MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva: 2015.10.16. 2

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 10 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 11 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 11 1.1.1 A település térségi szerepe... 11 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése... 14 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata... 17 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)... 17 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához... 20 1.3 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 22 1.3.1 A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 22 1.4 A település társadalma... 24 1.4.1 Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 24 1.4.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... 32 1.4.3 Települési identitást erősítő tényezők... 33 1.5 A település humán infrastruktúrája... 35 1.5.1 Humán közszolgáltatások... 35 1.5.2 Esélyegyenlőség biztosítása... 40 1.6 A település gazdasága... 41 1.6.1 A település gazdasági súlya, szerepköre... 41 1.6.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 42 1.6.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése... 44 1.6.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... 46 1.6.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 46 1.7 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 48 1.7.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... 48 1.7.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 50 1.7.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység... 50 1.7.4 Foglalkoztatáspolitika... 50 1.7.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás... 51 1.7.6 Intézményfenntartás... 51 1.7.7 Energiagazdálkodás... 52 1.7.8 Elektronikus hírközlés... 52 1.8 Településüzemeltetési szolgáltatások... 53 1.9 A táji és természeti adottságok vizsgálata... 53 1.9.1 Nyírlugos általános természetföldrajzi adottságainak bemutatása... 53 1.9.2 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 58 1.10 Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 61 1.10.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 61 3

1.10.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái... 63 1.11 Az épített környezet vizsgálata... 63 1.11.1 Történet... 63 1.11.2 Területfelhasználás vizsgálata... 65 1.11.3 Önkormányzati tulajdon kataszter... 69 1.11.4 Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter)... 69 1.11.5 Az épített környezet értékei... 71 1.11.6 Az épített környezet konfliktusai, problémái... 74 1.12 Közlekedés... 74 1.12.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 74 1.12.2 Közúti közlekedés... 75 1.12.3 Közösségi közlekedés... 76 1.12.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 77 1.12.5 Parkolás... 78 1.13 Közművesítés... 78 1.13.1 Víziközművek... 78 1.13.2 Energia... 81 1.14 Környezetvédelem... 83 1.14.1 Talaj... 83 1.14.2 Felszíni és a felszín alatti vizek... 83 1.14.3 Levegőtisztaság és védelme... 84 1.14.4 Zaj- és rezgésterhelés... 85 1.14.5 Sugárzás védelem... 86 1.14.6 Hulladékkezelés... 86 1.14.7 Vizuális környezetterhelés... 87 1.14.8 Árvízvédelem... 87 1.14.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 87 1.15 Katasztrófavédelem... 87 1.16 Ásványi nyersanyag lelőhely... 88 1.17 Városi klíma... 88 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 88 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése... 88 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 91 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis... 91 3.1.1. A folyamatok értékelése... 91 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 93 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata... 96 3.2. Problématérkép / értéktérkép... 97 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 99 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása... 99 3.3.1.1. A Központ (1. városrész)... 103 3.3.1.2. A Lakógyűrű (2. városrész)... 106 3.3.1.3. A Cserhágó (3. városrész)... 108 3.3.1.4. A Szabadság-telep (4. városrész)... 109 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése... 111 4

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek... 116 4. Mellékletek... 117 5

Ábrajegyzék 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései... 21 2. ábra: Nyírlugos népességszámának alakulása (2001-2013)... 25 3. ábra: Nyírlugos népmozgalmi adatai 2000-2013... 26 4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011... 27 5. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában... 29 6. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása Nyírlugoson 2014-ben.... 30 7. ábra: a személygépkocsik számának változása ezer lakosra 2000-2013... 32 8. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013)... 33 9. ábra: A tanulói létszám változása (2005-2013):... 36 10. ábra: Az ipari tevékenység ágazati megoszlása alágazatok szerint(2012)... 43 11. ábra: Nyírlugos Helyi Iparűzési Adóbevételeinek alakulása, ezer Ft-ban... 45 12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013)... 47 13. ábra: A lakásállomány megoszlása építési év szerint (2011)... 47 14. ábra: Az internet előfizetések megoszlása Nyírlugoson (2013)... 53 15. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának (db) változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva... 80 16. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva... 80 17. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása 2000-2013 között... 82 18. ábra: A lakónépesség arányának megoszlása városrészenként, 2011... 100 19. ábra: A lakások arányának megoszlása városrészenként, 2011... 100 20. ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, 2011... 101 21. ábra: A szegregátumokban élő lakosság megoszlása... 112 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A Nyírbátori járás települései, 2013... 13 2. táblázat: A város funkcióinak területi hatásköre... 14 3. táblázat: Ingázási adatok... 16 4. táblázat: Nyírlugos hozzájárulása az OFTK nemzeti prioritásaihoz... 18 5. táblázat: A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott fő területfejlesztési irányok23 6. táblázat: A Településfejlesztési Koncepció céljai... 23 7. táblázat: Nyírlugos Végleges Akcióterületi Tervének (2009) célrendszere... 24 8. táblázat: Nyírlugos város népességszám változása 2001-2013... 24 9. táblázat: Nyírlugos város népmozgalmi adatai (2001-2011)... 25 6

10. táblázat:... 27 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011)... 28 12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2001, 2011)... 29 13. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013)... 31 14. táblázat: Lakások és lakott üdülők felszereltsége és komfortfokozata (2001 és 2011)... 31 15. táblázat: Civil szervezetek száma (2013)... 34 16. táblázat: működő civil szervezetek Nyírlugoson (2015)... 34 17. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013. év)... 35 18. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013)... 35 19. táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév)... 36 20. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői... 37 21. táblázat: Szociális ellátások (2007-2014)... 38 22. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek... 40 23. táblázat: Vállalkozások létszámkategória szerinti helyzete Nyírlugoson (2012)... 41 24. táblázat: Működő vállalkozások a fő gazdasági ágazatokra lebontva (2012)... 42 25. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010)... 42 26. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként... 44 27. táblázat: A Nyírlugoson működő gazdasági társaságok által elnyert támogatások 2007-2013 között... 45 28. táblázat: Nyírlugoson működő fontosabb vállalkozások... 46 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (2014-2015)... 48 30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (2014-2015)... 49 31. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2014)... 49 32. táblázat: Nyírlugos bérlakásállománya 2015-ben... 51 33. táblázat: Energiahatékonysági fejlesztések Nyírlugoson 2007-2013 között.... 52 34. táblázat: A Gúti-erdő közösségi jelentőségű élőhelytípusai... 59 35. táblázat: Nyírlugos város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezetei... 65 36. táblázat: Funkciók Nyírlugoson... 66 37. táblázat: Helyi építészeti védelem alá vont épületek... 74 38. táblázat: Határátkelők távolsága Nyírlugostól... 74 39. táblázat: Napi közvetlen járatok Nyírlugosról:... 77 40. táblázat: A 10. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja... 85 7

41. táblázat: Kibocsátási adatok 2014-es összesítése telephelyre és tevékenységre Nyírlugoson... 85 42. táblázatt: Nyírlugos katasztrófavédelmi szempontú értékelése a 314/2012 (XI. 8.) korm. rendelet alapján... 87 43. táblázat: Nyírlugos SWOT elemzése... 93 44. táblázat: Nyírlugos városrészeinek lehatárolása... 99 45. táblázat: A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%)... 101 46. táblázat: A városrészek lakásállományának jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%)... 102 47. táblázat: A Központ SWOT elemzése... 105 48. táblázat: A Lakógyűrű SWOT elemzése... 107 49. táblázat: A Cserhágó SWOT elemzése... 109 50. táblázat: A Szabadság-telep SWOT elemzése... 110 51. táblázat: Nyírlugoson található szegregátumok lehatárolása... 112 Térképek jegyzéke 1. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 11 2. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése a Nyírbátori járásban... 12 3. térkép: Kedvezményezett települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 14 4. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2001-ben... 17 5. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2011-ben... 17 6. térkép: Magyarország városhálózata... 19 7. térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010... 19 8. térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010... 20 9. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójának földrajzi fókuszai... 22 10. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Nyírlugos megjelölésével... 54 11. térkép: A Dél-Nyírség kistáj elhelyezkedése Magyarországon... 55 12. térkép: Nyírlugos és környékének vízrajza... 56 13. térkép: Nyírlugos környékének felszínborítottsága légifelvétel és Corine adatbázis alapján... 58 14. térkép: Nyírlugos ex-lege védett lápjai... 59 15. térkép: Gúti-erdő Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület... 59 16. térkép: Az ökológiai hálózat területei Nyírlugos környékén... 60 8

17. térkép: Nyírlugos szegregátumai... 69 18. térkép: A Városközpont építési övezetei... 70 19. térkép: Nyírlugos környéke a 18. század második felében... 71 20. térkép: Nyírlugos környéke a 19. század első felében... 72 21. térkép: Nyírlugos környéke a 19. század második felében... 73 22. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése... 75 23. térkép: Nyírlugos helye a közúthálózatban... 76 24. térkép: kerékpáros balesetek Nyírlugoson (2015)... 78 25. térkép: a Nyírlugosi Vízmű védőidomainak metszete... 79 26. térképnyírlugos és környékének talajvízszint mélység térképe... 84 27. térkép: Problématérkép... 97 28. térkép: Értéktérkép... 98 29. térkép: Nyírlugos városrészei... 99 30. térkép: A Központ... 103 31. térkép: A Lakógyűrű (középen a Központ)... 106 32. térkép: A Cserhágó... 108 33. térkép: Szabadság telep... 109 34. térkép Nyírlugos város szegregált területei... 111 35. térkép: A Lakógyűrűben található szegregátum... 113 36. térkép: A Szabadság-telepen található szegregátum... 114 9

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A 2014-2020-as Európai Uniós pályázati források lehívásában települések szempontjából nagy szerepe lesz a jövőben az Integrált Településfejlesztési Stratégiának (ITS). Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet értelmében az ITS elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálatnak (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) kell megelőznie, amely számszerűsített adatokra támaszkodva bemutatja az adott város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb adottságait, gyengeségeit, problémáit. Jelen dokumentum a Nyírlugos Város Önkormányzatának megbízásából készült, az Integrált Települési Stratégia elkészítését megelőző Megalapozó Vizsgálat. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése lehetővé teszi az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonását, átcsoportosítását, indokolt esetben egyes elemek elhagyását azzal a feltétellel, hogy a fejezeteket a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Jelen Megalapozó Vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., 1.5.2., 1.6., 1.6.1., 1.6.2., 1.12.2., 1.12.2.1., 1.12.2.2., 1.14.1.2, 1.14.2.1, 1.14.2.2, 1.14.4, 1.14.5.1, 1.14.5.3, 1.14.5.4., 1.16.3., 1.18.1., 1.18.3 alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét. 10

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.1.1 A település térségi szerepe Nyírlugos város Magyarország észak-keleti részén, az Észak-alföldi régióban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye déli részén helyezkedik el. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re délnyugatra, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re délkeletre és a régióközponttól, Debrecentől 40 km-re északkeletre található. Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye második legkisebb népességű városa (A megye városai közül egyedül Máriapócs népessége kisebb Nyírlugosnál). A város mikrotérségi szerepkörű kisváros. Országos és megyei jelentőségű szerepköre a településnek nincs. A település 6 településsel határos, amelyből három település közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. A település szomszédos települései északon Encsencs, keleten Nyírbéltek, délkeleten és délen Fülöp, délen és délnyugaton Nyíracsád, nyugaton Nyíradony, észak-nyugaton Nyírmihálydi. Nyírlugos Nyíregyháza felől, a Nyíregyháza-Nagykálló (4911-es út) Nagykálló-Balkány (4102-es út) Balkány-Nyírmihálydi (4913-as út) útvonalon keresztül a 4914-es számú úton, Nyírbátor irányából (471-es út), Nyírmihálydin keresztül a 4914-es úton, Debrecen irányából (471-es út), Nyíradonyon keresztül pedig a 4903-as úton érhető el. A település vasúton nem megközelíthető. 1. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: www.google.hu/map 11

2. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése a Nyírbátori járásban Forrás: www.google.hu/maps Nyírlugos a Nyírbátori járás 20 településének egyike. Nyírbátor, Nyírbéltek és Nyírbogát után a járás negyedik legnépesebb települése. A járás települései közül városi jogállással Nyírbátor mellett csak Máriapócs és Nyírlugos rendelkezik. A járás lakosságának több mint egynegyedét (28,5%) a járásszékhely, Nyírbátor lakossága adja. A járáson belül a városi népesség aránya 39,9%. A település közvetlen vonzáskörzetének bemutatását az 1.1.2-es fejezet ismerteti. 12

A Nyírbátori járást a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex programmal fejlesztendő járások közé sorolta. Nyírlugos település a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete szerint meghatározott mutatók alapján ugyanakkor nem kedvezményezett település. 1. táblázat: A Nyírbátori járás települései, 2013 Település Jogállás Terület (km 2 ) Népesség (fő) Nyírlugos város 58,38 2 824 Bátorliget község 33,30 691 Encsencs község 31,91 1 977 Kisléta község 22,00 1 864 Máriapócs város 22,09 2 155 Nyírbátor járásszékhely város 66,73 12 399 Nyírbéltek nagyközség 62,17 2 990 Nyírbogát nagyközség 55,36 3 143 Nyírcsászári község 13,23 1 197 Nyírderzs község 17,01 651 Nyírgelse község 27,61 1 159 Nyírgyulaj község 35,76 2 045 Nyírmihálydi község 25,48 2 201 Nyírpilis község 16,34 798 Nyírvasvári község 28,43 1 972 Ömböly község 30,35 411 Penészlek község 36,92 978 Piricse község 36,99 1 810 Pócspetri község 26,37 1 681 Terem község 49,51 611 Összesen - 695,94 43557 Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, (2014.01.01-i állapot) 13

3. térkép: Kedvezményezett települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A város vonzáskörzetét és térségi munkamegosztásban vállalt szerepét a településen megtalálható funkciók és azok térségi hatásai alapján mutatjuk be. Nyírlugos mikro térségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Szinte az összes vizsgált területen (Gazdasági funkciók; Közlekedési, távközlési funkciók; Közösségi funkciók; Állami, igazgatási, hatósági, Igazságszolgáltatási funkciók; Humán szolgáltatási funkciók.) viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál mind saját lakosainak, mind a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. A településen található mentőállomás pedig megyei szinten is fontos 2. táblázat: A város funkcióinak területi hatásköre Funkció Megyei Mikro térségi, Települési Gazdaság, kereskedelem piac bankok, pénzügyi szolgáltatók ipari terület kiskereskedelmi üzletek vendéglátóegységek 14

Funkció Megyei Mikro térségi, Települési Közlekedés, távközlés Közösség Állam-igazgatás Humán szolgáltatás mentőállomás postahivatal tömegközlekedés (autóbusz megálló) Többcélú Épület teleház-könyvtár sportpálya rendőrőrs önkéntes tűzoltó egyesület fogászati szakrendelés általános iskola benzinkút közüzemi vízhálózat zárt közcsatorna önkormányzat háziorvos gyógyszertár óvoda Nyírlugos város önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján végzi kötelező közszolgáltatási feladatait. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 15

szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás Nyírlugos esetében több olyan funkció is található a településen, amely nemcsak a város számára, hanem a környező települések számára is szolgáltatást nyújt. Ilyen szolgáltatások a mentőállomás üzemeltetése mellett a gazdaság, kereskedelem területén az Agrosprint Kft, ami a térség egyik kiemelkedő foglalkoztatója, valamint a mikrotérségben népszerű városi piac. Közösségfejlesztés és államigazgatási tevékenység területén pedig mikrotérségi jelentőségű a rendőrség és a Többcélú Épület tevékenysége. A város mikro térségi szerepköre a helyi foglalkoztatottak ingázási viszonyaiból is tükröződik. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re és a régióközponttól, Debrecentől 40 km-re található. A város közelében elhelyezkedő erős járásközpont, Nyírbátor, illetve a közeli megyeszékhelyek a foglalkoztatottak igen nagy arányát, közel 32%-át a településről való eljárásra ösztönzi. A város munkaerő-piaci vonzását azonban igazolja, hogy más, főként közeli településekről bejárók száma is igen jelentős, 187 foglalkoztatott ingázik nap, mint nap Nyírlugosra, mely a helyben dolgozók közel egynegyedét (23%) jelenti. 3. táblázat: Ingázási adatok Terület Szabolcs- Szatmár-Bereg megye A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma (fő) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő) A naponta bejáró foglalkoztatottak száma (fő) A helyben foglalkoztatottak száma (fő) 122 637 63 413 53 704 176 341 16

Terület A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma (fő) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő) A naponta bejáró foglalkoztatottak száma (fő) A helyben foglalkoztatottak száma (fő) Nyírbátori járás 8 377 4 875 4 549 12 926 Nyírlugos 623 291 187 810 Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás Munkaerőpiaci vonzáskörzet vizsgálatára kiterjedő kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy Nyírlugos Debrecen munkaerőpiaci vonzáskörzetébe tartozik. 4. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2001-ben 5. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2011-ben Forrás: Pénzes, Molnár, Palócz, 2014 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Magyarország fejlesztési és területfejlesztési koncepcióját az Országgyűlés 2014 januárjában, a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat keretében, fogadta el. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) a nemzeti jövőkép, az ország hosszútávú átfogó céljainak elérése érdekében tizenhárom specifikus célt határozott meg, amelyek közül hét szakpolitikai, hat területi jellegű cél. Nyírlugos város fejlesztése a célok közül a következők megvalósulásához tud relevánsan hozzájárulni: Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (3. szakpolitikai cél) 17

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (5. szakpolitikai cél) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme (7. szakpolitikai cél) Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése (3. területi cél) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (5. területi cél) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (6. területi cél) Az OFTK céljai továbbá kijelölik a 2014 2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kapcsolódó középtávú fejlesztési célokat, figyelembe véve az Európai Unió 2014 2020 között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait. Nyírlugos város az alábbi, középtávú célok megvalósulásához járulhat hozzá: 4. táblázat: Nyírlugos hozzájárulása az OFTK nemzeti prioritásaihoz NEMZETI PRIORITÁSOK 2014-2020 Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat FEJLESZTÉSI TÉMATERÜLETEK Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszergazdaság, halászat Foglalkoztatás, tudásalapú társadalom Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrásgazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Befogadó és gyarapodó társadalom A gyermekvállalás ösztönzése, a népesedési kihívások kezelése Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán Forrás: OFTK, 2014 Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Az országos fejlesztési dokumentum az ország nagyvárosait, stratégiai helyzetű városait leszámítva alapvetően nem tartalmaz település-specifikus megállapításokat, azonban olyan térségeket, kategóriákat határoz meg, amelyek esetében sajátos beavatkozások lehetnek szükségesek az adott térségekben elhelyezkedő települések fejlesztése esetén. Nyírlugos szempontjából a következő kategóriák a leginkább relevánsak: A város az ország külső városi gyűrűjének két meghatározó települése (Debrecen, Nyíregyháza) közelében helyezkedik el. A település területe az OFTK alapján környezeti meghatározottságú, természetközeli gazdálkodás területi kategóriába sorolható. A település vidékies (120 fő/km2 alatti népsűrűségű) térségben helyezkedik el. Nyírlugos az elmaradott települések közé tartozik. Az OFTK-hoz való kapcsolódás vizsgálata során érdemes a dokumentum Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére vonatkozó megállapításait is elemezni. A következő megállapítások Nyírlugos város esetében is relevánsak lehetnek: A megye településhálózatára jellemző az aprófalvas, tanyás szerkezet. 18

A megye gazdaságát a kevésbé technológia intenzív, alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. A gazdaságban fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság (gyümölcstermesztés). A megyék közül itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási ráta pedig a második legalacsonyabb. A megyére jellemző az elvándorlás, a roma népesség magas aránya. 6. térkép: Magyarország városhálózata Forrás: OFTK, 2014 7. térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010 Forrás: OFTK, 2014 19

8. térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010 Forrás: OFTK, 2014 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Az országos fejlesztési célokhoz való kapcsolódás mellett fontos megvizsgálni, hogy az adott település fejlesztése hogyan járulhat hozzá a megye fejlődéséhez. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója a helyzetértékelésre alapozva az alábbi megyei jövőképet és átfogó célokat fogalmazta meg: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőképe: 2030-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy olyan hely, ahol jó élni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átfogó céljai: Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése, A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása, A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése. A megyei jövőkép és átfogó célok megvalósulását 7 stratégiai cél szolgálja, amelyekhez a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Operatív Program 10 fejlesztési prioritást rendel (1. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). Nyírlugos vonatkozásában a 7. prioritás bír a legnagyobb jelentőséggel, amely keretében nevesítésre került a megye kisvárosainak fejlesztése, városi funkcióinak megerősítése. A város adottságainál és lehetőségeinél fogva ugyanakkor több megyei szintű cél eléréséhez is hozzá tud járulni. E célok - a 3 átfogó cél mellett - a 2., 8. és 10. stratégiai célok. 20

1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Operatív Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója (2013) három nagyobb csoportba, azokon belül pedig alkategóriákba sorolja a megye településeit, ezáltal meghatározva a megye stratégiai térszerkezetét, ami lehetővé teszi, hogy egyes megyei célok egyértelmű területi fókusszal rendelkezzenek. A koncepció alapján Nyírlugos egyéb város térkategóriába sorolható település (ábra). 21

9. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójának földrajzi fókuszai Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója, 2014 1.3 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.3.1 A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.3.1.1 Településfejlesztési Koncepció Nyírlugos településfejlesztési koncepcióját 2004 decemberében fogadta el az akkor még nagyközség képviselő testülete. A dokumentum a területfejlesztés fő irányait, valamint fejlesztési célokat (rövidtávú, középtávú és hosszú távú célok) határoz meg. A koncepcióban meghatározott irányokat és fejlesztési célokat az 5. és 6. táblázat ismerteti. 22

5. táblázat: A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott fő területfejlesztési irányok MUNKAHELYTEREMTÉS, IPARI PARK KIALAKÍTÁSÁVAL A NAGYKÖZSÉG BELTERÜLETÉNEK BŐVÍTÉSÉVEL AZ ÉPÍTÉSI TELKEK KÍNÁLATÁNAK JAVÍTÁSA ÉLHETŐBB TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA, KÖZINTÉZMÉNYEK FELÉPÍTÉSÉVEL (POLGÁRMESTERI HIVATAL, SPORTCSARNOK) KÖRNYEZETVÉDELEM FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA, BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ LÉTESÍTÉSÉVEL A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INTÉZMÉNYI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA (BENNLAKÁSOS IDŐSEK OTTHONA) HAGYOMÁNYŐRZÉS, A TELEPÜLÉSHEZ TARTOZÁS ÉRZÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE (TÁJHÁZ KIALAKÍTÁSA) SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK BŐVÍTÉSE Forrás: Nyírlugos Nagyközség Településfejlesztési Koncepciója (2004) 6. táblázat: A Településfejlesztési Koncepció céljai HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK RÖVIDTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK Ipari park kialakításával munkahelyteremtés Vállalkozások letelepedésének ösztönzése a szolgáltatási szférában A belterületbe vonható, teleülési infrastruktúrával rendelkező területek feltárása Polgármesteri Hivatal építése Bennlakásos idősek otthona építése Anya- és gyermekvédelem tárgyi feltételeinek javítása Biológiai szennyvíz tisztító építése a nyírlugosi 0268 hrsz.-ú ingatlanon A külterületi ingatlanokon épített lakások és a hozzájuk tartozó területek belterületbe vonása Tájház kialakítása Forrás: Nyírlugos Nagyközség Településfejlesztési Koncepciója (2004) A településfejlesztési koncepció célkitűzései ugyanakkor nem tekinthetőek valódi céloknak, hanem inkább egy település stratégiai céljainak elérését szolgáló fejlesztési beavatkozásoknak, tevékenységeknek. A felsorolt településfejlesztési tevékenységek alapján Nyírlugos fejlesztési irányainak legfontosabb területei a gazdaságfejlesztés, valamint a település szolgáltatásainak fejlesztése. 1.3.1.2 Integrált Városfejlesztési Stratégia Nyírlugos önálló Integrált Városfejlesztési Stratégiával nem rendelkezik, azonban 2009 novemberében elkészült a településre vonatkozó Végleges Akcióterületi terv, melynek megírása során figyelembe vették a Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára (ÖTM TÉSZ Budapest, 2007.október 5.) című dokumentum útmutatásait. Ennek köszönhetően a terv nagyfokú hasonlóságot mutat az IVS-ekkel. Az Akcióterületi Tervben meghatározott célrendszert az alábbi táblázat foglalja össze: 23

7. táblázat: Nyírlugos Végleges Akcióterületi Tervének (2009) célrendszere ÁTFOGÓ CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK Forrás: Végleges Akcióterületi terv, 2009 1.4 A település társadalma A vonzó és élhető városi környezet erősödése A foglalkoztatottság növekedése, munkanélküliség csökkentése A város népességmegtartó képességének erősödése A település mikro-térségi centrum szerepének erősödése A térség kiegyensúlyozott térszerkezetének és versenyképességének elősegítése Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális színvonalának javulása, erősödése, a szociális ellátás szolgáltatási körének bővülése, a közszféra funkcióinak megerősödése Közigazgatási funkció erősödése infrastrukturális színvonalának javulása Nyírbátori okmányiroda és I. fokú építésügyi hatóság teher-mentesülése, a szolgáltatás elérésének megkönnyebbülése, a nyírbátori tűzoltók szerepének részleges átvétele az igazgatási és rendészeti funkciók megerősödése és területi kiterjedése Gazdasági funkció erősödése 1.4.1 Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.4.1.1 Népességszám alakulása: Nyírlugos lakónépessége 2013-ban 2 774 fő volt, amely 7,8%-kal alacsonyabb a 2001-es értéknél (3009 fő). A lakónépesség 2001 és 2004 között csökkent 2 911 főig, majd 2006-ig enyhe növekedés történt. Ezt követően nagyobb mértékű csökkenés következett be, 2010- ben érte el a mélypontot, ekkor mindössze 2 722 fő lakott a városban. A következő évre jelentősnek mondható emelkedés történt, de a trend azóta is csökkenőnek mondható. Az állandó népesség alakulását nem jellemzik hasonló kilengések: 2001 és 2013 között 7,4%-os csökkenés volt tapasztalható. Enyhe emelkedés mindössze 2004 és 2006 között történt, ekkor az állandó népesség 3020-ról 3054 főre emelkedett. 8. táblázat: Nyírlugos város népességszám változása 2001-2013 Adattípus 2001 2013 Népesség 2013/2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%) Állandó (város) Lakónépesség (város) népesség 3088 2859 92,58 3009 2774 92,19 97,44 97,03 Állandó népesség 597 582 578 004 96,72 98,40 97,12 24

2942 2926 2895 2859 (megye) Adattípus 2001 2013 Lakónépesség (megye) Állandó (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH népesség Népesség 2013/2001 (%) 587 994 561 379 95,47 10 270 425 10 051 837 97,87 10 174 853 9 877 365 97,08 2. ábra: Nyírlugos népességszámának alakulása (2001-2013) Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%) 99,07 98,26 3200 3100 3088 3056 3041 3020 3044 3054 3011 2996 2983 3000 2900 3009 2969 2970 2800 2700 2600 2911 2916 2927 2873 2837 2789 2722 2871 2824 2774 2500 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) Forrás: KSH 1.4.1.2 Népsűrűség A város népsűrűsége 2013-ban a KSH adatai alapján 47,52 fő/km 2 volt, ez 4,02 fő/km 2 -rel kevesebb a 2001-es adatnál. A település ritkán lakottnak mondható, mivel mind az országos, (106,17 fő/km 2 ), mind a megyei (94,57 fő/km 2 ) átlagtól is jelentősen elmarad. 1.4.1.3 Népmozgalom Nyírlugos népessége a vizsgált időszakban csökkent. Ezt két tényező együttes hatása okozza. A halálozások száma a vizsgált időszakban 2002 kivételével minden évben meghaladta a születések számát, emellett a városból történő elvándorlás is magasabb volt az odavándorlásoknál, ez alól a 2003-as, a 2005-ös és a 2006-os esztendők képeznek kivételt. A születések száma a város esélyegyenlőségi programja szerint jellemzően az alacsony képzettséggel rendelkező, hátrányos helyzetű családokban a magasabb. 9. táblázat: Nyírlugos város népmozgalmi adatai (2001-2011) 25

Adattípus 2001 2011 Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) 491 295 441 395 50-100 -51-117 Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH 3. ábra: Nyírlugos népmozgalmi adatai 2000-2013 -1-217 200 150 100 50 0-50 -100-150 -200 145 113 112 125 143 159 114 118 115 95 107 117 81 87 37 34 27 32 26 31 26 27 26 26 22 22 21 27 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-25 -41-48 -45-35 -39-43 -44-42 -36-25 -25-34 -33-118 -132-175 -153-158 -139-130 -115-116 -160-154 -137-145 -159 Élveszületések száma Halálozások száma Odavándorlások száma Elvándorlások száma Forrás: KSH 1.4.1.4 Korösszetétel A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (60 X éves) összege a 15 64 éves népesség százalékában) 2001-ben 43,08%, míg 2011 ugyanez a mutató 38,26% volt, ami elsősorban a 14 év alatti fiatalok arányának jelentős csökkenésével (22,99%-ról 16,57%-ra) magyarázható. A város öregedési indexe kedvezőtlen demográfiai folyamatokat tükröz: 2001-ben 100 gyermek korúra 87,4 idős korú személy jutott, míg 2011-ben már 131. Ez a mutató meghaladja a megyei átlagot, (122,1), de az országos értéknél kedvezőbb (166,7). A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: a népesség 52%-a nő, 48%-a férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest nem változott. A nők magasabb arányát főként a férfiak alacsonyabb átlagéletkora és élettartama magyarázza. 26

4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 A népeség korösszetétele 2001 A népeség korösszetétele 2011 24% 20% 14% 23% 14% 5% 0-14 15-19 20-29 30-39 40-59 60-X 22% 29% 17% 6% 12% 14% 0-14 15-19 20-29 30-39 40-59 60-X Forrás: KSH, népszámlálás 2001, 2011 10. táblázat: A népesség korösszetétele -14 Adattípus 2001 691 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 22,99% 2011 462 adott korcsoport részesedése 2011 (%) 16,57% 15-19 144 4,79% 171 6,13% 20-29 420 13,97% 348 12,48% 30-39 423 14,07% 396 14,20% 40-59 724 24,09% 807 28,94% 60-604 20,09% 605 21,69% Összesen: 3006 100,00% 2789 100,00% Forrás: KSH 2001. és 2011. évi Népszámlálás 1.4.1.5 Nemzetiségi összetétel Hazai nemzetiségek A 2011-es népszámlálás idején a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, mellettük egyedül cigány népesség található meg a városban, arányuk a válaszok alapján 6,7% volt. A 2001-es népszámláláshoz képest a cigány népesség aránya érdemben nem változott, de volt több olyan népcsoport is, amely ha néhány fővel is, de képviseltette magát a településen, viszont 2011-re eltűnt. Ezek a következők voltak: horvát (2 fő) román (2 fő) szlovák (3 fő) szlovén, vend (1 fő) ukrán (1 fő) 27

A lakónépesség fennmaradó hányadának nemzetisége válaszok hiányában nem volt megállapítható. A városban élő cigányság nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik. 1.4.1.6 Képzettség Nyírlugos lakosságának képzettségi mutatói jelentősen elmaradnak mind az országos, mind a megyei értékektől, bár a tendencia pozitív. A legnagyobb mértékben az érettségivel, valamint az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya emelkedett. 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) Adattípus 2001 2011 Változás 2011/2001 viszonylatában (%) város 70,3 56,6 80,5% Legfeljebb általános iskola Érettségi nélküli középfokú végzettség megye 54,7 41,6 76,1% ország 46,3 31,7 68,5% város 15,9 21 132,1% megye 21,9 19,9 90,9% ország 21,1 19,5 92,4% város 10,3 16,8 163,1% Érettségi megye 15,6 22,1 141,7% ország 22 30,1 136,8% város 3,4 5,6 164,7% Forrás: KSH Egyetemi vagy főiskolai oklevél megye 6,3 10,5 166,7% ország 9,9 15,5 156,6% 1.4.1.7 Foglalkoztatottság Nyírlugos városban 2011-ben a munkaképes korúak száma 1 772 fő volt, ennek 53,7% a volt foglalkoztatott. Ez az arány megegyezik a megyei értékkel, azonban az országostól (64,02%) elmarad. A foglalkoztatottak aránya a 2001-es adatokhoz képest magasabb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001-ben: 631 fő, a munkaképes korúak 36,9%-a volt) 28

12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2001, 2011) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Mértékegység fő % fő % fő % fő % Nyírlugos 2001 631 21 194 6,5 1 261 41,9 920 30,6 2011 951 34,1 180 6,5 927 33,2 731 26,2 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 188 627 33,7 40 976 7,3 169 578 30,3 160 091 28,6 Magyarország 3 942 723 39,7 568 497 5,7 2 949 727 29,7 2 476 681 24,9 Forrás: KSH 2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül 65,5% volt, míg a településről ingázók aránya 30,6%. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta csökkent, ami a foglalkoztatottak számának jelentős emelkedésének köszönhető. Az ingázók aránya alacsonyabb, aminek oka, hogy a helyben dolgozó foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben emelkedett az ingázóknál. A más településre eljáró dolgozók száma (291 fő) jelentősen meghaladta a más településről naponta bejáró dolgozók számát (187 fő), ami jelzi, hogy a város foglalkoztatási potenciálja viszonylag korlátozott. Munkanélküliek aránya: A település jelentős munkaerőpiaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a munkanélküliek aránya a 2000 és 2015 közötti időszakban a 2014-es évet kivéve jelentősen meghaladta az országos átlagot. A legrosszabb a helyzet 2011-ben és 2012-ben volt, ezekben az években a munkanélküliség a 20%-ot is meghaladta. Ezt követően a gazdasági helyzet általános javulásának, valamint a közmunkaprogram felfutásának köszönhetően a munkanélküliségi ráta jelentősen mérséklődött. A 2014-es év a város számára kiemelkedően sikeres volt, mivel a nyilvántartott álláskeresők számát több hónapon keresztül is sikerült 2% alá leszorítani. 5. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 15,89% 12,35% 15,62% 15,48% 15,13% 12,21% 18,02% 19,54% 20,08% 20,76% 15,24% 14,23% 19,33% 19,32% 18,49% 14,09% 16,89% 11,33% 14,82% 2,01% 13,96% 11,92% 11,35% 10,11% 9,96% 10,32% 11,45% 12,00% 12,24% 13,92% 11,74% 11% 9,72% 10,22% 9,74% 9,81% 6,95% 6,38% 5,68% 5,73% 5,95% 6,56% 6,62% 6,59% 7,04% 7,57% 6,29% 5,99% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 29

A munkanélküliség ciklikussága és annak következményei: Nyírlugos utolsó teljes évének munkanélküliségét vizsgálva látható, hogy a tavaszi hónapok beköszöntéig a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, majd hirtelen lecsökken. A nyilvántartott munkanélküliek alacsony száma az őszi hónapok beköszöntéig tart, ezt követően ismét növekedésnek indul. Ez arra utal, hogy a településen a mezőgazdaság szerepe a gazdaságban igen jelentős. 6. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása Nyírlugoson 2014-ben. 140 120 127 116 100 80 60 40 41 59 32 31 25 28 29 64 71 80 20 0 Forrás: Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat 1.4.1.8 Jövedelmi viszonyok Jövedelem A jövedelmi viszonyok egyik meghatározó tényezője a népesség gazdasági aktivitása, amelyet az előző fejezetben bemutattunk. Nyírlugoson az ezer lakosra jutó adózók száma 2013-ban 434 fő volt, amely kis mértékben meghaladja a megyei adatokat (421 fő). Az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 244 ezer forint, a személyi jövedelemadó értéke 167 ezer forint volt. Ezek az értékek kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. A nyugdíjasok száma ezer főre vetítve 2013-ban 275 fő, átlagos havi ellátásuk 79 101 forint volt, ez amellett, hogy alacsonyabb a megyei átlagnál (89 815 Ft) a megyében található városok között is a harmadik legkisebb érték. Segélyezés A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma alacsonynak tekinthető, ezer főre vetítve mindössze 2,1. Ugyanez az érték a megye esetében 3,5 volt 2013-ban. Országos és megyei összehasonlításban ugyanígy alacsony a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma is. 30

13. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye városai Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2,1 3,5 5 10,1 37,2 50,7 Forrás: KSH Életminőség A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. A családok életminőségének egyik fő meghatározó tényezője a lakások felszereltsége, komfortfokozata. 2001 és 2011 között az összkomfortos lakások aránya a városban jelentősen növekedett, de a növekedés ellenére is több mint 10%-kal elmarad az arányuk a megyei átlagtól. Kismértékű emelkedés történt a komfortos lakások arányában is, így részesedésük a teljes lakásállomány több mint 50%-a volt 2011-ben (a megyében az arányuk 38,3% volt) a fennmaradó komfortfokozatok részaránya többnyire megfelel a megyei átlagnak. A lakások felszereltsége jónak mondható, ezek közül is kiemelkedő a közcsatornával ellátott lakások aránya, amely 27%-kal haladja meg a megyei átlagot. 14. táblázat: Lakások és lakott üdülők felszereltsége és komfortfokozata (2001 és 2011) 2001 2011 város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában Lakások összesen: 1 189 207 838 1 210 218 084 Lakás szerint komfortossága összkomfortos 22,37 40,27 34,38 47,19 komfortos 48,11 32,79 50,33 38,30 félkomfortos 7,23 4,93 3,64 2,94 komfort nélküli 19,93 19,08 10,83 11,08 szükség- és egyéb lakás 2,35 2,94 0,83 0,48 Lakás szerint felszereltsége 31

2001 2011 város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában hálózati vízvezetékkel 83,18 80,96 92,64 90,33 Forrás: KSH házi vízvezetékkel 0,00 1,91 0,66 1,99 meleg folyóvízzel 77,63 79,34 86,53 87,41 közcsatornával 15,14 35,28 85,95 58,76 házi csatornával 68,12 47,69 7,36 33,56 vízöblítéses WC-vel 73,59 76,48 87,11 87,52 Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. Nyírlugoson a 2000 és 2013 között eltelt időszakban az 1000 főre jutó személygépkocsik száma alatta maradt az országos átlagnak, de a folyamatos növekedésnek köszönhetően a megyei értékeket 2008-ra, ha csak minimális mértékben is, sikerült meghaladni 7. ábra: a személygépkocsik számának változása ezer lakosra 2000-2013 350 300 250 200 150 162 172 193 211 212 218 232 244 253 259 261 246 250 264 100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírlugos Forrás: KSH 1.4.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A Nyírlugoshoz hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi konfliktusok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. A településen a hátrányos helyzetű lakosok és gyermekek száma magasnak számít, a magyarországi átlagot jelentős mértékben meghaladja, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is alacsonyabbak, ez magában hordozhatja a konfliktusok kialakulásának valószínűségét, de ezt az önkormányzat valamint 32

az érintettek számára nyújtott szolgáltatások ellátását végző szervezetek képesek kezelni. Az érintett városrészek és szegregátumok részletes bemutatását a 3.3 fejezet tartalmazza. 8. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 78,1% 77,6% 54,2% 56,9% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 26,3% 29,5% 0,0% Óvoda Általános iskola Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország Forrás: KSH 1.4.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.4.3.1 Történeti és kulturális adottságok Településtörténet A település viszonylag későn, a XIV században tűnt fel először az okleveles adatok között, mint vett birtok a Guthkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve. 1354-től kezdve a terület a Báthory család ecsedi ágának tulajdonát képezte. 1359-ben a falu határába olvadt egy másik középkori falu, Makra. A török hódoltság idején a területet nem foglalták el, azonban a törökök betöréstől való félelem nem volt alaptalan a lakosok részéről, de menedéket nyújtottak a települést övező erdős mocsaras területek a számukra. 1607-ben a község Szabolcs és Szatmár megye közös megállapodása alapján Szabolcshoz került, de a fele része Szatmárban volt, ez a későbbiekben pereskedésig fajuló vitát eredményezett. Egy ilyen, 1723-as perben derült ki, hogy a település több évtizeden keresztül puszta volt, de ekkorra már 48 telken laktak, amelyek útmenti, házsoros formában helyezkedtek el. Ezt követően a település határába beolvadt Szennyes, amely jelenleg a város egyik lakott külterületének számít, 1967 óta Szabadságtelep néven. A XVIII. században jelentős mértékű bevándorlás történt a településre. Érkeztek telepesek a Szatmár megyei Acsádról, a felvidéki Árva megyéből, de ruténok is beköltöztek. A XIX. században a falu népességét szlovákok betelepítésével növelték. 1873-ban a faluban kolerajárvány tört ki, amely súlyos csapást mért a népességre: a lakosság több mint egyharmada nem élte túl a betegséget. 33

A XX. század elején nagymértékű emigráció jellemezte a települést. A földéhség, a munkanélküliség és a szegénység hatására az 1930-as évekig legalább 250 helybeli döntött úgy, hogy külföldre vándorol, főbb úticéljuk Kanada és Argentína volt. A járvány és a nagymértékű kivándorlás ellenére 1870 és 1960 között folyamatosan emelkedett Nyírlugos népessége. Az 1960-as évek elején kiépült a település elektromos hálózata. Nyírlugos 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot. Kulturális értékek A város területén három helyi védelem alatt álló épület található, ezek a következők: a Görög katolikus templom, a Római katolikus templom, valamint Bogáti út 692 hrsz. alatti lakóépület. A kulturális rendezvények fő szervezője az önkormányzat, melynek a városban található civil szervezetek jelentős segítséget nyújtanak. A rendezvények közül említésre méltó a település védőszentjének, Szent Erzsébetnek az ünnepe, melyet november elején tartanak. 1.4.3.2 Civil szerveződések Nyírlugoson a civil szervezetek száma alacsonynak mondható, 2013-ban a KSH adatai szerint mindössze 7 működött a városban. Ez ezer lakosra vetítve mindössze 2,5, amely a megyei átlagot sem éri el. 15. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) Nyírlugos Szabolcs- Szatmár-Bereg Magyarország megye Civil szervezetek száma 7 2 314 56 570 Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma 2,5 4,1 5,7 Forrás: KSH A városban működő civil szervezetek hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak az önkormányzattal, a településen megtartásra kerülő rendezvények szervezésében rendszerint közreműködnek. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti szoros együttműködést bizonyítja, hogy a működéshez szükséges helyiségeket valamennyi jelenleg is működő civil szervezet számára a Többcélú Közösségi Épület biztosítja. A működéshez szükséges hely biztosításán felül az önkormányzat minden évben 4 civil szervezet működését támogatja 300 ezer forinttal. A település Civil Koncepcióval nem rendelkezik. 16. táblázat: működő civil szervezetek Nyírlugoson (2015) Szervezet neve Szervezet típusa Tevékenység Nyírlugosi Sportegyesület egyesület sporttevékenység Nyírlugosi Polgárőr Egyesület egyesület egyéb Nyírlugosi Hagyományőrző Egyesület egyesület egyéb Nyugdíjas Egyesület Nyírlugos egyesület egyéb 34

Szervezet neve Szervezet típusa Tevékenység Polgármester a Diákokért Alapítvány alapítvány szociális Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.5 A település humán infrastruktúrája 1.5.1 Humán közszolgáltatások 1.5.1.1 Oktatás-nevelési intézményhálózat Óvodai feladatellátás Nyírlugos városban az óvodai ellátás egy intézményben, egy feladatellátási helyen történik, amelynek fenntartója Nyírlugos Város Önkormányzata. A városban összes óvodai férőhely száma 150, a városi szintű kihasználtság 70%-os. Az óvoda épülete 1999-ben épült, jelentős fejlesztés az átadást követően nem történt. 17. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013. év) Intézmény neve és fenntartója Feladatellátó hely és annak címe Férőhely (fő) 2013- ban beíratott gyereke k száma (fő) Kihasz náltság (%) Csoportszobák száma (db) Tornaszoba léte (igen/nem, db) Nyírlugosi Óvoda Nyírlugos, Szabadság tér 150 105 70% 5 igen 4. Forrás: KSH, Végleges Akcióterületi Terv Nyírlugos, 2009 Általános iskolai feladatellátás A városban egy általános iskola működik egy feladatellátási helyen. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyírbátori Tankerülete. Az általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013-ban 299 fő volt (a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján). Az elmúlt évek (2001 -) tendenciája szerint ez a szám csökkenő. A város általános iskolájában nemzetiségi oktatásban nem részesülnek. A más településről bejáró tanulók száma 53 volt a 2013-ban, ez a szám folyamatosan növekszik. Az oktatási intézményben tanulók több mint 77%-a hátrányos helyzetű. 18. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013) Intézmény neve és fenntartója Nyírlugosi Általános Iskola Forrás: KSH Feladatellátó hely és annak címe Nyírlugos, Debreceni utca 2. Tanulók száma 2013-ban (fő) Más településről bejáró tanulók száma (fő) Hátrányos helyzetű tanulók száma (fő) 299 53 232 35

Fejlesztések az elmúlt időszakban: Az iskola pedagógiai, módszertani reformját támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése TIOP forrásból. Összköltség: 18,8 millió Ft Az Iskolai könyvtár informatikai fejlesztése TIOP forrásból. Összköltség: 5,5 millió Ft. Példaértékű referenciaterületek a Nyírlugosi Általános Iskolában című pályázat TÁMOP forrásból. Összköltség: 4 millió Ft Sokszínű lehetőségek a Nyírlugosi Általános Iskolában című pályázat TÁMOP forrásból. Összköltség: 12 millió Ft. Hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása KEOP forrásból. Összköltség: 137 millió Ft. Oktatásfejlesztés Nyírlugoson című projekt TÁMOP forrásból. Összköltség: 32 millió Ft Középfokú oktatás A 2005-2006-os tanévben kezdte meg az oktatást a városban a Báthori István Gimnázium, melynek fenntartója a SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. Az iskola deklarált célja, hogy a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit javítsa azáltal, hogy biztosítja számukra az érettségi bizonyítvány megszerzését. Az intézmény 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást nyújt esti képzési rend szerint, a helyet az általános iskola épülete biztosítja. Az intézményben a KSH adatai szerint 2013-ban 82 fő tanult, eredményes érettségi vizsgát 22-en tettek le. 19. táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője Tanulók száma 2005 (fő) Tanulók száma 2013 (fő) Képzési kínálat Báthori István 111 82 esti tagozatos felnőttoktatás Gimnázium Forrás: KSH 9. ábra: A tanulói létszám változása (2005-2013): 400 350 300 250 200 150 100 50 0 340 332 321 323 332 312 315 300 299 162 168 138 129 135 111 112 127 82 120 120 116 101 110 119 122 123 105 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Óvodába beírt gyermekek száma Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma a felnőttoktatásban 36

Forrás: KSH 1.5.1.2 Egészségügyi ellátás Alapellátás A városban összesen 2 háziorvos, 1 házi gyermekorvos,1 fogorvosi praxis működik. Betöltetlen praxis a településen nincs. Az ügyeleti feladatok ellátása a kistérség társulás keretében Nyírbátorban történik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra eső betegek száma 933, amely jelentősen kedvezőbb mind a megyei (1656 fő), mind az országos (1486 fő) átlagnál. A városban 1 védőnő dolgozik. A kiszolgáló épületek berendezési tárgyai, eszközei fejlesztésre szorulnak, emellett a gyermekorvosi rendelő épületének állapota sem felel meg a kor követelményeinek. A településen 1 gyógyszertár működik. 20. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői Egészségügyi ellátóhely, címe Ellátás jellege Nyírlugos, Erkel F. u. 10. Háziorvos 2 Nyírlugos, Rákóczi u. 10 Gyermekorvos 1 Nyírlugos, Bélteki u. 3. Fogorvos 1 Nyírlugos, Szabadság tér 1. Védőnői szolgálat 1 Nyírlugos, Erkel Ferenc utca 8. Gyógyszertár Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Gyakorolt praxisok száma A városban a fentiek mellett 1994 óta mentőállomás is található, melynek működési területe 7 településre terjed ki. Az állomás épülete elavult. 1.5.1.3 Szociális ellátás Intézmények, szolgáltatások A szociális ellátásokat Nyírlugoson a települési támogatásról és a szociális ellátás helyi szabályairól szóló 2/2015 (III.2.) Önkormányzati Rendelet szabályozza. Az önkormányzat 3 típusú alapszolgáltatást biztosít a városban, ezek a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás és tanyagondnoki szolgáltatás. A szociális és gyermekvédelmi alapellátás és szakosított ellátást 1 intézmény látja el a városban, működési terülte a településre korlátozódik. Nyírlugoson, mivel a kiszolgáló épület állapota jelenleg nem alkalmas a funkció ellátására, illetve a tárgyi feltételek sem állnak rendelkezésre, nem működik idősek nappali ellátását biztosító intézmény. Az önkormányzat a kötelező szociális alapfeladatait ellátó Önkormányzati Szociális Alapszolgáltatásnak az ellátottak részére nyitva álló helyiséget biztosít Többcélú Közösségi Épületben. A városban bölcsőde nem működik. 37

Pénzbeli és természetbeni ellátások Törvényi kötelezettségeinek megfelelően az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatásokat is nyújt a szociálisan rászorulóknak. A szociális ellátások korábbi rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti. 1 21. táblázat: Szociális ellátások (2007-2014) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma [db] Rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban (11.08.31-ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (11.09.01-től) részesítettek átlagos száma fő] Rendelkezésre állási támogatásra/bérpótló juttatásra (11.08.31-ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (11.09.01- től) felhasznált összeg [eft] Időskorúak járadékában részesítettek száma fő] Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesítettek száma [fő] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma [db] Ápolási díj támogatást kérő személyek száma [db] Ápolási díjban részesítettek száma [fő] Tárgyévben lakásfenntartási támogatást kérő személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Aktív korúak ellátásában részesítettek száma [fő] Közfoglalkoztatásban részt vettek száma [fő] Közfoglalkoztatásra fordított összeg [eft] A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesítettek 125 217 10 10 25 8 6 6 0 0 282 129 266 242 224 120 42632 35071 10518 12323 24332 14810 7704 7704 1 0 2 3 2 2 0 0 463 478 534 529 526 517 489 557 0 0 0 0 0 0 0 0 18 10 22 10 16 17 0 0 16 10 22 10 14 16 0 0 363 360 372 363 504 523 498 544 125 217 292 328 335 250 230 195 197 207 256 265 236 303 224 189 10808 17150 18250 1626 113868 57019 91256 357822 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2015. március 1-vel módosították a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, amely nagymértékben megváltoztatta az önkormányzatok által nyújtandó ellátások körét. Az azóta eltelt idő rövidsége miatt érdemi tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. 38

száma [db] 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesült személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [db] Gyermekétkeztetési térítés díj, beiskolázási kedvezményben részesült személyek száma [fő] Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő] 339 344 366 351 500 520 496 486 47 35 31 19 17 31 27 28 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 131 124 90 139 80 76 11 4 Egyéb önkormányzati támogatásokban részesült személyek száma [fő] Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.5.1.4 Közművelődés, sport, szabadidő Intézmények A városban az alábbi intézmények működnek: 0 0 0 0 0 0 487 494 Közösségi ház: Az Otthonunk Nyírlugos program keretében épült Többcélú Közösségi Épületet 2011 decemberében adták át. Könyvtár: Az intézmény 1964-ben alakult. Habár a könyvtári egységek száma folyamatosan növekszik, mind a könyvtárba beiratkozott olvasók, mind a kölcsönzött könyvtári egységek száma jelentősen csökkent az elmúlt években. Teleház: 1999-ben nyílt meg, az óvoda épületében kapott helyet, később a Többcélú Közösségi Épületbe költöztették az intézményt. Szolgáltatásai között szerepel a számítógép használat, a tárgyalóterem bérlés lehetősége, hirdetések készítése, névjegykártyakészítés, internetes hozzáférés. Fejlesztések 2007-2013 között: ÉAOP-5.1.1-D-2f-2009-0004 Otthonunk Nyírlugos - Fejlesztési Program: a 650 millió forint támogatásból megvalósult projekt részeként épült meg a közösségi ház, kialakításra került a tájház. Rendezvények A városban ismertebb rendezvényeket nem szerveznek. Egy rendszeresen megszervezett rendezvény van, a városnap. A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot, ennek emlékére rendezik meg minden év augusztusában. A rendezvényt főképp a helyi és a szomszédos települések lakói látogatják, számuk évente 500-1000 fő közé tehető. 39

Sport Nyírlugos sportélete 3 fő alkotóelemből áll, ezek a következők: diáksport, szabadidősport, versenysport. Mindhárom elem rendelkezik a művelésükhöz szükséges infrastrukturális feltételekkel. Diáksport: A tanulók rendelkezésére egy fedett tornaterem, az általános iskola udvarán álló szabadtéri aszfaltozott kézi-, kosár- és teniszpálya, valamint egy, 40x20 területű, műfüves labdarúgó pálya áll, műszaki állapotuk megfelelő. A labdasúgó pályát az iskola tanulói mellett a felnőtt labdarúgó csapat is rendszeresen használja. A tornaterem átadására 1982- ben, felújítására 2009-ben került sor. A szabadtéri sportpályát 2008-ban látták el friss aszfaltborítással. Szabadidősport: A településen két szabadidőpark található: az Adonyi úton valamint Cserhágón. Utóbbi magántulajdonba került, így használatának feltétele a tulajdonos hozzájárulása. A szabadidőparkok mellett további lehetőséget nyújt az oktatási intézmények udvarán és a városban levő további 4 játszótér. Versenysport: A Nyírlugosi Sportegyesület keretein belül működik, a sportolni vágyók a labdarúgó és az asztalitenisz szakosztályok közül választhatnak. A Városban a labdarúgók számára füves- és műfüves pálya is rendelkezésre áll. 1.5.2 Esélyegyenlőség biztosítása Nyírlugos 2013 júliusában fogadta el a Helyi Esélyegyenlőségi Programját, felülvizsgálatára 2015-ben került sor. A HEP céljai a következők: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés, diszkriminációmentesség, szegregációmentesség érvényesítése. 22. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Romák és mélyszegénységben élők Gyermekek Nők Családtervezési és életvezetési tanácsadás hiányosságából fakadó problémák Sok a veszélyeztetett gyermek Magas munkanélküliség a gyesről, gyedről visszatérő nők között Felvilágosító, képzési programok, tanácsadások szervezése az oktatásba való beilleszkedés elősegítése iskolai hiányzások minimalizálása magatartási problémák kezelése képzések, felzárkóztató programok, közmunkaprogramok szervezése 40

Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Idősek Az idős emberek informatikai jártassága alacsony, idegen nyelveket nem ismernek A krízishelyzetbe került egyedül élő, elmagányosodott személyek száma növekszik, elvárásuk a közösségtől a segítségnyújtásukra folyamatosan nő. a pályázati lehetőségeket keresése, tájékoztató fórumok tartása A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fenntartása, a szolgáltatás folyamatos működtetése az érdekükben fontos. Az idősek nappali ellátásának újra indítására nagy szükség lenne pályázati és saját forrásból. Fogyatékkal élők Kevés a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató munkahely Forrás: Nyírlugos Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Munkahelyek létesítése 1.6 A település gazdasága 1.6.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Nyírlugos gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nem kerül említésre a megyei területfejlesztési programban. A városban a regisztrált vállalkozások száma mindössze 551, a működő vállalkozások száma 101 volt 2012-ben ez mintegy 7%-os csökkenés 2010-hez képest. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 46 működő vállalkozás / 1000 lakos ugyanez az érték Nyírlugos esetében: 36. 23. táblázat: Vállalkozások létszámkategória szerinti helyzete Nyírlugoson (2012) Területi egység működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249- X fő mikro kis közép nagy Nyírlugos 97 4 0 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 24 883 878 178 27 Nyírlugos részesedése a megyei szummából (%) Forrás: KSH 0,4 0,5 0 0 A fenti táblázatból is látható, hogy Nyírlugos megyei gazdaságban játszott szerepe igen csekély. A vállalkozások túlnyomó többsége mikrovállalkozásnak minősül, a kisvállalkozások részaránya sem éri el a 4%-ot. Közép- és nagyvállalkozások a KSH adatai alapján nincsenek jelen a településen. 41

A város relatív helyzetét tükrözi emellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. 24. táblázat: Működő vállalkozások a fő gazdasági ágazatokra lebontva (2012) Gazdasági ág Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye db % db % Nyírlugos részesedése a megyén belül (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 18 17,8 1 824 7,0 1% Ipar, építőipar 16 15,8 4 200 16,2 0,4 Szolgáltatás 67 66,4 19 942 76,8 0,3 Összesen 101 100 25 966 100 0,4 Forrás: KSH Nyírlugoson az adatok alapján a primer szektor részesedése jelentősen meghaladja a megyei átlagot, mintegy két és félszerese annak. Ennek megfelelően a szekunder és a tercier szektor részesedése elmarad a megyei adatoktól. 1.6.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.6.2.1 Mezőgazdaság 2012-ben 18 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágban, ez az összes vállalkozás 17,8%-a. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján a regisztrált gazdasági szervezetek száma 895 db, amelynek 99,7%-a egyéni gazdaság, a 2011-es népszámlálási adatok alapján 107 fő dolgozik az ágazatban. A használt földterületeken leginkább a szántók és az erdő művelési ágú földterületek a jellemzőek együttes részesedésük meghaladja a 87%-ot. Jellemző a zöldségek, a bogyós gyümölcsűek és a csonthéjasok termelése, a korábban elterjedt dohány, burgonya, napraforgó és csillagfürt termesztése veszített jelentőségéből. 25. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) Művelési ág Terület (ha) A művelési ág részesedés Nyírlugos területéből (%) Nyírlugos részesedése a kistérségen belül (%) Szántó 1158,96 46,8 6,4 Konyhakert 10,77 0,4 5,9 Szőlő 2,08 0,1 7,9 Gyümölcsös 134,78 5,4 10,5 Gyep 90,89 3,7 4,4 42

Művelési ág Terület (ha) A művelési ág részesedés Nyírlugos területéből (%) Nyírlugos részesedése a kistérségen belül (%) Erdő 1001,79 40,4 8,2 Nádas 0 0 0 Egyéb területek 79,34 3,2 8,1 Forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) Az állattenyésztésen belül a baromfi, illetve ezen belül a tyúkok tartása a legjellemzőbb, 2010-ben a tartott tyúkok száma meghaladta a 20 000-et. Emellett számottevőnek mondható a sertés- és juhállomány is (670, illetve 375 egyed). A város mezőgazdaságához kapcsolódóan érdemes megemlíteni az z MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete által folytatott tartamkísérletet. A programot 1963-ban indították, és célja, hogy kiderítse, a Nyírségre jellemző, rossz minőségű homoktalaj termékenységét hogyan emelhetik. Ennek során több éves periódusokban vizsgálják, hogy az egyes növények termésátlagára milyen hatással van a műtrágya alkalmazása. A kísérlet kiterjed a talaj kémiai jellemzőinek vizsgálatára is. 1.6.2.2 Ipar Az ipar részesedése Nyírlugoson a legalacsonyabb a gazdasági ágazatok között, a vállalkozások mindössze 15,8%-a végzi tevékenységét a szekunder szektorban, de a legtöbb munkahelyet ez a szektor biztosítja, a lakosságból több mint 350 fő dolgozik az ágazatban. A külföldi vállalatok jelenléte nem jellemző. A működő vállalkozások a szektor két területén tevékenykednek: az építőiparban 12, a feldolgozóiparban 4 vállalkozás működik. 10. ábra: Az ipari tevékenység ágazati megoszlása alágazatok szerint (2012) 25% Feldolgozóipar Építőipar 75% Forrás: KSH A városban Ipari Park nem működik, az ipari termelés fő területe Cserhágó, itt működik a település legnagyobb gazdasági társasága, az Agrosprint Kft. A karcagi vállalkozás 2008-43

ban vette meg a területet a Cserfood Kft. felszámolásából. A telephelyen a foglalkoztatottak száma 200 fő, profiljuk a kukorica, a borsó, a bab az alma ipari méretű feldolgozása. 1.6.2.3 Szolgáltatások A működő vállalkozások számát tekintve a szolgáltató szektor számít a legnagyobbnak Nyírlugoson, mivel az összes vállalkozás 66,4%-a tevékenykedik az ágazatban. A foglalkoztatottak számát tekintve viszont elmarad a szekunder szektortól, mivel a vállalkozások átlagos mérete jóval kisebb a 2011-es népszámlálási adatok alapján a számuk nem éri el a 150 főt. Az alágazatokat vizsgálva a kereskedelem túlsúlya szembetűnő, az összes vállalkozás közel 42%-a ide tartozik, amely még a megyei átlagot is jelentősen meghaladja. Két terület gyakorlatilag hiányzik a városból, ezek az ingatlanügyletek és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág alá tartozó vállalkozások. 26. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Nyírlugos Megoszlás (%) (db) Nyírlugos megye ország kereskedelem, gépjárműjavítás 28 41,8 33,1 26,0 szállítás, raktározás 9 13,4 5,6 4,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 11,9 7,2 6,0 információ, kommunikáció 2 3,0 3,1 6,5 pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 1,5 5,1 4,5 ingatlanügyletek 0 0 3,0 5,8 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4 6,0 14,0 20,9 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7 10,4 5,7 6,8 oktatás 3 4,5 8,7 5,2 humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 3,0 6,5 5,6 művészet, szórakoztatás, szabadidő 0 0 2,3 3,0 egyéb szolgáltatás 3 4,5 5,7 5,2 Forrás: KSH A turisztikai ágazatról Nyírlugos esetében nem beszélhetünk. Kereskedelmi szálláshelyek a városban nem üzemelnek, emellett olyan jelentősebb turisztikai attrakció sem található, amelyre az ágazat épülhetne. 1.6.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A város gazdasági szervezeteinek belső strukturális jellemzői az 1.6.1 fejezetben már elemzésre kerültek statisztikai adatok alapján, megyei összehasonlításban. Nyírlugos helyi iparűzési adó bevételei 2006-2008 között nagymértékben emelkedtek, de ezt a növekedést gazdasági válság erősen visszavetette. 2009-et követően a bevételek ismét lassú növekedésnek indultak, de a 2006-os szintet csak 2011-re sikerült elérni. 44

11. ábra: Nyírlugos Helyi Iparűzési Adóbevételeinek alakulása, ezer Ft-ban 25000 20000 20123 15000 14470 10000 9891 8863 8824 10838 5000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH A településen működő gazdasági szervezetek 2007-2013 között 7 sikeres pályázatot nyújtottak be, összesen 60,6 millió forint értékben. 27. táblázat: A Nyírlugoson működő gazdasági társaságok által elnyert támogatások 2007-2013 között Pályázati kiírás Pályázó neve Projekt címe Megítélt támogatás (Ft) TÁMOP 2.3.4.A-13/1 Agrosprint Kft. Az Agrosprint Kft. gyakornoki programja nem saját tanuló 1 381 652 foglalkoztatásával GOP 2.1.1-11/M K. SÁ-BE Kft. K. SÁ-BE Kft. technológiai fejlesztése Nyírlugoson. 4 000 000 GOP 1.3.1-11/C M+R 2003 Kft. Innovációs fejlesztésre irányuló gépbeszerzés az M+R 2003 Kft-nél. 16 221 384 GOP 1.3.1-11/F M+R 2003 Kft. Innovatív fogászati technológia bevezetése az M+R 2003 Kft.-nél 20 922 015 GOP 2.1.1-10/A "Nyíracsádi Technológiai fejlesztés a "Nyíracsádi Dózsa" Kft. Dózsa" Kft. üzemnyagtöltő állomásain 10 994 942 GOP 2.1.1-11/M Páka Kft Ingatlanfejlesztés a Páka Kft-nél 3 100 000 GOP 2.1.1-11/M Forrás: palyazat.gov.hu Török Menyhért egyéni vállalkozó Vegyesiparcikk kiskereskedés gáz,- és vízvezeték szerelési szolgáltatással 4 000 000 45

28. táblázat: Nyírlugoson működő fontosabb vállalkozások vállalkozás neve tevékenysége foglalkoztatottak száma Agrosprint Kft. zöldség-gyümölcs feldolgozás 200 Lugosi Fafeldolgozó Kft. fafeldolgozás 25 Nyírerdő Zrt. erdőgazdálkodás 15 Sprint-farm Kft. növénytermesztés 10 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.6.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Nyírlugos Nyíregyházától 45, Debrecentől 40, a járásközpont Nyírbátortól 22 km-re fekvő település. A város 3 db négyszámjegyű összekötő útvonal találkozásánál fekszik: a 4903- as út Nyíradonyt köti össze Nyírbéltekkel, a 4905-ös út a Nyírlugos-Vámospércs összeköttetést biztosítja, a 4914-es Nyírmihálydiba vezet a településről. Valamennyi útvonalról elmondható, hogy egyes belterületi szakaszoktól eltekintve állapotuk leromlott, felújításra szorulnak. További hátrány a település számára, hogy a közelben autópálya nem található. A várost vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomások Nyírmihálydiban és Nyírgelsén találhatóak, a településtől mintegy 9-9 kilométerre. További problémát jelent a település versenyképessége szempontjából a lakosság alacsony iskolai végzettsége: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya még a megyei átlagnál is magasabb, viszont az érettségivel, diplomával rendelkezők száma alacsonyabb. A részletes elemzést a 1.4.1 fejezet tartalmazza. Munkaerőre a leginkább a mezőgazdaságban és az arra épülő feldolgozóiparban van kereslet. A városban K+F, valamint innovációs tevékenységet folytató vállalkozás nem működik. A fentiekből látható, hogy Nyírlugos versenyképességét mind az elhelyezkedése, mind a lakosok képzettsége, mind a gazdasági szerkezete hátrányosan befolyásolja, amely megmagyarázza azt, miért van szükség kiterjedt közmunkaprogramra a településen. 1.6.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város lakásállománya 2011-ben 1 210 volt, amely 1,85%-kal haladja meg a 2001-es értéket. 2001 és 2013 között a legtöbb lakás 2004-ben épült, szám szerint 18, 2007-ben 14 2008-ban 13 új lakást adtak át. A válság az építési kedvet megszakította. 2009-ben még épült ugyan 3 új lakás, de az azóta eltelt időszakban nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2010 és 2013 között mindössze 1 építési engedélyt állítottak ki a településen. 46

12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013) 20 15 10 5 0-5 -10 9 7 8 5 18 6 9 14 13 3 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-5 -5-3 -2-1 -1-4 -4-7 -6-9 -15 Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Forrás: KSH A lakásállomány átlagéletkora magas. A 2011-es adatok szerint a legtöbbet, szám szerint 507-et az 1946-1970 közötti időszakban építették, ezt az 1971-1980 közötti időszak követi 257-tel. A lakások 97%-a magántulajdonban van, a fennmaradó részből az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 28. 13. ábra: A lakásállomány megoszlása építési év szerint (2011) 7% 7% 13% 10% 21% 42% -1945 1946-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2011 Forrás: KSH A városban az elöregedő népesség és az elvándorlás következtében 109 üresen álló ház található. Az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméter ára ennek is köszönhetően alacsonynak tekinthető. 47

1.7 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.7.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Magyarország kormánya az önkormányzati adósságátvállalás keretében 2012-ben 1 060 432 000 forint értékben vállalta át az önkormányzat hitelállományát. 2015-ben az önkormányzat az évre vonatkozó költségvetési rendelet szerint 98 000 000 forintot biztosít fejlesztésekre. A város emellett igyekszik a felelős gazdálkodás jegyében rendelkezésre álló forrásokat beosztani, és valamennyi kiadását hitel felvétele nélkül rendezni. Költségvetés 2015-ben Nyírlugos 313 millió forinttal kevesebb bevételből gazdálkodhat, mint 2014-ben. Ennek oka a központi állami támogatás, az egyes jövedelempótló támogatáshoz járó állami támogatás, az átvett pénzeszközök valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek jelentős csökkenése. Kismértékű csökkenés figyelhető meg a helyi adóbevételek esetében is. Habár az intézményi működési bevételek, az átengedett központi adók, az egyéb sajátos bevételek valamint a működési pénzmaradvány emelkedett az előző évhez képest, mértéke elmarad a csökkenő tételekétől. 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (2014-2015) Bevétel típusa Bevétel összege (ezer Ft) 2014 2015 Intézményi működési bevételek 55 633 59 881 Helyi adó bevétel 11 700 11 650 Átengedett központi adók 6 500 7 000 Egyéb sajátos bevétel 8 000 8 500 Központi állami támogatás 203 155 196 868 Egyes jövedelempótló támogatáshoz járó állami támogatás 34 132 12 350 Átvett pénzeszközök 363 034 282 995 Működési pénzmaradvány 27 274 38 330 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 319 381 97 980 Összesen 1 028 809 715 554 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2014.(II.25.) és 1/2015.(III.2.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati költségvetések kiadásai: Az önkormányzat kiadásait működési és fejlesztési kiadásokra lehet osztani. mindkét tétel esetében elmondható, hogy nagymértékben csökkentek 2015-ben 2014-hez viszonyítva. Az önkormányzat kötvény és hitelállománya: az adósságkonszolidációt követően a város nem vett fel hitelt, emellett kötvénykibocsátás sem történt. 48

30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (2014-2015) Kiadás típusa Kiadás összege (ezer Ft) 2014 2015 Működési kiadások 709 428 617 574 Fejlesztési kiadások 319 381 97 980 Összesen 1 028 809 715 554 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2014.(II.25.) és 1/2015.(III.2.) önkormányzati rendelete Vagyongazdálkodás Az önkormányzat vagyona 2005 és 2014 között kis mértékben emelkedett, emellett az összetételében jelentős változások következtek be: a törzsvagyon mintegy 233 millió forinttal emelkedett, de az üzleti vagyon 2009-re, a kötvény- és hitelállomány 2012-re teljesen eltűnt az önkormányzat által nyújtott adatszolgáltatás alapján. 31. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2014) Év Törzsvagyon Üzleti vagyon Kötvény és hitelállomány 2005 2 580 461 3 000 53 221 2006 2 716 304 3 000 0 2007 2 733 960 3 000 710 091 2008 3 136 724 3 000 710 091 2009 2 786 396 3 000 710 091 2010 3 163 340 0 623 334 2011 3 546 373 0 1 016 503 2012 3 539 552 0 0 2013 3 507 338 0 0 2014 2 813 570 0 0 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014 októberében elkészült Nyírlugos Gazdasági Programja, amely tartalmazza a település 2014-2019-re vonatkozó gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Főbb megállapításai fejlesztési elképzelései a teljesség igénye nélkül: elengedhetetlen a gyermekorvosi rendelő épületének felújítása, a rendelők berendezési tárgyai, eszközei korszerűsítése, az épületek légkondicionálása a mentőállomás épülete elavult, új építése szükséges be kell vezetni a családgondozás intézményét el kell érni a munkanélküliség csökkentését a közfoglalkoztatási program átalakításával, valamint a helyben működő vállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatásával idősek bennlakásos szociális otthonának építése szükséges 49

Az önkormányzat költségvetése forráshiányos, így a fejlesztések csak pályázati támogatások bevonásával valósíthatók meg. A település bevételeit a közeljövőben a tulajdonában levő erdő hasznosítása növelheti. 1.7.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Nyírlugoson a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai: Ügyrendi Bizottság; Pénzügyi Bizottság; Társadalmi Kapcsolatok és Sport Bizottság; Szociális és Egészségügyi Bizottság. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármester feladata. 1.7.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekszik a gazdaságfejlesztési tevékenységet végrehajtani. Ezek elemei a következők: Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: o Az önkormányzat a helyi gazdaság vonatkozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyeztetési eljárások során átlátható és kiszámítható magatartást tanúsít a kiszámíthatóság érdekében o Adókedvezmények: Nyírlugos csökkentett mértékű építményadót és helyi iparűzési adót vezetett be a működő vállalkozások versenyképességének erősítése, talpon maradása érdekében. Az alacsonyan tartott helyi adók emellett vonzóak lehetnek az újonnan letelepedni szándékozó vállalatok számára is. Partnerség: o Az önkormányzat folyamatosan egyeztet a helyben működő vállalkozásokkal, figyelembe veszi az érdekeiket a döntéshozatal során, ezzel is hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez, valamint új munkahelyek teremtéséhez. o A város a közmunkaprogram keretében megtermelt terményfeleslegből biztosítja feldolgozóiparban működő vállalkozások számára az alapanyagokat a termelési a szerződés által meghatározott keretek között. o A lakosság és a vállalkozások fejlesztéseihez az önkormányzat az uniós pályázati lehetőségek felkutatásával is hozzájárul. Közvetetten járult hozzá a gazdaságfejlesztéshez a 2010-2011 között megvalósított Otthonunk Nyírlugos- Funkcióbővítő városrehabilitáció című projekt. Ennek keretében fejlesztésre került a közlekedés új körforgalmi csomópont kialakításával, a belváros útjainak, járdáinak felújításával, új piac valamint Többcélú Közösségi Épület épült. 1.7.4 Foglalkoztatáspolitika. Az önkormányzat a foglalkoztatáspolitikában kettős szereppel bír: 50

Egyrészt a közfoglalkoztatási program keretein belül jelentős számú munkanélkülinek tud értékteremtő tevékenységet és rendszeres jövedelmet biztosítani, Másrészt koordinátorként és ösztönzőként kezdeményezhet helyi, térségi szintű együttműködést és programokat a munkaerő-piaci helyzet átfogó javításáért. A település legfőbb célja, hogy azon személyek számára, akik dolgozni szeretnének, munkát tudjon biztosítani. Ennek legfőbb eszköze a nagyszabású közfoglalkoztatotti program. A program keretein belül dolgozók esősorban mezőgazdasági munkát végeznek: a termelés több mint 50 hektár földterületen folyik, főbb termények a paprika, a burgonya és a hagyma. A program több szempontból is hasznosnak mondható: egyrészt alapanyagot biztosít az önkormányzati konyha és közétkeztetés részére, másodrészt szétosztásra kerül a termény a rászorulók között, harmadrészt alapanyagot biztosít a település legnagyobb foglalkoztatója, az AGRO-SPRINT Kft. számára, ezáltal is hozzájárulva a foglalkoztatottak megtartásához. A programban alkalmazottak száma 2012 és 2014 között jellemzően meghaladta az 500 főt. A mezőgazdasági munkák mellett a közfoglalkoztatottak másik fontos feladata az önkormányzat közterületeinek tisztán tartása, gondozása. 1.7.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek hasznosítását az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeiről, az elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról és a jövedelemfüggő lakásfenntartási támogatásról szóló 1/2012 (I. 15.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. Az önkormányzati bérlakás állománya 2015-ben 25 db. A bérlakások 60%-a városközpontban, 12%-a lakógyűrűben, 28%-a Szabadságtelepen helyezkedik el, 32. táblázat: Nyírlugos bérlakásállománya 2015-ben Bérlakások száma komfortfokozat alapján Bérlakások száma szobaszám alapján Bérlakások száma városrészenként Összkomfortos 15 1 szobás 5 Központ 15 Komfortos 5 1,5 szobás 0 Lakógyűrű 3 Félkomfortos 0 2 szobás 5 Nyírlugos-Cserhágó 0 Szükséglakás 0 2,5 szobás 0 Nyírlugos-Szabadságtelep 7 Komfort nélküli 5 3 szobás 15 Összesen 25 Összesen 25 3-nál több szobás 0 -ebből szociális bérlakás 5 Összesen 25 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.7.6 Intézményfenntartás Önkormányzati fenntartás Önkormányzat által fenntartott intézmények: Polgármesteri Hivatal, Nyírlugosi Óvoda, Városi Könyvtár, Teleház, Önkormányzati Szociális Alapszolgáltatás, Gyermekjóléti szolgáltatás, Városi Piac, ezekben összesen 52 fő dolgozik. Az intézményeknek otthont adó épületek kora alacsonynak mondható, állapotuk megfelelő, a Többcélú Közösségi 51

Épület napelemes rendszerrel is rendelkezik. Az épületek esetében a legfőbb feladat a rendszeres karbantartás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az önkormányzat biztosítja. Ennek keretében a város 2015-ben Hőszivattyús fűtési rendszert épített ki az Általános Iskola épületében 161 millió forintos összköltséggel. 1.7.7 Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Megépült az új Többcélú Közösségi Épület, melynek energiafelhasználása megfelel a kor kívánalmainak. Emellett az Önkormányzat több olyan projektet végrehajtott az elmúlt időszakban, amely során a megújuló energiaforrások hasznosítása került középpontba: napelemes rendszer került kiépítésre a Többcélú Közösségi Épületen, valamint a Nyírlugosi Általános Iskola épületében hőszivattyús rendszer kialakítását valósították meg. 33. táblázat: Energiahatékonysági fejlesztések Nyírlugoson 2007-2013 között. Projekt címe Projekt azonosítószáma Támogatás összege (ezer Ft) Megvalósítás ideje Nyírlugos Többcélú Közösségi Épülete energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével Hőszivattyús fűtési rendszer telepítése a Nyírlugosi Általános Iskolában KEOP-4.10.0/A/12-2013-0655 KEOP-4.10.0/B/12-2013-0073 24.623 2013.12-2014.12. 137.237 2014.05.-2015.07. Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.7.8 Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési infrastruktúra magában foglalja a távközlési ellátást, a műsorszórást valamint a kábel tv ellátást. Kábeltelevízió hálózattal a város nem rendelkezik. Nyírlugoson a legnagyobb internetszolgáltatónak a Magyar Telekom Nyrt. számít. A szélessávú internetelérés biztosított, a legnagyobb kínált letöltési sebesség 20 Mbit/s, míg feltöltés esetében ez az érték 0,5 Mbit/s. A városban az internet előfizetések száma 2013-ban 342 db volt, a legjellemzőbb formája az xdsl hálózaton történő előfizetés. 52

14. ábra: Az internet előfizetések megoszlása Nyírlugoson (2013) 1% 16% kapcsolt vonalon (modem, dial-up) vagy ISDN-en xdsl hálózaton vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül) 83% Forrás: KSH 1.8 Településüzemeltetési szolgáltatások A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is. 1.9 A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.9.1 Nyírlugos általános természetföldrajzi adottságainak bemutatása Nyírlugos az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén helyezkedik el. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re délnyugatra, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re délkeletre és a régióközponttól Debrecentől 40 km-re északkeletre található. Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legkisebb népességű városa (A megye városai közül egyedül Máriapócs népessége kisebb Nyírlugosnál) és a legkisebb népsűrűségű városa. A város vidékies karakterű település. Magyarország kistájainak katasztere (Dövényi, 2008) alapján Nyírlugos területe két kistáj, a Dél-Nyírségi és a Délkelet-Nyírségi kistájat érinti. A település közigazgatási területének meghatározó része, továbbá a belterülete is a Dél-Nyírségi kistáj területén található, ezért a város természetföldrajzi adottságainak vizsgálatánál a Dél-Nyírségi kistájra vonatkozó adatokat vesszük relevánsnak. 53

10. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Nyírlugos megjelölésével Forrás: hibernia.hu/falit/mo_domb.jpg 54

11. térkép: A Dél-Nyírség kistáj elhelyezkedése Magyarországon Forrás: Dövényi, 2008 1.9.1.1 Domborzat és talajviszonyok Nyírlugos területe természetföldrajzi besorolását tekintve két kistáj, a Dél-Nyírségi és a Délkelet-Nyírségi kistájon helyezkedik el. A 97,9 179,3 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság, felszínének északi része közepes magasságú tagolt síkság. A kistáj északi részén széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A felszínt észak-északkelet dél-délnyugati csapású völgyek tagolják, a terület dél-délnyugati lejtésű. A közepes mértékű deflációveszély a mezőgazdasági termelés egyik korlátozója. A földtani adottságokat tekintve Nyírlugos területének nagy részét homoktalajok borítják. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű (6-8 AK/ha). A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25 m vastagságban kifejlődött futóhomok. 1.9.1.2 Éghajlat A város éghajlatára jellemző, hogy a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei itt találkoznak. A település éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. A településen a napsütéses órák száma évi 1950-2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C közelében alakul. Az évi csapadékösszeg az éghajlati adottságoknak megfelelően mintegy 550-580 mm, a kistáj keleti részén meghaladhatja az 590 mm-t is. A térségben az északkeleti uralkodó szélirány a jellemző. 1.9.1.3 Vízrajz A vízrajzi viszonyokat tekintve elmondható, hogy Nyírlugos területe felszíni vizekben szegényes. A településen természetes vízfolyásnak a Pilis-Piricsei-folyás tekinthető. A település északi részén halad át a Tisza felső és középső szakaszának vízválasztó vonala. 55

A település északi részén eredő Pilis-Piricsei-főfolyás a Szamosba, míg a település középső és déli területein keresztül folyó vízfolyások a Berettyóba, azon keresztül a Sebes- Körösbe folynak. A település területe vízgazdálkodási szempontból 93%-ban a Berettyó, 7 %-ban a Szamos-Kraszna vízgyűjtő alegységhez tartozik. Természetes eredetű állóvíz a településen nincs. Összességében a terület száraz, gyér lefolyású, vízhiányos. A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek részletes bemutatása az 1.14.2. fejezetben történik. 12. térkép: Nyírlugos és környékének vízrajza Forrás: www.google.hu 1.9.1.4 Növényzet és állatvilág Nyírlugos területe növényföldrajzi beosztás alapján a Nyírségi (Nyírségense) flórajárásba tartozik (Soó R., Keresztesi Z., Molnár M., 2011). A terület eredeti növénytakarója a homoki tölgyes, valamint a homoki puszták voltak. Jelenleg a térség alföldi, sőt országos viszonylatban is magas erdősültségű, de az őshonos homoki tölgyeseket jórészt felváltották az ültetvények. Az ősi növényzetet az erdők mellett a buckaközi lápok és a homoki gyepek őrzik. A természetszerű homoki erdőmaradványokat gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek változatos mozaikjai, az üdébb részeken átalakult keményfaligetek adják. Az erdőkben az erdei fajok mellett jellemzőek a szegélyek, tisztások erdősztyepp elemei, melyek a homoki gyepekkel gyakran közösek. Az eredeti növénytársulások fennmaradását a térségi vízhiány mellett az özöngyomok terjedése is veszélyezteti. A körzetben a magas erdősültség miatt aránylag magas a térség vadállománya. A terület védett területein pedig közösségi jelentőségű állatfajok élnek. 1.9.1.5 Tájhasználat, tájszerkezet A település neve aránylag későn, a XIV. században tűnik fel az okleveles adatok közt, a terület, mint a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelő vett birtok tűnik fel az 56

oklevélben. Neve valószínűleg a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján a terület Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. A település tájszerkezetében jelentős változás 1890-ben következett be, amikor megindult a nyírségi belvizek lecsapolása. A terület lecsapolása a tájszerkezet teljes átalakulását eredményezte. A lecsapolás eredményeként a későbbiekben általánossá vált a tájegység kiszáradása, a talajvízszint csökkenése. A kedvezőtlen tájalakulási folyamatokat erősítette az a 19. században elkezdődött és az első világháború után felerősödött folyamat, hogy a megmaradt erdők faállományát átalakították, az őshonos tölgyet a gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akáccal váltották fel. A település tájszerkezetét nagyban meghatározza a terület intenzív mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas, alacsony aranykoronaértékű (8 AK) talajadottságai, az ebből következő relatív magas erdősültsége. A település közigazgatási területének (58,38 km 2 ) közel 88%-a külterületi besorolású, a település belterületi része 3 területen helyezkedik el a város közigazgatási területén belül. Nyírlugos központi belterülete a település közigazgatási területének közepén, Szabadságtelep a központi belterülettől dél-nyugatra, Cserhágó pedig észak-nyugatra található. Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadság-telep) és Makra. Nyírlugoson és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A város két beépített, lakott területe (Nyírlugos és Szabadságtelep) a Corine felszínborítási térkép alapján nem összefüggő település szerkezet tájhasználati kategóriába sorolható. A település egyéb lakott területei, pl. Cserhágó a Corine térképen vegyes, komplex művelési szerkezetbe sorolt terület. A település tájszerkezete mozaikos jellegű. A város közigazgatási területének legnagyobb részén a meghatározó területhasználat az erdő (vegyes, tűlevelű). A város tájhasználatának további részei szántóföldi, gyümölcsös művelés alatt állnak 57

13. térkép: Nyírlugos környékének felszínborítottsága légifelvétel és Corine adatbázis alapján Forrás: Google, natura viewer 1.9.2 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.9.2.1 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket jelentőségüknek megfelelően országos, vagy helyi jelentőségűek lehetnek. Nyírlugos település közigazgatási területén országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület, valamint érték nincs. A városban továbbá helyi jelentőségű védett természeti területek sincsenek. Nyírlugos területén ugyanakkor több ex-lege védett láp van (Szabó-kaszáló, Róka-hegy-alji -rét, Kálló-menti-láperdő, Borsovai-rétek), amelyek a település déli-délkeleti részén helyezkednek el (web.okir.hu/sse/?group=fevisz). 1.9.2.2 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A nemzetközi jelentőségű védett területek közül Nyírlugos településen egy Natura 2000 terület található. Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, fenntartását és helyreállítását az Európai Unióban. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve (madárvédelmi irányelv 79/409/EGK; élőhely védelmi irányelv 43/92/EGK) alapján kijelölendő területeket foglalja magába. Nyírlugos, Nyíradony, Nyíracsád és Nyírmártonfalva települések területén található az 5982,98 hektáros Gúti-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület. A védett területen kiemelt fontosságú a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező 58

természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése. A település Natura 2000 területei által érintett földrészleteinek jegyzékét a 14/2010 Kvvm rendelet 3. melléklete tartalmazza. 15. térkép: Gúti-erdő Natura 2000 kiemelt 14. térkép: Nyírlugos ex-lege védett lápjai jelentőségű természetmegőrzési terület Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, webgis.okir.hu Forrás: Nautra 2000 Viewer, natura2000.eea.europa.eu 34. táblázat: A Gúti-erdő közösségi jelentőségű élőhelytípusai Kódszám Közösségi jelentőségű élőhelytípus Reprezentativitás (ha) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 65 91I0 Forrás: Natura 2000 adatlap Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) 450 1.9.2.3 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nyírlugos közigazgatási területének délnyugati és délkeleti része az Országos Területrendezési Terv 3/5. sz. mellékletében foglaltak alapján tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik. Az övezetre vonatkozó előírásokat az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szabályozza. 1.9.2.4 Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat övezete az OTrT-ben (2003. évi XXVI. törvény) megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természet-közeli területek összessége és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes összefüggő rendszere tartozik. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a következők: 59

Magterület: Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosó: A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterület: A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. 16. térkép: Az ökológiai hálózat területei Nyírlugos környékén Jelmagyarázat: Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 60

Nyírlugos közigazgatási területén több ökológiai hálózati elem is található. Magterületek a település déli, délkeleti részén vannak. Területileg e magterületek egybeesnek a település ex-lege védett lápterületeivel. A puffer területek a település déli, délnyugati és a településhatárhoz közeli keleti területeit teljes egészében lefedik. Kis kiterjedésű ökológiai folyosó a település északnyugati részén található. Az övezetekre vonatkozó területrendezési, területfelhasználási szabályokat az országos és a megyei területrendezési tervek tartalmazzák. 1.9.2.5 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A táj sokféle társadalmi-gazdasági szükségletet elégít ki. A táj ember általi használatának, hasznosításának igényei változatosak. A táj arculatát meghatározó domináns tájhasználatok sok esetben gátolják a táj egyéb hasznosításának lehetőségeit. A táj eltérő használatának igényét hordozó tájhasználati módok egymás melletti megjelenése legtöbb esetben tájhasználati konfliktusokhoz vezetnek (Csemez, 1996). A tájhasználati konfliktusok jellegük és időtartamuk szerint eltérőek. Elsődleges jellegük szerint funkcionális, tájökológiai és vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusokat különböztethetünk meg. A tájhasználati konfliktusok csoportosítása ellenére átfedések lehetségesek (Csemez, 1996). Nyírlugos környezeti állapota általában jónak mondható, környezeti konfliktusok a közlekedési eredetű szennyezésekből adódnak. A kis népsűrűség eredményezte viszonylag laza beépítés, a kevésbé intenzív területhasználat és a nagymértékű erdősültség biztosítja a városban a magas környezetminőséget. Funkcionális tájhasználati konfliktusok adódnak a fő közlekedési útvonalak és lakóterületek találkozásánál. Ökológiai tájhasználati konfliktust eredményeznek a városban több helyen is megjelenő illegális szemétlerakások, amelyek vizuálisan is zavaró tényezőként jelennek meg. A szegregált és szegregációval nem veszélyeztetett terület találkozásai sok esetben esztétikai tájhasználati konfliktust eredményeznek. 1.10 Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer vizsgálata előtt röviden érdemes tisztázni, hogy mit is értünk egy település zöldfelületi rendszere alatt. A közhasználatban sokszor összekeveredik a zöldfelület és a zöldterület fogalmainak használata. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a települések helyi építési szabályzataiban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról (9. ). A Korm. rendelet 27. -a alapján a zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. 1.10.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer elemeit különféle szempontok szerint típusokba sorolhatjuk. A zöldfelületeket elsődleges funkcióik szerint lehetnek termesztési vagy kondicionáló célú zöldfelületek (Jámbor, 2002). Termesztési célú zöldfelület alatt olyan elsősorban gazdasági célú ültetvényeket értünk, melyeket mező-, kert-, vagy erdőgazdasági módszerekkel művelik. A termesztési célú zöldfelületeket a felszínfedettség jellege alapján különböző alkategóriákba sorolhatjuk. Tartós fedettséget adó fás szárú ültetvénnyel borított zöldfelületek 61

Tartós fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek Időszakos fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek Kondicionáló célú zöldfelületek olyan növényzettel fedett területek, amelyek elsődleges funkciója az ember közvetlen, vagy közvetett módon történő közjóléti hatásokkal történő szolgálása. A kondicionáló célú zöldfelületeken belül további alcsoportokat tudunk kialakítani aszerint, hogy a közjóléti funkcióik ökológiai, rekreációs, esztétikai közül melyik a hangsúlyos. A zöldfelületek funkció szerinti csoportosítása mellett a településfejlesztés és a településtervezés szempontjából lényeges tényező, hogy a zöldfelületi rendszeren belül a település zöldterületi elemei a használat alapján milyen kategóriákba sorolhatók. Használat szerint a zöldterületek az alábbiak szerint csoportosíthatók (Perényi I., 1972): Korlátlan közhasználatú zöldterületek: városi erdők (erdőparkok), közparkokközkertek, fásított terek, sétányok, fásított utak (fasorok) Korlátozott közhasználatú zöldterületek: magánkertek (lakóházak körül), sportterületek, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek. A közhasználat elől elzárt zöldterületek közé tartoznak: középületek kertjei (pl. óvodák, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülők kertjei, parkjai), családi lakóházak kertjei, körülkerített védőterületek (pl. víznyerő helyek körül), városi kertészet, kertgazdasági területek. 1.10.1.1 Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületek tehát a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett, biológiailag aktív felületei. A városi szövetben elhelyezkedő növényzettel borított parkok, utcák hozzájárulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, részt vesznek a település szerkezeti tagolásában, valamint javítják a környezetük klimatikus adottságait, ezáltal élhetőbbé, lakhatóbbá teszik közvetlen környezetüket. Kedvező esetben a városban lévő összefüggő zöldfelületek a település egyes területeit összekötik egymással, valamint ökológiai szempontból a város belső területeit összekapcsolják a külterületek nagyobb zöldfelületi egységeivel. A Helyi Építési Szabályzat pontosan meghatározza a zöldfelületek minőségével és arányával kapcsolatos elvárásokat a különböző térhasználati kategóriák esetében. A Helyi Építési Szabályzat zöldfelületi szempontból jelentős térhasználati kategóriái az alábbiak: Z Közpark, díszpark Zöldfelületi szempontból továbbá a város belterületi védelmi funkciójú erdői, különleges övezetbe sorolt temetkezési, sportolási funkciójú övezetei, a külterület nagy kiterjedésű zöldfelületi elemei (erdők, természetes gyepfelületek, valamint mezőgazdasági földterületek), továbbá a város kisebb beépítettségi mutatóval rendelkező lakóövezetei a meghatározóak. A város zöldterületi rendszerének kialakítása és fejlesztése szempontjából a lakossági intenzív használat miatt a legnagyobb jelentőséggel a belterületek korlátlan közhasználatú zöldterületei bírnak. A város tényleges, teljes értékű zöldterület-ellátottságának mértékét a korlátlan közhasználatú zöldterület nagysága, jellege és elhelyezkedése adja meg. A városban jelentős közhasználatú zöldterületek az alábbiak: Városliget, Széchenyi István tér, Kis utcai és Bogáti utcai közparkok. 1.10.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése Nyírlugos belterületén a közhasználatú zöldterületek (parkok, játszóterek, parkerdő, pihenőerdő és a védőerdők) kiterjedése a KSH adatszolgáltatása alapján 222 177 m² volt, ami a város teljes területének 0,3%-a. Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága 80,1 m 2, ami 62

lényegesen magasabb, mint a megye városainak átlagos zöldterületi mutatója (15,7 m²/fő). Nyírlugoson 1 játszótér állt a gyermekes családok rendelkezésére, amely nagysága 200 m 2. A város zöldfelületi ellátottsága ugyanakkor ennél jóval magasabb a külterületek nagy kiterjedésű zöldfelületi elemei miatt. A Helyi Építési Szabályzat pontosan meghatározza a zöldfelületek minőségével és arányával kapcsolatos elvárásokat a különböző térhasználati kategóriák esetében. A közparkok esetében biztosítani kell azok közvetlen megközelíthetőségét közútról, köztérről, kerekesszékkel és gyermekkocsival. Elhelyezhető rajta pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület vagy a terület fenntartásához szükséges épület figyelembe véve a beépíthetőség 2%-os korlátját. 1.10.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Nyírlugos belterületének zöldterületi rendszere megfelelő. A település közhasználatú zöldterületei, a közterek és parkok elsősorban a városközpontra koncentrálódnak, itt található a település legnagyobb kiterjedésű közparkja is, a Városliget. A közparkok növényállománya vegyes és általában felújításra szorul. A település egészére a kisvárosias utcakép jellemző. Rendszeres a városi zöldfelületek kezelése (gyepterületek, növényzet karbantartása, telkek előtti zöldsáv gondozása), ugyanakkor a város utcáinak növényállománya (utcai sorfák, zöldsáv) nem kielégítő. A település valamennyi utcája ugyan rendelkezik utcai zöldsávval, a fasorok hiánya továbbra is jellemző a településen. Az esztétikus utcafásítást sokszor nehezíti a városban jellemző légkábeles elektromos hálózat. A városi zöldterületek arányának növelése, valamint a meglévő települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. A város zöldfelületi rendszere a nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően jónak mondható, a zöldfelületi rendszer fejlesztése során prioritásként kell kezelni az erdőterületek fafajainak őshonos fajokkal történő cseréjét. 1.11 Az épített környezet vizsgálata 1.11.1 Történet 1.11.1.1 Nyírlugos nevének eredete A város nevének eredete tisztázatlan. A Nyír előtag a Nyírségre jellemző nyírfára vezethető vissza, a Lugos utótag eredetéről pedig három változat létezik. Az első változat szerint a település határában rengeteg vadszőlő, vagy vadrózsa termett és ezeket lugasokra futtatták fel. A második szerint a föld minőségéről kapta a Nyírlugos nevet, a harmadik szerint pedig a településen sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették, így alakult ki a Nyírlugos név. 1.11.1.2 A település rövid történelme A település neve aránylag későn, a XIV. században tűnik fel az okleveles adatok közt, a terület, mint a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelő vett birtok tűnik fel az oklevélben. Neve valószínűleg a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. A faluba 1359-ben olvadt bele egy másik középkori falu, Makra, amelyet egy nemesről (Demetrius vidl.f. Petri de Makra de eodem C-a Zothmar) neveztek el. A település emlékét mára már csak egy-két dűlőnév őrzi: Kis-Makra, Nagy-Makra és a Makra. 1428-as adatok szerint a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 63

A török megszállás idején Nyírlugos nem tartozott ugyan a Hódoltsághoz, de területére a törökök gyakran be-betörtek. A helyi lakosság a közeli áthatolhatatlan, mocsaras vidékekre, Csonkás-erdőbe, illetve a Peresaljára menekültek. A település két vármegye határán feküdt. 1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján a terület Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása felett pereskedtek a vármegyék. Ekkor a településen már 48 telken laktak, útmenti, házsoros településformában. Lugos egészen 1827-ig hol Szabolcs, hol pedig Szatmár, vagy egyszerre mindkét megyéhez is tartozott. Ennek megfelelően a falu adófizetőit két törvényhatóság tartotta számon. A falu 24 jobbágytelke Szabolcs megyének, másik hasonló fele pedig Szatmárnak tartozott adót fizetni. A Mihálydi utca mindkét oldala a görög katolikus templomig Szabolcshoz, az ettől délre eső telkek Szatmárhoz tartoztak. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. Lugos határába ekkor olvadt be Szennyes, amely a Szennyes család volt a birtoka. A családnak a XVIII. század elején még megtaláljuk a nyomát, a birtok azonban a XVII. század óta puszta. A közeli hajdúváros, Vámospércs bérelte legelőnek. A terület a XIX. század folyamán újra benépesült és jelenleg is népes külterülete a városnak. A falu településfejlődése szempontjából fontos volt újra települése, Lugosra a XVIII. század elején telepesek érkeztek. Feltételezések szerint Nyírlugos lakóinak jelentős hányada 1720 körül települt le a felvidéki Árva megye Treszténiai járásból. 1710 érkeztek és telepedtek le a görög katolikus ruténok. Valószínű, hogy a lugosi ukránok Máramaros megyéből települtek ide. 1880-ban a falu 1830 lakosából 471 vallja magát ukránnak. Az ukránok betelepedése előtt a nagyközség két részből, Lugosból és Kislugosból állt, amelyek egy-egy dombtetőre épültek. Az ukránok a kettő közötti alacsonyabb területet foglalták el, ide építették házaikat. Fényes Elek 1839-ben "magyar-tót" falunak nevezi Lugost. A településre a XIX. század első évtizedeiben a Károlyiak telepítették a római katolikus szlovákokat, akik a falu keleti részét foglalták el. A falu népessége a betelepültek révén nemzetiségi, vallási és nyelvjárási tekintetben is megosztottá vált. Egy 1864-es feljegyzés szerint a lakosság nyelve magyar, szlovák és ukrán volt, de az 1900-as helységnévtár már csak magyar nyelvűnek tünteti fel a falut. Az első Magyarországi népszámlálás (1784-1787) idején Lugosnak 800 lakosa volt. Az összeírt 191 család 139 házban élt. A felnőtt férfiak közül egy pap, 98 paraszt, 67 paraszt örököse és 88 zsellér élt. Szatmár megye taksás nemeseit 1805-ben hívták össze. Lugoson ekkor már csak öt taksást (parasztnemesek, adózó nemesek) találunk. A település népességének alakulására nagy hatással volt az 1873-ban pusztító kolera-járvány. ami következtében a falu lakosságának több mint egyharmada meghalt. A XIX.-XX. század fordulóján "Nyír Lugos"-nak 327 háza és 2030 lakója volt. A XX. század elején, 1930-as évekig legalább 250 ember vándorolt külföldre. A nagymértékű kivándorlást elsősorban a földéhség okozta. Az áram bevezetésére a lakásokba 1960-1961 között került sor Nyírlugoson. Nyírlugos népessége 1870-től 1960-ig növekedő tendenciát, ezt követően pedig 1975-ig csökkenést mutatott. 1980-ban a népesség 96%-a, 3596 fő a belterületen, 4%-a, azaz 160 fő pedig külterületen lakott. A központi belterületen élt a népesség 67,5%-a, 2529 fő. Nyírlugos a Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett. A település népessége a 2000-es évek óta is csökken, jelenleg Nyírlugos lakossága 2774 fő. A legutóbbi évtizedben a településen végbement jelentős változások, az infrastruktúra nagymértékű fejlődése remélhetőleg a település népességváltozásának negatív tendenciáját lelassítja, megállítja. 64

1.11.2 Területfelhasználás vizsgálata 1.11.2.1 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A város teljes területe 5838 hektár, amelyből 709 hektár belterület (12,1%) és 5129 hektár külterület (87,9%). A település belterülete 3 területi egységre, Nyírlugosra, Cserhágóra és Szabadságtelepre osztható. Nyírlugos központi belterülete a település közigazgatási területének közepén, Szabadságtelep a központi belterülettől dél-nyugatra, Cserhágó pedig észak-nyugatra található. Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra. Nyírlugos több utcás, szabálytalan alaprajzú település, az utcák csatlakozásánál kialakult, egymáshoz közel fekvő, jellegzetes háromszög alakú terekkel. A település magja a debreceni országút mentén alakult ki. A hagyományos építésű, szabálytalan vonalú utcák a szomszédos községekbe vezető utak, dűlőutak mentén keletkeztek. A település új házsorai pedig a település keleti és déli szegélyén állnak. A település szerkezete a felszíni sajátosságokhoz erősen alkalmazkodik, ezt bizonyítja az, hogy a település házai a magasabb térfelszínekre települtek. Az egyes városrészek beépítési jellemzőit röviden a 1.11.4 fejezet ismerteti. 1.11.2.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Nyírlugos Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terveinek elfogadásáról szóló 2/2009 (IV. 8) Kt. rendelet önkormányzati rendelet hatálya alá eső terület, a település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre osztható. A település igazgatási területének beépítésre és beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) 35. táblázat: Nyírlugos város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezetei 1. Lakóterületek: 1.1. Kisvárosias lakóterületek (Lk) 1.2. Kertvárosias lakóterületek (Lke) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 1.3. Falusias lakóterületek (Lf) 2. Vegyes területek: 2.1. Településközpont vegyes területek (Vt) 3. Gazdasági területek: 3.1. Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) 3.2. Ipari-gazdasági területek (Gip) 4. Különleges területek: 4.1. Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü) 4.2. Szennyvíztelep (Kü-sz) 4.3. Üzemi szennyvíztelep területe (Kü-sz*) 4.4. Hulladéklerakó területe (Kü-h) 4.5. Idegenforgalmi terület (Kü-i; Kü-i*) 4.6. Üzemanyagtöltő állomás területe (Kü-b) 65

1. Zöldterületek: 1.1. Közparkok (Z) 2. Erdőterületek: 2.1. gazdasági erdő (E), BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.2. védelmi erdő (Ev), 3. Mezőgazdasági területek (M): 3.1. általános mezőgazdasági területek (M), 3.2. belterületi mezőgazdasági területek (Mb) 3.3. gyepes mezőgazdasági területek (Mgy), 3.4. kertgazdálkodási, zártkerti terület (Mz) 4. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V) 4.1. általános vízgazdálkodási terület (V) 5. Természetközeli területek 5.1. lápos, mocsaras terület (Tk) 6. Különleges területek: 6.1. Temető területe (Kü-t) Forrás: Helyi Építési Szabályzat, 2009 6.2. Kegyeleti park területe (Kü-k) 6.3. Sportcélú terület (Kü-s) 6.4. Gázfogadó területe (Kü-g) A fő kategóriák jellemzését, az övezetek építési előírásait a város Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. Nyírlugos beépített területe 4 városrészre, a városközpontra, az azt körül ölelő lakógyűrűre, Cserhágóra és Szabadságtelepre osztható. Az egyes városrészek beépítési jellemzőit röviden a 1.11.4 fejezet ismerteti. 1.11.2.3 Funkció vizsgálat 36. táblázat: Funkciók Nyírlugoson Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése összesen ebből a városközpont városrészben (db) ebből a lakóövezet városrészben (db) bölcsőde 0 0 0 óvoda Nyírlugosi Óvoda 1 1 0 iskola Nyírlugosi Általános Iskola 1 1 0 Humán funkciók egészségügyi ellátás háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, mentőállomás 6 6 0 szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Önkormányzati szociális Alapszolgáltatás, Gyermekjóléti szolgáltatás 1 1 0 66

Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése összesen ebből a városközpont városrészben (db) ebből a lakóövezet városrészben (db) könyvtár Városi Könyvtár 1 1 0 színház, mozi - múzeum - Közösségi funkciók szabadidőpark, sportpálya közösségi ház - uszoda, strand - Szabadidőpark, Város Sporttelep 3 1 2 templom Római Katolikus Görög katolikus templom, Görög katolikus kápolna 3 2 1 rendőrség Nyírlugosi Rendőrőrs 1 1 0 tűzoltóság - Igazgatási funkciók okmányiroda - önkormányzati hivatal kormányablak - Nyírlugosi Polgármesteri Hivatal 1 1 0 Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók autóbusz állomás vasútállomás - - benzinkút Nyíracsádi Dózsa Szöv. 1 1 0 Ipari Park - piac Városi Piac 1 1 0 pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház - szálláshely - kiskereskedelmi üzlet vendéglátó egységek Nyírbélteki Takarékszövetkezet 1 1 0 16 8 8 6 1 5 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2015 1.11.2.4 Alulhasznosított barnamezős területek A város területén valódi alulhasznosított, barnamezőt terület nem található, ugyanakkor a város központi részén több, közfunkciót ellátó intézmény épülete leromlott állapotban van. 67

Egyik ilyen alulhasznosított épület a Hősök tere 1. szám alatt álló Kosutány Tamás Művelődési Ház, amely jelenleg üresen, funkció nélkül áll a város központjában. Kosutány Tamás Művelődési Ház Forrás: www.panoramio.com 1.11.2.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A Nyírlugoson a 2011-es népszámlálási adatok alapján két szegregátum található, Az 1. szegregátum a település déli részén, a Széchényi tér - belterület határa - Fülöpi u. - Petőfi u. - Nagy u. - Bem u. által határolt területen, a 2. szegregátum pedig Szabadságtelep északi részén, a Acsádi utca nyugati oldalán található. Nyírlugos lakásállományának 8,3%-a a szegregátumokban van, amelyen belül a lakások háromnegyede (75 db lakás) az 1. szegregátumban, egynegyede (26 db lakás) pedig 2. szegregátumban található. Mindez a Lakógyűrű 9,2%-át, a Szabadság-telep lakásainak pedig 13%-át teszi ki. A szegregátumokban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, amíg a város alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 15,3%, addig ez a mutató az 1. szegregátumban 32%, a második szegregátumban pedig 46,2%. Szintén magas a szegregátumokban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya is. Az 1. szegregátumban a lakások 25,8%, a 2. szegregátumban pedig 46,2% a komfort nélküli, félkomfortos vagy szükséglakás. A szegregátumokban jóval magasabb az egy lakásra jutó lakosok száma. A városban egy lakásban átlagosan 2,3 fő él, az 1. szegregátumban 1 lakásban átlagosan 3 fő, a 2. szegregátumban 1 lakásban átlagosan 3,2 fő lakik. A 2. szegregátumban a lakások 42,3%-a egyszobás. A területen a közmű infrastruktúra sincs kiépítve teljes mértékben. A város fejlesztési célkitűzései között szerepel a területek szociális városrehabilitáció keretében történő fejlesztése, amely magában foglalja a terület közlekedési és közmű infrastruktúrájának, épületállományának és közösségi tereinek fejlesztését. 68

17. térkép: Nyírlugos szegregátumai Forrás: KSH adatszolgáltatás, 2011-es népszámlálási adatok 1.11.3 Önkormányzati tulajdon kataszter Nyírlugos Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel (ingatlankataszter), amely kataszter 2014. december 31-én hatályos állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 828 db névjegyzékbe vett tulajdona van, amelyek becsült összértéke 2 958 millió Ft. 1.11.4 Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) A települések beépítési módjai nem függetlenek az adott tájegységektől, a településszerkezettől, a településalaprajztól, a telekszerkezettől, a teleknagyságoktól, telekmérettől, és szoros összefüggésben vannak a néprajzi-gazdasági adottságokkal, a telekhasználati rendszerrel és a hagyományos életformákkal. Ezen elemek egymásra épüléséből, a tájegységenként jelentkező alaptípusoktól, a magyar hagyományokból vezethetők le a vizsgált település jellegzetes beépítési módjai is. Nyírlugos mai formájában több utcás, szabálytalan alaprajzú település, az utcák csatlakozásánál kialakult, egymáshoz közel fekvő, háromszög alakú terekkel. A település magja a debreceni országút mentén alakult ki. A hagyományos építésű, szabálytalan vonalú utcák a szomszédos községekbe vezető utak, dűlőutak mentén keletkeztek. A település szerkezete a felszíni sajátosságokhoz erősen alkalmazkodik, ezt bizonyítja az, hogy a település lakóházai a magasabb térfelszínekre települtek. 69