1 Szervezet előkészítő javaslat I. Bevezetés helyzetértékeléssel A rendszerváltás viharos gyorsaságú gazdasági átalakulást eredményezett, de a kialakulóban lévő új politikai rétegben nem jött létre közmegegyezés az ország adottságait és lehetőségeit figyelembevevő korszerű társadalmi és gazdasági szerkezetet illetően. A mai aktív népesség nagy része abban nőtt fel, hogy volt munkája, létbiztonsága és tudott hosszú távra tervezni. Ám a döntések a feje felett születtek, nem volt teljes jogú állampolgár. A rendszerváltást ezért a többség reménnyel fogadta. Az új elit a reményeket nem teljesítette, csak saját hatalmi helyzetével és pártérdekeivel volt elfoglalva. Az utca emberének mára rá kellett jönnie, ez a hatalomtechnikai játszadozás nem róla szól, ő itt nem polgár, csak szavazó. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz. Az Orbán-kormány 2010-2014-es ciklusának fő célja az volt, hogy az ország politikaitársadalmi rendszere gyökeres átalakításának feltételeit biztosítsa. Az átalakítás első fázisában megteremtette azokat a közjogi feltételeket, melyek szabad kezet adtak ehhez. A sorozatos alkotmánymódosítások, majd az alkotmány rapid felváltása az alaptörvénnyel, a választási rendszer átalakítása, a végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott intézmények jogosítványainak szűkítése illetve azok élére új, a hatalomhoz lojális vezetők egyoldalú kinevezése durva támadás volt a 89 utáni demokratikus törekvésekkel szemben. Ehhez persze az is kellett, hogy a magyar társadalom igazából nem értette meg, hogy önmagában a demokratikus szerkezet csak egy váz, csak egy lehetőség a szabadságra, az önmagában még nem hozza el a jólétet. A kedvező nemzetközi konstelláció által lehetővé vált rendszerváltás egy felülről vezérelt, a demokratikus értelmiségi ellenzék és az akkori politikai hatalom kiegyezésén, megállapodásán alapult. A társadalom többsége örömmel elfogadta, de mivel nem küzdött meg érte, így nem is élte meg sajátjaként, így nem hatolt a társadalom mélyrétegeibe. Most érzékeli az összeomlást, de sokan megoldásként egy új, vezérelvű társadalomra vágynak a rendetlenség helyett. S miután Orbánékban is csalódtak, a kiutat a Jobbikban látják. A jelenlegi ciklus: a társadalmi élet minden területének mélységi elfoglalása. Mint minden autoriter hatalom, a NER is az egyéni szabadságot korlátozó rendszer, életcéljainkat, életmódunkat, gondolkodásunkat is uralni akarja. Ha el akarjuk kerülni az autoriter hatalom kiteljesedését, országunk fasiszta jellegű rendszerbe sodródását, lépnünk kell!
2 Mi a DEKA, mi a célja? A Demokratikus Kerekasztal informális társadalmi mozgalom. Olyan önszerveződő csoportok hálózata, amelyek feladatuknak tekintik a demokratikus gyakorlat terjesztését a magyar társadalomban. A DEKA január 14-én közzétett felhívása után kidolgozott alapértékeink 1 nem pusztán baloldali, hanem annál szélesebb, általános, humanista ha úgy tetszik, polgári értékek és egyben társadalmi célok is. Magukba foglalják az alkotmányosság, a köztársaság, a jogállamiság helyreállítását, a modern demokrácia, a váltógazdálkodás igenlését. Tehát miközben várja a már létező baloldali műhelyek és auktorok segítségét, bekapcsolódását, nyitott a korszerű konzervatív vagy liberális értékeket vallók irányába, sőt szükségesnek tartja velük az együttműködést, várja részvételüket a DEKA munkájában, egy demokratikus, nemzeti minimum közös kialakítása érdekében. Ennek érdekében Tisztázni kell, mit jelent ma a fejlett világban a demokrácia, mit jelent a liberális demokrácia. Mi a különbség a liberalizmus, mint eszmerendszer és a liberális demokrácia, mint politikai rendszer között? Miért utasítandó el az illiberalizmus orbáni jelszava? Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mi a jogállam, mi az összefüggés az alkotmány, a törvénykezés, a jogszabályok és a mindennapi élet között. Megélhetővé, belsővé, természetes életszemléletté kell tenni a demokráciát, azt, hogy az nem egy elvont szólam, hanem a társadalom tagjai működtetik. Kisebb és nagyobb közösségekben, szakmai- és egyéb önkormányzatokban. Ki kell alakítani a szolidaritás és a konszenzuskeresés kultúráját. Keresni kell a hatékony érdekérvényesítés lehetőségét, élnünk kell az ellenállás alkotmányos jogával. Tisztázni kell, merre van a kiút a jelenlegi zsákutcából, milyen módon oldható meg az ország közjogi, gazdasági, szociális és morális válsága. Feladatunk többek közt az, hogy ki-ki a maga szakterületén a társadalom tagjai számára közérthető módon megfogalmazza az összefüggéseket, a miérteket és a megoldási lehetőségeket. Meg kell keresni annak a módját is, hogy e viták minél szélesebb körben terjedjenek. A DEKA vállalt feladata 1. Olyan munkaanyagok kimunkálása, amelyek nemzeti minimumokat teremtenek abból a célból, hogy azokat a társadalom széles körei megismerhessék, és egy majdan felálló demokratikus kormányzat ezeket a dokumentumokat beépíthesse a programjába (műhelyek). 2. Elősegíteni olyan csoportok létrejöttét és működését, amelyek elfogadják a DEKA
3 alapértékeit, és ezek szellemében tevékenykednek (akciócsoportok). E csoportok tevékenysége lehet: aktuálpolitikai jellegű (őrkutya, politikai állásfoglalások, sajtónyilatkozatok), a demokrácia értékeit és spontán gyakorlását terjesztő (helyi kisebb-nagyobb civil kerekasztalok, fórumok, beszélgető körök), a szolidaritás eszméjének terjesztése, a szolidaritási tevékenység, a nyomorban, kirekesztettségben élők segítése, a műhelyek által kidolgozott demokratikus minimumprogramok megismertetésére, terjesztésére irányuló tevékenység. Mozgalom? Ha mozgalom, ki vehet részt benne? A DEKA bármely csoportjának, műhelyének munkájában - részt vehet minden 18 éven felüli természetes személy, aki elfogadja a DEKA alapértékeit. A DEKA alapértékeivel ellentétes a NER rendszere, ezért a NER-be betagozódott, azt legitimáló tisztségviselőkkel a DEKA együttműködése nem képzelhető el. A parlamenti demokratikus ellenzéki pártok tagjait viszont, ha alapelveinket osztják, szívesen látjuk sorainkban. A parlamenten kívüli demokratikus pártokkal, szakszervezetekkel, formális vagy informális civil szervezetekkel, ha alapértékeinket elfogadják, együttműködünk. A szervezet Az előkészítő megbeszéléseinken többen is elmondták, hogy a plenáris üléseken megjelentek létszáma, területi megoszlása esetleges volt, nagy valószínűséggel többségben voltak a budapestiek, így legitim módon jelenleg nem nevezhetjük magunkat országos mozgalomnak, ezért alakítsuk meg a Budapesti DEKA csoport-ot! Egyes vidéki városokban már vannak, vagy megalakulásra készek hasonló csoportok. Ha a budapestihez hasonlóan már több csoport működik, megalakulhat a DEKA-Hálózat. A működés mikéntjét majd a résztvevők akkori közös döntése határozza meg.
4 II. A Budapesti DEKA-csoport szervezete és működése A csoportnak tagja lehet minden 18 éven felüli természetes személy, aki elfogadja a DEKA alapértékeit. 1 A DEKA alapértékeivel ellentétes a NER rendszere, ezért a NER-be betagozódott, azt legitimáló tisztségviselőkkel a DEKA együttműködése nem képzelhető el. A Budapesti DEKA csoport informális alakulat, nem kíván párttá válni, de a tagsági viszony regisztrációhoz kötött. A regisztráció e-mail útján vagy a plenáris ülések alkalmával a helyszínen lehetséges. A plenáris üléseken támogatók, vendégek és a sajtó is részt vehet, de szavazati jog nélkül. A csoport minden tagjának joga van véleményt nyilvánítani, nyilatkozni, információt közzétenni, kérdezni és válaszolni, javaslatot megfogalmazni a csoport erre a célra létrehozott, csak a tagok számára elérhető online felületén. Minden tag nyilatkozhat a saját nevében a DEKA-csoportról, de nem tulajdoníthat anak olyan álláspontokat, amelyek nem szerepelnek a fő értékek és alapelvek között, és amelyekről nem született szabályos döntés. A csoport minden tagjának joga van bármely DEKA-csoport vagy műhely munkájában részt venni (egyidejűleg akár több csoportéban is). A csoport tagjai a Budapesti DEKA csoport nevében akkor nyilatkozhatnak, akciózhatnak, ha erre a csoport tagjaitól időkorlátos elektronikus szavazással felhatalmazást kapnak. Ellenkező esetben csak magánemberként, a csoport egyik tagjaként és olyan tartalommal, mely nem mond ellent az elfogadott alapértékeinknek. A Budapesti DEKA-csoport szervezete nem hierarchikus, hanem horizontális. Legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a Plenáris ülés, a csoport tagjainak gyűlése. A csoport döntéseit a résztvevők összessége hozza, személyes részvétel (plenáris gyűlés), vagy elektronikus szavazás formájában. Ennek mellérendelt szervei a műhelyek, munkacsoportok, akciócsoportok. Egy állandó munkacsoportja van: a koordinációt és a szervezési feladatokat ellátó ötfős koordinációs munkacsoport, melynek tagjait a plenáris ülés választja meg, és mandátuma három hónapra szó. A három hónap lejártával új tagokat kell választani. A koordinációs munkacsoport munkáját Ferge Zsuzsa tudományos tanácsadóként és L. Ritók Nóra szakértőként segíti. A koordinációs munkacsoport mellé hasonló időtartamú mandátummal szóvivőket is kell választani. A Budapesti DEKA csoport nevében a nyilvánosságnak szánt nyilatkozatot a szóvivő tehet vagy adhat ki, lehetőleg előre egyeztetett tartalommal.
5 A plenáris ülésen moderált tanácskozás folyik, ennek szabályzata 2 szerint. Az egyes kérdések tisztázásakor konszenzusra kell törekedni. A döntés végül egyszerű többségi szavazással történik. Ha egy korábban már eldöntött kérdést újra felvetnek, és az előzővel ellenkező eredményű a szavazás, akkor az előző döntésben résztvevők indoklást fogalmaznak, és az indoklással együtt egy következő, új plenáris ülésnek kell a végső döntést meghoznia. A plenárist meghatározott időközönként (legalább havonta) össze kell hívni, ennek megszervezése, a javasolt napirend és a kapcsolódó munkaanyagok legalább egy héttel korábbi kiküldése a koordinációs munkacsoport feladata. Rendkívüli összehívás is lehetséges, ha a helyzet megköveteli vagy a tagok legalább 20%-a indítványozza. A plenáris ülés napirendjét úgy kell összeállítani, hogy jusson idő az aktuális kérdések és a tagok által korábban a koordinációs munkacsoportnak küldött e-mail útján javasolt vagy helyben felvetett témák lehetőség szerinti megvitatására is. Az előzetes napirendben nem szereplő kérdésekben döntést hozni nem lehet, csak tanácskozni. Ha a kérdésben döntés szükséges, akkor elektronikus szavazásra kell bocsátani vagy a következő plenáris ülés napirendjére kell felvenni. Adott témák kidolgozására a plenáris ülés javasolhatja munkacsoportok létrejöttét, megbízhat ennek szervezésére a tagok közül valakit, de bármely tag saját indíttatásból is létrehozhat munkacsoport. A munkacsoportok a munkájukat maguk szervezik, maguk döntik el, hogy valamely Google, Loomio vagy más platformot tartanak alkalmasnak, de a létrehozott anyagot a plenáris nyilvános megvitatása előtt legalább egy héttel a tagok számára a koordinációs munkacsoport bevonásával közzé kell tenni. Ha a munkaanyag jellege lehetővé teszi, konszenzusra törekvő vita után annak elfogadása elektronikus szavazással is történhet, a szavazás fenti elvek szerinti. Váratlan helyzetekben szükség lehet gyors döntésekre, ez a módszer akkor is alkalmazható. Az elektronikus szavazás indítványozásakor az indítványozónak meg kell határozni a határidőt, ameddig szavazni lehet. Lehetőleg legalább 48 órát kell biztosítani, kivéve a nagyon sürgős döntéseket. A határozat indítványozójának kell követni a szavazás menetét, és a koordinációs munkacsoport bevonásával ismertetni az eredményt. A határozat érvényessége azonos a fórumon történő határozathozatallal. A munkaanyagokat jellegüktől függően közérthető, rövidített formában is létre kell hozni, és a Budapesti DEKA csoport honlapján közzé kell tenni, és a lehető legszélesebb körben kell terjeszteni. A csoport és azon belül a munkacsoportok tagjai munkájukat önkéntes alapon végzik, azért ellenszolgáltatást nem kérnek és nem fogadnak el. Az elkészült munkaanyagok a készítő(k) szellemi tulajdonát képezik, azok bárhol nyilvánosságra hozhatók a létrehozók és a Budapesti DEKA csoport megjelölésével.
6 A Budapesti DEKA csoport plenáris ülése (vagy a reménybeli DEKA Hálózat leendő plenáris ülése) dönthet valamilyen formális szervezet (egyesület, alapítvány stb.) létrehozásáról vagy más, már létező formális szervezethez történő csatlakozásról annak érdekében, hogy a céljai eléréséhez szükséges anyagi forrásokat biztosíthassa. 1 Alapértékeink: http://demokratikuskerekasztal.hu/a-deka/a-deka-alapertekei/ 2 Melléklet: Házszabály