Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3. A fejlesztési program gesztor szervezetének bemutatása... 7 4. A fejlesztési program hátterének bemutatása... 7 4.1. Érintett földrajzi terület bemutatása... 7 4.2. Releváns jogszabályi környezet bemutatása... 9 4.3. Szakpolitikai háttérbemutatása... 10 4.3.1 A fejlesztési program döntési folyamata... 10 4.3.2 A fejlesztési program tartalmi illeszkedése a szakpolitikai környezethez... 11 5. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése... 13 6. A cél elérése érdekében fejlesztendő tevékenység... 13 7. A fejlesztési program forrás ütemezése és eredménymutatói... 16 7.1 Kockázatok elemzése... 17 8. Kapcsolódó projektek... 20 9. Felhasznált források... 20 1. számú melléklet 21 2
Előszó Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) célja, hogy az operatív program tervezői számára olyan információkat szolgáltasson a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek betekintést engednek az előkészítés alatt álló programok és projektek részletesebb szakmai tartalmába, egyben hozzájárulva e fejlesztések megalapozásához, a magasabb szintű (koncepcionális és stratégiai) dokumentumokhoz való illeszkedésük biztosításához. Ebben az értelemben az EMT kiegészíti, lényegi információk segítségével átláthatóvá és értékelhetővé teszi a releváns fejlesztéseket. 1. Vezetői összefoglaló Jelen előzetes projekt- megvalósíthatósági tanulmány (EMT) a térségi projektgyűjtés és a projektgenerálás során feltárt projektjavaslatok alapján készült, összhangban a Tisza- tavi térség 2014-2020- as fejlesztési időszakra vonatkozó operatív tervdokumentumaival és a Tisza- tó fejlesztési programjaival. A projektgyűjtés során három fő célterület körvonalazódott, amelynek egyike a turizmusfejlesztés. Az EMT kidolgozása során fontos szempont volt, hogy olyan megvalósíthatósági tanulmány készüljön, amelyik illeszkedik a térség hagyományaihoz és adottságaihoz. A Tisza- tó települései kiváló turisztikai adottságokkal rendelkeznek, azonban a bennük rejlő potenciált jelenleg egy- két minta projekten túl - igen csekély mértékben használják ki. A turizmus fellendítéséhez szükséges a turisztikai attrakciók, szolgáltatások fejlesztése, illetve új attrakciók létesítése. Tiszanána, Heves- megyében, Sarud és Kisköre között, a Tiszától 5 kilométerre helyezkedik el, hozzátartozik még a Tisza partján lévő Dinnyéshát üdülő terület. Itt található egy csónak kikötő, amely több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A Dinnyésháti kikötő fejlesztése egy olyan turisztikai attrakció, ami illeszkedve a Heves megyei fejlesztési irányokhoz új vonzerőt biztosít a Tisza- tóra látogató vendégek számára. A Tisza- tó az ország második legnagyobb tavaként kiemelt szerepet tölt be Magyarország turisztikai célpontjai között Tiszanána települése 2011. évben pályázott az ÉMOP 2.1.1/B- 12 keretében az üdülő terület és a kikötő fejlesztésre, de akkor a fejlesztési projekt nem került támogatásra. A kikötő projekt célja, hogy Tiszanána is még aktívabban bekapcsolódjon a Tisza- tó települései számára kitörési lehetőséget jelentő vízi- és szabadidős turizmusba, gondozott vízparti sétány, 3
kerékpáros infrastruktúra, illetve csónak és kishajó kikötő kialakításával. Az eredeti tervek továbbfejlesztésével Tiszanána- Dinnyéshát üdülő területén komplex turisztikai fejlesztés, kerékpáros szerviz és pihenőhely, valamint kerékpár út és információs pont kiépítése, továbbá kedvtelési célú csónak és vitorláskikötő fejlesztése, iszaptalantó kialakítása, valamint a parti sétány és faházas kemping kerülne kiépítése. A megcélzott infrastrukturális fejlesztés eredményeként csökken a turisztika infrastruktúra erősen szezonális kihasználtsága (hosszabb időszakban várhatóak a vendégek), növekszik a vendég éjszakák száma, javul az odalátogatók kiszolgálásának színvonala. A projekt megvalósítása esetén, elsősorban a diákok, fiatalok, családosok, horgászok és vízi sportolók növekvő látogatása várható a településen. A vendégek számának megsokszorozása miatt a szálláshelyek, vendéglátó- ipari létesítmények javuló kihasználtsága várható, amely javítja az ott élők munka lehetőségét, emeli a turizmusból származó bevételeket, ezzel direkt módon csökkenti a munkanélküliséget és javítja az életszínvonalat és áttételesen a település lakosság megtartó képességét A projekt tervezett megvalósítási költségei elérik a bruttó 400 millió forintot A projekthez kapcsoló direkt foglalkoztatás bővülés 3 fő. Várható bevételek az első 5 évben: - jegybevételek: 12 millió Ft - kikötő bevétele: 30 millió Ft - kerékpár szerviz szolgáltatás: 1 millió Ft - melegkonyhai bevételek: 10 millió Ft Összesen kb. 58 millió Ft. Várható kiadások az első 5 évben: - bérek és járulékai: 10 millió Ft - karbantartás: 3 millió Ft - marketing: 3 millió Ft - bérleti díjak és egyéb költségek: 10 millió Ft Összesen: kb. 31 millió Ft A projekt illeszkedése a jelenleg aktuális magasabb szintű tervezési koncepciókhoz: Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020) és Heves megye területfejlesztési programja (2014-2020) 4
Heves megye integrált területi programja (ITP) A projekt a következő célkitűzésekhez illeszkedik: Átfogó célkitűzés: Versenyképes Heves Megye (HMITP1), Kapcsolódó TOP intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés címen (TOP- 1.2.1-15) A célkitűzéssel kapcsolatos, a projekt megvalósulásával teljesíthető, elvárások: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése 5
2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozásához kapcsolódóan egy alkalommal térségi projektgyűjtési és projektgenerálási egyeztető rendezvény került megrendezésre, illetve ezen felül személyes és telefonos konzultációk is történtek az érintettekkel. A projektgenerálás során fontos szempont volt a 2014-2020-as tervezési időszakot megelőző projektgyűjtések eredményének integrálása a jelenlegi fejlesztési elképzelésekhez. Tisznána település turisztikai adottságai PROGRAM CÉLKÖZÖNSÉG TURISZTIKAI VONZERŐ Csónak Kikötő horgászok, kirándulók a település egyik meghatározó szolgáltatója Szabad strand iskolai táborok, településre látogatók a Tisza- tó egyik leg tisztább vizű strandja Faházas kemping belföldi és külföldi turisták infrastruktúrával ellátott nomád szálláshely nyilvántartott szállásadók főleg a nyári szezonban családok, baráti társaságok eltérő szolgáltatási színvonal Templom vallási turizmus jó állapot Kajak- kenu kölcsönzés Aktív turizmus csekély kihasználtság Faluház nyaralók népszerű program Játszótér nincs nincs Múzeum, gyűjtemény nincs nincs Emlékművek, szobrok turisták átlagos állapot Állatpark gyerekek, csoportok nincs Javasolt projekt tartalma Tiszanána- Dinnyéshát belterületi üdülő övezetében lévő csónak kikötő és környezete fejlesztése. A csónakkikötő bővítése, hogy az korszerű, minden igényt kielégítő, a kedvtelési célú kishajók befogadására, karbantartására és infrastrukturális ellátások szolgáltatására is alkalmas legyen. A meder kotrása a kikötőhöz környezetében, valamint iszaptalanító kialakítása. A kapcsolódó terület rendbe tétele, sétány kiépítése, faházakkal rendelkező 6
kemping kialakítása. Kerékpáros turisztikai infrastruktúra fejlesztése, információs pont, szerviz, pihenőhely kialakítása. 3. A fejlesztési program gesztor szervezetének bemutatása A fejlesztési program gesztor szervezete Tiszanána önkormányzata. A település polgármestere és alpolgármestere több évtizedes projekt vezetői, idegenforgalmi tapasztalattal, valamint kiváló helyismerettel rendelkezik. Az önkormányzat alkalmazásában állnak olyan szakemberek (okleveles területfejlesztő), akik a projekt előkészítésében részt vettek és képesek a projekt sikeres megvalósításában és menedzselésére. Projektben neve közreműködő Feladata Elérhetősége dr. Tóth József Projektmenedzser 36/366-100 4. A fejlesztési program hátterének bemutatása 4.1. Érintett földrajzi terület bemutatása Keleten Saruddal, északon Kömlővel, nyugaton Kiskörével határos. Déli határát a Tisza folyó alkotja, mely a községtől 5 km re fekszik. A község határa a Mátra Bükkalja, hevesi homokhát és a Tiszavölgye nagy tájegységen belül a Tiszavölgye tájhoz tartozik. Felszíne alföldi sík. A tengerszint fölötti magassága átlag 100 méter. A Tiszától néhány kilométerre északra eső, szabályos alaprajzú, út menti falu, déli és északkeleti részén egy- egy templommal. Kisköre, Poroszló és Füzesabony irányában vezető útjai révén az országúti közlekedés kisebb 7
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány - Tiszanána kikötő fejlesztése projekt jelentőségű gócpontja. A 2500 lelket számláló faluban számos az önkormányzat által működtetett intézmény, civil szervezetek, és gazdasági vállalkozások működnek. A TERÜLETI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA: Tiszanánára is jellemző a, ami a járás legtöbb kis településére: - történelmileg kialakult, többszörösen hátrányos helyzet, amelynek a legfőbb összetevői: = a társadalmi és gazdasági szempontból belső perifériális helyzet, = a közlekedési kapcsolathiányok, = a térség mezőgazdasági jellege, = a hátrányos társadalmi helyzet. A hátrányos helyzetből való kiemelkedés egyik leginkább meghatározó eleme a Tisza és a Tisza- tó, illetve az ezekhez való fokozatos visszafordulás lehet. A tó mostanra felértékelődött, természetvédelmi- ökológiai jelentősége és turisztikai szerepe megkívánja a közelmúltig meghatározó mezőgazdaság fokozatos, irányított átalakítását (művelési struktúraváltás), valamint a térség turisztikai szolgáltatásainak továbbfejlesztését. A minőségi turizmus gazdasági jelentősége, munkahelyteremtő képessége a térség szempontjából különleges fontosságú lehet. Bár a lakosság megélhetését teljes körűen önmagában nem biztosítja, de a jövőben motorja lehet a gazdasági és szerkezeti átalakulásnak. 8
Kerékpáros nyomvonalak jelenleg főleg a jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatók önállóan kiépítve, így elsősorban belterületi forgalmi igényt elégítenek ki. A turisztikai célú kerékpározás az utóbbi időben van fellendülőben, melynek oka a természeti helyekre irányuló kirándulás növekvő népszerűsége. Nyaranta autóval járható a Tisza- tó, ill. a Tisza gátja Poroszlótól Tiszafüredig, amely kiegészítésekkel alkalmas lehet a Tisza- tó körüli kerékpáros nyomvonal kialakítására. Ez a Tisza- tó körüli kerékpárút magában foglalja az EuroVelo 11. sz. útvonalának (Zemplén Bodrog Tisza menti kerékpárút) egy részét is. A körgyűrűhöz kapcsolódhatnak sugárirányú kerékpáros nyomvonalak és a területet érintő egyéb kerékpáros nyomvonalak is. (Ezek kiépítése a kerékpáros turizmust segítő egyéb létesítményekkel- pihenőhelyek, kerékpárkölcsönző, szerviz, kerékpártárolók- együtt kívánatos.) 4.2. Releváns jogszabályi környezet bemutatása A fejlesztési program előkészítését és megvalósítását befolyásoló, e folyamatokra érdemben kiható jogszabályok bemutatása. 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rögzíti. A fejlesztési program előkészítése során fokozottan kell ügyelni - a Heves Városi ITS- en kívül a Heves Megyei Integrált Területi Programhoz (ITP) való illeszkedésre is, amely költségvetési kereteket és indikátorelvárásokat határoz meg, valamint - biztosítandó a megyei integrált célokhoz való igazodást - értékelési szempontokat is rögzít. A 2014 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Kormányrendeletben a jogalkotó többek között meghatározza a megyei önkormányzatok tervezésre és annak végrehajtására vonatkozó szerepét is. A rendelet - jelen projekt előkészítésének szempontjából egyik releváns rendelkezése a területi szereplő, jelen esetben a Heves Megyei Önkormányzat szerepéről szól az ITP összeállításában és végrehajtásában. A Heves Megyei Önkormányzat feladatai a rendelet 19. - a szerint: a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket, b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP- t és kezdeményezheti annak módosítását, c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat, d) e rendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntés- előkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti, 9
e)86 adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához, f) végrehajtja az ITP- t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában. 1702/2014. (XII.13.) számú Kormányhatározat A Kormányhatározat a 2014 2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szól. A Kormányhatározatban egyrészt rögzítik, hogy a TOP keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával megyei és megyei jogú városi szinteken zajlik és a megyei tervezési feladatokat - megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan - a megyei önkormányzat az érintett települési önkormányzatok bevonásával végzi el. Másrészt a határozat rögzíti a megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását (ez a TOP- os összeg Heves megyében 41,69 milliárd Ft). Heves megye által - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rend szerint - vezetett integrált tervezés egyik releváns eredményterméke Heves Megye Integrált Területi Programja (ITP), amelyre az előkészítés során különösen ügyelni kell. 4.3. Szakpolitikai háttérbemutatása 4.3.1 A fejlesztési program döntési folyamata Az 1996. évi XXI. Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását követően 2012. január 1- től a területi szintű területfejlesztési, tervezési feladatok megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A törvény értelmében a Heves Megyei Önkormányzat hangolja össze a kormányzat, az önkormányzatok, valamint az önkormányzatok fenntartásában/tulajdonában működő szervezetek és a megyei gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A megyei szintű területfejlesztési dokumentumok - Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020) és Heves megye területfejlesztési programja (2014-2020) - kidolgozásának legfontosabb lépései a következők voltak: Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció kidolgozásának előkészítése, a fejlesztési törekvések feltérképezése Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció partnerségi tervének elkészítése és közgyűlési elfogadása 10
Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetértékelő munkarészének elkészítése és közgyűlési elfogadása, A Koncepció javaslattevő munkarészének kidolgozása, annak 45 napos véleményezési eljárásra bocsátása, egyeztető fórumok, konferenciák megtartása a partnerség jegyében, Heves Megyei Területfejlesztési Program elkészítésével kapcsolatos, a Koncepciónál már vázolt intézkedések megtétele, Folyamatos szakmai konzultáció a kormányzattal, az Irányító Hatósággal Ezt követősen a Heves Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez elkészítette a Heves Megye Integrált Területi Programját (ITP) a TOP- ban meghatározott szakmai és forráskeretek között. Az ITP összeállításának menetét, tartalmát, illetve végrehajtásának feltételeit a 2014 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg. 4.3.2 A fejlesztési program tartalmi illeszkedése a szakpolitikai környezethez A tartalmi illeszkedést a fent ábrázolt struktúra mentén, megyei és települési szinten elkészült és elfogadott tervezési dokumentumok alapján mutatjuk be. 4.3.2.1 Megyei szintű illeszkedés Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020) és Heves megye területfejlesztési programja (2014-2020) A Heves Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020) prioritásai, intézkedései és beavatkozásai közül a jelen projekt a következőkhöz illeszkedik A projekt a következő célkitűzésekhez illeszkedik: Átfogó célkitűzés: Versenyképes Heves Megye (HMITP1), Kapcsolódó TOP intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés címen (TOP- 1.2.1-15) A célkitűzéssel kapcsolatos, a projekt megvalósulásával teljesíthető, elvárások: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése 11
12
5. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A turizmus az utóbbi évtizedben a Tisza- tó környezetének fontos gazdasági tevékenységévé vált. A térség több olyan adottsággal is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. A fő vonzerők között a Tisza- tóra épülő horgászati, fürdési, és vízi sportolási lehetőségek, a tiszai evezés, a kerékpározás, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Tisza- tavi Madárrezervátumának látogathatósága emelhető ki. A térség termálfürdői gyógy és wellness szolgáltatásokkal, valamint az egyes települések rendezvényei számítanak még jelentősebb vonzerőnek. A térségben meglevő turisztikai termékek versenyképességét negatívan befolyásolja a környezeti kultúra alacsony színvonala, a természeti értékek nem megfelelő védelme, a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek, a szállás és vendéglátás helyenkénti kezdetlegessége, és az egymást segítő turisztikai termékek hiánya, összehangolt marketingje. A rövid szezon miatt a beruházások megtérülése hosszú, a kialakított árak sokszor nincsenek arányban a szolgáltatások minőségével. Az ágazat fejlődésének középpontjában a meglévő vonzerőkre építve, a tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésével az ökoturizmus, falusi turizmus, termálturizmus, kerékpáros és lovasturizmus, horgász-, vadász- és vízi turizmus, a kulturális turizmus, valamint a gasztronómiai- és borturizmus állhat. A kínálatba területileg a Tisza- tó közvetlen környékén túl a tágabb térség is sikeresen bevonható. A környezeti állapot és a természeti értékek megóvása és javítása a térség fejlődésének egyik záloga. A magasabb színvonalú turisztikai infrastruktúra, a kemping, a vízparti sétány, a kerékpáros infrastruktúra kikötő fejlesztése fizetőképesebb közönséget fog vonzani és várhatóan megnövekszik a településre látogató kerékpáros turisták, illetve a vízi turizmusban résztvevők száma. 6. A cél elérése érdekében fejlesztendő tevékenység A fejlesztési célok és irányok vizsgálatakor figyelembe kell vennünk a tervezés hierarchiáját, amely Magyarország esetében a következő: európai uniós szint, makro regionális szint (Duna- régió), nemzeti szint, régiós/megyei szint, járási szint. A célhierarchia alsóbb szintjein lévő elemeknek összhangban kell állniuk a magasabb szinten meghatározott célokkal. Az Európai Unió az Európa 2020 stratégia megvalósításának elősegítése érdekében meghatározta a Közös Stratégiai Keretet, amely iránymutatásként szolgál a pénzügyi alapok (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) forráselosztásához. Ehhez kapcsolódóan az EU a 2014-2020- as időszakra 11 tematikus célkitűzést7 határozott meg. A hazai operatív programok is ennek mentén kerültek megtervezésre. A 2014-2020- as fejlesztéspolitikai időszakra elkészült a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (1/2014 (I. 3.) OGY határozat), amely az EU és 13
hazánk közötti Partnerségi Megállapodás alapját képezi, kijelöli a hazai fejlesztési és területfejlesztési politikai kereteket, célokat és prioritásokat. A koncepció kiemeli, hogy Magyarország fekvése, természeti adottságai és kulturális öröksége következtében kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, megfelelőek az adottságok a vízi-, öko-, lovas-, kerékpáros-, falusi és kulturális turizmus bővülése számára. A vidéki területen élők számára kitörési pont lehet az ökoturizmus fejlesztése, amely a természeti értékek megőrzése mellett segíti a vidéki lakosság megélhetését. A koncepció Magyarország hosszútávú fejlődéséhez 4 átfogó és 13 specifikus célt határoz meg, amelyek közül több is kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetten a megvalósítandó Tisza- tó menti turisztikai fejlesztéshez. Átfogó célkitűzés: Versenyképes Heves Megye (HMITP1), Kapcsolódó TOP intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés címen (TOP- 1.2.1-15) A célkitűzéssel kapcsolatos, a projekt megvalósulásával teljesíthető, elvárások: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A beavatkozás elsősorban a vízpart kiépített felületei és a kikötői kapacitás fejlesztését tartalmazza. Tiszanána kedvtelési célú kikötőjének kialakítása során a jelenlegi csónakkikötőből egy természeti-, funkcionális- és esztétikai értékekkel bővelkedő, környezet jönne létre. A területen nagyarányú funkciófejlesztést szükséges előirányozni, amely az alapvető infrastrukturális fejlesztéseken túl minden egyes korosztályra gondoló, aktív pihenést biztosító rekreációs-, játszó- és sportolási funkciókat is bővíti. Ennek alapján a gyermekek számára játszótér, a családok számára kerékpár és javító műhely, a felnőttek számára pedig kikötői kiszolgálói létesítmények kerülnek kialakításra. A faházas kemping és a kikötő használatának szempontjából elengedhetetlen a különféle belső feltáró utak és kerékpár utak biztosítása. A belső úthálózatot vízáteresztő burkolattal kell ellátni, hogy a keletkező csapadékvizet egyből vissza lehessen juttatni a zöldfelületek irányába. Az egyetemes tervezési elveket felhasználva az akadálymentes használatot is biztosítani kell. Kihelyezésre kerülnének padok, hulladékgyűjtő edények (szelektív), kerékpártámaszok, ivókutak, információs táblák, stb. A közbiztonság céljából térfigyelő kamerarendszeren túl térvilágítás is kiépítésre kerülne, hiszen ez is teljes mértékben hiányzik a terültről. Bizonyos szakaszokon kerítés építése is szükséges a telepítendő funkciók védelmének céljából. A beavatkozás részeként közműfejlesztés is végbemegy a területen. A terület maximális használatának céljából ivóvíz- és elektromos hálózat fejlesztés is szükséges (ivókút, 14
öntözőhálózat, elektromos kiállások, tb.). Tervezett tevékenységek, funkciók Kikötőfejlesztés Kiszolgáló létesítmények kialakítása Kerékpár út kialakítása Kerékpár szerelő műhely kialakítása Kemping és faházak kialakítása Sétány kialakítása Egyéb fejlesztési elemek Használati funkció fejlesztés Belső feltáró utak, pihenőfelületek kialakítása (vízáteresztő burkolat) Akadálymentes (egyetemes- ) tervezési elvek alkalmazása Utcabútorok és berendezési tárgyak telepítése (pad, hulladékgyűjtő edény, ivókút, információs tábla, kerékpártároló, stb.) Zárható pavilon építése (nyilvános WC, sportszer kölcsönző, vendéglátó egység) Közbiztonsági fejlesztés Részleges bekerítettség biztosítása Térvilágítás kialakítása Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Közműfejlesztés Meglévő légvezeték kiváltása területe Ivóvíz- (ivókutak számára) és locsolóvíz hálózat kiépítése Elektromos hálózat kiépítése (parkfunkciók számára) 15
7. A fejlesztési program forrás ütemezése és eredménymutatói 1. számú táblázat: A Tiszanánai kikötő fejlesztési program pénzügyi ütemterve1 Fejlesztési program megnevezése Faházas kemping - 50 kiépítése Kikötő fejlesztése - 150 Kerékpár út kiépítése - 200 Iszatalanító kialakítása - 75 Sétány kiéptése - 25 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Összesen: 400 2. számú táblázat: A Tiszanánai kikötő fejlesztési program eredményességét mérő mutatók Fejlesztési program megnevezése Bázis érték Célérték (2022) Forrás (2015) A falut felkereső turisták száma 2000 8000 A kikötő vendégeinek a száma 400 1200 A helyi szállásadók vendégeinek a 450 1500 száma 2600 7000 Vendégéjszakák száma Áthaladó kerékpáros turisták 200 1000 száma A Strand vendégeinek a száma 1000 3000 Idegenforgalmi adó bevétel összege (eft) 1400 4000 1 Forrás megjelölése (támogatási összeg, millió Ft). Kérjük az egyes cellákban az adott évben felhasználni tervezett támogatási összeget megadni. Az utolsó sorban kérjük az adott évi kumulált összegeket megadni. 16
7.1 Kockázatok elemzése A kockázat elemzés célja, hogy számba vegye mindazon tényezőket, mely a fejlesztési program különböző területeit érintik, hogy már a tervezés fázisában fel lehessen készülni a kockázati tényezők megvalósulásának eseteire. Ilyen tényezők lehetnek: Technológiai kockázatok Pénzügyi- gazdasági és fenntarthatósági kockázatok Műszaki, kivitelezési kockázatok Intézményi/szabályozói kockázatok A módszertan alapján felsorolásra kerülnek a kockázatok, elemzésre kerül a bekövetkezési valószínűség, kiváltott hatás. KOCKÁZAT KATEGÓRÁJA KOCKÁZAT LEÍRÁSA LÉTREJÖTTE OKAI HATÁSA KOCKÁZA- TKEZELÉS VALÓ SZÍ- NŰSÉ G TECHNOLÓGI A A Sarudon megvalósítani tervezett beruházásnak nincs olyan eleme, amely megvalósítási vagy üzemeletetési kockázatot jelenthetne. nem releváns nem relevánsa nem szükséges nincs PÉNZÜGYI - ütemezés a megvalósítás megkezdéséne k csúszása támogatási szerződés hatálybalépésén ek elhúzódása Az építkezés megkezdése csúszik Részletes megvalósít hatósági tanulmány elkészítése, szerződésk ötés. maga s 17
- Építés költsége A beruházás költsége nem árajánlaton, tervezői költségbecslés en alapulnak, hanem csak becsült értékek. A ténylegesen bekért árajánlatok, tervezői költségbecslések az előzetes megvalósíthatós ági tanulmányhoz képest magasabb árakat jelölnek meg. A beruházás várható költsége megnövekszik. Pozitív elbírálása esetén a tartalom részletes megtervez ése, és árajánlatok kal, tervezői költségbec sléssel történő alátámaszt ása szükséges. közep es KIVITELEZÉS Nem megfelelő kiviteli tervek, műszaki kivitelezés Rossz minőségű kivitelezés Pótmunka szükséges, a beruházás összköltsége megnövekszik Aktív és felelős műszaki ellenőrzés szükséges közep es INTÉZMÉNYI / SZABÁLYOZÓ I A turizmust szabályozó, jelenleg nem egységes jogszabályozás ban a Tisza- tó térsége nem kap megfelelő hangsúlyt. Más régiók vonzása, lobbi ereje növekszik, Csökkenő fejlesztési források, széthulló, csökkenő gazdasági erejű térség Hatékony érdekérvé nyesítés, térségi képviselet maga s A kockázatelemzés során több olyan tényező került azonosításra, ami magas kockázatot jelent a beruházás megvalósítása szempontjából. Ezek azonban alapvetően külső tényezők, melyek a beruházás belső struktúráját nem veszélyeztetik. A beruházás szempontjából a legfontosabb az, hogy a projekt költségbecslése és műszaki megvalósítása nagy figyelmet kapjon. Továbbá szintén külső kockázati tényező a jogszabályi környezet szétdaraboltsága mind általában véve a turizmust, mind pedig a Tisza- tó térségét illetően. A Tisza- tó jogszabály által kiemelt fejlesztési térséggé emelése hosszú távon segítené a térség fejlődését. 18
A beruházást megelőzően több alacsony bekövetkezési valószínűségű kockázat került azonosításra, melyre fel kell készülni, azonban mindent összevetve jelentős veszélyeztető tényező nem azonosítható. 19
8. Kapcsolódó projektek A projekt elindítása nincs szoros összefüggésben semmilyen fejlesztési programmal. Az attrakció fejlesztéséhez viszont több EU- s program is segítséget nyújthat. Kiemelt szerepe lehet a kikötő és a rá épülő szolgáltatási kör dinamikus fejlődéséhez a Vidékfejlesztési Program (VP) A projekt megfelelő hátteret jelenthet a vízi turizmusra épülő eszközök és fejlesztések megvalósításához, akár gyártás, akár innováció fejlesztése terén (GINOP) A természetvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a természeti értékek védelmével kapcsolatban megfelelő forrásokhoz juthatunk a Környezeti És Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). 9. Felhasznált források Felhasznált jogszabályok: - 1005/2016. (I.18.) Korm. határozat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról - 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról - 1012/2016. (I.20.) Korm. határozat a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról Felhasznált szakpolitikai dokumentumok: - A Tisza- tó Térség Területfejlesztési Program 2014-2020 - A Tisza- tó Turizmusfejlesztési Stratégiája - Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 - Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 - Tisza- tó Nemzeti Program - Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Egyéb felhasznált források: - Hortobágyi Nemzeti Park honlapja, www.hnp.hu - http://natura2000.eea.europa.eu/natura2000/sdf.aspx?site=huhn10002#7 - Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, www.teir.hu - UNESCO Világörökség Magyarországon, www.vilagorokseg.hu - wikipedia.hu 20
Melléklet. Pénzügyi tervek Ellenőrző és pénzügyi elemzés input tábla I. év II. év III. év IV. év V. év Projekt előkészítés 14 283 205 - - - - Ingatlanvásárlás, területszerzés - - - - - Projekt menedzsment 2 000 000 8 160 000 - - - A projekt beruházásainak megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások - 762 000 - - - Képzési szolgáltatás - - - - - Egyéb szolgáltatások 4 300 000 37 779 525 - - - Építés, felújítás, bővítés 134 019 426 269 611 390 - - - Eszközbeszerzések költségei - 74 939 341 - - - Immateriális javak beszerzése - - - - - Adók és közterhek, hatósági díjak - - - - - Tartalék - - - - - Összes elszámolható költség 154 602 631 391 252 256 - - - Üzemeltetési és Karbantartási költségek Összesen Jelenérték I. év II. év III. év Üzemeltetési költségek 233 953 506 103 219 142-795 600 4 034 630 5 809 353 Karbantartási költségek 18 751 405 8 875 065-792 000 831 680 Összesen 252 704 911 112 094 206-795 600 4 826 630 6 641 033 Pótlási költségek Összesen Jelenérték I. év II. év III. év Pótlási költségek 9 900 000 3 756 666 - - - 300 000 Maradványérték Összesen Jelenérték I. év II. év III. év Maradványérték 22725000 6141861,922 0 0 0 Pénzügyi költségek összegzése Összesen Jelenérték I. év II. év III. év Beruházási költség 545 854 887 478 586 332 154 602 631 391 252 256 - Működési költség 262 604 911 115 850 873-795 600 4 826 630 6 341 033 Üzemeltetési költségek 233 953 506 103 219 142-795 600 4 034 630 5 809 353 Karbantartási költségek 18 751 405 8 875 065-792 000 831 680 Pótlási költségek 9 900 000 3 756 666 - - - 300 000 Maradványérték 22 725 000 6 141 862 - - - Összesen 785 734 798 588 295 342 153 807 031 396 078 886 6 341 033 Bevételek Összesen Jelenérték I. év II. év III. év Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak 610 822 000 285 940 777 6 500 000 13 465 000 26 525 000 Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása - - - - - Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás 169 800 000 76 397 061 3 500 000 3 800 000 4 800 000 Egyéb bejövő pénzáram összesen - - - - - Összes bevételi pénzáram 780 622 000 362 337 838 10 000 000 17 265 000 31 325 000 Teljesítménymutató támogatás nélkül Összesen Jelenérték I. év II. év III. év 1. Pénzügyi beruházási költség 545 854 887 478 586 332 154 602 631 391 252 256-2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 252 704 911 112 094 206-795 600 4 826 630 6 641 033 3. Pénzügyi pótlási költség 9 900 000 3 756 666 - - - 300 000 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 808 459 798 594 437 204 153 807 031 396 078 886 6 341 033 5. Pénzügyi működési bevétel 780 622 000 362 337 838 10 000 000 17 265 000 31 325 000 6. Pénzügyi maradványérték 22 725 000 6 141 862 - - - 7. Nettó összes pénzügyi pénzáram 5+6-5 112 798-225 957 505-143 807 031-378 813 886 24 983 967 8. Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) - 225 957 505 9. Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR) - 0,0010 21