RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV

2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése... 5 3 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 3.1 Akcióterület kijelölése... 10 3.2 Jogosultság igazolása... 13 3.3 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése... 28 4 Helyzetelemzés... 29 4.1 Előző időszak fejlesztései és az akcióterület szabályozási terve... 29 4.2 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 37 4.3 Az infrastruktúra jellemzése az akcióterületen... 41 4.4 Környezeti állapot az akcióterületen... 41 5 Ingatlangazdálkodási felmérés... 41 6 Fejlesztési célok és beavatkozások... 41 6.1 Partnerség kialakítása a városrehabilitációs programban... 41 6.2 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai... 41 6.3 Fejlesztési programok... 41 6.4 A tervezett fejlesztések szöveges ismertetése... 41 7 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez... 41 8 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve... 41 9 Tervezett fejlesztések várható hatásai... 41 9.1 Társadalmi-gazdasági hatások... 41 9.2 Esélyegyenlőségi hatás... 41 9.3 Környezeti hatások... 41 10 Megvalósítás intézményi kerete... 41 10.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 41 10.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása... 41 10.3 Üzemeltetés, működtetés... 41 11 Pénzügyi terv... 41 11.1 Pályázat összefoglaló költségvetése... 41 11.2 Kockázatok elemzése... 41 11.3 Előkészítettség állapota összefoglalóan elvégzett, és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése... 41 12 Melléklet... 41 12.1 A lakossági reprezentatív felmérés (megtartva az eredeti formátumban)... 41 12.2 Vállalkozókról röviden... 41 12.3 A Térnyerő Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit rendezvény kérdőíveinek értékelése 41 12.4 Kapcsolódó sajtócikkek... 41 12.5 Kapcsolódó jelenléti ívek... 41 12.6 Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia... 41 12.7 Pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés... 41

3 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 1 Bevezetés Az Akcióterületi Terv (AT) az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelően a fejlesztéseket megalapozó fővárosi településfejlesztési koncepcióra és településszerkezeti tervre, valamint a kerület által elkészített szabályozási tervre építve, Rákosmente középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenységek összehangolt megvalósítási terve. Konkrét célja, hogy egységes rendszerbe foglalja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente kerületközpontja (Rákoskeresztúr) fejlesztési programjának I. és II. ütemére megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket, valamint összefoglaló anyagot szolgáltasson a döntéshozók számára a fejlesztések tervezésére, megalapozására és kivitelezésére vonatkozóan. A Főváros legnagyobb kiterjedésű kerületének helyzete speciális: kilenc, egymástól jól elkülöníthető kerületrészből tevődik össze, amelyből két településrész már az Árpád-korban különálló településként létezett. Naponta 50 ezer ember érinti a kerület legforgalmasabb csomópontját, a kerületi polgárokon kívül jelentős a tranzitforgalom az agglomerációs települések, de távolabbi vidéki települések lakossága is ezt az útvonalat használja. Rákosmente központja és a központban lévő fejlesztési terület mégis korszerűtlen és elavult, sem építészeti értéke, sem funkcionális ellátottsága nem felel meg egy 85,6 ezres város kerületközpontjának. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kerületben évtizedekre visszanyúló probléma kezelése kezdődött el; egy olyan program megvalósításáról van szó, melynek végső célja egy korszerű, térhasználatában és építészeti értékében a mai igényeknek megfelelő, valamint funkcionalitásában is jól működő városközpont megteremtése. Ehhez nyújt segítséget az Akcióterületi Terv és a funkcióbővítő városközpont fejlesztését célzó pályázat.

4 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Az AT nagy hangsúlyt fektet arra, hogy áttekintse a városközponti fejlesztések I. ütemének elemeit, és vizsgálja azok tényleges összhangját egymással, az IVS célrendszerével és a városközpont fejlesztés célrendszerével. A tanulmány számára fontos szempont volt, hogy megtalálja a kapcsolódási pontokat az országos, regionális, a fővárosi és a kerületi fejlesztési programokkal. A 2007-2013 közötti időszakban rendelkezésre állnak a regionális operatív programok (ROP) fejlesztési forrásai, melyek hatékony felhasználásával nagymértékű előrelépés érhető el a városrehabilitációs fejlesztések terén, s a források felhasználásának eredményeként várhatóan középtávon a kerület képes lesz akár a közszféra minimális beavatkozása mellett - a magántőke mobilizálásával a kerület tudatos fejlesztésére.

5 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése XVII. kerület Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre, koherens az országos, regionális és fővárosi fejlesztési tervekkel. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja, oly módon, hogy megfogalmazza a hosszú távú cél elérését szolgáló középtávú fejlesztési célokat, és azokat tovább bontja városrészi célokra és az azokhoz kapcsolódó beavatkozásokra. A városstratégia készítése során a kerület megtervezte hosszú távú céljait, azaz jövőképét. A jövőkép az adottságokra alapul, és ezek minél hatékonyabb kihasználására törekszik. A jövőképhez kapcsolódóan a kerület kidolgozta azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, amelyek a reálisan megfogalmazott célok eléréséhez vezetnek. A jövőképet meghatározó tervező munka során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: kerületről készült helyzetelemzés helyi igények, tervek, elképzelések. A jövőkép megalkotásakor figyelembe vettük a kerületben zajló nagyobb, részben szociális és társadalmi változásokat, folyamatokat, trendeket. A kerület gazdasági szerkezetének és a globális trendek releváns hatásainak vizsgálata is megtörtént. A másik fontos figyelembe vett szempont a helyi igények megismerése és rendszerbe foglalása. Ennek első lépése a kerület fejlesztésével kapcsolatos írott dokumentumok összegyűjtése, a hasonlóságok kiszűrése volt, majd megtörtént a tervek, elképzelések közötti fontossági sorrend felállítása az önkormányzati munkacsoport és a döntéshozók segítségével. Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevonása (lakosság, civil szervezetek, gazdasági szereplők), akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a tervezési munkát. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy egy adott terület szereplői feltárják a kerülettel kapcsolatos elképzeléseiket, terveiket, ötleteiket. A magánszféra szereplőinek megszólaltatása és bevonása az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról tanúskodik.

6 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Átfogó cél és a tematikus célok bemutatása: XVII. kerület Rákosmente városfejlesztési koncepciójában foglaltak alapján átfogó cél a minőségi közszolgáltatások megteremtésével a növekvő lakosság fenntartható módon történő kiszolgálása, a kertvárosi hangulat megőrzése mellett: MODERN KERTVÁROS létrehozása. Ezen átfogó célt mintegy 15-20 év leforgása alatt kívánja elérni. A tematikus célok (5-8 év) elérése kapcsán az alábbiak fogalmazhatók meg: 1. A kerület gazdasági versenyképességének növelése: A helyi vállalkozások megerősödése, melynek következtében munkahelyeket teremtenek az itt élők számára. Külső tőkebefektetők vonzása, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet, és további munkahelyeket teremtsenek. 2. A társadalmi kohézió és a helyi identitás megerősítése: A közösségi terek és közösségi épületek megújításával, a civil szervezetek erősítésével. A helyi kulturális élet színvonalának megőrzése mellett a szabadidő-eltöltési, szórakoztatási és sportolási lehetőségek kínálatának szélesítése (főként a fiatalok számára). A közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása 3. A közlekedési infrastruktúra javítása: a Főváros központja elérési idejének rövidülése a kerületrészek közötti közlekedés javítása 4. A helyi természeti és épített örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése: Tudatos kerület-marketing keretében a "Rákosborzasztó" helyét Rákosmente, a modern kertváros vegye át a helyi, valamint országos köztudatban Természeti értékek és épített környezet védelme és fenntartható fejlesztése Az akcióterületi tervben szereplő tervezett fejlesztések, projektelemek az IVS célrendszeréhez teljes mértékben illeszkednek. A célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket és programokat összefoglaló táblázatban pirossal jelöltük azokat a projekteket, amelyeket jelen pályázat keretében kívánunk megvalósítani.

7 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 1. Táblázat: Célok ÁTFOGÓ CÉL (15-20 év) MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MEGTEREMTÉSÉVEL A NÖVEKVŐ LAKOSSÁG FENNTARTHATÓ MÓDON TÖRTÉNŐ KISZOLGÁLÁSA, A KERTVÁROSI HANGULAT MEGŐRZÉSE MELETT TEMATIKUS CÉLOK (5-8 év) A KERÜLET GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS A HELYI IDENTITÁS MEGERŐSÍTÉSE KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA HELYI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE, VONZÓ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA A) Erősödjenek meg a helyi vállalkozások, munkahelyeket teremtve az itt élők számára B) Jelenjenek meg a külső tőkebefektetők, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet, és további munkahelyeket teremtsenek C) Legyen szélesebb a helyi szabadidőeltöltési, sportolási és szórakoztatási lehetőségek kínálata D) Javuljon a közszolgáltatások színvonala és elérhetősége E) Jöjjenek létre (újuljanak meg) közösségi terek, épületek a kerületben, erősödjenek a civil szervezetek F) Legyen gyorsabban elérhető a Főváros központja G) Javuljon a kerületrészek közötti közlekedés H) Legyen tudatos kerületmarketing: Rákosborzasztó helyét vegye át Rákosmente, a modern kertváros a köztudatban I) Óvjuk és fejlesszük a kerület természeti és épített környezetét. Rákoskeresztúr városrész fejlesztési céljai Központi Akcióterület fejlesztési projektjei A vállalkozók megerősítése, szolgáltatóház létrehozása Helyi piac fejlesztése Internet és infopont kialakítása a Főtéren építendő multifunkciós épületben Együttműködés az északi sétány környezetében működő kis- és középvállalkozásokkal Irodák kialakítása és bérbeadása a Fuchs kastély mellett építendő szolgáltató épületben Strand felújítása és élményfürdő, valamint jégpálya létrehozása a Flamingón Sportcsarnok építése Étterem kialakítása a Fuchs kastély mellett Új piac, szolgáltatóközpont és lakópark kialakítása (Keresztúr lakópark) megvalósult! Bio- és őstermelői piac, és szolgáltató ház kialakítása Podmaniczy- Vigyázó kastély felújítása, hasznosítása Strand felújítása és élményfürdő, valamint jégpálya létrehozása a Flamingón Népkert fejlesztése Csárdás játszótér fejlesztése Zöldfelületi fejlesztések, közösségi terek létrehozása, megújítása Főtér kialakítása a buszpályaudvar helyén Sétány kialakítása a Pesti út északi részén Fuchs kastély kertjének fejlesztése Pesti út mentén déli sétány kialakítása Rákosmenti körséták A közigazgatás minőségének javítása Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése Elektronikus közigazgatás projekt Buszközlekedés feltételeinek javítása Új vasúti megállóhelyek létesítése Örs vezér tér Rákoskeresztúr buszkorridor (kiemelt projekt) Maroshévíz u. Elágazás önálló buszsáv (Fővárosi projekt) Utak, közművek építése a kerületrész nyugati részén Kerékpárút építése a Rákos-patak mentén Kerékpárút fejlesztése a Pesti út déli részén (Fővárosi projekt) A buszpályaudvar asszociációja helyett egy Főtér képe kapcsolódjon a megújult Rákoskeresztúrhoz Virágos lakótelepi előkertek program Helyi épített örökség megóvása helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával Panel lakóházak energiatakarékos felújítása Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása Podmaniczky-Vigyázó kastély felújítása Zöldprogram: Virágváros program Parkgondnoki szolgálat Köztisztasági program

8 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületrészek céljai a célhierarchia harmadik szintjén helyezkednek el. Rákoskeresztúr - Jövőkép Rákoskeresztúr a kerület kereskedelmi, intézményi, oktatási, közigazgatási és tömegközlekedési központjaként funkcionáló városrésze. A kerület központi találkozóhelye, igényes és jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékeivel az egyre magasabb életminőségi elvárásoknak megfelelni képes területi egység. A kerületrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: Közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése Kerületközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával Kulturális funkciók erősítése Kelet-budapesti, agglomerációs központi szerepkör erősítése Közösségi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken A kerület tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás) 2. Táblázat: Rákoskeresztúr funkciói Jelenlegi funkciója Elérhetőség, hozzáférhetőség Közösségi terek állapota Jelentős társadalmi probléma Jövőben tervezett funkció Célcsoport Gazdasági, intézményi és közösségi funkciók Buszközlekedéssel, gépjárművel Kevés a parkolóhely, jelentős átmenő forgalom, tömegközlekedési központ Kerékpárutak hiánya A közterületek állapota elhanyagolt Panel lakóházak állapota fokozatosan romlik, fenntartásuk sokba kerül Központját a BKV-buszpályaudvara foglalja el Egyes lakótelepeken szlömösödés indulhat el Közösségi, igazgatási és gazdasági funkciók erősítése Lakosság, vállalkozások, közigazgatásban dolgozók

9 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3. Táblázat: Rákoskeresztúr tervezett fejlesztések Panel lakóházak felújítása Panel lakóházak közötti zöldfelületek fejlesztése Játszóterek kialakítása, felújítása Lakóterület Parkolóhelyek kialakítása Közművek fejlesztése, járdák építése Csapadékvíz-elevezető rendszer fejlesztése Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Főtér kialakítása rendezvénytérrel, nyilvános WC-vel Déli sétány kiépítése a Főtérhez kapcsolódóan Podmaniczky-kastély felújítása Podmaniczky mauzóleum romjainak és környezetének megújítása Vegyes, intézményi, idegenforgalmi Szent Kereszt templom környezetének megújítása Népkert felújítása, zöldfelületi fejlesztése Fuchs-kastély kertjének köztérré alakítása Vigyázó Sándor Művelődési Ház és környezetének felújítása Az ún. Nyúldomb hasznosítása (Vigyázó Sándor MH. mögötti terület): szabadtéri színpad kialakítása Új piac, kereskedelmi és szórakoztató központ kialakítása a Kaszáló utcában (Keresztúr lakópark) megvalósult. Új szolgáltatóház kialakítása a jelenlegi Pesti út 170 helyén Gazdasági Internet és infopont kialakítása a Főtéren Étterem és irodák kialakítása a Fuchs kastély mellett Bio- és őstermelői piac, valamint szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület megépítése a jelenlegi piac helyén Strand felújítása, élményfürdő építése Sportcsarnok építése Különleges Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása Buszkorridor az Örs vezér térre Kerékpárút építése a Rákos-patak mentén Kerékpárút építése a Pesti út és a Ferihegyi út mentén Sebességkorlátozások a mellékutcákban Alternatív útvonalak kijelölése, a kerületközpont tehermentesítése (Vidor utca meghosszabbítása) Közlekedés Keresztúri úti felüljáró felújítása Új felüljáró építése a Ferihegyi út újszászi vasútvonal kereszteződésében 2 új vasúti megállóhely kialakítása (régi Rákoskeresztúr megállóhely, Akadémia-Újtelep Madárdomb Helikopter lakópark megállóhely): P+R és B+R funkciókkal

10 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 3.1 Akcióterület kijelölése Budapest Főváros XVII. kerülete a Pesti hordalékkúp síkságon található, mely a Pesti-síkság kistájcsoporthoz, és a Dunamenti-síkság középtájhoz tartozik. Ez utóbbi az Alföld, mint nagy tájegység részét képezi. Mint a főváros leginkább keletre fekvő területe, a XVII. kerület részben budapesti kerületekkel, részben a keleti agglomerációs övezethez tartozó településekkel szomszédos. Határait Budapest X. kerülete, XVI. és XVIII. kerülete valamint Vecsés, Ecser, Maglód, Pécel illetve Nagytarcsa adják. Határának hossza 36 km. A kerület mind földrajzilag, mind közlekedésében elkülönül a főváros belső részétől: a terület nyugati széle, akadémiaújtelepi kapuja, légvonalban 11 km távolságra van a Dunától, míg a külső, maglódi határ 23 km-re található a Lánchíd melletti 0 kilométerkőtől. 1. kép: A XVII. kerületet ábrázoló légi felvétel Forrás: Eurosense Kft. légi felvételei (egybeillesztve)

11 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kelet-nyugati irányú, hozzávetőlegesen 10,6 km-es, míg az észak déli irányú 10,7 km-es kiterjedés 63,18 km 2 -es teljes területet fog közre. Ez háromszor akkora kiterjedést jelent, mint a pesti belváros I., V., VI., VII., VIII. kerületei együttesen. A közlekedést tekintve a fővárossal való összeköttetést két út biztosítja: a 31. számú, a kerületben Pesti útnak nevezett közút Kőbányával, míg az előbbivel szinte párhuzamosan futó, alapvetően a kerület határában található ipari üzemek elérését biztosítani hivatott kétsávos Keresztúri út az Örs vezér terével teremt közúti közlekedési kapcsolatot. Mivel utóbbi Rákoskeresztúron csatlakozik a 31. számú útba, a kettő szinte egy közlekedési folyosónak számít. Hasonlóan a belső városmaggal való közúti összeköttetéshez, a két szomszédos kerülettel is (XVI. és XVIII. kerület) egy-egy útvonal biztosítja a kapcsolatot. Az ismertetett útszakaszok mindegyike Rákoskeresztúr közepén fut össze, az így létrejött kereszteződés (Pesti út és Ferihegyi út találkozása) tekinthető a kerület közlekedési csomópontjának. (Pontos földrajzi elhelyezkedése: keleti hosszúság 19 15,5' északi szélesség 47 28,8'.) Az Elágazás és környezete azonban nemcsak közlekedési szempontból tekinthető a kerület központjának. Az Elágazás mellett, valamint az ahhoz vezető Pesti út két oldalán sűrűsödnek az alapés középfokú ellátást illetve szolgáltatást biztosító intézmények, a kulturális és vallási funkciójú épületek, valamint a sportolásra és a szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek. A korábbi település történelmi hagyományaiban, továbbá a Rákoskeresztúron és a kerületben élők identitás-tudatában szintén ez a terület azonosítható a település és a kerület központjaként. Itt említendő meg, hogy az 1960-as, 70-es évektől kezdve a főváros különféle szintű fejlesztési koncepciói szintén e területet jelölik ki központként.

12 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2. kép: A kijelölt akcióterület Mindez együttesen indokolta egy olyan fejlesztési területnek a meghatározását, mely magában foglalja a kereszteződést és közvetlen környezetét, valamint az urbanisztikailag és funkcionálisan lineárisan szerveződő Rákoskeresztúr település azon részét, ahol az említett intézmények, helyszínek sűrűsödése megfigyelhető. E fejlesztési tengely került az akcióterület középpontjába. Az akcióterület konkrét határvonalának kijelölésénél demográfiai, infrastrukturális, érintettségi és tulajdonviszonyi szempontok érvényesültek. Ennek megfelelően az akcióterület határvonalai az alábbiak szerint alakulnak: Ferihegyi út Pesti út Napkelet utca 125772 hrsz-ú ingatlan 125771 hrsz-ú ingatlan 125770 hrsz-ú ingatlan 125709 hrsz-ú ingatlan 125708 hrsz-ú ingatlan 125707 hrsz-ú ingatlan 125706 hrsz-ú ingatlan Bujákhida utca VK-XVII-01 övezeti határ Egészségház utca Akácvirág utca Diák utca Pesti út Cinkotai út (128582) hrsz-ú út (128576) hrsz-ú út által határolt terület. Az akcióterület kiterjedése: 434 000 m 2. A kerület lakosságszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján: 79 989 fő. A kerület lakosságszáma a 2007-es népesség nyilvántartó adatok alapján: 84 229 fő. A kerület állandó lakosainak száma a 2008-as népesség nyilvántartó adatok alapján: 85 684 fő. Az akcióterület lakosságszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján: 6 790 fő.

13 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak a Közép-Magyarországi Operatív Program 5. prioritásához ( Települési területek megújítása ), mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőség növelését célozza. A prioritási tengely A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése célhoz járul hozzá. A prioritás beavatkozási területei közül az alábbira készül az AT: KMOP-2007-5.2.2/B Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével A Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével beavatkozás a települések vonzerő növelését célozza gazdasági és közösségi funkciók megjelenítésével vagy sűrűsödésének ösztönzésével, így az akcióterületi fejlesztések ehhez kapcsolódnak. A beavatkozás a település társadalmi gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. Fővárosi kerületek esetén a beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Ebből fakadóan a támogatások földrajzi célterületei városközpontok, városrészközpontok, kerületközpontok. A kijelölt akcióterület a XVII. kerület Rákosmente és központi városrészének, Rákoskeresztúrnak is a központi területe, amely közlekedési és közigazgatási funkciókban gazdag, gazdasági funkciókban, főként a szolgáltatások területén, kulturális, humánszolgáltatási funkciókban viszonylag szegény terület.

14 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 4. Táblázat: Funkciócsoportok áttekintése SSZ. FUNKCIÓCSOPORT FUNKCIÓ JEL 1. humán 1. - egészségügyszociális Felnőtt háziorvosi rendelő A 2. ellátás Gyermek háziorvosi rendelő B 3. Felnőtt orvosi ügyelet C 4. Gyermek orvosi ügyelet D 5. Gyógyszertár E 6. Járóbeteg-szakellátás F 7. Felnőtt fogászati rendelő G 8. Gyermek fogászati rendelő H 9. Mentőállomás J 10. Egészségügyi szolgálat K 11. Idősek klubja (nappali ellátás) M 12. Időskorúak bentlakásos otthona N 13. ÁNTSZ Q 14. Pszichiátriai Gondozó R 15. RTG Ernyőképszűrő Állomás S 16. Tüdőgondozó Intézet T 17. Állatorvosi hivatal U 18. Állatorvosok V 19. humán 2. - oktatás Bölcsőde A 20. Óvoda B 21. Általános iskola C 22. Középiskola D 23. Egyéb oktatási intézmény J 24. Igazgatás Polgármesteri Hivatal A 25. Okmányiroda B 27. Rendőrség (rendőrkapitányság) D 28. Rendőrségi körzeti megbízottak E 29. Tűzoltóság I 30. Polgárőrség J 31. Közösség Önkormányzati közművelődési könyvtár A 32. Művelődési otthon C 33. Múzeum (kiállítóhelyiség) G 34. Sporttelep H 35. Uszoda K 36. Strand L 37. Közpark N 38. Temető P 39. Gazdaság piac A 40. kiskereskedelmi üzlet B 41. bankok C 42. kereskedelmi központ F 43. ipartelep G 44. ipari park H 45. irodaház(ak) K 46. vendéglátó egység N 47. közlekedés-távközlés távolsági autóbusz-megálló A 48. postahivatal (fiókposta) C 49. tömegközlekedés E

15 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 50. benzinkút F 51. taxi szolgáltatás G

16 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 5. Táblázat: Gazdasági funkciók BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Piacok száma 2 2 1 Ipartelepek (ipari területek) 2 1 0 Ipari parkok 1 1 0 Irodaházak 3 3 0 Kiskereskedelmi üzletek 904 539 147 Bankok, pénzügyi szolgáltatók 10 10 6 Vendéglátó egységek 136 86 23 Forrás: Rákosmente Önkormányzat 6. Táblázat: A lakó- és az állandó népesség számának alakulása (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Lakónépesség száma (fő) 79 989 33 812 6 790 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,7 15,2 12,9 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 66.4 70,3 74,1 Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 17,8 14,5 13 Forrás: KSH 2001 7. Táblázat: Humán szolgáltatási funkciók BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Idősek klubja (nappali ellátás) 5 0 0 Időskorúak bentlakásos otthona 2 1 0 Idősek átmeneti otthona 1 0 0 Bölcsőde 4 2 1 Óvoda 21 9 2 Általános iskola 13 5 1 Középiskola 4 4 1 Felsőoktatási intézmény 0 0 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

17 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 8. Táblázat: Kulturális szolgáltatások mutatói BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Önkormányzati közművelődési könyvtár 2 1 1 Közművelődési intézmény 5 1 0 Színház 1 0 0 Mozi 0 0 0 Múzeum/kiállító terem 5 1 0 Sportpálya, sporttelep 12 4 1 Rendezvénycsarnok 0 0 0 Uszoda 2 2 0 Strand 1 1 0 Temető (nem működő) 3 1 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat A közösségi funkciókat ellátó intézmények száma is igen kevés, annak ellenére, hogy ebben a kerületrészben strand, uszoda, sportpályák találhatóak, de kulturális, szórakoztatási objektumok száma kevés. Az akcióterület kulturális szolgáltatásokban szegény. 9. Táblázat: A lakásállomány mutatói (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Lakásállomány (db) 28 644 12 327 2 647 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 7,5 3,4 0,7 Forrás: KSH 2001 Rákoskeresztúr lakássűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy itt a legmagasabb ez az arány, viszont az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a többi kerületrészhez képest, a kerület összességéhez képest csupán a fele. Az akcióterületen van a lakásállomány 21,4%-a, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ötöde az átlagnak. Ezen belül az egyszobás lakások aránya 0,3%, amely igen alacsony.

18 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 10. Táblázat: Közlekedés, távközlés BUDAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSKERESZTÚR AKCIÓTERÜLET Távolsági autóbusz megálló 2 1 1 Vasútállomás 5 0 0 Postahivatal 6 2 1 Benzinkút 5 4 0 Taxiállomás 2 2 2 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

19 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3.2.1 Közép-Magyarországi Operatív Program Funkcióbővítő rehabilitáció Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (Kódszám: KMOP-2007-5.2.2/B) pályázata célrendszerének való megfelelés Az előírt átfogó cél: A helyi közösségi élet szimbólumának is tekintett, jelenleg vonzerejüket vesztett, elhanyagolt városközpontok attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése. A pályázat részcéljai: 1. Városkép Cél: A belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. 2. Örökségvédelem Cél: Az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése. 3. Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés Cél: A közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése, a konfliktusok elfogadható szintőre való csökkentése. 4. Szervezés Cél: Hosszútávon fenntartható menedzsment szervezet létrehozása. 5. Helyi gazdaságfejlesztés Cél: A helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése. 6. Promóció Cél: A helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akciók valamint a központ forgalmának (látogatottságának) növelése. Összességében megállapítható, hogy az akcióterületi fejlesztések a KMOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. Az akcióterületi fejlesztés kapcsolódását a KMOP célrendszeréhez a 2. ábra mutatja.

20 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 1. ábra: Az akcióterületi fejlesztés kapcsolódása a KMOP célrendszeréhez

21 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A további jogosultság vizsgálat eredményeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az 1990. évi LXV. törtvény 1. (1) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzat. A pályázó nem tartozik a pályázati útmutató B6. pontban szereplő kizáró okok alá. A projekt tartalma megfelel a C11. pontban meghatározott egyéb korlátozásoknak. A projekt kezdési időpontját a második forduló pozitív elbírálását követően terveztük, így a kezdési időpont későbbi, mint a pályázat benyújtási időpontja. A pályázó önkormányzat részben a saját tulajdonában lévő ingatlanokon végrehajtott fejlesztéshez igényel támogatást. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező területek vonatkozásában Rákosmente Önkormányzata használati jogot alapított. A pályázat révén igényelt támogatási összeg 899 909 695 Ft, ami az elnyerhető minimum 500 millió Ft és 1 500 millió Ft között van. A támogatást igénylő rendelkezik a pályázati útmutatóban előírt saját erővel, mely 550 453 075 Ft. A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t. A kijelölt akcióterületen komplex fejlesztés valósul meg és tartalmazza a pályázati útmutató C1.2. pontja szerinti kötelezően megvalósítandó tevékenységeket.

22 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3.2.2 Az egyes konkrét célokkal való összhang vizsgálata Városkép: Lehetséges eszközök: o Települési önkormányzati tulajdonban lévő közterületek komplex felújítása (pl. igényes és esztétikus közterületek ill. találkozóhelyek kialakítása, közvilágítás korszerűsítése stb.) o A település központjában található, köztulajdonban lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges. Nem köztulajdonban lévő épületek külső felújítása megengedett, amennyiben az épület közösségi funkciót lát el. (A közösségi funkció a projekt zárását követően további öt évig igazoltan fenntartásra kerül.) Eszköz Projektelem Települési önkormányzati tulajdonban lévő közterületek komplex felújítása Buszpályaudvar területén a kerület Főterének (zöldfelület-fejlesztés, rendezvénytér) kialakítása nyilvános WC-vel A település központjában található, köztulajdonban lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges A Főtérrel összefüggő Déli sétány kialakítása díszburkolattal, zöldfelületekkel, köztéri bútorokkal Fuchs kastély kertjének zöldfelület-rendezése, közösségi térré alakítása Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése Pesti úti zöldsáv Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, korszerű portál és ügyfélváró kialakítása

23 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Örökségvédelem: Lehetséges eszközök: o A település központjában található, köztulajdonban lévő, a település életében meghatározó műemlék vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, belső terek felújítása, átalakítása, bővítése támogatható. o A műemlékhez méltó környezet kialakítása lehetséges (világörökség részét képező területbe, műemléki jelentőségű területbe, illetve műemléki környezetbe tartozó köztulajdonban levő épületek külső felújítása, közterületek átalakítása). o Nem köztulajdonban levő műemlékek vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények esetében csak külső felújítás lehetséges,de amennyiben az épület közösségi funkciót lát el, úgy a belső terek felújítása, átalakítása, bővítése is lehetséges (amennyiben a felújított épületben a projekt zárását követően további öt évig igazoltan fenntartásra kerül a közösségi funkció). o Műemlékként nyilvántartott vagy helyi értékvédelem alatt álló lakáscélú épületek esetében kizárólag értékmegőrző külső felújítás támogatható, amennyiben az épület köztulajdonban van. Nem köztulajdonban levő lakáscélú épületek felújítása nem támogatható. o A helyi közösség életében meghatározó szerepet betöltő, KEOP-ban és a KMOP 3.2.1/B gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása című komponensében nem nevesített épített és természeti értékek (pl. kálvária, kegyeleti park, kastélykert, park, fasor, stb.), valamint művészeti alkotások (emlékművek, szobrok, stb.) megőrzése és rehabilitációja lehetséges. Eszköz A település központjában található, köztulajdonban lévő, a település életében meghatározó műemlék vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, belső terek felújítása, átalakítása, bővítése támogatható. Projektelem Országos védettségű műemlék Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása, a városképbe nem illeszkedő pavilonok bontása

24 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés: Lehetséges eszközök: o Gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése forgalomcsillapítás eszközeivel, gépjármű forgalom csökkentése, az akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása, indokolt esetben építése; o Parkolási gondok megoldása és enyhítése (térítésmentesen használható parkolók, térítés ellenében vagy forgalomcsillapítás céljából méltányos díjjal használható parkolók bővítése és kialakítása); o Vonalas infrastruktúra (közüzemi vízhálózat, zárt közcsatorna-hálózat, belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés, gáz- és elektromos energia ellátás) korszerűsítése és fejlesztése abban az esetben támogatható, amennyiben az utca- és térburkolat, valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódik és indokolt. Eszköz Projektelem Gyalogos és kerékpáros közlekedés o Buszöböl kialakítása a Főtér kialakítása miatt megszűnő elősegítése forgalomcsillapítás buszpályaudvar okozta forgalmi zavarok elkerülése eszközeivel, érdekében. o Buszforduló kialakítása a Déli sétány mellett a Főtér kialakítása miatt megszűnő buszpályaudvar okozta forgalmi zavarok elkerülése érdekében. Vonalas infrastruktúra (közüzemi vízhálózat, zárt közcsatorna-hálózat, belterületi bel- és csapadékvízelvezetés, gáz- és elektromos energia ellátás) korszerűsítése és fejlesztése abban az esetben támogatható, amennyiben az utca- és térburkolat, valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódik és indokolt. o Főtér elektromos hálózatának, vízi-közműellátásának felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése, és a Magyar Telekom hálózat kiváltása o Főtér - Déli sétány elektromos hálózatának, víziközműellátásának felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése, és a Magyar Telekom hálózat kiváltása o Fuchs kastély kertjének vízi-közműellátásának felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése o Szent Kereszt templom előtt köztér elektromos hálózatának felújítása, a Magyar Telekom hálózat kiváltása, automata öntözőrendszer kiépítése o Tervezett Pesti úti zöldsáv (Pesti út északi oldala) vízellátó hálózatának felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése

25 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Szervezés: Eszköz: Menedzsment szervezet létrehozása az útmutató 12. sz. mellékletének megfelelően. Eszköz Városfejlesztő társaság létrehozása Projektelem A városfejlesztő társaság létrehozása

26 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Helyi gazdaságfejlesztés: Lehetséges eszközök: Helyzetelemzésen és SWOT elemzésen alapuló részletes helyi gazdaságfejlesztési stratégia szükséges (további részletek a Részletes helyi gazdaságfejlesztési stratégia tematikája c. 16. sz. útmutató mellékletben). Üzletek, kereskedelmi egységek felújítása az alábbiak szerint: Kis- és közép vállalkozások (KKV-k) tulajdonában levő épületek, pl. üzlethelyiségek vagy irodák esetében a támogatás kizárólag a külső felújítást teszi lehetővé, amennyiben azok az akcióterület szerves részét képezik. Amennyiben az épület az önkormányzat tulajdonát képezi, úgy az épület teljes körű felújítása, bővítése támogatható. (pl.: piac, piaccsarnok épületének korszerűsítése, kereskedelmi egységek, üzletek, rendezvény- és konferenciaközpont, gazdasági szolgáltatóház stb.) Az akcióterületen lévő barnamezős területek fejlesztése, amennyiben funkcióbővülést illetve funkcióváltást eredményez. Felhagyott épületek külső és belső felújítása a funkcióbővítéssel. Eszköz Amennyiben az épület az önkormányzat tulajdonát képezi az épület teljes körű felújítása, bővítése támogatható. (pl.: piac, piaccsarnok épületének korszerűsítése, kereskedelmi egységek, üzletek, rendezvény- és konferenciaközpont, gazdasági szolgáltatóház stb.) Projektelem Internet és infopont kialakítása a tervezett Főtéren. Fuchs kastély mellett megépítendő szolgáltató épület emeleti szintjén irodák kialakítása. (Fuchs kastély mellett megépítendő szolgáltató épületben kialakítandó étterem nem képezi a projekt részét.)

27 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Promóció: Lehetséges eszközök: A területen megvalósuló városfejlesztési tevékenységek megismertetése és kapcsolódó helyi társadalmi akciók szervezése; A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése; Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása; Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének és eszközigényének támogatása; Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság). Eszköz Projektelem Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Virágos lakótelepi előkertek program Rákosmenti körséták a helyi civil szervezetek szervezésében A részprojektek időben és térben történő elválasztása helyett, a pozitív kölcsönhatások kiaknázása érdekében azokat egységes, integrált programként kezeli az önkormányzat.

28 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3.3 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Az AT 4. fejezetéhez (Helyzetelemzés) elsősorban a KSH által szolgáltatott adatok kerültek felhasználásra. Az információk az éves statisztikai jelentésekből és a 2001-es népszámlálási adatokból származtak. Ezen túl feldolgozásra kerültek a Polgármesteri Hivataltól (Ügyfélszolgálati és Okmányiroda) kapott adatok és szakmai anyagok. Az adatelemzés során forrásnak számított az Önkormányzat honlapja (www.rakosmente.hu), illetve a történelmi dokumentumokban, helytörténeti elemzésekben elérhető adatok, információk és kutatások is. A korábban, illetve napjainkban megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket illetően a legtöbb információt a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája szolgáltatta. A projekt építészeti tevékenységével kapcsolatos információkat a tervező munkát végző irodák építészei szolgáltatták: Pandapont Mérnöki Iroda 1118 Budapest, Rétköz u. 51/b., Andaházy László /K1 01-5145/06/, Turcsányi Katalin /K2 01-5477/04/ S73 KFT. 1119 Budapest Bártfai u. 8/B, dr. Balogh Péter István /K1 01-5119/03/; Real Terv Építésziroda Kft. 1029 Budapest, Tátra u. 7., Albrecht Beáta /É1 01-0516/05/, Major György /BÉ1 13-0848/05/, Baratta Egon /T1 01-7761/, Dr. Tóth Péter /01-6610/, Tóth Zoltán /V-1 01 0702/ A költségeket a tervezésben elfogadott normatívákkal és a tervezők által megadott irányszámokkal kalkulálták. 2007-ben, a tervezést megelőzően az Önkormányzat és az EAT-t készítő munkacsoport szakemberei mélyinterjúkat készítettek az akcióterület meghatározó érintettjeivel, valamint a kerület meghatározó vállalkozóival. A lakossági igényeket 2007. június 12-én egy nyílt tervezői nap során mérték fel. A nyílt napon a kerületi polgárok megismerkedhettek az akcióterület KSZT programjavaslatával, valamint kérdőívek és mélyinterjúk keretében megfogalmazták a kerületközpont legfontosabb problémáit és ezzel segítették a fejlesztési pontok meghatározását. A célcsoport kezdetektől történő aktív bevonása teszi lehetővé, hogy egy, a valós igényeken alapuló, komplex fejlesztés valósulhasson meg Rákoskeresztúron. A mélyinterjúk és a tervezői nap eredményeit részletesen a 12. Mellékletek fejezetben mutatjuk be.

29 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 4 Helyzetelemzés 4.1 Előző időszak fejlesztései és az akcióterület szabályozási terve A megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása során a fogalmi meghatározásnak, a korábbi pályázati lehetőségeknek (Phare ORPHEUS, NFT I. ROP 2.2-es intézkedés, fővárosi önkormányzat által támogatott panel-rehabilitáció) és a jelen pályázati felhívásnak megfelelően a lakásállomány feljavítása, a lakás-, háztömb-, és utcaszerkezet átalakítása, valamint a lakókörnyezet színvonalának emelése érdekében tervezett és megvalósult intézkedésekre összpontosítunk. Tekintettel arra, hogy az AT és a benyújtásra kerülő pályázat a kerületközpont fejlesztését célozza, azok a fejlesztések kerültek kiemelésre, melyek tartalma kapcsolódik a konstrukció keretében támogatható tevékenységekhez: közterületek kialakítása és felújítása; a történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése; épületek felújítása a gazdasági és társadalmi tevékenységek kiszolgálására; közösségi és kulturális célú épületek átalakítása, bővítése; ingatlanvásárlási és bontási tevékenységek; közművek felújítása; térfigyelő rendszerek kialakítása a közterületeken; támogatás/hozzájárulás nyújtása kis- és középvállalkozások, vagy non-profit szervezetek által üzemeltetett helyiségek felújításához; kulturális, szabadidő és sport-létesítmények, játszóterek kialakítása; közösségi intézmények energiahatékonysági beruházásai; akadálymentesítés. A korábbi lehetőségeket tekintve szükséges kiemelni, hogy a XVII. kerület a Phare ORPHEUS és az NFT I. ROP 2.2-es intézkedés keretében biztosított pályázati forrásokból támogatásban nem részesült. Városrehabilitációs tevékenységek megvalósítására és a kerületközpont kialakítására önerőből és magán beruházásokból tervezett, és éppen a források hiánya miatt meg nem valósult fejlesztési koncepciók (részletes rendezési tervek) születtek. Az ismertetésre kerülő két rendezési terv kidolgozását a kerület földrajzi elhelyezkedése, a fővárosi általános rendezési, majd településszerkezeti tervei szerint a kerületközpont által betöltendő funkciók, valamint a nagyarányú lakásépítés, beköltözés, és népesség-növekedés alapozták meg. Bár a két egymásra épülő fejlesztési koncepció elkészítése nem az elmúlt tíz évre datálható, áttekintésük nélkülözhetetlen annak érzékeltetésére, hogy a valós igényekre támaszkodó tervezett beruházásokkal szemben mily csekély mértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt évtizedben. A helyzetet jól szemlélteti a kerületfejlesztési koncepció következő megállapítása: a 90-es évektől kezdődve a lakótelepi kerületközpont magára maradt, semmilyen lényegesebb fejlesztési forráshoz nem jutott hozzá.

30 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületközpont kialakítására vonatkozó részletes rendezési tervek XVII. KERÜLET Rákoskeresztúr központ Részletes Rendezési Terve (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat 1990.) Az előzményeket illetően a terv készítői az 1985-ös Budapesti Agglomeráció Regionális Rendezési Tervére utalnak vissza, mely célkitűzésként jelöli meg Rákoskeresztúr teljes körű középfokú központtá válását. A középfokú központ alatt egészségügyi, közművelődési és közoktatási, kereskedelmi, illetve szolgáltatási funkciók ellátását értik nemcsak a szűken értelmezett kerületben, hanem abban az agglomerációs településcsoportban is, melybe a (tervezett) központ illeszkedik. Az említett funkciók ellátásának szükségességét az 1988-as Budapest Új Általános Rendezési Terve megerősíti, hangsúlyozva az övezet kerület- és településcsoport-központ szerepét. A rendezési terv készítésének indoka egyszerű: a kerületközpont eddigi fejlesztése elsősorban lakóterületi fejlesztéseket jelentett, mely jelenlegi formájában nem képes a társadalmi, kulturális, oktatási, szórakozási igények kielégítésére, vagyis nem tudja betölteni az ismertetett tervekben neki szánt szerepet. A koncepció vizsgálati munkarészei a nyomasztó intézmény- és sportterület-ínség mielőbbi enyhítésére, valamint a későbbi tervekben is mindig megjelenő kérdésre, a buszpályaudvar áthelyezésének szükségességére mutattak rá. Ez utóbbi ugyanis súlyos zaj- és környezeti terhelést jelent, ami mielőbbi beavatkozást igényel. Az autóbusz-pályaudvar elhelyezésére két terv is született: az első a jelenlegi elágazástól keletre a Péceli út mentén jelölt volna ki egy területet, míg a második javaslat szerint a pályaudvart a Rákos-patak és a Ferihegyi út által határolt zöld területre kéne telepíteni. 1 A részletes rendezési terv program munkarésze az alábbi főbb tevékenységeket jelöli meg: Intézményhálózat-program/intézményfejlesztést a központi funkciók kiteljesedése érdekében; Megfelelő terület-felhasználás, ami kihasználja a terület értékeit anélkül, hogy túlterhelné; Gyalogos és zöld felületek kialakítása, lehetőség szerint elválasztva a közúti közlekedéstől; Ennek megfelelően a terület-felhasználási javaslat a Pesti út Ferihegyi út Malomárok Kántor utca Csabai út átalakítását, funkcióváltását irányozta elő. A terület fejlesztése a jelenlegi piac bővítését, Rákospatak-parti közpark kialakítását, egy irodaház, középiskola, sportcsarnok és rendezvényterem felépítését, zöldövezeti szabadidőközpont, sportpályák, bicikli utak kialakítását, valamint új szaküzletek telepítését foglalta magába. 1 2008-ban a Fővárosi Önkormányzat, a BKV Zrt. és a kerületi önkormányzat megállapodott arról, hogy forgalomátszervezéssel jelentősen csökkenti a buszpályaudvaron végállomásozó autóbuszok számát (15-ről 4-re). A 2008- as BKV Paraméterkönyv ennek szellemében elfogadásra került, így áthelyezés nélkül is megoldható a zaj- és környezeti terhelés csökkentése, valamint a kényszerátszállások száma is jelentősen csökken.

31 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Rákoskeresztúr kerületközpont Részletes Rendezési Terve, Vizsgálat és Program (Vadász Építőművész Kft., Schőmer Urbanoconsult Kft., BUVÁTI Rt., Budapest Consult Kft. 1993-94) A készítők a már bemutatott BVTV 1-1116-3/89.I. törzsszámú tervre utalnak vissza, mely vizsgálatait és javaslatait aktualizálták és kibővítették. A terv műleírásában ismét kifejtésre kerül, hogy Budapest településrendezési terveiben régóta megfogalmazódott az igény, hogy Rákoskeresztúr agglomerációs központi szerepkört vállaljon, ám a pontos feladatkört és funkciókat még nem sikerült meghatározni. A dokumentum egyértelműen rávilágít arra, hogy az intézményhálózat fejlesztése nagyfokú lemaradást mutat, a terület a kerületközponti funkcióját csak jelentős intézménybővítés (mennyiségi és minőségi) végrehajtásával képes ellátni. A korábbi koncepciókhoz hasonlóan ismét megjelenik a buszpályaudvar áthelyezésének kérdése. Erre a tervezők három alternatívát fogalmaztak meg, melyek közül a képviselő testület 1992. december 11-i ülésén az A változatot (Ferihegyi út Vasút sor kereszteződésének délkeleti szektorában, szemben a jelenlegi Rákosligeti vasúti megállóval) támogatta. A tervezés a döntésnek megfelelően folyt tovább, részletes beépítési tervet, övezetmódosítási javaslatot (a teljes több mint 90 ha-t magába foglaló tervezési területre vonatkozóan) és építészeti műleírást készítettek. Az övezetmódosítási javaslatot és az egyes övezeteket az alábbi ábra mutatja. 2. ábra: Rákoskeresztúr kerületközpont Részletes Rendezési Terv (1993-94) övezetmódosítási javaslata? 0 5 Magyarázat 33: kerületközpont? 0 5? 3 4 intézményei számára kijelölt terület 6 0 35: jelentős 0 2 7 2 7 1? 0 5 5 1 zöldfelületet igénylő 7 1 5 1? 7 1 7 2 intézmények számára 0 5 7 1 kijelölt terület 7 1 0 5 5 1 3 5 0 5 0 5 0 5 02: városias 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 5 0 5 3 5 3 3 3 30 2 0 2 0 2 03 23 0 5 3 3 0 2 0 2 0 50 5 0 5 0 5 0 5 0 5 0 5 3 4 1 3 3 3? 0 5? 0 5 0 5 Forrás: XVII. kerület Szabályozási Terve Vizsgálati munkarész, 2_pont: Forrás és előzményfeltárás (MŰ-HELY Rt. 2000.) és az eredeti terv övezeti javaslat-lapja 0 2 0 5 0 5 0 5 beépítésre kijelölt lakóterület 05: laza beépítésre kijelölt lakóterület 71: közpark számára kijelölt zöldterület 60: közlekedési terület

32 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületközpont fejlesztésére megfogalmazott építészeti koncepció alapötlete, hogy a Pesti út felett épülő üzletházak felső szintjeit gyalogos híddal kell összekötni. Sarkonként tekintve a koncepcióban az alábbi épületek kialakítását tervezték: Ferihegyi út Pesti út kereszteződésének dél-nyugati tömbje: (jelenleg itt található az OTP és Posta épülete). Az akkori ABC-re (jelenleg Plus áruház épülete) emeletráépítés, kombinálva földalatti parkoló kialakításával és süllyesztett árufeltöltő megoldással. Az így üzletházzá bővült ABC első emeletéről gyalogos felüljáró vezetett volna a szemközti, buszpályaudvar területén épülő üzletházhoz. Észak-nyugati tömb: A meglévő buszpályaudvar helyére üzletházat terveztek. Ezzel a mögötte lévő két tíz emeletes ház az üzletközpont és a piac közé szorul, ami az alsó szintek lakásainak elértéktelenedéséhez vezet. A tervek szerint vásárlással és színvonalas átépítéssel itt is kisebb üzletek kerülnek kialakításra. Javasolták a piac bővítését emeletráépítéssel, ahova az ABC-től indított, és az új üzletházat keresztező gyalogos felüljáró vezet. A későbbi tervekben az észak-nyugati tömb üzletháza és a piac közötti gyalogos átkötő már nem jelenik meg. Észak-keleti tömb: Erre a területre éttermet és bolhapiacot terveztek, ahova a piac emeletéről szintén gyalogos felüljáró vezet. A gyalogosok innen északi irányba haladva egy kisebb városi terekre, passzázsokra fűzött kereskedelmi centrumhoz érnének, ahol kereskedelmi egységek, (piac, áruházak) a vendéglátás és szolgáltatás intézményeinek elhelyezését javasolták. Az épületegyüttestől északra, a Rákos-patak zöldjéhez kapcsolódóan olyan intézményeket terveztek, melyek illenek a zöld felületi funkciókhoz (iskolák és sportlétesítmények). Dél-keleti tömb: A jelenleg is álló földszintes üzletépület fölé kiállítótermet, vagy egyéb csekély gazdasági forgalmú létesítményt javasoltak. A bemutatott, valós hiányosságokon és igényeken alapuló koncepciók közül azonban egy sem valósult meg. Amint az ismertetésre került, a nagy lakótelep beruházások után a 90-es évektől a kerület külső források/támogatások hiányában teljesen magára maradt. Az egyetlen programszerű beavatkozást és támogatást e térségben a Fővárosi városrehabilitációs keretből többségében a panel-lakások felújítására fordított pénzeszközök jelentették. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kerület földrajzi elhelyezkedése következtében nem tartozik bele a városrehabilitáció belső súlyponti területébe és az átmeneti súlyponti területébe sem. Helyette a 2/2005. (II.10.) Fővárosi Közgyűlési rendelet II. fejezetének 6 a) pontja értelmében városrehabilitációs célterületeket jelöltek ki (A rendelet erre a lakótelepeken, kiemelt főútvonalak mentén, valamint a kerületközpont területén biztosít lehetőséget.).