Pesterzsébeti Vas&s Művelődési Háa Kaktuszkedvelők Szelekor É R T S S I T Ű J E IV. évfolyaa 1967. j t stencilszám: 552 Példányszám: 26o
Stencllszára; 553 Példány szán: 26o A Pereskiopsis oltásrój. tartott előadást ylugusztini Béla tagtársunlc novcnber 13-án tartott Pereskiopsis öpszeórvetrlünköno Mintegy loo db^ ad.any^ hozott marv-.'cc, melyeket díjtalanul osztottunk ki a jelenlevők közöttj Ugyr csak magával hozott egy i on ;;zépen fejlett oltványt^, amit az lőadás után kisorsoltunk. Nemes Lajos tagtársunlc a '"^sbreceni botanikus kert pozsgásnövény gyűjteményéről tartott.őadást diavetítéssel november So-án^ Előadásában a Di^breceni ''.. uanikus kert alakulásával foglalkozott, ismertette a pozsgápn:/ény gyűjteményt és az ottani tapasztalatait<> Jilőadását néhány nagyon szép diafelvétellel illusztrálta. November 24-én tartotta a művelődé. ház a társadalmi vezetőségválasztó közgyűlését. Szakkörűnket a közgyűlésen Dr Szabó Miklós, Kern Péter és Varga Jenőné képviseltes Vicenthy Tihamér és dr Ma darász László akadályoztatásul: miatt nem tudtak megjelenni, A közgyűlés Viczenthy Tihamér tagtársunlcit a társadalmi vezetőség tagjává választotta^ A közgyűlés után a művelődési ház művészeti csoportjai és zenetanfolyama színvonalas műsort adtak. ^ Közlemény; A magalxióval kapcsolatban a szakkör vezetősége elhatározta, hogy a lebonyolításra bizottságot szervezc A beérkezett magküldeményeket ez a bizottság bontja fel és veszi számba,. A számbavett magokat elismervény ellenében kiadja az erre önként jelentkező tagoknak porciózás és csomagolás végett 1958, május 15-én a bizottság elkészíti a beérkezett nagok jegyzékét, ezt sokszorosittatja és szétkűldi a tagokmk. A beérkezett igényléseket a magfelelcs összegyűjti és a bizottság elé terjeszt i, A felosztás telcintetében a bizottság dönt, A magfelelős e döntés alapján osztja, illg laildi szét a magol-iat. Mindenki csak az igényelt fajtájú magofct Itapja meg /a lehetőségek szerint/, A bizottság tagjait a legközelebti összejövetelünkön választjuk meg*
_ ^ stencil szán: 554 Pcldáiv sz in; 2Co I I, Szcilanai tá^iékoztatóc, Trichocereus spachianus ov. 'HUNGÁÍ.-íIA-' Kondér 1967* Cereus hungaricus Földi_.1936o Cereopsis himparicus /Földi/ Horváth 1936^ Kondér István tagtársunknak a ''Kalcteen und andere Suickulenten" c, folyóirat július 7-i füzetében negjelent cikke. Ezt a Cereust Magyarországon nár régen isnerik, azonban csak kevés példány van belőle éppúgy, nint Ausztriában és a Német Demokratikus Köztársaságban, A Cereus Hungaricusról már régen kellett volna irni, s e hiányt.tost pótolni^ szeretném, A növény első leírása Dr Eöldi Ferenctől Fzárraazik s a -'Kertészeti Szemlé-ben 1936-ban a 2o, oldalon jelent meg»' A_Trichocereu?3 cj-oacht-^^'"^ "''^'^ ^'^4RIA" "^^^ ''T^^'áth István és dr Fölüi ^'ei'en^ \.;: -. i.ci'üosze'cében egy Trichocereus spachicnus vetésben kelt, ef.:ért a Trichocereus hybridjének kellett tartanunlc, A növény oszlopszerűen felfelé növekszik. Vastagabb mint a Trichoc reus spachianus, A csúcsa félgömbszerű, a közepén nincs bemélyedés,. A bőre fénylő, gyalcran kékeszöld szinü, s az Echinopsis eyriesii-re emlékeztet, A bordák erősen bemélyűltek, az élek lekerekítettek. Idővel az osí^lop körkeresztmetszetü lesz, A bordák száma 9-12, egymastól kb, lo mm-re vannak. Az areolák világos okker sár gákj, egymástól 3-6 mm-re nőnek, eliptikusálc, kissé kiemelkedők, idővel megszürkülnek, esetleg az oszlop alján lekopnak, göndör -yapjuszőrrel vannak boritva. Az 5-5 mm mély bordák alján egy sötétebb vonal húzódik lefelé, mely még aklcor is negraamd, amikor a bordák idővel majdnem, vagy teljesen eltünnekc
A nézs6-^kn peremtüskék - 4 - stencilszám: 555 Példányszám: 26o növény fi.t. 1 koráb.ji minden irányban szétsugarazn/jc, A leghosszabb o l d a l t 6 mm hosszú, tűszerű, v é- véköny, nem szúrós, ink^'.bb hr.jlékony, 9-2o vagy több is lehet, /volt már 38 is/ Az eléggé egyform-i tüskék később megfehérednek. Az areola felső széléből egy kis csokor keletkezik, ojnely nem göndör gyapóuszerű hajzatból áll és ebből is tűskék állnak ki, A középtűskék a legzömökebbek és a legsötétebbek. Idősebb korban minden tüske 1-2 mm-re megrövidül, erősen megvastagszik, a hegye felé sötétebb szinü. eyakr.-^'^ maj<íneru fekete és legvégül szürke lesz. Ebben az idősebb korban a peremtüskék száma 9-12, a középtűskéké 1-4, esötleg többj a Virágokat az akkor /l931-136-ban/ 5 éves növényeknél nem figyelhettek meg, m Használhatóság; A törzs később megfásodik ugyanúgy, mint a Trichocereus Spacianusé, Ekkor készségesebben é? gy.alcrabban hoz hajtásokat. Vastagabb alakj'^t még mint alany Bem veszti el, hanem az oltv^jinyal együtt növekszik. Szép szabályos oszlopai az oltványt erősen táplálják^ mert egosz éven át növekednek, ^i'alajban nem válogatósj nem éli ki a talajt, a fagyra sem érzékeny, nem egykönnyen fonnyad, A spachianusnál vastagabb bőre kivállóan ellenáll a kártevőímek. Az oltás legideálisabb alanya. Miüthogy a növény Magyarorszá;-;on keletkezett Dr Buxbaum proféssor ösztönzésire TRICHOCEREUS SPACHmCB cv. ^'HUNGARIA"-nak nevezték el. Dr Földi és Dr ííorváth mindkettőn meghaltak már, A Trichocereus spachianus v. "HONGARIA'' időközben a budapesti egyetem botanikus kertjében 1962. évben virágokat hozott és délidőben Szűcs Lajos, a budapesti Központi Növénykedvelő Gzai'űiör titk-'^j?a színes felvételt készített róla. Egy m-'sik péld.ny 1964-ben a Debreceni Eg. etem botanikus kertjében virv;zott.
- 5 - Stencil szám: 5 56 Pól dány sz ám: 26o Minden példány 4o-5o cm magcssígura nő, mikor vir^.gzóképessé válik, A virágok 2o-22 cm hosszú lichinopsis-virágok, A sarjak a növény tövénél keletkeznek, mint a irichocereus spachianusnál. A növény léggyökereket is hozhat, ha fal közelében áll. Szaporítása csak vegetatív uton leh.-tséges. iíondér István oldl,mérnök Budapest, XIII.Dózsa Gy.u,14o.III,54. Néhány tanács a teleltetéshezo Jozef Vostry: /Knittelfeld, Ausztria/ Ismét elérkezett ''kedvencein!:'' átáll it Aaánok az ideje a teleléshez. Az idei előn-rös idő járás miatt val'^-':?ivel ho-^szabb ide ig tarthattuk r)öv''-^r^ir''''^*- T<-^» /'X-^-n. Néhány barátunk si«-. etett és ezt a murjvil; ma- ^ry jouiderben végezte el, bár ősszel tulajdonképen edzeni kell a növényeket> hogy jobban bírják a hosszú telet. Sok barátom a nyár folyamán szerzett be pár szép uj póldójiyt és a teleltet:si hely most mcj? szülőiek bizonyulj Ezért nem kell elkeseredni. Ős;?zel úgyis alaposan át kell vizsgálni a növényeket és néhánynalc a gyökerét meg kell tisztítani. Az ilyen - erősebb - növényt föld nélkül is teleltethetjülc, Ezt az alábbiakban ismertetem: Gyümölcstároló polcokon, vagy nyitott kartondobozokban kis helyen sok növényt tudunk elhelyezn:.» Kora tavasszal ismételt gyökértisztit ás után a növényeket friss földbe ültetjük. Ezt a módszert kicsi, vagy egészen fiatal növényeknél nem alkalmazha.tjuk, mert ezek nedvességtartalma kicsi és nem élik tul a téli kisz:iradás következményeit. Ha növényeinket tálrj-rban va'?y cserepekben teleltetjük, a meglehetősen hideg tárolóhelyen alig szabad vizet adagolnunk. Melegebb helyiségben, ha a növény aszalódni kezd permetezhetünk, de öntözni itt sem szabad, mert a talaj sokáig nem 3z-j?ad ki és a növények a téli pihenés helyett növekedésnek indulnak és vékony hajtásolcat hoznolc. Ezek a viz vagy viaszhajtásnak nevezett vékony hajtások csak fogyasztják a növuny erejét. Ezáltal
~ 6 Stencilsz''ja:557 Péidíűyszán5 26o gyengüj, ós ért^-kct veszti, A telelte-" s fontos kelléke a helyiség időnicénti szellőzése.- A teljes a fagypont körüli hőmérséklet ne'. sz;irazon álló növényeknek Artalnas, Kivitelt kell tennünk a líarácr yi kalctuszoklcal. az epiphytákkal és az Euphorbiákkal; mert e?. nagyobb meleget és több nedvességet igényelnek^ A téli n- :gaiom alapfeltétele nyári tartásj periódus eredményeinek el az észszerű és viszont,. ' ióval az egyik periódus a következő felt étele^ Vannak növényeink, főle az északamerikaiakj melyek ősszel is növesztenek uj tövise' Ez bizonyíték arra, hogy növekedésük szakaszosan történik ' dőként vi.rágok is jelennek meg ismételtenc Gyakran hárma' virágzás is előfordulj főleg üvegházban optimális körűim','ek között Több kaktuszbaríttal való tanácskozás után az ^n július 15 és augusztus 15-e között száraz nyugalmi i^ akót iktattam be növényeim egyrészén'.:i, A kísérletek na Visszat.-in eredményesek voltalc^, vve a teleltetéshez,. ha télre előnyös fekvésű ablalckal r rende^ :ezünkj, tapasztalatom szerint csendes nagyon világos hel..~v.n fűtetlen szobiban, legjobb CvZ ablakkal szemben elhelyezni a növényeket^ Ha válogatott növényekből kis gyűjteményt helyezűnlc el az ablakban, vagy ennek közelében, télikertvszerűen, a legszebb megoldást találtult meg.. Az ilyen kaktusztartás azonban nagy ügyességet, gondos ápolást és válogatást kivan. A fűtött helyiségben lévő meleg és száraz levegő nagyon meggyorsítja a talaj kiszáradását és er.zel a növényekben felhal, mozott nedvesség gyors párolgásátilyen helyen csak a nagyon óvatosan végzett permetezés segit,, Ha mégis vizet adunlc permetezés helyett, azt fogjuk tapasztalni, hoíy a növények fejlődésnek indulnak és mindenképpen ártalmas növekedés keletkezik, A keletkezett hosszú, vékony hajtások a növény csúnya elváltozását okozzáko Levághatjuk ezeket a hajtásokat, vagy a kicsúcsosodó fejekét, de a növényt teljes mértékben helyrehozni soha többé nem tudjuk,. Különösen érzékenyek a gyorsan növő fajok. Az Opuntiák erőteljes, széles vagy kerek('.'1 levelek helyett, amelyek máskor gyönyörűen tükézettek, hosszú görbe hajtásokat
*-9 ^ ^ Stencilszála: 558 Példányszán: 26o feoznak, anelyek annyira gyengék^ hogy az anyanövényről jobbsabalra lecsüngenek. Az Echinopsisokból Vvi.kony oszlopok keletkeznek, nelyel: csúcsban vépződnek- A iúanillariák, Echinocactus-ok és Echinocereusok átnérőőe csökken, vékony hosszú fornák kf/letkeznek. Elvesztik feltűnően szép tüskézetűket és a következő nyáron senki emberfia ner.i ismeri fel őket Ha télire nincs elég helyűnk - amint már előbb említettem - kíséreljük meg, hogy a növényeket a cserépből vagy tálból kiszedve, szabadítsuk meg a gyökereket a földtől, majd langyos vizben megmosva és megszárítva polcokon helyezzük el, A yökereket tőzegkorpára fektessük és tőzegkorpával hintsülv be. Ennél a módszernél olcvetlenűl szülcsoges, hoty a növényeket fűtetlen helyiségben tároljulc és időnként szellőztessünk A felszabadult cserepeket ís tálal<nt gondosan tisztítsuk meg, mert azokon, fenekülcön cs vizlcivezető nyilásailmál kártevők rejtőzhetnek. Bármilyen teleltetésnél a vízadagolás hiánya, illetve erős csökkentése miatt a növényeken természetes zsugorodás'jelei mutatkoznak, de ez korántsem olyan veszélyes, mint a kaktuszok testének előbb emiitett k.áros elváltozásai. A f^ny hiányával a kaktuszok téli elhelyezésűieben kor^.ntsem olyan érzékenyek, szemben mint ahogy azt gondolnánk, de nagyon fontos az alacsony hőmérséklet és a szárazságo Természetes, hogy a szüle területen történő teleltetés, főleg nagy állományú gyűjtemén éknél fordul elő, mert kis gyűjtemények részére, minden lakásban akad megfelelő hely, ahol kedvenceinket télen is láthatjuk és csodálhatjuk. Mindebből megáilapitható: kívánatos, ho?y megfigyeléseinket, tapasztalatainkat kell kicserélnrtk'-k,. és kirérléteink eredményét, minél gyakrabban Alegjelent a "Nachrichten áer steierischen Kakteenfreunde"' 3. évfolyam 9, füzetében 1967. novemberében. Közlés: a ''Steierische Kairfceenfreunde'' hozzájárulásával, Kern Péter fordítása,/
- 8 ~ Stencil32ín: 359 P.j Id 'vny sz in: 2 6o Mógepyszer a Nemat odálj?ól^ - - /Kiegészítés az e tárgyban negjelent cildkji ZeL»1967. X, szán/ Volker Dornig baráton NDK közölte velen, hogy a páx n;\sodperces nelegvizbe való beo.ártás tul óvatos tanács volt. Nyugodtan 2-3 percig áztathatjul: a növényeket 55 C -os vizben. Legutóbbi levelében közölte, hogy egyik barátja ugyanilyen hőnérsékletü vizben 2o percig áztatta az alább felsorolt növényeket ninden károsod'^.s nélloil: Lobivia, Mediolobivia, Rebutia, Aylostera, Matucana, Gyianocalyciun, iíchinopsys, Acanthocalyciun, Pseudolobivia, Notocactus, Malaa'-ofirpnp, Ferocactus, Croya, Copiapoa, Neoport^rin "'^''^ '" onia, Pereskiopsis, Érdekes negeniliteni, hogy egyik i-iagyar kaktusz kedve lő baráton a vásárlás utján hozz'i került, erősen vörös pómcal fertőzött növényét - a cikken felbuzdulva - alávetette az emiitett procedúrának, ugy, hogy a növéioy testét is bemártotta 55 G -os vizbe, A vörös pók eltűnt és a növéry jelenleg is él és virul, /Kern Péter/ Kaktus2 nemzetséj2^el^.i.s;;iert, Subfamilia ''B" Opuntioideae K^Schun Quiabentia Britt.et Rose, Pereskiopsis Britt.et Rose, Tacinga Britt.et Rose, Tacinga Britt.et Rose, Lelőhely; Brazília /Bahia/, Külseje: Nagy, bokorszerű, kúszó és látszólag kapaszkodó növény. Az éves hajtások hosszúak és vékonyak. Vastagságuk a tollgerinc átmérőjétől a ceruza átmérőig változó. Az jtreolák /tövisgyürűlc, tövis pám'k/ köralakuak. Levelei erősen csökevunyesek. Az areolák kezdetben finom szőrszálakat hordoznalc, A horgas tövisek /^ochidák/ könnyen, szinte érintésre letörnek.
lamertebb fajok; 9 ~ Stencilszán: 56o Példány szán: 2 60 VI rág na; üulnyo'-ór észt szárh'^gyi, A najdnea csőszerű, nagyon r.iély virágtölcsér néztartót /nectariun/ tartalmaz < A nesszire kikandilcáló porzók egyenesek, végüloaél csszehajlók., A porzók gyűrűjéből jól láthatóan kiáll a bibeszál /stílus/. A csészelevelek /sepalun/ és a kifelé kunkorodó gallérlevelek között szőrgyűrű találhatö* A virág elvirágz.-ása és lehullása után, a teraés köldöke /hilan/ csőszerű képződményt alkot, ennek a temés felett igen sima, kerek nyilasa vaiio A virág szine: zö]/".7'^^'', vöröses, vagy bíborvörös. Ellent.' va a legtöbb Opuntiaf élekkel éjjel vir'.xc. Mag.ja: n^^-''. íju, keskeny gyűrűvel ellátott, fehér szmű és sima felületű, A termés hosszúkás és tövis nélküli, /species/ T.artropurpurea Szaporítás: magról, dugványról^ T^funilis. Kultúra; Lásd ''Quiabentia'', /De ennél valamivel " varezehntnericides szárazabban tartandó,/kultúrában ritkán fordul elő. Csak botanikus kertekben található. egyes Porrásnűvek; Backeberg: Die Cactaceaej Buxbaum-Krainz-Andreáé+ Die Kalcteen, Cullmann: Kakteon, Kakteen und anderö Sulckulenten, Kaktusy, Berger: Entv;icklungslinien, /Kern Péter/ 1968. félévi program: Január 8, Klubnap Január 22, Hegyi Attila:előadása: Vasbeton üvegház épitése. Pebruár 5, Klubnap Pebruár 19* (gyulai Mihály előadása: Magoncnevelés,
- lo ~ stencilszán: 561 Példányszán: 26o Március 4, Máj?cius 18, Április 1. Április 15. Április 29. Május 15- Május 27. Június lo. Klubnap Farkas János előadása: Tavaszi teendőink a kaktuszápolás terén. Klubnap Dr Mészáros Zoltán előadása: Kaktuszok növényvédelrie, különös tekintettel az uj eljárásokra. Klubnap, Kern Péter előadása: A kalctuszgyűjtés története. Klubnap, Dr Madarász László előadása: A kaktuszok és sukkulensek kultúraj-^.ban használt külföldi nódszerek. L a p s z e m l e : Kateen_und Andere SukLialenten._126J^o_évi_llo_füzetj^ W,Cullmann: A Lobivia drijveriajia-t mutatja be, szép szines fotón rövid jellemzéssel. W,Rauch: Emlitésreméltó m.adagaszkári suldculensek. Részletesen leírja az Euphorbia rossii, E.brachiphylla és E.nango- Ityensis fajokat, a szövegben nyolc ábrával. H,W,Franké: Az érintkezősorok rendszerének alapelve cinen kiegészítő tajiulnányt közöl a "Spirálisok nathematikája" cikkhe-^^ /o -.r- füzet 184. oldal,/ Cikkében az eie-cmui^ü.-.t;s, célszerűség és növekedés szempontjaiból világítja meg a szemölcsös kaktuszok spirálsorainak kialakulását és biológiai jelentőségét. 1 fénykép, 2 rajz^ E.Kleiner: Növényfényképezési fogások cin alatt hasznos és ötletes tanácsokat ad fotósok részére, 2 felvétellel, U.Köhler: A Paródia rubrispina /rubricentra/ rövid fényképes ismertetését adja, W.Haage: A 9. füzet 169. oldalán közölt Gyninocalyciun; platense c, cikk IdLegészitéséül a vir'gzó növény fényképét hozza.