 280 orvos vett részt a november elején megrendezett háromnapos Magyar Orvostudományi Napokon. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által szervezett konferencia célja az volt, hogy néhány napra újra szintetizálódjon a részekre szakadt medicina, és magasan kvalifikált, nemzetközi hírű szakemberek naprakész tudásanyaguk átadásával segítsék a mindennapi gyógyító tevékenységet. A Magyar Orvostudományi Napok megszervezését a MOTESZ elődszervezetének, a MOTESZ-nek a két világháború között rendezett, sikeres konferenciája, a Magyar Orvosi Nagyhét inspirálta. Először tavaly élesztették újra a rendezvényt, és a nagy sikerre való tekintettel idén ismét meghirdették. A mostani, a budapesti Hotel Novotelben, november 5 7. között tartott rendezvény rangját emelte, hogy az MTA által szervezett Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része lett, és fővédnöke Lovász László, az akadémia elnöke volt. A 42 kreditpontot érő tudományos konferencia témáit a tavalyi rendezvény javaslatai alapján állították össze. Ennek eredményeképpen a rangos rendezvényen tíz akadémikus és számos egyetemi professzor, összesen több mint negyvenen, előadásokat tartottak többek között a labor és képi diagnosztika, a gyógyszerkutatás, az egészségügyi közgazdaságtan perspektíváiról. Az egyes szekciókban a fejfájás gyakorlati jelentőségéről, az MTA Lendület Programjának klinikai kutatási eredményeiről, a pszichiátria aktuális kérdéseiről, a gyermekgyógyászat kihívásairól, a minimálinvazív műtéti technikákról, az idősgyógyászat lehetőségeiről illetve a gyulladás különböző vonatkozásairól volt szó. A kon fe ren cia részt ve vői be pillan tást nyerhettek Bitter István professzortól az agykutatás, Dóczi Tamás professzortól az idegsebészet, Hangody László pro fesszor tól az or to pé dia és Hermann Péter professzor tól a fog or vos lás jövőjébe. Falus András pro fesszor két napon is felszólalt, például beszélt egy igazi szerelmi házasságról : az orvostudomány és az informatika kapcsolatáról. A Széchenyi-díjas immunológus, genetikus szerint mára olyan mennyiségű adathalmaz, tudáscunami gyűlt össze, amelyet manuálisan már képtelenség lenne feldolgozni. Az informatika segítségével viszont olyan módszerek jöttek létre az adatok feldolgozására, amelyek nemhogy növelték volna a kutatások költségét, hanem csökkentették. Tehát az az érdekes helyzet állt elő, hogy ma egyre többet tudhatunk meg egyre olcsóbban. Dr. Fürst Zsuzsanna a Semmelweis Egyetem Farmakológiai 10
szakmapolitika és Farmakoterápiás Intézetének professzora a gyógyszerkutatásban lezajlott három forradalomról tartott előadást. Elmondta, hogy még ötven évvel ezelőtt is többnyire véletlenül fedeztek fel új molekulákat, gyógyszereket, mára viszont már közel jutottunk ahhoz, hogy akár minden emberre, személyre szabva el elehet készíteni a számára legtökéletesebb gyógyszert. A gyógyszerkutatás jövője azonban nemcsak tudományos kérdésekkel van tele, de számos társadalmi, etikai, vallási, gazdasági problémával is. Ráadásul szembe kell nézni olyan új kihívásokkal, mint például az élettartam növekedésével gyakoribbá váló Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, illetve a szintén inkább idősebb korban jelentkező újfajta daganatok és szív-érrendszeri betegségek leküzdésének sürgető igénye. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas pszichiáter, aki a magyarországi depresszióról és öngyilkosságokról beszélt előadásában, cáfolta a berögzült hitet, miszerint depressziós nép vagyunk. A neves szakember szerint ez nem igaz, sőt, a betegség korai felismerésével, hatékonyabb kezelésével az öngyilkosságok száma is jelentősen csökkenthető. Ma már ugyanis igen hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás gyógymódok állnak rendelkezésre, amelyben a betegek egyre növekvő hányada részesül. Ezt a pozitív tendenciát mutatja az is, hogy huszonöt évvel ezelőtt csaknem kétszerese volt az öngyilkossági halálozás a jelenleginek. A tízmilliós Magyarországon évente körülbelül 4800 ember vetett önkezével véget az életének, jelenleg ez a szám 2400 2500. Dr. Poór Gyula, a konferencia házigazdája, a MOTESZ elnöke A biológiai terápia jelentősége a gyulladásos mozgásszervi kórképekben címmel tartott előadást. A professzor, aki egyben az ORFI főigazgatója, büszkén számolt be arról, hogy az életminőséget javító, szövődményeket meggátló biológiai terápián lévő összes sokízületi gyulladásban szenvedő beteg aránya Magyarországon körülbelül 10 százalék, ami már megközelíti az Európai Uniós átlagot (15 százalék), és jóval meghaladja a közép-kelet-európai arányt (3-4 százalék). Emlékeztetett azonban arra is, hogy az arány Norvégiában, Svédországban vagy Írországban 30 százaléknál is magasabb. A konferencia utolsó programjaként kerekasztal-beszélgetést folytattak, amely az egészségügy megoldandó feladatairól szólt, és amelyen az egészségpolitika és az ágazat meghatározó képviselői vettek részt. A nyitóelőadást nagy érdeklődés mellett dr. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tartotta. Az ágazat vezetője itt jelentette be többek között, hogy önálló népegészségügyi intézetet hoznak létre, megalakítják a bölcsek tanácsát, az Állami Egészségügyi Ellátó Központokat, amelyek a területi kasszák elosztását határozzák majd meg. Felvázolta a háziorvosi rendszer fejlesztésének menetrendjét, a kórházi adósságkonszolidáció határidejét, és kinyilvánította azt is, hogy kiterjesztik a rezidensösztöndíjakat, valamint emelkedni fog a kezdő szakorvosok bére, ugyanis meghatározzák a minimálbért. A MOTESZ elnöke hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az elhangzott tervek teljes összhangban vannak a szövetség elképzeléseivel is. Poór Gyula azonban azt is megjegyezte, hogy nem nagyon lát forrást minderre a jövő évi költségvetésben, hiszen az csak 6,5 százalékkal haladja meg a 2014-es büdzsét, s a gyógyszerkassza és a laborkassza, valamint az összevont szakellátásra jutó pénz nem változott. Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke történelmi pillanatnak nevezte az államtitkár előadását, mondván, hogy eddig a gombhoz varrták a kabátot, azaz, az örökké szűkös pénzforrásokkal próbálták az intézményi struktúrát és az egyébként elégtelen működést megideologizálni. Most viszont elhangzottak alapelvek és célok, ezekhez kell a forrást hozzárendelni, ami persze ettől nem lesz könnyebb feladat, de mindenképpen gondolati paradigmaváltást tükröz. A MOK elnöke hozzátette, hogy a 2015-ös költségvetés elég szoros, ezért össze kell fogni és forrásokat kell találni a célok megvalósításához. Bernáth Bea 11
SZAKMAPOLITIKA Orvosnak, betegnek reményt keltő tervek Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a háziorvosi ellátás átalakításával kapcsolatban egy szakmai konferencián mondta, hogy a háziorvosokat és a házi gyermekorvosokat különböző finanszírozási technikákkal kívánják érdekeltté tenni munkájukban. A háziorvosoknak járó úgynevezett kártyapénz a jövőben csak az orvosi feladatok teljesítésére fordítódnak. A háziorvosi rendszer megerősítését célzó kormányzati terveket Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke jó iránynak nevezte. Egyben emlékeztetett arra, hogy az általa irányított köztestület ezeket az átalakításokat több éve szorgalmazza, hiszen a legolcsóbban a legnagyobb egészségnyereség az alapellátásból nyerhető. A MOK elnökétől újfent elhangzott, hogy az alapellátás büdzséje egyelőre 100 milliárd forint, a stabil, önfinanszírozó praxisoknak ennek az összegnek minimum a duplájára lenne szükségük. Magyarország késedelemben van abból a szempontból, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben elmaradtak azok a lépések, amelyek a háziorvosi rendszer megerősítését szolgálták volna. Csakúgy, mint a szakellátásban dolgozó kollégáknál, itt is probléma az utánpótlás, hiszen egy évben csaknem nyolcvanan készülnek háziorvosnak, miközben legalább kétezer szakember a nyugdíjkorhatár közelében, illetve a felett praktizál mondta a MOK elnöke. Éger doktor támogatandónak nevezte azt a kormányzati elképzelést, miszerint tisztább, átláthatóbb viszonyt teremtve a háziorvosi ellátásra és más költségekre vonatkozó kiadásokat az állam különválasztja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy választ kell adnia kormánynak arra, hogyan alakul a végzett szakorvosok bére, továbbá véleménye szerint arra is figyelni kell, hogy a megerősödő magánvállalkozások ne az állami szektorból csábítsák át a szakorvosokat. Végül álljon itt a FAKOOSZ október 21-i hírlevelében olvasható citátum, amihez egy MTI-közleményt is csatoltak: Úgy tűnik, érdemes volt a FAKOOSZ-nak éveken keresztül ostromolni az Országgyűlést, a Kormányt, az állampolgári jogok biztosát, az Állami Számvevőszéket, minden létező fórumon szóvá tenni, hogy a háziorvosi tevékenységre kivetett iparűzési adó milyen erkölcstelen, negatívan diszkrimináló. Amenynyiben az Államtitkár Úr által bejelentett elképzelés megvalósul, azt a saját sikerünknek is tekintjük. Olyan saját sikernek, amely nem jöhetett volna létre a teljes háziorvosi társadalom hathatós támogatása, a téma folyamatos napi renden tartása nélkül. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint olyan jövedelmi rendszert alakítanak ki, amelyben már megéri háziorvosnak lenni, reményeik szerint így a jelenleg üres helyeket is betölthetik majd. Zombor Gábor az M1 Ma reggel című műsorában arról is beszélt: az egészségügyi rendszer átalakítása keretében a kormány lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a más szakvizsgával is rendelkező háziorvosok a választott szakterületükön is dolgozhassanak. Ezt jelenleg nem finanszírozzák tette hozzá. Elmondása szerint az állam az ehhez szükséges eszközök, berendezések beszerzését is támogatja majd. Emellett egy olyan jövedelmi rendszert alakítanak ki, amelyben már megéri és biztonságot jelent háziorvosként dolgozni folytatta az államtitkár. Céljuk, hogy a háziorvosoknak az úgynevezett kártyapénzből a fizetésükön kívül ne kelljen más költségeket így a rezsit, az alkalmazottak bérét is fedezniük, azokat az önkormányzat, illetve ha az nem képes rá, akkor az állam átvállalja tette hozzá. Zombor Gábor kitért arra, hogy a kormány támogat minden, a háziorvosokkal történt egyeztetésekkor felmerült igényt. Reményeink szerint meg tudjuk oldani azt is, mondta, hogy ne kelljen iparűzési adót fizetniük, ami régi kívánságuk. Krasznai Éva 12
Arbeiten wo andere Urlaub machen Bezirk Kitzbühel Tirol Österreich Abteilung für Innere Medizin Stellenausschreibung Facharztstelle für Innere Medizin und Ausbildungsstelle für Innere Medizin (Assistenzarztstelle) Wir bieten: Mitarbeit in einem jungen ärztlichen Team auf medizinisch hohem fachlichen Niveau ein dem Ausbildungs- und Leistungsniveau entsprechendes gutes Gehalt (inklusive 13.-14. Monatsgehalt und Anteil an Sonderklasse-Honoraren) je nach Ausbildungsstand bis zu 44 Urlaubs- und 5 Fortbildungstage sowie zusätzlich dienstbezogene Ausgleichszeiten (dienstfrei am Folgetag nach Anwesenheitsnachtdiensten u. Samstagsausgleichstage) das umfassende Abteilungsspektrum ermöglicht allen Bewerber/innen weitere Entwicklungsmöglichkeiten in verschiedenen Spezialdisziplinen Neu erbautes, apparativ hochwertig ausgestattetes Krankenhaus das BKH St. Johann i. T. liegt inmitten einer Erholungsregion der Kitzbüheler Alpen und bietet eine Vielzahl an sportlichen und kulturellen Aktivitäten im Sommer und Winter Wir erwarten: motivierte, begeisterungsfähige und aufgeschlossene Mitarbeiter Kompetenz, fachliches Interesse, Leistungsbereitschaft u. teamorientiertes Engagement Nähere Informationen zur Abteilung erhalten Sie über unsere Homepage: www.khsj.at Allfällige Rückfragen bzw. Bewerbungen (medizinscher Werdegang, Motivationsschreiben etc.) richten Sie bitte an den Ärztlichen Direktor, Prim. Dr. Norbert Kaiser, Bahnhofstraße 14, 6380 St. Johann in Tirol, Tel. 05352-606-436 bzw. sek.medleit@khsj.at.