A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Donald J. Trump and Robert T. Kiyosaki: Midas Touch Why Some Entrepreneurs Get Rich and Why Most Don t

A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Donald J. Trump and Robert T. Kiyosaki: Midas Touch Why Some Entrepreneurs Get Rich and Why Most Don t Fordította: Sallay Katalin Lektorálta: Szilasi Éva- ISBN 978-615-5030-21-5 Copyright 2011 by CASHFLOW Technologies, LLC Published by arrangement with Rich Dad Operating Company, LLC All rights reserved Hungárián translation Sallay Katalin Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre is. Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó Felelős kiadó: a Bagolyvár Kiadó igazgatója Budapest, 2012 Készült a százhalombattai EFO Nyomdában Felelős vezető: Fonyódi Ottó www.efonyomda.hu

Tartalomjegyzék A szerzők köszönetnyilvánítása 5 Mark Burnett előszava 7 Előszó Álmodozó... vagy vállalkozó? 9 Bevezetés A vállalkozók különböznek másoktól 13 1. Hüvelykujj: A jellem ereje 17 A bal szerencse átfordítása j ó szerencsévé 17 Ha nem lett volna balszerencse 33 Legfontosabb gondolatok: A jellem erőssége 44 Emlékezz rá, és tedd meg 51 2. A mutatóujj: Fókusz 53 Fókusz a csatában, az üzletben és az életben 53 A lankadatlan fókuszálás ereje 63 Összefoglalva a lényeget: FOCUS 72 Emlékezz rá, és tedd meg 89 3. A középső ujj: Brand 91 Valódi Rolex vagy vagy csupán hamisítvány? 91 Mi lakozik egy névben? 106 Legfontosabb gondolatok: Brand 119 Emlékezz rá, és tedd meg 130 4. A gyűrűsujj: Kapcsolatok 131 A kapcsolatok kockázatai 131 A kulcsot a szilárd kapcsolatok jelentik 141 Legfontosabb gondolatok: Kapcsolatok 148 Emlékezz rá, és tedd meg 162 5. A kisujj: Kis dolgok, amelyek számítanak 163 A kis dolgok nagy dolgok 163 Luxus és részletek: Egy kis dolog, ami naggyá vált 184 Legfontosabb gondolatok: Kis dolgok, amelyek számítanak 192 Emlékezz rá, és tedd meg 208 Utószó 210

Ajánlás A ma vállalkozóinak, akik harcolnak, törekszenek és sikereket érnek el, valamint a holnap vállalkozóinak, akik lehetőségeket látnak ott is, ahol mások csak akadályokat észlelnek... Látnokoknak, akik merészen tevékenykednek, és rajta hagyják egyéni lenyomatukat, midaszi érintésüket világunk gazdasági tájképén.

A szerzők köszönetnyilvánítása Szeretnénk köszönetét mondani minden embernek, aki hozzájárult vállalkozói tanulmányaink élethosszig tartó szenvedélyének élvezetéhez. Nélkülük ez a saját tapasztalatainkon alapuló könyv nem jöhetett volna létre. Hálásak vagyunk nyerő és vesztes helyzeteinknek, sikereinknek és kudarcainknak, mivel életünk hullámhegyeinek és hullámvölgyeinek egyensúlya és a velük járó személyes és szakmai növekedés nélkül nem tartanánk ott, ahol ma tartunk. Különleges köszönetünket fejezzük ki Meredith Mclvemek és Kathy Heasley-nek szerkesztői segítségükért. Külön köszönet jár a The Trump Organization részéről Allen Weisseiberg, Michael Cohen, Rhona Graff, Jonathan Gross és Kacey Kennedy, valamint a The Rieh Dad Company és a Plata Publishing részéről Mike Sullivan, Marian Van Dyke, Anita Rodriguez, Michael Joe, Rhonda Hitchcock és Mona Gambetta közreműködéséért. Az ő együttműködő készségük és vállalkozói éleslátásuk segített életre hivni víziónkat a Midaszi érintésről. Végezetül szeretnénk köszönetét mondani valamennyi vállalkozónak, akik újitanak, kockáztatnak, és átküzdik magukat minden akadályon, hogy jobbá tegyék saját maguk és családjuk, valamint emberek milliárdjainak életét szerte a világon. A vállalkozói létnél nincs semmi nemesebb, ezért szeretnénk kifejezni irántad érzett elismerésünket is igyekezetedért, sikereidért, valamint mindazért, amivel te magad is hozzájárulsz világunk jobbításához. 5

Mark Burnett előszava A vállalkozókban egyedülálló hajtóerő lakozik, ami a céljukhoz vezető úton tartja őket. Ez a hajtóerő pedig nem más, mint a fókuszálás, amely oly erős, hogy semmi nem tudja őket letéríteni erről az útról, semmi nem képes rábírni őket arra, hogy a terveiktől elálljanak. Évekkel ezelőtt, jóval korábban annál, hogy Donald Trumppal találkozhattam volna, kezembe került a The Art of the Deal (Az üzlet művészete) című első könyve. Abban az időben pólókat árusítottam a tengerparton, Los Angelesben. Amikor éppen nem volt vásárlóm, ezt a könyvet bújtam. Különösen nagyra értékeltem amiatt, hogy épp olyan embereknek szólt, mint amilyen én voltam olyanok számára irták, akik soha nem jártak üzleti iskolába. Mélységesen tiszteltem ezt az ingatlanmogult, Donald Trumpot, és egy pillanatig sem hittem abban, hogy személyesen valaha is megpillanthatom, arról nem is beszélve, hogy egyáltalán találkozhatunk. Arra pedig végképp nem gondoltam, hogy egyszer még üzleti kapcsolatba is kerülök vele. Az egyik leginkább emlékezetes történet, amelyet abból a könyvből fel tudok idézni, az volt, ahogyan Donald a lúzer fogalmát meghatározta. Magyarázata szerint a lúzer olyan személy, aki Eladó táblát tesz ki egy piszkos autóra. Miközben ez teljesen nyilvánvaló hiba, meglepő, hogy mégis milyen sok ember teszi pontosan ezt, különféle módon, különböző üzletekben. Róbert vagy 30 millió példányt adott el a könyveiből a világ számos országában. Az ő üzenete vitathatatlanul olyan, amit az emberek hallani akarnak, vagy amire szükségük van. O elsősorban tanítóként tekint magára, és be kell vallanom, hogy én Donaldot szintén annak tartom. A The Apprentice (A tanonc) című show-műsorában szintén kezdettől fogva benne volt a nevelő célzat, amit nagyszerűen kiaknázott, és úgy gondolom, ez az egyik oka annak a visszhangnak és hosszú élettartamnak, amelyet ez a műsor megért. Ennek a két tanítónak, ennek a két üzleti titánnak üzenete van mindannyiunk számára. Amint azt a Midaszi érintés megmutatja, a vállalkozói lét valamilyen módon napjaink felelősségvállalásává vált, vagy legalábbis annak kellene lennie. Ez az, ami miatt nagyon időszerű ez a könyv. Ma olyan emberekre van szükség, akiknek tehetségük van ahhoz, hogy munkahelyeket teremtsenek. Akik képesek arra, hogy vállalkozók legyenek, ki kell hogy fejlesszék ma 7

gukban ezeket a készségeket annak érdekében, hogy hozzájáruljanak társadalmunk fejlődéséhez. Ez a könyv két kiváló vállalkozó műve, akik igen eltérő háttérrel rendelkeznek, és akik ezt a témát különböző perspektívákból mutatják be. Mindenkinek, aki be szeretne lépni a vállalkozók ligájába, alaposan végig kellene olvasnia ezt a könyvet. A vállalkozókat egyedülálló fókuszálás és erőteljes hajtóerőjellemzi. Donaldnak ezt az oldálát már hosszú évekkel ezelőtt megtapasztalhattam, és Róbert szintén rendelkezik vele. Bizton állíthatom, hogy hajtóerejük kézzelfogható. Nem állnak le, és nagyon figyelemreméltó eredményeket érnek el. Remélem, rászánod az időt, hogy meghalld, amit számodra is mondani akarnak. 8

Bevezetés Álmodozó... vagy vállalkozó? Igazi vállalkozó, és műszaki érdeklődésű ember volt, aki már gyermekkora óta hitte, esélye van megváltoztatni a világot. Módot találni rá, hogy jobbítást hozzon a Föld lakói számára. Nem arra tette fel az életét, hogy vagyont szerezzen, hanem az álma megvalósítására: arra, hogy új életminőséget teremtsen az egyszerű embereknek. Küzdött az elképzelése finomításával járó kihívásokkal, elkészítette terméke számtalan verziójának prototípusát fokról fokra, apró lépésekben javítva azt, és felépítette a cégét. Ám a legnagyobb harcát azokkal az emberekkel kellett megvívnia, akik képtelenek voltak átvenni a vízióját, akik nem tudták a látókörüket kiterjeszteni, és úgy tekinteni a dolgokra, ahogyan lehetnének ahelyett, ahogy voltak. Számos csatát vívott, ám nem adta fel soha. Néha kételkedett önmagában, útja során sok áldozatot hozott, és időnként mellékutakra tévedt. Gyakran vallott kudarcot, és mivel mindig kedvelte a szellemes mondásokat, a kudarcra úgy tekintett, mint az újrakezdés lehetőségére intelligensebb módon. Nem volt jó diák, alig tanult valamit az iskolában, ám nagyon szívesen szerelt szét bármit, hogy meglássa, hogyan is működnek az egyes szerkezetek. Az órák szétszerelése volt az egyik kedvenc időtöltése. Nem érettségizett le, de esti iskolába járt, hogy a készségeit fejlessze. Briliáns elméje volt, és végül szakmájának sokak által kedvelt tanítójává vált. Magával ragadta a hozzá hasonlóan lelkes tanulókat. Társai a késő esti órákban önként adták az idejüket, hogy a projekteken dolgozzanak, és tanuljanak a folyamat közben. A tehetségek motiválása és a másokkal való együttműködésre való képessége irigylésre méltó volt. Üzletében olyan emberekkel vette körül magát, akik tudták azt, amit ő nem tudott. Sikeresen gyűjtött pénzt olyan befektetőktől, akik hittek a termékében. A problémát az jelentette, hogy víziójában nem mindig hittek. Egyre inkább elcsüggedt amiatt, hogy társait csak a pénz érdekelte. Később kirúgták a saját cégéből, abból a cégből, amely a nevét viselte. Ezt a helyzetet egy gyengébb ember kudarcként élte volna meg, és munkahelyet keresett volna.

Évekkel ezelőtt feladott egy biztos állást egy prominens cégnél. A vállalkozói lét nem fizetett túl jól, ezért a család gyakran költözött, egyre szerényebb körülmények közé. Ironikus, hogy mialatt még az állásában a napi munkáját végezte, bálványozott alkalmazójától kapott inspirációt, egy olyan embertől, akit gyermekkora óta idolként tisztelt, és akivel egy szép napon szerencséje nyílt találkozni, habár csak futólag, egy-két percre. Néhány tollvonással felvázolta neki az újítását. Az ember, aki vele szemben ült, rácsapott öklével az asztálra, és ezt mondta: Fiatalember, ez a beszéd! Megvan! Tartson ki mellette! Ez az ökölcsapás az asztalon egy egész világgal felért számomra mondta a vállalkozó türelmes feleségének. A következő év ben nem sokat fogsz látni engem! Ami azt illeti, a sikerre sokáig kellett várnia. Évtizedekig. A jó válaszok ritkán érkeznek Heuréka! pillanat formájában, és nem történt ez másként Henry Ford esetében sem. Figyelte maga körül a világot, és csak lassan érkezett meg lehetőségeihez és céljaihoz. Bemutatta, hogy egy vállalkozónak nem kell szükségképpen egy új technológiát feltalálnia. Átütő sikerét egy sokkal értékesebb valami hozta egy brand. Az egyes fogyasztókra szabott autók, amelyek korának termékei voltak, nem illettek bele Henry Ford világképébe. O mindenki számára meg akarta adni azt a luxust, amit addig csak a gazdagok engedhettek meg maguknak. Meg akarta változtatni a világot, és hitt abban, hogy a titkot egy automobil jelenti, benzinmotorral, amelyet egy gyárban állítanak elő, ahol az egyik autó épp olyan, mint a másik. Az ő hőse és híres munkaadója, Thomas Edison, szintén ebben hitt. Ezért csapott öklével az asztalra, hogy erőt adjon Henrynek, és arra sarkallja, hogy kitartson sok éven át, számos kudarc ellenére. Henry mert nagyot álmodni. Egyik vasárnap hallotta a lelkipásztorát így prédikálni: Kösd a kocsidat egy csillaghoz, és ezt mondta a nővérének: Épp ez az, amit én is tenni akarok! Mindez 1893-ban történt. Tíz évvel később, 1903. július 23-án egy chicagói fogorvos, Dr. Ernst Pfenning, megvásárolta a Ford Motor Company legelső A-modelljét. Henry Fordnak sikerült. Többé már nem álmodozó volt, hanem vállalkozó. 10

Bevezetés f*. A vállalkozók különböznek másoktól Ez a könyv vállalkozókról szól, valamint arról, mi teszi őket másoktól különbözővé. Azoknak írtuk, akik már ma is vállalkozóként működnek, vagy akik szeretnének azzá válni. Ez nem tankönyv, amit olyan egyetemi professzorok írtak, akik vállalkozást tanítanak. Nem fest rózsaszínű képet, vagy nem vázol fel egy tárgyilagos, lépésről lépésre utat a sikerhez. Azok ugyanis nem életszernek, ez a könyv viszont nagyon is reális. Mégpedig azért, mert olyan vállalkozók írták, akik nyertek, elbuktak, majd újból és újból visszaküzdötték magukat a csúcsra. És mi nyíltan elmondjuk a saját történeteinket. A vállalkozóknak azt a képességét, hogy álmodnak, nyernek, veszítenek, majd ismét és ismét nyernek, gyakran nevezik vállalkozói szellemnek. Ez különbözteti meg az igazi vállalkozót bárki mástól az üzleti életben. Ez jelenti a választóvonalat azok között, akik vállalkozók szeretnének lenni, és akiknek ez valóban sikerül is. Közel három éven keresztül foglalkoztunk ezzel a könyvvel. Folyamatos erőfeszítéseket tettünk, mivel mindketten hiszünk abban, hogy csak a vállalkozók képesek valódi munkahelyeket teremteni. És most, hogy a világon mindenütt rekord szintet ért el a munkanélküliség, leginkább munkahelyekre van szükség. A krónikus munkanélküliség társadalmi nyugtalanságot okoz, ami könynyen forradalomhoz vezet. Jó példát jelenthetnek erre 2011-ben a közel-keleti lázongások. Ezeket a felkeléseket olyan emberek szították, akik hajlandók, képesek és nagyon is akarnak dolgozni, ámde híján vannak a lehetőségeknek. A társadalomban, ahol élnek, krónikusan magas a munkanélküliség. Kína elborzad attól a gondolattól, hogy az exportját lassítsa, és megrémül a munkanélküli dolgozók millióinak lehetőségétől. Hasonló gondokkal küzd az USA kormánya is, és milliárdokat költ arra, hogy megkíséreljen munkahelyeket teremteni jogalkotással és állami programok segítségével.

A problémát az jelenti, hogy valódi munkahelyeket egyetlen kormány sem képes teremteni sem a miénk, sem más népeké. Ezt csak a vállalkozók tehetik meg. Csak ők képesek meglátni a jövőt, és életre kelteni azt kockázat, veszteségek és győzelmek során keresztül újból és újból. Ebben a folyamatban új iparágakat és lehetőségeket teremtenek a világ népei számára. A másik problémát az jelenti, hogy az iskolák nem képeznek vállalkozókat. Az iskolákat alkalmazottak képzésére hozták létre. Ezért mondják az emberek: Járj iskolába, és szerezz magadnak jó állást. A legtöbb diák, még az MBA* programot végzettek is, alkalmazottak lesznek, nem pedig vállalkozók. Évről évre diákok milliói hagyják el az iskolát, többnyire diákhitellel terhelten, akik képtelenek állást találni maguknak. Manapság túl sok ember keres munkát, fiatalok és idősebbek egyaránt, és sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől is. Több vállalkozóra lenne szükség, akik képesek üzleteket és állásokat teremteni. A piac bedőlése óta, ami 2007-ben kezdődött, és a legnagyobb összeomlásnak számított a nagy gazdasági világválság óta, sokan várakoznak arra, hogy a gazdaság visszatérjen régi kerékvágásába. A gazdaság előbb-utóbb helyreáll ugyan, de az már soha nem lesz ugyanaz. Az ipari kor régi gazdasága haldoklik, miközben felemelkedik az információ korának új gazdasága. Ennek az új, nemzetközi gazdaságnak már egészen mások lesznek a szabályai. Ezzel együtt az ipari korból származó régi elképzelések életre szóló munkahelyi biztonság, nyugdíj, juttatások, szakszervezetek képtelenek lesznek arra, hogy információs korunkban továbbra is fennmaradjanak. A mai Fortune 500-as cégek közül, amelyek az ipari korban születtek, sokan eltűnnek majd. A holnap Fortune 500-as cégei ebből a válságból fognak születni, a vállalkozások új formája és a vállalkozók új osztálya által vezérelve. Ezt a könyvet ezeknek a vállalkozóknak írtuk, valamint azoknak, akik ilyen vállalkozókká szeretnének válni. írásunk nem az üzletről szól. Témája inkább az, hogy mi kell a sikeres vállalkozóvá váláshoz. Vállalkozóként megosztjuk veled gondolatainkat és hiedelmeinket, győzelmeinket és veszteségeinket, amelyeket az elmúlt évtizedek alatt felhalmoztunk. Megtudhatod, mi tett bennünket sikeressé, miközben tíz vállalkozó közül kilenc elbukik. Megosztjuk veled, hogyan jutottunk el a siker és a gazdagság magas fokára, hogyan tettük nemzetközileg elismert márkává, MBA = Master of Business Administration (menedzseri diploma). A magyar oktatási rendszerben posztgraduális mesterképzés.

branddé a cégünket. Ilyen eredményről sok vállalkozó álmodik, ám mégis csak kevesen érik el. És ami még fontosabb, megosztjuk veled, mi tart meg minket a pályán, miközben mások feladják, és hogy miért keresünk egyre nagyobb kihívásokat. Ebben a második közös könyvünkben elmondjuk, mi adta meg számunkra a midaszi érintést, vagyis azt a képességet, hogy minden, amihez hozzáérünk, arannyá változik, és hogyan tudsz te is szert tenni erre a képességre. A könyvet öt fejezetre osztottuk, amelyek a midaszi érintést adó kéz egyegy ujját jelképezik. Minden fejezethez, saját egyedi történeteinket követően, csatoltunk egy Legfontosabb gondolatok részt, amely a kulcsfontosságú pontok objektív áttekintését adja. Emlékezz rá, és tedd meg gyakorlati résszel egészítettünk ki minden fejezetet, amit alkalmazni tudsz a saját életedben. A kéz öt ujja azt az öt kulcstényezőt képviseli, amelyeket minden sikerről álmodó vállalkozónak uralnia kell. Ezeket a tényezőket az iskolában nem tanítják. A midaszi érintéssel rendelkező kéz ideális metafora azoknak a jellemzőknek a bemutatására, amelyek kritikus fontosságúak a vállalkozói sikerhez. Urald e kéz valamennyi ujját, és felfedezed azt a varázslatot, amitől egyes vállalkozók annyira sikeresek, és aminek híján mások egyáltalán nem azok. A hüvelykujj képviseli ajellem erősségét. Ennek híján a vállalkozó nem képes szembeszállni az elkerülhetetlen kudarcokkal és csalódottsággal, ami a semmiből valamit teremtés velejárója. Egy feltérképezetlen terület tele van veszélyekkel. A mutatóujj a fókuszálást jelképezi. A vállalkozónak megfelelőfókusszal kell rendelkeznie, hogy valóban sikeres legyen. A középső ujj, ami a leghosszabb, a brandet, a márkát képviseli, ami azt mutatja, hogy mi az, amiért kiállsz. Egy erőteljes brand nélkül, valamint annak szándéka nélkül, hogy saját márkádat megismertesd a világgal, a midaszi érintés lehetetlen. A gyűrűsujj a kapcsolatokról szól: hogyan találj jó partnert, hogyan légy te magad jó partner, és hogyan építs ki különféle típusú kapcsolatokat ahhoz, hogy sikert érj el. Végül a kisujj az apró dolgokat képviseli. Itt nem egyszerűen a részletek megfelelő kezeléséről van szó. Látni fogod, hogy a kis dolgokból nagy dolgok lehetnek, amelyek ráállíthatnak téged az exponenciális siker pályájára. Megértheted majd, hogyan találj rá azokra a látszólag apró dolgokra, amelyek nagy dolgokká válhatnak az ügyfeleid és az üzleted számára.

Valamennyi tényező önmagában is fontos. Amikor azonban mindez együtt van, amikor már a birtokodban van mind a tudatosság, mind a készség, a tanulás és a tudás, akkor fénylik igazán a valódi midaszi érintés ereje. Világunk pedig igencsak rá van szorulva a vállalkozói ragyogásra. Tény, hogy a munkanélküliség, a munkahelyi biztonság, a pénzügyi biztonság hiányának megoldásához a világnak több vállalkozóra van szüksége. És itt különösen a rendkívül sikeres, midaszi érintésű vállalkozókra gondolunk.

Első fejezet Hüvelykujj Ajellem ereje Az élet olyan, mint egy köszörűkő. Ledarál téged, vagy kifényesít, attól függően, milyen anyagból gyúrtak. Ismeretlen szerző A balszerencse átfordítása jó szerencsévé Róbert Kiyosaki A 2000-es évek elején Ausztráliába vonultam vissza, hogy a civilizációtól távol vakációzzam néhány barátommal. Nomád körülmények között akartunk élni a világ egyik legszebb táján. Csaknem egy hetembe tellett, amíg eljutottam távoli táborhelyünkre Ausztráliában. Egyik este megcsörrent a mobiltelefonom. Kim hívott, a feleségem, aki otthon maradt Phoenixben. Találd ki, mi történt mondta izgatottan. Oprah producere felhívott azzal, hogy Oprah meghív téged Chicagóba, a műsorába. Nagyszerű, de miért pont engem? Beszélgetni akar veled a történetedről és a Gazdag papa, szegény papa* című könyvedről. Nagyon jó. Majd tájékoztass róla. Azt szeretné, ha megjelennél a műsorában néhány napon belül. Néhány napon belül? nyögtem fel panaszosan. Épp csak, hogy ideértem! Van fogalmad róla, milyen sok időbe tellett? Kétnapi repülés, és csaknem négy nap autóval. Nem állapodhatnánk meg egy későbbi időpont- bán? Nem. Nagyon keményen megdolgoztunk azért, hogy valamennyi kérdésükre válaszoljunk. A producer még gazdag papa fiát is felhívta, hogy iga- Bagolyvár Kiadó, 1999

zolja: a két papád története valóban hiteles. Nagyon izgatottak, és mielőbb szeretnének látni. Kim egy kis szünetet tartott, majd így folytatta. Ne szalaszd el ezt a lehetőséget. Fordulj azonnal vissza. Már megvan ajegyed, ott vár rád a sydney-i repülőtéren. Hat nappal később megérkeztem Chicagóba. Oprah műsorát saját stúdiójából, a Harpo Productions-ból sugározták. Egy kedves fiatal asszisztens kísért át a zöld szobából a stúdióba, ahol Oprah lelkes hívei már elfoglalták a helyüket. A helyiség telve volt feszültséggel. Csodálói izgatottan várták, hogy Oprah belépjen. Egy pillanatra el is felejtettem, miért vagyok ott. Elfelejtettem, hogy néhány perc múlva megjelenek a képernyőn a show-biznisz nagyasszonyával. Tudtam, hogy televíziós nézettségét csupán az Egyesült Államokban több mint húszmillióra becsülik, és az adást a világ több mint százötven országában közvetítik. Körbepillantva, két széket láttam a színpad közepén. Vajon kié lesz az a másik szék? gondoltam magamban. Aztán elöntött a hideg veríték, amikor rádöbbentem... azt a másik széket nekem készítették oda! A teremben hirtelen hatalmas tapsvihar tört ki, mivel Oprah megjelent a színpadon. A valóságban még inkább impozáns volt. Miután szólt néhány szót a stúdió közönségéhez és a tévénézőkhöz, az asszisztens gyengéden karon fogott, és halkan odasúgta: Gyerünk! Vettem egy mély lélegzetet, és azt gondoltam magamban: Már túl késő van ahhoz, hogy edzeni kezdjek. Egy órával később a program véget ért. A közönség tapsolt, és Oprah búcsút mondott a nézőknek. Amint a tévékamerákat kikapcsolták, odafordult hozzám, rám mutatott, és mosolyogva ezt mondta: Gazdag papa, épp most adtam el a könyvéből egymillió példányt. Abban az időben a Gazdag papa, szegény papa még magánkiadásban jelent meg. Ez azt jelentette, hogy a profitomat nem kellett megosztanom egy kiadóval. Habár soha nem voltam jó matematikából, a pénzhez azért értettem. A költségek levonása után a hasznom könyvenként öt dollár volt. Amennyiben Oprah becslése helyes az egymillió példány eladásáról, az egyszerű matematika szabályai szerint egy óra alatt 5 millió dollárt kerestem (adózás előtt). De más szempontból is hasznos volt ez a nap. Akkor még nem tudtam, de egyetlen óra leforgása alatt ismeretlen emberből világhírűvé váltam. Amint azt valószínűleg te is tudod, a hírnév sokkal csábítóbb tud lenni, mint a pénz. Hogy saját magam adtam ki a Gazdag papa, szegény papa könyvemet,

annak egyszerűen az volt az oka, hogy minden kiadó, amelynek a kéziratot elküldtem, visszautasított. A legtöbben udvariasak voltak, és egyszerűen azt mondták, hogy nem érdekeltek a könyv kiadásában. Ketten az angoltanáromra emlékeztettek, mondván, hogy előbb tanuljam meg, hogyan kell írni. Egy kiadó így értékelt: Az Ön története teljesen abszurd! Nem akadna olvasó, aki elhiggye. Egy pénzügyi könyvekre specializálódott szerkesztő pedig ezzel utasított el: Ön egyszerűen nem tudja, miről beszél! Utalt a könyv egyik leckéjére, amelyben kijelentettem: A házad nem eszköz. Szeretném tudni, hogy a jelzáloghitel-válság után, amikor otthonok millióin érvényesítették a jelzálogjogot, és amikor a házak kevesebbet értek, mint az őket terhelőjelzálog, vajon újraértékelte-e a könyvben tett kijelentésemet ez a szerkesztő. A visszautasítások ellenére Kim és én megjelentettük a könyvet ezer példányban, és 1997 áprilisában, a születésnapomon forgalomba hoztuk. 1997-től 2000-ig a Gazdag papa, szegény papa szájreklám útján terjedt. Barátaink adták tovább az ő barátaiknak, a barátok pedig a családtagjaiknak. A könyv lassanként feljutott a The New York Times bestsellerlistájára, egyedüli magánkiadású könyvként abban az időben. Oprah producere nem sokkal ez után telefonált. Tíz évvel később, 2010-ben, Oprah nyomása becslésem szerint több mint 22 millió példány eladásához segített hozzá, mintegy száz országban. A Gazdag papa, szegény papát már több mint ötven nyelvre lefordították. Ez is Oprah befolyását mutatja. Közvetlenül a show sugárzása után rám szállt a sajtó. A legtöbb médiumnak tetszett két apám egyszerű története. Akadt azonban néhány szkeptikus, voltak, akik kritizáltak, és értek támadások is. A kudarc sikerhez vezet Néhány televíziós műsorvezető és újságíró úgy írt rólam, mint aki máról holnapra lett sikeres. Valahányszor ilyen véleményt hallottam, nevetnem kellett. Mert bár igaz volt, hogy egyetlen óra leforgása alatt léptem át a homályból a világhírbe, aligha tarthattam gyorsnak a sikeremet. 2000-ben 53 éves voltam. Ennek az 53 évnek a legnagyobb részében igen távol voltam a sikertől. Thomas Edison, a villanykörte feltalálója és a General Electric alapítója, egyszer ezt mondta: Én nem vallottam kudarcot. Tízezer módot találtam arra, ahogyan a dolog nem működik. Edison mondása jól foglalja össze azt, hogy miért csak olyan kevés ember válik sikeres vállalkozóvá. Magyarázatot jelent arra is, miért nem tud a midaszi érintés a legtöbb vállalkozónál kifejlődni. Egyszerűen fogalmazva, a

legtöbb ember azért képtelen arra, hogy sikeres legyen, mert elmulasztja, hogy eleget hibázzon. Ami amidaszi érintést illeti, a hüvelykujj érzelmi érettségedet ésjellemed erősségét képviseli. Hüvelykujj nélkül a többi négy ujjnak hiányzik a stabilitása, hogy kezelni tudja a napi kihívásokat, a fel-le hullámzást, a sikerekét és a kudarcokat, amelyekkel a vállalkozók nap mint nap találkoznak. Mi az, ami hiányzik? Sokan mondják azt, hogy két dolog állítja meg a legtöbb kezdő vállalkozót: 1. A tőke hiánya. 2. A való életben szerzett üzleti tapasztalatok hiánya. Saját tapasztalataim alapján én még hozzátenném ehhez a következőt: 3. Az érzelmi érettség és a jellemerősség hiánya. Úgy hiszem, ez a harmadik: az érzelmi érettség és a jellemerősség hiánya a vállalkozók kudarcának fő oka. A világ tele van okos, jól képzett, tehetséges emberekkel, akik elmulasztják kifejleszteni istenadta tehetségüket vagy adottságukat. Gondolj csak bele, milyen gyakran fordul elő, hogy később éppen azok a diákok vallanak kudarcot, akiknek a többség a legnagyobb valószínűséggel szavazta meg a sikert! A legtöbben ismerünk olyanokat, akiknek az élete bánatról, tragédiáról, el árul tatásról szól, akik a kudarcaikért más embereket, vagy életük kedvezőtlen indítását hibáztatják. Mindnyájan ismerünk olyanokat, akiknek nagyszerű ötleteik vannak arra, hogyan lehetne milliókat keresni, ám túlságosan lusták ahhoz, hogy felálljanak a kanapéról. Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik a jövőben élnek, de elmulasztják, hogy ma akcióba lépjenek. Emberek milliói szeretnék megváltoztatni a világot, ám képtelenek arra, hogy saját életkörülményeiken változtassanak. És valamennyien ismerünk olyanokat, akik hazudnak, csalnak és lopnak, és még önmagukat is azzal áltatják, hogy becsületesek. Az érzelmi érettség és ajellem erőssége hiányában, amit a hüvelykujj képvisel, a legtöbben megtagadják maguktól, hogy midaszi érintésre tegyenek szert. Ha akkoriban tudtam volna, amit ma tudok... Amikor jövendőbeli vállalkozók csoportja előtt beszélek, gyakran indítok ezzel a mondattal: Ha tudtam volna, milyen sok mindent nem tudok, soha nem indultam volna el. Vagy ezzel: Ha tudtam volna, milyen kemény munka áll előttem, soha nem vágtam volna bele. Ám hogy ezeknek a vállalkozótársaknak azért mégis felvillantsak valamiféle fényt a jövőben,

rendszerint ezt is hozzáteszem: Örülök neki, hogy nem tudtam, mert ha tudtam volna, akkor ma nem lennék ilyen sikeres. Aztán elkezdek mesélni nekik a kudarcaimról, mivel utam a sikerhez kudarcokon keresztül vezetett. Ne olvass tovább A következő oldalakon megosztok veled néhány, a való életből vett tapasztalatot a fájdalomról és a kudarcról. Hogy miért akarok neked a fájdalmaimról és a kudarcaimról mesélni? A válasz egyszerű. Ha a fájdalmaim és a kudarcaim eltántorítanak attól, hogy vállalkozó légy, akkor nagy szívességet teszek neked. Miközben csaknem minden emberben megvan a képesség arra, hogy vállalkozó legyen, nem mindenkinek szükséges vállalkozóvá válnia. Vannak egyszerűbb módjai is annak, hogy leéld az életedet. Lehet, hogy az élet és a siker könnyűnek tűnik néhány ember számára, de én egyetlen ilyen embert sem ismerek. Gazdag apám is gyakran mondogatta: A siker áldozatvállalást követel. Soha nem találkoztam még sikeres emberrel, aki ne hozott volna hatalmas áldozatot a sikerért. Például az orvosok igen nagy árat fizetnek időben, pénzben, energiában és kapcsolatokban azért, hogy orvosok lehessenek. Ugyanez a helyzet a kiemelkedő atlétákkal, filmszínészekkel, sztárzenészekkel, politikusokkal és társadalmi vezetőkkel. Az üzletben sincs ez másképp. Az áldozatvállalás jelenti az árat, amit az ember a sikerért fizet. Sajnos, legtöbben nem hajlandók megfizetni az árat. Sokkal könnyebb átlagosnak lenni, kényelemben, biztonságban élni, a siker szintje alatt. Butaságom történetei Albert Einstein mondta egyszer: Csupán két dolog végtelen az univerzum és az emberi butaság. Az előbbiben azonban nem vagyok biztos. Én magam élő bizonyítéka vagyok Einstein meglátásának. A butaságom végtelen. A következő történetekkel butaságom akkori szintjét szeretném illusztrálni, amikor a Rippers nevű első üzletemet beindítottam. Ez a vállalkozás szörfösöknek készített tépőzáras nejlon tárcákat, és később nagy üzletté nőtte ki magát. Hogy bevezessem a történetet, a Rippers létrehozása előtt számos kisebb üzletet is indítottam, ám egyik sem nőtt fel nemzetközi szintre, mint a nejlontárca üzletem. Az érdekes a dologban az, hogy én nem akartam bekerülni a nejlontárca üzletbe. Csak a butaságom következtében estem bele. Első történet: Egy bolond és a pénze Amint azt a legtöbben tudják, egy vállalkozó legfontosabb készsége az el

adási képesség, mivel az eladás jelenti a bevételt. Mivel én ebben teljesen tájékozatlan voltam, megfogadtam gazdag apám tanácsát, és 26 évesen elvállaltam egy állást a Xerox cégnél. Nem azért döntöttem így, mert annyira szerettem a másológépeket, hanem mert nagyszerű eladási tréningprogramjuk volt. Habár gyenge voltam az eladásban, tanultam, gyakoroltam, különórákat vettem, és lassan, de biztosan fejlődve, három év után, tartósan a cég csúcs-üzletkötői közé kerültem. Ekkor már egész jól kerestem, és 1974-től 1976-ig sikerült is 27 ezer dollárt megtakarítanom (ami igen szép összeg volt abban az időben), hogy elindítsam első üzletemet. Egy ismert mondás így szól: Egy bolond és a pénze hamar elválnak egymástól. Nos, én voltam a bolond, és a pénzem hamarosan elvált tőlem. íme, a történet a szétválásunkról. Felhívott egy barátom, és megkért, hogy fektessek be a cégébe. Azt ígérte, egy hónap múlva, 20 százalék kamattal megtoldva, visszaadja a pénzemet. John barátom nagyon sikeres vállalkozó volt (a hangsúly a volt szócskára esik). így hát elhittem róla, hogy okos, sikeres, és jól gondját viseli majd a pénzemnek 30 napon keresztül. Ráadásul még 20 százalék kamatot is ígért. Átadtam hát neki a pénzem, amiről őegy elismervényt állított ki. Egy hónappal később felhívtam Johnt, hogy megkapjam a 27 ezer dolláromat, valamint az 5400 dollár kamatot. Amint azt már nyilván kitaláltad, a pénz nem volt meg. Stanley-t, a pénzügyi vezetőt, a képzett okleveles könyvvizsgálót hibáztatta a kavarodásért. Mondtam Stannek, vegyen több terméket, hogy elküldjük a kiskereskedőinknek. Stan azonban inkább néhány régi számlát fizetett ki. így aztán most nincs se termék, se pénz, se profit. Ha Stanley megvásárolta volna azokat a termékeket, amiket mondtam neki, akkor most lenne pénzem, amit visszafizethetnék neked mondta. Miközben John magyarázata üzletileg értelmezhető volt, ösztönösen mégis rossz érzésem támadt. Mondani akartam valamit, de inkább a nyelvembe haraptam, és elhittem a történetét. A helyzet az, hogy hittem neki, mert hinnem kellett. Hinnem kellett Johnban, mert ha nem, akkor tarthattam attól, hogy soha nem kapom vissza a pénzemet. Stanley, a könyvvizsgáló, nyilvánvalóan nem ismerte gazdag apám leckéjét. De nem volt egyedül a sötétben. A legtöbb ember ugyanezt tette volna. Keményen megdolgoznak a pénzükért, kifizetik a számláikat, és megtakarítják, ami marad. Ezért aztán fizetésről fizetésre élnek. A vállalkozóknak tudniuk kell, hogyan költsék el a pénzüket úgy, hogy még több pénzük legyen időt és pénzt fektetve a marketingbe, a hirdetésbe, az eladási promóciókba, valamint üzletkötőik ösztönzésébe.