Local Implementation Plan Helyi Akcióterv

Local Implementation Plan Helyi Akcióterv Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Helyzetfelmérés és hosszútávú stratégiák a pozitív diszkrimináció jegyében... 5 Zugló, az idősbarát kerület... 5 Virágzó kulturális élet... 5 Gondoskodó környezet és biztonság... 6 Közösségépítés... 7 Idősek Klubjai... 7 Ép testben ép lélek sport, testmozgás... 7 Idősbarát politika... 8 Policy ajánlások a pilot projekt sürgető tényei, SWOT analysis... 10 A probléma...10 A problémához kapcsolódó meglévő erősségek...10 A problémához kapcsolódó meglévő gyengeségek...10 Ajánlások a probléma megoldására, enyhítésére...10 Jogi környezet...12 A Program elkészítésére vonatkozó részletes szabályok:...13 További főbb kapcsolódó jogszabályok...13 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása...14 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal...15 Pilot projektek és jó megoldások a Silver City partnerhálózatból... 16 Galaţi...16 Burgas...16 Treviso...16 Zagreb...17 Maribor...17 Silver City pilot projekt Zuglóban... 18 A helyi akcióterv helyi célcsoportjai...19 2. oldal

A lokális akcióterv gazdasági környezete...19 Monitoring és követhetőség...19 Akcióterv... 20 3. oldal

Bevezetés A Local Implementation Plan dokumentum a Silver City projekt egyik részdokumentuma. A projekt szakmai partnerei által meghatározott formai és tartalmi elemek segítségével segíti a nemzetközi projekt sikerességét. A tanulmány részletesen elemzi Zugló kerület idősbarát lehetőségeit és politikáját, az ebbe teljes mértékben illeszkedő Silver City pilot projektet és környezetét. Zugló idősbarát politikája (elderly friendly policy) következetesen és számos területen érvényesül: egészségügyi szolgáltatások, kulturális élet, közösségépítés, önkéntesség növelése, biztonság növelése, sport támogatása. Az idősek kerületükkel való elégedettsége világosan mérhető, a projekt korábbi tanulmányaiban az attitűdök és motivációk részletesen felmérésre, feldolgozásra és bemutatásra kerültek. A pilot projekt a Silver City projekt előzetes, reprezentatív adatfelvételen alapuló adataira és specialista nemzetközi és hazai szakemberek véleményére alapozottan került kialakításra. Mind a kerület eddigi kiterjedt szakmai munkásságából, mind pedig a primer kvalitatív és kvantitatív felmérések egyértelműen kijelöltek a legtöbb kedvező hatással járó pilot projekt irányát: egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol komplex tudásmegosztás, közösségépítés, önkéntességfejlesztés és esetleges munkaerőpiaci reintegráció zajolhat. Az irány szervesen illeszkedik Zugló eddigi idősbarát politikájába, a különböző lehetőségek és programok egymás erősítik. A pilot projektnek két fő területe van: a közösségi színtér létrehozása illetve a színtér életre keltése, idősek bevonzása és lehetőségeik megnövelése. Az előzetes felmérések és egyeztetések alapján három fő területet sikerült klaszterezni, a pilot projekt mindhárom területen erőteljes válaszokat ad. A pilot projekt ennek érdekében rendkívül tartalomgazdag elképzelésekkel indul el. Nagyon összetett, sokszínű, mind gyakorlati, mind ismeretterjesztő jellegű előadások, tanfolyamok, tudásátadások és megosztások sora indul el a pilot projekt keretén belül. A pilot projekt kulcselemei: Információs Pont, Silver Akadémia, önkéntes és szakmai tanfolyamok, Szomszédsági Önkéntesek toborzása, Szívességbank adatbázis. A pilot projekt szervesen illeszkedik Zugló rövid- és hosszútávú idősbarát politikájába, eredményei multiplikátor jelleggel fognak érvényesülni. 4. oldal

Helyzetfelmérés és hosszútávú stratégiák a pozitív diszkrimináció jegyében Zugló, az idősbarát kerület Zugló Budapest főváros közepes méretű kerülete, területe 18,15 km², több mint 120 000 ember otthona. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezik Pest tüdejének is, 2.400.000 négyzetméter zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zugló lakosságának mintegy 40%-a nyugdíjas korú. Zuglóban a 60 év feletti állampolgárok száma 33 142 fő, az idős személyek nemek szerinti megoszlására a 2/3 nő (21 342 fő) és az 1/3 férfi (11 800 fő) a jellemző. 2011.-ben Zuglóban 36 483 fő részesült nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű rendszeres ellátásban, míg a 2012. év novemberi állománystatisztika alapján 35 513 fő. A kerület lakónépességéhez viszonyítva a 2011. évben 32%, 2012. évben 29%. Zuglóban a nyugellátásokban részesülő személyek teljes ellátásának átlaga 125 451 Ft/fő. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító, jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott rendszeres támogatás. A támogatás a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére állapítható meg. A támogatásban a 2012. évben 36 fő részesült. A 2011. és az azt megelőző évekhez viszonyítva a támogatásban részesülők számában számottevő változás nem következett be. A nyugdíj mellett munkát végző idős népesség aránya Magyarországon (3%), Budapesten e mutató az országos értéknek több mint duplája (7%), de elmarad az EU-15-ök átlagától (8%). Az idősek foglalkoztatása a fővárosban a pénzügyi és kereskedelmi területen jelentős. A munkaerő-piaci részvétel tekintetében nem csak a 60 éven felüli korosztály mondható problematikusnak, hanem az idősödő (50-60 év körüli), még aktív korú korosztályoké is. Erre utal, hogy a fővárosi regisztrált álláskeresők 2011. év decemberi értékek szerint 27%-a az 50 év feletti, 14%-a az 55 év feletti korosztályba tartozott. A pénzbeli ellátások, a szociális pályázati bérlakáshoz jutás során pozitív diszkriminációval segítik a célcsoporthoz tartozókat, a képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletekkel. A közszolgáltatások szervezése során is érvényesül az előnyben részesítés (például a rászoruló, beteg idős személyek szállítását a háziorvosi javaslat alapján az egészségügyi szolgálat saját gépjárművével oldja meg). Az adózók abszolút száma 48 859 fő volt a kerületben; ehhez viszonyítva nagyon magas, 29 906 fő az öregségi nyugdíjban részesülők száma. A korhatár alatti ellátásban 1651 fő, rokkantsági és rehabilitációs ellátásban 2 405 fő részesül. Virágzó kulturális élet A kulturális, közművelődési szolgáltatások egy része kerület minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Az idősek többségének a kultúrára, szórakozásra már nagyon kevés pénze jut. A magas gyógyszerkiadásaik miatt nemigen gondolnak szórakozásra. Igyekeznek kihasználni az egyesületek, idős klubok adta lehetőségeket, ahol ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen jutnak kulturális és szórakozási lehetőséghez. 5. oldal

Az önkormányzat minden évben különös hangsúlyt fektet a helyi közösséget megmozgató, összekovácsoló, a kerület nagyságához igazodó, fesztivál-jellegű rendezvények szervezésére. A kerület változatos kulturális programok szervezésével is biztosítja a kerület lakosai számára a tartalmas együttlét, művelődés és szórakozás lehetőségét (Zuglói Filharmónia zenés koncertjei, Lipták Villa, Cserepes Ház rendezvényei). Zugló hatályos közművelődési és kulturális koncepciója alapelvként a minőséget, sokszínűséget, hozzáférhetőséget és az együttműködést nevezi meg. A Zeneház Zugló egyik büszkesége a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény központi épületében működik, bázisa egy 330 férőhelyes, korszerű stúdióval és nagyzenekari hangversenyek megrendezésére alkalmas, teljesen felszerelt koncertterem. A 2001 januárjában felavatott barokk hangzású orgonájuk egyedülálló Budapesten. A Szent István Király Szimfonikus Zenekar és a Szent István Oratóriumkórus művészi értékeinek, kiemelkedő zenei nevelési tevékenységének megőrzését, továbbfejlesztését hivatott biztosítani. Az együttesek tagjai 90%-ban zuglói lakosok vagy Zuglóban dolgozók. Nagyon jelentős az együttesek közönségbázisa, minden koncertjük teltházas, több ezer embert képesek megmozdítani. A Zuglói Filharmónia programjaival a zuglói-budapesti lakosság valamennyi korosztályának a megszólítását célozza. Több mint ötven éve szerveznek igényes műsorral ifjúsági bérlet-sorozatot. Zuglón kívüli elismertségüket jól jelzi, hogy a Művészetek Palotájában rendszeresen koncerteznek világhírű művészek közreműködésével. Kisgyermekes családok részére Pastorale néven komplex művészeti sorozatot szerveztek, melyben az igényes, élő zenei ismeretterjesztésre vállalkoznak. A zuglói nyugdíjasok részére a Zeneház Nagytermében Tea-koncerteket szerveznek szombatonként. Az önkormányzat támogatásával valósult meg Térzene sorozatuk, mely a tavaszi és őszi szezon jeles ingyenes kerületi kulturális eseménye. 2010 januárjától Csütörtöki kamarazene címmel új program indult, mely a Filharmónia fiatal szólistáinak, kamarazenecsoportjainak bemutatkozását segíti, és elsősorban a kerület középiskolásainak megnyerését célozza közönségként. Gondoskodó környezet és biztonság Az idősek biztonságának két meghatározó eleme az otthonuk védelme, a lakásbetörések megelőzése, a 60 év felettiek áldozattá válásának elkerülése. Az idős állampolgárok a bűnelkövetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. Kevés ismerettel rendelkeznek a potenciális veszélyeket illetően. Feladat az idősek részére az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismeretek terjesztése, felhívni a figyelmüket a fokozottan veszélyeztető bűncselekmények jellegére, részükre figyelemkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok minél szélesebb körben történő eljuttatása. Ezért fontos a személyes biztonság, a saját tulajdonuk védelmében történő segítségnyújtás. A TÁMOP-5.6.1/C kódszámú Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés program keretén belül kiemelt figyelmet fordítanak az idősekre, és az ő felkészítésükre, hogy ne válhassanak bűnelkövetés áldozatává. A program ismeretterjesztő előadásokat tartalmaz, jogi és biztonságtechnikai tanácsadást biztosít, pszichológus segítségével segít a trauma feldolgozásában, valamint az önvédelem verbális és fizikai alapfogásaira is megtanítja az időseket. Az Önkormányzat a nyugdíjasok biztonságérzetének további javítása érdekében több eszközzel is igyekszik segíteni a kerületben élők áldozattá válásának megelőzését. A bűncselekmények megelőzéséhez és otthonaink biztonságának fejlesztéséhez kiváló eszköz a mechanikus behatolás gátló eszközök ajtóra történő felszerelése. Otthonunk Biztonságáért elnevezésű pályázat keretében a nyugellátásban részesülő zuglói lakosok hevederzárak térítésmentesen történő felszerelésére jelentkezhettek. (Összesen 81 db hevederzár került felszerelésre). 6. oldal

A jelenleg használatban levő zuglói térfigyelő kamerarendszer és annak folyamatos bővítése és korszerűsítése is erősíti és javítja kerület közbiztonságát és a lakosság biztonság-érzetét. Közösségépítés A közösségi élet színterei a lakóközösségek ( Virágzó Zugló program), a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. A kerület lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha a különböző tevékenységek során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A helyi közéleti szerep növekedésének ösztönzésére a helyi média, a kerületi újság szolgál. A Liget Galéria a kortárs hazai és külföldi, elsősorban közép-európai képzőművészek színvonalas, főleg szakmai közönség által látogatott kiállítóhelye folyamatosan lehetőséget biztosít képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások bemutatására. Ezen kívül különböző koncertek, akciók, performanszok, vetítés, beszélgetések szerepelnek a programkínálatában. Idősek Klubjai Az önkormányzat a nappali ellátás keretében (idősek klubja) is szervezi a klubtagok részére a programokat. Az Idősek Klubjai folyamatosan gondoskodnak a klubtagok hasznos időtöltéséről, szórakozásáról, magányuk oldásáról, társas kapcsolatok alakulásáról. A programok összeállításánál figyelembe veszik az idősek érdeklődési körét, az igényeit. Népszerűek az irodalmi órák, verses délutánok megtartása, filmvetítés, zenehallgatás. A klubtagok szeretnek kártyázni, társasjátékot játszani, és kreatív foglalkozásokon részt venni. Közkedvelt a színházak, múzeumok látogatása. Sokszor adódik alkalom zenés összejövetelek szervezésére, ezt különösen szeretik a klubtagok. A Polgármesteri Hivatal is több alkalommal biztosított ingyenes színház és koncertjegyet a klubtagoknak, akik tekintélyes létszámmal vettek részt ezeken az eseményeken. A különböző rendezvényeken, amelyeket a Polgármesteri Hivatal rendez, mindig nagy az érdeklődés, és sok a résztvevő. Az idősek számára szervezett Tea-koncert sorozatokon sokan vesznek részt. A koncert 10 forintos jeggyel látogatható. Az előadást követően alkalom nyílik beszélgetésre, találkozásra sütemény és tea mellett. Az egyre növekvő nézőszám bizonyítja, hogy nagy igény van a kulturális és egyben közösségteremtő rendezvényekre. Az önkormányzat számára fontos, hogy az idős korosztály számára a közművelődés eszközeivel az a tanulási lehetőségeket megteremtse, ezért a szellemi frissesség megőrzése érdekében új tudás megszerzése, elsajátítása érdekében a nyugdíjasok szabadegyeteme rendezvény szervezését (történelem, magyar irodalom témakörökben) támogatja. Ép testben ép lélek sport, testmozgás Zugló Önkormányzata a 2012. évben 1 811 db 10 alkalmas uszodabérletet biztosított a zuglói lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok számára, amelyet a BVSC Szőnyi úti uszodájában lehet felhasználni. A bérletek kiosztása a Zuglói Sportközpont telephelyén, a Lantos Mihály Sportközpontban a készlet erejéig történt. Az ingyenes úszáslehetőség a nyugdíjasok körében nagy népszerűségnek örvend. Az Önkormányzat kiemelt fontosságú feladatnak tartja a Nordic Walking nyugdíjasok által történő elsajátítását. A nyugdíjasok hetente 3 alkalommal, foglalkozások keretében elsajátíthatják, és gyakorolhatják a Nordic Walkingot. Ez a sportolási lehetőség a nyugdíjasok részére díjtalan. 7. oldal

Idősbarát politika Az idősek informatikai jártasságát Zuglói Szociális Gondozó Szolgálat 238-240 fő körében mérte fel. A felmérés adataiból megállapítható, hogy 2008-ban a számítógépet és internetet használni tudók aránya kb. 10%, 2012-ben ez az arány 13,4 %-ra emelkedett. Az önkormányzat a digitális írni-olvasni tudás képességeinek elsajátítása érdekében a Kattints rá, Nagyi program keretében biztosítja az idősek ismereteinek bővítését. Ennek a népszerű programnak a szélesebb elérését lehetne növelni azzal, hogy önkéntes munkában középiskolás diákokat vonnának be a programba, és a helyszín pedig lehetne a nyári szünetben legtöbbször üres iskolai informatikai termek valamelyike. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a kerületünket érintő friss hírek, információk is elérhetők. A honlapon működik e-ügyintézés is, amelynek keretében elérhetők és letölthetők az ügyintézéshez szükséges dokumentumok. A közösségi közlekedéshez való hozzáférés az idősek számára is biztosított, a 65 év feletti személyek ingyenesen vehetik igénybe. A BKK és a BKV járműfejlesztési akciójának eredményeként az 5-ös, és a 7-es busz vonalán is alacsonypadlós új autóbuszokat állítottak forgalomba. A helyi közszolgáltatások terén az idősek ellátása magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások a kerület minden állampolgára részére biztosítottak, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező alapszolgáltatási feladatának, és emellett önként vállalt feladatokat is biztosít. Jellemző a kerületi önkormányzati szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, az egyes ellátások személyre szabottak és egyéni szükséglet felmérésen alapulnak. A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. A Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Álláskeresési Klubja 2005 ősze óta működik, továbbra is nagyon népszerű. 2012-ben is heti 3x2 órában fogadta az ügyfeleket. Az Álláskeresési Klub szolgáltatásai a következők: telefonálási lehetőség; számítógép- és Internet használat; munkavállalással kapcsolatos információk nyújtása; segítség önéletrajzírásban; egyéni konzultáció; álláslehetőségek rendelkezésre bocsátása. A meghirdetett állások több mint 75%-a online jelentkezéssel pályázható meg. A csoportszobában 2 számítógép áll rendelkezésre, amit erre a célra használhatnak a kliensek. Ez a 2 gép az átlagos 15-20 fő látogatásával 15 20 perc lehetőséget biztosít egy főnek az internetezésre. Az Álláskeresési Csoport egyéni és csoportos formában pályaorientációs és álláskeresési tanácsadást, pszichológusi tanácsadást, illetve egyéni mentorációban is segítséget tud nyújtani az ügyfelek számára. Az álláskeresés elengedhetetlen feltétele a számítógépes alapismeret megszerzése, erre is kidolgozott a csoport egy 10 alkalmas fejlesztő programot, ahol a jelentkezők gyakorlati tudásra tehetnek szert. Alapszintű számítástechnikai tanfolyam tematikáját az Álláskeresési Csoport 2010-ben dolgozta ki, amelynek lényege olyan szintű gyakorlati tudás átadása, hogy a kliensek merjenek a számítógép elé ülni, képesek legyenek levelek, illetve önéletrajz írására, tudják önállóan használni az internetet álláskeresés 8. oldal

céljából. 2011-ben 30 fő, 2012-ben 20 fő végezte el a tanfolyamot, mivel a lehetőségek behatároltak egyszerre csak 4-5 személy tud a számítógép elé ülni. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés, így várólistát vezetnek a jelentkezőkről. Információs Klub: a rendszeres szociális segélyben részesülő kliensek számára 2011 vége óta újabb csoportfoglalkozás indult. A csoport célja a mesterséges kapcsolati háló kiterjesztése, a meglévő készségek (kommunikációs, együttműködési, kezdeményező készség) szinten tartása és a korosztályt érintő hasznos információk nyújtása interaktív formában, 5 munkacsoportban több mint 40 ügyfél vesz részt. Főbb népszerű témák: támogatási, szociális ellátási formák nyugdíj, nyugdíjas szerepek elhangzott szociális ellátások, nyugdíj információkról helyzetgyakorlatok retro kvíz közösségépítő céllal: bogrács party, szépségverseny szociális háló ismertetése kommunikáció, kapcsolatépítés karácsonyi értékek, szokások polgárőrséghez látogatás, áldozatvédelmi előadás adózás. Ezen felül filmklub is működik, 8-12 fő részvételével havonta, ahol munkanélküliséghez, szociális témakörökhöz kapcsolható filmek vetítésére kerül sor az ügyfelek számára, melyet a film megvitatása, saját tapasztalatok, vélemények megbeszélése követ. 9. oldal

Policy ajánlások a pilot projekt sürgető tényei, SWOT analysis A probléma az idősek demográfiai és társadalmi kihívása európai és hazai szinten is kiemelkedően fontos terület ez a kihívás kerületi szinten is erőteljesen megjelenik (a lakosság 40%-a nyugdíjas) A problémához kapcsolódó meglévő erősségek az itt lakók szeretik Zuglót. Mind a kvantitatív, mind pedig a kvalitatív adatfelvétel eredményei egyértelműen kimutatják, hogy az itt lakók szeretnek itt élni, itt is szeretnének élni a továbbiakban is, büszkék a kerületükre, kulturális és zöld jellegére, ékszerdoboz mivoltára. A lokálpatriotizmus jó alapja az önkéntes tevékenységeknek és mozgalmaknak az adatközlők kifejezetten elégedettek a kerület szolgáltatásaival. Elégedettek a tömegközlekedéssel, az egészségügyi szolgáltatásokkal és a kulturális lehetőségekkel is. Apróbb kritikai észrevételeket megfogalmaznak, de az alap hangulat és irány erőteljesen pozitív. A problémához kapcsolódó meglévő gyengeségek A kerületben lakó idősek biztonságérzete alacsony (hasonlóan az ország más területein lakókhoz). A félelemérzet köthető a korhoz és a kiszolgáltatottsághoz is, de bizonyos helyszínek (éjjel-nappali boltok, szűk, kikerülhetetlen aluljárók, hajléktalanok) valós erővel töltik el bizonytalansággal az arra járókat. Biztató jel, hogy a félelemérzet csak bizonyos, körülhatárolható helyszínekhez kötődik, illetve hogy az Önkormányzat idén biztonságnövelő akciókat indított el, legtöbb esetben pont a kutatatás során megnevezett helyszíneken. Mind a kérdőíves kutatás, mind pedig a fókuszcsoportos beszélgetések során kiderült, hogy a zuglói idősek jelentős része információszegénységben szenved. Sok esetben olyan programokat, kedvezményeket igényeltek, melyek több éve létező eljárások, és a beszélgetés során egymástól értesültek a lehetőségekről. A célcsoport túlnyomó többsége elhagyja magát, nem fordít elegendő figyelmet szellemi és fizikai aktivitásának megőrzésére Az önkéntes aktivitás szintje alacsony A gyenge kötések erőssége alacsony Ajánlások a probléma megoldására, enyhítésére A helyzetelemzés és a különböző adatok feldolgozása után az ajánlásokat három fő irányba csoportosíthatjuk: Adjuk vissza a délutánt az időseknek: mind a kvalitatív, mind a kvantitatív eredmények arra mutatnak, hogy az idősek túlnyomó többsége elzárkózva, magányosan él. Személyes beszámolók leírják, hogy délelőtt elintézik az elintézendő ügyeket, hazatérnek, és másnapig már nem mozdulnak ki programok, illetve a biztonságérzet hiánya miatt. Az egyik legerőteljesebben megjelenő igény a társaságra, a közösségre irányul, a magányosan töltött délutánok helyett aktív programok lennének üdvösebbek. A közösségi élet mellett az egészségtudatosság növelése lehetne a programszervezések egyik stratégiai iránya, ilyen programja már van Zuglónak (uszoda program, Zuglókártya kedvezmények fittness terembe stb.) Láthattuk, hogy a célcsopoort körében egyelőre alacsony a könnyű fizikai testmozgások megbecsülésének mértéke. Nem 10. oldal

lenne haszontalan a tudatosabb étkezést propagáló kampány és programok indítása sem. Ezek mind jól illenének a délutáni idősávba. Közösségi tér és aktivitások: a kutatás alapján a legnagyobb igény még több közösségi térre van, olyan térre, ahol az idősek találkozhatnak egymással, programokban vehetnek részt, illetve tanulhatnak. Tanfolyamokon a célcsoport túlnyomó többsége vett már részt, és egy tanfolyam nem csak a tudás bővítésében segítene, hanem az önértékelés és önbizalom terén is nagyon hasznos lenne. Legnagyobb igény a nyelvi és számítástechnikai képzésekre mutatkozik, főleg az első kiemelt korcsoportban. Mind a célcsoport, mind a szakma oldaláról egyértelmű igény mutatkozik erre. A tanfolyamok a munkaerőpiaci reintegrációt és megtartást is támogatnák, ez egyelőre nagyon alacsony mértékű. Végül, de nem utolsó sorban egy ilyen központ az önkéntes tevékenységek és munkák bázisa is lehetne. Itt is nagy szükség van a célcsoport körében a motiváció növelésére és a társadalmi hasznosság tudatosítására és szerepének megvilágítására az egyén életkörülményeinek növelésében. Információszegénység megszüntetése: bár számos kommunikációs csatornát használnak, mégis alapvető, rájuk vonatkozó információkról, kedvezményekről, lehetőségekről sem tud a célcsoport nagy része. A kiválasztott pilot projekt mindhárom területen válaszokat ad. 11. oldal

A Helyi Akcióterv jogi környezete Jogi környezet 1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiemelt figyelemmel es felelősséggel, a mindenkit, így az idős embereket is, megillető alapvető jogok sajátosságaihoz illeszkedő szemlélettel és eszközrendszerrel, a közel két évtizedes alkotmánybírósági gyakorlat felhasználásával, tisztán alapjogi érvrendszerrel látja el e jogok védelmet. 1.1. Az élethez es az emberi méltósághoz való jog 1.2. A hátrányos megkülönböztetés tilalma es az esélyegyenlőség biztosítása 1.3. A szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátás (biztonság es gondoskodás): Alkotmány 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi es lelki egészséghez. Alkotmány 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. 2. Jogbiztonság jogtudatosítás, a megfelelő tájékoztatás: szakemberek és hatóságok, illetve általában a társadalom, média szerepe. 3. Állami eszközök minimumstandardok. A biztonság mint az idősügy indikátora: komplex idősügyi és foglalkoztatáspolitikai kérdés a munkavállaló öregségi és rokkantnyugdíjas helyzete; nyugdíjrendszer és közbiztonság tartozik ide. 4. Az ombudsman közvetítő szerepe. Nyilvánosság és befogadó társadalom: Az idős emberek jogait, azok védelmet érintő ágazatok közül kiemelkedik a gondozói, képviselői kör szférája. 5. Együttműködés. Az emberi méltóság fokozott védelme, együttműködésben az idősügyi szervezetekkel: ehhez segítséget nyújt Idősügyi Nemzeti Stratégia programja. A zuglói önkormányzat idősbarát politikáját (és ezen belül a Silver City kezdeményezést) a legmagasabb szintű törvényi háttér támogatja. Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. A kerületben a törvényi szabályozásnak is megfelelően esélyegyenlőségi program készült és kerül kivitelezésre. A vonatkozó fejezetben részletesen leírtuk Zugló idősbarát jellegét és politikáját, az alábbiakban ennek az idősbarát környezetnek tágabb és szűkebb jogi környezetét soroljuk fel. Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség fejezetének XV. cikke kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. (1) bekezdése kimondja, hogy a község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A jogszabály 31. (2) bekezdése szerint, a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program 12. oldal

és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. A jogszabály 31. (3) bekezdése szerint a helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani: a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A Program elfogadása abból a szempontból is kiemelt fontosságú, hogy 2013. július 1-jét követően települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A Program elkészítésére vonatkozó részletes szabályok: a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezik. További főbb kapcsolódó jogszabályok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkntv.) Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 13. oldal

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet és A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2010. (III.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról. Az önkormányzati rendelet a személyes gondoskodás formáit, Idős, fogyatékos személyek személyi térítési díját, az ellátások igénybevételének módját, megszüntetés eseteit, a személyi térítési díj csökkentésének és elengedésének eseteit tartalmazza. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (III.31.) önkormányzati rendelete a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások lakbérének megállapításáról és mértékéről. Az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérét költségalapon szabályozza. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérének megállapításáról Az önkormányzat tulajdonában álló lakások kivéve a költségalapú lakásokat - lakbérét szabályozza. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról. Az önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti jogának elnyerését. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól. Az Szt. vonatko- 14. oldal

zó felhatalmazásai alapján szabályozza az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról, és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi étkeztetés térítési díjairól A Gyvt. vonatkozó felhatalmazása alapján szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, óvodáztatási támogatásra és a nem kerületi intézménybe járó gyermekek étkezési térítési díjaira vonatkozó szabályokat. Budapest-Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2005. (VII.1.) rendelete a háziorvosi körzetekről. E rendelet célja, hogy megállapítsa a Budapest XIV. kerületben kialakított háziorvosi körzetek jellegét, az egyes körzetekhez tartozó közterületek elosztását és a fogorvosok által ellátandó lakossági létszámot. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS ) 2009. IVS felülvizsgálata 2011. Budapest főváros XIV. kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja 2010 Budapest főváros XIV. kerület Szolgáltatástervezési Koncepciója 2004. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, 2007 Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepciójának II. felülvizsgálata, 2008 Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepciójának III. felülvizsgálata, 2010 Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepciójának III. felülvizsgálata, 2012 Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 2011-2014-ig terjedő időszakra szóló Gazdasági Programja Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2013. évi költségvetési koncepciója Reform és stabilitás Budapest Főváros XIV. kerület 2013. évi költségvetése Zugló Fejlesztési Koncepció 2012-2020 Zugló Egészségfejlesztési terve 2010 Budapest Főváros XIV. Kerület Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója 2011 Zugló Közlekedési koncepciója 2012 Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Vagyonfejlesztési Koncepciója 2011 Zugló Polgáraiért cselekvési program 2013-2019 Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának közfoglalkoztatási terve 2010 Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának közfoglalkoztatási terve 2011 Szociális kalauz I. és II. kötet 2010 (önkormányzat által kiadott kiadvány, melynek célja, hogy a segítségre szoruló személyek tájékoztatása az önkormányzat által nyújtott ellátásokról, támogatásokról. 15. oldal

Pilot projektek és jó megoldások a Silver City partnerhálózatból Galaţi Galaţi-ban az önkéntesség fejlesztése áll a fókuszban. Az önkéntesség kultúrája és elfogadottsága ebbed a régióban (is) csekély, így a program igazi kihívása a programszerű megvalósítás. Kutatási eredményeik szerint az önkéntesség iránti igény fokozódik. A Galati városban lezajlott adatfelvételből az derült ki, hogy a megkérdezettek 85%-a érdekelt valamilyen önkéntes tevékenységben, vagy szeretne bekapcsolódni ilyenbe. Ez az arány magasabb, mint azoké, akik munkát keresnek (65%) A Galaţi projekt egy jó gyakorlat projekt eredményeire épül. A projekt 2011-ben indult, és szintén az önkéntesség terjesztését tűzte ki célul. Az "Együtt" nevű Alapítvány (a román Ministry of Labour, Family, Social Protection and Elderly támogatásával) vitelezte ki a projektet. Az önkéntesség terjesztésének gondolata alapvetően a romániai idősügyi stratégián alapul, azzal harmonizál. A román Silver City projekt erőssége, hogy közelmúltbeli előzményre támaszkodik, így a program sikerének nagyobb az esélye. A projekt egy idősek klubja konstrukciót hoz létre, ahol különböző tevékenységekkel igyekeznek erősíteni a generációk közötti kapcsolatot, a hasznosság érzetét, az aktív időskort és a szellemi-fizikai frissességet. A speciálisan a célcsoportnak kifejlesztett projekt multiplikátor jellegű hozományai: növeli a fiatalok olvasási kedvét mentortevékenység jön létre a fiatalok és az idősebbek között a szépirodalommal és színházzal kapcsolatos tudás nő az önkéntes aktivitás megnövekszik különböző műhelyek jönnek létre, ahol nem csak a szellemi kihívásokat keresők találnak aktivitást, de azok is, akik például a díszleteket, ruházatokat, ékszereket stb. készítik el a drámakörök résztvevői számára. Burgas A projekt célja az ötven év felettiek üzleti vállalkozószellemének növelése mikro és középvállalkozások segítségével. A projekt célja, hogy létrejöjjön egy, az idősek vállalkozási kedvét és sikerét növelő modell. A modell kialakítása során felmérték, melyek azok az attitűdök és képességek, melyeket növelni kell ennek érdekében. A működő modell segítségével növelik az idősebbek munkaerőpiaci kompetenciáit, vállalkozási hajlandóságát. Ezzel a helyi kis- és középvállalkozások versenyképessége is növekszik, illetve az idősebbek munkaerőpiaci aktivitása kitolódik. A projekt célja, hogy a résztvevő idősek legyenek képesek egy vállalkozást megálmodni és elindítani, később működtetni. A projekt egyértelműen bátorítja az önmegvalósítást és öngondoskodást is. A projekt központja egy iroda, körülbelül húsz résztvevővel számolnak, és terveik szerint 3-4 hónap alatt már eredményeket tudnak elérni (leírt üzleti terv). Az irodában zajlanak a személyre szabott képzések és tanácsadások. Treviso A pilot projekt a helyi adatgyűjtés információra alapozva, a nemzeti szintű stratégiáknak megfelelve, a globális pénzügyi válságra adott választ keresi. Itt is a fő cél a munkaerőpiaci (újra)aktiválás. A folyamat során először feltérképezik a jelentkező önkéntesek lehetőségeit, a munkaerőpiaci potenciálokat megnövelik, illetve ezel párhuzamosan befogadó kapcsolati rendszert építenek ki, illetve kapcsolják bele ebben a 16. oldal

felkészített jelölteket. A program sokkal több egyszerű munkaközvetítésnél, hiszen mind a befogadó környezet, mind pedig a jövendő munkavállaló felkészítésében is aktív szerepet vállal, ezzel mind a folyamat sikerét, mind pedig fenntarthatóságát segíti. Zagreb A román projekthez hasonlóan a zágrábi is egy korábbi jó gyakorlat sikerére épít. A korábbi best practice három megyében futott (Osijek-Baranja, Virovitica-Podravina és Vukovar-Srijem). A projekt lényege az, hogy képzést nyújtanak időseknek annak érdekében, hogy más időseknek segíthessenek. A nőket nővérnek képzik (pontosabban háztartásban dolgozó gerontológusnak), a férfiakat pedig ház körüli munkák elvégzésére készítik fel. Az így felkészített időskorúan náluknál idősebb, vagy rosszabb egészségügyi állapotban lévő társaiknak tudnak értékteremtő módon segíteni. A projektnek számos előnye van, hiszen a projektben résztvevő minden személy valamilyen módon segítséget kap és ad. A zágrábi 2011-es előprojekt sikerrel zárult, harminc résztvevővel. A jelenlegi Silver City projektben a korábbi internetportállal (ezen keresztül folyt a képzés, Moj Posao a website neve), karitász szervezetekkel és a helyi önkormányzattal együttműködve ugyanezt a sikert szándékoznak megismételni. A projektben 20 embert terveznek bevonni és tudással felvértezni. Maribor Mariborban tanácsadási rendszer köti össze és célzottan megrendezett események segítik az álláskeresők és a munkaadók közötti kapcsolatrendszert, a közös kommunikációt. A munkakeresők több irányú workshop során egyéni képességeikre, erősségeikre koncentrálnak, melyek végül összegyűjtve egy karriertervben öltenek formát. A fejlesztendő területeket kompetencia-növelő tematikus képzések is kiegészítik. A munkaadóknak megrendezett fórumok bemutatják a futó senior képzéseken résztvevők erősségeit, az alkalmazásukból származó előnyöket, kedvezményeket. 17. oldal

Silver City pilot projekt Zuglóban Mind a kerület eddigi kiterjedt szakmai munkásságából, mind pedig a primer kvalitatív és kvantitatív felmérések egyértelműen kijelöltek a legtöbb kedvező hatással járó pilot projekt irányát: egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol komplex tudásmegosztás, közösségépítés, önkéntességfejlesztés és esetleges munkaerőpiaci reintegráció zajolhat. Az irány szervesen illeszkedik Zugló eddigi idősbarát politikájába, a különböző lehetőségek és programok egymás erősítik. A pilot projektnek két fő területe van: közösségi színtér létrehozása a színtér életre keltése, idősek bevonzása és lehetőségeik megnövelése A pilot projekt ennek érdekében rendkívül tartalomgazdag elképzelésekkel indul el. Nagyon összetett, sokszínű, mind gyakorlati, mind ismeretterjesztő jellegű előadások, tanfolyamok, tudásátadások és megosztások sora indul el a pilot projekt keretén belül. A Silver Akadémia és az Önálló idősbarát képzések részére szükséges termeket, valamint az Információs Pont helyszínét az Önkormányzat biztosítja. Információs Pont jön létre a következő feladatokkal: Érdeklődők személyes tájékoztatása a programokról, előadásokról, tanfolyamokról; Napi szintű (elektronikus) információs szolgáltatás nyújtása a helyi (zuglói) idősügyi és egyéb civil kezdeményezésekről és programokról a program honlapján (www.silvercity.eu) és Facebook oldalán melyhez az admin jogosultságot a program kommunikációs feladataiért felelős szolgáltató az Információs Pont vezetőjének rendelkezésére bocsátja. Információgyűjtés és rendszerezés, már rendelkezésre álló idősügyi programok és szolgáltatások feltárása, gyűjtése és ismertetése. Forgalmi naplók vezetése, új érdeklődők felkutatása és elérése. Lehetséges támogatói körrel való tárgyalás, illetve a központ munkájának kommunikálása. Az Információs Pontnak további feladata még a zuglói civil szervezetek által szervezett idősügyi (oktatás, önkéntesség, egészségmegőrzés, szabadidős- és sport program, stb.), valamint az idősek számára releváns egyéb programokról tájékoztatás a helyi idősek részére. Silver Akadémia című ismeretterjesztő előadássorozat indul el a Silver City programdokumentumaival összhangban megtartandó témákban. Az előadások nem csak ismeretterjesztésre, de adatgyűjtésre is szolgálnak a későbbi stratégiai fejlesztések érdekében, a helyi idősek körében kérdőíves felmérés készül igényeikről illetve geronto-edukációs témakörű meglátásaikról. Szenior önkéntes tanfolyamok indulnak. A tanfolyamok témakörei a szenior önkéntesség, a szenior közösségépítés, illetve a szeniorok oktatása geronto-andragógia témakörben. Ezek mellett szakmai nyelvi tanfolyamok is indulnak. A közösségépítés jegyében Szomszédsági Önkéntesek toborzása és bevonása is folyik majd. Az önkénteseket felkészítik az önkéntes menedzsment eszköztárára, ennek segítségével a közösségépítés aktív résztvevői lesznek majd. 18. oldal

Szívességbank adatbázis jön létre a zuglói idősek bevonásával. A pilot projekt keretén belül fog zajlani enek az előkészítése, az adatbázis felépítése, a hálózat kialakítása. A Szívességbank tervezett nagyobb célkitűzései, érvényesülési területei: pótnagyi szolgálat bevezetése a lakótelepen, gyerekek iskolába kísérése, idősek segítése a mindennapi teendőkben, kórházi kisegítő, vagy intézményi önkéntes munka szervezése. A helyi akcióterv helyi célcsoportjai Mint fentebb is látható, a pilot projekt nagy igényekkel és célkitűzésekkel fogalmazódott meg. Önmagában is, és a többi folyamatba való illeszkedése miatt is gyakorlatilag a kerület minden idősének szól. Egyaránt szól azoknak, akik kapcsolatokat szeretnének építeni, akik információhoz szeretnének jutni egy ilyen csatornán keresztül is (Információs Pont), de azoknak is, akik önkéntességük tudatosságát és mértékét kívánják növelni (önkéntességi tanfolyamok, aktivisták toborzása), illetve azoknak is, akik új dolgokat kívánnak megismerni (Akadémia, nyelvi tanfolyamok). A Szívességbank projektrész pedig már a teljes idős célcsoporton túlmutató, gyakorlatilag a kerület minden érdeklődő lakoság megcélzó mintaprojekt. A lokális akcióterv gazdasági környezete A pilot projekt közvetlen és szűk anyagi igényeit a Silver City projekt költségvetése fedezi. A tudatos tervezés eredményeképpen a pilot projekt ennél több erőforrást használ fel, mind az önkormányzati szakembergárda tervező- és összehangoló munkáját, a már meglévő programok képviselőinek és résztvevőinek munkáját, a támogató, már kialakított környezet fenntartási költségei. A tágabb folyamatokba való illeszkedés a pilot projekt hosszú távú fenntarthatóságát biztosító tényező. Monitoring és követhetőség A pilot projekt kialakításakor különös tekintettel voltak a mérhetőségre és a követhetőségre. A pilot projekt indikátorai a következők: Az Idősügyi Információs Pont működtetése egy fő vezető irányítása alatt helyi önkéntesek és szakmai gyakorlatos hallgatók bevonásával a Silver City Center székhelyén heti 3 alkalommal, minimum napi 4 órában. Elvégzett tevékenységéről minden hónap utolsó napjáig írásos beszámolót készít. a Silver Akadémia monitor elvárásai: min. 20 fő/előadás résztvevő, 2013. november 2014. június között 12 db előadás a szenior önkéntes tanfolyamok indikátorai: min. 5 fő/csoport időskorú résztvevő, 2013. november - 2014. január között 7, valamint 2014. február-június között 7 tanfolyam, egy alkalommal legalább három tanórával. a szakmai tanfolyamok indikátorai: 2014. február-június között 6 db 20 órás nyelvi tanfolyam Szomszédsági Önkéntesek modul elvárásai: min. 10 fő Szomszédsági Önkéntes kiválasztása és felkészítése Szívességbank adatbázis és hálózat létrejötte 19. oldal

Akcióterv A Silver City projekt különböző szakmai dokumentumaiban az elején áttekintettük a nemzetközi és hazai trendeket az időslét területén, különös tekintettel az Európai Unióra. Ez után bemutattuk a helyi reprezentatív felmérés adatait, mely az idősek életminőségét vizsgálta Zuglóban. Ezt követően a Silver City pilot programjaként elinduló kezdeményezések megvalósulását tekintettük át. Összegzésként megállapítható, hogy a zuglói idősek sok szempontból nagyon szerencsésnek érezhetik magukat: Zugló egy kifejezetten idősbarát, jól élhető, zöld kerület, melyben nagy hagyományai vannak az idősbarát politikának. A felmérések alapján jól látszanak a nehézségek is: lélektani gátak, félelmek, információszegénység, elzárkózás, anyagi problémák stb. mind megnehezítik az élhető időskort. A zuglói idősekre fókuszáló Akcióterv jó alapokra építkezhet. A kerület infrastruktúrája, egészségügyi szolgáltatásai és életminősége nagyon kedvező (ezekkel a megkérdezettek elégedettek is). A jogi környezet szabályozott, és illeszkedik a nemzeti szintű elvárásokba is. A célcsoport tagjai mobilak, a kerületet ismerik, a mobilizáció lehetősége megvan. Számítástechnikai hasonlattal élve Zuglóban az idősügy területén a hardware adott, a szoftverre kell koncentrálni. Természetesen az infrastruktúra és az egészségügy folyamatos üzemeltetése, minőségbiztosítása nem elhanyagolható feladat. A zuglói időseket támogató Akciótervnek azonban nem erre, hanem az idősek mobilizálására, megmozgatására, felélénkítésére kell koncentrálnia. A SWOT analízis során azonosított erősségeket és gyengeségeket itt most nem soroljuk fel újra, lentebbi javaslataink azonban főleg ezekre adott válaszok. Az Akcióterv fő célja a zuglói idősek mobilizálása. A bezárkózás, az elszigetelődés és az információszegénység mind egyfelé mutatnak, mely zsákutcából két fő célra fókuszáló Akcióterv jelent kiutat: Célzott (szellemi és fizikai aktivitást segítő) programok mennyiségének bővítése ilyenek az ismeretterjesztő előadássorozatok, szakmai tanfolyamok, önképző körök, kölcsönös ismeretátadást segítő körök stb. Alapvetően ez egy top-down irányú megközelítés, mely azonban nagyban számít az aktív párbeszédre és részvételre. Önkéntesség növelése, ezzel együtt a közösség erős és gyenge kötései számának és minőségének növelése erre jók a közvetett és közvetlen szomszédságokat erősítő programok, a gondok megosztásának és közös megoldásának képessége, az önkéntesség és a civil részvétel növelése, a bottom-up önsegítő erő növelése. A két fő csapásirány mellett kiemelkedő fontosságú a kulturális értékek folyamatos őrzése, megosztása, az életminőség kulturális színvonalának egyenletes megtartása. A pilot projektekből egyértelműen kiderült, hogy az ismeretterjesztő és szakmai tanfolyamok nélkülözhetetlenek, az információmegosztás kérdésköre kritikus, és hogy az Akcióterv sikere elképzelhetetlen többfunkciós közösségi terek nélkül. 20. oldal