VII. INNOTECH Innovációs Konferencia Az EU támogatáspolitikájának átalakulása Befektetési források fogadás - együttműködés a Befektetővel - Tóth Viktor
Európa 2020 stratégia 2010. június 17-én fogadta el az Európai Tanács Célja a globális pénzügyi és gazdasági válság okozta károk enyhítése és az EU tagállamok minél gyorsabb fellendülése és versenyképességének fokozása. Magyarország 2010. november 12-én küldte meg az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégia előzetes Nemzeti Intézkedési Tervét, amelyben megfogalmazta, hogyan járul hozzá az európai stratégia megvalósításához.
Az EU 2020 öt számszerűsíthető célja 1. A foglalkoztatási szint növelése 75 %-ra a 20-64 éves korosztálynál 2015-re. 2. A K+F-re fordítható forrásoknál célként tűzték ki a GDP 3 százalékának elérését a jelenlegi 1,9 százalékról. 3. Az energia területén az üvegházhatású gázok kibocsátásában 20%-os csökkentéssel, az energiahatékonyságban 20%-os javulással, a megújuló energiák arányának 20%-os növelésével számolnak.
Az EU 2020 öt számszerűsíthető célja 4. A képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentenék, és 40 százalékra növelnék a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. 5. A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentenék a jelenlegi 120 millióról.
Magyarország vállalása az EU 2020 Stratégiában A foglalkoztatási szint növelése 75 %-ra A K+F-re fordítható forrásoknál a GDP 1,8 százalékának elérését a jelenlegi 1,0 százalékról. A megújuló energiák arányát 14,6 százalékra növeli, és 10-10 százalékos javulást ér el az energiahatékonyságban, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Magyarország vállalása az EU 2020 Stratégiában a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra. az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.
Gazdaságpolitikai célrendszer Tartós gazdasági növekedés Foglalkoztatás növelése KKV szektor versenyképességének javítása KKV-k finanszírozási helyzetének javítása A program segítségével a jól működő és fejlődni képes mikro-, kis- és közepes vállalkozások bankképessé válhatnak.
Változás a támogatás-nyújtó szemléletében Rendkívül fontos változás, hogy a támogatáspolitika helyett egy abszolút BEFEKTETÉS ORIENTÁLT POLITIKA lesz a források elosztásának alapja. Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre Átláthatóbb szabályozási keretek, 10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak A versenyképes KKV-k támogatása A fenntartható és gyarapítható fejlesztések támogatása A költségvetési ciklusok végén képződjenek visszaforgatható pénzeszközök (visszatérítendő támogatási formák erőteljes megjelenése)
Elérhető visszatérítendő támogatások Uniós, visszatérítendő támogatási program piaci elégtelenségek enyhítésére: 1. Refinanszírozott hitelprogramok (Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel, Új Széchenyi Hitel, Új Széchenyi KKV Hitel) 2. Kezességvállalás/hitelgarancia és Viszontgarancia programok 3. Kockázati tőke Rendelkezésre álló forrás: ~200mrd Ft Felhasználható Önálló finanszírozási megoldásként Önerőként vissza nem térítendő pályázatokhoz A források kihelyezése közvetítők bevonásával zajlik Alapszerű működés (visszaforgó és újra elosztható források)
KKV-k finanszírozási problémái Magyarországon I. Hitelpiac Tőkepiac Magyarországi vállalkozás-sok közel 75%-a bankhitel nélkül gazdálkodik. Nem bankképes, de jól működő KKV-k főbb okai: Ø hitelmúlt miatti nagy kockázat, Megfelelő mértékű biztosítékok hiánya Kisszámú (évi 20-40db) befektetés Jellemző átlagos ügyletméret: 15-20 millió EUR Elsősorban fejlesztési tőke típusú befektetések dominálnak
KKV-k finanszírozási problémái Magyarországon II. Hitelpiac Tőkepiac A hitelösszeg nagysága nem arányos a tranzakciós költségekkel KKV hitelek 13%-a mögött van intézményi kezességvállalás. A KKV-k magvető és korai életszakaszának tőkefinanszírozásával mindössze néhány (főként állami) piaci szereplő foglalkozott eddig. A pénzpiaci válság tovább szűkítette a lehetőségeket.
Nemzetközi kitekintés II. Pénzügyi termékek a KKV-k számára Tőke jellegű Induló szakasz Korai fejlődő szakasz Kockázati tőke Növekedő szakasz Finanszírozás Mikro hitelek Hitelek Garanciák Garanciák Kombinált termékek Egyéb termékek Alárendelt kölcsönök Technológiai transzfer, Inkubátorok, Magvetők Mezzanine termékek Privát befektetők/ Business angels
Befektetői kooperáció, ha egyedül nem megy A KKV szektorba invesztáló Befektetők Magyarországon: - Állami befektető cégek (fejlesztési tőke) Regionális Fejlesztési Holding Csoport,, Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt, stb. - Állami alapkezelők, állami és/vagy EU forrásból működő tőkealapok Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt - Privát alapkezelők JEREMIE Alapok, stb. Különbözik a befektetési politika, hozamelvárás, exit, stb. Állami befektetők Privát alapkezelők Befektetési politika: Stabil KKV-k Gyors növekedésű, innovatív Kockázatvállalás: Közepes Magas Életciklus: Kezdő, Start-up és érett Start-up Hozamelvárás: alacsony és fix magas, maximált hozam Tartás idő: 5-7 év a lehető legrövidebb Exit módja: MBO cégeladás
1. Professzionális és teljes körű Befektetési Összefoglaló a projektről 2. Titoktartási nyilatkozat 3. Befektetői visszajelzések pozitívak, meetingek 4. A Befektető részletesen elemzi a projektet, és meghozza előzetes döntését 5. A Befektető egy Előzetes Befektetési Ajánlatot (ITS) tesz 6. Ajánlat megtárgyalása, aláírása kizárólagosság 7. Befektetési projekt átvilágítása (Műszaki, pénzügyi jogi, stb.) 8. Ha pozitív, Végleges Befektetési Ajánlat 9. Végső Befektetői döntés 10. Tranzakciós dokumentáció összeállítása, zárása 11. Belépés a cégbe A befektetés menete 12. Első pénzügyi tranzakció teljesítése Időigény: 6-12 hónap
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI 1. Befektető 2. A Befektetés céltársasága 3. A Befektetés leírása 4. Tulajdonosok tulajdonosi arány 5. A Befektetés felhasználása 6. A Befektetés előfeltétele 7. A Befektetés ütemezése 8. Tagi kölcsön feltételei 9. Befektető pénzügyi elvárása
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI (folytatás) 10. Befektető üzletrészének értékesítése 11. A Befektető külön jogai 12. A Társaság testületeibe tagok delegálása 13. Jelentések 14. Verseny-tilalom 15. Átruházásra vonatkozó különös rendelkezések 16. Szerződés-szegési események 17. Titoktartás 18. Kizárólagosság, kötelezettségvállalások 19. Tranzakciós költségek 20. Irányadó jog
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI Beavatkozási pontok Befektető külön jogainak szabályozása: 1. Likvidációs elsőbbségi jog (fel-és végelszámolás esetén) 2. Kielégítési és Hozamelsőbbségi jog 3. Egyetértési jog 4. Szavazatelsőbbségi jogok (Szavazattöbbszörözés) 5. Vezető tisztségviselők eltávolításának a joga 6. Osztalékfizetéshez kapcsolódó jogok 7. Üzletrész/részvény elővásárlási jog 8. Befektető vételi joga szerződésszegés vagy tartósan veszteséges működés esetén 9. Drag along, Tag along jogok (együttértékesítési jog és kötelezettség)
Befektetési projekt menedzselése A startvonalhoz állni sem egyszerű Investment readiness - Speciális elvárások a Befektetők részéről - Formai és tartalmi követelmények - A cég belső átvilágítása, letisztítása - Jogi és pénzügyi háttér teljes körűségének biztosítása - Professzionális és motivált menedzsment megtalálása - Megbízható és körültekintő pénzügyi és üzleti tervezés - A kockázatok feltárása NEM CSAK a Befektető feladata, a cég érdeke elindulni a Befektetés-szerzés rögös útján
Köszönöm a figyelmüket! Tóth Viktor Mobil: 06-30-4541-334 Mail: west.practice.toth@upcmail.hu Programokkal kapcsolatos további információk: www.szta.hu www.uvhitelek.hu www.mvzrt.hu