A NYÍRBÁTORI MINORITA TEMPLOM NYÍRBÁTOR Elnevezésében régi személynévvel találkozhatunk: Buthur, Bathor, Bator. Ez a szó a Volga menti törökségből került a magyar nyelvbe; a törökben batur, a mongolban Bagdahur azt jelenti, bátor, hős. A honfoglalást követő századokban fejlődött ki a nyírvizekből kiemelkedve, téli szállásokból. 1279-ben IV. Kun László király a Gutkeled-nemzetségbeli Berecknek és testvéreinek adományozta szolgálataik jutalmául. (A Gutkeled nemzetség a XI. században telepedett le Magyarorországon.) A kiváltságok, a városiasabb életforma vonzereje növelte a lakosság számát. A korabeli oklevelek is azt bizonyítják, hogy Nyírbátor a XIV. században szerkezetileg is fejlett mezőváros volt (utcahálózat, piac). Az 1400-as évek utolsó negyedében kezdett magasra ívelni a Báthori család pályája. Báthori István országbíró és ugyanazon nevű fia - aki erdélyi vajda volt - indította a sort, és a Báthoriak másfél századon át a vezető családok közé emelkednek. A város településszerkezete ma is őrzi a fejlődés sajátos formáit. Ennek egyik jellemzője a térré szélesedő főutca, mely alkalmas helyet biztosított a mezőgazdasági és kézműves termékek árusításához. A gyáripar a XIX. század végén települt meg. A jelenleg működő cégek egyre jelentősebb mértékben támogatják a város kulturális rendezvényeit. (Mezővárosi jogállását ugyan 1886-ban elvesztette, de 1973-ban visszakapta. ) Az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet alakult ki a városban. Hagyománya van a nemzetközi zenei fesztiválnak, tábornak és versenynek. A Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál a szabadtéri színházi formák legrangosabb haza eseményévé nőtte ki magát. 1970 óta működik a Képzőművészeti Alkotóház és Stúdió, mely a hazai zománcművészet egyik jelentős képviselője. A MINORITA TEMPLOM Története - Az 1400-as évek második felében telepedett le Nyírbátorban a minorita rend, akkora a templom készen állt, a közelében igénytelen cellákból épített kolostort hozott létre. Ezt Báthori István és fia továbbfejlesztették. - 1479-ben a Nyírbátor határán lévő Kenyérmezőn Báthori István és Kinizsi Pál temesi bán hatalmas győzelmet aratott az Erdélybe hatoló török sereg felett. Az országbíró elérkezettnek látta az időt arra, hogy családja dicsőségét méltón hirdető épületeket emeljen abban a mezővárosban, amelyről családja magát nevezete. A minorita templomot a kenyérmezei győzelem emlékére alapította.
- 1493-ban ebbe a templomba temetkezett, így a templom akkor már bizonyosan készen lehetett. Legkorábbi közvetlen adat a templomról és a kolostorról 1 SOS-ből való, ekkor Váradi Aladárné végrendeletében 10 forintot hagy rájuk. 1528-ban Kállay János Báthori Andrásnak írt levelében szerepel a következő sor is: Frates in clah.ster Bathoryehsi comrrrorantes" 1532-bem Kállya Jánosné Nadányi Krisztina adott végrendeletében két lovat a templomnak. - A templom egykori belső berendezéséről annyit tudunk, hogy 1511-ben olasz mesterek reneszánsz típusú, kettős padsort készítettek a minorita szerzetesek számára. Legszebb része ennek a Magyar Nemzeti Múzeumban került kiállításra. A rene.szcín.sz kettős padsor Nyírhát~rhan maradt részlete 2-1603-ban Báthori István 500 forintot hagy az épületre, hogy megi.s ne nerrré az e.sse6 é.s oktalarr cíllath rle t2rrna,fel" őse, István vajda sírját. - A kriptát 1994. április 19-én találták meg, a 24 csontváz közül néhányat sikerült azonosítani, közös osszáriumba kerültek a csontmaradványok. A kripta jelenlegi bejáratát 1775-ben nyitották, amikor átépítették. Báthory István, Krucsay és családja, Pogány Borbála sírjait találjuk itt, ezek máig is érintetlenek. - 1535 előtt orgonája volt. Mivel az egykori adatok szerint a XVI. században az orgona használata országszerte elterjedt, feltehető, hogy a templom orgonája eredeti berendezési tárgy volt. A jelenlegit Dangl Antal aradi orgonaépítő 1895-ben készítette nyolc sípsorral. - A reformáció a XVI. század közepén ezen a tájon is elterjedt, Nyírbátorban valószínűleg az itt élő ecsedi Báthori György nevéhez síződik a vallási reform hirdetése. Őt felesége, Drugeth Anna, Báthori István testvére térítette át a kálvini hitre. E házasságból született Báthori István országbíró, zsoltáríró, a Károli-biblia kiadásának támogatója. Az ő idejében szűnt meg a katolikus egyház működése, a szerzetesek mind nehezebb körülmények közé kerültek. A kolostor és a templom a reformációt követő évtizedekben elhagyatottá vált és pusztulásnak indult. - A nyírbátori ferencesek jegyzőkönyve, amely Báthori István vajda alapításától kezdve röviden elmondja a kolostor történetét, a XVIII. században megemlíti Petrasko vajda 1587. évi támadását, amelynek következtében a templom és a kolostor néptelenné vált. A romos állapot mintegy százharminc évig tartott. - 1717-ben a hatalmasnak mondott romokból a templom újjáépítésébe kezdtek. Kelemen Didák minorita szerzetes hivatkozván a királyi rendeletre, jelezte az egri püspöknek, hogy vissza akarja állítani a kolostort. Gróf Károlyi Sándor, Szatmár-megyei főispán engedélyezte a szerzetesrend újratelepedését. Azóta folytatott a rend ismét lelkipásztori tevékenységet. 1950-ben a rend munkája abbamaradt,
3 és negyvenegy év múlva, 1991. szeptember 8-án indult meg ismét. Kelemen Didák a főispán támogatásával néhány év alatt helyreállította a templomot. 1718-ban az ideiglenes tető építésével indult a munka, először a szentély, majd a hajó került sorra. 1719-ben találták meg a kolostori udvar közepén a faragott kövekből álló középkori kutat. 1720-ban már a boltozás szükségességéről esett szó, 1722 és 1724 között készült el a hajó barokk boltozata, oly módon, mintha gótikus keresztboltozatok barokk átépítése történt volna. A mostani boltozat téglái a padláson jól látszanak - jóval kisebbek, mint a falak középkori téglái. A mai boltozat felett a padláson gerendalyukak sorakoznak, melyek arra vallanak, hogy a templomot egy ideig lapos mennyezet fedte. Ez a megoldás a késő gótika idején ilyen magas színvonalú építkezéseknél nemigen fordult elő. A famennyezet ideiglenes lehetett, a gótikus boltozat pusztulása és a barokk boltozat keletkezése közötti időben. 1725-ben a templomot újra felszentelik. Az 1728-ban megkezdett kolostori számadáskönyv tudósít a berendezések készítéséről: a Krucsay-oltárt egy eperjesi, a főés a két mellékoltárt egy lőcsei szobrász készítette, valószínűleg Strecius János György. 1733-ban megindult az új kolostor építése, amely mintegy tíz évig tartott. Az épület négyszög alakban csatlakozott a templom északi falához, középen nagy, négyszögű udvarral. A minorita templom c~~s kolo,stor Északról 4 Szögletes U" alakot mutató barokk kolostor. Az egyenletes homlokzatokat vakolatkeretes ablakok törik át. A nyugati homlokzat közepén vezet az épületbe a kőkeretes ajtó. A folyosó mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a cellák barokk boltozatokkal fedettek. A déli szárny csak folyosóból áll, a nyugati és északi szárnyban találhatók csak a közösés lakóhelyiségek. A kolostori építkezésnél egy debreceni cserepes, Miklós építész és Niczki Nikodémus kassai kőműves mester szerepelt. Az építkezés elhúzódásának oka a vizenyős területek közelsége folytán az igen magas talajvíz. Egy 1736. évi tanúvallomásból kiderül, hogy Haller Sándor gróf temetésekor a templom alatti kriptában oly magasan állt a víz, hogy a koporsót csak a kripta lépcsőjén felállított fadúcolásra lehetett elhelyezni - 1775-ben következett be a víz elvezetése. Szobek Béla házfőnök a padozat alatti kriptákat víztelenítette és újra boltoztatta, a templombelsőt helyrehozatta. Ekkor leszerelték az oltárokat is, és a szószéket, valamint a Passió-oltárt áttették a szentélyből a hajóba, mostani helyükre. A nyugati homlokzat díszes gótikus kapuzata - 1834-ben földrengés, 1889-ben pedig tűzvész okozott az épületben súlyos károkat. A tűzvészben pusztult el a torony zsindelysisakja és a három harang.
1890-ben befejeződött a helyreállítás, de a torony csak lapos lefedést kapott. 1925-ben Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapján felújították az elhanyagolt templomot - kívülről. Az 1950-es években az oltárokat és a szószéket Németh Kálmán szobrászművésszel hozatta rendbe az Országos Műemléki Felügyelőség. A templom belső festését az egyházközség végeztette el. Ekkor került a pöcsi oltár és a karzat a mai helyére. 1974-ben a templomot kívül újra restaurálták, majd belül festették. 1978-ban rekonstruálták, és helyreállították az újonnan felfedezett késő gótikus kaput, amely a bártfai kapuval egyezik. Külseje - A nagyméretű, erősen kiégetett téglából emelt falak eredetileg is vakoltak voltak. A déli homlokzatot háromlépcsős, karcsú támpillérek tagolják. Osztagos vízvezetőik kőből készültek. A támpillérek közeit háromosztatú, magas, csúcsíves ablakok törik át, amelyeket változatosan elhelyezkedő halhólyagokból és karéjos idomokból álló kőrácsok díszítenek. Mind a hajón, mind a szentélyben három-három ablak nyílik. A minorita templom dc~lről 6 - A szentélyzáródás északi oldalához csatlakozik a vaskos, négyszögű torony nehéz tömbje. A kisméretű, egyszerű kőkeretes, szögletes ablakok alig lazítják fel. Csak a legfelső emelt ablakai nagyobbak, közülük a keleti csúcsíves. Az ablaknyílások rézsűs kialakításúak. - A tornyot lapos sátor, a hajót magasabb, a szentélyt valamivel alacsonyabb nyeregtető fedi. - A nyugati homlokzatot két átlós saroktámpillér keretezi. A boltozat, ovális előcsarnok dél felé nyitott. Építésekor az eredeti gótikus bejárat erősen megsérült. Később kisebb barokk ajtót illesztettek bele. Az ajtó fölött háromosztatú, kőrácsozatú ablak nyílik. A templom nyugati homlokzata a gótkun ablakokkal - A faragott kőkapu hazai viszonylatban egyedülálló. A középen csúcsban egyesülő szamárhátíves kapu négy középpontból szerkesztett ív, alul domború, felül homorú ívszálakkal. A többszörösen tagolt bélletes kaput külső vonalán négy-négy kúszó stilizált növénymotívum, felette keresztvirág díszíti. A kapuzat két oldalán hosszában egy-egy fiáié simul a templom falához. A két fiatorony felső szakaszán, 18-18 rozetta látható, tetején egy keresztvirág díszlik. Az eredeti bejáratot a XVIII. században a homlokzat elé épített, ovális alaprajzú, barokk előcsarnok nyílásába helyezett keret teljesen eltűntette. Az 1978-ban helyreállított gótikus kapuzat a barokk előcsarnok módosításával lett ismét láthatóvá. Belső - A hajó négy, a szentély három barokk boltszakaszra oszlik. A keresztboltozatok háromosztatú falpillérekre támaszkodnak. A szentély falpillérei gyámosan végződnek. A barokk boltvállak közepén a gótikus bordaindítások kivehetők. - A sekrestyét is barokk keresztboltozat fedi. - A szentélyben a kőkeretes barokk ajtó kétoldalán, a falon, egy-egy barokk díszű kőtábla látható, az oltárok kiváltságai pápai engedélyének szövegével (1751 és 1753).
Berendezés - Az egyszerű építészeti belsőben fokozottan érvényesülnek a formában és színben rendkívül változatos, jó művészi színvonalú, gazdag díszítéssel ellátott oltárok, valamint a szószék. A hazai barokk fafaragás kitűnő emlékei ezek. A jellegzetesen megfaragott alakok, a dúsan alkalmazott növényi díszítések a gótika és a reneszánsz továbbéléséről tanúskodnak. - A főoltár hatalmas építménye zárja le a szentélyt. A barokk stílusban készült négyszintes műalkotás fából faragott, meredek háromszögben kialakított kompozíció. A talpazat két oldalán akantuszdíszes ajtó jelenik meg, fölötte ovális medalionokban ószövetségi szövegidézetek láthatók. A második szint közepét a Portiuncula festmény foglalja el, amelyen a térdelő, stigmatizált Szent Ferenc a felhőkben ülő Krisztustól Mária ajánlására elnyeri a Portiuncula búcsút. s A,főoltár A festményt egy-egy sima és csavart oszloppal kereteit fülke veszi közre, amelyben Péter és Pál apostolok faragott szobrai állnak. A kép fölött egy-egy angyalkától kísért ovális medalion látható, amely már a harmadik szint középső részének a tartozéka. A szinteket egymástól golyvázott párkány választja el. A harmadik szinten, középen a Szentlélek eljövetelét ábrázoló barokk festmény jelenik meg, Szent Ferenc és Szent Antal szobraival. Két szélen a párkány részén Keresztelő János és András apostol szobrai kerültek. 0 A negyedik szinten ovális keretben az áldó Atyaistent ábrázoló festmény látható. Alatta két puttó által tartott latin nyelvű fohászt tartalmazó medalion, kétoldalt Szent Klára és Erzsébet szobrai foglalnak helyet. A főoltárt Mihály főangyal szobra koronázza. Pál apostol a_ főoltárról - Mellékoltárok Északi mellékoltár - Szent Anna oltár Déli oldal mellékoltára - Piéta oltár A Szent Anna oltár anyaga is festett fa. A középső, fékörívű mezőben, ül Anna a kis Máriával, angyalfejekkel váltakozó mellékkoszorúban. 10 A Szent Anna oltár A mező fölött a két alapító: Pexa Imre gróf és felesége, Ördögh Zsuzsanna címerei helyezkednek el. A párkányt csavart oszloppór tartja. Az oszloppór belső oldalán András apostol és Sebestyén vértanú szobrai állnak, kívül áttört növényi díszítés zárja le az oltár körvonalát. r~'. v. Mária a.síent Anna oltárról 11
Az oltár felső szintjének közepét Szent Klárát ábrázoló festmény jelzi, Szent Krisztina és Cortonai Margit, valamint egy-egy térdeplő angyal szobraival. Az oromzaton Imre herceg szobra áll, alatta pajzs, amelyben az oltár aranyozását végeztető Pethő Rozália címere látható. A címert egy-egy ülő angyalka kíséri. A Piéta oltár, vagy más néven Fájdalmas Anya - oltárt Jósa István állíttatta. Az oltárállítókat saját oltáraik elé temették. A Piéta oltár szerkezete a Szent Anna oltáréval egyezik. A középmezőt a Piéta szobra foglalja el, amelyet István első vértanú, és István magyar király szobrai vesznek közre. Középen fenn az oltár alapítójának: Jósa Istvánnak a címere jelenik meg. A Fájdalmas Anya - oltár A felső szint tengelyét Párnai Antal festett képe hangsúlyozza, Szent Imre és László király szobraival. Legfelül Szent József szobra koronázza, lába alatt az ovális medaillonban festett ferences címer, ülő angyalkákkal. 12 A Fájdalmas Anya oltár szoborcsoportja - A pöcsi oltárt Radics Menyhért, nyírbátori minorita édesapja készítette. A barokk keretes Madonna kegyképet pillér- és oszloppór fogja közre, a két Szent János, Mária Magdolna és Párnai Szent Antal szobraival. 13 Pöcsi oltár Pcícs~i ollót Máriaképe A kegykép alatt Szent Rozáliát ábrázoló szobor látható. A pöcsi oltár képét egy nagyváradi festő készítette. A képet többször átvitték a szomszédos Máriapócsra, és az ott lévő, könnyezéseiről híres kegyképhez érintették. - A szószék eredetileg a szentély déli oldalán állt, 1775-ben került a mai helyére, a hajó északi falának közepe táján. Sokszögű kosarán, kettős csavart oszlopok között az evangélisták láthatók. A kosár íves alsó végződését faragott növényi dísz emeli ki. Barokk oltárok és szószékek Ajtaja lapos pillérekkel keretezett, dús ornamentikával borított. A szószékkorona hatszögű, alsó párkányát virágokkal váltakozó angyalfejek ékesítik. Áttört felső része felfelé ívelő szalagvolutákból áll, közeiket akantuszdísz tölti ki, a volutákon angyalkák üldögélnek. Fenn a voluták talapzattá egyesülnek, amelyen az áldó Krisztus szobra áll. - A Passió oltár formailag és tartalmilag sokban különbözik a templom többi oltárától. 1731-ben készíttette Krucsay János szabolcsi földesúr táblabíró, és neje, Pogány Borbála. Krucsay első hitvesét, Tolvay Borbálát a vármegyei törvényszék hűtlenség miatt m először 1711-ben, majd 1728-ban ítélte halálra. Az első esetben Krucsay fél nappal a kivégzés előtt megbocsátott feleségének, másodszor már nem. A perben a feljelentő a férj volt, számos tanú is az asszony ellen vallott, és az esküdtek bűnösnek találták. Maga a vádlott is bűnösnek vallotta magát,
soha nem derült ki ártatlansága. A keményszívű Krucsay akár bűnbánata jeléül is állíthatta új feleségével az oltárt, mivel a megbocsátás kötelessége lett volna. Az oltárállítók a kriptában nyugszanak. A Krucsay - oltár 15 Az oltár lenyűgöző, drámai erejű műalkotás. Mestere a Felvidékről, Eperjesről származhatott. Az ~ oltáron Krisztus szenvedésének ábrázolása gótikus jelenetciklusokban látható. Ezek a kissé szögletes, esetlen, arányhibákkal teli barokk architektorikus keretbe illeszkednek. Egészében rendkívüli hatású. Elrendezése a középkori misztériumjátékokra emlékeztet. A cselekménysorozat 1. Az Olajfák hegye jelenetével indul. Balról az oltár földszinti sarkában a térdelő Krisztus imádkozik. Előtte konzolhoz rögzítve kelyhet tartó kis puttó, Jézus felé hajol ~a i A Kruesay-olthr passiójeleneteinek sorrendjw 16 Kri,sztu.s az Olajfok hegyén 17 A t(ivi.skoszorús Krisztus Az ostorozás jelenete. A kigúnyolás jelenete 2. Az Ostorozás jelenete a bal oldali konzolon látható. Krisztus lehajtott fejjel áll, ruháitól megfosztva, hátrakötött karokkal. Mellette hideg tekintetű, mezítlábas pribékek állnak. Kuruckori, népies, pitykegombos ruhát viselnek, fejükön süveget, kezükben ostor. 3. A következő szinten a Töviskoszorús Krisztus, ruhátlan felsőtesttel. A koszorúzást végző katonák a kigúnyolást szimbolizálják, egyikük még a nyelvét is kiölti. 4. Középen az Ecce Homo jelenete látható. Pilátus egy erkély mögül mutatja be a tömegnek Krisztust, kétoldalt az ablakokon Annás és Kaifás zsidó főpapok néznek ki. Az erkély közepén töviskoszorúval, palástban a lehajtott fejű Krisztus áll. Mögötte, baloldalt, fekete öltözetű bakó, vad tekintettel. Pilátus török turbánt és díszes kaftánt visel, arckifejezése könyörületes, megilletődött. Meggyőző kézmozdulattal az ártatlan Krisztus mellé akarja állítani a népet. 5. Az Ecce Homo jobb oldalán a Kigúnyolás jelenetét faragták ki. Egy térdelő katona nádszálat nyújt Krisztusnak, a páncélos öltözetű katona pedig egy hosszú lándzsát fog. Krisztus bal válláról vörös színű köpeny esik le, ez a szomorúság jelképe.
6. A jobb oldali konzolon a Keresztrevitel jelenete. Krisztus előtt egy karddal és lándzsával felszerelt sisakos katona megy. Jézus a jobb vállán keresztfát cipel. Mögötte Cirémei Simon ácsmester próbálja enyhíteni a kereszt terhét. Az ácsmesteren kemény kalap, bőrkötény, csizma, ezek a polgáriasodó viselet előhírnökei. l Kere,sztvirel 18 7. A Keresztrefeszítés jelente az oltár jobb sarkán zajlik. A földre borított keresztfára Krisztus bal karját már rászegezte egy katona. Társa kalapácsot emel, hogy átszegezze Krisztus lábait. 8. A Kálvária az oltár központja, a középső rész egész területét kitölti. A kereszten haldokló Krisztus Mária és János fogja közre. A kompozíció egy felfelé körkörösen hullámzó vonalra fűződik, melynek középpontja Krisztus lecsukló feje. 9. A Golgota alatt, a predella mélyén a Halott Krisztus fekvő szoboralakja jelenik meg. Ez a szobor hasonlít az oltáron lévő többi ábrázolásra, de durvább kidolgozású. A kere.sztref~~.szíté.s 10. A Krisztus a pokol tornácán című jelenet a szarkofág idomú oltármenza frontális oldalára került. Lapos dombormű, témája a feltámadt Krisztus az első emberpárt szabadítja ki a Seolból. A menza két végét stilizált levéldíszek ölelik át. A domborművet a már özvegy Pogány Borbála készíttette. Krisztus a pokol torncíccí~ 19 11. Az oltár ormán a ~ Feltámadt Krisztus áll. Alakja törékeny, megnyúlt. Az ég felé tekint, jobbjával áldást oszt, bal kezében zászló. A gótika továbbélését ez a szoboralak érezteti a legjellemzőbben. Kétoldalt a gyámokon két angyalka ül, a jobb oldali Veronika kendőjével, a bal oldali Krisztus szenvedéseinek eszközeivel. J A feltámadt Krisztus A Krucsay-oltárt készítő mester szoborformálása elüt a templom többi oltárának alkotóiétól Alakjai aszkéta típusúak, nyúlánk, csontos hatásúak, véznák. A szobrászmester bensőséges, tartózkodó felfogásban tolmácsolja a megrázó témát. Az alakok merev gesztusai felolvadnak a barokk koncepcióban. A passiójáték és az oltár kapcsolatáról Összefüggést fedezhetünk fel a Krucsay-oltár és a középkori passiójátékok színpadi felfogása között. A középkori passiójáték a XVII. és XVIII. században éledt újjá. Nyírbátori viszonylatban is vannak hagyományai. Kelemen diák, aki 12 évet töltött Bátorban, Székelyföldön született, és alaposan ismerte a csíksomlyói passiódrámákat. A kolostorban élt egy teológiai tanár, Juhász Máté, aki passiójátékszöveget írt 1761-ben. Ezt gyakorta előadták a Krucsay-oltár előtt. 20 A me.sterekr~íl Számadások igazolják, hogy a Krucsay-oltárt egy eperjesi - talán Temporovics mester készítette, a főoltárt és a két mellékoltárt egy lőcsei szobrász, feltehetően Strecius János György alkotta. A t(5hbi bereyrdezé.s
- Sekrestyeszekrény Fehérre mázolt fa, késő barokk. Alul fiókos, felül ötajtós, az ajtókon kagylós dísz, az ajtók elválasztó részein tárcsadísz. Főpárkánya fogrovatos, fenn hat vázával. Eredetileg részben aranyozott volt. Sekrestyetartó felett Károlyi József halotti címere, barokk fakeretben. - Feszület Két darab egyszerű, festett fa - barokk munka a XVIII. századból. - Gyertyatartó Négy darab gyertyatartó, fából faragottak, szinten a XVIII. századból. Az évszázados falak és közöttük megőrzött műkincsek hiteles bepillantást engednek a múlt messzi távlataiba. Nyomunkban múltunk már-már homályba vesző értékei parázslanak fel. 21 Felhasznált irodalom: - Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Budapest, 1979 - Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. - Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 673. szám. TKM Egyesület, 2000. Készítette: Guzina Erika IV. évfolyam rajz-vizuális kommunikáció 22