Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet 1
A kutatás résztvevői (kutatócsoport) az SZTE, JGYPK, Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet részéről (Intézet): Dr. habil. Benkő Zsuzsanna, szociológus, intézetvezető főiskolai tanár Dr. habil. Tarkó Klára, szociológus, intézetvezető-helyettes főiskolai tanár Dr. Lippai László Lajos, szakcsoportvezető szakpszichológus, főiskolai docens I. A kutatás célja és menete I.1. A kutatás célja Lelki egészség felmérés Csongrád-megyei középiskolások körében, kérdőíves módszerrel. I.2. Mérőeszköz A kutatás mérőeszköze strukturált kérdőív volt. A lelki egészség felmérésére kidolgozott kérdéscsoport a Középiskolások szív-érrendszeri és metabolikus állapotának felmérése című, etikai engedéllyel rendelkező kérdőív része volt. Elemzésünk tehát 7 szociodemográfiai kérdés és 2 szakmai kérdés megválaszolásából eredő adatbázis feldolgozásán alapul. A feldolgozás az SPSS20 statisztikai programcsomag segítségével történt. II. A Csongrád-megyei középiskolások mentális állapotát jellemző mutatók II.1. WHO Jól-lét Kérdőív A WHO Jól-lét Kérdőív (Susánszky és mtsai, 2006) a szubjektív pszichés jóllét, pozitív életminőség, a lelki egészségesség önminősítésére alkalmas. A reprezentatív minta [0-3] terjedő skálára készült, Rózsa és munkatársai (2003) a 6 fokú skálát használják. [0-5]. Mi a vizsgálatban a hatfokú skálát használtuk, melyet az országos adatokkal a nemi és életkori bontásban való összevetés érdekében átkódoltunk a négyfokozatú skálára. Így az Index maximum értéke 15, országos átlaga pedig 9,63±3,35 1 (módszertani hátterét lásd. Susánszky & Székely, 2013). Az érvényes válaszokat adó kitöltőkre vonatkozóan a fenti változó esetében az alábbi eredményeket kaptuk (vö. 1. táblázat). 1. táblázat - A WHO Jól-lét Kérdőívre vonatkozó leíró statisztikai adatok (N=822) WHO Jól-lét Kérdőív (4 fokozatú) N Minimum Maximum Átlag Szórás 822 0 15 8,10 2,492 1 Az adatokat a Hungarostudy 2013 kutatócsoport vezetőjének engedélyével közöljük. 2
A megkérdezettek átlaga az egymintás t-próba eredménye alapján szignifikánsan (p<0,000) kisebb (-1,527), mint a 18 év feletti populációt vizsgáló Hungarostudy 2013-as vizsgálatok országos átlaga. Nemenkénti bontásban a 2. táblázatban látható eredményeket kaptuk. 2. táblázat A WHO Jól-lét Kérdőív átlaga és szórása nemenkénti bontásban (N=811 fő) WHO Jól-lét Kérdőív (4 fokozatú) Nem N Átlag Szórás fiú 373 8,71 2,480 lány 438 7,61 2,397 A nemi bontásban elvégzett független mintás t-próba eredménye alapján, egyenlő variancia mellett (F= 0,19; p=0,890), a fiúk (8,71) és lányok (7,61) átlagának eltérése szignifikáns (p<0,000). Egymintás t-próbák segítségével megállapítható volt, hogy a megkérdezett 18 év alatti fiúk átlaga (8,71) szignifikáns mértékben (p<0,000) alacsonyabb, mint a Hungarostudy 2013-as vizsgálatok férfiakra vonatkozó országos átlaga (9,99). A lányok esetében, a 18 év alatti minta átlaga (7,61), szintén szignifikánsan (p<0,000) kedvezőtlenebb, mint az országos női átlag (9,30). Életkor szerinti bontásban, a megkérdezettek körében az alábbi tendenciát kaptuk (vö. 3. táblázat). 3. táblázat A WHO Jól-lét Kérdőív átlaga és szórása életév szerinti bontásban ((N=815 fő) WHO Jól-lét Kérdőív (4 fokozatú) Életkor (év) 14-19 évesek 14 54 8,22 2,43 15 265 8,33 2,46 16 236 8,16 2,57 17 179 7,92 2,54 18 69 7,72 2,33 19 12 7,17 1,70 Az egyes életévek átlagainak eltérése a WHO Jól-lét Kérdőív esetében, az egyszempontos varianciaanalízis alapján nem szignifikáns (p=0,251). Járások szerint az alábbi eredményeket kaptuk (vö. 4. táblázat). 3
4. táblázat A WHO Jól-lét Kérdőív átlaga és szórása járások szerint (N=746 fő) WHO Jól-lét Kérdőív (4 fokozatú) Járások Csongrádi járás 44 7,84 2,37 Hódmezővásárhelyi járás 150 8,47 2,42 Kisteleki járás 27 7,56 2,34 Makói járás 142 8,58 2,47 Mórahalmi járás 36 7,83 2,35 Szegedi járás 302 8,12 2,49 Szentesi járás 45 7,64 2,22 A csongrádi (44 fő), a kisteleki (27 fő), a mórahalmi (36 fő) és a szentesi (45 fő) járás viszonylag alacsony elemszáma miatt az adatok ezekben a járásokban tájékoztató jellegűek. Az egyszempontos varianciaanalízis alapján a járások szerinti átlagok eltérése nem szignifikáns (p=0,069). II.2. Általános Énhatékonyság Skála Az Általános Énhatékonyság Skála (Kopp, Schwarzer & Jerusalem, 1993; Schwarzer, 1993) annak a beállítottságnak a mérésére alkalmas, hogy általában mennyire érezzük képesnek magunkat nehéz helyzetek megoldására. Az önbizalom, a kompetens helyzetkezelés érzete a sikertelenség esetén csökken, ami súlyos frusztrációk forrása lehet (Kopp & Kovács, 2006). A 0-tól 3-ig terjedő kódolású, négy állítást tartalmazó skála országos átlaga 8,99±2,48 (módszertani hátterét lásd. Susánszky & Székely, 2013). Az érvényes válaszokat adó kitöltőkre (N=862) vonatkozóan a fenti változó esetében az alábbi eredményeket kaptuk (vö. 5. táblázat). 5. táblázat Az Általános Énhatékonyság Skálára vonatkozó leíró statisztikai adatok (N=862) Általános Énhatékonyság Skála N Minimum Maximum Átlag Szórás 862 0 12 8,70 2,178 A megkérdezettek átlaga az egymintás t-próba eredménye alapján szignifikánsan (p<0,000) kisebb (-0,286), mint a 18 év feletti populációt vizsgáló Hungarostudy 2013-as vizsgálatok országos átlaga. Nemi bontásban a 6. táblázatban látható eredményeket kaptuk: 4
6. táblázat Az Általános Énhatékonyság Skála átlaga és szórása nemenkénti bontásban (N=848 fő) Általános Énhatékonyság Skála Nem fiú 386 8,97 2,17 lány 462 8,49 2,17 A nemi bontásban elvégzett független mintás t-próba eredménye alapján, egyenlő variancia mellett (F= 0,27; p=0,602), a fiúk (8,97) és lányok (8,49) átlagának eltérése szignifikáns (p=0,001). Egymintás t-próbák segítségével megállapítható volt, hogy a megkérdezett 18 év alatti fiúk átlaga (8,97) nem tér el szignifikáns mértékben (p=0,423) a Hungarostudy 2013-as vizsgálatok férfiakra vonatkozó országos átlagától (9,06). A lányok esetében, a 18 év alatti minta átlaga (8,49) szignifikánsan (p<0,000) kedvezőtlenebb, mint az országos női átlag (8,93). Életkor szerinti bontásban, a megkérdezettek körében az alábbi tendenciát kaptuk (vö. 7. táblázat). 7. táblázat Az Általános Énhatékonyság Skála átlaga és szórása életév szerinti bontásban (N=855 fő) Általános Énhatékonyság Skála 14-19 évesek 14 55 8,69 1,86 15 279 8,72 2,25 16 245 8,63 2,32 17 193 8,75 2,07 18 71 8,85 2,07 19 12 8,58 1,44 Az egyes életévek átlagainak eltérése az Általános Énhatékonyság Skála esetében, az egyszempontos varianciaanalízis alapján, nem szignifikáns (p=0,983). Járások szerint az alábbi eredményeket kaptuk (vö. 8. táblázat). 8. táblázat Az Általános Énhatékonyság Skála átlaga és szórása járások szerint (N=784 fő) 5
Általános Énhatékonyság Skála Járások Csongrádi járás 47 8,30 2,06 Hódmezővásárhelyi járás 158 8,98 2,10 Kisteleki járás 27 8,11 2,03 Makói járás 147 8,78 2,18 Mórahalmi járás 35 8,40 2,03 Szegedi járás 322 8,81 2,19 Szentesi járás 48 8,46 2,19 A csongrádi (47 fő), a kisteleki (27 fő), a mórahalmi (35 fő) és a szentesi (48 fő) járás viszonylag alacsony elemszáma miatt az adatok ezekben a járásokban tájékoztató jellegűek. Az egyszempontos varianciaanalízis alapján a járások szerinti átlagok eltérése nem szignifikáns (p=0,214). Összegezve, mind a WHO Jól-lét Kérdőívvel mérhető szubjektív pszichés jóllét, mind pedig az Általános Énhatékonyság Skálával mérhető kompetens helyzetkezelési készség önértékelése tekintetében a középiskolás (14-19 éves) válaszadók eredménye kedvezőtlenebb az országos reprezentatív felmérések (vö. Hungarostudy 2013) adataihoz képest. A középiskolás megkérdezettek körén belül, mindkét változó esetében szignifikánsan kedvezőtlenebbek a lányok eredményei, ugyanakkor az életkor és a járások tekintetében nem lehetett szignifikáns eltéréseket kimutatni. Felhasznált irodalom Kopp, M., & Kovács, M.E. (szerk., 2006). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó Kopp, M., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1993). Hungarian questionnaire in psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Berlin: Zentrale Universitatsdruckerei der FU Berlin Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É., & Mészáros, E. (2003). A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői, Psychiatria Hungarica, 18(2), 83-94. Schwarzer, R. (1993). Measurement of perceived self-efficacy. Psychometric scales for cross-cultural research. Berlin: Freie Universität Berlin 6
Susánszky, É., & Székely, A. (2013). A Hungarostudy 2013 felmérés módszertana. In Susánszky, É., & Szántó, Zs. (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2013 (13-21). Budapest: Semmelweis Kiadó. Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255. Dr. habil. Tarkó Klára 7