KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Az előírások és követelmények általános ismertetése, a kapcsolódó ellenőrzések és intézkedések bemutatása 2008.
A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei 1. A kölcsönös megfeleltetés bevezetése, jogszabályi háttere, definíciója, alkalmazási területe 1.1 A kölcsönös megfeleltetés bevezetése Bár előzményei már korábban is léteztek, a kölcsönös megfeleltetés rendszere az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikájának 2003. évi reformja során jött létre. Az Unió Tagállamai elsősorban azzal a céllal hívták életre, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható jellegét erősítsék, illetve a Közös Mezőgazdasági Politika társadalmi elfogadottságát növeljék azon európai adófizetők körében, akik nem részesülnek közösségi mezőgazdasági támogatásból. A kölcsönös megfeleltetés szabályrendszerét az Unió 2004. előtt csatlakozott tagállamainak már be kellett vezetniük, és azokat teljes körűen alkalmazzák is a mezőgazdasági támogatások kiosztásának folyamatában. A 2004-ben csatlakozott országok nagy többségének, köztük Magyarországnak is a kölcsönös megfeleltetési rendszer teljes bevezetését a 2009. évtől fokozatosan rendeli bevezetni a vonatkozó közösségi jogszabály. 1.2 A kölcsönös megfeleltetés meghatározása Mi a kölcsönös megfeleltetés? A fogalom meghatározására azért van különösen szükség, mert maga a név: kölcsönös megfeleltetés kevéssé árulkodik a jelentés lényegéről, sőt, még kissé félrevezető is lehet (a magyar kifejezés az angol változat szó szerinti, talán nem túl szerencsés fordításával alakult ki). Első megközelítésben vizsgáljuk meg, mit mond a vonatkozó jogszabály, a Közös Mezőgazdasági Politika 2003. évi reformját kodifikáló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (preambulum 2. pontja): A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. Ezen alapvető előírások be nem tartása esetén a tagállamoknak arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint részben vagy egészben vissza kell vonniuk a közvetlen támogatást. ( ) Mindebből elsőre az szűrhető le, hogy a kölcsönös megfeleltetés nem más, mind egy feltételrendszer, amelynek előírásait be kell tartania a Közös Mezőgazdasági Politika 2
potenciális kedvezményezettjeinek ahhoz, hogy hozzájuthassanak a támogatásaik teljes összegéhez. Amennyiben nem tartják be a követelményeket, úgy a támogatási összeget csökkentik, szélsőséges esetben teljes egészében törlik. Intézményi, végrehajtási szempontból a kölcsönös megfeleltetésnek három eleme van: Előírás rendszer Ellenőrzési rendszer Szankció rendszer Az előírás rendszer tartalmazza a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó követelmények és előírások összességét. Mindezen szabályok betartását ellenőrizni kell: az ellenőrzési rendszer tömöríti azokat az ellenőrzési elemeket az ellenőrzésre szánt ügyfelek kijelölésétől az ellenőrzés eredményeinek kiértékeléséig amelyeket a vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtani rendelnek. A szankciórendszer pedig az ellenőrzés eredményei alapján, a közösségi jogszabályokban meghatározott módon kalkulálja a potenciális levonás mértékét. Sajnálatos módon esetenként lehet találkozni a kölcsönös megfeleltetés egy pontatlan, helytelen meghatározásával is: A kölcsönös megfeleltetés nem más, mint a mezőgazdasági támogatások elnyerésének új feltételrendszere. A mondat több szempontból sem fedi a valóságot. A kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere két nagy részre osztható fel: a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó előírások illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) követelményeinek összességére. A HMKÁ előírásokról a 1782/20003/EK rendelet 4. melléklete ad tájékoztatást, ám azok pontos meghatározását tagállami szinten kell elvégezni. A hazai HMKÁ előírásokat a 4/2004. FVM rendelet tartalmazza. (Fel kell hívni a figyelmet, hogy az előírások átalakítása, illetve új FVM rendelet kiadása folyamatban van, azaz a HMKÁ előírások a 2008. évben módosulni fognak)! A HMKÁ előírásait Magyarországon 2004-től, az Unióhoz történt csatlakozásunk óta folyamatosan alkalmazzuk a mezőgazdasági támogatások vonatkozásában. Azt is mondhatnánk, hogy Magyarországon tulajdonképpen már bevezetésre került a kölcsönös megfeleltetés, annak feltételei egyelőre azonban a HMKÁ előírásaira korlátozódnak (erre ugyanis a közösségi jogszabályi háttér lehetőséget ad). Mindennek fényében belátható, hogy a HMKÁ előírásai egyáltalán nem újak, a csatlakozás óta érvényesek és betartandók egyes mezőgazdasági támogatások igénylése során. A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket a 1782/20003/EK rendelet 3. melléklete tömöríti. Összesen 19 darab közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezéseit tartalmazza, a környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, állategészségügy és állatvédelem területeiről. Ezeket a jogszabályokat Magyarország legkésőbb a csatlakozáskor átvette, azaz 3
betartásuk 2004-től kezdve kötelező. Tehát a JFGK követelmények sem újak, ma is hatályosak és betartandók, teljesülésüket az illetékes hatósági szervezetek ma is ellenőrzik. A kölcsönös megfeleltetés bevezetésének egyetlen új eleme legfeljebb az, hogy ha valaki ezen előírásokat nem tartja be, akkor nem csak hatósági bírság veszélyével számolhat, hanem azzal is, hogy a mezőgazdasági támogatási összegét is csökkenteni fogják. (Ez a megközelítés már több fényt vet a kölcsönös megfeleltetés kifejezés értelmére: gyakorlatilag a közösségi joganyag környezetvédelemi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatvédelemi szabályainak, illetve a mezőgazdasági támogatások odaítélésének szabályainak egymásra vonatkoztatásáról, egymáshoz közelítéséről, egymásnak való megfeleltetéséről van szó). Összességében hogyan lehetne definiálni a kölcsönös megfeleltetést? A kölcsönös megfeleltetés az egyes közösségi mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez való hozzájutáshoz betartandó előírások és követelmények összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési és szankciórendszer. 1.3 Jogszabályi háttér Három közösségi rendelet szabályozza a kölcsönös megfeleltetés rendszerének alapvető működését: A Tanács 1782/2003/EK Rendelete (2003. szeptember 29.): a fogalom meghatározásáról, az előírások és követelmények köréről, a szankcionálás alapvető szabályairól tartalmaz előírásokat; A Bizottság 796/2004/EK Rendelete (2004. április 21.): az ellenőrzések és szankciók végrehajtásának részletes szabályait rögzíti; A Tanács 1698/2005/EK Rendelete (2005. szeptember 20.): a kölcsönös megfeleltetés alkalmazásáról a vidékfejlesztési intézkedések körében. Ezeken a közösségi jogszabályokon kívül még ide sorolhatók az egyes JFGK-k alapjául szolgáló közösségi irányelvek és rendeletek, amelyeket később, az egyes JFGK-k tárgyalásánál részletezünk. A hazai jogszabályok közül kiemelendő: A 322/2007. Kormányrendelet, amely a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésében részt vevő hazai ellenőrző intézmények körét rögzíti; A 4/2004. FVM Rendelet, amely a HMKÁ előírások körét tartalmazza. Ide sorolhatók továbbá mindazon magyar jogszabályok, amelyek az egyes JFGK-k alapjául szolgáló közösségi irányelveket és rendeleteket ültetik át a magyar jogrendbe, vagy azok végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályozást tartalmaznak. Ezeket később, az egyes JFGKk tárgyalásánál részletezzük. 4
1.4 A kölcsönös megfeleltetés alkalmazási területe A kölcsönös megfeleltetést a következő támogatási formáknál kell alkalmazni: A 1782/2003/EK Rendelet értelmében az összes közvetlen mezőgazdasági támogatás esetében, azaz lényegében az összes területalapú, illetve állatlétszám alapú támogatásnál; A 1698/2005/EK Rendelet 51. cikke alapján a következő vidékfejlesztési intézkedések esetében: o a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; o a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; o Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; o agrár-környezetvédelmi kifizetések; o állatjóléti kifizetések. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fent felsorolt vidékfejlesztési intézkedések közül egyes támogatási formák a magyar vidékfejlesztési program keretében nem kerülnek meghirdetésre. A többi vidékfejlesztési támogatás többsége 2009-ben kerül bevezetésre. A 2008-tól induló intézkedésekre a teljes kölcsönös megfeleltetést csak 2009-től kell alkalmazni. 5
2. A kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények A következőkben az összes JFGK követelmény vázlatos, csoportokba rendezett összesítését végezzük el. Jelen felsorolás célja a meglehetősen kiterjedt JFGK követelmények jól átlátható formában történő áttekintése. A követelmények részletes, teljes körű listája külön dokumentumban található. 2.1 Természetvédelmi követelmények A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 1. és 5. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményei sorolhatók ide. A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 Kormány rendelet A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló1996. évi LV. Törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet A természetvédelmi követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Természetvédelmi követelmények (JFGK 1, 5) Követelmény(csoport) Natura 2000 területen engedélyköteles tevékenységek Natura 2000 területen földhasználati szabályok Védett fajok védelem és vadászati szabályok Gyep feltörése, mezőgazdasági telephely létesítése, facsoport kivágása Tilalmak (vegyszerezés, öntözés, trágyázás), kaszálási szabályok Védett fajok védelme, tiltott vadászati eszközök, módszerek, időpontok A természetvédelmi követelményrendszer két nagy csoportra osztható: a Natura 2000 területeken betartandó követelményekre, illetve az univerzálisan mindenhol érvényesülő követelményekre. A Natura 2000 területeken bizonyos, jogszabály adta cselekményeket csak 6
engedély birtokában lehet elvégezni, ennek hiányában kölcsönös megfeleltetési szankciót kell kiszabni. Szintén a Natura 2000 területeken be kell tartani a speciálisan ide meghatározott földhasználati szabályokat: ezeket egyelőre csak a gyepterületekre határozták meg. Továbbá mindenkinek be kell tartania bizonyos vadászati szabályokat a természetvédelmi JFGK-k értelében. 2.2 Felszín alatti vizek védelme A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 2. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti vizekkel kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Felszín alatti vizek (JFGK 2) Követelmény(csoport) Tilos mezőgazdasági Felszín alatti vízmintában szennyezés határértéken felüli tevékenység során a felszín alatti vizek elszennyezése Szennyezés közvetlen Technikai megoldások vizsgálata bevezetése felszín alatti vizekbe Szennyezőanyag tárolás és Földbe ásott tartályok műszaki jellemzői elhelyezés szabályai Adatszolgáltatási kötelezettség Monitoring adatok leadása a hatóság felé A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály értelmében a gazdálkodónak be kell tartania a jogszabályban meghatározott határértékeket a felszín alatti vizek szennyezőanyagtartalmára vonatkozóan. Nem szabad továbbá olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szennyezőanyagot közvetlen felszín alatti vízbe vezetik be (pl. szennyező anyag közvetlen bevezetése kútba csővezetéken keresztül). Kiemelt figyelemmel kell kezelni a szennyezőanyag tárolókat, hogy technológiailag megfelelnek e az előírásoknak. A termelőknek ezen kívül adatszolgáltatási kötelezettségük is van a hatóság felé. 7
2.3 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 3. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet A szennyvíziszappal kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Szennyvíziszap felhasználás (JFGK 3) Követelmény(csoport) Engedélyezés szabályai Engedély nélküli, vagy attól eltérő kijuttatás Területi tilalmak Bejelenési, dokumentációs kötelezettség Legelőre, zöldségnövényekre, fagyott területre történő kijuttatás Kijuttatás előzetes bejelentése A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása hazánkban mintegy 10 000 hektárra terjed ki. A kihelyezés minden esetben engedélyköteles tevékenység ennek hiánya kölcsönös megfeleltetési szankciót von maga után. Léteznek bizonyos területi tilalmak is, továbbá bejelentési kötelezettsége is van a gazdálkodóknak. 2.4 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 4. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 8
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló /2007. FVM rendelet (kiadás alatt) A nitrát felhasználással kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Nitrát irányelv (JFGK 4) Követelmény(csoport) Nitrát határérték 170 kg N / ha / év Tárolási szabályok 6 hónapi kapacitás, műszaki feltételek Tiltott trágyázási időpontok és területek nov. 15 febr. 15 között, lejtőn, fagyott területen, felszíni vízhez közel Engedélyköteles tevékenységek Adatszolgáltatás Hígtrágya kijuttatás Monitoring adatok A nitrát irányelvvel kapcsolatban a trágya felhasználás van részletesen szabályozva. A konkrét felső határ (170 kg/ha/év) betartása mellett ügyelni kell a trágyatároló kapacitására és műszaki minőségére, egyes jogszabály által nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kihelyezni, vagy csak engedélybirtokában lehet ezt megtenni. Továbbá bizonyos adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettségei is vannak a gazdálkodóknak. 2.5 Állatnyilvántartás és azonosítás A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 6, 7, 8, 8a. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményei sorolhatók ide. A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról 9
A Bizottság 911/2004/EK rendelete a füljelzők, marhalevelek és állománynyilvántartások tekintetében az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendseréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet A juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet Az állatjelöléssel kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Állatjelölés (JFGK 6-8) Követelmény(csoport) Tenyészet bejelentése Tenyészet létesítésének /megszüntetésének bejelentése Állomány nyilvántartása Állomány adatai, egyedek születése/elhullása, mozgások Bejelentési kötelezettségek Szarvasmarha: egyed születés/elhullás bejelentése Állatok szállítása Marhaútlevél, sertés szállítólevél Állatjelölés Füljelzők beszerzése, elveszett füljelzők pótlása Az állat-nyilvántartási jogszabályok alapján be kell jelenteni a tenyészeteket, illetve a szarvasmarhák esetében az egyedek születését és elhullását is. A gazdálkodás helyszínén dokumentációt kell vezetni az állományról. Ennek hiánya kölcsönös megfeleltetési szankciót 10
von maga után. Az állatok szállítását a jogszabályoknak megfelelően, kellő dokumentáltság mellett kell elvégezni. Legfontosabb ezen követelmények közül talán az állatjelölési kötelezettség, amely a füljelzők meglétét írja elő a tenyésztett állatok körében. 2.6 Növényvédő szerek forgalomba hozása és felhasználása A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 9. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM- KvVM együttes rendelet A növényvédő szerekkel kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Növényvédő szerek (JFGK 9) Követelmény Növényvédő szerek engedélyezése Csak engedélyezett szerek felhasználása megengedett Felhasználás szabályai - használati utasításnak, címkének megfelelő felhasználás - egyes növényvédő szerek felhasználásához szakirányú végzettség szükséges - munkavédelmi előírások - növényvédelmi gépek Tárolás szabályai Dokumentáció Elkülönített raktár, tűzvédelmi előírások Permetezési napló 11
A vonatkozó közösségi és hazai szabályok értelmében csak engedélyezett növényvédő szereket szabad felhasználni, mégpedig a az előírt módon, szabályos tárolás mellett. A növényvédő szerek felhasználását dokumentálni kell (permetezési napló vezetésével!) 2.7 Hormonhatású szerek állattenyésztési felhasználása A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 10. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, a 88/146/EGK és a 88/299/ EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról szóló 24/2004 FVM (III. 2.) rendelet A hormonhatású szerekkel kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Hormonhatású szerek állattenyésztési felhasználása (JFGK 10) Követelmény Tiltott szerek Felhasználása, forgalmazása tilos Szakszerű felhasználás - Csak állatorvos által beadható - Nyilvántartás vezetése mellett - Várakozási idők betartásával A hormonhatású szerek állattenyésztési felhasználása nem túlságosan elterjedt hazánkban, ám ha valaki mégis alkalmaz ilyen anyagokat, akkor meg kell bizonyosodnia róla, hogy engedélyezett szereket használ fel, az előírt módon. 2.8 Élelmiszer- és takarmánybiztonság A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 11. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelménye sorolható ide. 12
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Élelmiszerbiztonság (JFGK 11) Követelmény Nyilvántartási kötelezettség Forgalomba hozott élelmiszer/takarmány (alapanyag) tételekről, beszállítókról, vevőkről Visszahívás, piacról kivonás Az előállító a nem biztonságos élelmiszert, takarmányt visszahívja, a piacról kivonja, erről a hatóságot tájékoztatja Élelmiszerbiztonság, higiéniai csomag (JFGK 11) Követelmény Hulladékok, veszélyes anyagok helyes tárolása Szakszerű raktározás Állatbetegségek terjedésének megelőzése Nyilvántartási kötelezettség Állatok elkülönítése Felhasznált takarmányról, elvégzett vizsgálatokról 13
Tejelő tehenek egészségügyi állapota A tej brucellózistól, gümőkórtól mentes, az állatok nem estek át illegális kezelésen, Tejtermelés berendezések és helyiségek Berendezések jól tisztíthatók, helyiségek kialakítása megfelelő, hűtés biztosított Tojás tárolás Higiénikusan, napfénytől védve Az élelmiszerbiztonsági követelmények meglehetősen kiterjedtek. Egyrészt általános szabályokat fogalmaznak meg: ezek közül a legfontosabb az a szabály, amelynek értelmében minden gazdálkodónak nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított élelmiszerekről vagy élelmiszer-alapanyagokról (azaz gyakorlatilag az összes mezőgazdasági termékről). A további intézkedések bizonyos higiéniai követelményeket fogalmaznak meg a tej- és tojástermelőkkel szemben (felszerelések, helyiségek megfelelő kialakítása, állatbetegségek megfelelő kezelése, termékek megfelelő tárolása stb.). 2.9 Állatbetegségek bejelentése A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 12, 13, 14, 15. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményei sorolhatók ide. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról A Tanács 1985. november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről A Tanács 1992. december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről A Tanács 2000. november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól 14/2003 FVM (II. 14.) rendelet 14
A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló 35/2002 FVM (IV. 27.) rendelet Az állatbetegségek bejelentésével kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Állatbetegségek bejelentése (JFGK 12-15) Követelmény Bejelentési kötelezettség Állatbetegségek megjelenésének, vagy gyanújának azonnal bejelentése Amennyiben a gazdálkodó fertőző állatbetegség megjelenését észleli, azonnal be kell jelentenie az illetékes hatóságoknak. Ennek elmulasztása nem csak súlyos hatósági bírsághoz, hanem kölcsönös megfeleltetési szankcióhoz is vezet! 2.10 Állatok kímélete A 1782/2003/EK Rendelet 3. mellékletének 16, 17, 18. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményei sorolhatók ide. A Tanács 1991. november 19-i 91/629/EGK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról A Tanács 1991. november 19-i 91/630/EGK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EGK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet Az állatjóléttel kapcsolatos követelményeket a következőképpen lehet összefoglalni: Állatjólét (JFGK 16-18) Követelmény Állatok elhelyezése Etetési, itatási szabályok Beteg egyedek kezelése Istálló kialakítása, megfelelő férőhely biztosítása, tisztítható felületek és berendezések, megfelelő hőmérséklet, megvilágítás, szellőzés Friss vízellátás, min. naponta egyszeri etetés, tápanyagok Elkülönítés, állatorvosi kezelések 15
Az állatjóléti intézkedések kapcsán főképp az állattartó helyekkel szemben megfogalmazott követelményeket találhatjuk (férőhely nagyság, megvilágítás stb.), de vannak szabályok az állatok ellátásának minimális szintjére is (pl. friss vízzel való ellátás). 2008. március 17. 16