Barangolás a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeiben
Bevezeto Legyen szó akár tanulmányi kirándulásról, fakultációs programról, vagy nemzeti ünnepeink megemlékezéséről, a levéltárak kapuja nyitva áll az iskolák előtt! A levéltári foglalkozások elsősorban az általános- és középiskolás tananyagra, történelem, magyar, rajz- és vizuális ne velés, földrajz, matematika tantárgyra épülnek, melyet az ezekhez kapcsolódó, levéltárban található korabeli iratanyagra támaszkodva dolgozzák fel a gyerekek, miközben megismerhetik a levéltár történetét és az intézmény feladatait is. A tanórákat kiegészítő és a tananyag gyorsabb elsajátítását segítő programjainkat általános iskolától egészen a középiskolai tanulmányok befejezéséig ajánljuk. (A korosztályok jelölése az egyes foglalkozások leírásának a végén található.) Szerkesztette: Apáti Anna Zita Design: Knob Alexandra 2
MNL Országos Levéltára, Budapest Helyszín: 1014 Bécsi kapu tér 2-4. Kapcsolat: Apáti Anna Zita, apati.zita@mnl.gov.hu; 1/225-2800/2726 mellék 1. Boszorkányok pedig nincsenek! Esetleg mégis? Mi a helyzet a vámpírokkal, lidércekkel, tündérekkel? Hogyan vélekedtek erről királyaink? Ördöngős vagy füves ember? Gyógyító, vagy kuruzsló? A népi hiedelmek miért foglalkoztatták a nemességet? Kiket fogtak és ítéltek el gyakran boszorkányság vádjával máglyahalálra? Mi az igézés? Miből készül és mire jó a boszorkánykenőcs? Ezekre a fontos kérdésekre ka punk választ, miközben rejtélyes középkori szövegeket fejtünk meg, bűnténye ket tárunk fel és igazi varázslat szemtanúi is lehetünk. Korosztály: 10+; Időtartam: 90 perc 3
2. Utazzunk! II. József nyomában II. József elindult és bejárta Európát. Útját nem kísérték testőrök, vagy udvaroncok, mert gróf Falkenstein álnéven utazott többek között Magyarországon is. A foglalkozás története szerint 100 évvel később három fiatal nemes fogadást köt, hogy bejárja a császár 1768-as útvonalát 42 helyett 21 nap alatt. Kalandjaik során utaznak gőzhajóval, pihennek a Rudas fürdőben, megtámadják őket a toportyánok, megismerkednek a szegedi szuperekkel, karanténba kerülnek Zimonyban, majd megtapasztalják a híres magyaros vendégszeretetet Festetich gróf keszthelyi kastélyában. A földrajzi környezetünk megismerése, a tájékozódás a térben, a közlekedés fontos része a hétköznapoknak. A foglalkozás során bejárjuk a térképtár labirintusát szakképzett vezetéssel és megnézünk az utazáshoz kapcsolódó levéltári dokumentumokat. Korosztály: 10+; Időtartam: 90 perc 3. A titkos írás Tudod, mit csinál a régész? Tudod, mivel foglalkozik a nyelvész? Mit kutat a történész? Ha igen, akkor nagyjából tudod, ki lehet a levél táros. Míg a régész tárgyi emlékeket tár fel, addig a levéltáros az írott emlékeket kutatja. A nyelvész a nyelv eredetét, használatát, szabályait vizsgálja. A levéltáros szövegeket fejt meg. A történész a múlt emlékeiből írja meg a korszak történelmét, a levéltáros egy korszakra, eseményre, személyre vonatkozó iratanyagot ismertet. A foglalkozás során végighaladunk az írásbeliség történetén, kipróbáljuk hogyan írtak ezer évvel ezelőtt, megismerjük az intézmény csodaszép félhomályos épületét, bejárjuk az iratokat rejtő raktárakat, és kézbe vehetünk akár egy királyi pecséttel ellátott oklevelet is Mátyás király aláírásával. 4 Korosztály: 9+; Időtartam: 90 perc
MNL Baranya Megyei Levéltára, Pécs Helyszín: 7621 Pécs, Rét utca 9. Kapcsolat: Vargháné Szántó Ágnes, varghane.szanto.agnes@mnl.gov.hu; 72/518-691 Iratok régen és most A levélpedagógiai foglalkozás során a hozzánk ellátogató diákoknak bemutatjuk a 2014-ben elkészült új oktatótermünket, melynek segítségével bepillantást nyújtunk az intézményben folyó tevékenységekbe is. Az általunk őrzött iratanyagra támaszkodva végigkísérhetjük az egyes dokumentumtípusok különböző formáit a 18. és 20. század között. Eljuthatunk a pergamentől a rongypapíron át a géppapírig. Ehhez főként eredeti okleveleket, armálisokat, jegyzőkönyveket, útleveleket, vándorkönyveket, céhmester leveleket hívunk segítségül. Térképgyűjteményünk és érintőképernyős számítógépeink segítségével pedig végigkísérhetjük Pécs városának fejlődését 1864-től napjainkig. 5
MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kiskunfélegyháza Helyszín: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth utca 1. (Városháza) 2. emelet 104-105. Kapcsolat: Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros, kofalvine.onodi.marta@mnl.gov.hu; 76/560-428 A szeretet az élet Móra Ferenc élete Az iskola alsó tagozatán kötelező olvasmány Móra Ferenctől a Kincskereső kisködmön. Az egységes történetek füzéréből kialakított regényt lírai hangvételű írásnak tartják. Móra azonban nem tényleges élményeit, hanem gyerekkorának hangulatát fogalmazta meg művében. Az író szülővárosában, Kiskunfélegyházán, a levéltárban kisiskolásoknak szánt foglalkozás során korabeli térképek, újságcikkek, képeslapok alapján beazonosítjuk a könyv valós helyszíneit és szereplőit. Megismerkedünk Móra Ferencre vonatkozó eredeti írásos dokumentumokkal (iskolai anyakönyvekkel, évkönyvekkel, korabeli újságokban megjelent verseivel, saját kézzel írt levelével stb.). A levéltári programot tartalmasan egészíti ki a városban található Kiskun Múzeum Móra Ferenc iskolaéveit bemutató tárlata, valamint a szintén a Múzeum kezelésében lévő Móra-szülőház állandó kiállítása (Mórarelikviák, szűcsmesterség és kenyérsütők emlékei). Korosztály: 9+; 6
MNL Békés Megyei Levéltára, Gyula Helyszín: 5700, Gyula Petőfi tér 2. Kapcsolat: Erdész Ádám, erdesz.adam@mnl.gov.hu; 66/362-173 Czégé Petra, czege.petra.gabriella@mnl.gov.hu; 66/362-173 1. Az írás gyakorlata és funkciói a 15. századtól a 18. századig Mivel és mire írtak eleink? Az írástudás nem volt általános az emberiség történetében, annak ellenére, hogy az írás a kultúrák megismerésének egyik alappillére. Mindemellett az íráshordozók előállítása, beszerzése sem volt olcsó mulatság. Az MNL Békés Megyei Levéltárában a diákok megismerkedhetnek az írás történetével, majd saját maguk is kipróbálhatnak régen használt eszközöket. Megtapasztalhatják, hogy nem is volt olyan egyszerű a lúdtoll és a tinta használata, zárásképpen pedig függőpecséttel láthatják el írásaikat. Korosztály: 8 + Időtartam: 90 perc 2. Családtörténet, családfakutatás Kik voltak az őseink? Honnan jöttek? Mit csináltak? Milyen utakon és mely dokumentumok segítségével fejthetjük meg családunk múltját? A foglalkozások során a diákok megismerkedhetnek azokkal a dokumentumtípusokkal, amelyekkel a levéltárban találkozhatnak, ha a fenti kérdésekre keresik a válaszokat. Praktikus információkat kapnak arra vonatkozóan, hogy hol érdemes elkezdeni a kutatást (pl.: otthon fellelhető régi kép felirata vagy egy bibliai bejegyzés is sok információt hordozhat), milyen alapinformációk birtokában érdemes az anyakönyvekhez fordulni. Levéltárunkban található díszes családfa segítségével mintát is láthatnak, milyen mutatós képek készülhetnek egy kutatás végeztével. 7 Korosztály: 8 + Időtartam: 90 perc
3. Gyula középkori történetének forrásai 1476-ban, a gyulai uradalom visszaszállt a királyra. Még ebben az esztendőben Mátyás megerősítette a város kiváltságait. Nem sokkal később Corvin Jánosnak adományozta a várost. A diákok forrásrészleteken keresztül képet kapnak a várbeli és városi életről (oklevél kivonatok, krónika részletek. Szerémi György, Istvánffy Miklós, leltárak), végezetül a prosperáló időszakot lezáró 1566-os várostrom történetével ismerkedhetnek meg egy animációs kisfilm segítségével. Korosztály: 12 + 4. A levéltár bemutatása, állandó kiállításunk megtekintése A látogatás során a csoportok bejárhatják az épületet, bekukkanthatnak kutatótermünkbe, raktárainkba, megismerkedhetnek a levéltár történetével, az épület múltjával. A program részét alkotja a lépcsőházi galériával nyitó állandó kiállításunk megtekintése. Elsőként Békés neves személyiségeinek portréival találkoznak, majd lapozgatókon, molinókon és interaktív eszközökön (érintőképernyős monitor, LCD Tv) keresztül betekintés nyerhetnek a levéltári munkába, gyűjteményünkből kiemelt érdekes, látványos dokumentumokon felelevenedik a Békés megye múltja (ipar, kereskedelem, nyomdászat, pecséttan, iskolatörténet, építészet, nemzetiségek története, divat és hétköznapok, Ladics család családfája). 8 Korosztály: 8 + Időtartam: 90 perc
5. Hétköznapok a 18. századi Békés megyében A foglalkozás során forrásrészleteken és a korszakot bemutató, korabeli illusztrációkon keresztül a diákok betekintést nyerhetnek a megye újkori történetébe. A diákok képet kapnak az egykori természetes környezetről (táj, vízrajz), az ezek által is felmerülő kellemetlenségekről (járványok, állatállomány pusztulása). Megismerkedhetnek a vidéken folyó egyes gazdálkodási formákkal, a korszak technikai feltételeivel (malmok) és nem utolsó sorban a szentandrási felkelés kapcsán megidéződik a rettenet színháza valamint egy boszorkányos történet is. Korosztály: 12 + 6. 1848-49 Békés megyében és Gyulán Rövid, prezentációval kísért előadás Békés megye 1848-as történetéről. Mi történt Gyulán március 15-e után? A foglalkozás során korabeli iratokon (pl.: levelek a harctéri eseményekről) és a Pesti Hírlap tudósításain keresztül képet kapnak a diákok a Gyulán lezajló eseményekről. A harctér és a tábori élet egyes mozzanatai is felelevenítődnek (pl.: fegyverzet, a korban használt gyógyszerek). Fény derül a tragikus sorsú hazafi, Ligeti Kálmán valós személyazonosságára, előkerülnek a Kossuth bankók és felhangzanak a korabeli katonadalok is. 9 Korosztály: 12 + Időtartam: 60-80 perc
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár Helyszín: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. Kapcsolat: Kálmán Éva, satoraljaujhely.bazml@mnl.gov.hu; 47/521-087 Ismerkedés egy Kazinczy-kori vármegyei levéltárral! Zemplén vármegye egykori levéltárában a széphalmi mester, a szent öreg, Kazinczy Ferenc teremtette meg a levéltár-látogatások intézményét, amely a 20. század eleje óta dokumentálhatóan is folyamatos részét képezte és képezi a Levéltár közművelődési tevékenységének. A diákcsoportok számára tárlatvezetés keretében mutatjuk be, hogy milyen is volt egy 18 és 19. századi vármegyei levéltár; Szirmay Antal, a levéltár legkorábbi logikai rendjének megteremtője, vagy Kazinczy Ferenc, mint az Archívum végig nézése végett kiküldött Táblabíró milyen tevékenységet folytatott falai között; vagy milyenek a 18 19. század óta használatban lévő levéltári tárolóeszközök. Röviden felvázoljuk az érdeklődőknek a vármegye múltját, illetve bepillanthatnak nagy történelmi személyiségeinek saját kezűleg írott leveleibe. Az érdeklődő nagyközönség számára is nyitott Archívum az öt legrégebbi, 18 és 19. századi barokk, valamint romantikus stílusú műemléki védettségű terem, amely a történelmi Magyarország legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt vármegyei levéltárai közé tartozik. Egyedi hangulatot áraszt és közelebb hozza a látogatókhoz a letűnt századok levéltárnokainak munkáját és iratain, kincsein keresztül bepillantást nyerhetnek az egykori Zemplén vármegye múltjába. Korosztály: 6+ 10
MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged Helyszín: 6720 Szeged, Dóm tér 1-2. Kapcsolat: Rotar Krisztina, rotar.krisztina@mnl.gov.hu; 62/425-199 1. A múlt velünk él (Levéltár ismertetoő óra) A városnak 1359-től 1525-ig 50 darab oklevele maradt fenn, többségében adomány- és szabadalomlevelek. Ezeket a 18. század végén a többitől elkülönítették és a titkos levéltárba gyűjtötték öszsze. A titkos levéltárat 1861-ig a Szent Demeter templom tornyában őrizték, csak ekkor került a levéltárba. Az egykor faládában rejtőző oklevelek és keletkezési körülményeik jelentik a foglalkozás gerincét. Az óra keretében beszélünk a hiteleshelyek szerepéről és jelentőségéről. Érintjük a pecsét-és címertant, de ízelítőt nyújtunk a fiataloknak a korszak kulturális életéből. Korosztály: 9+ Időtartama: 45 perc 2. Mi, szegediek megtettük az elso lépést A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (ME- FESZ) 1956. október 16-án alakult meg a József Attila Tudományegyetemen, amikor a szegedi egyetemisták kiváltak a hivatalos kommunista ifjúsági szervezetből (DISZ). Ez volt a katalizátora annak a forradalmi eseménysornak, amely október 23-án vette kezdetét. A szemléltetés eszközei: dokumentumok, fotók, újságcikkek, térképek, hanganyagok, röplapok, filmhíradók, adott esetben játékfilm-részletek. 11 Korosztály: 9+
3. Szegednek népe, nemzetem büszkesége a.) Március idusához kapcsolódva rendhagyó történelemóra keretében idézzük fel az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc szegedi történéseit. Témakörök: Szeged prominens alakjai (Osztrovszky József, Rengey Ferdinánd); A híres szegedi 3-as honvéd zászlóalj históriája; Megbékélés, 1849. július 14-én Nicolae Bălcescu román nemzeti vezető és Kossuth aláírja a Békélési Tervezetet. Az ideiglenesen Szegeden székelő kormány megkezdi ülésszakát. A szőregi csata (1849. augusztus 5.); A megtorlás szegedi áldozatai. Az interaktív foglalkozás a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével zajlik, és korabeli dokumentumok, képek, infografikák, térképek, hanganyagok segítségével színesítünk. Korosztály: 13+ b.) A kisebbek számára a forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó anekdotákat elevenítjük fel, majd nótára gyújtunk, s megismerkedünk a szegedi népdalkincs néhány darabjával. Az elsajátított ismereteket rajzos feladatokkal, kirakókkal és további játékokkal szeretnénk elmélyíteni. Korosztály: 9+ 12
MNL Csongrád Megyei Levéltára, Csongrád Helyszín: 6640 Csongrád, Gyöngyvirág utca 7/a Kapcsolat: Georgiades Ildikó, georgiades.ildiko@mnl.gov.hu; 63/570-005 Volt, volt, hun nem volt Mindenki szívesen emlékezik a lefekvés előtti izgalmakkal, bölcsességgel teli mesékre. A csongrádi levéltár raktárában egy különleges dobozra lelhetünk, amely csongrádi népmeséket rejt. Dr. Katona Imre néprajzkutató gyorsírásban és fonetikus írással feljegyzett meséit Palásti Anna cselédlánytól gyűjtötte. A csongrádi mesemondó a szüleitől hallotta a meséket, melyeket ők is a szüleiktől tanultak. Így lehet, hogy a 20. század közepén összegyűjtött mesék a 18-19. század néphagyományát őrizték meg. Ebből az egyik legszebb, magyar népnyelven megszólaló, klasszikus magyar népmesekincset reprezentáló gyűjteményből választunk ki egy mesét, melyen keresztül megismerhetjük a csongrádiak anyanyelvi örökségét, a helyi nyelvjárást. Megismerkedünk a mesemondó és gyűjtő életével, a gyűjtés helyszínével. Felelevenítjük, hogy mit tanultak már a népmeséről a gyerekek. Elmeséljük, hogyan is került a mesegyűjtés a levéltárba, és hogy miért is fontos a levéltárosoknak, hogy közkinccsé váljon e sok mese. Az évszaknak megfelelő terményekből meseillusztrációk készítésével, meseképek-képmesék különböző technikával történő kiszínezésével, élményrajzzal egészítjük ki a foglalkozást. Palásti Annuskára emlékezve állította a levéltár a belvárosban azt az Emlékjelet, ahová a foglalkozást követően ellátogatunk, és a mesemondótól származó gondolattal emlékezünk minden mesemondóra. Korosztály: 5+ A foglalkozás: 60 perc 13
MNL Csongrád Megyei Levéltára, Hódmezovásárhely Helyszín: 6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 25. Kapcsolat: Lőkös Györgyi, lokos.gyorgyi@mnl.gov.hu; 63/222-308 1. Levéltári séták Tudod mi az a levéltár, és mi az irat? Vajon térkép, feljegyzés, fotó, hang, kép vagy valamennyi, s mindez papíron, szalagon, filmen, lemezen vagy elektronikusan? Tudod, hogy az iratnak még mértékegysége is van? Időnként vasalni, varrni, kötni kell? Tudod, hogy óriási sötét raktárban érdekességek szunynyadnak, s arra várnak, hogy kíváncsi emberek csipkerózsika álmukból ébresszék fel őket újra, és újra? Hogyan kerül mindez a levéltárba? A levéltáros talán egy megrögzött gyűjtögető? Vagy talán egy folyamatosan és mindenre kíváncsi ember, aki időnként maszkban, kesztyűben, köpenyben indul az iratok közé, hogy rendet teremtsen? Gyere el hozzánk, s választ kapsz a kérdésekre! A séta végén készítsd el saját kezűleg a város viaszpecsétjét, és vidd haza. Korosztály: 7+ 14
2. A hódmezoővásárhelyiek és a víz viszonya Vetített előadás során bemutatjuk az eddigi kutatási eredményeket, mely átfogó képet ad az egykor védelmet nyújtó természetes földrajzi környezet és a városlakók ehhez fűződő viszonyairól és annak alakulásáról. Bodnár Béla munkájában megjelent térképet felhasználva folyók, erek, fokok, vízjárta és állandóan száraz területek képei jelennek meg benne, Hód és Vásárhely, illetve egyéb települések helyei bontakoznak ki. A város krónikásainak szemléletes leírásai érzékeltetik a gazdag vízi világ adta lehetőségeket. Vásárhely fejlődésével, a tavak-, erek feltöltésével a folyamszabályozás munkáival szinte párhuzamosan megindult az árvízmentesítés, a Tisza elleni városi védmű tervezése és kivitelezése, a belvíz- és csapadékvíz-elvezetés kiépítése, a műemlékek folyamatos gondozása, karbantartása. Mindezek mellett a tiszta ivóvíz biztosítása - a természetes vízi utak elzárásával - a Tisza jelentős szárazföldi távolságra kerülése és az ásott kutak tisztántartása, jelentős kihívásként állt a városvezetés előtt. Egészséges vizet az elsőként fúrt ártézi kút, a Bakai-kút adott az itt lakóknak. Az ártézi kutak elcsorgó vizének hasznosításával pedig lendületet vett a város fürdőkultúrája, volt idő, mikor egyszerre több strand is szolgálta a városiak kényelmét. Korosztály: 6+ Időtartam: 60-90 perc 15
MNL Csongrád Megyei Levéltára, Makó, Szentes Helyszín: 6900 Makó, Széchenyi tér 6.; 6600 Szentes, Kossuth tér 1. Kapcsolat: Makó: Urbancsok Zsolt, urbancsok.zsolt@mnl.gov.hu, 62/211-145; Szentes: Tánczos Roland, tanczos.roland@mnl.gov.hu; 63/562-425 1. Mit oriz a levéltár? Röviden beszélünk a gyerekeknek a levéltár feladatairól, működéséről. Teszünk egy sétát az intézményben, megtekintjük az iratokat rejtő raktárakat. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a kicsik kezükbe vegyenek néhány számukrra is érdekes dokumentumot. Korosztály: 6+ Időtartam: 45 perc 2. Pecsétek és címerek A program során megbeszéljük, hogy mi a címer és a pecsét, ezek szerepe, fő jellemzői, fajtái, ki, miért és mikor adhatott ki vagy kaphatott címert. Elemezzük Magyarország és Makó város címerét, ezek szimbolikáját. Végül az egyes pecsétfajtákról és pecsétnyomókról is említést teszünk. Az óra során használunk foglalkoztató füzeteket, gyurmát és viaszt a pecsétkészítéshez, pecsétnyomókat. 16 Korosztály: 11+ Időtartam: 45 perc
3. A családfakutatás rejtelmei I. Mindenekelőtt megismerkedünk a családfakutatás alapfogalmaival: család, rokonsági fokok, családfa rajz. A példa a földeáki Návay család. Frontális előadásra alapuló foglalkozás. Korosztály: 11+ Időtartam: 45 perc A családkutatás rejtelmei II. A családkutatás levéltári és online lehetőségeinek bemutatása; saját családfa készítésének lépései. A családfa készítés következő állomása már a saját családfa elkészítésének irányába mutat- a példa továbbra is a Návay família. Megnézzük, hogy fest egy anyakönyv, milyen rovatokból áll, hogyan lehet kutatni ezekben, s egyáltalán lehet-e/szabad-e keresni? Korosztály: 15+ 4. Mit árulnak el a források? I. A foglalkozás keretében a legértékesebb iratainkon keresztül mutatjuk be a levéltárban őrzött történelmi dokumentumok típusait. A tudás elmélyítéséhez foglalkoztató-füzeteket használunk, a szemléltetéshez különböző infografikus eszközöket. Korosztály: 11+ Időtartam: 45 perc Mit árulnak el a források? II. Az a célunk, hogy a középiskolások elsajátítsák a forráskritika alapszabályait. Mindenekelőtt megbeszéljük, hogy mit is értünk forráskritika alatt? Mit jelent az elsődleges és másodlagos forrás fogalma? A foglalkozás során különböző forrásokat olvasunk el, megállapítjuk ezek hitelességét, forrásértékét. 17 Korosztály: 15+ Időtartam: 45 perc
Helytörténeti témájú foglalkozások a.) Péter és Lea története A makói és a Csanád megyei zsidóság története és az együttélés a források tükrében. A dokumentumok mellett fotókkal és esetenként szépirodalmi vonatkozásokkal színesítjük az órát. Makói zsidó fiatalok a Holokausztban: Két makói fiatal történetén keresztül mutatjuk be a Holokauszt makói gyermekáldozatainak sorsát. A foglalkozáson korabeli fotókat, visszaemlékezéseket dolgozunk fel. Korosztály: 15+ Szentes város évszázadai Szentesi levéltárunkban előzetes bejelentkezés alapján tartunk levéltári és helytörténeti tárgyú foglalkozásokat. A foglalkozások keretében mutatjuk be a Nemzeti Levéltár Szentesen őrzött iratanyagát, a levéltár kiemelkedő darabjait. Egyedülálló plakátgyűjteménnyel rendelkezünk, így ezeket a helytörténeti órák alkalmával szívesen használjuk szemléltetőeszközként. A helyismeret keretében tekinthető meg a Szentes város évszázadai című állandó kiállításunk is. Helytörténeti témájú foglalkozások b.) Makó újjátelepülésétol az 1956-os forradalomig Ennek során igény szerint bemutatjuk a város történetét dokumentumokkal, sajtóanyagokkal, fotókkal egészítünk ki, támasztunk alá. Korosztály: 11+ Időtartam: 45-75 perc Korosztály: 9+ Időtartam: 45 perc 18
MNL Fejér Megyei Levéltára, Székesfehérvár Helyszín: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 2-3. Kapcsolat: Gulyás Anita főlevéltáros, Kovács Attiláné levéltáros, Pál Edit levéltáros, fml@mnl.gov.hu; 22/313-052 A mi levéltárunk Az általános iskolai alsó és felső tagozatos diákoknak szóló levéltár-ismertető foglalkozások keretében bemutatjuk a levéltár műemléki épületegyüttesét és az itt őrzött főbb iratfajtákat. A diákok bepillantást nyerhetnek az intézmény működésébe, megismerhetik a 19. század elején felépült épület történetét, egyben a város 19-20 századi történetét. Röviden, közérthetően mutatjuk be a közigazgatás működését, a levéltárban őrzött iratok jellegét, információtartalmukat, hasznosíthatóságukat. A levéltári séta végén a diákok eredeti forrásokkal ismerkedhetnek meg. Az oklevelektől a modern elektronikus irattárolásig tekintjük át az írásbeliség történetét, szemléltetve is az elmondottakat. A látogatást játékos kvíz zárja, amely során visszatérünk a foglalkozáson elhangzottakra, felmérve mennyi információ rögzült a diákokban. Korosztály: 6+ Időtartam: 60-90 perc 19
MNL Gyor-Moson-Sopron Megye Gyori Levéltára, Gyor A helyszín: 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 13. Kapcsolat: Dancsecz Mónika, gymsmgyl@mnl.gov.hu; 96/312-424 1. Fedezd fel Gyort! A Gyere Gyuri Győrbe szlogen biztosan ismerősen cseng mindannyiunk számára. Gyermekkorunk egyik fülbemászó mondókája. Vajon tényleg érdemes ellátogatni a folyók városába és járkálni egy jót a belvárosban? Megéri-e körbetekinteni, felfedezni az épületeken rejlő táblákat? Vagy éppen végigsétálni azon helyeken, ahol nagyjaink is megfordultak? Elképzelhetőnek tartod, hogy valamikor a régmúltban megszólalt a vaskakas Győrben, és feltámadt egy felakasztott ember? Történelmi sétánk során, megelevenednek ezen legendák, valamint históriák. Győr múltját nem a szokványos szemszögből ismerhetitek meg, és aktív részesei lehettek egy felfedező túrának. Sőt, a program végére kiderül az is, volt-e Győrben gyufagyár... Korosztály: 13+ Időtartam: 45-60 perc 20 2. Ismerd meg archívumunk rejtett kincseit! Jártál már levéltárban? Tudod, hogy mivel foglalkoznak a levéltárosok? Kíváncsi vagy arra, hogyan írtak és fogalmaztak elődeink? Hallottál már a kékvérűekről és a kutyabőrről? Érdekelne, milyen térképeket készítettek a 19. század folyamán? Szeretnéd képeslapok és metszetek alapján megismerni Győr történetét? Tennél-e képzeletbeli sétát a város környéki települések különleges világában? Amennyiben igen, térj be levéltárunkba és tekintsd meg kincseinket. A program során megelevenedik a régi vármegyeháza históriája, és bepillantást kaphatsz a korabeli börtöncellák világába. A kivégzőudvar sötét titkaira is fény derül! Korosztály: 13+ Időtartam: 45-60 perc
MNL Gyor-Moson-Sopron Megye Gyori Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltára, Mosonmagyaróvár A helyszín: 9200 Mosonmagyaróvár, Városház utca 4. Kapcsolat: Beregszászi Balázs, gymsmgyl@mnl.gov.hu; 96/215-658 1. Moson vármegyét és levéltárát ismertetoő előoadás, a honfoglalástól 1924-ig. A program során bemutatásra kerül, hogyan alakult ki hazánkban a megyerendszer és hol keletkeztek hadiutak. A mosoni várispánság, valamint Magyaróvár megyeszékhely históriájának bemutatására is sor kerül. Külön figyelmet szentelünk, a megyeházák építéstörténetére vonatkozó érdekes események ismertetésére. A Moson vármegyében működő járások mindennapjaiba szintén bepillantást kaphatnak a látogatók. Végül a megye megszüntetésének történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Időtartam: 45 perc 2. Történelmi séta a magyaróvári belvárosban A program keretében bemutatjuk a középkori városszerkezetet, a régi felső kaputól az alsó kapuig. Végigsétálunk a Lajta által körbeölelt középkori város részein. A Fő utca, a Magyar utca, a Bástya, az Ady Endre utca, a Linhart utcai városkapu megtekintését követően jutunk el az evangélikus templomig. A felszíni és a föld alá rejtett Lajtaágak bemutatása is fontos részét képezik a sétának, hiszen ezek voltak a középkori erődített város régi, már elbontott városfala mentén a vizes árkok. 21 Időtartam: 45 perc
3. Reformkori séta Érdekes sétának lehetnek részesei azok, akik a reformkor három nagyjának emléktábláját tekintik meg városunkban. A Széchenyi család, Kossuth Lajos és Deák Ferenc különleges kötődését is bemutatjuk Moson vármegyéhez, valamint Magyaróvár városához. Időtartam: 45 perc 4. Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc magyaróvári emlékeinek ismertetése 5. Történelmi séta a magyaróvári elso világháborús hadiemlékmuűvekhez A program során az érdeklődők megtekinthetik az 1848-as síremléket, a 48-as téren hősi halált halt Soós János nemzetőr városi díszsírját, Kossuth Lajos és Zeyk Domokos emléktábláját. Ismertetjük Kossuth Lajos mosoni tartózkodásának történetét, illetve a Görgey Artúr vezette, dicsőséges 1848. december 18-i mosoni csatát. Időtartam: 45 perc A séta a magyaróvári régi temető hadifogoly sírkertjéből indul, a Városkapu téri 1933-as obeliszknél és a 48-as téri 1938-as Hungária szobornál folytatódik, majd a várban lévő akadémiai, 1937-es hősi emlékműnél zárul. Időtartam: 45 perc 22
6. A Múzeumtól, az evangélikus kerten át, a Postapalotáig A programon belül ismertetjük Hőnel Béla, Mosonmagyaróvár és vidékének legjelentősebb építészének tevékenységét. Bemutatjuk az általa tervezett magyaróvári épületeket, és életéről érdekes információkhoz juthatnak az érdeklődők. Időtartam: 45 perc 7. Lucsonyi séta. Kiváltképpen, hoségben javasolt az árnyas hársfasor árnyékában 8. Habsburg örökség Magyaróváron A program során megismerhetik az 1905-ben, Magyaróvárhoz csatolt 30 házas egyutcás kis falu történetét. Elsétálunk az Arany Szarvas vendéglő, a Szent Anna kápolna, és a magyaróvári Gazdasági Akadémia kísérleti intézeteinek épülete mellett is. Időtartam: 45 perc A program keretében ismertetjük a több száz éves uradalmi malom és sörgyár, valamint a jószágkormányzósági épület történetét. Utóbbiban élt Habsburg Frigyes főherceg tizenhat éven keresztül, 1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig. A Habsburg család temetkezési helyéül szolgáló Szent Gotthárd plébániatemplom altemplomába is ellátogatunk a séta során. Időtartam: 45 perc 23
MNL Gyor-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron Helyszín: 9400 Sopron, Fő tér 5. (régi Vármegyeháza épülete) Kapcsolat: Dr. Németh Ildikó PhD főlevéltáros, nemeth.ildiko@mnl.gov.hu; 99/312-198 1. Mátyás király és a rablólovagok A gyerekek Mátyás király és a rablólovagok mesébe ágyazva a macskakői rablólovagvár és Mátyás király igaz történetét hallgatják meg, közben beszélünk a Mátyás-féle aranybulláról és a vörös viasszal való pecsételés jogáról, amit szintén Mátyás adományozott a városnak. A programhoz kapcsolódik még a műemlék épület bejárása és az aktuális kiállítás megtekintése is. Korosztály: 9+ Időtartam: 45 + 30 perc 2. Az igazi boszorkányok A középkori Sopron 2013 tavaszán megnyílt boszorkányper-történeti időszaki kiállításhoz kapcsolódva csoportos feladatokban ismerkedünk a korabeli boszorkányperekkel, a perek lefolyásával, szereplőivel, a régies kifejezésekkel. A programhoz kapcsolódik még a műemlék termek bejárása és az időszaki tematikus boszorkányper kiállítás megtekintése. Korosztály: 9-18 Időtartam: 45 + 30 perc 24
3. Régi betuk bűuvkörében A foglalkozás elsősorban a két középkori magyar nyelvemlékünkre, a Virág-énekre és a latin-magyar szójegyzékre épít. A gyerekek kézbe kapják a műtárgyak másolatait, majd megpróbáljuk kiolvasni a szavakat, beszélünk a történeti háttérről, illetve a középkori iskoláról. A nagyobbak több elméleti ismeretet kapnak, mindkét korosztállyal rövid írásgyakorlattal is próbálkozunk néhány gót betű felismerésével, illetve átírásával. A programhoz kapcsolódik még a műemlék épület bejárása és az aktuális kiállítás megtekintése. Korosztály: 11-18 Időtartam: 45 + 30 perc 25
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Hajdúböszörményi Fióklevéltára Helyszín: 4220 Hajdúböszörmény, Dorogi utca 5. Kapcsolat: Varjasi Imre; varjasiimre@t-online.hu; 53/503-296 1. Hogyan készítsünk családfát Hova vezetnek családi gyökereim? Kik a felmenőim? Honnan származom? Családkutatás az anyakönyvek segítségével. A résztvevők megismerkedhetnek a családkutatás alapvetéseivel, szabályaival, s egy gyors kereséssel akár felmenőikről is kaphatnak adatokat. Korosztály: 10+ 2. Büntetőobíráskodás a Hajdúkerületben Boszorkányperek a Hajdúságban. A programot tüzesvas-próbával és vesszőzéssel színesítjük. A foglalkozás alkalmával a fiatalok megismerkedhetnek a rabok életkörülményeivel a Hajdúkerület börtönében. A hazánkban is unikális, 18. századi Böszörményi Zsiványszótár segítségével pedig a zsiványok titkos nyelvezetét is kipróbálhatják. A szótár segítségével modern-kori zsivány szavakat is alkothatnak a diákok. Korosztály: 10+ 26
3. Építészeti örökségünk városfejlodés, városépítészet Hajdúböszörmény egyedi, kétbeltelkes - ólas kertes településszerkezetén keresztül mutatjuk be a hajdúk betelepülésével kezdődött városépítészeti változásokat. A körkörös városkép, a kis utcákkal, egyedi zugokkal sajátos arculatot ad a településnek, amelynek hatalmas főtere Közép- Európa építészetileg egyik legegységesebb tere. Az itt található épületeket is bemutatjuk a diákoknak. Korosztály: 10+ 4. A II. Világháború Német Stuka-iskola és magyar repülőtér a hajdúböszörményi Csordalegelőn. 1944 nyarán előbb a debreceni ingabombázás (június 2.) majd a hajdúböszörményi angol és amerikai légitámadások (augusztus 12-21.) okoztak mérhetetlen szenvedést a civil lakosságnak. Hajdúböszörményt öt alkalommal érte bombázás 1944 augusztusa és októbere között. Az addig csendes kisváros pokollá vált és hetekig a Vörös Hadsereg és a wehrmacht támadásainak célpontja volt. Sok száz ártatlan polgári áldozat, a város teljes csordája (453 marha), közel háromszáz lábas jószág, ingatlanok pusztultak el. A foglalkozás alkalmával az amerikai bombázók által készített fényképeket is megismerhetik a diákok. Korosztály: 14+ 27
5. Megfigyeltek és megfigyeloők III/III-as ügynökvilág a Hajdúságban és Hajdúböszörményben. A foglalkozás alkalmával a diákok választ kaphatnak többek között azokra a kérdésekre is, hogy: kiket és hogyan szerveztek be? Kik voltak a megbízók? Hogyan működöt a hálózat? Kik és mire használták a jelentéseket? Külön kitérünk az MSZMP iratainak vizsgálata során feltárt tényekre is, miszerint a jelentések tartalma tükröződik és összevethető a hálózati anyagok összegzéseivel, napi jelentéseivel stb. Természetesen szólunk az áldozatokról, a retorziókról is. Korosztály: 10+ 28
MNL Heves Megyei Levéltára, Eger A helyszín: 3300 Eger, Mátyás király út 62. Kapcsolat: Szirtes Zsófia, szirtes.zsófia@mnl.gov.hu; 36/320-144/18mellék A Heves Megyei Levéltár kincsei Levéltárunk különlegesen értékes irat együttesei Heves- és Külső-Szolnok vármegye, Eger és Gyöngyös városok, az Egri Káptalan és az Egri Érsekség történetének lenyomatát őrzik. A nálunk fellehető mintegy 1000 darab Mohács előtti oklevél, címeres nemeslevelek, 17. századi török nyelvű oklevelek, kéziratos térképek és más reprezentatív iratok közül válogatva, a csoport érdeklődéséhez igazodva nyújtunk lehetőséget iratbemutatóval egybekötött interaktív foglalkozáson történő részvételre. Korosztály: 10+ 29
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Szolnok A helyszín: 5000 Szolnok, Pozsonyi út 40-42. Kapcsolat: Szabóné Maslowski Madlen, szabone.maslowski.madlen@mnl.gov.hu; 56/344-161 1. A szelektív hulladékgyujtéstol a papíröntésig Hogyan készült a papír a 17-18. századi papírmalmokban? Készíthetünk-e ugyanezzel a hagyományos technikával mi is papírt? Hogyan kapcsolódik mindehhez a szelektív hulladékgyűjtés? Játékos foglalkoztató programunkon a diákok megismerkedhetnek egy köznapi információhordozó fontos ságával, történetével, másrészt a tudatos papírfelhasználás felelősségével. A programhoz igény szerint kreatív foglalkozás is kapcsolódhat. Korosztály: 5+ + 30 perc kreatív foglalkozás 2. Levéltári kincsek Miért került a török oklevelekre aranypor? Mik azok a kéziratos térképek és hogyan készültek? Milyen tanuló volt Móricz Zsigmond? Milyen iratok kerülnek be a levéltárba, mi célból és hogyan tároljuk azokat? Raktári sétánk alatt megismerkedhetünk a levéltár közigazgatási és egyéb feladataival, az őrizetében lévő irat-együttesekkel, illetve azok legszebb darabjaival. 30 Korosztály: 8+
3.Hátország a Nagy Háborúban Az első világháború témakörében az iskolai tananyagban megismert katonai és politikai események jó alapot teremtenek arra, hogy a hátországban zajló gazdasági és társadalmi folyamatokat értelmezzék a tanulók. A foglalkozás a levéltárban található eredeti forrásokra támaszkodva, szövegek és képek elemzésével hozza közelebb a fiatalokhoz a Nagy Háború megyei történetét. 4. A jászkun Redemptio 1702. március 22-én I. Lipót császár eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Mária Terézia királynő 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászok és kunok számára az önmegváltakozást, vagyis a redemptiot, melynek során visszakapták korábbi kiváltságaikat, megszűnt földesúri alávetettségük. A foglalkozás segítségével bepillantást nyerünk a Jászkun Kerület több száz éves irataiba, végigkísérve az önmegváltás folyamatát. 31
MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára, Esztergom A helyszín: 2500 Esztergom, Vörösmarty utca 7. Kapcsolat: Dr. Wencz Balázs, wencz.balazs@mnl.gov.hu; 33/500-405 1. Levéltár ismertető órát A diákok a bemutatón röviden megismerhetik a megyei levéltár történetét, majd játékos formában megismerkedhetnek a levéltári munkával. Megtekinthetik az őrizetünkben lévő legérdekesebb iratokat, illetve megpróbálkozhatnak kézzel írt jegyzőkönyvek, illetve levelek elolvasásával is. A foglalkozás a kisebb korosztálynak dobozhajtogató versennyel zárul. Korosztály: 10+ 2. A címerekroől interaktívan Esztergom szabad királyi város 1708-ban I. Józseftől kapott kiváltságlevelet, melyet két alkalommal 1725-ben és 1807-ben erősítettek meg az uralkodók. A városi címerek alkalmat adnak azok felépítésének, fajtáinak megismerésére, valamint készítésük bemutatására. A levéltár által szervezett foglakozáson a tanulók először is megismerkednek a címertan alapvető ismereteivel, majd ennek birtokában elkészítik saját maguk vagy családjuk, általuk megálmodott címerét. Korosztály: 10+ 32
3. Esztergom szabad királyi város és vármegye a kuruc korban Az interaktív foglalkozás során a török uralom alóli felszabadulás és a Rákóczi szabadságharc kitörésének okait foglaljuk össze. A diákok átfogó képet kapnak a tábori életről, a kuruc katonák ténykedéséről, Bottyán János életének fordulópontjairól, Esztergom várának 1706-os ostromáról és a kuruc kor titkosírásáról. Emellett a vállalkozó szellemű tanulók megpróbálkozhatnak számos korabeli forrásszöveg elolvasásával és az abban foglaltak értelmezésével is. Korosztály: 10+ 5. Ötször hullottak le a falevelek... Esztergom 1914-1918. Emberi sorsok az I. világháborúban Az első világháború témakörét felölelő 60 perces levéltári órán az iskolai tananyagra épülő rövid előadást hallgathatnak meg a fiatalok. A foglalkozás jelentős részét kreatív feladatok, és a korszakhoz kapcsolódó feladatlapok megoldása teszi ki. Korosztály: 10+ 4. Boldog békeidok...? Esztergom és Esztergom vármegye a 19-20. század fordulóján Az 1867-es kiegyezést követően városunk és vármegyénk életében is nyugodtabb időszak következett, számos jelentős évfordulóval és ünnepséggel, mely egyfelől fejlesztéseket eredményezett, másrészről alkalmat teremtett az ünneplésre, bálokra és különböző társasági eseményekre. A foglalkozás során a levéltárunk őrizetében lévő iratanyagra támaszkodva, számos játékos feladat megoldásával mutatjuk be ezt a korszakot. Korosztály: 10+ 33
MNL Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján Helyszín: 3100 Salgótarján, Ady Endre út 3/C. Kapcsolat: Sebestyén Kálmán, sebestyen.kalman@mnl.gov.hu; 32/412-801 1. Raktárak mélyén A raktári sétán a diákok megismerkedhetnek az iratok állományvédelmi szempontból megfelelő, raktári elhelyezésével, ami a megőrzés alapvető feltétele. A bemutató alatt kiderül, hogyan tudnak tájékozódni a polcok, dobozok között, milyen támpontok segítik a levéltári dolgozókat egy-egy irat keresése során. A foglalkozás része, hogy kipróbálhatják magukat levéltárosként, hogyan tudnának megtalálni pl.: egy bejegyzést a közgyűlési jegyzőkönyvben, megadott jelzet alapján. Bemutatásra kerülnek: oklevelek, armálisok, jegyzőkönyvek, útlevelek, vándorkönyvek. Korosztály: 10+ Időtartam: 45 perc 34 2. Virtuális séta Levéltárunk virtuális pontjainál, az érintőképernyős számítógépek segítségével a diákok a múlt és a jövő találkozásának lehetnek szemtanúi. Áttekintjük azt a folyamatot, hogy a kézzelfogható iratoktól hogyan jutunk el - a 21. századi modern technikai eszközök által - a digitalizált valóságig. A levéltár történetét feldolgozó ponton képek és videók segítségével a gyerekek megismerkedhetnek az intézmény múltjával, és virtuális túrát tehetnek a megújult épületünkben. Bemutatjuk a legkorábbi okleveleinket és a képek segítségével címertani ismereteiket mélyíthetik a tanulók. A virtuális pontokon lehetőség van játékos tanulásra, tudásuk tesztelésére kvíz formájában. Korosztály: 9+ Időtartam: 30-30 perc
MNL Pest Megyei Levéltára, Budapest Helyszín: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 7. Kapcsolat: Gaálné Barcs Eszter, gaalne.barcs.eszter@mnl.gov.hu; 455-9050 Vigyázz, a levéltár nem posta! Az elsősorban középiskolásoknak szóló bemutató keretében megismerhetik a levéltárak feladatait, működését, bepillantást nyerhetnek napi munkánkba. Megtekinthetik a levéltári raktárakat és kipróbálhatják magukat a régi iratok olvasásában is. Minden levéltári óra előtt lehetőséget biztosítunk a csoportot kísérő tanárnak, hogy igényüket meghallgatva közösen alakítsuk ki az adott közösségnek megfelelő programot. A foglalkozás időtartama ez által lehet rövidebb hosszabb. Tematikus programok tartására is nyitott intézményünk. 35
MNL Somogy Megyei Levéltára, Kaposvár A helyszín: 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1./Bartók Béla u. 8-10. Kapcsolat: Kesztyűsné Csuti Judit, kesztyusne.csuti.judit@mnl.gov.hu; 82/528-207 1. Rippl-Rónai hosei bevezetés a családfakutatás forrásaiba A 19. század végére lezárult a magyar festészetben a historizmus történelmi tárgyú festészete. Rippl-Rónai József vásznaira történelmi hősök helyett rokonok, barátok kerültek. Rippl-Rónai művészete olyan, mint egy családi fényképes album. A festményeken megjelenik a Papa, a Mama, a Kossuth-imádó Ripli bácsi, Piacsek bácsi, a testvérek, a barátok és persze a nők: Lazarine, Anella, Fenella, Zorka. A nagy művész újítása többek között abban áll, hogy nem festett közéleti témákat... Kizárólag magánéletének világát, annak szereplőit ábrázolta. Csak azt festette, amit nagyon jól ismert és szeretett. Így tette szerethetővé művészetét. Képeinek hősei a lelkéhez közeli emberek, s csak őket tartotta érdemesnek lefesteni. 1 A gyerekek interaktív, csapatmunkára épülő levéltári óra keretében, Rippl-Rónai családfájának felkutatásán keresztül ismerkedhetnek meg a családfakutatás forrásaival, hogyha kedvet kapnak, gyakorlati ismeretek birtokában láthassanak hozzá családfájuk elkészítéséhez. Időtartam: 70 perc 1 Horváth János: Rippl-Rónai 150, Kaposvár 2011. 36
2. Légoltalom vigyázz! Légoltalom vigyázz! - Kaposvár! Kaposvár! - Légoltalom vigyázz! A szicíliai partraszállás és Nápoly elfoglalása után 1944-ben megindult Magyarország hatékony bombázása. A lakosságnak akár naponta többször is számot kellet adnia légoltalmi tudásáról. Amikor a magyar rádióban elhangzott: Műsorunkat bizonytalan ideig megszakítjuk!, rádiók ezreit kapcsolták át a Budapest I. hullámhosszára. Mindegy volt, hogy milyen zene szól, csak egy dolog volt fontos: hogy szóljon. Részlet Kiss József cikkéből, Új Somogy 1944. május 3.: Tetszett megfigyelni milyen nagy javuláson ment át a rádió műsora az utóbbi hetek alatt? Egy hónap óta mindenkinek teszik a műsor. Valamikor nem is olyan nagyon régen mindenki szidta, ócsárolta, kritizálta. Az egyiknek nem tetszett az opera, a másiknak az időszerű tanácsadó. Oh, ma egészen más a közízlés. Nyissátok fel a rádiót! kiállt fel idegesen a ház ura, amint hazaérkezik. Azelőtt ránézni sem szeretett az öreg masinára. Most izgatottan figyeli, mi van benne. Valami zongora hangzik a válasz. Azelőtt megborzongott tőle. Legszívesebben minden zongorát baltával darabolt volna fel. Most azt mondja: - Na, akkor jó. Nagyon jó. És szemmel láthatóan megkönnyebbül. Jót tesz az idegeinek a zongora. És amikor nem volt ilyen nyugalmas a délután? Hogy történt a riasztás és hogyan kellet hátrahagyni a lakásokat? Melyik légópince volt jó és hány ember mehetett be? Miket vittek magukkal az emberek az óvóhelycsomagjaikban és hogyan kellett ellátni a foszforos bombák által ejtett sérüléseket? A gyerekek az előbbiekre és sok más gyakorlati kérdésre kaphatnak választ a levéltár szituációs játéka során. Korosztály: 14+ Időtartam: 90 perc http://monty.blog.hu/2013/09/21/kiallitas_robert_capa_a_jatekos 37
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, Nyíregyháza Helyszín: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 4. Kapcsolattartó: Nagy Dóra, szszbml@mnl.gov.hu, 42/414-313 A levéltár tud fogyatékkal élő, látás, hallás és mozgássérült gyerekeket is fogadni! 1. Ismerd meg Nyíregyházát! Múltidézo várostörténeti séta Időtartam: 45 perc 2. A Rákóczi-szabadságharc megyéhez kötodo eseményei Tudod, hogy kik telepítették be Nyíregyházát a török hódoltság után, mitől lett a mezőváros Magyarország elsők között megváltakozott közössége, melyek voltak a 18-19. századi élet legfontosabb eseményei, mivel foglalkoztak az itt élők? A foglalkozáson források és a város centrumában tett séta során a szobrok, emléktáblák és épületek segítségével kísérjük végig Nyíregyháza fejlődését, a városra jellemző bokortanyák alakulását, az ott élők munkáját, mindennapjait, a helyi társadalomban elfoglalt szerepük változását. A foglalkozáson Magyarország a kora újkorban című tematikához kapcsolódóan a diákok megismerhetik Rákóczi és a három vármegye: Szabolcs, Szatmár és Bereg kapcsolatát, a szabadságharc helyi eseményeit, valamint a fejedelem körül kialakult kultuszt és a néphagyományunkban betöltött szerepét. A rendhagyó történelem órán a szabadságharcot korabeli írásos emlékekkel (vármegyei jegyzőkönyvek, iratok, Rákóczi pátensei stb.) és multimédiás anyagok segítségével mutatjuk be. 38 Időtartam: 45 perc
3. Kincsek a levéltárban Tudtad, hogy levéltárunk közel másfélszáz köztük néhány 600-700 éves oklevelet és több, mint ezer térképet, illetve majdnem hét kilométernyi iratot őriz? Az intézményünkben tett séta és raktárlátogatás során a diákok interaktív foglalkozás keretében megismerkedhetnek a levéltárban őrzött legértékesebb dokumentumainkkal, a 13. századtól keletkezett oklevelekkel, a 16. századtól íródott jegyzőkönyvekkel, összeírásokkal, a megyei, városi és községi iratokkal, az iskolai évkönyvekkel, naplókkal, az 1828-tól keletkezett anyakönyvi másodpéldányokkal, valamint a régió életében jelentős szerepet játszó családok, személyek hagyatékával. Időtartam: 45 perc 4. 1848-as forradalom megyei eseményei A polgárosodás kora Magyarországon című tematikai egység kiváló alapot teremt arra, hogy az általános és középiskolás növendékekaz országos események mellett a megyében zajló eseményekbe is betekintést nyerjenek. Intézményünkben és a Jósa András Múzeumban tett látogatás során bepillantást nyerhetünk a reformkor gondolatvilágát, divatját, szokásrendszerét tükröző iratokba, tárgyi emlékekbe és az irodalomba. 39 Időtartam: 45 perc
MNL Vas Megyei Levéltára, Szombathely A helyszín: 9700 Szombathely, Hefele Menyhért u. 1. Kapcsolat: Mayer László, mayer.laszlo@mnl.gov.hu; 94/514-803 1. Barangolás a levéltár raktáraiban Szeretnél az Aranybullánál is régebbi királyi oklevelet látni, megsárgult pergameneket a kezedben tartani? Megpróbálnál kibetűzni egy 1500-as években íródott magyar nyelvű szöveget? Tudod, mi a kutyabőr? Felfedeznéd a spanyolviaszt? Kézbe vennél egy II. Rákóczi Ferenc fejedelem által írt levelet, vagy egy boszorkányper eredeti jegyzőkönyvét? Kíváncsi vagy, hogy kik lehettek az őseid, és szeretnéd megtudni, hogyan kutathatod saját családod történetét az anyakönyvek segítségével? Ha mindez érdekel, akkor szeretettel várunk, hogy megismerd, milyen kincseket rejt levéltárunk. Korosztály: 10+ 40 2. Feltárul a börtönajtó A MNL Vas Megyei Levéltárának szombathelyi, régi épület egykor megyei börtön és dologház volt. A pincében 1836-ban létesített egyszemélyes zárkák, a berendezési tárgyak (priccs, kübli, fogas), a fenyítő és kényszerítő eszközök (kaloda, deres, bilincs, kereszt- és lábvas, kolonc), illetve a kivégzés kellékei (akasztófa, pallos, hóhérbárd, kerék stb.) a régi idők tömlöcei hangulatát idézve adnak ismereteket a 19. század büntetés-végrehajtásáról. Jogi, néprajzi hátteréről a látogatók közelről szemlélhetik meg a bátrabbak akár ki is próbálhatják a kiállított eszközöket. Emellett a látogatók megismerhetik két dunántúli híres betyár Sobri Józsi és Savanyú Józsi élettörténetét.
MNL Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém A helyszín: 8200 Veszprém, Török Ignác u. 1. Kapcsolat: Nagy Balázs Vince, nagy.balazs.vince@mnl.gov.hu; 88/401-422 1. Hiteles hely a középkori közjegyzok Kik voltak a közjegyzők középkori elődei? Mikor vált egy ház, egy birtok, egy szőlő adás-vétele érvényessé? Hogyan, milyen eljárásokkal hitelesítettek egy szerződést? Hogyan hamisítottak és hogyan állapították meg egy irat hamisságát? Milyen bizonyító eljárások léteztek a középkorban? Hogyan folyt le egy perben elrendelt vizsgálat? Kik voltak a tanúk? Mikor vált érvényessé egy birtok vagy egy nemesi cím adományozása? Hogyan iktatták be birtokába például a cseszneki vár tulajdonosát? Mindezekre a kérdésekre levéltári óránk keretében a veszprémi káptalan hiteleshelyi tevékenységének bemutatásán keresztül keressük a választ. A hiteleshely tevékenységét az általa intézett ügyek során keletkezett változatos irattípusok segítségével mutatjuk be, amelyek kitűnően megvilágítják a különböző jogi eljárásokat és az egyes ügyekben használt hitelesítési formákat. A szemléltetést a hiteleshelyi levéltár 18. századi szekrénye teszi még látványosabbá, amelynek ajtajait, fiókjait a különkülön csoportosított irattípusoknak megfelelően feliratozták. Időtartam: 45-60 perc 41
2. Németek betelepítése Magyarországra A török hódoltság utáni Magyarország vonzotta a betelepülőket. Hatalmas megműveletlen területek, gazdag erőállomány és vízjárta területek várták a dolgozni és gyarapodni vágyókat. Bakonyi és Balaton-felvidéki falvak példáján keresztül mutatjuk be a 18. századi újjáépítési- és telepítési folyamatát: milyen feltételekkel, milyen körülmények közé érkeztek a telepesek? Milyen napi gondokat kellett megoldaniuk (lakás, erdőirtás, fizikai fenyegetettség, vegyes eredetű lakosság nyelvi és kulturális különbségei)? A levéltárban található térképek, hagyatéki leltárak, házasságleveleken túl múzeumok képanyagától kezdve a köztéri épületek kőbe merevített szimbólumain át a mesegyűjtemények szövegeit is igénybe véve elevenítjük fel a magyarországi németek egy-egy közösségének belső világát. Időtartam: 45-60 perc 3. Eros hit, eros akarat A jutasi őrmestereket egykor az egész Kárpát-medencében ismerték. Ők voltak azok az altisztek, akik a magyar királyi honvédség második világháború alatti történelmében kulcs szerepet játszva, szakértelmükkel, kérlelhetetlenül következetes szigorúságukkal, állhatatosságukkal, s nem utolsó sorban bátorságukkal megannyi harctéren kitűntek társaik közül. Egykori ismertségük azonban mára részint a feledés homályába merült. Levéltárunk a hely szellemét is segítségül hívva az intézmény az egykori altisztképző főépületében működik tart levéltári órákat a jutasi őrmesterekről, melyeken az épület bemutatása mellett fotók, s visszaemlékezések segítségével elevenítjük fel a korabeli iskolaszellemiségét. 42 Időtartam: 45-60 perc
4. Németek kitelepítése A második világháborút követő magyarországi kényszermigráció (földreform kapcsán végrehajtott telepítések, szlovák-magyar lakosságcsere, bukovinai székelyek letelepítése) történetének sajátos fejezetét alkotja a németek kitelepítése. Mi történt ekkor? A magyar történetírás szerint kitelepítés, de ha egy német történelemkönyvet veszünk kézbe, meghallgatjuk a még élő szemtanúkat, ők csak Vertreibung-ként, kiűzetésként említik az 1946-48 közötti folyamatot. Levéltári óránk keretében egy-egy család életének dokumentumain keresztül mutatjuk be, hogy a kollektív bűnösség elvének alkalmazása hogyan forgatta fel fenekestül az addig békés együttélés mindennapjait, hogyan váltak a szorgalmas, hűséges magyar állampolgárokból megbélyegzettek, végül elpusztítva mindazt, ami otthonnak nevezhető. Nem szeretnénk itt lezárni az órát, hanem a visszaemlékezések, levelek segítségével azt is bemutatjuk, hogy hogyan alakult a kitelepítettek és az itthon maradottak sorsa, milyen életstratégiát alkalmaztak a megmaradás érdekében. Időtartam: 45-60 perc 43
MNL Zala Megyei Levéltára, Zalaegerszeg Helyszín: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér. 3. Kapcsolat: Bilkei Irén, orine.bilkei.iren@mnl.gov.hu; 92/510-030 A történelem írott forrásai Rendhagyó történelem óra keretében egy rövid bemutató segítségével ismertetjük meg a levéltár intézményét és feladatait a történelem iránt érdeklődő középiskolás diákokkal a szaktanárokkal történő egyeztetés alapján. A levéltárunkban őrzött források típusaiból az oklevelektől kezdve, összeírásokon, iskolai bizonyítványokon, térképeken stb. keresztül egészen a 20. században már tömegesen keletkezett közigazgatási iratokig mindenre láthatnak példát az érdeklődők. A helytörténet oktatásának segítésére honlapunkon különböző témájú virtuális kiállítások látogathatóak. Korosztály: 10+ Időtartam: kb. 45 60 perc 44